Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

4 NÉPÜJSÁG 1960. július VI., szerda Évadzáró ülést tartott a Kelemen László Irodalmi Színpad vezetősége I960. JÚLIUS 27., SZERDA: OLGA SÁGVÁRI ENDRE 1944. július 27-én halt meg a csendőmyomo zókkal vívott fegyveres harcban. Példaképe volt a harcos, fiatal értelmiségi generációnak: iskolái elvégzése után a szociáldemok­rata párt ifjúsági mozgalmába kapcsolódott bele, 1941-tol kezdve az OEB vezetője, az ifjúsági tüntetések szervezője volt. Ö alapította és szerkesztette a Békepárt (1943-tól kezdve ez volt a KMP neve) és a Béke és szabadság című folyóiratokat. Már két ízben szenvedett börtönbüntetést, mikor 1944-ben, újabb letartóztatása alkalmával; három nyomozót lelőtt és ezután érte őt a halálos lövés. 125 évvel ezelőtt, 1835-ben e napon született GIOSUÉ CARDUCCI (ejtsd: Dzsozué Karduccsi) Nobel-díjas olasz költő. Költészetével szakít a romantikával és az antik hagyományokhoz tér vissza (Barbár, Ódák). Politikai szempontból köztársaság-párti volt és az olasz egységtörekvéseket támogatta. Carducci 1907-ben halt meg. 25 évvel ezelőtt, 1935-ben e napon halt meg OTTO SCHOTT né­met kémikus, a hőmérséklettel szemben ellenálló, ún. Jénai üveg feltalálója. 185 évvel ezelőtt született BRUNSWICK TERÉZ gyermek-peda­gógus, az első magyar kisdedóvó megalapítója. 5 évvel ezelőtt. 1955-ben e napon lépett életbe az OSZTRÁK ÁLLAMSZERZŐDÉS, mely lehetővé tette a független Ausztria lé* rej öttét. 1953. július 27-én kötötték meg, háromévi tárgyalás után, Pan- mindzsonban a fegyverszünetet, mely Észak- és Dél-Korea között a 33. délkör mentén jelölte meg a határt. A koreai háborúban 1 millió 200 ezren haltak meg. 130 évvel ezelőtt, 1830-ban e napon tört ki Párizsban az úgy­nevezett JÚLIUSI FORRADALOM a Bourbonne-dinasztia ellen; FILM: ítélet magánügyben A film aktuális, mindenkit érintő kérdéseket boncolgat. Egy válóperes bírónő házassága válságba jut, ezt meséli el az NDK-film, amelyet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutat be július 28-tól augusztus 1-ig. ,m, ___ Fa lusi taxi Tlletőleg miért falusi? Ta­xi, mindegy az, hogy váro­son, vagy éppen Karácsondon teljesít szolgálatot, mint ez a JA 14-12-es rendszámú War­szawa, amelynek volánjait Varga István forgatja. És elég gyakran. Olyan forgalma van ennek az egy kocsinak itt, ebben a községben, hogy hét hónap alatt majd a fél­egyenlítő távolságát megtette már, pedig az tudvalevőleg kereken húszezer kilométer. « Tessék nézni — mutatja kicsit büszkén, kicsit megelé­gedetten Varga István a tel­jesítménylapot. —• Ez maga helyett beszél, micsoda forga­lom van itt... Valóban: például július 17-én 456, július 21-én meg éppen 662 forintot forgalma­zott ez az egyetlen taxi, amelyre jó félévvel ezelőtt meglehetős ferde szemmel néztek a karácsondiak. — Drága jószág az, nem a parasztembernek találták fel — mondták rá a szenten­ciát. Mondani sem kell, hogy Énekesmadarak a csatatéren A flandriai Ypern városká­ban, amely az első világháború egyik legvéresebb csatatere volt, a máig is gránátoktól fel­szántott és nagyrészt romok­ban heverő csatamezőt társa­dalmi munkával virágzó park­ká, énekesmadarak paradicso­mává alakítják át; Hogyan „működik" a delfin? ennek a szentencidnaSc, 4s S* lett a sorsa, mint már artrtíyi másnak... Fénykép keU s gyerekről, nosza be a taxiba, be Gyöngyösre... Kórházba? Csakis taxival, gyorsabb az. Nyolcvannégy forint, s benne van egy óra várakozás, össze­állnak négyen, éppen húsz fo­rint és egy jut fejenként ée nem kell egész nap ténfereg- m a városban. A vasútállo­másra négyen mennek, fejen­ként még három forint sincs, és nem keli három