Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

2 NEPÜJSAG 1960. július 31., vasárnap Számvetés az aratás után Irta: BÍRÓ JÓZSEF, az MSZMP megyei titkára MEGYÉNKBEN a termelő- szövetkezetek az átszervezés óta derekas munkát végeztek. A terfnelőszövetkezetek veze­tői a szorgámasan dolgozó ta­gokra támaszkodva leküzdöt­ték az átszervezést követő kez­deti nehézségeket, megterem­tették a nagyüzemi gazdálko­dás legfontosabb feltételeit, ki­alakították a munkaszerveze­teket, aktivizálták a tagság túl­nyomó többségét, az időszerű munkák elvégzésére. A jó munka gyümölcsét a termelőszövetkezetek ezekben a hetekben takarítják be. A megyében befejeződött az ara­tás: soha ilyen szervezetten és gyorsan nem arattak le, mint az idén. A termelőszövetkezeti tagok és vezetők elmondják, hogy aggodalom, félelem és iz­galom előzte meg az aratást. Az egyik helyen munkaerő- hiány, máshol aratógép- és kombájnhiány, vagy éppen raktározási problémák mia't féltek az aratástól. Indokolt volt az aggodalom, különösen a vezetésben még tapasztalat­lan új termelőszövetkezetek­nél És talán e félelem, vagy az előttük álló nehézség kész­tette a termelőszövetkezetek vezetőit arra, hogy jól felké­szüljenek az aratásra. Meg is tették ezt. Számításba vettek minden munkaerőt, szerződést kötöttek üzemi munkásokkal, akik szívesen vállaltak aratást a termelőszövetkezetekben, bátran szerződtek a gépállo­másokkal is, aratógépekre és kombájnokra, amelyek vára­kozáson felül, kiváló munkát végeztek. Az elmúlt években mindösz- sze 20—22 kombájn aratott a termelőszövetkezetekben. Az idén 100 kombájn, 63 aratógép vágta az életet adó gabonát. A termelőszövetkezeti tagok, kü­lönösen nagy elismeréssel vol­tak az újtípusú SZK—3-as szovjet kombájnok iránt. Ezek a kombájnok szinte szemvesz­teség nélkül, naponta 20—30 holdat, sőt enrrél is nagyobb területet arattak le. Az új és régi kombájnok átlagban 250 hold kalászost arattak és csé­peltek el egy időben. Az ara­tógépek teljesítése átlagban kb. 180 hold. Nagy teljesítmény ez, dicséret illeti a gépállomá­sok dolgozóit, a kombájnoso- kat és aratógépkezelőket. Az a sok tízezer termelőszövetkezeti tag, akik látták az SZK—3-as kombájnokat munkában, felis­merték a nagyüzemi gazdálko­dásban, a gépesítésben rejlő hatalmas erőt. Igen! Azok az emberek érzik ezt át igazán, akik életükben véres verejté­ket izzadtak aratás és cséplés idején, a mindennapi betevő falatért. A munkásosztály nagyszerű alkotása, a technika fejlődése, a kombájnok, fűka­szálók, aratógépek, egyszóval a gépesítés az, amely végérvé­nyesen megszabadítja a dolgo­zó parasztokat a legnehezebb fizikai munkától. Csakis a gé­pesítéssel lesz szebb és köny- nyebb a paraszti munka. Ez teszi kulturáltabbá, boldogab­bá a paraszti életet. Ennek se­gítségével emelhető évről évre a terméshozam. FELISMERIK ezt azok is, akik a termelőszövetkezet fej­lesztése idején nehezen szán­ták rá magukat, hogy belépje­nek a termelőszövetkezetbe. Az idei terméseredmények és terméskilátások, máris meg­győzően bizonyítják a nagy­üzem fölényét a kisparaszti gazdasággal szemben. A ke­nyérgabona termésátlaga me­gyénkben évtizedek óta hol­danként 6,5—8,5 mázsa közöli ingadozott. Még a múlt évben is, a jó időjárás ellenére, a termelőszövetkezetek és egyé­ni parasztok átlagtermése