Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-08 / 160. szám

4 NÉPÚJSÁG 19(ft. július 8:, péntell i ssiffi » Népszerű feladat Szovjet statisztikusok szerint óránkint ötezer ember születik a világon. Percenként tehát több mint nyolcvan. Nagysze­rű. Pompás. Hiába, világszerte lelkes és odaadó szorgalommal tervez­nek a jövő nemzedékre. Ügy gondolom, az a legnép­szerűbb feladat, hogy 2000-re elérjük a 4475 millió léleks^á- mot a Földön. Esküdni mernék rá, hogy meglesz! (—ó) — KÁPOLNÁN a Detki Gépállomás kombájnjai le­aratták a Kossuth Termelő- szövetkezet mintegy 110 hol­das tavaszi árpáját. A terme­lőszövetkezet ! valamennyi tagja elégedett a terméssel, előzetes becsléseik, és több próbamérés szerint 14—15, de lehet, hogy 16 is lesz a holdankénti átlag.- CSÚCSFORGALOM volt a borfogyasztásban az elmúlt vasárnapon. A Dobó téri bor­kóstoló az év legnagyobb bevé­telét bonyolította le, 14 380 fo­rintot forgalmaztak. Ez a mennyiség nem literes tételek­ből, hanem decis borkóstolás­ból származik. — BEÉRETT az árpa a ke­recsenül határban is. Az Egri Gépállomás három SZK—3- as kombájnnal már kedd dél­után megkezdte a kombájn­érett táblák learatását. — A MEGYE festői vidékein nagyon sok ifjúsági sátortábort vertek fel úttörők és kiszesek egyaránt. Ezeknek a táborok­nak egészségügyi ellenőrzése a körzeti orvosokra tartozik, akik ezt a munkát lelkiismere­tesen el is végzik. Ez nem csak a gyerekek, de a szülök számá­ra is igen megnyugtató. — KÉT ÚJ SZK—3 típusú szovjet kombájnt kapott a hét elején a Detki Gépállo­más. Az új gépekkel is meg­kezdték már a munkát, s így a gépállomás összesen 11 ara- tógéppel segíti a termelőszö­vetkezeteket az aratás szem­veszteség nélküli és időbeni elvégzésében. — JÚLIUS 30-AN átadja az építővállalat az egri 1. sz. ál­talános iskolát, amelyet két­százezer forintos költséggel ta­taroztak, Így a következő tan­évben már teljesen új külsejű iskolában kezdi meg a tanulást sok száz'gyerek. — 50 FÉRŐHELYES, mag-* tárpadlásos szarvasmarha-is­tállót építenek a makiári Rá- kóczj Termelőszövetkezet­ben. Az új istállót még ebben a hónapban, 20—25-e között átadják rendeltetésének az ÉM Állami Építőipari Válla­lat dolgozói, s így a szövetke­zet gabonatermésének egy részét már itt tudja elhelyez­ni.- JÚLIUS 18—19-ÉN felvéte­li vizsgát tesznek azok a há­nyok és asszonyok, akik hiva­tást éreznek magukban a gyer­mekgondozáshoz. A gyermek- gondozóképző-intézet két­éves ápolónőképzős hallgatói pedig a közeljövőben képesí­tőznek, mert fejlődő egészség­ügyünknek nagy szüksége van a szakképzett ápolónőkre. — TAVALY a belső épít­kezések miatt nem volt üdülő az egri Középiskolás diákott­honban. A főváros pedagó­gusai nagyon megkedvelték ezt a helyet, és az idén a szakszervezet lehetővé is tet­te azt, hogy újra, kéthetes váltásban 80—100 pedagógus üdüljön ebben a diákotthon­ban. EGRI VÖRÖS CSILLAG A mesterdetektív EGRI BRÖDY Fényes esküvő EGRI KERTMOZI A nagy családok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fatima GYÖNGYÖSI PUSKIN ■ Megmentett nemzedék GYÖNGYÖSI KERTMOZI Ilyen nagy szerelem HATVANI KOSSUTH Francis FÜZESABONY Nincs előadás HEVES Veszélyes barátság fétervasAra Nincs