Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-09 / 161. szám

2 NÉPÚJSÁG 1960. július 9.j szombat Befejeződtek a szovjet—osztrák tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) az Egyesült Arab Köztársaság álláspontját? Hruscsov válaszában kijelen­tette: — Nagyon pozitívan értéke­lik ezt a politikát. A Cairo Press tudósítója má­sodik kérdésében szóvá tette, hogy a nyugati hatalmak- fegy­vereket szállítanak Izraelnek. — Mi erről a véleménye és ho­gyan látja azt a veszélyt, ame­lyet ez a Közép-Kelet számá­ra jelent? — tette fel a kér? dést. Hruscsov válaszában kije­lentette: Véleménye szerint vi­tathatatlan, hogy ez az akció nem a békét, hanem a helyi konfliktusok szítását szolgálja, . aVnit a nyugati hatalmak helyi (lokális) háborúknak neveznek. A helyi háborúk elmélete azonban igen veszélyes el­mélet, mert minden kis he­lyi háború szikra lehet, amely lángragyújtja az egész világot. Annak idején azt javasoltuk, hogy kössünk szerződést a nagyhatalmak között és más hatalmakkal is, hogy senki se szállítson fegyvert semmilyen országnak a Közel- és Közép- Keleten. De a nyugati hatal­mak azt akarják, hogy mi ne áruljunk fegyvert, ők viszont minél több fegyvert akarnak eladni. Természetes, hogy eb­be nem mehetünk bele, mert ha a nyugati hatalmak saját szövetségeseiket ellátják fegy­verrel, akkor mi szívesen el­látjuk fegyverrel azokat az orr szágokat, amelyek a semleges­ség és az önvédelem mellett szállnak síkra. A Rudé Právo munkatársa megkérdezte a szovjet minisz­terelnöktől, mit tart ausztriai látogatása legpozitivabb ese­ményének? Hruscsov válaszában egye­bek között hangsúlyozta: A legjobb benyomást Ausztriá­ban rá és kíséretére az tette, milyen meleg rokonszenweí viseltetik az osztrák nép' a szovjet nép iránt. Utazásunk során sokat beszélgettünk Raab kancellár úrral és szeretném elmondani, hogy soha nem volt közöttünk semmiféle nézet- eltérés. Ez nagyon örvendetes számunkra, mert arról tanús­kodik, hogy. Ausztriához fűző­dő kapcsolataink nagyon jók és tnég tovább szilárdulnak. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy kapcsolataink jó baráti alapon tovább fejlőd­jenek. Üdvözöljük a tehetsé­ges, zeneértő osztrák népet, további sikereket és virágzást kívánunk neki. Mivel az osztrák kormány koaliciós kormány, a Néppárt és a Szocialista Párt koalíciója hozta létre, feltétlenül meg szeretném mondani, hogy a Szocialista Párt vezetőjével, dr. Pittermann alkancellár úr­ral folytatott tárgyalásaink szintén baráti jellegűek voltak és úgy látom, hogy a szovjet- osztrák viszonyt és az osztrák semlegességet illetően mind a két koalíciós kormánypárt egy véleményen van. Ez nagy örö­münkre szolgál. len olyan kérvény sem, amely szovjet külügyminisztériumhoz az Izraelbe való kiutazásra? Izraelből, hogy engedélyezzük irányulna. Ezzel szemben igen az illetők visszatérését hazá- sok olyan kérelem érkezett a jukba, a Szovjetunióba. A német kérdésről A békés gazdasági versenyről A Barometer című lap Ul- mann nevű tudósítójának kér­dése ekképp hangzott: — Mivel Hruscsov úr a gaz­dasági versengés alapján akar együttélni, helyes lenne-e, ha valamilyen nemzetközi egyez­mény szabályozná ezt a ver­sengést, hogy ez a gazdasági verseny