kh- ként 9,2 mázsa volt. Ezzel szemben az idén előzetes szá­mítások szerint, elérjük a 10 mázsát. Számos olyan termelő- szövetkezet van, amelyik 14— 16 mázsát, sőt 18 mázsát is el­ért kh-ként. Hasonló jó termés van tavaszi és őszi árpából is. Tavaszi árpa átlagtermése hol­danként kb. 11—12 mázsa lesz. Megyénkben soha nem volt még ilyen jó termés kalászo­sokból. Azt mondhatná valaki, mert jó volt az időjárás. Két­ségtelen ez is közrejátszott, bár á múlt évben még jobb időjárás ellenére sem értünk d ilyen jó eredményeket A jó termést alapvetően a nagyüzemi gazdálkodás, a nö­vekvő gépesítés, a nagyobb műtrágyafelhasználás, az idő­ben végzett szorgalmas munka eredményezte. Mindenki előtt ismeretes, akik figyelemmel kísérték a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, hogy az 1959 tavaszán szerveződött, és 1959 őszén kezdő termelőszö­vetkezetek földjein közvetlen az aratás után, a gépállomások segítségével a termelőszövet­kezetek összeszántották a föl­deket, jól előkészítették az őszi vetést, és november 5-re min­den termelőszövetkezet elve­tette az őszi gabonát (más években, amíg egyénileg gaz­dálkodtak, még november vé­gén is vetettek.) Ezzel egy idő­ben ezekben- a termelőszövet­kezetekben úgyszólván, min­den talpalatnyi földet ősszel felszántottak. Ez nagyban hoz­zájárult a jó tavaszi árpater­méshez, a kapások jó termés- kilátásához. Gyengébb termés csak az 1960. év tavaszán szer­vezett termelőszövetkezetek­ben van, ahol tavaszi szántás­ba kerültek a kalászosok és kapásnövények. Ezekben a ter­melőszövetkezetekben a szét­szórt földek megnehezítették a szervező munkát, s néhány ter­melőszövetkezetben, mint pl: Mátraderecskén, Pétervásárán, Rózsaszentmárton községek­ben, elhanyagolták a növény- ápolás munkálatait, a kukorica első kapálását. Mindez azon­ban nem változtat azon a té­nyen, hogy megyénkben az idén jó termést takarítunk be kalászosokból, jó a zöldség- és a kapásnövények terméskilátá­sa is. Arra van szükség, hogy a jó termést időben, megfelelő minőségben betakarítsák. Különösen sürgős most a ka­lászosok behordása és elcsép- lése. A napokig tartó esős idő visszavetette a cséplési mun­kálatokat, éppen ezért a kö­vetkező napokban, minden időt kihasználva azon kell lenni, hogy a gabonák aszta- gokba kerüljenek és a cséplés befejezést nyerjen. Ez két szempontból nagyon lényeges: egyrészt, nemcsak országos ér­dek, hanem a termelőszövet­kezeti tagok érdeke is, hogy mennél kisebb veszteséggel magtárba kerüljön a kenyér- és takarmánygabona, más­részt: a gyors csépléssel előbb szabadulnak fel az erőgépek, amelyeket szántásra lehet fel­használni. Előzetes felmérések alapján, ha az időjárás külö­nösebben nem akadályoz ben­nünket, augusztus 15—20-ra elcsépelünk, vagyis 10—15 nappal előbb, mint más évek­ben. Ez azt jelenti, hogy a fel­szabaduló erőgépekkel 15—20 ezer kh felszántását előbbre tudjuk hozni. Ugyanakkor fi­gyelembe kell venni azt is, hogy a cséplési munkák mel­lett vannak még más, halaszt­hatatlan munkák is, paradi­csom-, paprikaszedés, trágy a- hordás, stb. aminek elvégzése szintén nagyon fontos. A RENDELKEZÉSRE álló munkaerőt úgy osszák el, hogy a cséplőgépekhez olyan embe­rek kerüljenek, akik szívesen vállalják ott a munkát és kora reggeltől késő estig dolgoznak. Nehéz munka a cséplés. Jól esik a heti fáradalmas mun­ka után az egynapos pihenő. Most azonban, a gyakori esőzé­sek miatt,-még a vasárnapokat is ki kell használni. A cséplő­gépcsapatok minden évben versenyeznek, melyik csépel el többet, kevesebb szemveszte­séggel. Pártszervezeteink, ta­nácsaink, az idén is serkentsék a munkacsapatokat, értékeljék naponta a cséplőgépek teljesí­tését, ismertessék a munkacsa­patokkal az eredményeket. A cséplőgépmunkások- ne eléged­jenek meg a cséplőgépekre előírt napi norma teljesítésé­vel, törekedjenek annak túl­teljesítésére, arra, hogy men­nél kevesebb szemveszteség­gel, augusztus 15—20-ra elcsé­peljenek. A termelőszövetkezetek a kombájnnal learatott és elcsé­pelt kenyérgabonából igyekez­nek elsősorban állami kötele­zettségeiknek eleget tenni, az adógabonát, a kombájn- és cséplőgép-részt beadni, és bi­zonyos tartalékalapot képez­nek, a többi mennyiséggel sza­badon gazdálkodnak. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövet­kezetek a betervezett egy mun­kaegységre eső részt kiosztják a tagok között, a többit válto­zatlan áron az államnak adják. A termelőszövetkezetek több­sége munkaegység-előlegként a kenyérgabona egy részét kiosz­totta, ez nagy megelégedést váltott ki a termelőszövetke­zeti tagok részéről. Vigyázni* kell arra, hogy a beterve­zettnél sem kevesebbet és le­hetőleg többet se osszanak a tagoknak. Azok a termelőszö­vetkezetek cselekednek helye­sen, amelyek a mutatkozó ter­méstöbbletet az államnak adják el. Érdemes megemlíteni, hogy amíg 1959-ben a szövetkeze­tekben és az egyénileg dolgo­zó parasztok összesen az állam részére a megyében 110 vagon szabadgabonát értékesítettek, addig az idén a termelőszövet­kezetek 900 vagon kenyérgabo­nára kötöttek szerződést, s a jelek szerint ennél jóval több kenyérgabonát adnak át.> A termelőszövetkezetek azon legyenek, hogy maradéktala­nul teljesítsék a kombájn-ara­tás és cséplés után az állam­mal szembeni kötelezettségei­ket, tegyék félre a szükséges vetőmagot és a tartalék-alapot, a fennmaradó részből ossza­nak is a termelőszövetkezeti tagok részére és mennél töb­bet adjanak el az államnak. EZ MEGELÉGEDÉST vált ki a tsz-tagok körében, ser­kenti őket a jobb munkára, méginkább meggyőződhetnek arról, hogy ha többet termel­nek, többet is keresnek, és a termelőszövetkezet közös va­gyona is gyarapszik, Novikov beszéde a KGST 13. ülésszaka alkalmából az Országházban adott fogadáson A KGST 13. ülésszaka alkal­mából az Országházban adott fogadáson pohárköszöntőt mondott V. N. Novikov, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökhelyettese, a szov­jet küldöttség vezetője is. Nagy örömünkre szolgált — mondotta többek között —, hogy a testvéri Magyar Nép- köztársaságban saját szemünk­kel győződhettünk meg azok­ról a sikerekről, amelyeket a szorgalmas magyar nép a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt vezetésével elért az ipari ter­melés fejlesztésében, a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésében, a nép jólétének növe­lésében és a nemzeti kultúra felvirágoztatásában. A gazdasági fejlődés, a szo­cialista országok népeinek egy­sége és a győzniakarás a tőkés rendszerrel folyó békés gazda­sági versenyben, nap mint nap meggyőzi az egész világot, hogy a szocializmus és a kom­munizmus a leghaladóbb tár­sadalom. A szocialista orszá­gok — az egész szocialista tá­bor rohamosan fejlődő gazda- sági erejére támaszkodva —, következetesen megvalósítják a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti békés együttélés lenini politikáját, s következetes harcosai a béké­nek. Mérhetetlenül megnőtt a szocialista tábor szerepe a nemzetközi ügyekben és a vi­lág sorsáért való felelőssége is. A szocialista országok állhata­tosan harcolnak az általános és teljes leszerelésért, a hábo­rú kiküszöböléséért, az egész emberiség létfontosságú kérdé­seinek megoldásáért. A Szovjetunió a testvéri szo­cialista országokkal égyütt még határozottabban és még követ­kezetesebben folytatja harcát a békéért, a békés együttélésért, a népek közötti barátságért és együttműködésért. Országaink életében, a szo­cializmus és a kommunizmus építésében mind nagyobb sze­repe van a szocialista országok gazdasági fejlődését biztosító tervek sikeres egyeztetésének a nemzetközi szocialista mun­kamegosztásnak, a termelés szakosításának és a kooperá­ciónak. Mindez elősegíti a ter­melés további növelését, a munka termelékenységének fo­kozását, és a műszaki haladást. A 13. ülésszakon tanácskoz­tunk és határozatot hoztunk a tanács szerveiben folytatandó közös munka megszervezéséről országaink gazdasági fejlődése távlati terveinek egyeztetésével kapcsolatban. E munka meg­valósítása az országokban és a tanácsban elősegíti a szocialis­ta gazdasági rendszerben rejlő A Francia Knmimmisla Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának nyilatkozata Adenauer és De Gaulle tárgyalásairól PÁRIZS (ADN): A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizott­sága pénteken nyilatkozatot adott ki és abban élesen elítél­te Adenauer nyugatnémet kancellár párizsi látogatását. Ez a látogatás — állapítja meg a nyilatkozat — annak a veszedelmes politikának újabb megnyilatkozása. amelynek célja a hidegháború folytatá­sa és a fegyverkezési verseny fokozása. Ite Gaulle és Aden­auer a „Bonn—Párizs tengely” és az Atlanti Szövetség meg­erősítéséről tárgyalnak, úgy látszik, nem szűrték le a hi­degháborús politika teljes ve­reségének tanulságait. A sze­mélyi hatalomnak e két képvi­selője támogatja a bonni mili­taristák harcias magatartását, akik a német kérdésnek és Nyugat-Berlin kérdésének mindennemű rendezését eluta­sítják. Adenauer veszedelmes provokációra készül azzal, hogy a bonni parlament leg­közelebbi ülését JMyugat-Ber- linben akarja megtartani. A nyilatkozat éles szavakkal helyezkedik szembe azzal, hogy „polaris” típusú amerikai ra­kétákat adjanak Hitler volt tábornokainak kezébe, és hogy Franciaország földjén nyugat­német támaszpontokat létesít­senek. A nyilatkozat rámutat, mi­lyen súlyos az ellentét egy­részt De Gaullenak az Odera— Neisse-határ elismerésétől szóló nyilatkozatai, másrészt ama természetellenes szövet­ség között,' amelyet a hódítási szándékait.nem..is leplező riyuj gathémet kormánnyal tart fenn. A nyilatkozat végül kijelen­ti: a német—francia megértés és a két nép barátsága nem va­lósítható meg a német milita- rizmus újjáélesztésével és a német imperializmus revan- sista erőivel együttműködve. A német—francia megértés egyetlen útja megteremteni a diplomáciai, gazdasági és kul­turális kapcsolatokat a Német Demokmtikus Köztársasággal, amely gyökerestől kiirtotta a német imperializmust. (MTI) Városi tanácsülésen beszámoltak a gyöngyösi tanácsi vállalatok munkájáról — Letette esküjét Raft Miklós VB-elnök Szombat délelőtt a Vágóhíd- és Húsfeldolgozó Vállalat kul­túrtermében tartotta meg ülé­sét Gyöngyös város tanácsa. Az egybegyűlteket Raft Mik­lós VB-elnök üdvözölte. A ta­nácsülés a végrehajtó bizott­ság beszámolóját vitatta meg a tanácsi vállalatok ez év első felében végzett munkájáról és a munkások helyzetéről szóló párthatározat végrehajtásáról. A beszámolóban megismer­hették a tanácstagok az ipar előtt álló legfontosabb felada­tokat, s azokat az eredménye­ket, amelyket a városi tanács vállalatai az elmúlt évben el­értek. 1959-ben a tervezett hat­millió vállalati nyereség he­lyett 8 millió 535 000 forintot értek el. A jelentős többlet­eredményből majdnem félszáz­ezer forint jutott vállalatfej­lesztési alapra. Ez év első felének eredmé­nyei is jelentősek. A Sütőipari Vállalat kivételével túlteljesí­tették termelési tervüket a ta­nácsi vállalatok és csaknem 60 millió forint értékű árut termeltek. Kiugró teljesítményt ért el a Kézműipari Vállalat, a Vas- és Fémipari Vállalat pedig min­den bizonnyal megszerzi az él­üzem címet első féléves mun­kája alapján. Hibaként említette a beszá­moló, hogy igen magas a túl­órák száma, és egyes vállala­tok keveset foglakoztak az ipari tanulók nevelésével. A termelékenység alakulásá­val kapcsolatban kedvező vál­tozások történtek. Az emelke­dés mértéke megközelítette a hároméves terv utolsó évére előirányzott növekedést. A vá­góhídon több mint nyolc szá­zalékkal növekedett a termelé­kenység. örömteljes javulás tapasz­talható az elmúlt évhez képest a gazdaságosabb termelés meg­valósításában is. A tanácsi vál­lalatok nyeresége ez évben 50 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. Ezt az tette lehe­tővé, hogy a termelési költsé­gek nagy arányban csökken­tek, például a Vízműnél 49 000 forintos veszteség he­lyett 204 000 forint nyereséget értek el. E nagyszerű eredmények el­érésében döntő szerepe volt a munkások lelkesedésének, a jó vezetésnek, a kibontakozó szo­cialista munkaversenynek. A vitában felszólalt Marosán Lajos, a Vízmű Vállalat igaz­gatója, aki a tanácsi vállalatok kettős irányításának fékező hatásáról beszélt. Ezzel a prob­lémával egyébként majdnem minden hozzászóló foglalko­zott, mint ahogy azzal is, hogy mivel a ktsz-ek és a kisiparo­sok nem tudják megbízhatóan megoldani a város lakosság ' nak ellátását, ezért a tanácsi vállalatok is egyre több szol­gáltatást végezzenek, és ne el­sősorban a készáruk termelé­sére törekedjenek. Molnár Gusztáv, az MSZMP városi végrehajtó bizottságá­nak titkára a vezetés színvo­nalának emelését, a műszaki középkáderek tudásának ál­landó fokozását hangsúlyozta, és azt. hogy nagyobb jogkört kell adni az alsóbb szervek­nek. A városi tanács legyen a politikai és gazdasági irányí­tója a helyi tanácsi vállalatok­nak — mondotta. A vita során elhangzott kér­désekre Mucsi Sándor, a me­gyei tanács ipari osztályának vezetője adott választ. Ismer­tette, hogy milyen jelentős be­ruházást kapnak a gyöngyösi tanácsi vállalatok a második ötéves terv során. A tanácsülés részvevői a vi­ta lezárása után — amelyben tizenegy felszólaló vett részt — elfogadta a határozati javasla­tot, jóváhagyta a költségveté­si többlet elosztását. Ezen a tanácsülésen került sor Raft Miklósnak, a VB tagsá­gához szükséges esküjének le­tételére is, majd a tanácsülés részvevői közös ebéden vettek részt. előnyök maximális kihasználá­sát, a termelő erők legtelje­sebb fejlesztését. A tervek végrehajtása méginkább fo­kozza a szocialista tábor or­szágainak gazdasági erejét, és biztosítja országaink népei anyagi és kulturális színvona­lának további emelését, ami a kommunista és munkáspártok alapvető célja. Országaink né­pei a tervek megvalósítását szívügyüknek tekintik és har­colnak a kitűzött nemes célok eléréséért. A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai kép­viselőinek bukaresti értekezle­te, valamint a Központi Bi­zottságoknak országainkban nemrég lezajlott ülései újra meggyőző erővel mutatták meg, hogy a kommunista tár­sadalom felé való közös hala­dásunk alapja a marxi-lenini tanítás, az összes testvérpárt nézeteinek és céljainak egysé­ge. Napról napra világosabb a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai által 1957-ben elfogadott nyilatko­zat és békekiáltvány életereje. Beszéde záró szavaiban No­vikov elvtárs köszönetét mon­dott a Magyar szocialista Munkáspárt és a magyar kor­mány vezetőinek a forró és szívélyes fogadtatásért, amely­ben részesültek, s az ülésszak sikeres munkájához szükséges nagyszerű körülmények meg­teremtéséért. (MTI) Lumumba Montrealban MONTREAL: Lumumba kongói miniszter- elnök pénteken délután Wa­shingtonból Kanadába érke­zett. A montreali repülőtéren tar­tott sajtóértekezletén Lumum­ba hangoztatta, az afrikaiak­nak az a céljuk, hogy létrehoz­zák az afrikai Egyesült Álla­mokat. Kongó részt kíván ven­ni az afrikai egység megterem­tésében, hogy eltávolítsák a gyarmatosítás által előidézett mesterséges sorompókat. Lumumba kijelentette, azért jött Kanadába, hogy technikai támogatást kérjen. Kitért Lumumba a belga kormánynak arra a pénteki közleményére is, amely szerint ezerötszáz belga katonát haza­rendelnek Kongóból. Hangoz­tatta, hogy már korábban ki kellett volna vonni a belga csapatokat és figyelmeztetett, a bejelentés „hasonló a szoká­sos belga propagandamanőve­rekhez”. A miniszterelnök végül szembefordult azokkal a hí­resztelésekkel, amelyek szerint a kongói kormány a hat tarto­mány konföderációját készíti, elő. Hangsúlyozta, hogy a Kon­gói Köztársaság sohasem lesz szövetségi állam. WASHINGTON: Néhány órával Lumumba elutazása után az amerikai fővárosban rövid közleményt adtak ki a kongói miniszter- elnök tárgyalásairól. A közle­mény szerint Lumumba nagy jelentőséget tulajdonít a Kon­góban tartózkodó belga csapa­tok gyors és teljes kivonásá­nak. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője minden erő­vel bizonygatni próbálta, hogy az amerikai kormány fenntar­tás nélkül támogatja az ENSZ kongói akcióját. Az amerikai külügyi szóvivő hangzatos kijelentéseivel el­lentétben, brüsszeli politikai körökben — mint az ADN je­lentette — arra számítanak, hogy az Egyesült Államok fo­kozza beavatkozását Kongó­ban. Burdennak, az Egyesült Államok brüsszeli nagyköveté­nek washingtoni útját egy amerikai „javaslattal” hozzák kapcsolatba, amely szerint az Egyesült Államok az ENSZ lo­bogójával visszaélve, át akarja venni a kongói belga támasz­pontokat. t

Next

/
Thumbnails
Contents