előadás’ Látogatás egy múzeumban Á napokban ballagó fiatal fiúk-lányok sora kígyózott vé­gig a város utcáin. Egy isme-, rősömmel mentem. Megáll­tunk és mi is néztük a mosoly­gó arcú fiatalokat, amint ma­gabiztosan mentek az ismeret len, de boldog jövő felé. ' — Kik lehetnek, melyik gim­názium növendékei? — kérdez­te barátom. — Nem tudom — feleltem. Ekkor megszólalt egy mel­lettünk nézelődő munkásem­ber, aki parasztkendős felesé­gével gyönyörködött a fiata­lokban: — Az Iparitanuló Intézet nö­vendékei — mondotta —. az én kislányom is köztük ballag, tessék nézni, ott jön, az a ma­gas, barna leány. A szép ballagás után néhány napra, el is mentem a 21-2. szá­mú Bornemissza Gergely Ipa­ritanuló Intézetbe, amely külön­legesen felkeltette a város ér­deklődését azon a délelőttön,, y hogy érdeklődjem legújabb hírei után. Kameniczky Antal igazgató elmondja, hogy 198 fiatal szer­zett az idén szakmunkás képe­sítést az egri intézetben. Igen szépek az eredményei a növen­dékeknek: 25 kitűnő és 102 jó eredménnyel végzett. Igen szi­gorúan tartotta a nívót a vizs­gabizottság s bizony 7 fiatal megbukott. — Hiába, csak jól képzett szakemberekre van szüksége az iparnak — »mondja Kame­niczky elvtárs. A szakmumunkás vizsgások­ról szólva, elvezet az igazgató a kétszázesztendős épület bolt­hajtásos kapualjába, ahol egy újonnan készített ajtón ez áll: „MÚZEUM”. Igaz -érdeklődés­sel léptem át a kis múzeum küszöbét. Két teremben egy­más mellett üvegfalú tárlók sorakoznak. A tárlókban az in­tézet végzett növendékeinek legszebb, legbecsesebb vizsga­munkái vannak kiállítva. Ügyes kezű fiúk és lányok munkái. Finom, szinte precí­ziós gépek kicsinyített, de tö­kéletesen működő mása mel­lett fürge kezű leányok-varrta estélyiruhák. Nehéz volna el­sorolni azt a sokféle kiállított tárgyat, mely az egri ipari ta­nulók kezének ügyessége mel­lett szaktudásuk fejlettségéről tanúskodik. • A kiállítóterem csillára is a vasipari tanulók jó munkáját dicséri.' Az egyik tárlóban érdekes, régi tárgyak vonják magukra a figyelmet. Régi-régi. fából fa­ragott ivópoharak, ma már mindenképpen múzeumi tár­gyak. A falon pedig a régi nép­viseletek darabjai függenek.- A sok-sok régi tárgyat az intézet­nek múlt iránt érdeklődő növen­dékei adták kiállítási célokra. — De természetesen nem fért el itt minden kiállításra méltó tárgy — mondja Kameniczky elvtárs — és amikor becsukó­dik mögöttünk a kis egri házi­múzeum ajtaja és felmenve az emeleti irodahelyiségekbe, elénk tárulnak az ottani' tár­lókba helyezett becses darabok is — értjük meg csak igazán a szocialista iparitanuló-képziés magasrendűségét. Finom, pre­cíziós vasipari gépek kicsinyí­tett másai sorakoznak az üveg­lap mögött — fúrógép, eszter­gapad, reszelő- és forgácsoló­gép. Sok és mély tudás fekszik ezekben a hideg, kis masinák­ban -■— azoknak a fiúknak a tudása, akik itt, a Bornemisz- sza Gergelyről elnevezett ipari- tanuló-intézetben szerezték tu­dásukat és innen indultak el a termelőéletbe. Amikor a kovácsoltvas díszí­tésekkel teli lépcsőn ballagtam lefelé, felrémlett előttem két kép: — egv. a sötét, távoli múlt­ból: a szurtos, rongyos, gyen­getudású tanonc — és egy a mából: a modem, mindennel