valóban* korrekt,for­mában folyjék és az emberiség javára szolgáljon? Hruscsov a kérdésre így vá­laszolt: — Mi a különböző társadal­mi rendszerű országok békés együttélésének álláspontján állunk. Szívesen részt veszünk nemzetközi konferenciákon és olyan megegyezéseket is haj­landók vagyunk előkészíteni, amelyek a békés együttműkö­dést és a gazdasági versenyt megfelelő keretek közé szorít­ják. Sajnos, kezdeményezésün­ket nem támogatják, de mivel nincs más választás, minden­esetre békésen együtt kell él­nünk és gazdaságilag verse­nyeznünk kell. Ügy látszik, még nem mindenkinek hatolt el a tudatáig, hogy meg kell szüntetni a keres­kedelmi megkülönbözteté­seket és egyenlő lehetősé­geket kell létrehozni min­den ország és minden nép számára a gazdasági ver­senyben. Egy izraeli tudósító megkér­dezte: Hajlandó-e a Szovjet­unió hozzájárulni ahhoz, hogy olyan, Szovjetunióban élő sze­mélyek, akiknek rokonaik vagy hozzátartozóik Izraelben élnek, áttelepülhessenek a Szovjetunióból Izraelben élő családtagi aikhoz? — Egyáltalán nincs elle­nünkre, hogy a családtagok egymással találkozzanak — vá­laszolta Hruscsov. — Szeret­ném azonban hozzáfűzni, hogy nálunk, a szovjet külügymi­nisztériumban nincsen egyet­Mihajlov, a Pravda tudósí­tója azt kérdezte a- szovjet mi­niszterelnöktől, véleménye sze­rint mi a legjobb megoldás Nyugat-Berlin kérdésében? Hruscsov a kérdésre a kö­vetkezőket válaszolta: — Véleményem szerint a berlini kérdés megoldására a legjobb út a német kérdés megoldása. Erre viszont a két Németországgal való békeszer­ződés megkötése a legalkal­masabb. Akik eddig hurrog+ak itt a teremben, most ne kia­báljanak, értsék meg, hogy el­kerülhetetlen és meg is lesz a békeszerződés a két német ál­lammal. Ezt a szerződést r fogják írni azok az államok, amelyek harcoltak Hitler el­len. Ha pedig nem, akkor a Szovjetunió és a többi erre kész ország írja alá a béke- szerződést. Ez megoldja Nyu­gat-Berlin kérdését és Nyugat- Berlin szabad város lesz. Ezért ismételten Brandt úr figyel­mébe ajánlom, minden eszköz­zel javítsa kapcsolatait Grote- wohl elvtárssal és Ulbricht elvtárssal, mert így is, úgy is velük kell majd tárgyalnia. Ugyanis ez a terület a Német Demokratikus Köztársaság ré­sze. Nyugat-Berlin kapcsolatai a Német Demokratikus Köz­társaság területein keresztül­vezetnek. Más kiút nincs. Akár Brandt csinálja ezt meg_, akár bármilyen más későbbi polgármester, ez nem lényeges kérdés, viszont törvényszerű, hogy meglesz. — Elárulok, egy titkot: Nyu- gat-Németországból értesül­tünk arról: ott most olyan ter­veket szőnek, hogy a szövetsé­gi gyűlés ülését szeptemberben Nyugat-Berlinben tartják meg. Ez provokációs célból történilc. Már megmondtam és most is megmondom — esetleg Grote- wohl és Ulbrich elvtárssal, va­lamint a szocialista országok más képviselőivel és a Hitler ellen harcolt országok megbí­zottai val össze kellene dugni a fejünket. Esetleg úgy időzíte­nénk a dolgokat, hogy amikor a szövetségi gyűlés Berlinben ülésezik, akkor írnánk alá a bé­keszerződést Kelet-Németor- szággal és így a szövetségi gyű­lés minden képviselőjének ví­zumot kellene kérnie Grote- wohltól, hogy Berlinből hazi- utazhassék Bonnba. N. Sz. Hruscsov ezzel befe­jezte sajtóértekezletét, megkö­szönte az Osztrák Köztársaság kormányának, amiért megadta azt a lehetőséget, hogy. véle­ményét nyilváníthatta a fel­merülő kérdésekről és végeze­tül sok sikert kívánt a tudósí­tóknak újságírói tevékenysé­gükben és életükben. A sajtóértekezlet végén dr. Rudolf Kalmár köszönetét mondott Hruscsovnak megje­lenéséért és jó utazást kívánt a szovjet küldöttségnek. Hrus­csov barátságos „Auf Wieder­sehn” köszöntéssel búcsúzott a konferencia részvevőitől. Hruscsov elvtárs üdvözlő távirata az IL 18 fedélzetéről Kádár János és Münnich Ferenc elvtársaknak „Útban hazafelé, átröpülve a Magyar Népköztársaság te­rülete fölött, felhasználom az alkalmat, hogy átadjam Önök­nek, drága elvtársak és az egész testvéri magyar népnek szívből jövő jókívánságaimat. Szívesen eleget tettem volna baráti meghívásuknak, hogy visszatérőben álljunk meg Budapesten, de, sajnos, az idő hiányában ez nem sikerült. Kommunista üdvözlettel: N. SZ. HRUSCSOV, az IL, 18. fedélzetet 1960. július 8. Hruscsov hazaérkezett Moszkvába MOSZKVA (TASZSZ): Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke és kísérete péntek dél­után visszaérkez'ett Moszkvá­ba. A Vnukovoi repülőtéren Hruscsov fogadására megje­lentek a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői, va­lamint a külföldi diplomaták. A repülőtéren a moszkvai dolgozók sok száz képviselője üdvözölte Nyikita Hruscsovot. (MTI) a Hazafias Népfront megyei bizottsága lyen tanácskozás jobb, mint a Ülést tartott A SORON LEVŐ legfonto­sabb problémákat és feladato­kat tárgyalta meg péntek dél­előtti ülésén a Hazafias Nép­front megyei bizottsági ülésén. Az ülést dr. Pálinkás Jenő, a Hazafias Népfront Heves me­gyei Bizottságának elnöke nyi­totta meg. Részt vett a tanács­kozáson a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Szatmári Nagy Imre elvtárs is. A megnyitó után Sályi János, a Heves megyei Népfront-bi­zottság titkára tartott ' beszá­molót a napjainkban annyi embert érdeklő világpolitikai helyzetről. Beszélt az 1960. májusi ese­ményekről, s az azt követő ob­jektív tényezőkről, amelyek kedvezőbbé tették, és egyre kedvezőbbé teszik a nemzet­közi helyzetet. Szólt azokról a feladatokról, amelyek a nép­front-bizottsági tagokra hárul­nak a tekintetben, hogy tárgyi­lagos agitációval segítsék ki a még tanácstalan embereket a nemzetközi helyzet helyes ér­tékelése területén. A többi kö­zött ezeket mondotta: — Abban az időben, amikor még az erőfölény , nem bonta­kozott ki ilyen nagy arányban a Szovjetunió javára, a máso­dik világháború utáni feszült­ség növekedése idején, amikor csak arra volt erő, hogy a köz­vetlen háborús veszélyt elhá­rítsuk, a tanácskozáshoz úgy viszonyultunk, hogy akármi­háború. Most új szakasz van a nemzetközi életben, erőviszo­nyokban. Nem a közvetlen há­borús veszély elhárítása a cél, hanem általában a háborús veszély likvidálása. A TOVÁBBIAKBAN a kém­repüléssel kapcsolatos, ismert tényeket értékelte, majd Hrus­csov elvtársnak ezzel kapcsola­tos egyetlen helyes magatartá­sáról beszélt, mondván: — Ha ezt a csúcstalálkozót megtartották volna — ilyen kö­rülmények között —, rontott volna a nemzetközi helyzeten, mert az Egyesült Államok ag­resszív lehetőségeit növelte vol­na. Alapjában véve a hideg­háború