Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-27 / 176. szám

1930. július 27., szerda NÉPÚJSÁG 3 Halló! ItlaMEK káli felvásárló telepé. Reggeltől estig, kora tavasz­tól késő őszig nagy forgalmat bonyolít le a Földművesszövet­kezetek Heves megyei Értéke­sítő Központjának, a MÉK Vállalatnak káli felvásárló, és szállító telepe. Tizenhárom gépkocsi állandóan szállítja ide, és viszi tovább a füzesabo­nyi és a hevesi járás 27 közsé­gének, és 47 termelőszövetke­zetének gazdag zöldség- és gyümölcstermését. Batki József telepvezető tá­jékoztatása szerint az idén 3700 hold zöldség termését, ezenkí­vül jelentős területek gyü­mölcsszállítmányait kell felvá­sárolniuk, összesen 2300 vagon mennyiségben. Az itteni mun­ka menete nagyjából a követ­kező: A termelőszövetkezetek a szállítás előtt 48 órával be­jelentik, milyen terményből mennyit akarnak szállítani. Ehhez mérten rendelik a vago­nokat A telepre teherko­csik szállítják az árut. A leg­több szövetkezet már a csoma­golásánál minőségileg válogat­va, exportra készen állítja össze az árut, itt a telepen mégis minőségi vizsgálatnak, válogatásnak vetik alá. Megkezdődött a felvásárlás paprikából és paradicsomból is. Jóllehet, ezek zöme még hátra van. Eleinte még úgy számolták, hogy naponta 20— 30 ezer darab paprikát vesznek át, de most már kilókban és mázsákban beszélnek, ahogyan egyre nagyobb tételekben fut­nak be a szállítmányok. Ha­sonló a helyzet a paradicsom­nál. A verpeléti részről igen sok körtét hoztak be a napokban, ezt a konzervgyáraknak továb­bítják. Megkezdődött a sárga­dinnye felvásárlása is. Elsőnek a hevesi Ezüstkalász, a tarna- mérai Béke, a káli Vörös Haj­nal és az erki Új Barázda tsz-ek küldtek dinnyét. Az udvarra éppen most for­dult be két nagy tehetrautó. Főzőtököt hozott az erdőtelki Kossuth Tsz-ből. Ez a szövet­kezet két holdon termelt tö­köt, 80 mázsára szerződött, de jelenleg már a százötvenedik mázsánál tart, úgyhogy pót­szerződést kellett vele kötni. Az erdőtelki szövetkezetek egyébként a legjobb termelők és szállítók közé tartoznak. Az Aranykalász például 10 hold babot szerződött és kötelezett­ségeit túlteljesítve, már 150 mázsát hozott a telepre. Az Űj Élet Tsz 150 mázsa fokhagy­mát hozott, kilogrammonként 7,30 forintos átvételi árral fi­zették ki. A tarnabodi szövetkezetek szintén sokat szállítanak, á 220 vágonos idei paprika-szer­ződésünknek felét három tar­nabodi termelőszövetkezet ter­meli. A jól gondozott növé­nyek átlagosan 140 mázsát ad­nak holdanként. Paradicsom­ból 600 vagonra számítanak az idén a felvásárló telepen, s ennek mintegy 80 százaléka exportra megy. A káli szövet­kezetek 380 mázsa uborkát hoztak, Feldebrő és Verpelét környékéről pedig majd a sző­lő és gyümölcsszállítmányok várhatók nagy mennyiségben. Benn az irodában folyton cseng a telefon, szinte állandó összeköttetést tartanak fenn az ország minden részével, piacai­val és kereskedelmi vál’ala- taival. Telefonon közük a kí­nálatot, az egységárat, telefo­non veszik fel a megrendelé­seket, s máris küldik tovább az árut a megrendelt helyre. S hogy a munka még jobb, össze­hangoltabb és folyamatosabb legyen, az egyes községekben, s a szövetkezetben megbízottak vannak, akik jelzik a várható szállítmányokat, összhangolják a sok-sok szövetkezet és a fel­vásárló telep munkáját. Nehéz és felelősségteljes munka folyik itt, a MÉK káli felvásárló telepén. Munkájuk­kal biztosítják, hogy minden városba, bányatelepre, s végül minden dolgozó háztartásába eljusson a zöldség, a friss gyü­mölcs. Gyöngyöshalászon biztosították a férőhelyet Nemrégen, egy hónapja kö­rülbelül, beszélgettünk a gyön­gyöshalászi tanács elnökével, s megtudtuk, hogy, noha az aratás maholnap megkezdődik, a községben még nincs helye a gabonának. Nem biztosítot­ták még a magtárt az idei szép termésnek. Ügy gondolkoztak akkor, hogy majd amikor a kaszások beállnak a táblákba, ideiglene­sen kiürítenek, rendbehoznak magtárnak való helyet. Ment­ségükre szolgált akkor az a tény. hogy a község két terme­lőszövetkezete. a Petőfj és a Kossuth főleg kertészettel fog­lalkozik, s ez ezernyi munkát jelent éppen az aratással egy- ádőben, de mégis hiba volt. Az export-tervek teljesítését segíti elő a fokozott növényvédelem Ülést tartott a Növényvédelmi Tanács Mint már előzőleg is hírt adtunk róla, a kormány ren­deleté értelmében Heves me­gyében is megalakult a Nö­vényvédelmi Tanács. Erre azért volt szükség, mivel me­gyénk növényvédelem szem­pontjából — jelentős mennyisé­gű exportja miatt — súlypontos megye lett. Az elmúlt napokban tartot­ta meg ülését a Növényvédel­mi Tanács Kál községben, ame­lyen az eddig elvégzett növény­védelmi munkákat és a soron- következő feladatokat tárgyal­ták meg a tanács tagjai. A ta­nácsülést Strumpf e'lvtárs. a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főagronómusa nyitotta meg. majd Serb Jó­zsef, a Növényvédő Állomás főagronómusa ismertette az eddig elvégzett munkákat. Beszámolójában foglalko­zott az egyes kártevők, mint például a burgonyabogár és a répalevéltetű idei nagymérvű fellépésével. S hogy az okozott kárt sikerült a legminimáli­sabbra csökkenteni, az köszön­hető a döntő többségben nagy­üzemi táblákon való gazdál­kodásnak. A növényvédelem­nek ugyanis az a specialitása, hogy az igen gyorsan és nagy mértékben elszaporodó kárte­vőket a legrövidebb időn be­lül kell elpusztítani. Ezt a fel­adatot a gépállomány gaz­daságos kihasználása mellett csak úgy lehet elvégezni, ha nagyüzemi gazdálkodás folyik. Ezért sikerült azt elérni, hogy az állomás a részére előírt 1500 hold burgonyabogár eüeni vé­dekezést már eddig 3275 hol­don teljesítette. Ma már ter­melőszövetkezeteink fokozott figyelmet fordítanak a növény­védelmi feladatokra, s többek között a burgonyabcgár elleni védekezésre is — ezt legjob­ban bizonyítja az a tény, hogy a kártevő fellépése idején min­den esetben a Növényvédő Ál­lomással kívánták „sürgősen” elvégeztetni. Különösen nagy gondot for­dítottak a továbbszaporításra termelt, nemesített és állami­lag ellenőrzött burgonyákra. Ennek ellenére is történtek ugyan kisebb kártételek, ezek azonban az „objektív“’ nehézsé­gek, mint például esős időjá­rás, géphiány miatt következ­tek be. Megállapítható azonban az is. hogy az egyéni termelők is felismerték a burgonyabogár kártételének nagy veszélyét és mintegy 8000 holdon végezték el a vegyi védekezést. Nagy segítséget jelentett a megye úttörőinek segítsége, amelyért dicséret illeti őket. Serb elvtárs a további felada­tokat a burgonyabogár, ameri­kai fehér szövőlepke, és a kü­lönböző gyümölcskártevők (al­mamoly, pajzstetű) második nemzedéke elleni védekezés­ben, továbbá az őszi gabona­félék csávázásában határozta meg. Mivel a fenti kártevők nagy v mértékben veszélyeztetik exporttervünk teljesítését, az ezek elleni védekezés a jelen­legi időszakban is a legfonto­sabb. Hiányosságként vetette fel Serb elvtárs. hogy a lucer­na magkártevők elleni véde­kezésre még nem minden eset­ben fordítanak elég nagy gon­dot termelőszövetkezeteink szakemberei. Pedig azok kár­tételének megakadályozásával fokozhatnák a tagság jövedel­mét. A hozzászólások egyöntetű­en elismerték a Növényvédő Állomás ez évi jó munkáját és kérték, hogy a további felada­tokat is hasonló körültekintés­sel és szakszerűséggel végez­zék el. Tartsák még szorosab­ban a kapcsolatot a megye ter­melőszövetkezeteivel és szak­tanácsokkal lássák el azokat. Látogassák még gyakrabban a megye mintakertjeit és minta­községeit, hogy azok valóban mintaképül szolgáljanak. Az értékes javaslatokat, ta­pasztalatokat felszínre hozó tanácsülés a káli MÉK-telep megtekintésével ért véget. Vincze János a gabonának hogy nem kutatták fel már előzőleg azokat a lehetősége­ket. amelyekkel szukségmeg- oldásként biztosították volna már előre a gabona tárolását­A napokban ismét kinn jár­tunk Gyöngyöshalászon, s el­mondták, hogy a rövid egy hónap alatt kedvező változás történt mind a két szövetke­zetnél ebből a szempontból. Biztosították a férőhelyet az idei gabonának. Komjáti Józsefné, a Kossuth Termelőszövetkezet elnöknője helyesel, mikor a hónappal ez­előtti állapotról elítélően be­szélgetünk. de közbevág: — Valóban helytelen volt, hogy a magtár problémáját annyira másodrendű dolognak vettük magunk is, de azóta an­nál fontosabbnak éreztük, hogy ezt megoldjuk. Megkap­tuk a „nagykastélyt”. s itt he­lyezzük el a legtöbb termé­nyünket. A tanács segített rendbehozni az épületet. Ajtó­kat készíttetett, rendbehozatta az egész épületet, s így a leg­nagyobb termeket magtárként tudjuk felhasználni. A mi tu­lajdonunkat képezte, s valami­kor magtár volt a „kiskastély” a Kóczián-tanyán. Idegen ker­tész lakott benne, most közsé­günkből való a kertészünk, így ez az épület is felszabadult. A termény elhelyezését szolgálja majd ez is. — Kitűnő volt a hangulat az aratás idején. Száz aratópár aratott a határban, itt voltak a szövetkezeti asszonyok mellett az üzemekben dolgozó férjek is. Jól haladt a munka, másfél hét alatt learattuk a gabona 80 százalékát. Kombájn csak 120, aratógép pedig csak 60 holdat vágott le. Jó volt a termés, ezért ki is osztottunk a július 1-ig ledolgozott munkaegysé­gekre másfél kiló őszi árpát. Egyébként azon igyekszünk, hogy a leszerződött, kölcsön és egyéb gabonát közvetlenül a cséplőgéptől szállítsuk el, s csak a tagok részesedése, a ve­tőmag, a biztonsági alap ma­radjon meg. ehhez pedig ele­gendő a rendelkezésünkre álló gabonaraktár. Bódi Ferenc, a Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke jó hír­ként közölte, hogy a havon­ként kiosztott 16 forintos mun­kaegységelőleg mellett július 1-ig ledolgozott munkaegysé­gekre mind az árpából, mind a búzából kiosztottak munka­egységenként másfél kiló elő­leget. A tagság bizalmának megnyerése mellett így még a termény egy részének elhelye­zését is biztosítják már. — Vásároltunk 105 ezer fo­rintért a Zrínyi utcában egy magtárt. A hétvagonos mag­tár állami tulajdonban volt, a Terményforgalmi használta, s most lemondott a használa­táról a mi javunkra. Három­ezer hektoliteres pincét is nye­rünk ezzel. Terményünk elhe­lyezésére természetesen ez még nem elég. Ezért rendbehozat­tunk 20 vagon termény elhe­lyezésére elegendő padlásteret. Ezek a nagyobb padlások már készen állnak a termény befo­gadására. Ugyanakkor a hónap végére elkészül a 48 férőhelyes magtárpadlásos istállónk is­idé azonban csak augusztus hónap folyamán tudjuk az ab­raktakarmányt. elhelyezni. Hatszáznegyven holdas terü­letünkről öt nap alatt arattuk le a gabonát, s már folyik a cséplés. A cséplőgéptől először mi is leszállítjuk a szerződött gabonát, majd a tartozásokat, s az 57 vagon terményből csak 14—15 vagon elhelyezését, kell biztosítanunk. Ezt a mennyisé­get pedig el tudjuk helyezni. Mind a két termelőszövetke­zetben folyik a paradicsom sze­dése. A Kossuth már másfél hete szállítja a paradicsomot, s számításaik szerint a 30 hol­das területükről összesen 2400 mázsát tudnak eladni. A Pető­fi 53 holdon termel paradicso­mot, s annak ellenére, hogy csak 60 mázsa termést tervez­tek holdanként, az átlagtermés 100 mázsa is meglesz. A múlt héttől már az export céljára is szállítottak paradicsomot. Jó jövedelmet hoz ez a szövet­kezeteknek. lelkesen is végzik ezt a munkát, de örülnek an­nak is, hogy a learatott gabona elhelyezése is biztosítva van. ■ (P. É) Egy plakáthoz • • • Ugyan még jól benne va­gyunk a nyárban, de a kis­■.»■iiaHBiiBiiaiiBuaii«iiBHatiBiiaiiBiiBiiiuaiiaHaii«HBiiBiiaiiBiiiuaiiBiiaHBiiBtiBiiBiiiiiBiian*illuBiiBiiiiiauiuiiiiii*iiiaaiiiHiiiauaiiiiiiuaulu*uaHlHiui iaiiiuaiiaiiiiiaitiiiiii«iiauiuaiiaiiBiifliiBiiBiiBiiBiiBiiBuBuauBiiiuaiiiiii‘<a< aiiaKiiiaiiaiiaiiBiiaiiiuriauiiiaiiatiaiiaiiiiia»aiiBiiatii m CSAKNEM EZER ÉVES vá-> fosunknak, Egernek két na­gyobb, városépítési és történel­mi szempontból jelentős tere van: az egyik a városi tanács­ház előtt, tulajdonképpen az ősi település egykori „fóruma”, a másik a főszékesegyház és a Líceum közötti monumentális tér. A két tér közül a Dobó Ist­ván tér a régibb. Mert ha az itteni házak, épületek többsége a barokk-stílus jegyeit mutatja is: a XVlll. századi létesítmé­nyek a régi, középkori nyomo­kon kerültek megvalósításra. Ezt bizonyítják a város török­idők előtti állapotát feltüntető egykori metszetek, amelyek itt egyértelműen, a maival körül­belül megegyező nagyságú te­ret ábrázolnak. És valóban, ré­gen és később: ez volt mindig az egri feltörekvő polgárság politikai, közigazgatási és gaz­dasági központja, itt áll az 1720-as évektől kezdve a vá­rosháza. A házakban, akörül létesített boltokban és az itteni piacon pedig zajlott a kereske­delmi élet évszázadok óta. A másik, a Líceum előtti tér jelenlegi kialakításában lénye­gesen újabb: a XVIIl-X IX. században került csak meg­valósításra. De amíg az előbbi tér, amint említettük, mindig az egri dolgozó néprétegek: az iparosok, kereskedők, a szőlő­művelő jobbágyok tere volt, és mint ilyen, szerényebben húzó­dott meg a belváros kisebb há­zai között, azokkal méretben, stílusban is összehangolódva; addig a Szabadság tér a pom­pázatos Líceummal, székesegy­házzal, érseki palotával külse­jében is a város felett elnéző, hatalmas urat, az egyházat kí­vánta kőbe-faragottan megje­leníteni. A két térnél az összekötte­tést egy eléggé keskeny, ka­nyargós utcácska, a mai Baj­csy-Zsilinszky utca (valamikor Piac utcának is nevezték) szol­HEVESY SÁNDOR: Régi egri házak között gálja. Sohasem biztosította a terek életének túlságos közel- hozását, valahogy az az érzé­sünk, hogy szinte jelképezi a két tér mögött álló erők laza és kényszeredett kapcsolatát... A Bajcsy-Zsilinszky utca — és a környezetében levő kisebb utcácskák — ha fentiek szerint nem is jelentik a város vala­melyik reprezentatív útvonalát, mégis (vagy talán éppen ezért) sok érdekes részletet tartal­maznak. Induljunk el tehát egy kis sétára itt, az öreg há­zak között, és hallgassuk meg régi történeteiket. ★ AZ EGRI BELVÁROSBAN, kelet—nyugati irányban, a pa­tak felé futó utcák legnagyobb része egykori vízfolyások men­tén keletkezett. Ilyen vízfolyás lehetett valamikor a Bajcsy- Zsilinszky utca helyén is: itt szaladtak le a felszíni vizek a régi vásártér felől az Eger-pa- takba. (Az 1760 körüli években megrajzolt Hazael-féle térkép még jól feltünteti a vízfolyás további irányát a városháza, illetve a megyeháza között, ahol részben még most is meg­van az a kis sikátor, amely va­lamikor a vízjárás helye volt.) A nyílt vízfolyást valószínűen a XVlll. század harmadik ne­gyedében szüntették meg, il­letve építették át zárt csator­nára: ennek egy szép faragott kövekből falazott szakasza most került elő a megyei ta­nács patakparti nagy építkezé­se során. Ebbe a zárt csatorná­ba csatlakozott bele a Líceum udvari vizeit összefogó, ugyan­csak boltozott csatorna, amely­nek nyomaira a Bajcsy-Zsi­linszky utcai földalatti WC építésekor bukkantak. Most azonban térjünk át a Bajcsy-Zsilinszky utca épüle­teinek megtárgyalására. A Szabadság tér felől jövet jobbkézre a Líceum hatalmas épülete áll. A Pedagógiai Fő­iskola nagyszerű létesítményé­nek ismertetésétől itt eltekin­tünk, hiszen a Népújság egyik régebbi számában már részle­tesen foglalkoztunk vele. Most csak annyit, hogy a Líceum építése előtt erre is apró há­zak állottak, éspedig egy tömb­ben a mai Jókai (egykor „Cu­kor”) utcáig, a jelenlegi Fell­ner utca helyén volt szűk kis közt a Líceum építésekor nyi­tották. Az említett háztömb nyugati oldalán — tehát ott, ahol most a Líceum főhomlok­zata pompázik —, a székes- egyházra nézőén 1748-ban kezdték meg az egykori plébá­nia építését, amely azonban az „Universitas” létesítése miatt sohasem nyert befejezést. AZ UTCA TORKOLATÁ­NAK északi oldalán ma nagy kétemeletes épület, az egyidő- beni „Alapítványi ház” áll. Annak helyén a XVlll. század elején Vasvári Dávid szenátor földszintes házacskáját talál­juk, előtte egy közkúttál, ame­lyet „Dávid kútja” néven em­legetnek az egykorú feljegyzé­sek. Nevezetes kút volt ez is, egy régi jegyzőkönyv — 1701. június 8-án — legalább ezt mondja: a bűnös „.. .elsőben a Város Háza előtt három ütés­sel, második helyen az Dávid Kúttyánál, harmadszor az Kül­ső Kapunál (Hatvani kapu) az hóhér által megh vesszőztes- sék..Később — a XVIII. század közepén — Kovácsics György postamesteré az ingat­lan, ahol a nagy telken jól el lehetett helyezni a postakocsi­kat és a lovakat. A kétemele­tes Alapítványi-ház építésére pedig csak az 1870-es években került sor, ekkor létesült a mai bérház a kor ízlésének megfe­lelő eklektikus stílusban. A további házak nagyobb- része teljesen új: a XIX—XX. század fordulója körül építet­ték. Talán sehol sem végzett a kapitalista idők szelleme olyan pusztítást a belváros ré­gi házai között, mint éppen ezen a soron. így az egykori „Egyházmegyei” egyemeletes épülete, a Müller-, a Czeizler-, a Heimler-ház-, a Palátsik Je- nő-féle „Nagy részvény” sze­cessziós üzletháza „tetőtől-tal- pig” új építmény. Néhány he­lyen azonban megmaradtak a régi udvari szárnyak, mint például a Bajcsy-Zsilinszky ut­ca 5. és 7. számnál, ahol eredeti kőkeretek, vagy a 13. számú háznál, ahol a szép árkádos elsőemeleti kiképzés emlékez­tetnek a letűnt barokk időkre. Az Egerben aránylag ritka klasszicista stílus jó példája a volt Grőber-ház, a Gyógyszer­tári Központ mai épülete. A földszint megmaradt ívsoros kialakítása az 1830-as évek fej­lett ízlésére váll, de az eme­let később elrontott ablakai, főleg pedig a műkőből kikép­zett erkély, nagyon zavarják a különben szép ház összhatását. UTUNKAT FOLYTATVA, két értékes ház: a 17. és 19. szám következik. Mindkettő XVIII. századi eredetű, az előbbinél már csupán néhány megmaradt kő ablakkeret, az utóbbinál azonban a ma is hibátlan barokk lépcsőház és udvari árkádok bizonyítják, hogy az eredeti építkezés az 17$0—1780. közötti időben tör­tént. (A nagy ingatlan birtoko- i sa ezekben az években Sighy | Mihály, majd ennek fia, Ignác | volt.) | A házak később az Egerben | jól ismert, eredetileg iparos, | majd kereskedő Steinhäuser f család tulajdonába kerültek. A | XIX. század közepén, a sza-1 badságharc után (1859.) mind-\ két épületet átalakítják, ezt a | kort idézik a romantikus, ko- = rai eklektikus stílusú mai hóm- | lokzatok is. Értéket jelent a I volt Steinhauser-bolt (ma vas- | kereskedés) biedermeier bérén- f dezése, amely közeli rokona | a volt Irgalmas gyógyszertár § hasonló bútorzatának. | Á soron az utolsó ház, | amelyről meg kívánunk emlé- § kezni, az ide csatlakozó, de 1 már a Marx Károly utcából | számozott 14. számú szép épü- r let. Eredetileg valószínűen = földszintes volt, emeletesre | egy későbbi tulajdonosa: Naj- ? májer Ignác kereskedő, majd jj (1783—1791.) Eger város főbí-£ rája építtette. Az építkezés is | ekkor, a XVIII. század 80-as = éveiben történhetett, amit iga- | zol a homlokzati kiképzés fel- | tűnő hasonlatossága a Líceum jj részleteivel. A munkák terve- e zőjét, irányítóját nem ismer- = jük, de éppen az előbb emlí- | tett építészeti megegyezés arra = vezet, hogyha a tervező talán | nem is volt maga Fellner Ja-1 kab, a Líceum országos hírw% mestere, mégis az esetleges = idegen tervező, vagy kivitelezői és Fellner kapcsolata a legszo-1 rosabb lehetett. | A SZÉP NAJMÁJER HÁZ-1 ZAL mai sétánk végére értünk. - talán sajnáljuk is éppen itt = abbahagyni a már feltárult Do- § bó István tér, majd a foly-1 tatódó kis utcák érdekes épü- i teteinek ismertetését, de | ezekkel majd egy következő 1 alkalommal szándékozunk fog-% lalkozni. = diákok (csak a kicsik!) vár­ják a tanév kezdetét. Külön élvezet számukra az, hogy forgathatják az új tanszere­ket, új ceruzát, új radírt ve­hetnek, ami még se lerágva, se eltörve nincs. Az egri Makiári utcán megjelent egy plakát, amely szerint: „Már most vásárold meg iskolai tanszereidet!” Két pöttöm áll a plakát előtt. — M-á-r m-o-s-t v á- s-á-r-o-1... böngészik a nekik szóló írást. — Hányadikosok vagytok, gyerekek? — Én már másodikba me­gyek és Tóth Erzsikének hív­nak. De a testvérem még nem jár iskolába! — felel szépen, értelmesen. És ezzel el is váltunk. Ki­ki folytatja útját. A délelőtt folyamán aztán újra talál­koztam a két gyerekkel a Szé­chenyi utcán. Ácsorogtak a papírbolt előtt. — Mi van Erzsiké? Miért vagy úgy elszontyolodva? — Édesanyámtól kaptam pénzt, hogy megvegyem a tanszereimet és a bácsi azt mondta, hogy még nincsen olyan, ami nekem kell! Hát ez szomorú. Novák Já­nos elvtársat kérdeztem meg ebben a rejtélyes ügyben, aki aztán azt a felvilágosítást ad­ta, hogy a plakát, sajnos, sok­kal előbb került ki, mint kel­lett volna, mert még nincs minden raktáron, ami az is­koláknak szükséges. Elmaradás nincs, majd meglesz minden időben, és torlódás sem lesz, de már most felhívjuk a kis vásárlók és szülök figyelmét arra, hogy hírt adunk majd arról, mikor lehet valóban vásárol­ni, hogy ne legyen ilyen meg­bántott kisgyerek, aki hisz a plakátnak és aztán csalódot­tan jön ki a papírboltból. (á)

Next

/
Thumbnails
Contents