felszerelj tanintézetben nevel­kedett, divatos ruhákba öltö­zött. komoly tudású ipari ta­nuló. Az egri Iparitanuló -Inté­zet növendékeinek komoly és mély tudásáról tanúskodik és állít emléket, az értékes kezde­ményezésként megszületett kis múzeum. Sugár István A kultúra munkásai Ilyenkor csendes a falu. Az emberek kint a határban dol­goznak reggeltől estig. Itt a munka dandárja; ember és gép vágja a gabonát s kell a dolgos kéz szőlőhöz, kukoricá­hoz is. Csendesek a művelődé­si otthonok is. De a kultúra szerény munkásai nem pihe­nésre használják ezt az időt. Az őszi s téli napokra készül­nek, amikor már bőven lesz idejük a falusi embereknek ta­nulásra, szórakozásra egyaránt. A falusi és városi kultúr- munka nagy fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. Jobb, szervezettebb lett s a művelődési házak a falu és a város igazi kulturális központ­jaivá váltak. Persze sok javítani valónk van még a művelődési munka területén, ezért hajol most Egerben 120 pedagógus —- könyvtárosok, népművelési ügyvezetők, művelődési otthon igazgatók — jegyzeteik fölé, ezért hallgatnak előadásokat s vitáznak hét napon keresztül. A kultúra munkásai új felada­tokra készülnek. Mi a tanfolyam célja s mi­lyen előadások hangzanak el? — erről Pók Lajos, a népmű­velési továbbképző tanfolyam vezetője beszél. — A szemünk előtt változik, fejlődik a falu élete, de a vá­rosé is. A kultúra munkásai eddig is részesei voltak a fej­lődésnek s a maguk területén hozzájárultak az eredmények­hez. Az elkövetkező időben még többet és még jobban aka­runk segíteni a falu szocialista átszervezésében, az emberek nevelésében s természetesen biztosítani akarjuk a művelő­dési otthonbk sokoldalú, színes programján keresztül a dolgo­zók szórakoztatását is. — Munkánkban a párt mű­velődési politikájára s a me­zőgazdasággal kapcsolatos ha­tározataira támaszkodunk. Ezért ennek a továbbképző tanfolyamnak egyik feladata, hogy a kultúra munkásai job­ban megismerjék a párt mező- gazdasági politikáját, a termer lőszövetkezeti mozgalom hely­zetét. Ha az előadásokat, vagy a vitákat hallgatjuk,, vagy végig­nézzük a tanfolyam tematiká­ját, nyugodtan mondhatjuk, jól alkalmazták a fent vázolt elveket. A megyei tanács me­zőgazdasági osztályvezetőjé­nek, Vajda Lászlónak előadá­sából agrárpolitikai tájékozta­tást kaptak a tanfolyam hall­gatói, s bizonyára sok hasznos dolgot halla,. ,:k majd dr. Lendvai Vilmos elvtárstól, a megyei tanács VB-elnökétől is, aki konzultációt tart a kultúra munkásainak. Ezeken túl sorolhatjuk a kü­lönböző szakelőadásokat. Bod­nár István, a Népművelési In­tézet osztályvezető-helyettese kultúrpolitikai tájékoztatót tartott, Hevesi György, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályának munkatársa az ezüst- kalászos tanfolyamokról és szakkörökről, Juhász Tamás, a művelődési osztály munkatár­sa a falusi / ismeretterjesztés feladatairól beszélt. A művelő­dési otthonok művészeti neve­lő munkájáról Maróti Gyula, s Népművelési Intézet főosztály- vezetője szólt. A falusi műve­lődési otthonok feladatait, s a művelődési otthonok szabály­zatát pedig Tamás István, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese is­mertette. A