bázisainak felszámo­lása fázisában vagyunk. Befejezésül elmondotta azt, amit Kádár elvtárs mondott a bukaresti kongresszuson: „A béke erői ma már olyan hatal­masak, hogy meg tudják fé­kezni az agresszió erőit.” A következőkben Sramkó László elvtárs, a Heves megyei Pártbizottság munkatársa tar­tott tájékoztatót az ülés részve­vői számára a megye termelő- szövetkezeteinek helyzetéről. Elmondotta, hogy a termelő- szövetkezetek fejlesztése után legfontosabb feladat a megszi­lárdítás. A megyében 199 ter­melőszövetkezet és egy halá­szati szövetkezet van, és a tsz-ek általában jól elvégezték a soron levő növényápolási munkákat. Nagy segítséget nyújtottak a gépállomások eb­ben a munkában, mert az idén minden eddiginél jobban fel­készültek a nyári munkák el­végzésére. Ahol elmaradás mu­tatkozik, ott részben a tavaszi fagykár, részben a munkaerő hiánya okozta a lemaradást, aminek felszámolására a taná­csi- és pártszervezetek a szük­séges intézkedéseket megtették. Itt tért ki arra, hogy a nép­front-bizottságok tagjainak egyik fontos feladata ebbe a munkába operatív módon be­kapcsolódni és ahol lehet, se­gítséget kell nyújtani ezeknek a termelőszövetkezeteknek. Majd elmondotta: — NYOLCVANNYOLC kom­bájn és 63 aratógép dolgozik a megye termelőszövetkezetei­ben. _ A termésátlag áz eddigi becslések szerint jobb mintáz eddigiek. A megszilárdítással kapcsolatos feladat bonyolult, forradalmi munka. Az ered­mények és a fejlődés figyelem- bevételével azonban azt kell mondani, nem megvalósítha­tatlan feladat. A jó munka legfontosabb feltétele a jó ve­zetés biztosítása. Ahol jó a ve­zetés, ott jól megy a munka, erre számos gyakorlati példát lehetne felsorolni a megye te­rületéről. Másik fontos dolog a munkafegyelem megszilárdí­tása,, a középparasztok és a kétlakiak, nemkülönben a ve­zető emberek feleségeinek be­vonása a munkába. A fiata­lok kérdéséről sem szabad megfeledkezni, mert ők,a jö­vő szocialista gazdálkodásának erősségei, s a gépesített gazda­ságban őket szeretnénk gépe­inken látni. Ezek után a konkrét felada­tokról beszélt Sramkó László elvtárs, kihangsúlyozva azt a komoly felelősséget, amely a Hazafias Népfront-bizottságok­ra hárul ebben a nagy mun­kában. Befejezésül kérte: — A népfront-bizottságok tegyék^ közös társadalmi üggyé operatív munkával a termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sát! A VITA UTÄN határozatot hozott az ülés a felvetett prob­lémák megoldására vonatkozó kérdésekben. A határozatok konkrét formában rögzítik azokat a feladatokat, amelye­ket a központi elvi irányítás alapján, de a helyi viszonyok­nak megfelelően kell alkal- mazniok a népfront-bizottsá­goknak. A határozatok súlyát emeli az a tény, hogy a bizott­ságok tagjának úgy kell értel­meznie, mintha egyéni felada­tot oldana meg. A jó intézke­dések, elgondolások megvaló­sításával valóban jogerőre tudják emelni a határozatot, értelmet tudnak adni a holt betűnek. Cs. Adám Éva A szovjet—osztrák közös közlemény BECS (MTI): Pénteken dél­előtt N. Sz. Hruscsov, a szovjet és V. Raab szövetségi kancel­lár, valamint Pittermann al­kancellár az osztrák kormány nevében aláírta a szovjet— osztrák közös közleményt. A közlemény bevezető része utal N. Sz. Hruscsovnak, és