Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Zúg a cséplőgép AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 174. szám ÄRA: 60 FILLÉR 1960. július 24., vasárnap Nemcsak mérnök... Az egyetemek, a főisko­lák folyosói elnéptelened­tek — befejeződtek a felvé­teli vizsgák. Tizennyolcezer diák jelentkezett az idén továbbtanulásra, közülük csak nyolcezer ember nyert* * 1 felvételt. S a többi, a tízezer? Már kézbesítette részükre a posta az értesítéseket: „...eredményes felvételi vizsgát tett, de helyszűke miatt...” Sokan elkeserednek, e so­rokat olvasva. Tízezren! Mi történik azokkal, akik nem ülhetnek be szeptem­berben az egyetemek, a fő­iskolák padjaiba? Népi államunk a lehető­ségek bőségszaruját kínálja nekik. Munkalehetőségeket kínál. A tanulás gazdaságo­sabb lehetőségét kínálja. Mert nemcsak az egyete­mek, a főiskolák jelentik az egyedüli továbbtanulást. Tanulást jelent a munka is, a szakmák mesterfogásai­nak elsajátítása. Ez leg­alább annyira nehéz — he­lyesebben: még inkább ne­hezebb! — mint a finn-ugor összehasonlító hangtan tantárgya, vagy a nyelvé­szet, az ókori régészet tan­anyaga. Nemcsak mérnök, or­vos, tanár, kerámikus, stb. kell az országnak. Kell ez is. De nemcsak e z! Szük­ség van munkásokra, pa­rasztokra, bányászokra, esz- $ tergályosra, marósra, szük­ség van munkásemberekre, akik a társadalom gazdasá­gi alapját a szükséges anya­gi javakat megteremtik. Ez legalább annyira fontos, sőt fontosabb, mint az egyete­mi, a főiskolai képzettség megszerzése. Tizennyolcezer diák je­lentkezett egyetemekre, fő­iskolákra, tizennyolcezren akarnak tovább tanulni! El­gondolkodtató közlés. Örö­met okozó jelensége ez népi rendszerünknek. Igen, örö­met okozó! Mert emlék­szünk még azokra az idők­re — a felszabadulás utáni évekre —, amikor kénysze­rűséggel ültek be egyete­meink falai közé a munká­sok, a parasztok gyermekei. Szinte „kötéllel fogták” őket. Akkor nem nagyon nézték, hogy a legtehetsé­gesebbek kapják-e az egye­temi diplomát, az okleve­let — gyorsan kellett a szakember, szükség volt rájuk! Most már megnöve­kedtek igényeink ezen a té­ren is: a legtehetségesebbek közül választják ki azokat az embereket, akik legin­kább megérdemlik népi ál- . lamunk támogatását. Mert egyetlen ember taníttatása, ellátása — iskola rendsze­rünk legfelső fokán — a négy, vagy öt esztendő alatt 86 ezer forintba kerül. Ezt ki kell érdemelni! Munká­val, tapasztalati tudással. Nagyon egészséges követel­ménye egyetemeinknek, hogy az érettségizettek kö­zül azokat részesítik — el­sősorban! — előnyben, akik egy-két évet már termelő- munkában töltöttek el. Ezek a fiatalok tudják leg­inkább értékelni azt a lehe­tőséget, hogy tanulhatnak, ezek az emberek megbecsü­lik magukat az egyetem padjaiban és érzik, hogy tő­lük várnak legtöbbet azok, akik őket tanulni küldték. Készülődé» alkotmányunk évfordulójának megünneplésére Egy hete, hogy lapunk ha­sábjain hírt adtunk az egri vá­rosi tanács újszerű, hasznos kezdeményezéséről: szocialista munka-mozgalmat indítanak a kettős évforduló — alkotmá­nyunk törvény beiktatása tizen­egyedik, a tanácsok fennállása tizedik évfordulójának — meg­ünneplésére. Most a pétervá- sári járásból érkeztek hírek az ünnepi készülődésről... Július 22-én, pénteken, ülést tartott a pétervásári járás pártbizottsá­gának operatív bizottsága. Az ülésen megtárgyalták és javas­latokat tettek alkotmányunk napjának, augusztus 20-nak és a tanácsok fennállása tízéves évfordulójának megünneplé­sére. Farkas