Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

4 / NÉPŰJS ÄG 1960. július 31., vasárnap Ili üst „Halál jegyzék“ Kémrégiben egy nyugati sport­újságíró furcsa listát állított össze azokról az autóversenyzőkről, akik életüket vesztették a reklámhaj- hász autógyárak szolgálatában. l$58-ban 25 sportember maradvá­nyait szedték össze a mentők az országutakon, a versenyek színhe­lyén. 1959-ben a Nyugat-Németor- szágban megtartott autó- és motor- versenyek követeltek sok-sok em­beréletet ... Az idén csak tovább bővült a nyugati haláljegyzék, újabb nevek kerültek a szerencsétlen áldozatok névsorába. A legborzalmasabb tra­gédia Aix-les-Bains-ben történt a i,Grand-tour”-on. A versenypálya fölé emelt fahíd, egy izgalmas hajrá során, megroppant és ketté­szakadt; éppen akkor, amikor az angol Treefall 160 kilométeres se­bességgel a hídra hajtatott. A ka­tasztrófának útját állni nem lehe­tett: Treefall — kocsijával — a tö­megbe futott. Az újságok negyven ember haláláról írtak és mindenki a halott angol versenyzőt hibáz­tatta ezért. „Miért kellett 160 kilo­méteres sebességgel száguldanio\?” — ezt kérdezték. És választ adni nem tudtak. Miért kellett 160-nal száguldani Treefall-nek? Egyszerű a válasz: a pénzért, a megélhe­tésért . • • (pataky) NÉPMŰVÉSZETI és szőnyeg- kiállítás, árusítással egybeköt­ve, Egerben, a Szakszervezeti Székház (Széchenyi utca 16.), földszinti olvasótermében, 1960. július 29-től augusztus 4-ig be­zárólag. Nyitva délután 1-től este 9-ig. Belépés díjtalan. Ha­zánk összes tájegységeinek népművészeti bemutatója. Min­denkit szeretettel várunk.- TERVEZETTEN felül fi­zetett a gabona a besenyőtel- ki Szabad Föld Termelőszö­vetkezetben. A jó termésből 5 kiló búzát és 4 kiló árpát osztottak ki a júliusig ledol­gozott munkaegységekre. A búza- és árpaelőleg mellett havonta fizetnek 20 forint munkaegység-előleget is. A július és augusztus havi elő­leget az értékesített szarvas- marhák és a borsó árából fe­dezik. — HAZAÉRKEZETT az egri 'gyermekotthon leánycsoportja a hévízi nyaralásból. A fiúk is, lányok is jól érezték magukat, híztak, boldogan nyaraltak, és ha nem is tudták, de érezték, az állam gondoskodását, szere- tetét, amellyel ezen a nyáron is körülvette őket. sa 70 FÉRŐHELYES szarvasmarhaístálloja van a boldog! Béke Termelőszövet­kezetnek. A szövetkezetben építenek egy új, 100 férőhe­lyes, magtárpadlásos istállót is, de a szövetkezet tagjai el­határozták, hogy emellett bő­vítik még 50 férőhellyel a 70 férőhelyes istállót, s így a fej­lődő szarvasmarhaállomány mellett a lovak számára is biztosítanak férőhelyet. — A MEGYE kisipari ter­melőszövetkezeteibe 71 kisipa­ros kérte felvételét az első fél­évben. Az új tagok valamelyik, szakmájuknak megfelelő szö­vetkezetben kezdték meg a munkát. — A MATRAVIDEKI Erő­mű kultúrcsoportja Tabi László Különleges világnap című da­rabjának bemutatójára készül. A bemutatóra előreláthatólag szeptember elején kerül sor, majd a darabbal a környező községekbe is ellátogatnak az erőmű színjátszói. fl 60 éves Remenyik Zsigmondiéi A tisztelet vezeti toliamat, amikor a 60 éves Remenyik Zsigmondról vetem papírra so­raimat. Arról a Remenyik Zsigmondról, akit a tőke ural­mának közeli bukását hirdető, egy új emberségesebb társada­lom kialakulását türelmetle­nül váró és a legszegényebb néprétegeket pártoló írásaiért a Horthy-korszak méltatlanul üldözött. Arról az embersze­rető férfiról, akit 60 éves korá­ban joggal és büszkén ünnepel­hetünk. Remenyik Zsigmond a hu­szadik század gyermeke. 