Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-05 / 157. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. július S., kedd ti sast Korszerűsítik az egri fürdőt Tegnap a megyei tanács megtárgyalta megyénk ötéves fejlesztési tervét. Ezt megelő­zően alapos vizsgálódást, rész­letes számításokat kellett vé gezni, sok vállalat, hivatal és hatóság véleményét kellett meghallgatni. Sürgős és még sürgősebb feladatokat kellett latolgatni, igényeket és lehetőségeket kel­lett megfontoltan és felelős­séggel mérlegelni. Elgondolás­ban és ötletben hiány nincs, de anyagi erőforrásaink korlá tozottak, ezért fontossági sor­rendet, más esetben pedig anyagbeszerzési lehetőségeket, tervezői és építési kapacitást kellett mérlegelni. A megyei tanács elfogadta az egri fürdő bővítésére és kor­szerűsítésére vonatkozó terv- javaslatot. A lakosság és az egyre nagyobb számban érke ző idegenek igényeinek kielé­gítése érdekében új medencét és kabinokat fognak építeni. Megyénk ötéves fejlesztési tervét még a fölöttes hatósá­goknak kell jóváhagyni. T)e a tegnapi határozat meggyőzte a jelenlevőket, hogy öt év alatt sok minden történik nálunk <i szebb, a jobb, a kulturáltabb élet megvalósítása ügyében. F. L — MEGVÁLTOZTATJÁK az egri bútorüzlet nyitvatar­tási idejét. Az üzlet a későb­biek során nyolc órától egyig és íél háromtól 5-ig tart nyit­va. — BUDAPESTEN vásárt rendeztek az ország nagykeres­kedelmi vállalatai, ahová me­gyénk nagykereskedelmi vál­lalatai is elvitték az olyan árui­kat. amelyek itt, Heves me­gyében. a tájjelleg miatt nem értékesíthetők. A pesti vásár­ra sok megyei kereskedelmi vállalat utazott fel vásárlási céllal. — AZ EGRI strandon a kö­zeljövőben újabb büfé-pavi­lont nyit meg a Vendéglátó­ipari Vállalat. Ezzel az újabb létesítménnyel háromra gyarapodik a strandbüfék száma. — FÜZESABONYBAN a va­súti elektromos felsővezeték üzemeltetéséhez szükséges transzformátor állomás építke­zésénél az alapozási munkák során különféle cserépedény maradványokat és állati cson­tokat találtak. A feltehetően igen régi leleteket az egri Do­bó István Vármúzeum egyik régésze a helyszínen megvizs­gálja. — EZ ÉVBEN is megren­dezték a Kerecsendi Általá­nos Iskolában a diákok raj­zaiból a rajzkiállítást. A rajz­kiállítást sokan megtekintet­ték. — A VÉCSI Rákóczi' Terme­lőszövetkezet tagsága elvégez­te 600 hold kukorica bekapálá- sát és hozzáfogtak száz ka- tasztrális hold borsójuk leara- tásához. Az új termelőszövet­kezetben az idén már előleget is osztottak, munkaegységen­ként 12 forintot. — A KERECSENDI úttö­rők kéthetes táborozásra ké­szülnek a Bükkbe. A táboro­zás költségeit, kb. 5000 forin­tot, az úttörők vasgyüjtéssel, színielőadások rendezésével szerezték meg. EGRI VÖRÖS CSILLAG Francis EGRI BRODY Magány EGRI KERTMOZI Szalmaözvegy GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mesterdetektív GYÖNGYÖSI PUSKIN A kör GYÖNGYÖSI KERTMOZI Négyszáz csapás HATVANI KOSSUTH Montparnasse 19. Füzesabony Menekülés az árnyéktól HEVES Ä béke első napja PETERVASARA Menekülés az árnyéktól 105 évvel ezelőtt, 1855. júliusában halt meg a krími háború folyamán Szevasztopol kikötőjének 9 hónapos ostroma alatt PAVEL. NAH1MOV orosz tergernagy. 1822—1825-ig a flotta hajóin részt vett a Föld kö­rülhajózásában, 1827-ben a pellopo- nesszoszi partok menti Navarin- öbölben vívott tengeri ütközetben. 1053-ban pedig Szinope mellett a török flottát verte meg, majd Sze­vasztopol védelmét vette át, 1854- ben. A haladó gondolkodású, ret­tenthetetlen hadvezér az állásokban esett el. Emlékét áz 1944-ben alapí­tott NAHIMOV-REND és a róla el­nevezett leningrádi tengerészeti ha­di iskola őrzi. Nahimov 1802-ben született. 30 évvel ezelőtt', 1930-ban e napon alapították a ma már 300 ezer lakosú MAGNYITOGORSZK városát a Dél-Uraiban. Itt van a Szov­jetunió egyik legnagyobb kohászati központja és a világ egyik legnagyobb vas- és acélműve. Július 5-e VENEZUELA nemzeti napja: Simon Bolivar Latiri- Amerika szabadsághőse vezetésével 1811-ben, e napon kiáltották ki a köztársaságot. 55 évvel ezelőtt, 1905. július 5-én a pécsvidéki bányászok sztrájkba kezdtek; PAVEL NAHIMOV FILM; Fatima A film igen érdekes, látványosan mutat be egy múlt szá­zadi szerelmi történetet. Színes szovjet film, amelyet a gyön­gyösi Szabadság Filmszínház játszik július 7—11-ig. Nem tudom a nevét, csak úgy emlegetik, hogy a „ked­ves.” Őt hívják így. a szakor­vosnőt, aki minden héten, saj­nos, csak egyszer látogat el Hat­vanba, hogy segítsen a bajba jutottakon, tanácsot adjon a szenvedőknek, receptet írjon orvosságra, ami majd meghoz­za a gyógyulást, szemüveget rendel, dolgozik, és minden betegéhez van egy biztató, si­mogató szava. Minden csütör­tökön délután három órától este fél hatig rendelkezésére áll a gyógyulást keresőknek, akik bizony sokan vannak. A várószobában nagy a lár­ma, egymást lökdösik a siető asszonyok, veszekednek a to­lakodókra, összenyomják a kis­Francis cis a hírszerzők­nél dolgozó had­nagya számára rendkívül fontos kémanyagokat szállít. A hadnagy az öszvértől tudja meg, hogy a főhar diszállás közvetlen közelében japán kémek leselked­nek ... Az öszvér­től tudja meg, hogy a japánok rajtaütést szer­veznek egy őrjá­ratuk ellen... Az öszvértől tudja meg, hogy 4,35-kor bombáznak a ja­pánok ... És kezdetben senki sem hiszi el, hogy igenis az ösz­vértől kapta a ki­tűnő tájékoztatást az amerikai had­sereg hadnagya. Ültem a mozi­ban és vigyorog­tam, nevettem, könnyeim törül gettem: milyen os­tobák ezek az ez- rédesek, táborno­kok, hogy nem hi­szik, igenis az isz- vér tud itt a leg­többet és nagyon megelégedetten tá­voztam, hogy Francis barátom, az amerikai had­sereg legokosabb tagja, megérde­melt pihenésre tért egy luxusis­tállóban. Ennek két nap­ja. S azóta a guta majd megüt: te jó ég, de Francis hon­nan kapta az ér­tesüléseit? Beszélnem kell ezzel az öszvérrel! Négyszemközt! Aztán jöhet a kosárfonás... (egri) gyermekeket. Sorszámot nem kapnak. Ott kell állni a ren­delő fehér ajtaja előtt, sokszor órákig, szorongva, kellemetle­nül. — Engedjenek előre — szól egy asszony, vidéki vagyok s megy a vonatom. — En meg busszal vagyok — kesereg egy másik, ha le­késem nem jutok már haza. — Munkából jöttem szól a harmadik. — En meg gyerekkel va­gyok .., A betegek megértik s előre engedik őket. Vagy negyvenen szorongnak á szobában mikor belépek. A „kedves” pedig dolgozni próbál, de bizony így neki is nehezebb. Sok időt ra­bol a vitatkozás, ki a soron következő. S a percek gyorsan telnek, itt az este a rendelési« lassan véget ér. Sokan marad­nak az ajtó előtt, mikor a dok­tornő eltávozik. Majd talán egy hét múlva szerencsénk lesz — mondják s ők is haza­felé indulnak. És bizony nem mindenkinek kedvez olykor a szerencse. Beszélgetek olyan asszonyokkal is, akik har­madszor várták a bebocsátást* de még most sem került rájuk a sor. Pedig ők is betegek bi­zonnyal, ha ide jönnek, a szak- rendelésre. Ezen a helyzeten változtat­ni kellene. A hatvani járásban sok község dolgozója szeretné mielőbb igénybe venni a sze­mészeti szakrendelést, s nyil­ván nem ok nélkül. A megol­dás talán az lenne, ha heten­ként két rendelésen látnák el a szembetegeket. Nem lenne veszekedés, tolakodás, keve­sebb lenne a jogos panasz* ami nem a „kedves”-t illeti, de azokat, akik tehetnének valamit a hatvani járás szem­betegeinek gyors gyógyulásá­ért! Dr. Rőczey Ödön Sok a beteg, kevés az óra pontjából. Az osztály egy ilyer megállapítást — miután az fe : lülről jött — felkap, nieglen- ' geti az áldozat feje fölött egy ■ szer, kétszer, százszor, a végér szólássá terebélyesedik és : megnyomorítja fejlődésében a ■ gyermeket. Gondoljunk csak > vissza saját gyermekkorunkra és fájó emlékezéssel állapíthat : juk meg akár magunk, vagy , mások példáján a fenti állítás igazságát. : összegezésünk végére hagy­' tűk, amivel kezdeni kelleti volna, de a hangsúly inkább így kívánta: szocialista emberi ma csak az tud nevelni — magyarul —, az tud jól nevel­ni, aki maga is meggyőződésé- : ben mai, modern és szocialista ember. A rohamosan fejlődő tudományok, a technika, a kul­túra értékeinek szélesebb és — hisszük — alaposabb isme­rete a mélyből feltörekvő tö­megek számára új világot, ed­dig soha nem látott és nem re­mélt távlatokat nyitnak meg. Itt habozással, a harminc­negyven év előtti perspektívá­val nem lehet mit kezdeni. Aki a történelmet abból az ir­redenta-szemléletből figyeli és tanítja, amit 1920 és 1945 kö­zött kapott, nemcsak önmaga előtt bukik, hanem átlép rajta a társadalom is. Aki ma fizi­kát az atomcsoda nélkül akar tanríítani, nevetségessé válik. Aki a modern lélek modem izgalma­it nem ismeri, aki a modern esz­me és modern társadalom ere­jét nem érzi önmagán átáramla- ni, lemaradt, nevetségessé vá­lik. Egy pillanatra sem szabad arról megfeledkeznünk, hogy a mai tízévesek holnap, holnap­után az ország urai és ha lel­kiismeretünk nyugalmával a szemükbe akarunk nézni hol­nap és holnapután, akkor erő­ink teljes megfeszítésével bele kell állnunk a fejlődés mai, szédítő sodrásába és meg kell velük együtt szoknunk azt, amit az idő szül nekik és ne­künk is méhében: a tömegek határozott hatalomvállalását és munkáját. A munka és a hatalomvállalás új módja" új embereket szül. Nincs görnye- dés a pénzes hatalmasságok előtt gerinctelen módon, de van a jog és annak tudata, az emberek egymás iránti tiszte­lete és megbecsülése: Néha mindez csak célnak látszik még, , de a levegő már ezzel az eszmével van „fertőzve” és ez az eszme óráról órára formál­ja a világot. EBBEN A VILÁGBAN pe­dagógusnak lenni — megtisz­telő feladat. Itt nem lehet bü­rokrácia, mert itt egy aktato­logatás egy emberélet teljes kisiklását jelentheti. És ki akarhatjá ma nálunk igazán, aki nem ellenség, hogy egy élet is kárba vesszen a drága milliók közül? Farkas András Szabad-e bürokratikusán nevelni? Vitazáró Ez ä címe an­nak az amerikai filmszatírának, amelyet valóban szerencsém volt megtekinteni, s amelynek főhőse Francis, az ösz- pér, a hadsereg hét esztendeje szolgáló málhás- jószága. A hadse­reg fiatal hadna­gya találkozik íz­zel a csodajószág­gal Burmában, s megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy Francis nem­csak beszél, de találó véleménye is van a dolgok­ról, sőt... Sőt, miatta a di­liházba kerül há­romszor is, ahol kosarat fon, majd­nem odakerül ez­redese, tábornoka, Ugyancsak kosarai fonni, mert Fran­■ oknál fogva felelhet egyszer, ■ esetleg kétszer egymás után ■ rosszul, ezért még a szülőnek ■ nem kell felháborodnia gyer- ' mekével szemben. Csak a hu- 1 zamos ideig tartó romlás az, ■ ahol a szülőnek a tanárral vállt vállhoz vetve, neki kell gyür­• kőznie a munkának, a nevelés ügyének. AZ * IRÁSÖS KÖZLÉS csak kiegészítheti a tanár és szülő ■ közvetlen személyes kapcsola­tát, de nem pótolhatja azt. Az írásos üzenet tehát akkor : egészséges formáját és tar­talmát tekintve, ha a tanár közlése hívásnak számít a szü­lő részére. Ha a tanár a be­jegyzéssel akar büntetni, ha­mis útra téved. A büntetésnek az iskolában elkövetett hibák miatt az iskola keretein belül kell maradnia. A tanárral szemben táplált bizalom csak akkor marad meg a gyermek­ben. ha a tanár biztos tekintély marad az osztály előtt és nem vesz szülői tekintélyt igénybe ahhoz, hogy az iskolában tör­tént rosszalkodást, vagy szer­telenséget megtoroljon. A főiskolai szakemberek nyilatkozatából szeretnénk is­métléssel kihangsúlyozni vala­mit: meg kell érteni a gyerme­ket, hibáinak nem felületi ke­zelését kell végrehajtani, ha­nem le kell a hibák gyökeréig nyúlni — szakértelemmel és szeretettel — és a hibát elpusz­títani a lélek legkisebb sérel­me nélkül. Az a pedagógus nem jól kormányozza a saját tanítványait, aki az első pilla­natban átdobja a szülő kezébe a nevelés gyeplőjét, mert az ő idegei nem bírják a vesződést a vásott kölyökkel. A vásott- ság valami hibának a megjele­nési formája. Ne a formát les­sük, hanem a tartalmat, a lé­nyeget, ami a vásottságot táp­lálja. Beszélgetéseink során több­ször felvetődött — hol halvá­nyabban, hol élesebben — a rokonszenvezés kérdése is. A tanárnak egyik gyermek eset­leg jobban1 tetszik, mint a má­sik. vagy — és ez a rosszabbik eset —. az egyik gyermeket nem szívleli, a másikat pedig ennek rovására, elnézően kezeli. Mindkét helyzetben mindenki­nek ári attanár. Ezért a kated­rán ülő nevelő legyen fegyel­mezett, gondosan vizsgálja meg önmagát is, amikor ítél egy-egy gyermek felett. Az íté­lethez ne hívjon segéderőt, sem osztályfőnököt, sem igaz­gatót, de legkevésbé szülőt, mert akkor csökken a tekinté­lye és az előlegezett bizalom a gyermekek részéről, de az ilyen tanárról marasztaló véle­ményt alkotnak még a pálya­társak is, még akkor is. ha azt nem is mondják el — tapintat­ból. VAN EGY ELKOPTATOTT mondat: mindennek oka van. Ezt az okot minden esetben fel kell deríteni a nevelési problémáknál, mert enélkül nincs pedagógia. Ha tehát va­lami olyan hiba lép fel a gyer­meknél, amely előzményei nél­kül értelmetlen, a tanár vegye' a fáradságot: kutassa ki a hiba okát és ott kezdje el a helyes­bítést. Lehet, sőt a legtöbb esetben igaz. hogy a hibák for­rása, oka a gyermeken kívül adódik. Az otthoni környezet, a szülők hibái, rossz barátság, mindmegannyi hibalehetőség, ahonnan súlyos jellemí elfer- dülések, hibák, esetleg aljassá­gok nőhetnek naggyá a serdülő gyermekben. Dr. Somos Lajos nyilatkozatában szerepel egy példa, amely mindennél éke­sebben bizonyítja, meddig ter­jed a tanár nevelői kötelessé­ge. ha azt akarja, hogy mun­kája nyomán erős jellemű és erkölcsi normákkal szabályo­san élő emberek kerüljenek ki a keze alól. Enélkül a lelkiis­meretesség nélkül a tanári fog­lalkozás nem hivatás, csak kényszermunka. A tanár indulatosan elmon­dott megállapítása (te, hülye vágy? — mit akarsz, te fél­eszű?) végzetes lehet a gyer­mek további fejlődése szem­A LAP JÚNIUS 10-1 számá­ban fenti cím alatt vita in­dult. Három gyakorló pedagó­gus, az Egri Pedagógiai Főis­kola lélektan tanszékéről, egy gyakorló jogász és két szülő j véleményét közöltük a kérdés- 5 sei kapcsolatban. Célszerűség- . bői is érdemes az elhangzott . véleményeket összegezni és a . tanulságot levonni a vitából: : A vita azzal indult, hogy a i tanár az ellenőrző könyvecské­be beír. A közlést a diák haza- i viszi és a szülő tudomásul ve- , szi azt. De hogyan? Elintézte-e - a tanár feladatát azzal, hogy a • szülőt tájékoztatta gyermeke ■ hibájáról? Mit tesz és tehet a , szülő ilyenkor? Dargai Lajos hozzászólásá- ' nak a lényege abban a megál- 1 lapításban fekszik, hogy a ta­■ nárok elsősorban ismeretanya­got adnak át tanítványaiknak és nem nevelnek, mert hiány- zik a nevelés biztonságához a szilárd világnézeti alap. A tananyag materialista, a neve­lő világszemlélete legtöbbször nem szilárdan az. Papp Emőné is tud arról a veszélyről, amely a bejegyzé­sek gépiességéből , származik. Maga is — mint igazgató — a nyári szünetben vizsgálat alá veszi majd saját iskolájának ellenőrző könyvecskéit, hogy a statisztikai adatok adjanak hi- baigazításí lehetőséget a továb­bi munkában. ä Csépányi Jenőné káli peda­gógus jószándékkal megírt hozzászólásában egyoldalúan, a pedagógus szemével nézve szólt a vitába. Dr. Somos Lajos az ellenőrző könyvecskét a nevelés hasznos eszközének tekinti, azzal a na­gyon lényeges megszorítással, hogy azt csak a maga helyén és a megfelelő mértékben kell alkalmazni. Dr. Berencz János elméleti és pedagógiai-politikai síkról nyilatkozott, megállapítva azt a számunkra hízelgő tényt, hogy ebben a kérdésfeltevés­ben a szaksajtót is megelőztük. Dr. Rőczey Ödön járásbíró, a gyakorló jogász szemével látja a kérdést és úgy találja, hogy az ismeretanyag átadása a tanároknál és a mai életrit­mus a szülőknél bizonyos fokú túlterhelést jelenteinek. így hát azon kell fáradoznunk, hogy a szülőknek és tanárok­nak több idejük maradjon a nevelésre. A két meghallgatott szülő nyilatkozata — többel is beszél­tünk — igazolta azt a feltevé­sünket, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell. A LEZAJLOTT VITA össze­gezéseként az alábbiakban fog- . laljuk össze kialakult álláspon- ; tunk főbb tételeit: Az iskolai nevelés a tanár feladata. Az iskola falai között ] lezajló események, hibák, mu- ; 1 ászt ások és tévedések az isko­la falai között kerüljenek meg- ' oldásra, orvoslásra. Az iskolá- ; ban, az iskolapadok között, a harminc-negyven gyerek ^ ősz- i tályközösségében kezdődnek , és fejeződjenek be az iskolai | pedagógia problémái. A tanár szükségszerűen jobban ért a 1 gyermekek lelkiállapotának i a felméréséhez, mint a szülő, • akit a mindennapi gondok job- . ban lekötnek. szakértelme nincs a neveléshez — a szülői szeretet-diktálta motivumo- i kon felül. Ezzel természetesen < korántsem akarjuk a szülői ne- j velés döntő fontosságát elhall­gatni. A tanár jobban tudja el­bírálni. mit milyen megtorlás- 1 sál lehet kijavítani, ha az hi- ] ba. Ha a hibának már olyan < méretei mutatkoznak, amelyek : jellemi ferdülésre vezethetnek, ‘ célszerű a tanár részéről olyan akció megindítása, amely túl- 1 vezet az iskola keretén és be- < vonja . a jellemalakító munká- < ba a szülőket is. de nem adja . át a munkát és a felelősséget a szülőknek még ebben az 1 esetben sem. 1 A szülő tájékoztatása a je- 1 gyek beírásával hatásos dolog és mint a higanyszál. a hőmér- < séklet ingadozását, a jegyek is 1 jelzik, ha valahol lényeges vál- < tozás történik. A gyermek sok i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents