Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-23 / 173. szám
2 NÉPÚJSÁG 1960. július SS., szombat HOLDI JANOS: Két kandúr meséje A cirmos véletlenül került hozzánk. Sen- fcí sem számított rá, legkevésbé az egerek, amelyek éjjelente valóságos bált rendezték az egyik szobában. Főhadiszállásuk a padláson volt, ott vészelték át az egész nyugtalanítóan világos nappalt, s csupán a csendes este beköszöntésével ereszkedtek le falbavájt lyukaikon, hogy förtelemmé tegyék nyugalmunkat. Az asszony előszedve összes paraszti fur- fangját, mindent megpróbált velük, hurkot kötött, szépen rácsozott jogót hozott, végül a lyuk mellett is eltöltött féléjszakákat, kezében a vaskutaccsal, mindenre elszánva, hogy „no, most”... Nem lett ebből a „no, mosV’-ból semmi az égvilágon, mert, hogy az egereknek több eszük volt, a lyuk szájánál egy törpe lépéssel sem merészkedtek kijjebb, s fekete szemük csillogásánál egyebet nem szemlélhetett derék nőm. Egyszóval az egyik nap végre megérkezett cirmos. A feleségem megsajnálta, soványan, éhesen dörgölödzött az Arany János utca sarkán egy feketére mázolt kerítéshez. Megesett a szive rajta, s eszébejutott a szoba, az egerek, s hogy nem kerül csődbe háztartásunk, ha magunkhoz vesszük. Hazahozta. Így került hozzánk a cirmos, lett családtag, i fiamnak pajtása s végül... hanem ezt már a következő részben mesélem el, az alanti cím alatt: % Lakva ismersas meg mindenkit Cirmos a férfiúi nemhez tartozott. Éppen ezért a cirmos helyett a szépen esengő Gyurka nevet kapta. Eleinte idegen volt neki, végül a napok múlásával — miután már semmi hajlandóságot nem mutatott a szökésre és szemfárasztó nyugalommal bóbiskolt órákon át a tűzhely alatt — megszokta. Csendes, jámbor kandúrnak mutatkozott. Bőségesen evett, szőre megfényesedett, bordái megteltek, s amikor napközben, olykor-olykor végigsétált a konyhán, nagyokat nyújtózkodva, vagy éppenséggel kétlábra ülve óvatosan mosakodott, még ránk is nézett szürke szemével, mintha ezt mondaná: köszönöm nektek, jó emberek a lakást, a kosztot, a bánásmódot és mindent. Amitől végtelenül meg voltunk hatódva. így peregtek a napok, míg egyszer, valamelyikünknek eszébe jutott a szoba, meg az egér. Magától érthető, még aznap éjjel bekerült Gyurka az egerek által bérelt szobába, s miután bezárult mögötte az ajtó, jó órahosz- száig elmélkedtünk feleségemmel a hitvesi ágyon a gondviselés nagyszerűségéről, az egész életről, hogy milyen jól is van teremtve a világ. Hanem csalódtunk. Zörögtek biz ott egész éjjel az egerek- Le-fel, le-fel — egész reggelig. Az asszony dühösen engedte ki Gyurkát, majd belerúgott — ha engedem. Nekitámadtam: — Volna szived egy munkanap után ítéletet hozni Gyurkára? Legyen eszed, jó asz- szony! Senkisem püspök egy új helyen. Most ismerkedik, lehet, hogy Gyurka a legzseniálisabb stratéga az egész macskanemzetségben s csupán taktikai okokból pihente át az éjszakát. — Gondolod? Haha! Ugyan, ne légy ennyire naiv, látom én, hogy nem ér ez a macska egy szakajtó vadkörtét sem. Ez nem fog ege- részni soha. Ismerem én ezt a fajtát, hízelgésnél egyéb nem futja az erejéből. Más macska kell a házhoz! Az asszony mondta a magáét, én a magamét, de az idő a feleségemet igazolta. Ugyanis bebizonyosodott, hogy a Gyurka tevékenysége három tényezőből áll: a vés, alvás, hízelkedés. Ennél többre nem volt hajlandó. Felőle akár zenekari hangversenyt, illetve cincogást is rögtönözhettek az egerek, ő csak behúzódott a szoba sarkába, összegömbölyödött, fáradtan lehúnyta szempilláit s aludt... aludt... Sőt (hanem ebben én már kételkedem) a fiam állítása szerint, amikor egyszer mozdulatlanná válva kileste a macskát, Gyurka még integetett is a lábával az egerek felé, s furcsa, halk brummogással helyeselni látta mindazt, ami történik. Ismétlem én ebben kételkedem ugyan, a végén mégis beláttam: ez Így nem mehet tovább. Éppen ezért valósággal újjongtam, amikor fiam egy esős napon szép, csupafehér macskával állított be. Hanem erről a következő szakaszban beszélek majd, Címül adva a következő mondatot: Pista rejtélyes halála M őst már két macskánk volt! Az új a „szentkeresztségben” a Pista nevet kapta s mindjárt az első éjszakán kellemes meglepetést szerzett. Legalább öt esetben hallottuk hatalmas ugrásait, majd a félelmetes morgást, amit csontok ropogása s haldokló egerek hátborzongató cincogása követett, Hát még reggel! Az volt a csodálatos! Három szőr- gombóc vitéz hevert megfojtva a parketten, míg Pista győzelmes hadvezérhez illően, vidám ügetéssel szaladt ki a lábunk között. Még csak néni is dörgölőzött hozzánk, oly kevély, oly fennhéjázó lett egyszerre a viselkedése. Meg sem állt a konyháig, ahol Gyurka a maga csendes éjszakai nyugodalma után már javában lefetyelte a tejet. Persze, amikor Pista közelített hozzá, felborzolta szőrét, háta púpossá lett, szemét pedig úgy forgatta, fiogy ijedelem volt ránézni. Fiamban feltámadt az igazságérzet, elkergette Gyurkát. Nahát ha azt látták volna. Az ugrásra kész alakot, azt a sárgás fényt, amely úgy lóvéit elő szemeiből, hogy nem jó volt Pista nyugtalanul evett, lassan fogyott a tej, s abban a percben, ahogy nem figyeltünk Gyurkára, egy óriási ugrással rajta termett az újon. Neki egyenesen a nyakának: És tépi és rángatja a tej mellől... Hát igen. Megtárgyaltuk közösen a dolgot, a feleségem, a fiam. meg én. S döntöttünk: Gyurkának mennie kell! Még most, rögtön, azonnal! . Ki is penderítettük. Egész nap ott ólálkodott a ház körül. Felmászott a konyhaablakkal szemben levő diófára, onnan lesett be. S estére besurrant valahogy az ajtón. Behúzódott a tűzhely alá, ki nem bújt semmiféle hívásra, merthogy megesett rajta a szívem és megkínáltam paprikáskrumplival. A feleségem azonban zaklatott, mondván: — Lökd ki azt a lusta dögöt, nem érdemli meg, hogy etessük. — Hagyd, fiam, kint esik az eső, hagyd, legalább, legalább hadd aludjék még ma itt. Meg kell mondanom, én voltam a gyenge. Se másnap, se harmadnap nem volt szivem túladni Gyurkán. Ha jött az este, nem mozdult az ajtó mellől, még az ütlegre sem, vagy ha el is szaladt, csupán egy percig tartott, s a vége az lett, hogy mégiscsak bejött! Aztán... aztán... az éjszaka után is kezdett bentmaradozni. Először csak délig, majd estig, végül ennyi ragaszkodás láttán, megváltoztatva előbbi határozatunkat, így állapodtunk meg: hadd maradjon a Gyurka, elfér ő is, szegényebbek sem leszünk. Tehát megmaradt Gyurka. Pista szorgalmasan vadászott tovább. Azonban Gyurka megint hepciáskodni kezdett. Hiába volt hozzá gyengéd és türelmes Pista, mindig a torkának esett. Ha reggelente az éjszakai egerészéstől fáradtan vé- gigdőlt a tűzhely alatt, Gyurka nem hagyott neki békét. Morgott, prüszkölt, nyávogott, közben pedig, hogy ne ismétlődhessék meg a régebbi eset, minden alkalmat megragadott, hogy éreztesse háláját velünk szemben. Végehossza nem volt a dörgölőzésnek, a dorombolásnak, az ölünkbe ugrásnak, sőt, ha papucsban voltunk, érdes nyelvével még azt is nyalogatta. így aztán megint ő lett a kedvenc, most már nevettünk rajta, ha Pista torkának esett, s úgy megrángatta, húzta a konyha kövén, hogy szegény Pista nyiváko- lásától visszhangzott az egész ház. Hanem azért boldogok voltunk. Mármint, ami az éjszakai nyugodalmat illeti. Bezzeg nem kaparásztak már az egerek, ott volt Pista, az ügyes, a fáradhatatlan. Már nem volt rá szükség, hogy minden éjjel beeresszük a szobába. Máskülönben is itt volt a május, szagos és holdvilágos az egész éj, orgona, meg barackfavirággal telve a kert, a város, andalgó párokkal a népkert. Hát hogyne nyávogná át az egész éjt a két kandúr. Mégpedig bent, a konyhában. Biz ez nehezebben volt elviselhető az egerek koncertjénél. Éjszakára egyszerre engedtük ki mindkét macskát. Reggel a szuterén- ben lakók ablaka alatt Pistát megfojtva találtuk. Estére az egerek, mintha csak valami rejtélyes állatbeszéd útján, értesültek volna róla, egész éjjen kánkánt jártak. Azóta Gyurka simán, nesztelenül jár-kel a konyhában, míg eszik, különben egész nap álszik, észre sem vesz bennünket. Hogyisne! örüljünk, hogy van egy kandúrunk, amely- lyet megoszthatjuk kenyerünket. Pistát a kertben temettük el. Sokat emlegetjük. Nevetséges dolog! Száz mázsa paprikát szállitott eddig a makiári Béke Tsz Makiáron, a Béke Termelő- körülbelül hetvenötezer forinszövetkezet kertészetében, szépen fejlődik a paprika. A szövetkezet tagjai három szedésből eddig több mint 100 mázsa paprikát adtak át a kereskedelmi szerveknek. Az eddig eltot kapott. A termelőszövetkezet kertészete szép jövedelmet hoz a tagságnak. Az eddig elszállított primőrök mintegy 230 ezer forinttal gyarapították a szövetidő j árás jel entés Várható időjárás szombat estig: Több órás napsütés, változó menyit yiségű felhőzettel. Elsősorban nyugaton és északon néhány helyen eső, zivatar. A helyenként még élénk északi szél mérséklődik és délnyugatira-nyugatira fordul. Hűvös éjszaka. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 24—23 fok kpzött, várható legalacsonyabb éiszakai hőmérséklet: 11—15 tok között, (MTI) adott paprikáért a szövetkezet kezet jövedelmét. .4 Biztonsági Tanács határozatot hozott Kongó kérdésében: Belgiumnak „gyors iitemben“ ki kell vonnia csapatait NEW YORK (MTI): Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a délutáni ülés után, helyi idő szerint csütörtökön 20,36 órakor folytatta Kongó problémájának megvitatását. Az esti ülés első felszólalója Egidio Ortona olasz ENSZ-kül- dött volt, aki azt kívánta, hogy adjanak hitelt a belga kormány ama állításainak, hogy csupán „emberséges okokból” tartja csapatait továbbra is Kongóban. Anglia nevében Harold Bee- ley ENSZ-küldött szólalt fel. Mentségeket igyekezett találni a belga agresszióra, s különös logikával azt állította, a Szovjetunió az oka annak, hogy a kongóiak elvesztették bizalmukat a belga kormány iránt. A csangkajsekista küldött rövid felszólalása után Armahd Berard, Franciaország ENSZ- képvíselője védelmébe vette a belga gyarmatosítókat és azt állította, hogy „Belgium szándékaihoz még a leghalványabb gyanú árnyéka sem fér”. A kongói eseményekért a kongóiakat tette felelőssé és „fenyegetésnek” minősítette a Szovjetuniónak azt az álláspontját, hogy kész az agresz- szió áldozatává lett Kongói Köztársaság segítségére sietni. Jósé A. Correa, a Biztonsági Tanács e havi elnöke, mint Ecuador ENSZ-küIdötte, szólalt fel. Kifejezte reményét, hogy hamarosan kivonják a belga csapatokat Kongóból. Ezután Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője, szólalt fel. Cabot Lodgenak, az Egyesült Államok ENSZ-képviselőjének szerdai felszólalására utalva, hangsúlyozta: az amerikai kormány mélységesen téved, ha úgy véli, hogy megfélemlítheti a Szovjetuniót és ezzel megakadályozhatja, hogy segítséget nyújtson Kongónak. Az Egyesült Államok ugyanis i- hangoztatta — szeretné megszabni, hogy Kongó milyenfajta segítséget kaphat. „A Szovjetunió azonban figyelembe vesz minden hozzá intézett kérést, ha egy szabadságáért küzdő népnek nyújtandó segítségről van szó” — emelte ki Kuznyecov, majd ismertette Hruscsovnak a kongói kormány kérésére _adott válasza egyes részleteit. * Végezetül megállapította, mindezek alapján szükséges, hogy a Biztonsági Tanács megtegye a kérdés megoldásához szükséges alapvető intézkedést: mondja ki határozatban, hogy haladéktalanul vonják ki a belga csapatokat Kongóból. Cabot Lodge amerikai küldött válaszában igyekezett megmagyarázni szerdán elhangzott kijelentéseit. A Biztonsági Tanács elnöke ezután elrendelte a szavazást Tunézia és Ceylon határozati javaslata felett. A javaslatot a Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadta. A határozatra emelt javaslat szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhívtá a belga kormányt, hogy „gyors ütemben” hajtsa végre a Biztonsági Tanács 1960. július 14-én hozott határozatát, amely felhívta Belgiumot csapatai kivonására és felhatalmazta az ENSZ főtitkárát, hogy az ezzel összefüggő összes szükséges intézkedéseket megtegye. A határozat felhívja az ösz- szes országokat, tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely gátolná a rend és törvényesség helyreállítását Kongóban, valamint a kongói kormány tevékenységének gyakorlásában, nemkülönben csorbítaná Kongó területi épségét és politikai függetlenségét A szavazás után Kuznyecov szovjet küldött ismét felszólalt. Kijelentette, hogy — bár a Biztonsági Tanácsban jóváhagyták a tunéziai—ceyloni határozati javaslatot — a döntés nem kielégítő, mert nem szab határidőt a belga csapatok kivonásának. Felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb küldött felszólalásából kitűnt, szükségesnek tartják a belga csapatok haladéktalan kivonását, „ezért azt várjuk az ENSZ-fötitkártól, hogy figyelembe veszi ezt a kívánságot, és az összes szükséges intézkedést megteszi, hogy a belga csapatokat néhány napon belül kivonják”. Kuznyecov ezután bejelentette, hogy visszavonja a Szovjetunió határozati javaslatát. A francia és a kongói küldött felszólalásában méltatta az elfogadott határozatot Az ülés befejezése előtt felszólalt még Wigny belga külügyminiszter, aki azt állította hogy megkezdődött a béig csapatok kivonása Kongóból és elszállításuk „gyors ütemben befejeződik”. (A belga csapatok tényleges kivonásának megkezdéséről egyébként még egyetlen jelentés sem érkezett — A szerk.) Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár zárszavában hangsúlyozta, a Biztonsági Tanács határozatának különös nyomatékot kölcsönöz, hogy azt a tanács tagjai egyhangúlag fogadták el. Az elnök ezután berekesztette Kongó kérdésének megvitatását, majd bejelentette, hogy a Biztonsági Tanács pénteken délután, helyi idő szerint 15 órakor ismét összeül, hogy megvitassa a Szovjetunió panaszát az RB—47 amerikai repülőgép szovjet terület fölé történt behatolása miatt. (MTI) Harter sajtóértekezlete WASHINGTON (AFP—DP A) Herter amerikai külügyminiszter csütörtökön sajtóértekezletet tartott. A kongói helyzetről szólva kétségét fejezte ki aziránt, hogy a Szovjetunió katonai segítséget készül nyújtani a Kongói Köztársaságnak. Herter ezzel összefüggésben azt állította, hogy „a kongói rend és nyugalom helyreállítására irányuló törekvések jó úton haladnak”. Válaszul a július 19-i szovjet jegyzékre, amely a Kongóban állomásozó amerikai katonák kivonását követelte, Herter felolvasott egy nyilatkozatot, amelyet csütörtökön adtak át a Szovjetunió washingtoni nagy- követségén. A nyilatkozat úgy igyekszik beállítani a Kongóban tartózkodó amerikai katonai személyek szerepét, mintha azok csupán a légihíd megszervezéséhez nyújtanának „technikai” segítséget. Herter a berlini helyzettel kapcsolatban érintette Hruscsov legutóbbi bécsi bejelentését, amely szerint a nyugatnémet szövetségi gyűlés ülésszakának Berlinben való megrendezése okot adhat arra, hogy a Szovjetunió és más orPÁRIZS (TASZSZ): A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben a nemzetközi helyzettel foglalkozik. A nyilatkozat megállapítja, hogy a világbékét fenyegető veszélyekért az imperialistákat terheli a felelősség. A Politikai Bizottság elitéli az amerikai légiprovokációkat és rámutat, hogy a legutóbbi idők eseményei ismét megvilágították a NATO agresszív arculatát és feltárták azt a veszélyt, amit az idegen országokban levő amerikai támaszpontok jelentenek. Az amerikai támaszpontok mellett most nyugatnémet támaszpontokat is létesítenek Franciaországban, amelyeket polaris típusú rakétákkal szereinek fel. szagok aláírják a békeszerződést az NDK-val. Herter megjegyezte, hogy ez a bejelentés „megnehezítette a nyugatnémet szövetségi gyűlésnek annak eldöntését, hogy idén őszszel ülést tartson-e Nyugat- Berlinben”. Az amerikai külügyminisztérium egyébként hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok magatartása Berlint illetően, nem változott. Újságírók kérdésére válaszolva Herter kijelentette, megfigyelései szerint a Szovjetuniónak a kubai kérdésben Csütörtökön a Litván SZSZK Legfelső Tanácsának jubileumi ülésén felszólalt Mihail Szuszlov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a pártelnökség tagja. Szuszlov üdvözölte a jelenlevőket a litvániai szovjet hatalom 20. évfordulóján és méltatta a köztársaság kimagasló eredményeit. — Kudarcra vannak ítélve az amerikai imperialistáknak és kiszolgálóiknak kísérletei, A Politikai Bizottság ezután rámutat, hogy az imperialisták minden eszközzel igyekeznek a népek függetlenségi törekvéseit gátolni. Ezt bizonyítják a kongói események, valamint a kubai népet fenyegető agresz- szió, amely súlyos helyzetet idézett elő. A nyilatkozat elítéli a francia kormánynak az imperialistákat és a gyarmatosítókat támogató politikáját. A Politikai Bizottság ezután felhívja a munkásosztályt és Franciaország összeg békeszerető erőit, vállaljanak szolidaritást Kongó. Kuba és a nemrég függetlenné vált fiatal afrikai országok népeivel, s fokozzák harcukat az algériai béke helyreállításáig. (MTI) elfoglalt álláspontja „nagy hatással volt általában Latin- Amerikára”. Cáfolni igyekezett, hogy bármikor is szóba- került volna közte és Eisenhower elnök között az a lehetőség, hogy az Egyesült Államok katonailag beavatkozzék Kubában. A külügyminiszter végül azt állította, hogy RB—47. típusú amerikai gépek sohasem állomásoztak Japánban és az amerikai légierő nem szándékszik újabb U—2. gépeket küldeni Japánba. (MTI) amelyekkel éket akarnak verni a Szovjetunió népei közé, 8 fel akarják eleveníteni a bur- zsoá nacionalizmus maradványait a balti köztársaságokban. Az Egyesült Államokban megtartott „rab nemzetek hete” alkalmával Litvániát, Lettországot és Észtországot is rab nemzetnek nevezték. Ennek a kutyakomédiának rendezői el akarták hitetni, hogy a népek szabadságát féltik. Valóban teljesen elvesztette az eszét az, aki az imperialista rabság láncait kínálja fel a szovjet bal- tikum szabad népeinek — mondotta Szuszlov. A nemzetközi helyzetről szólva megállapította, hogy az agresszív imperialista körök figyelmen kívül hagyják a népek akaratát, képmutató és veszedelmes politikájukkal fenyegetik a békét. Ha a szocialista országok nem lennének ilyen erősek, ha nem folytatnának ilyen helyes, kitartó és rugalmas békepolitikát, az imperialisták már kirobbantották volna a világháborút. Szuszlov befejezésül hangoztatta, hogy a szovjet'nép bizakodva tekint a jövőbe és tudja, hogy a szocializmus győzelmet arat a tőkés világgal folytatott békés gazdasági versenyben. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata Ünnepségek Vilniusban és Rigában — Szuszlov és Svernyik beszéde VILNIUS (TASZSZ):