1900 júliusában, a Heves megyei Dormánd községben született. Családja és egész rokonsága csaknem első helyet foglalt el a megye birtokos nemeseinek sorában. És ebből az előkelő szárma­zású földbirtokos-fiúból mégis, írói munkássága első perectől fogva a hatalom fényeben pompázó osztály ellen forduló, a legszegényebb, a legeleset­tebb, a legnyomorultabb n©p- rétegnek. a csavargóknak lett bátor hangú szószólója. Szinte hihetetlen, hiszen Egerben, a tarka-papoknak híres-neveze­tes igen vallásos szellemű ka­tolikus főgimnáziumában ta­nult és nevelkedett. 1918-ban érettségizett. Lakott pedig jara" bor életű nagyanyjánál, akinek még a házát is Szent Janos szobra ékesítette valahol, ott a mai Bartók Béla téren. Igen ám, de ezt a kortársaktól nagy­szerűnek minősített és a l®g" több esetben eredményeiben jól bevált nevelési módot erő­sen ellensúlyozták, keresztez­ték. sőt egészen más irányba terélték a fiatal Remenyik ma­gán-olvasmányai. Hosszúnadrágos felsős gim­nazista volt már, amikor egyik unalmas délután keresgélni kezdett régen elhunyt nagy­anyja gazdag könyvtárában. Itt egy előtte eddig gondosan eltit­kolt és elrejtett világra lelt. Olyan műveket is tálált itt, amilyeneket hiába keresett volna a gimnázium ifjúsági könyvtárában. Megismerkedett a haladó szellemű magyar és külföldi szépírókkal. Talán ittj olvasott először közgazdasági' és társadalomtudományi mű­veket. Itt tanulmányozhatta: szintén először, dé nem utol­jára a szociális eszmeáramla­tokat. Itt kedvelte meg az ol-j vasást, ezt az ismereteket isj bőségesen gyarapító, nemesen' szórakoztató időtöltést. Olvasott, egyre csak olvasott] Szinte válogatás nélkül. Min dig és mindent. Könyveket, új Ságokat, folyóiratokat, röpla­pokat, kalandos utazásokat, ponyvát és rémregényeket egy­aránt. Sokszor csak kölcsönzés, vagy csere útján jutott olvas­nivalóhoz. de könyvekre köl­tötte elég szűkre szabott zseb­pénzét is az utolsó fillérig. A kis. öreg Engländer könyvke­reskedőnek. a ciszterek kéttor­nyú templomával szemben, ál­landó vevője volt. A haladó írók könyvújdonságait ebben a kicsi, de rosikadásig zsúfolt üz­letben mindig megszerezte. Remenyiket ezek a könyvek, szék az olvasmányok terelték át az ideális világszemlélet ös­vényéről az anyageüvűség szé­les országútiéra. Lelkiségének és eszmevilá­gának további kialakításában, [rói felkészültségének megala­pozásában és több művének anyaggyűjtésében egyébkent az országút és a vándorlások jajkeserves időszaka igen fon­tos szerepet játszott. Előbb Londonba, majd Délamerikába vetette az első világháború után a sors. Mint kalandos vi- Lágcsavargó. végigdolgozta és végígkínlódta embertelen há­nyattatások közepette Argentí­nát, Uruguayi, Paraguayi, Bo­líviát, Chilét, Perut Vándorlása az élmények és i tapasztalatok szakadatlan Láncolata volt. Rengeteget lá­tott. Még többett hallott. Tu- iása csodálatos mértékben ki­szélesedett. Minthogy éveken át a lét és nemlét határmezs­gyéjét járta, minthogy magán is beteljesedett a kóborlásban, a szenvedésben, a kitaszított­ságban osztályostársainak leír­hatatlan nyomora, egész lénye megtelt az emberbaráti szere­tetnek, a szabadságvágynak, a gyönyört habzsoló, de másokat kizsákmányoló tőkések iránt világszerte fellángoló gyűlölet­nek, s az emberek millióit bol­dogítani akaró szocialista esz­mék diadalát sóvárgó proletár­reménységnek szívvidító érzé­sével. Lelkét ezzel egyidőben betöltötte az a tudat, hogy a bűnös múlt bukásáért, s a szebb jövő előkészítéséért szó­val, tettel és a betű erejével neki is harcolnia kell. Célkitűzése teljesült. Több évi külföldi tartózkodása után végre hazajött. 1925-ben a „Nyugat” hasábjain azonnal megkezdte szépirodalmi tevé­kenységét. Első nagyobb munkája, mint az immár 19 művel dicseked­hető „Apocalipsis Humana” című sorozatának megindító kötete: a „Bolhacirkusz’’. Meg­jelenési jdeje: 1932. Közrebo- csátója maga a szerző, mert szédületesen merész hangja, tárgya, elgondolásai, világné­zeti felfogása és csipkelődései miatt Horthy-Magyarország egyetlen kiadója sem vállalta kinyomatását és a könyvpia­con való elhelyezését. A kiadók félelme nem volt alaptalan. Mint ahogy a szer­ző 1959-ben írja könyve máso­dik kiadásakor, az első meg­jelenés alkalmával 2 hét sem .telt belé, a rendőrség máris el­kobozta a még meglevő készle­tet. Az ügyészség ugyanakkor 16 vádpontot emelt .a kötet el­len. Erkölcstelenség, istenká­romlás. vallás elleni vétség, polgári társadalom és osztály elleni izgatás, hogy csak a leg­kiemelkedőbbeket említsük. Az sem tetszett, hogy a szer­ző a haladás és a megbékélés egyik legfőbb tényezőjének a New York—Moszkvai út kié­pítését ajánlja. Az is szemet szúrt, hogy az író megjósolta az ázsiai és afrikai kiuzsorázott gyarmati országok közeli fel- szabadulását. Végül bűnéül rót­ták fel, hogy a londoni „Prófé­ták Büszkesége” nevet viselő, haladó szellemű könyvtár homlokzatát a szovjetet jelké­pező ötágú vörös csillaggal dí­szíti a szerző. A könyvnek többszöri bíró­sági tárgyalással és párhavi felfüggesztett börtönbüntetés­sel fűszerezett 3 éves nyilvá­nos és céltudatos üldöztetés lett a bére. Remenyik azonban nem hát­rált. Tovább is hasonló szel­lemben írt és dolgozott a két világháború között, hasonló szellemben ír és dolgozik a fel- szabadulás óta napjainkig. Üldöztetése után egyre-más- ra jglentek meg elbeszélései, irodalmi cikkei és könyvbírá­latai különböző, de mindig ha­ladó irányú napilapokban és folyóiratokban. Önálló köteteinek száma is tekintélyes. Akad közöttük re­gény, önéletírás, családtörté­net, társadalomrajz, kaland, utazás, korrajz, vallomás, kró­nika, gunyoros történet, -arc­kép, elbeszélés, bábszínház, egyfelvonásos és teljes estét betöltő színmű. Könyvei fele­részben magyar, 50 százalék­ban idegen tárgyúnak mond­hatók. A Rá/cóczi-szabadságharcban szereplő kalandos és regényes filmje is van. Említésre