kilométert gyalogolni. Jött egy öreg néniké: •— Édes lelkem, én még soh- se ültem ilyen masinában, vi­gyen már körül a faluban, ha megtenné, de olcsón számít­sa meg. Meg is járta szépen körb« a falut, a taxi, meg is szá­molta olcsón, már mint a ta­rifa szerint és boldog volt * nénike is, aki hajdan még, érett asszony korában is száj- tátva csodálta, ha valamiféle uraság autója végigporzott a falun. (—6) Ypem lakossága három éve dolgozik a lövészárkok bete­metésén, a terület beültetésén: A kis tavakkal, különleges nö­vényekkel, ligetekkel teli óriás parkba a világ minden tájáról származó madarakat akarnak betelepíteni, amelyeknek gon­dozását -az yperni iskolásgyer­mekek látják el; Segít a rendőrbácsi Egy nap alatt csaknem húsz fokot esett a hőmérséklet. Ez még nem lenne baj, de hozzá olyan őszi esőt kaptunk, hogy na! Apró kis lányka ballag a Dobó utcán, nincs több, mint hatesztendős. Hatalmas eser­nyő árnyékolja az egész gyere­ket, se őt nem látni, se ő nem lát semmit. A Panakoszta-ház előtt egy pillanatra kikukucs­kált az esernyő alól, aztán bi­zonytalanul elindult át a má­sik oldalra. Ügy látszik, még nem szokta eléggé a közúti közlekedést, mert megállt az út közepén. Közben egy autó­busz közeledett a vár felől. A csendesen ázó utcán egy rend­őr sétált, s hirtelen meglátva az ácsorgó gyereket, meg a kö­zeledő autóbuszt, szinte lát­szott, hogy egy pillanatra azon tétovázik, mit tegyen a gye­rekért. Először gyors iramban elindult feléje, majd gondolt egyet, felemelte a kezét, és megállította az autóbuszt, s odaszólt a gyereknek:- Siess, kicsi, és várj meg engem! A gyerek átszaladt, megvár­ta a rendőrt, aki aztán kézen­fogva átvezette egészen a Tej­presszóig, közben egész úton figyelmesen hallgatta a ked­ves rendőrbácsi oktató szavait. Nem nagy dolog, de mégis nyu- godtabb a szülő, ha ilyet is lát! (a) — AZ EGRI GYÓGY­PEDAGÓGIAI INTÉZETBEN Nógrád megyei általános is­kolások üdülnek kéthetes vál­tásban. A 105 fős csoport gyermekei jól érzik magukat, annál is inkább, mert a jól felszerelt intézetben nincse­nek kitéve az időjárás vi­szontagságainak.- A BÉLAPÁTVALVI CE­MENTGYÁR régebbi szénörlő berendezését más vállalat ré­szére átadja. A salakszállító­val együtt mintegy 700 000 fo­rint értékű gép vált felesle­gessé, mert tavaly a szénörló- berendezés egy csoportjának kapacitását sikerrel növelték. — AZ EGRI VÁRAT álta­lában mind meglátogatják az idegenek. Ezzel együtt általá­ban megtekintik a vármúzeu­mot is. Ez év első felében 127 000 ember nézte végig a vármúzeum kiállítási anya­gát.- BESENYŐTELEK környé­kén jól halad a debreceni mú- út építése. Korszerű, bitume­nes útvonalat építenek, jobb és gyorsabb lesz a közlekedés erre is. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT gyöngyösi járási bi­zottsága kibővített elnökségi ülést tart, amelyen részt vesz­nek a műszaki és jogász ak­tívák is.- AUGUSZTUS MÄSODI- KÁN Szilágyi Sándor, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának vezetője, a Szakszerve­zeti Világszövetség tokiói ülé­séről tart beszámolót az egri szakszervezeti székházban, amelyen részt vesznek az alap­szervi titkárok. Ugyanaznap délután a megyei szakszerve­zeti ágit. prop. bizottság tart bizottsági ülést a soron követ­kező munkák megtárgyalására. — 50 FÉRŐHELYES szarvasmarhaistállót építe­nek a vámosgyörki Kossuth Termelőszövetkezetben. Az új épületet már a jövő hét elején átadják rendeltetésé­nek. EGRI VÖRÖS CSILLAG Vörös tinta EGRI BRÖDY Ilyen nagy szerelem EGRI KERTMOZI Még sötét a hajnal GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bum, a katona GYÖNGYÖSI PUSKIN Különös hajótöröttek HATVANI KOSSUTH Végállomás: szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás FÜZESABONY Ketten a nagyvárosban HEVES Az út vége PétervasAra p#r a város ellen Az egri Kelemen László Iro­dalmi Színpad vezetősége meg­tartotta évadzáró ülését. A ba­ráti megbeszélés mérlegelte azt a munkásságot, amelyet a színpad 1959—60-ban kifejtett és tervezetet fogalmazott meg általános-elvi vonalon, ame­lyet 1960—61-ben végre akar hajtatni a színpad vezetősége. Az elmúlt évadban az egri irodalmi színpad hét előadást rendezett, amelyek közül sike­rével és művészi igényességé­vel kiemelkednek a Schiller— Goethe-est, a Hazádnak rendü­letlenül című márciusi és az Oda a betűkről címmel meg­rendezett könyvnapi műsorok. Az irodalmi színpad kétéves, eddigi élete azt bizonyítja, hogy életképes, szükséges jót jelent Eger szellemi életében és fejlődésére távlat nyitható, ha a színpad vezetősége még nagyobb szorgalommal és el­mélyült munkával keresi a to­vábbjutás lehetőségét eszmei síkon és a formák tekinteté­ben is. Ebergényi Tibor szerint je­lentős tény, hogy a színpad hét műsorát 2500 ember hall­gatta végig. De ez a szám nem elégítheti ki azokat, akikre a szervezés munkája vár. Fel­szólalásában elmondotta Eber­gényi Tibor, hogy az ország más városaiban is működnek — méghozzá kitűnően — iro­dalmi színpadok és azokon a helyeken a közönség azért lá­togatja állandóan az irodalmi műsorokat, mert az irodalmi színpadok előadásai meghatáro­zott menetrend szerint követ­keznek egymásután: bérletet nyitnak és a bérletezők előre tudják, hogy nem véletlenül jönnek a rendezvények, ha­nem meghatározott időpontban (minden hónap első péntekjén, vagy hétfőjén, stb.), előre rög­zített program kerül a közön­ség elé. így kialakulhat — és csak így alakulhat ki — a színpad törzsközönsége Eger­ben is. Ez a város az ifjúság lobogó érdeklődését adja min­den nemes vállalkozás mellé, ha az ifjúságot hivják a vál­lalkozáshoz. Ebergényi Tibor a szervezési kérdéseken túl fog­lalkozott műsorpolitikai kérdé­sekkel is. Az egész évi munkában is, de az egyes műsorokon belül is törekedni kell a fokozatos­ságra és rendkívül fontosnak tartja, hogy az irodalmi szín­pad az ő közönségét az évad végére elvigye valahová: a kö­vetkező évad végén érezze azt a színpad állandó látogatója, hogy kapott valamit, megis­mert az irodalom világából egy tartományt, egy egyéniséget. Tíz-tizenhat kiló fagylaltot kimérni egy nap egy falusi cukrászdában, akkor, amikor egy gombóc fagylalt mindösz- sze két és fél deka, — nem is olyan kis dolog. Horton pedig ennyi fogy el egy közönséges hétköznapon, vasárnap meg harminc-harmincöt kiló. Vagyis, az elmúlt napokban inkább csak ennyi fogyott vol­na el, ha a fagyasztógép nem mondja fel a szolgálatot, épp a legnagyobb kánikula idején. A tréfásabb kedvű hortiak azt mondták: úgy látszik, a gép­nek is melege van, azért nem volt hajlandó dolgozni, de tré­fa ide, tréfa oda, ez így még- sincs jól. A gép jónéhány na­pig állt, mert nem jött a sze­relő. Egyrészt azért, mert a földművesszövetkezet annak idején a jászladányi ktsz-el kötött szerződést, s így még az idejutás is sokkal körülménye­sebb, ha javítani kell valamit, mint Gyöngyösről, vagy Hat­vanból. E furcsa szerződéskö­tés oka ismeretlen sokak előtt, másokat meg nem is érdekel, csak az, hogyha egyszer el­romlik a gép, akkor sokáig nem lehet fagylaltot kapni. — Pedig ebből a csemegéből ugyancsak solcan kémének dél­előtt is, délután is, — mondja egy kicsit bosszankodva Pin­tér Ferencné, a cukrászda el­adója. — Már kora reggel jön­nek a gyerekek, délig ők a leg­amely addig nem nyílt fel szá­mára. Értékelésének végén Ebergényi Tibor kijelentette: az egri irodalmi színpadot erősnek tartja, mert kemény bírálatokat bírt el és kamatoz­tatott az évad folyamán is. Abkarovits Endre nem tért ki egyes műsorok kritikai elemzésére, de pozitív ered­ményként könyvelte el, hogy a színpad közönségsikere ered­ményes munkáról tanúskodik. Jogos panaszokat hangoztatott arról, hogy az irodalmi szín­pad műsorai még mindig nem jutottak el a szélesebb réte­gekhez — elsősorban a szerve­zetlenség miatt. Hiányzik még mindig a gyárakban és üze­mekben a dolgozóknak a meg­mozgatása, pedig fényes példa igazolta a KISZ által meghí­vott fiatal munkások esetében, mennyire érdemes a fiatal munkásokat és az ipari tanu­lókat is ráébreszteni a pódium­ról elhangzó irodalmi értékek élvezetére. Joggal bírálta a városban levő iskolák magyar tanárait is, akik az irodalmi körökön belül nem tartották eddig szükségesnek kellő pro­paganda kifejtését az irodalmi színpad érdekében. De leg­többször — tisztelet a nagyon kevés kivételnek! — maguk a magyarszakos tanárok sem lá­togatták a színházat, amikor az irodalmi színpad műsora zajlott a színfalak előtt. Szük­ségesnek tartja, hogy az elfog­lalt egri színművészek teher­mentesítésére és a vérkeringés meggyorsítására öntevékeny fiatalokat is vonjanak be elő­adói minőségben. Hasznos len­ne az is, ha a TIT részt vállal­na a szervezés munkájában és az irányításban is. Kozaróczy József az egri iro­dalmi színpad életképességét és munkája eredményeit azzal bizonyította először, hogy szá­mokat sorolt fel. Budapesten három évvel ezelőtt életet ka­pott egy irodalmi színpad és az egy éve már nem működik. Az országban harmincnál több irodalmi színpad, vagy pódium vonzza a közönségei, több-kevesebb sikerrel, de Hat­van példája bizonyítja, hogy kell a színpad ilyen formája. Az irodalmi színpadokon és pódiumokon négyszáz előadó terjeszti az irodalmat és ezzel a műveltséget is. Az egri irodalmi színpadnál is észlelhető haladás, fejlődés. Két évadot élt meg ez az együt­tes. Az elsőben jelentős ballé­pések mellett akadt egy-két Sikerült est, a másodikban már négy sikeres műsorról távo­zott élménnyel az egri közön­ség. Véleménye szerint a fej­szorgalmasabb látogatói az üzletnek. Délidőben aztán olya­nok is bejönnek egy-egy töl­csér hűsítő édességért, akik el tudtak szakadni néhány perc­re munkájuktól. Helyüket dél­után ismét a gyerekek veszik át, egészen addig, amíg a föl­dekről hazatérő fiatalok, idő­sebbek meg nem jelennek a község utcáin. Akkor az övék a cukrászda. Kellemes, kedves itt min­den. A berendezés is meglehe­tősen korszerű. A sütemé­nyeknek üveges pultot készí­tettek nemrégen, ügyesen át­alakítva egy hentesüzlet egy­kori pultját. Az üveg alatt többféle friss cukrászkészít­mény. — Mindennap van hat-hét­féle süteményünk — mondja Pintér Ferencné, s egy kicsit szomorkásán teszi hozzá —: csak nem nagyon fogy hétköz­nap, csupán vasárnap. Hiába, takarékosak errefelé az emberek. Nem azért, mert nem szeretik az édességet, csak nagyon sokan úgy gondolkoz­nak, a cukrászda az nem fut el, meglesz holnap is, a házépí­tés, az új fészek rakása azon­ban nem várhat sokáig. Mert ebben a községben is, éppúgy, mint másutt, nagyon sokan építenek új házat. Ezért taka­rékoskodnak ma még nagyon szigorúan idősek, fiatalok. Vasárnap azonban nem lehqt lődés útjait meg kell keresni és meg is lehet találni. Szerin­te a már elmondottakon kívül a színpad munkáját felmérő kritika (újságunk hasábjain) lehet jobb, színvonalasabb és tartalmasabb, öt nem elégítet­te ki ebben az évben sem az a kritikai munka, amit a színpad kapott egy-egy est után. Az lenne szükséges, hogy a kritika a színpad munkáját folyama­tában figyelné és venné észre a fejlődést, vagy a hanyatlást. Hibája a kritikának az is, hogy nem elemezte egy alkalommal sem a rendezést, ami lényeges az irodalmi műsorok hatásánál is, de nem szólt elemző módon a műsorokban fellépő művé­szek egyéni teljesítményéről sem. Annak ugyanis nyilván­valóan oka van, ha az egyik estéről a közönség elégedetle­nül távozik, a másik estéről pedig az a szélesen hullámzó megállapítás, hogy kitűnő él­mény gazdagította a nézőt és az előadó művészt egyaránt. Fontosnak tartja Kozaróczy József, hogy az irodalmi szín­pad estjei rendszeresek legye­nek, a sajtó is foglalkozzék rendszeresen az irodalmi szín­paddal. Az újság olvasótábora értesüljön időben és előre a fontos irodalmi eseményről. Azt javasolja, hogy a követ­kező évadban — megalapozott tervek és anyag szerint — nyolc előadást rendezzen az egri irodalmi színpad. Négyet a Gárdonyi Géza Színház művé­szei adjanak, négyet pedig az egri főiskola, középiskolák és üzemek öntevékeny csoport­jai. Hasznosnak tartja egy kü­lön gyermek-irodalmi est meg­rendezését is, hiszen a fiatal­ság igénye a vers és az irodalom irányában egyre növekvőben van. Schillinger Attila hozzászó­lásában kifejtette, hogy a jövő évad munkáját alapos előké­szítés teheti sikeressé. Ezért a részletes tervet a színpad ve­zetősége még augusztusban ki­dolgozza. Szükséges, hogy a színpad vezetősége és a Heves megyei irodalmi kor összemű­ködjék, mert a színpad és az irodalmi kör célkitűzése jelen­tős mértékben azonos. A Kelemen László egri Iro­dalmi Színpad vezetősége csaknem minden részletében elemezte az elmúlt év mun­kásságát, megvitatta a kétség­telenül meglevő hibákat, mó­dokat keresett — szervezési és dramaturgiai kérdésekben egy­aránt — a művészi igény foko­zására. semmi panaszra ok. Alig mú­lik el az ebédidő, máris csapa­tostól jönnek mindig a fiata­lok. Főként a lányok. Beülnek a belső terem kis puffjaira, az apró asztalok mellé, s fagylalt, vagy sütemény mellett meg­kezdődik a végetérni nem aka­ró terefere. Közben megérkez­nek a fiatalemberek, s ők is ugyanezt teszik. Sokukat elhó­dította az utóbbi időben az italbolttól a cukrászda, annyi­ra azonban még nem, hogy ezek a fiatalok ne innának meg itt a cukrászdában néha egy kis likőrt. Az ezeknek szánt üvegek azonban üresen állnak egy polc tetején. Másfél hónap előtt leadták a rendelést a cukrászda dolgozói, a szesz­forgalmi vállalat azonban mind a mai napig nem szállí­tott semmit számukra. Van tehát gond, baj, még az ilyen kis falusi cukrászdában is. Tálán éppen azért, mert fa­lun van, s egy kicsit mostohán kezelik. Minden bizonnyal, ez is áll. Ettől függetlenül azon­ban, mindenki azt mondja: ha van is néha baj, ha nincs is né­ha fagylalt, vagy késik a meg­rendelt likőr, — kell ez a cuk­rászda itt, Horton a fiatalok, s idősebbek számára egyaránt, legalább úgy, mint a mozi, s különösen az ifjabb generáció számára egy kicsit már job­ban, mint az italbolt (w) Az óceán utasainak sok szó­rakozást nyújt a delfinek ke­cses úszó- és ugróművészete. A nyílttengeri halászok már kevésbé rokonszenveznek a tengerek kecses mozgású mű­vészeivel, mert gyakran meg­rongálják a hálókat és jó ét­vággyal elfogyasztják az em­beri táplálkozásra szánt ha­lászzsákmányt; Az amerikai tengerészet most kutatásokat folytat a del­finek különleges tulajdonsá­gainak kihasználására. Újab­ban tanulmányozzák, hogy a delfinek miért képesek 40 cso­mós, hihetetlen sebességgel ha­ladni és fel akarják deríteni a delfinek agyának azt a külön­leges képességét is, hogy fel­fogja a tőle még távol levő zsákmány kisugárzott ultra­hangjait. Farkas András Egy fagylalt nélküli délután a horti cukrászdában

Next

/
Thumbnails
Contents