András: NYÁRI DOLGOK ★ G. Molnár Ferenc: bänyAszfiatalok AZ ÉLETRŐL ★ a népújság IRODALMI MELLÉKLETE ★ HÍREK A NAGYVILÁGBÓL SPORT Zúg a cséplőgép, a dob éhesen nyeli a dús kalászú kévéket, és az osztályozó hen­gerről aranyszínű gabona ömlik a zsákokba. Dolgoznak a mezőtárkányi Ezüstkalász Tsz tagjai. Munkájukról ötödik oldalunkon számolunk be, írásban és képekben. Képviselőcsoport-ülés Párádon Július 23-án, Párádon tartot­ta meg ülését a Heves megyei képviselők csoportja. Az ülé­sen megjelent Rónai Sándor elvtárs is, az országgyűlés el­nöke. A képviselőcsoport ülé­sének napirendjén a következő kérdések szerepeltek: A képviselőcsoport előkészí­tése az országgyűlés következő ülésszakára... A képviselőcsoport második féléves tervének megtárgyalá­sa ... A mátravidéki intéző bizott­ság munkájának értékelése ... A képviselőcsoport ülését Rátkai Ferencilé, országgyűlési képviselő, a képviselőcsoport titkára vezette. A csoport ülésén felszólalt többek között Rónai Sándor, Szakasits Árpád, dr. Molnár Erik, Putnoki László és még több képviselő. A képviselőcsoport tagjai megtekintették a parádsasvári üveggyárat, ahol elbeszélgettek a dolgozókkal. A képviselőcsoport ülésének részletes ismertetésére követ­kező lapszámunkban visszaté­rünk. A füzesabonyi járási tanács jelenti: Elsőnek fejezték be az aratást a megyében A füzesabonyi járási tanács örömmel jelentette, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok, a gép­állomási és állami gazdasági dolgozók derekas munkájának eredményeként, a gabona ara­tását a járás területén befejez­ték. A nagy munkában igen sok segítséget adtak a gépek. A sa- rudi és füzesabonyi gépállo­más gépei 17 aratógéppel és 21 kombájnnal segítették a terme­lőszövetkezetek nagy munká­ját. Aratógéppel 2877 holdat, kombájnnal 5 és félezer holdat vágtak le. Eredményeikre jel­lemző, hogy a 21 kombájn már teljesítette aratási tervét. Az aratási munkának nagy lendületet adott a gépállomási dolgozók lelkes versenye, melynek során kimagasló ered­mények születtek. A kombáj- nosok versenyében a sarudi gépállomás kombájnosa érte el a legjobb eredményt. Nyeste Lajos 503 hold gabonát vágott le és csépelt el. A füzesabonyi gépállomás legjobb eredmé­nyét Szabó Antal érte el 460 hold learatásával. Az aratógép­vezetők versenyében a legjobb eredmény a füzesabonyi gépál­lomáson született, ahol Balogh János 241 hold aratását végez­te el. Az aratási munkák nagyobb részét, mintegy 14 ezer holdat, kézzel végezték a tsz-tagok. Igen sok segítséget adtak a KISZ-szervezetek tagjai, vala­mint az üzemek munkásai is. Népművészeti kiállítás a Szakszervezeti Székházban Egerben, a Szakszervezeti Székház olvasótermében július 29-én, népművészeti kiállítás nyílik. Bemutatásra kerülnek a népművészek nemzetközileg el­ismert legkiválóbb mesterei­nek, az ország összes élő nép­művészeinek alkotásai. Az ün­nepélyes megnyitás július 29-én, pénteken délelőtt 11 órakor lesz. Több gabonát értékesítenek az egri járás tsz-ei Kitűnő gabonatermést arat­tak az idén az egri járás ter­melőszövetkezetei. A beterve­zett termésátlagokat jelentősen felülmúlta valamennyi terme­lőszövetkezetben a valóságos eredmény. A járás termelőszö­vetkezetei úgy döntöttek, hogy a többlettermést nem osztják ki a tagoknak, hanem vála- mennyit értékesítik az állam felé. A járás termelőszövetkezetei az állam felé való értékesítési tervük: huszonkilenc vagon helyett jóval többet adnak át az államnak. Eddig ötvenöt va gonnal szerződtek, a tervhez viszonyítva, 188 százalékos mennyiséget. A szövetkezetek azt is eldöntötték, hogy a le­szerződött kenyérgabonát köz­vetlenül a cséplőgéptől szállít­ják az átvevőhelyekre. Hetenként 6—8000 forintos jövedelem A domoszlói Mátragyöngye Termelőszövetkezet 50 holdas kertészete már beváltotta az első esztendőben hozzáfűzött reményeket. A szövetkezet a kertészeti termékek értékesí­tésére szerződést kötött a MÉK-kel, azonban, amit az nem tud átvenni, az sem megy kárba, mert a szövetkezet ózdi standján értékesítik. Az ötven- holdas kertészet, melyben pa­radicsomot, paprikát, zöldba­bot, zöldségfélét és sárgadiny- nyét termesztenek, hetenkint mintegy 6—8000 forint tiszta jövedelmet hoz a szövetkezet­nek. Mozgóbüfé a káli határban A káli termelőszö­vetkezetek befejezték már az aratást. A le­vágott kalászok cso­mókban várják, hogy megkezdődjön a hor­dás, s a cséplés. Napokkal ezelőtt még népes volt a ha­tár. A tűző napon több százan vágták egyenletes mozdula­tokkal a rendet, s szorgos kezű asszo­nyok szedték utánuk a markot. Jó volt né­ha megpihenni a hús árnyékot adó fák alatt, s jól esett vala­mi hideget inni, hogy a felhevült test szom- ját belülről is el tud­ják oltani. Kitörő örömmel fogadták ezért a szövetkezet kocsiján érkező moz­góbüfét. Sört, hideg üdítő italokat vásá­rolhattak. Két kocsi járta az aratás idején nap mint nap a káli ha­tárt, a Tarnamenti Termelőszövetkezet kocsijával Tóth Sán­dor, az 1-es számú Italbolt és a Március 15-e Tsz fogatával Hajnal József, a 2-es számú Italbolt veze­tője. Jégbehűtött üdí­tőitalokat és sört vit­tek ki a határban dolgozóknak. A Tarnamenti Ter­melőszövetkezetben számos ipari munkás is aratott. Ducza Jó­zsef Óbudáról, az EM 24-es Mélyépítő Vál­lalattól jött haza, hogy családjával együtt arathasson szabadsága ideje alatt. Együtt arattak vele Molnár Károly, az Eger- és Gyön­gyösvidéki Pincegaz­daság és Ferenc Já­nos, a 42-es Építőipa­ri Vállalat dolgozót Velük beszélgettünk. Őket éppen délben, ebéd közben látogat­ta meg a büféskocsi. S amikor eloltották szomjukat, elismerés­sel nyilatkoztak a gondoskodásrót Elmondták, hogy egy hete aratnak a szövetkezetben, s na­gyon jól esik, hogy a hazai mellé ihatnak friss, jó hideg sört, s az asszonyok is leöb­líthetik száraz torku­kat a málnával, sőt még dohányt, gyufát is vásárolhatnak, ha netalán hajnalban az erdőtelki italboltban elfelejtettek vásárol­ni. Ízlett nekik a sör, s ahogy a pihenő után újra kezükbe vették a kaszát, gyorsabban dőlt a rend, lelkeseb ben haladt mindenütt a munka. Még el­mondták, hogy jövő­re is jönnek aratni, s szeretnék, ha akkor is felkeresné őket na­ponta a büféskocsi Villanyáram segíti a mátrai érckutatások előbbre haladását Évekkel ezelőtt a dr. Vidacs Aladár által vezetett geológiai kutató csoport megszállta a Mátrát, hogy részletes térképet készítsenek a mélyben húzódó érctellérekről, érckibúvások­ról és ezzel további jövőjét te­remtsék a már kimerülő félben levő Recski Ércbányának, érc- előkészítőműnek. A kezdeti szeizmografikus kutatások után megindulhatott a kísérleti táró hajtás. Mátra- szentimrén is kutató vágat ha­lad egyre mélyebbre és a Pa- rádsasvár közelében levő Nagy- lipóton is tárót nyitottak a ku­tató bányászok. A kezdeti nehézségeket erős akarattal legyőzték. Majdnem zökkenőmentesen haladt a munka, a terv szerinti haiadá- si sebességgel dolgoztak a bá­nyászok. De itt is, ott is a ter­mészet állított hosszabb-rövi- debb időre akadályt a munká­nak; víz tört be Mátraszentim- rén, gépek hiánya hátráltatta a munkát Nagylipóton. A mátraszentimrei kutató vágatnál elektromos árammal hajtott bányagépek könnyítet­ték a munkát, míg Nagylipóton kezdetleges, ósdi módon, kézzel fejtették a kőzetet, minden munka csak a kézierőre szorít­kozott. Ez nem tarthatott sokáig. A vezetők elhatározták, hogy a nagylipóti kutató vágathoz is megépítik a nagy- és kisfe­szültségű szabadvezetéket és transzformátorállomást. Az építők munkába kezdtek. Hetek-hónapok teltek el és vé­gül a napokban átadták ren­deltetésének a nagy- és kis­feszültségű szabad vezetéket, transzformátorállomást a Ga- lya-tető alatti kutató vágatnál, Nagylipóton. A 62 500 forintos költséggel épült beruházás lehetővé teszi, a feltárások gépesítését, gyor­sabban érnek el a kijelölt mélységig és remélhetőleg’,' megtalálják az érctelléreket, , (Kovács J‘.) 530 ezer forint munkaegység-előlegre A viszneki Béke Termelő- szövetkezetben ebben az esz­tendőben 530 000 forintot fizet­tek ki a tagok részére munka­egységelőleg címén. Az előleg nagyobb felét — mintegy 450 ezer forintot — a tehenészet jövedelméből, a tejpénzből biz- tosították. A szövetkezetben a tejet most már úgy hasznosít­ják, hogy lefölözik, a tejszínt adják el a vállalatnak, a fölö­zött tejet pedig a sertéstenyész­tésben hasznosítják. A Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás a TIT-tel együtt nagy érdeklődésre szá­mot tartó kiállítást nyitott meg ma délelőtt a Pedagógiai Főis­kolán. A kiállítás anyaga a főként nő­ket érdeklő rákos megbetege­déseket, a megelőzéssel és a megbetegedés kezdeti idősza­kában lehetséges kezeléssel foglalkozik. A termelőszövet­kezetek egészségügyi helyzeté­ről tablók és makettek tájékoz­tatják az érdeklődőket. Külön képsorozat mutatja be a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás sokirányú munkáját, számadatokban szemlélteti az orvosi ellátás javulását, a be­tegágy számemelkedését és még sok mást, amelyben a me­gye egészségügye tizennégy év alatt fejlődött. Az apró ma­kettek a kiállítás talán legérté­kesebb tárgyai. Szemléletesek, érdekesek, nem fárasztanak magyarázó szöveggel, és min­denki számára érthetővé teszik azt, amit ki akarnak fejezni. Külön érdekessége még a kiál­lításnak a reflexszkóp, amely­nek segítségével világosban is lehet vetíteni hangos filmet. Ez a kiállítás, amely ma nyi­totta meg kapuját, arra is hi­vatott, hogy az ott megfordu­lók figyelmét felhívja olyan esetekre, melyek ugyan min­dennapiak, sokszor mégsem veszik észre az emberek, pedig helyes, egészséges magatartás­sal komoly betegséget háríthat­nának el maguk és családjuk felől. (ádám) Mindenképpen meg kell építtetni a strandhoz vezető j utat — határoztak Bükkszé- 1 ken a községi tanács veze­tői, s utána számolni kezd­tek minden anyagi lehető­ségükkel. Háromszázezer forint állt ebben az évben ] rendelkezésükre. Fél kilo­méter hosszú út építése, < szükséges? Elég lesz a pénz ] — jelentették ki a tervezők, költségvetéskészítők. Még húszezer forint marad is, ha ! minden jól megy. Nem ' ment. Még be sem fejező­dött a munka, amikor kisü­tötték. hogy ehhez bizony ' legalább 380—390 000 forint szükséges. S most nemré- i gén megküldte a Magyar | . Nemzeti Bank a számláki­I vonatot, a kérdéssel: él-e a < | községi tanács inkasszó ki­fogással az útépítők felé. A 1 számla 552 ezer forintról | szólt. Hogy éltek-e inkasszó ki­fogással? Abban a pillanat­ban. s úgy hisszük — érhető | okokból ... (w) Egészségügyi kiállítás nyílt ma Egerben

Next

/
Thumbnails
Contents