termelőszövetkezeti fal­vak és járások könyvtárainak munkájáról, feladatairól Eber- gényi Tibor, a Megyei Könyv­tár vezetője, a klubmunka je­lentőségéről pedig Schillinger Attila, az egri Vároki Művelő­dési Ház igazgatója tart elő­adást. A tanfolyam nagy gondot fordít a tapasztalatcserére is Ebben van egyik legnagyobb jelentősége, hiszen a régi és új kultúrmunkások találkoznak ezen a néhány napos tanfolya­mon, ahol kicserélik vélemé­nyüket, tapasztalataikat s el­mondják, hogyan s milyen módszerekkel hajtottak végre egy egy feladatot, s mit tettek eddig a falu kulturális színvo­nalának emeléséért. A tanfolyamot színesítik tsz- látogatással, kirándulással, s rendeznek egy minta klubes­tet is.' A kultúra munkásainak to­vábbképző tanfolyama a falu­si és a városi művelődési mun­ka további javulását hozza, s az ősz] és téli hónapokban bi- -zonyára tanúi lehetünk ennek a fejlődésnek. <márkusz) I960. JÜLIUS 8., PÉNTEK ERZSÉBET 15 évvel ezelőtt, 1945-ben ölték meg a náci pribékek a Bergen- Belsen-i haláltáborban VÁMOS ILONÁT, aki mint a Magyaror­szági Szocialista Munkáspárt ;agja, Hámán Katóval dolgozott együtt. Részt vett az illegális VÖRÖS SEGÉLY akció megala- , kitásában. A rendőrség többször hurcolta el, s került ^ Tolónc- házba, vagy Márianosztrára, többször állították bíróság elé. Küzdelmes élete jutalmát, hazája felszabadulását már nem érhet­te, meg. 1942-ben újból letartóz­tatták, majd a börtönből 1944- ben Bergen-Belsenbe hurcolták. Vámos Ilona, a magyar munkás- mozgalom mártírja 1896-ban szü­letett. 95 évvel ezelőtt, 1865 július 8-án halt meg BUGÁT PÁL orvos, egyetemi tanár. Számos szakmunkája mellett jelentős érdeme a TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT (1841.), valamint 82 első magyar orvosi szaklap megalapítása. A TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZOHALMAZ című, 40 000 szót tartalmazó munkájával o lett a természettudományos műnyelvünk kialakítója. Részt vett a sza­badságharcban és ezért egyetemi tanszékétől megfosztottak. Bu­gát Pál 1793-ban halt meg. ' 70 évvel ezelőtt, 1890. július 8-án született WALTER HASEN­CLEVER német író, az expresszionista dráma megteremtőié (A erű). Pacifizmusa érvényeiül drámáiban és átdolgozásaiban. Hasenclever 1940-ben emigrációban halt meg. „„ 40 évvel ezelőtt, 1920. július 8-án halt meg ÖLEK DUNDICS, az orosz polgárháború hőse. Néhány szó a rádióról VÁMOS ILONA Kezdetben vala a kristálydetekto­ros rádió, amely akkora volt, mint jól sikerült zsömle .és lukak voltak rajta. A rádió az­tán megkezdte szé­dületes fejlődését, s a fejlődéssel pár­huzamosan termet­re is alaposan meg­gyarapodott, míg­nem sikerült elér­nie a szekrény nagyságot, har­minckét gombbal, fel és lecsukható tetővel, bárszek­rénnyel és álló lámpával, vala­mint hideg-meleg­vizes fürdőszobá­val. A fejlődés azonban ezután sem állt meg, s ez nagyon he­lyes dolog. Mosf már zsugorodni kezdett a rádió, lett belőle törpe­szuper, aztán bő­rönd rádió, majd táskarádió, doboz­rádió, majd zseb­rádió ... Ezekután érthe­tő, hogy milyen megelégedetten ol­vasom az újság­ban, hogy a zseb­nél sincs megállás: egy amerikai cég stopperóra nagysá­gú, karon hordoz­ható rádiót