Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-09 / 161. szám
VILÁG PROLETÁRJAI- EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 161. szám Ara 50 fillér 1960. július 9., szombat A világon mindenkit é Befejeződtek a szovjet—osztrák tárgyalások Hruscsov elutazót! Bé@sK»ől - Sulléériekezlet o Coneordi® Soifioklufeliczn - Szov|©t- osztrák közös közleményt adtok ki BECS (MTI). Tíz óra előtt néhány perccel a bécsi Concordia Sajtóklubban megkezdődött Hruscsov sajtóértekezlete. A szovjet kormányfő Robert Kalmárnak.' a Concordia Sajtóklub elnökének kíséretében érkezett a terembe, ahol hatszáz meghívott külföldi újságíró helyezkedett el. Hruscsov az elnöki emelvényen foglalt helyet, mellette Koszigin, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, Gromiko külügyminiszter. Furceva művelődésügyi miniszter ült. A sajtóértekezletet Kalmár nyitotta meg. Megköszönte Hruscsovnak, hogy elfogadta a meghívást a sajtóértekezletre. Üdvözölte a szovjet küldöttség tagjait, majd méltatta a sajtóértekezlet jelentőségét R. Kalmár üdvözlő szavai után N. Sz. Hruscsov emelkedett szólásra: Elöljáróban ausztriai benyomásairól és azokról a megbeszélésekről szólott, amelyeket az osztrák államférfiakkal, Schärf elnökkel, Raab kancellárral, Pittermann alkancel- lárral, Figl parlamenti elnökkel és más osztrák államférfiakkal folytattak. — Általában elmondhatjuk — hansúlyozta Hruscsov —. hogy szívélyesen fogadtak bennünket Ausztriá ban. Meglátogattunk több ipari létesítményt és kulturális berendezést, nagyon sok érdekes és hasznos dolgot láttunk. 'Minden különbség ellenére, amely országaink között fennáll, sok olyasmi van Ausztriában, amiből tanulhatunk és a legkülönbözőbb területeken együttműködhetünk. Meg vagyunk hatva attól a barátságtól és kedvességtől, amellyel az osztrákok fogadtak. Ezt a kedves és barátságos fogadtatást úgy tekintem, mint az osztrák nép baráti érzelmeinek kifejezését a szovjet nép iránt. Meggyőződtünk arról, hogy az osztrák nép döntő többsége jól értékeli az osztrák állam semlégességét, és kész az együttműködésre a Szovjetunióval és más országokkal a béke megőrzése, Európa és a világ békéjének megerősítése érdekében. Az osztrák kormány és az osztrák nép meg akarja ‘ őrizni semlegességét és ez megfelel Ausztria érdekeinek és az európai béke érdekeinek. — Önök bizonyára kíváncsiak, milyen eredménnyel jártak megbeszéléseink az osztrák kormánnyal. Közölhetem, hogy mélyreható eszmecserét folytattunk. Megállapodtunk, hogy tovább erősítjük a baráti kapcsolatokat Ausztria és a Szovjetunió között és tovább fejlesztjük. gazdasági kapcsolatainkat is: Kifejeztük véleményünket néhány nemzetközi kérdésről is. amely a hét országot érdekli. Népeink elégedettek lehetnek a tárgyalások eredményeivel — Megbeszéléseink az osztrák vezető államférfiakkal aláhúzták a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködésének szükségességét. Biztos vagyok abban, hogy a szovjet nép és az osztrák nép elégedett lesz ezeknek a tárgyalásoknak az eredményeivel. — így lehetne összefoglalni ausztriai látogatásunk eredményeit. A szovjet kormány külpolitikai fő feladatát abban látja, hogy tovább fáradozzék a nemzetközi enyhülésért, és azért, hogy minden országgal kiépítse a békés egymás mellett élésen alapuló kapcsolatokat. Ugyanakkor vissza kell verni az agresszív országok részéről jelentkező bármiféle kísérletet. Hruscsov beszédének végén saját nevében és a delegáció nevében a legmelegebb köszönetét fejezte ki dr. Schärf elnöknek, Raab kancellárnak, dr. Pittermann alkancellár- nak és az egész osztrák népnek azért a baráti fogadtatásért, amelyben Ausztriában részesítették. Hruscsov rövid bevezető beszéde után válaszolt az újságírók kérdéseire. A Kurier főszerkesztőjének kérdése így hangzott: Salzburgi beszédében kijelentette ön: a Szovjetunió nem nézné tétlenül, ha valaki megsértené1 Ausztria semlegességét. Milyen körülmények között tartaná | megsértettnek Ausztria semlegességét, milyen eszközökhöz folyamodnék ebben az esetben a Szovjetunió. Amennyiben a Szovjetunió ilyen lépésekhez folyamodnék, kikérné-e ezekhez a szovjet kormány az osztrák kormány hozzájárulását? Hruscsov válaszában ezt mondotta: ez egy hipotetikus kérdés, mert