kí­séretének ausztriai látogatásai­ra, arra, hogy a hatóságok és a lakosság baráti fogadtatásban részesítette a szovjet vendége­ket. A közlemény hangsúlyoz­za, hogy Hruscsov szovjet mi­niszterelnök és Raab szövetségi kancellár, vala’mint az osztrák szövetségi kormány tagjai ba­rátságos légkörben folytatták megbeszéléseiket. A két fél egyöntetűen meg­állapította, hogy a szovjet— osztrák kapcsolatok — amelyek alapja a békés együttélés elvei­nek elismerése, a két ország tár­sadalmi rendszerének és ideo­lógiai nézeteiktől függetlenek — mindkét fél. számára kielé­gítően fejlődtek a kölcsönös megbecsülés és az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás szellemében. A két állam kö­zött nincs semmiféle megoldat­lan politikai kérdés. A tárgyalások napirendjén a két ország gazdasági és kulturá­lis kapcsolatainak fejlesztésé­vel Összefüggő kérdések szere­peltek. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a Szovjet­unió és Ausztria kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlőd­nek, amit előmozdított a ke­reskedelmi és hajózási szerző­dés, valamint az 1955. október 17-én megkötött árucserefor­galmi és fizetési egyezmény, úgyszintén a Szovjetunió és Ausztria kölcsönös áruszállítá­sairól az 1958—60-ig terjedő időszakra megkötött hosszúle­járatú szerződés is. Mindkét fél egyetért abban, hogy a két állam kereskedelmi kapcsolatainak kibővítése meg­felel a két fél érdekeinek. Megállapodtak, hogy a szov­jet külkereskedelmi szervek több szenet, vasércet, mangánt, krómot, kőolajat és kőolajter­mékeket, gabonát, gyapotot, gé­pet és gépi berendezéseket, vala­mint más árucikkeket exportál­nak Ausztriának és ennek meg­felelően több olyan cikket vá­sárolnak, mint hengerelt acélt, kábelkészítményeket, vashuza­lokat, szintetikus fonalakat, és szöveteket, kikészített bőröket, lábbeliket, s ilyen módon a kö­vetkező években jelentősen nö­velik á két ország kereskedel­mét. A felek ennek érdekében megegyeztek abban, hogy új, hosszúlejáratú ötéves árucsere­egyezményt kötnek. Megállapodtak abban, hogy 1960. szeptemberében a két or­szág kereskedelmi küldöttségei tárgyalásokra ülnek össze, hogy összeállítsák az említett idő­szakban kölcsönösen szállítan­dó árucikkek jegyzékét. Szovjet részről azzal kapcso­latban, hogy 1961. júliusában véget érnek azok az osztrák áruszállítások, amelyeket a Szovjetunió által Ausztriának átengedett ipari üzemek csere­értékeként teljesítenek, kijelen­tették, a Szovjetunió hajlandó a továbbiakban is kereskedel­mi egyezmény keretében vásá­rolni ezeket az árukat, azzal a feltétellel, hogy Ausztria ennek megfelelően szintén több szov­jet árucikket vásárol. Mindkét fél újra hangsúlyoz­ta: fontos, hogy a kereskedel­mi kapcsolatokban fenntartsák a legnagyobb fokú előnyösség elvét, mint az érvényben levő szovjet—osztrák kereskedelmi és hajózási egyezmény is kife­jezi. Ausztriai tartózkodása ide­jén a szovjet kormányküldött­ség megvizsgálta az Ausztriá­nak átengedett olajüzemek csereértékeként folyó osztrák kőolajszállítások ' kérdését, A felek megállapították, hogy ezek az áruszállítások az ér­vényben levő egyezménnyel teljes összhanggal történnek. A szovjet kormány a két or­szág baráti kapcsolataira való tekintettel