készít, amely nem mutat­ja, de mondja az időt és nem feled­kezik meg a tulaj­donos megfeleld szórakoztatásáról sem. Nagyszerű a perspektíva! A fej­lődés nem állhat meg: fülbevaló rá­dió, rádió a pecsét­gyűrűben, rádió a gomblyukban, ön­gyújtóban. Sőt, rádió a rá­dióban. Nem kell csüg­gedni, eljön az a* idő, amikor egész napos jó rádiómű­sor • is készül, amely elfér bár­milyen méretű rá­dióban. S az lesz az igául találmány. (egrit Örök ifjúság Az egyik jugoszláv városká­ban a 101 éves Djura Abramo- yics és Jula nevű felesége 70. házassági évfordulójukat ün­nepelték. Az ünnepi ebéden a férj féltékenységi jelenetet ren­nak, aki valaha ifjúkorába» udvarolt a menyecskének; Öriási verekedés támadt, a férjet kórházba kellett szállí­tani. A 101 éves féltékeny férj a kórházból adta be a válópert dezett a ház 97 éves barátjá- | felesége ellen. A világ legnagyobb tojása A világ legnagyobb tojását az azóta kihalt aepiomis nevű hatalmas madár rakta Mada­gaszkár szigetén. Tojásának súlya körülbelül 9 kiló volt és tartalma 150-—180 tyúktojásé­nak felelt meg. Az aepiornis körülbelül 3—4 méter magasra nőtt. Külsejéről képet alkotha­tunk magunknak, mert egy kisebb rokona, a kiwi madár Űj-Zélandon még ma is él. A kiwi körülbelül akkora, mint a tyúk, hosszú, vékony csőre van, szárnyai és farka egészen elkorcsosultaki Az akaraterő csodája Azután a borzasztó szeren­csétlenség után, amely Dél- Chilét sújtotta, a földrengés­kutatás ismét a világ érdeklő­désének előterébe lépett. A Szovjet Tudományos Akadé­mia Szeizmológiai (földrengés­tani) Intézetének vezetője, prof. I. Sarazenski egy hosz- szabb cikkben fejti ki, mit tud a földrengéskutatás, a tudo­mány mai állása szerint, az ilyen katasztrófák okáról. Eb­ből hozunk az alábbiakban egy rövid kivonatot; Mi okozza az ilyen földren­gést, előre látható-e és megóv­hatjuk-e magunkat a hatalmas természeti erők súlyos követ­kezményeitől? E kérdésekre a tudomány ma már, ha nem is kimerítő, de meglehetősen pontos választ tud adni? Nézzük először: honnan az az óriási erő, amelynek következtében a földkéreg mozgásba jön és ha­talmas gyűrődések, törések, re­pedések keletkeznek rajta. A kiindulópontja ennek az ener­giának a Föld belsejében van, olyan helyeken, ahol nagy a nyomás, magas a hőmérséklet, ahol állandóan fiziko-kémiai folyamatok bonyolódnak le, Miért reng a amelyek az anyag strukturális változásaival, kristályosodási folyamatokkal, helyi fölmele­gedésekkel, lehűlésekkel és az ebből eredő tágulással és ösz- szehúzódással függnek össze. Ha ezek a folyamatok arány­lag lassan is mennek végbe, a földkéregben mégis konvex (domború) és konkáv (homorú) alakulatok, hegyek és völgyek keletkeznek. Ennek az átala­kulásnak kísérő jelensége a földrengés és a tengerrengés. Az utolsó (most folyó) geoló­giai korszakban Dél-Amerika csendes-óceáni partjai mentén ilyen folyamatok mennek vég­be. Súlyosbítja itt a helyzetet az, hogy 6—7 kilométer mély­séget is meghaladó tenger­árkok, a szárazföldön, egy 4— 5000 méter magas hegylánchoz csatlakoznak, amelynek egyes csúcsai 6000 méternél is maga­sabbak. Ez azt jelenti, hogy a tengerfenék és a hegycsúcsok közt, aránylag kis távolságon belül, 14 