méltó még, hogy 1945-ben ő állította össze a Szép Szó Almanachot, amely­be „Számadás és hitvallás” cí­men igen érdekes, a maga és a kor írásművészetét jellemző cikket írt. Az előző 4 bekezdésben nagy vonalakban így adhattam a 60. esztendejét betöltött, hírneves szülöttünk nagyszerű életmű­vének rövid foglalatát. összegezésképpen megálla­píthatjuk, hogy Remenyik a mai magyar irodalomnak ere­deti utakon járó, az utánzás vádjától teljesen mentes érde­kessége. Egyesíti ' magában a hazafi és a „világcsavargó” egymástól ugyancsak x eltérő lelkületét. Műveiben a magyar föld mellett sűrűn bemutatja a nagyvilágnak általa bejárt sok országát és táját. Legyünk büszkék, hogy ezt az elismerten jónevű, haladó szellemű elbeszélőt, bölcselőt és emberbarátot Heves megye adta a magyar irodalomnak. Godó Ferencné, Heves, Járási Könyvtár. FRIEDRICH WOHLER I960. JULIUS 31., VASÁRNAP; OSZKÁR 160 évvel ezelőtt, 1800. július 31-én született FRIEDRICH WOHLER né­met kémikus. 1828-ban élő szerve­zeten kívül, szervetlen kiindulási anyagból a .világon először ő állí­totta elő az ún. „szerves vegyüle- tet", a karbamidot. E kísérletével megszüntette a kémia tudományá­ban a szerves és szervetlen anya­gok közti szakadékot. Ö fedezte fel a beryliumót és állított elő a fém­oxid redukciója révén fém-alumí­niumot. Wöhler 1882-ben halt meg. 80 évvel ezelőtt, 1880-ban e napon született PREM CSAND (DZSAN- PAT RAI) indiai író. Elbeszéléseit (HAZASZERETET) és regényeit (Áldozat, csatatér) urdu és hindu nyelven írta. Jelentős volt társadalmi tevékenysége is: 8 az egyik megalapítója a haladó in­diai írók szövetségének. Prem Csand 1936-ban halt meg. 1849. július 31-én tűnt el a segesvári csatatéren PETŐFI SÁN­DOR. 40 évvel ezelőtt, 1920. július 31-én nyílt meg az ANGOL KOM­MUNISTA PART alapító ülése. 1919. július 31-én a francia, cseh és román imperialista csapa­tok támadása megdönti a Magyar Tanácsköztársaságot és kezdetét veszi a fehérterror, melynek első éveiben 5 ezer hazafit mészárol­tak le és 40 ezren kerültek internáló táborokba. 1946. augusztus 1-én bevezetett pénzreform véget vet a csillagá­szati méreteket öltő inflációnak, az új 1 forintos értékét 400 000 quadrillió pengőben állapították meg. AZ ELSŐ HÁROMÉVES TERV 1947. augusztus 1-vel kezdődött nálunk. Üzembe helyezték az első két magyar tervezésű mészművet Csehszlovákiában A magyar szakemberek át­adták és üzembe helyezték az első két export 'mészművet Csehszlovákiában. A terveket a Kohó- és Gépipari Miniszté- . rium tervezőirodáinak mész- szakosztálya készítette el más szaktervezők bevonásával, s a berendezéseket a fővállalkozó Gábor Áron Vasöntöde és Gép­gyár szállította. A Zirányban és Tisevecben felépült új mész­művek négy-négy gáztüzelésű aknakemencéje nemcsak Cseh­szlovákia legkorszerűbb mész­égető berendezései, hanem vi­lágviszonylatban is messze megelőzik az alacsony fűtő­értékű szenet feldolgozó mész- üzemek műszaki színvonalát. Az automata felszerelésekkel ellátott kemencéket új magyar szabadalom szerint kétszáz fo­kos forró generátorgázzal fű­tik. Nyugatnémet és olasz gyárak ajánlatait visszaadva, Jugoszlá­via is a korszerű magyar mész­égető aknakemencéket rendel­te meg. Ennek megfelelően, há­rom mészmű tervezése máris megkezdődött és most újabb mészégető berendezések meg­vásárlásáról tárgyal Jugoszlá­via a hazai külkereskedelmi szervekkel. (MTI) oooooooooooooooooooocx LENGYEL , Krakkó Aki a város idejét kongatja EGRI VÖRÖS CSILLAG Július 31-én, augusztus 1-én; Spessarti fogadó EGRI BRÓDY Július 31-én, augusztus 1-én: Nincs előadás EGRI KÉRTMOZI Július 31-én, augusztus 1-én; Különös hajótöröttek GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Július 31-én, augusztus 1-én; Ítélet magánügyben GYÖNGYÖSI PUSKIN Július 31-én, augusztus 1-én: Ingovány HATVANI KOSSUTH Július 31-én: Öngól Augusztus 1-én: Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Július 31-én, augusztus 1-én: A nagy kék országút FÜZESABONY Július 31-én, augusztus 1-én: A kis detektívek heves Július 31-én: Nyomorultak (n. rész) Augusztus 1-én: Az élet visszavár PETERVÄSARA Július 31-én: Dulszka asszony erkölcse , Augusztus 1-én; Nincs előadás a bagolyvárba kerültem. Azóta sok víz lefolyt a Visztulán és a világégést is megéltem, az igaz, nem itt a toronyban, 86 méterre a földtől. — Mi a története a kürtszó­nak? — Régi mese, talán meg sem történt, csak a mondákban él még és ilyenkor, amikor vala­ki elmesélteti velem. Nagyon régen történt, még az 1200-as évek idején — kfez- di a mesét az 54 éves torony­őr. — Lengyelhon határához is elvetődtek a száguldó tatár csapatok, és az egykori föld­sánccal körülvett, őrtornyok­kal megerősített település la­kosait, a mostani krakkóiakat is veszélyeztették! A tornyok­ba figyelő szemeket helyeztek el, akik kürtszóval jelezték, ha tatárcsapatok tűntek fel a lát­határon. Ezt a dallamot fújta az akkori kürtös is, amit most én. Ezt úgy hívják „Héjnál”. Nem, szövege nincs, azaz nem lehet lefordítani. Egy ilyen ta­tár támadás alkalmával tör­tént az eset, amelyre emléke­zünk, ha minden órában meg­fújjuk a kürtöt. Az évszázados elődünk is fújta a riadót, szállt a „Héjnál” dallama, fel­verte a várvédőket békés nyu­galmukból. — Vigyázat, vigyázat — rio­gatott a kürt, míg egyszer a harmadik ütemnél hirtelen fél­beszakadt, örökre elnémította egy tatár nyila. S azóta sza­kad félbe a mi trombitánk hangja is, a harmadik ütem­nél. Ez a mese, hogy mi igaz be­lőle, a történetírókra tarto­zik. Huszonkilenc éve, hogy to­ronylakó Tadeusz bácsi. Ez alatt az idő alatt már isten tudja hányszor fújta el trom­bitájával a „Hejnált”, hány­szor kongatott bele a krakkói éjszakába a több mázsás Má- ria-haranggal. — Ezt megszámolni se lehet — kapcsolódik a beszélgetésbe természetesen a tolmács segít­ségével, az öreg toronyőr. — Amikor először ide ke­rültem, bizony többet voltam a szobában, mint az ablakok­ban. Féltem. A nagy magasság bántott hosszú ideig. De csak megbarátkoztam vele, most már úgy megszoktam, mintha örök életemben itt éltem vol­na. — Érdekesebb esemény? — Hm...! Mi lehet egy ercH bér életében, aki a napokat ilyen „sas-szédítő” magasban tölti. De várjanak csak — megáll a beszédben, megsimn- ja ezüstös haját, hátha így könnyebben serkennek a