Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23 / 173. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Pihenő AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam, 173. szám Ara 50 fillér 1960. július 23-, szombat llhol a műszaki fejlesztési tervek készülnek A főmérnök dolga, és a műszaki osztályé! — hangoz­tatják több helyen, valóban, a műszaki fejlesztési tervek elkészítését a főmérnök irányítja és az is természetes, hogy a vállalat műszaki dolgozóinak jut a legfontosabb szerep a fejlesztési terv elkészítésében. De helyes-e, eredménnyel járhat-e a munka, ha csak a műszakiak végzik ezt, ha a munkások véleményének meg­hallgatása nélkül, az íróasztalnál állítják össze a műszaki­szervezési intézkedések tervét? Az elmúlt ívek során jelentősen emelkedett iparunk technikai színvonala, új gyárak épültek megyénkben, új gé­peket kapott Petőfibánya, a gyöngyösi építőipari és az egri Finommechanikai Vállalat. Korszerűsítették a téglagyárak és a kőbányák egyrészét, a gyöngyösi és a hatvani malmok­ban jóformán megszüntették a nehéz fizikai munkát, sőt a mezőgazdaság gépesítésében is lényeges előrehaladást ér­tünk el. Az új létesítmények mellett még nagyobb figyelmet kell fordítani a műszaki fejlesztés egyéb lehetőségeire. Elsősor­ban a meglevő üzemek bővítése és korszerűsítésére kell nagy figyelmet fordítanunk. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy kisebb beruházási összegekkel számottevően lehet emelni a termelés technikai színvonalát. A munkaigényes folyamatok gépesítésével, a meglevő gépek, berendezések és műszerek jobb kihasználásával, ugrásszerű fejlődést érhe­tünk el a termelési tervek túlteljesítésében, a termelékeny­ség emelése és az önköltség csökkentése terén. A korszerű technológia bevezetése, a gyártási eljárások fejlesztése egyik legfontosabb módszere annak, hogy na­gyobb beruházások nélkül emeljük iparunk műszaki szín­vonalát. A VII. pártkongresszus és az MSZMP Központi Bizott­ságának június 29-i határozatai megadták az irányelveket és üzemeinkben most készítik az ötéves tervjavaslatokat. A jó gazda gondosságával, kellő előrelátással, alapos mű­szaki-gazdasági megfontoltsággal a vállalatoknak kell ja­vaslatokat készíteni, hogy a következő években hogyan akarják üzemeiket fejleszteni, miből mennyit és hogyan akarnak gyártani. Nálunk az üzemek gazdái a munkások — és ez nem frázis, hanem törvényszerű követelmény. Elengedhetetlen, hogy a munkásoknak szavuk legyen a műszaki fejlesztési tervek összeállításában, elgondolásaikat és javaslataikat meg kell hallgatni, hiszen az új, a korszerű technológia megvalósítása nem lehetséges a dolgozók által kidolgozott élenjáró munkamódszerek, a haladó szellemű újítások és a munkásság széles tömegeinek aktív támogatása, valamint folyamatos szakmai képzése nélkül. A műszaki fejlesztési tervet a vállalat főmérnöke irá­nyítja, de kiemelkedő és tartós sikerre csak akkor számít­hatunk, ha a főmérnök mellett jól működik a „Műszint- terv-bizottság” és a műszakiak tanácsa. Napjainkban a párt és a szakszervezetek képviselőiből alakult bizottságoknak legfőbb feladata, hogy a dolgozók javaslatait és kezdeményezéseit tervszerűbbé tegyék, feltár­janak minden helyi lehetőséget, bátran támaszkodjanak a munkások véleményére. Szilárd, gyümölcsöző kapcsolatot kell teremteni a műszaki-gazdasági vezetés és a dolgozók között, ki kell alakítanunk a kezdeményező, önmagát a vál­lalat gazdájának érző, új szocialista embertípust. Az Elnöki Tanács ülése A Tájékoztatási Hivatal köz­li: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A külügyminisztérium előter­jesztésére Ghana Köztársasá­got, a Malgas Köztársaságot és a Mali Államszövetséget ön­álló és független államként el­ismerte. Az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Nép- köztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormá­nya között a légiközlekedés tárgyában Párizsban, 1960. má­jus 2-án aláírt egyezményt. Az Elnöki Tanács elfogadta Philibert Tsirananaának, a Malgas Köztársaság elnökének meghívását és úgy határozott, hogy képviselteti magát Mal­gas Köztársaság függetlensége alkalmából 1960. július 29. és 31. között Tananarivóban meg­rendezésre kerülő ünnepsége­ken. Az Elnöki Tanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt. Ma este tűzijátékot rendez a kötélen az Egerben vendégszereplő Baldio-csoport Már néhány napja este nyolc óra tájban szinte zsúfolásig megtöltik Egerben a Dobó te­ret az érdeklődők, akik a Bal- dio kötél táncos-csoport műso­rát akarják látni. A megye- székhelyen vendégszereplő ar­tisták meg is érdemlik az ér­deklődést. hiszen a városi ta­nácsháza és a Marx Károly ut­ca sarkán levő egyik emeletes épület között kifeszített pályá­jukon minden alkalommal mű­vészetük legjavát igyekeznek adni. Műsorukon zsákban vonulás, bambuszon való tomászás, kö­télre állított széken tomászás, s több nagyon nehéz szám sze­repel esténként, de emellett minden alkalommal újabb és újabb meglepetéseket is tarto­gatnak a közönség számára a művészek. Ma este például a teljesen sötét pályán a csoport egyik tagja szinpompás tűzi­játékot rendez. Dr. Gál György: BULGÁRIÁI ÜTIÉLMÉNYEK ★ Farkas András: YEATS: VERSEK ★ FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETI HÍRADÓ ★ KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEK ★ HÍREK — SPORT E kép néhány nappal ezelőtt, az aratás dandárjában készült. A viszneki földműves­szövetkezet mozgóbüféje kivonult a határba és ott mérte a jégbehűtött sört az aratók között. — Aranyat ér ilyenkor egy pohár hideg sör, vagy málna — mondta egy fiatal me­nyecske, aki maga is szívesen koccintott a férfiakkal. Az aratás a legnehezebb mezőgazda- sági munkák közé tartozik, de különösen nehéz akkor, ha melegen tűz a nap és egy fikarc­nyi felhő sincs az égen. Az ilyen hőségben érthető, hogy örömmel fogadták a visznekiek is mindennap a mozgóbüfét. A LOTTO e heti nyerőszámai: A balatonfüredi szabadtéri színpadon mintegy háromezer néző előtt került sor a 30. já­tékhét szelvényeinek sorsolá­sára. A nyerőszámok a követke­zők: 6, 9, 31, 35, 70 Beérkezett 4 080 353 szel­vény. Egy-egy nyerőosztályra 1 530 132 forint nyeremény jut. (MTI) A jövő hét elején befejezik az aratást az egri járásban Az egri járás termelőszövet­kezetéiben fokozott lendülettel aratják a gabonát. Demjén, Egerszólát, Tarnaszentmária, Noszvaj, Kerecsené, Felsőtár- kány községekben, valamint az egerszalóki Üj Élet,- az andor- naktályai Búzakalász, Petőfi és a felnémeti Petőfi termelő- szövetkezetekben végeztek az aratással. A napokban befeje­zik az aratást a verpeléti Dó­zsa, az egerszalóki Vörös Csil­lag, az ostoros! Űj Élet és a no- vaji Egyetértés tsz-ekben. Ha az eső nem jött volna közbe, az egri járás valaménnyi ter­melőszövetkezete befejezte volna a gabona aratását már vasárnap estére, így csak a jö­vő hét elejére várható az ara­tás teljes befejezése a járás­ban. ötvenhárom cséplőgép dol­gozik a járás szövetkezeteiben, s az őszi árpát már teljes egé­szében, a borsót nagyrészben elcsépelték, a tavaszi árpát pe­dig megkezdték csépelni. A demjéni és a verpeléti Dózsa tsz-ben megkezdték a búza cséplését is. Jó egészségnek örvend Poroszlón a 101 esztendős Gacsol Imre bácsi Ez év tavaszán ünnepelte századik éves születésnapját Poroszló községben Gacsol Imre bácsi. Akkoriban gyengélkedett, de mire megjött a nyár. régi jó egészsége újra visszatért és a napokban kinn a földeken, déd­unokáinak mutatta meg, ho­gyan kell kaszálni, rendet vágni. A wzfítim Az első féléves terv teljesí­tésének tényszámait ismerik a megye ipari üzemeiben, válla­latainál dolgozó munkások. E biztos számadatok birtokában, biztos alapról indultak a má­sodik félévnek, nagyobb ered­mények eléréséért zúgtak fel az esztergagépek, vájja magát egyre előbbre az acélkaparó a szénbe... A második félév munkájá­ról szól íjiost a jelentés. Három tonna nyersanyag* megtakarítás az Egri Finomszerelvény- gyárban A csütörtökön megtartott ér­tekezleten az első féléves ered­ményekről számoltak be a gyár kommunistáinak az egri Finomszerelvénygyár vezetői, majd Dorber Lajos főmérnök, a második félév műszaki in­tézkedéseiről beszélt. A jelenlevő munkások érté­kes hozzászólásokkal segítet­ték a gyár vezetőségét a jövő terveinek valóra váltásában. Igen jelentős újításokról is szóltak. Csak egyet a sok közül! A külföldre szállított orvosi fecskendők fedelét ezelőtt rúd- anyagból képezték forgácsolás­sal. Ez az eljárás nagyon sok nyersanyagot igényelt és ezért újítást dolgoztak ki, amely szerint lemezből, húzással ala­kítják ki a fecskendőfedelet. Az újítás bevált és már most komoly anyagmegtakarítás mutatkozik. Eddig több mint három tonna nyersanyagot ta­karítottak meg az egri Finom­szerelvénygyár orvosi fecsken­dőt készítő műhelyének dolgo­zói. Értékes eredmény! Csak így tovább! Termelési tanácskozás a Mátravidéki Fémművekben Csak a munkások vélemé­nyére alapított terv feladatait tudják megvalósítani az üze­mekben, bányákban. Tudják ezt a Mátravidéki Fémművek vezetői is. A fon­tosabb munkák elvégzése előtt termelési tanácskozást hívnak össze, ahol megbeszélik a mun­kásokkal: hogyan lehetne job­ban, olcsóbban termelni. Pénteken is termelési ta­nácskozást tartottak, ahol az új gyártmányokkal kapcsola­tos feladatokat beszélték meg a munkásokkal. így a helyes és csak ez ve­zet eredményre! Anyaghiány miatt vontatottan halad az Egri Dohánygyár kazánházának építése Nagy beruházásokba kezd­tek a múlt évben az egri Do­hánygyárban. A munkások egészségét védő berendezések megépítése után a korszerűsí­tésre áldoztak komoly összege­ket. A nagyobb építkezések már befejeződtek, átadták ren­deltetésének a modern öltözőt, az új munkatermet, csak a ka­zánház építése folyik még. Az építő vállalat időben nem tudott megfelelő mennyi­ségű építőanyagot szállítani az építkezéshez, ezért kissé von­tatottan halad a munka a do­hánygyárban. Az építőmunkások ígérete szerint az akadályok ellenére is határidőre, októberre elké­szítik a kazánházat, átadják rendeltetésének. Az ígéret csak annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle. Most az építőmunkásokon a sor!! Ellenőrzés a Hatvani Konzervgyárban A hét közepén a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának és a városi tanács egészségügyi osz­tályának kiküldöttei megláto­gatták a Hatvani Konzervgyá­rat, ahol a gyár munkásvédel­mi berendezéseit vizsgálták meg. A körültekintő vizsgálat több kifogásolni valóra hívta fel a gyár vezetőinek figyelmét és sürgős intézkedést javasolt egyes esetekben. Megvizsgálták a munkafo­lyamatokat, különösképpen azokat a részeket, ahol a mun­kások egészsége fokozottabb veszélynek van kitéve. A ja­vaslatokat, észrevételeket je­lentésben rögzítették és az in­tézkedés nem várhat sokáig. Nálunk legfőbb érték az em­ber! Ez az elv így válik élő valósággá a munkás hétközna­pokban. ★ Események, munkaeredmé­nyek a második félév első hó­napjában ... A munkások az éves terv számainak ismereté­ben kezdenek munkába, nap mint nap, hogy nyereséges le­gyen a bánya, a gyár és erő­södjön a munkások állama. (K. J.) ISévadó ünnepség Füzesabonyban Bensőséges ünnepségre kerül sor ma délelőtt 9 órakor a fü­zesabonyi Művelődési Otthon nagytermében. Három család, három gyermekének névadó ünnepségét rendezik meg itt. Az ünnepélyes névadót a Ha­zafias Népfront, a nőtanács és a helyi rendőrség rendezi. Ha­sonló névadó ünnepség eddjg még nem volt Füzesabonyban, ezért érthető, hogy nagy érdek­lődés nyilvánul meg iránta a község lakossága körében. A ma reggel 9 órakor kezdő­dő névadó ünnepségen beírják a három kisgyermek, a Ma­gyar Népköztársaság három fiatal polgárának nevét az em­lékkönyvbe ... Ezúton kívá­nunk mindhármuknak — szü­leiknek is —, hosszú, boldog életet, erőt és egészséget. Segítik a tsz-eket a Recski Ércbánya kiszistái . A Recski Ércbánya lakatos- műhelyének kiszistái. akik a múlt héten nyolc holdról arat­ták le a gabonát a Kékesi Gyo­pár, Termelőszövetkezetben* újabb vetésterületek learatásat vállalták magukra. A lakatosműhely fiataljai­nak kezdeményezésére az érc­előkészítőműben és a bányá­ban dolgozó kiszisták is segí-. tik a község két termelőszövet­kezetét. hogy idejében magtá­rakba kerüljön -a learatott élet, biztosítva legyen a lakosság kenyere. Az ércbányái fiatalok lelki- ismeretesen vesznek részt a munkában, teljesítik, amit vál­laltak, kétkezi munkájukkal is segítik a termelőszövetkeze­tek megerősödését. %£t; MT Érdemes lenne egy kicsit elgondolkodni illetékeseink­nek Sütő Sándor felnémeti lakos levelén. Azt panaszol­ja, hogy'a malmok államo­sítás után a nagylakossá­gú községben létrehozott cseretelep működésében egy ideje nincs köszönet. A telep vezetőjét az egri mal­mok nagyjavítási munkái­nak idején berendelték se­gíteni, s ez helyénvaló, mert a karbantartásokra, javítá­sokra szükség van. De az semmiképpen sem helyesel­hető, hogy az ígéret ellenére még hetenként egy-két al­kalommal sem található az­óta a telepen, s emiatt na­gyon sok felnémeti ember­nek Egerbe kell járni darál- tatni, vagy éppen lisztet cse­réltetni. Ha végre rendet teremte­nének ezen a téren, nem­csak az emberek, de a „dara hiányban szenvedő” serté­sek is nagyon hálásak len­nének. (w)

Next

/
Thumbnails
Contents