feltételezi azt, hogy milyen körülmények között, milyen állam által, milyen módon történnék a semlegesség megsértése. Hogyan adhatnánk egész akcióprogramot, ha előbb a tényekről nem beszélünk. Azt azonban ismétlem, hogy nem nézhetjük tétlenül, ha valaki megsérti Ausztria semlegességét. De hogy milyen lépésekhez fogunk folyamodni, természetesen az adott helyzet fogja befolyásolni. Olyan lépésekhez fogunk folyamodni, amelyeket szükségesnek tartunk. Dr. Schönherr, az APA hír-' ügynökség főszerkesztője megkérdezte, akkor is megmarad-e a Szovjetunió a békés együttélés politikája mellett, ha valamilyen más elv erősebbnek bizonyulna a kommunizmusnál? Hruscsov válasza így hangzott: Megint egy találós kérdés. Én kommunista vagyok és ezt végre . szeretném bevallani önöknek, mielőtt elutazom Ausztriából. (Derültség.) Amióta Marx,- Engels és Lenin megalkotta a marxizmus—leHruscsov sajtóértekezletét tartja ninizmus elméletét, nem akadt olyan tanítás, amely erősebbnek bizonyult volna a marxizmus—leninizmusnál. (Taps.) A maxizmus—leninizmus tanítása már nemcsak az erejét bizonyította be, hanem minden megtörtént annak érdekében, hogy a munkásosztály a gyakorlatban is megmutassa e tanítás erejét. Ennek példáját láthatjuk a Szovjetunióban és a többi szocialista országokban. Évről évre növekszik a szocializmus ereje. Ezek az országok egyre magasabbra emelik a szocializmus zászlaját és biztosan haladnak előre a kommunizmus felé. A győzelem a kommunizmusé lesz. (Taps.) Egy egész Németországot átfogó semlegességről A DPA tudósítója, azt kérdezte a szovjet miniszterelnöktől, mikor lenne elképzelhető véleménye szerint egy egész Németországot átfogó semlegesség? Hruscsov válaszában kijelentette: há ' Nyügat-Németórszag és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai megegyeznének abban, hogy kinyilvánítják semlegességüket, ez nagy szerencse lenne a világ minden népének és azt hiszem hogy a világ valamennyi népe üdvözölné ezt a nemes lépést. Ami minket illet, üdvözölnők és tiszteletben tartnók ezt a semlegességet. Ez lenne a legfontosabb alapkő, amelyre felépülne a tartós európai béke és a világbéke. Ez rendkívül jelentős dolog lenne. Hadd mondjam meg: nem adjuk fel azt a reményünket, hogy eljön az idő, amikor ez a politika győzedelmeskedik. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, a mi álláspontunk az, hogy helyesnek tartanók, ha minden katonai tömböt feloszlatnának, megszüntetnék a külföldi katonai támaszpontokat és minden idegen területen állomásozó ’csapatot visszavonnának a határokon túlra, s utána megegyeznének a leszerelésben és a fegyverek megsemmisítésében. Ez lenne a legnemesebb lépés, amelyet az államok egyáltalán megtehetnének. Ez nemcsak elősegítené, hanem biztosítaná a világ békéjét. Schorr, az egyik amerikai televíziós társaság tudósítója a következő kérdést tette fel: — Miniszterelnök úr, ön minden pártkongresszushoz szokott üzeneteket intézni. Milyen üzenetet küld a Demokrata Párt jövő héten Los Angelesben összeülő kongresszusához? Hruscsov válaszában kijelentette: — Ügy vélem, a Demokrata Párt kongresszusa nem vár a Szovjetuniótól ilyen üzenetet és ez logikus is, hiszen ez a kongresszus, amely Los Angelesben összeül, valószínűleg elnökjelöltet és alelnökjelöltet fog választani, tehát nem lenne tapintatos dolog, ha e pillanatban bármiféle kezdeményezéssel állriék elő. Ezt bizonyos fokig úgy értékelnék, mint beavatkozást az Egyesült Államok belügyeibe. Mi tiszteletben tartjuk az Amerikai Egyesült Államok népét és azt hisszük, ennek a népnek nincs szüksége a mi üzbqetünkre, különösen ebben a mostani jelentős pillanatban, amikor éppen elnökválasztásra készül. Ezután az egyik svéd újságíró utalva arra, hogy Hruscsov tavaly lemondott a skandináv országokban teendő utazásáról, megkérdezte, szándékában áll-e esetleg az idén megtennie ezt az utat? — Majd még egy kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy a mauthau- seni koncentrációs táborban elmondott beszédében a szovjet kormányfő Adenauert Hitlerhez hasonlította, — Valóban ez-e a véleménye, mert nekünk a Németországot környező államokban az a véleményünk, hogy Adenauer erősen különbözik Hitlertől — jelentette ki a svéd újságírá Hruscsov az első kérdésre így .válaszolt: az első kérdés * skandináviai utazás kérdése volt Ez nem lehet ennek a bécsi sajtóértekezletnek a témája. Ez olyan kérdés, amelyben a Szovjetunió és a skandináv országok kormányainak keli megegyezniük. A második, Adenauerre vonatkozó kérdésre adott válaszában Hruscsov kijelentette: ha Hitler fényképét és Adenauer fényképét összehasonlítjuk, ezek egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. De, ha a politikáról van sző, Adenauer ugyanazt a politikát folytatja, amivel Hitler kezdte. Amikor Hitler hatalomra került, betiltotta a kommunista pártot. Adenauer ugyanezt tette. Hitler ezután Németország összes demokratikus szervezeten üldözni kezdte. Adenauer ugyanezt csinálja. — Üldözi mindazokat az embereket, akik a demokratikus szabadságjogokért szállnak síkra, a vádlottak padjára ültetett olyan embereket is, akik a béke biztosításáért vívott harcot vallották feladatuknak. A különbség az, hogy más-más időket élünk. Hitler idejében is más kor volt és Adenauer idejében is más. Hitler kinyitotta száját és nem tudta lenyelni mindazt, amit le akart nyelni. Adenáuemek még az Isten is azt parancsolja, hogy csak nyalja a szája szélét és dühöngjön, de nem emelheti fel a fejét, mert ha most rátámad a szocialista országokra, akkor szétverjük. Szeretnék bocsánatot kérni Raab osztrák kancellártól és az osztrák közönségtől, hogy Ausztria földjén olyan kérdéseket érintek, amelyek esetleg kellemetlenek az osztrák kormány számára. En a magam részéről nem akartam érinteni ezt a kérdést. Kötelességemnek tartom azonban, hogy ezen a sajtóértekezleten minden olyan kérdésre válaszoljak, amelyet feltesznek. A londoni Daily Mail munkatársa ezután megkérdezte: Szándékában áll-e a Szovjetuniónak továbbra is részt venni a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról tárgyaló értekezleten? Hruscsov válaszában hangsúlyozta: A Szovjetuniónak nemcsak szándékában áll, ha?:" nem ténylegesen részt is vesz ezeken a tárgyalásokon és szeretné, ha rövidesen aláírnák a megfelelő egyezményt. A helyzet azonban az, hogy a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium és az Egyesült Államok kormánya útját állja az ilyen megegyezésnek, ugyanúgy, mint a leszerelési tárgyalásokon tette. A Neues Österreich munkatársa azt kérdezte Hruscsov- tól — vajon a szovjet kormányon belül vannak-e nézeteltérések a békés egymás mellett élés kérdésében? — Nekem, mint a Szovjetunió miniszterelnökének, és mint a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának nincs tudomásom arról, hogy valami nézeteltérés állna fenn akár a szovjet kormányon* akár a párton belül ebben a kérdésben — válaszolta a szovjet miniszterelnök. — Amennyiben önnek tudomására jutott volna ilyesmi, súgja meg nekem, lehet, hogy rosszabbul vagyok értesülve, mint ön és hálás lennék, ha ezt közölné velem. Az általános és teljes leszerelésről A búcsuzás hangulata is kifejezte azt a szeretetet, amellyel az Osztrák dolgozók Jlrusc'-ov elvtárs látogatását fogadták. — A Times Of India munkatársa tette fel a következő kérdést: Van-e a Szovjetuniónak valami új javaslata, kezdeményezése a leszerelés kérdésében? — Hajlandó-e a Szovjetunió arra, hogy új tárgyalásokat kezdeményezzen? Hruscsov válaszában utalt a legutóbbi szovjet leszerelési javaslatra, amely figyelembe veszi tárgyalófeleinek véleményét, majd kijelentette: — Legutóbbi javaslatainkat, mint önök is tudják, a nyugati hatalmak nem támogatták. Ezt a kérdést most az Egyesült Nemzetek kö^y ülésének rendes ülésszaka elé vittük. Véleményünk szerint ez a leghatékonyabb lépés, mert ott a világ minden népe képviselve van és a világ népeinek érdeke, hogy biztosítsák a békét — Hozzáteszem, uraim — folytatta Hruscsov —, hogy van egy népi mondás1 segíts magadon, az Isten is megsegít. Ha túlságosan bízunk a közgyűlésben, ez is csalódást okozhat a népekben. A tömegeket meg kell szervezni, harcra kell szervezni őket a békéért azok ellen, akik fékezik a leszerelés kérdésének megoldását. Ezután a Cairo Press tudósítója tett fel kérdéseket. Először azt kérdezte meg, hogyan kommentálja Hruscsov a pozitív semlegesség álláspontját amelyet az ázsiai—afrikai országok vallanak és különösen (Folytatás a 2. oldalon4