gon­dolatok. Rövid percekre gon­dolataiba feledkezik. — Igen, meg van — néz mo^ solyogva a várakozókra. —- Négy évvel ezelőtt lehetett, az egyik éjszaka nagyerejű vihar tört a városra. Fütyült a szék recsegett, ropogott a torony és mintha hajón lennénk, elkez­dett himbálózni jobbra-balra. A torony kilengéséhez hozzá voltam már szokva, de az ak­kori háromszorta nagyobb volt az előbbieknél. Szaladok a te­lefonhoz, hogy valakivel be­szélni tudjak, mindegy, hogy kivel^, csak emberi hangot hall­jak, ami a biztos földről jön fel hozzám. Megszakadt a te- lefonöszeköttetés — riant agyamba a gondolat, amikor a néma hallgatót szorítottam. Az őrhelyet elhagyni nem lehet. A lakosok várják a pontos időt. — A szél egyre erősödött. A kikötött harang nyelve óvato­san ütődött a harang oldalá­hoz, jelezve a vihar erejét. Az idő eljárt, jelezni kellett. Az erkélyre állva fújtam a „Hej­nált”, kapaszkodni nem lehv tett. s akkor egy erős széllökés kilendített az erkély szélére, ahol az utolsó pillanatban tud­tam csak megkapaszkodni, a kiálló erkélyrácsba. Sikerült visszatomászni magam, de amikor fenn voltam, szakadt rólam a víz, remegtek a lába­im. Ez a kellemetlen események közé tartozik. Azóta korlátot húztak az ablakok elé, és 'on­nan kell trombitálni. — Az órájára pillant, s jel­zi, hogy munkába kell állnia. Felbérreg a telefon, megkon- dul a harang, és utána búcsú­zóul még elkísér az 54 éves krakkói toronyőr trombitájá­nak hangja, búsan, bánatosan felriog a „Héjnál” dallama. Kovács János trombitásnak, félbeszakadt. — Mióta őrködik már a vá­ros felett? Először nem érti a kérdést, de a tolmács magyarázata után összehunyorítja szemét, amint az évszám után kutat. — Huszonkilenc éve — hüm- menti fogai között, miközben a csillogó trombitát féltve akaszt­ja helyére. — Bizony, 29 éve múlt, hogy 8 Magas toronyban lakik, a •§ város legmagasabb pontján 8 van a munkahelye, ahonnan 8 elláthat messzire, nagyon mesz- § szire, ahol sejteni lehet az ú] | város, Nova.. 8 Huta füstjeit, f 8 Az idegennek, | csak délután öt § óráig szabad § megbolygatni § § békés nyugal-J § mát a torony-.; § lakónak, a vá-^ 8 ros élőórájá-. § nak. A Mária- 8 templom egyik 8 tornyában él, 8 dolgozik Panek s Tadeusz, akit 5 joggal lehet & 5 város élőórájá- í nak nevezni, s mert a _ nap 5 minden órájá- 8 ban ő kongat a § nagy harangon, 8 miután a to- 8 ronyban levő ° két óra és a § telefonbemondó 8 óráját egyez-, 8 tette. | 8 Aranysujtásos 8 egyenruháj á- § ban odalép a 8 haranglábhoz, 8 akkurátus kéz- 8 mozdulatokkal 8 mozdítja meg a § nagy harang 8 több mint 8 nyolcvan kilós § nyelvét. ' 1 Lassan mozdult az óriási ön- í tött harang és a kongása be- 5 töltötte a kis toronyszobát. 5 — Bimm, bamm — szállt a < harangszó messze a városon í túlra. » i Hatszor kongatott Tadeusz í bácsi, utána, legnagyobb cso- í dálkozásra, csillogó trombitát 3 vett elő és amikor elült a ha­il rangszó, a torony ablakaiból a 5 világ négy tája felé fújt egy bánatos, de mégis riogató dal­lamot, amely háromszor ismét­lődött és a végén hirtelen mintha egy láthatatlan ké; megálljt parancsolt volna ;

Next

/
Thumbnails
Contents