kilométer körüli ma­gasságkülönbözet van; Itt fe­nyeget legjobban a veszély, hogy a Föld szilárd kérgét nagy kiterjedésben és mélysé­gekben törések és repedések szaggatják meg. A keletkező föld Ciliiében? repedések — bár ezt még csak föltételezik — a Föld belsejé­ben néhány száz kilométer mélyre is lehatolnak. Ilyen mélységek­ben a hőmérséklet már olyan magas lehet, hogy a kőzet meg­olvad, föld alatti vulkáni fész­kek keletkeznek. Ilyen geológiai vetődések; a földkéreg rögeinek ilyen ha­talmas arányú elmozdulása, összehúzódása és kiterjedése okozza a Csendes-óceán part­vidékén a földrengéseket és vulkáni kitöréseket. Ilyen okok idézhetik elő a ‘ mostani chilei katasztrófát is. Hogy a föld­rengés különösen erős és pusz­tító hatású volt, annak való­színűleg az az oka, hogy a ren­gés epicentruma részben a víz alatt, az Atacama-tengerárok térségében volt, és a rengés a tengerfenék alakját szinte pil­lanatok alatt változtathatta meg. Ennek következtében szö­kőár, úgynevezett szeizmikus hullámok keletkeztek, amelyek tíz méter magas vízfalként zú­dultak a közeli és távoli par­tokra. E szeizmikus hullámok a tengerrengés fészkéből kiin­dulva, 650—700 kilométer óránkénti sebességgel rohantak végig a Csendes- óceánon, különböző irányokba. Sokan estek áldozatul a szö­kőárnak a Hawaii-szigeteken, — igen sokan eltűntek. Űj-Zé- land partjain a szeizmikus hullámok számos hajót felbo­rítottak és kisodortak a nyílt tengerre. A Fülöp-szigeteken több várost elárasztott a szö­kőár, nagy károkat okozott és pánikot idézett elő a lakosság körében. Japánban több száz embert sodort el a szökőár, 36 ezer ház víz alá került, 900 hajót felborított; A Kurili-szigeteknél és Kam­csatkánál a hullámok már nem okoztak lényeges kárt, mivel a Szovjetunió csendes-óceáni partjain a hidro-meteorológiai szolgálat a lakosságot kellő időben figyelmeztette a ve­szélyre, és így volt idejük ar­ra, hogy a hegyeken és a szi­getek belsejében biztos helye­ken keressenek menedéket, a partokon pedig már felkészül­ve várták a veszélyt. (A Volksstimme-ből) Athénben nemrég kiállítot­ták Szofoklisz Hrisztu festő­művész képeit. A művész mindkét kézfeje művégtag. Görögország német megszállá­sának idején ugyanis Szofok­lisz Hrisztu 12 éves gyermek volt, egy felrobbant német grá­nát mindkét kezefejét leszakí­totta. Szofoklisz azonban min­denáron festőművész akart len­ni, és hallatlan akaraterővel megvalósította régi álmát: mű­kezével megtanult rajzolni éz elvégezte a képzőművészeti fő­iskolát. • _____ 4M * tmkuiUi Erdélyi Béla, TLszanána: Megkaptuk levelét, s ha egy mód lesz rá, meglátogatjuk a tiszanánai Üj Élet Termelőszövetkezetet^ Tilles Béla, Eger: Észrevételeit köszönjük, s felhív» juk az illetékesek figyelmét a le» vélben foglaltakra. Kérjük, ina meg máskor is tapasztalatait.. „Osjó”, Hatvan: Levelét felhasználjuk ;,Az illeté­kesek figyelmébe4’ című rovatunk­ban. További leveleit várjuk, s kérjük, tüntesse fel pontos nevét és lakcímét. özv. Jeremiás Jánosné, Apc: Kén ük, mielőbb írja meg szer­kesztőségünknek, mit tudott intéz­ni ügyében, sikerült-e megbeszélés sünk értelmében a gyógykezelted se?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents