Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-31 / 180. szám
VILÁG PROÍMrjAI. EGYESÜLJETEK! Vendégek Afrikából (Márkusz László felvételei) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 180. szám ÄRA: 60 FILLÉR 1960. július 31., vasárnap Közoktatásunk a fejlődés útján A felszabadulás után, az iskolák államosításával kezdődően. a magyar közoktatásban is történelmi jelentőségű fordulat állott be. Államhatalmunk — miként a nagybirtokot és a nagyüzemet — az iskolát is a nép kezébe adta. Az iskola hivatásává azt tette, hogy a szocializmus építésének feladataira képezze ki és nevelje az ifjúságot, hogy az oktatás a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó nép felemelkedésének eszköze legyen. A munkáshatalom évei alatt közoktatásunkban korszakalkotó eredményeket értünk el. Felszámoltuk a volt uralkodó osztályok művelődési monopóliumát, lényegében megszüntettük az analfabétizmust. A proletárgyermekek behatoltak a tudás váraiba, megszüntettük a társadalom régi osztálytagozódásának megfelelő, idejétmúlt iskolarendszert, amelyben a polgári iskolákba a kispolgárság gyermekei, a gimnáziumokba a nagypolgárság, a burzsoázia, a földbirtokos osztály csemetéi jutottak el, míg a dolgozó néprétegek gyermekeinek túlnyomó többsége csak az elemi iskoláig kerülhetett, de sokszor még azt is kénytelen volt abbahagyni. Az iskolai munka alapját képező tankönyvek és tantervek irányát és szellemét a munkásosztály világnézete szabja meg. Iskoláink nem azt tanítják, hogy 6 nap alatt keletkezett a világ — és más, ehhez hasonló, tudománytalan dolgot —, hanem a valóság megismerésével, a haladó tudományok igazságaival vértezik fel az ifjúságot. Kultúrforradalmunk nagyszerű vívmánya az egységes, nyolcosztályos általános iskola létrehozása, illetve elvégzése lehetőségeinek biztosítása. A munkáshatalom évei alatt az általános és középiskolai tanulók száma soha nem látott mértékben emelkedett, a közép- és felsőfokú oktatás is nagymértékben fejlődött, az 1938-as állapotokhoz képest az egyetemi hallgatók létszáma megháromszorozódott. A középiskolai hallgatók száma 1938- ban 52 000 volt, ma 177 000. A főiskolai hallgatók között munkás- és parasztszülők gyermeke 1938-ban mindössze 33 százalék volt, most 52 százalék. Az általános iskolai nevelők száma az 1938. évi 26 ezerről 56 ezerre emelkedett. Kitárultak a tudáshoz vezető út kapui a felnőttek előtt is, akiket a letűnt rendszer kirekesztett a tanulásból. Dolgozóink élnek a kedvező lehetőséggel és örvendetes tény, sokatmondó szám, hogy hazánkban ma 442 ezer felnőtt tanul rendszeresen az iskolák és egyetemek esti és levelező tagozatán és különböző tanfolyamokon. Azt is elmondhatjuk — és ez államhatalmunk megszilárdításának záloga —, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság gyermekei elfoglalták méltó helyüket az iskolák padjaiban. Bármilyen korszakalkotó eredményeket értünk is el azonban iskolarendszerünkben, a fejlődő élet, az elénk tűzött nagyszerű feladatok újabb követelményeket támasztottak. Korunkban a termelőmunka jellege megváltozik, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, egyre nagyobb szerephez jut a gépesítés, az automatizálás, a korszerű technikán és technológián . alapuló módszerek alkalmazása. Mindez egyre nagyobb szaktudást igényel. A szocializmus építésének előrehaladásával párhuzamosan megszűnik a nehéz fizikai munka és a termelőmunka jellege mindinkább a technikusi, mérnöki munka szintjét közelíti meg. Ilyen körülmények között a gyakorlati élet követelményei és az iskola között ellentmondás keletkezett. A szocializmus építését, a termelés fejlődését az oktatás hagyományos keretei, anyaga és módszerei már nem elégíthették ki teljes mértékben, hiszen az iskolák nem nyújtottak megfelelő gyakorlati ismereteket, nem készítették fel az ifjúságot kellőképpen az életre. A gyakorlati élet és az iskola közt keletkezett szakadék megszüntetésének egyetlen lehetséges módja, hogy a munkára nevelés megfelelő helyet kapjon az iskolai oktatásban, az iskolai nevelőmunka szoros kapcsolatba kerüljön a szocialista termelőmunkával. Közoktatásunk továbbfejlesztésének e nagy fontosságú kérdése átfogó iskolareform kidolgozását követeli meg, amely biztosítja a korszerű általános műveltség megszerzését, és az ifjúságot erkölcsileg, jellembelileg, szakmailag felvértezi a munkára, felkészíti az életre. E nagyfontosságú kérdés megoldásán fáradozik egy, a kormány által kiküldött bizottság, amely a társadalom bevonásával, a felhalmozott tapasztalatok értékelése útján keresi az elmélet és a gyakorlat, az élet és az iskola összekapcsolásának legjobb formáit. Az élet és az iskola kapcsolatainak erősítése, a termelés és tanulás egybekapcsolása már megkezdődött. Az 1959—go-as tanévben 177 gimnáziumban — többek kö- zött — úgynevezett 5+1-es osztályt szerveztek. Ezekben módosított tanterv alapján, a tanulók 5 napot az iskolákban, 1 napot különböző üzemekben töltöttek. Itt életkoruknak megfelelő színvonalon elsajátítják a korszerű ipari és mezőgazdasági termelés alapjait, szert tesznek a termelés és a mindennapi élet szempontjából alapvető gyakorlati jártasságra és készségre. A szakemberek szerint a gyakorlati foglalkozásokat mind a közvélemény, mind a tanulók kedvezően fogadták. Helyeslik azt a törekvést, hogy a középiskolát végzők, az érettségi mellett, egy szakmát közelebbről megismerjenek. A jelek szerint a 5+1-es oktatási rendszer lesz az a forma, amely a közeljövőben általánossá válik és amely, minden bizonnyal, közoktatásunk fejlesztésének, hazánk kulturális felemelkedésének újabb, nagyszerű állomása lesz. m Bíró József: SZÁMVETÉS AZ ARATÄS UTÁN ★ A 60 ÉVES REMENYIK ZSIGMONDR0L _ ★ Kovács Janos: LENGYEL TÄJAK, EMBEREK ★ Gyurkó Géza: A VILÄG DOLGA EGY ÜZEMBEN ★ Weidinger László: AZÉRT MÉG AZ „ÖREGEK" IS BELESZÓLNAK A CSÉPLÉSI VERSENYBE HEVESEN ★ IRODALMI MELLÉKLETÜNK ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR ★ KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK ★------HÍREK — SPORT Pe tőfibányán nagy szeretettel fogadták a fiatal Guineái Köztársaság labdarúgóit. Az afrikai sportolók szerény viselkedésükkel, igazi sportolóhoz illő magatartásukkal, no meg a helyi labdarúgó-csapat elleni mérkőzésen mutatott lelkes, sportszerű játékukkal rövidesen belopták magukat a petöfibányaiak szívébe. Ahol megjelentek, hamarosan az érdeklődők tömege vette körül őket. Különösen a vidáman mosolygó kapuvédö, Camara Ma- madu egzotikus kalapja aratott nagy sikert. ^/VW>AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAé> _______ ....... ...... Ké t nap alatt 2 méter 90 centiméterrel nőtt a Tisza vize Poroszlónál A termelőszövetkezetek taglai megkezdték a gát erősítését Az elmúlt napok nagy esőzései erősen felduzzasztották a Tisza felső folyásának mellékfolyóit, s ezáltal az eddig alacsony vízállású Tisza is megmozdult Vízszintje két nap alatt 2 méter 90 centiméterrel emelkedett, s ez ugyan még nem tette szükségessé az első fokú védelmi készültség elrendelését sem a Poroszló környéki szakaszon, a termelőszövetkezeti község tsz tagjai pénteken reggel mégis szerszámot fogtak, s elindultak a gátak megerősítésére. Egy húsz tagból álló csoport a Poroszló—Üjlőrincfalva között levő úgynevezett Balázs fokhoz igyekezett. Hamarosan munkához kezdtek, s egész nap hordták a fát, földet a gátnak erre a szakaszára. A munkában a Kossuth, a Rákóczi és a Béke Tsz tagjai vettek részt, részben azért, mert e három közös gazdaság földjeit veszélyeztette a mindinkább növekvő víz. A Tisza árterületének ezen a részén ugyanis kétezer holdon, nagyon szép kukorica termésre számítanak, másik kétezer holdon pedig 2000 boglya széna vár elszállításra. A termelőszövetkezeti tagok nem akarják, hogy ezek a termények tönkremenjenek a víz esetleges további emelkedése miatt. A további védekezésre készenlétben van egyébként az egész falu, s ha szükséges, újabb csoportok sietnek a Tiszához gáterősítési munkákra. A térv az, hogyha a folyó vize eléri a hat méteres magasságot, a veszélyeztetett helyeken nyúlgátakat is építenek. Az árterületen levő terményeket ugyanis semmiképp nem akarják átengedni a poroszlói tsz- tagok a betörni szándékozó pusztító víztömegnek. Megkezdték az új búza szállítását vasúton is A füaasabomyi vasútállomás minden esztendőben nagy forgalmat bonyolít le nyáron, a terményszállítások idején. A búza szállítása — igaz, hogy még nem túlságosan nagy méretekben — már ebben az esztendőben is megkezdődött. Naponta négy-öt vagont raknak meg Füzesabonyban búzával a Terményforgalmi Vállalat raktáránál, s ezekst Budapestre és a mezőkövesdi tárházba irányítják. Ugyanekkor minden, az állomáson átmenő gyorsteher- vonatban is van ugyancsak négy-öt vagon, amely új búzával megrakva a fővárosba, illetve Mezőkövesdre igyekszik. Divatbemutatóval egybekötött könyvbál lesz Füzesabonyban újabb, (—g-) Könyvbál lesz ma este a földművesszövetkezet kerthelyiségében, hirdetik az öles plakátok Füzesabonyban a jeles eseményt. A könyvbál iránti érdeklődést többek között az is fokozza, hogy a rendezőség, az FJK Könyvesbolt vezetői értékes és szép könyvek kisorsolásával könyvtombolát is rendez. Az est másik fénypontja a földművesszövetkezet által megrendezésre kerülő divatbemutató. * A mérkőzés előtti percek egyik kedves jelenete: Bujdosó Lajos, sportköri elnök, díszes veretet nyújt át Samo Tidianj.- nak, a guineai sportküldöttség vezetőjének. A középen Hor*■ váth játékvezető figyeli a baráti kézszorítást. > (A képes riport folytatása az 5. oldalon) ^AAAAWAAAAA^AAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAAAAAAAAAAMAAMAAAAAVAVv • • Ot megye népfront elnökei és titkárai Egerben tartják tájértekesletüket A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága augusztus 3-án és 4-én táj értekezletet tart Egerben, amelyen öt megye Hazafias Népfront elnökei és titkárai vesznek részt. A kétnapos tanácskozás első napján: „A népfront-mozgalom időszerű kérdései” címen tart előadást Szatmári Nagy Imre, a' Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkára, melyet vita követ. Csütörtökön, a tanácskozás második napján, folytatódik a vita, amelynek összefoglalása és lezárása után a vendégek megtekintenek egy termelőszövetkezetet. A tájértekezlet jelentőségét emeli, hogy olyan kérdéseket tárgyal a fő napirendi ponton Belül, amelyek a jelen időszakban fontosak, és föltétien nagy segítséget nyújtanak a tanácsok és tömegszervezetek munkájához.
