Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06 / 158. szám

2 NÉPÚJSÁG 1060. július 6., szerda Zárónk parasztmozgalma, 1844-46 i. A 19. század első felében Heves megyében is soha nem látott méreteket öltött a föl­desuralmak az a törekvése, hogy majorsági birtokaikat a jobbágyföldek rováséra gyara­pítsák. Ezt a vágyukat az úr­béresek telkeinek megcsonkí­tásával és kisajátításával, s a rét-, legelő- és irtványfftldek nagyarányú elvételével érhet­ték el. A majorsági földek így csakugyan megnövekedtek, de ugyanolyan mértékben növe­kedett a parasztok dühe és elé­gedetlensége is a birtokos ne­messég irányában. Ezt az elé­gedetlenséget még fokozta a parasztság mezőgazdasági fel­szerelésének robot címén tör­ténő teljesen ingyenes haszná­lata, s a munkafolyamatok alatt előforduló tönkretétele, valamint az egyre növekvő úr­béri terhek, fölemelt .adók és egyéb közszolgáltatások kö­nyörtelen behajtása. Mindezek a föld dolgozó népét annyira szembeállították földesuraik­kal, hogy a kizsákmányolt jobbágyok elkeseredésükben szinte szakadatlan harcot vív­tak hol itt, hol ott a birtokos osztállyal. Ezek a paraszti megmozdu­lások különösen az 1832—36. évi úrbéri törvények alapján megindult határrendezések, ta­gosítások, úrbéri-majorsági el­különítések, Illetve földösszesí­tések végrehajtásakor a job­bágyokat ért sérelmek miatt törtek ki. Nem véres, fegyve­res felkelések voltak ezek. Csu­pán sorozatosan hanyag robo­tolások, tervszerű kártételek, az úrbéri szolgáltatások ideig- óráig tartó megtagadásai, a föl- deaurakkal, azok hajcsáréival és a hatóságokkal szemben ta­núsított engedetlenségek, tisz­teletlenségek, zúgolódások, szó­éi, írásbeli ellentmondások, egyenként vagy tömegesen megnyilvánuló fenyegetőzések, hivatalos földmérési munkála­tok megzavarása, határjelek elpusztítása, a máj őrségi cse­lédség munkájának meggátolá­sa és egyéb szabotázs-cselek­mények. A zardnki porasztmozgalom és egykorú okmányai Nem kísjelentőségű Heves megye jobbágyainak ilynemű megmozdulásai között a zarán- k! telkes úrbéresek 1844—46. évi parasztmozgalma. Ennek a közel két évig tartó küzdelemnek írásos anyagát az Egri Állami Levéltár őrzi. Ezt az anyagot sok-sok munkaórá­val csak Ott lehetett kihámoz­ni az egykorú, vármegyei köz­gyűlési, kisgyűlést, polgári és fenyítő törvényszéki, valamint az illetékes úriszéki ülések, tárgyalások, ítéletek és hely­színi vizsgálatok jegyzőköny­veiből, a zarónkiak úrbéri pe­rére vonatkozó közigazgatási iratok, beadványok, folyamod­ványok, helytartótanácsi leira­tok, szolgabírói és bizottsági jelentések adataiból. Ezeken kívül a tárgy meg­ismeréséhez, s a kutatások meg­indításához nagy segítséget nyújtott dr. Szántó Imre tan­székvezető főiskolai tanárnak 1955-ben megjelent „Paraszt­mozgalmak Heves és Külső- Szolnok megyében a 19. század első felében” című, összefog­laló tanulmánya. Ebből is kü­lönösen az az 55 sornyi rész, amely a zaránki telkes jobbá­gyoknak az úrbéri szolgáltatá­sok megtagadásában nyilván­való hosszadalmas harcát ele­veníti fel. A zardnki parasztmozgalom előzményei A zaránki parasztmozgalom tulajdonképpeni elindítója a zaránki földesurak és jobbá­gyok tagosítás! perében hozott 'úrbéri úriszéki ítélet végrehaj­tása volt. Almásy Emánuel, Almásy Károly és if). Almásy József földesurak ugyanis a tagosítást jobbágyaik megrövi­dítésével majorsági birtokaik gyarapítására használták fel. Ezt úgy érték el. hogy a jobba­gyaiknak az Erki-halomnál lé­vő, régebbi, jó úrbáriális föld­jeiket az 1844-iki tagosító ki­méréskor elvették, mert azokat a tisztek a földesuraságok ma­jorsági tábláihoz mérették, amit pedig helyette adtak, többnyire hasznavehetetlenek. Ez a tagosítás! per még 1832- ben kezdődött. Megindítói a földesurak voltak. Ok nagyon jól tudták, hogy a zaránki ha­tárban az álladó vízjárás miatt sok silány és hasznavehetetlen föld van. Hogy a jobban mű­velhető területeket maguknak megkaparinthassák, kezdettől fogva, de különösen az 1832—* 36. évi új úrbéri törvények életbeléptetése után a helység földjeit rendezni, az egész ha­tárt összesíteni, & ennek kere­tében céljaik megvalósítását kívánták. Ezért folytatták úr­béreseik ellen az illetékes úri- szék és felettes hatóságok előtt lankadatlanul, hosszú időkön át rendbeszedési, tagosítási pö- rüket. A per a jobbágyok til­takozása, fellebbezése, több- rendbeli helyszíni szemle meg­tartása, a hatóságok részre­hajlása és az iratok ide-oda to­logatása miatt évekig elhúzó­dott. Végre is 1844 ószén ho­zott és felsőbb helyen is jóvá­hagyást nyert úrbéri úrszékl ítélettel fejeződött be. Az ítéletet nyomon követte a végrehajtás. A végrehajtás a jobbágyok károsodásával járt. A károsodás, kiváltotta az el­lenállást, kirobbantotta a za­ránki parasztmozgalmat. Az úriszéki Ítélet végrehajtása Hogy miképpen ment végbe a perbeli ítélet végrehajtása, a tagosítás, a földek kimutatása, a blrtokbahelyezés, az idevágó adatokat leginkább két ok­mány szolgáltatja. Németh Adalbert szolgabírónak egyik, a vármegyéhez küldött jelen­tése, a másik, a zaránki job­bágyok panaszirata a király­hoz. Az alszolgabíró jelentése szerint a zaránki tagositási perben az 1844. évi október hó 24-én hozott úriszéki ítéletben megállapított és felsőbb jóvá­hagyással is megerősített vég­zés következtében a jobbágy­telki új állományt előmutató iratok, térképek, telekköny­vek, úrbéres táblák alapján az illető jobbágyokat kiosztott földjeikbe, rétjeikbe és tagos legelőikbe a vármegyétől ki­küldött bizottság bevezette, birtokba helyezte. Hozzáteszi azonban, hogy a jobbágyok ál­talánosan kijelentették, misze­rint kiosztott illetőségeikhez hozzá, nem állhatnak, mert azokból a földekből ők megél­ni nem képesek. A bizottság működéséről ez­zel szemben a zaránki parasz­tok 1845. július 3-án a király­hoz intézett folyamodványuk­ban a következőket írják: A vármegye 1844 őszén, a földesuraknak kedvezve, ki­küldött Zaránkra egy bizottsá­got, mégpedig mérnökkel együtt. A küldöttség összehív­ta a lakosokat. A jobbágyok csak akkor ve.tték észre, hogy velük mi történt. Addigra már java földjeiket a földmérő ki­mérte az uradalom számára. A bizottság által is adta. Utána a küldöttség nagy rósze eloszlott a földesurakhoz. A parasztok­kal csak az egyik szolgabíró az esküdt és a mérnök maradt, hogy folytassák a jobbágyok földjeinek felmérését és kimu­tatását. , Mivel azonban a ha­tárnak az úrbéresek számára kijelölt része víz alatt állott, a mérnök a jobbágytelkeket nem tudta felmérni, nem tudta sze­mélyenként megmutatni. A bi­zottság ennéfogva kénytelen volt majdnem dolgavégezetle- nül hazatérni. Meghagyták azonban a község jegyzőjének, hogy akinek az úrbéresek kö­zül kell a szántóföldje és a rétje, azoknak majd illetősé­geiket mutogassa ki. Mivel a parasztok a bizott­ság működését erőszakosnak és törvénytelennek minősítet­ték; mindjárt a helyszínen a küldöttség előtt szóbeli ellent­mondással, szóbeli óvással él­ték. Kérték a küldöttséget, hogy oltalmazza meg őket, mert a nekik most juttatott földek a Tafna vizének gyako­ri kiöntése miatt hasznavehe­tetlenek. Azokat nem tudják szántani, nem tudják bevetni, de ha' elvetnének is, még a magot sem kapnák vissza. Így a legújabb úrbéri törvé­nyek üdvös rendeletéi ellené­ben el sem fogadhatják. Tiltako­zásuk semmit sem használt. Az ott jelen levő szolgabíró, ha el nem hallgatnak, teljes bünte­téssel fenyegette őket. Sokukat meg is botoztatta. Hiába kér­tek, hiába panaszkodtak. Elvet­ték régi, Jó földjeiket, egy­szersmind rétjeiket és kaszálói­kat is. Ennek az igazságtalan és méltánytalan .tagosítást eljá­rásnak következményeként a Jó termőföldektől megfosztott zaránki parasztság nyílt és szervezett osztályharcba kez­dett a kizsákmányoló földes­urakkal szemben. Kitartó és következetes paraszti küzde­lem volt ez, amelyet majd a következő fejeztek tárnak ol­vasóink elé. A zardnkiak tiltakozása a megyénél A kisemmizett zaránki job­bágyok nem elégedtek meg a bizottság előtt elhangzott szó­beli óvással. Nyomon követték att a vérmegye közgyűléséhez, alispánjához és főjegyzőjéhez. 1844. október 24-től kezdve a község elöljárói és közlakosai részéről többízben írásban is eljuttatott óvások, ellentmon­dások, kérelmek, folyamodvá­nyok és esedező levelek a moz­galomnak csaknem kétéves időtartama alatt. A zaránki jobbágyok előter­jesztéseikben visszakérik ré­gebbi, jól megművelhető úrbéri földjeiket, régi kaszálóikat és rétjeiket. Ha ez mér nem le­hetséges, azt kívánják, hogy az újonnan kimutatott és'kiosz­tott, rossz minőségű földeket cseréljék fel jobb minőségűek- re. Azt is kifejezésre juttatják, hogy a tagosításkor ért egyéb károsodásukért kárpótlást nyerjenek. Kérésük támogatására be­mutatjuk a mérni, a zsadányi és az erki esküdtek becslevelét. A becslések egyöntetűen azt állapítják meg, hogy az újon­nan három nyomásban kiosz­tott úrbéri illetményföldek 2/6-a másodrendű, 2/6-a har­madrendű, 2/6-a pedig hasz­nálhatatlan föld. Az úrbéri szántóknak nagyóbb része la­pos, vízállás és szikes. Az úrbé­ri legelőknek fele része hasfc- navehetetlen. Ezenfelül az újabban elrendelt és útban levő semlyékes és ingoványos he­lyek miatt a rétföldekhez még odamenni sem lehet. Ezzel szemben az uraságok földjei­nek 2/3-a elsőosztályú és csak 1/3-a másodrendű, harmadren­dű nincs. A földesurak ellenben az úriszékhez küldött nyilatkoza­tukban mást állítanak. Szerin­tük a kimért földeket, vagyis az úrbéri illetőséget Zaránk hely­ségének általánosan vizenyős fekvésű földjéből alkalmasabb helyen kiadni nem lehetett. A kiadott földek egyébként is ál­talánosságban véve, a major- ságiaknál jobb minőségűek. Márton fTy Lajos tiszti ügyész, mint a zaránkiak kirendelt pártfogója, az 1845. augusztus 21-én megkísérelt barátságos egyeztetés alkalmával azt álla­pította meg, hogy a Jobbágyok inkább készebbek föld nélkül éhezni, mint új földjeikhez hozzá állni. Mégpedig azért, mert a Tárná partjára járó szántóföldek annyira feltétele­sek, hogy az elmúlt és a mos­tani nedves években szántásra nem alkalmazhatók. Ez tagad­hatatlanul igaz. Ezért azt java­solja, hogy a vízjárásba esett földek helyett szántásra alkal­masakat adjanak, vagy a job­bágyoknak a küldöttség előtt feltárt panaszaik kiegyenlítése végett méltányos kárpótlást nyújtsanak. Az eredmény azonban sem­mi. Nincs egyesség. Kégi, jó földjeiket a jobbágyok nem kapják vissza, bér a rosszabb minőségű újakat nem fogadják el. Kárpótlásban sem részesül­nek. Mi lett ennek a következ­ménye? Az úrbéresek részéről a földek művelésének további megtagadása, mozgalmuk ál­landósítása. Kitűnik ez Szántó Imrének már előbb említett ta­nulmányából is. Godó Ferencné (Folytatjuk) Elfogták Betancourt merénylőjét CARACAS (AFP): Caracas! jelentések szerint elfogták a Betancourt venezuelai elnök ellen elkövetett m_rénylet tet­tesét. A rendőrség részleteket nem volt hajlandó közölni. Thorez legutóbbi Központi Bizottsági PÁRIZS (MTI) Az Humanité közli Maurice Thoreznek, a Francia Kommunista Párt fő­titkárának a párt Központi Bi­zottságának legutóbbi ülésén elmondott záróbeszédét. Tho- rez emlékeztetett rá, hogy egy év telt el a párt 15. kongresz- szusa óta. , A pártkongresszus értékelé­sét, határozatait az élet azóta valamennyi lényeges pontban igazolta. A kongresszus nem tévedett a De Gaulleista hatalom osz­tályjellegéről tett megállapítá­sában. Három év alatt az élet- színvonal 8—12 százalékkal csökkent. A munkanélküliség növekszik. A munkásosztály harcol, a gyárak bezárása el­len. Nő a drágaság, az adók súlyosan nehezednek a dolgo­zókra. A pártkongresszus azt is előre látta, hogy' a nehézsé­gek növekedése nyomán az elégedetlenség és a tömegek akciója is növekedni fog. Ki­bontakozóban van a munkás­osztály széleskörű bérkövetelé­si mozgalma, amely eredeti formákat ölt. A forgósztrájkok eredményessége máris meg­mutatkozott záróbeszéde A pártkongresszus annak idején felhívta a figyelmet a francia parasztok nyugtalan­ságára is. Ma már határozott formát öltött a parasztságot fenyegető veszély. A kormány kijelentette; hogy nyolcszáz­ezer paraszti gazdaságot álla­mi segély híján a tönkreme­netel veszélye fenyeget. A francia parasztság egyharma- dát ítélték erre a sorsra. A pa­rasztok tudják, hogy a kom­munisták a harcukban mellet­tük állnak. Thorez a továbbiakban szólt a demokratikus szabadságjo­gok, a világi oktatás védelmé­re kibontakozott országos ak­ciókról, valamint az algériai békéért folyó harcról. Emlé­keztetett ' a februári nagy sztrájkra, amikor 13 000000 francia dolgozó hagyta abba a munkát, hogy jelezze: a dolgo­zók Franciaországa a tárgyalá­sok útján való béke mellett száll síkra. A továbbiakban Thorez a békés egymás mellett élésről szólt. Utalt rá, hogy az impe­rializmust méggyöngíti a né­pek felkelése. A koreai és tö­rökországi események után megmozdult Japán is. A fran­cia nép is részt vesz a bóka megőrzéséért folyó közös harc­ban. Lelkesen fogadta Hrus- csovot, a nemzetközi enyhülés építőjét. Ezután elítélte a nyugati ha­talmak magatartását a csúcs- értekezlettel és a genfi lesze­relési értekezlettel kapcsolat­ban, majd hangsúlyozta, a bé­kés egymás mellett élés külön­leges erőfeszítést követel ideo­lógiai és politikai síkon, hogy megválaszoljunk az imperia­lizmus szóvivőinek, leleplezzük vezetőinek mesterkedéseit, hogy felébresszük a népeket, amelyeknek akciója továbbra is döntő a háború megakadá­lyozáséban. Helyes volt, hogy szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai Buka­restben útra megerősítették, az 1967 novemberi nyilatkozat­ban lerögzített elveket. Végezetül hangsúlyozta, hogy a francia kommunisták bizalommal munkálkodnak az enyhülésért, a leszerelésért, a békés egymás mellett élésért kibontakozó akciónak sikeré­ért, tovább fejlődéséért •á- hangsúlyozta Thorez. Gürsel tábornok Törökország „tragikus“ gazdasági és pénzügyi helyzetéről 1SZTANBVL (AFP): Gttrsel tábornok, török államfő és mi­niszterelnök hétfőn Isztanbul- ban a bankok, ? kereskedelmi és ipari vállalatok vezetői előtt kijelentette, hogy „Törökor­szág pénzügyi és gazdasági helyzete tragikus, de semmi­esetre sem kétségbeejtő”. A kormány minden szükséges in­tézkedést megtesz, hogy véget vessen a munkanélküliségnek, hogy munkát adjon az üzemek­nek és rendezze a kereskedel­mi tevékenységet. Ugyanakkor felhívta az ország lakosságát, hogy dolgozzék és termeljen többet, mert ez a gazdasági fellendülés nélkülözhetetlen előfeltétele. ANKARA: Az AFP közlése szerint Selim Sarper török kül­ügyminiszter és Warren, az Egyesült Államok ankarai nagykövete hétfőn reggel egyezményt írt alá, amelynek értelmében az Egyesült Álla­mok egymilliárd török font segélyt nyújt Törökországnak. Ebből félmiiliárdot katonai cé­lokra fordítanak, háromszáz- milliót az állami vállalatok megsegítésére, 200 milliót pe­dig különböző költségvetési célokra, többek között az írás­tudatlanság megszüntetésére a hadsereg soraiban. (MTI) Frondizi sajtóértekezlete — Újabb jelentések az Eichmann-ügyről es elsősorban Róma az olimpiá­ra készül. E hatalmas nemzet­közi sportesemény előkészüle­teinek hátterében azonban to­vább folyik az olasz munkások és kisemberek bérkövetelési harca. A római közlekedési és szál­lítási dolgozók csütörtökre négyórás sztrájkot hirdettek. Követelik, hogy az olimpia ide­jére 25 000 líra (40 dollár) fizetési pótlékot kapjanak, fo­kozott munkájuk jutalmául. Az AP megállapítja, hogy az egy*» re fokozódó „sitrájkmozgalom" kellemetlen gondokat okozhat az olimpiai játékok idején. Gondot okoz az is, hogy az elmúlt hetekben fokozódott a nyugtalanság Olaszország vidé­ki városaiban. Genovából, Bo­lognából, Palermóból és más­honnan jelentettek összetűzé­seket. A legfrissebb jelentés Reggio Emíliából érkezett, ahol LONDON (MTI): Frondizi argerítin köztársasági elnök hétfőn Londonban sajtóérte­kezletet tartott. Újságírók kérdéseire vála­szolva, kijelentette, hogy kor­mánya továbbra is ragaszkodik Elchmann visszaszolgáltatásá­hoz, illetve „megfelelő elég­tételhez” Izrael részéről. Kö­zölte, hogy Argentína Tel Avlv-i nagykövete Buenos Airesben tartózkodik és mind­addig nem tér vissza állomás; helyére, amíg az izraeli kor­mány nem szolgáltatott „elég­tételt”. Ettől az „elégtételtől” függ, hogy Argentína fenntart­ja-e diplomáciai kapcsolatait Izraellel — fűzte hozzá Fron­dizi egy további kérdésre vá­laszolva. a balodali erők szembeszálltak a fasiszta párt provokációival. Az utcai összetűzést a rendőr­ség csak könnygáz bombákkal tudta „elsimítani", (MTI) LONDON (MTI): A Gallup- intézet legújabb közvélemény- kutatásainak eredménye azt mutatja, hogy Eisenhower nép­szerűsége hihetetlen gyorsa­sággal csökken. Az elmúlt hó­napban végzett közvélemény­kutatás eredményéhez viszo­nyítva. ez a csökkenés hát szá­zalékos. A Gallup-intézet igazgatója sajtónyilatkozatában kijelen­tette. hogy az elnök népszerű­sége ennyire mélyponton még sohasem volt az elmúlt nyolc év során. Érmek magyarázata: Frondizi végül tagadta, hogy az argentin kormánynak tudo­mása lett volna a náci tömeg­gyilkos argentínai tartózkodá­sáról. JERUZSÁLEM! Az UPI jelentette, hogy az izraeli kormány hétfőn meg­küldte a választ Buenos Aires- be a június 8-i argentin jegy­zékre. Ügy tudják, hogy az izraeli kormány „jószolgálati” kül­döttséget készül Buenos Aires- be indítani a két ország kap­csolatainak megjavítása érde­kében. BONN; A bonni igazságügyminisz­térium közölte hétfőn, hogy Iz­rael mintegy 325—350 náci há­borús bűnös nevét tartalmazó névsort küldött a nyugatnémet kormánynak. Az AP tudósítója szerint fel­tehető, hogy a névsorban sze­replő neveket Eichmann hozta az izraeli hatóságok tudomá­séra. (MTI) az amerikai tömegek egyre in­kább elégedetlenek Eisenho­wer külpolitikai tevékenységé­vel. (MTI) Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: Az ország északi leiében felhős idő, néhány helyen esővel. Délen kevesebb felhő, száraz Idő. A hő­mérséklet lassan tovább emelke dik. Várható legmagasabb nappal hőmérséklet äa-26, várható legal? osonyabb éjszakai hőmérséklet H XI jók között. (MTI1 Olimpiai „olőkészUlotek" nyugtalanság Olaszországban ROMA (MTI): Olaszország A Gallup-intéxet höxvéleménykutatása sxérint Eisenhower népszerűsége még sohasem volt ennyire mélyponton Hruscsov Kaprunba utazott tertanács elnöke kedden dél­előtt kíséretével Kaprunba utazott, ahol megtekintette az ottani erőműveket. (MTI) BECS (MTI): N. Sz. Hrus­csov és kísérete keddre virra­dó éjszakát a Fuschl-kastély- ban töltötte. A szovjet minisz-

Next

/
Thumbnails
Contents