beleegyezett abba, hogy az évi 500 000 tonna kő­olajat. amelyet az Ausztriának átengedett olajüzemek csereér­tékeként kap. Ausztria csak 1964 júliusáig szállítsa, vagyis az eredeti határidőnél egy év­vel hamarább beszüntesse. A kulturális kérdésekről folytatott beszélgetések során megállapítást nyert, hogy az eddigi kulturális csere teljesen megfelel a két ország óhajai­nak és várakozásainak. A fe­lek újból kijelentették, hogy a kulturális, a tudományos és a technikai csere további bővíté­sére törekednek, kifejezték egyetértésüket abban, hogy serkentenek minden olyan kez- deményezést. amelynek célja a két ország kulturális közeledé­se, elősegítik a kultúra és a tu­domány művelőinek kölcsönös látogatásait és találkozóit. A szovjet minisztertanács el­nöke a szövetségi kormány tagjaival folytatott megbeszé­léseken megvilágította, milyen álláspontra helyezkedik a Szov­jetunió a nemzetközi politika megoldásra váró problémáit illetően. Mindkét félnek az a vélemé­nye, hogy Ausztria állandó semlegessége pozitív módon szolgálja a nemzetközi feszült­ség enyhítését és a béke meg­szilárdítását. Hruscsov, a szov­jet minisztertanács elnöke ki­jelentette, hogy a Szovjetunió tiszteletben tartja Ausztria semlegességét és íüggetlensé- •gét. A felek egyetértenek abban, hogy az általános, teljes és el­lenőrzött leszerelés korunk legfontosabb és leghalasztha­tatlanabb problémája. Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a leszerelés kérdése az ENSZ- közgyűlés 1959. november 20- án kelt határozatának megfele­lően kedvező megoldást nyer­jen. Ez előseg’” né a háborús veszély kiküszöbölését és meg­szabadítaná a népeket a fegy­verkezési verseny teriieitőL Mindkét fél meggyőződése, hogyha létrejönne a megegye­zés a nukleáris fegyverkísérle­tek eltiltásában, ez fontos lé­pés lenne a leszerelés kérdésé­nek megoldása felé vezető úton. Hruscsov, a szovjet minisz­tertanács elnöke tájékoztatta az osztrák kormányt, a Szov­jetuniónak a német békeszer­ződés megkötése és a nyugat­berlini kérdés ilyen alapon való megoldása tekintetében elfoglalt álláspontjáról. Végül mindkét fél kifejezte megelégedését Hruscsov szov­jet kormányfő ausztriai láto­gatásának sikerével és megál­lapította, hogy a látogatás fon­tos lépés volt, amely a béke ügyét, a szovjet—osztrák kap­csolatok további fejlődését szolgálta és erősíti a szovjet és az osztrák nép baráti kapcso­latait. (MTI) Előfelvétel a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen A Marx Károly Közga-da- ságtudományi Egyetem nappa­li tagozatán július 9-én véget érnek a felvételi vizsgák. Nyolcszázötven jelentkező kö­zül a legjobb háromszázötven diákot veszik fel az egyetem­re. Legtöbb hallgatót az ipari szakra vesznek fel, ezt köve­tően a bel- és külkereskedelmi szakra. A készülő felsőoktatási re­formtervezet elképzeléseinek megfelelően, az idén először bevezetik az úgynevezett elő­felvételi rendszert. Hetven— száz jelentkezőt jó vizsgájuk után egyéves gyakorlati mun­kára javasolnak és jövőre, ha a munkaadó vállalat támogat­ja kérésüket, felvételi nélkül besorolják az egyetemi hallga­tók közé. A levelező hallgatók felvé­teli vizsgája július 11 és 31 között , lesz. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents