Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-22 / 172. szám

4 NEPÜJSÁG 1960. július 22., péntek Hálából Nem sok idő választ el ben­nünket attól, hogy a tanácsok tízéves évfordulóját ünnepel­hetjük. E tíz év alatt minden területen megmutatkozott az a haladás, amelyet csak az tett lehetővé, hogy a dolgozó nép valóban kezébe vette a hatal­mat a tanácsok megalakulásá­val. Az iskolák is azóta fejlőd­tek ugrásszerűen, mióta a ta­nácsok viselnek gondot rájuk. A gyerekek háláját mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy Eger úttörői elhatározták, cse­rébe mindazért amit kaptak, vállalják, hogy az iskolájukhoz tartozó parkokat és tereket, utcákat tisztán tartják, a virá­gokat ápolják. Nem nagy do­log ez, de az az erőfeszítés, amelyet a városi tanács tesz azért, hogy városunk tiszta és rendes legyen, s amelybe ilyen módon kapcsolódnak bele a kis iskolások, — mutatja azt, hogy hálásak, és segítésre ké­szek. Sok esetben, amit a gye­rekek megkezdenek és jó veze­téssel folyamatosan végeznek, eredményre is vezet. (á) — JAVULT az idén az ara­tási időszakban a sörellátás. Tavaly 14 400 hektoliter sört kaptak a nyári idényben a megye földművesszövetkezeti kimérői, az idén már 16 000 hektolitert kaptak, s ezenfe­lül a második negyedévben 2600, a harmadik negyedév­ben pedig 2415 hektoliter im­portsört árusíthattak. A leg­több földművesszövetkezeti kimérő, a szövetkezetek se­gítségével felkereste a határ­ban aratókat is. — GYORS ÜTEMBEN HA­LAD a recski, 1000 méteres geológiai kutató fúrás munká­lata. A fúrómunkások szorgal­mas igyekezetének tudható be, hogy már a 500 méter mélység felé közelednek a fúróval. — BEFEJEZTÉK AZ ARA­TÁST az erdőtelki Aranyka­lász Termelőszövetkezet tag­jai. Az utolsó táblákon kom­bájn vágta le a gabonát. A szövetkezet tagjai a kombájn­aratta gabona átcséplésének befejezése után, már tegnap reggel megkezdték a hordást, s ezzel egyidőben a cséplést is. — FÉLMILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁSSAL, új táróval építik a szarvaskői Gyöngy­virágtáró főrobbanó anyagrak­tárát. A munkálatokat a jövő hónapban teljesen befejezik. — MEGKEZDTÉK a csép­lést Kálban. A cséplőgépek­nek sok munkájuk van, mert amíg az elmúlt években alig haladta meg a község átlag­termése az öt mázsát, addig a Vörös Hajnal, a Tárná menti Április 4. és a Március 15-e termelőszövetkezetek búzája megadja a holdankénti ti­zenkét mázsás átlagtermést. — A SZARVASKŐI BÁNYA szénosztályozójának kézi meg­hajtású körbuktatóját még eb­ben a negyedévben átcserélik gépi meghajtásúra. A mostani, kézi meghajtású körbuktatót két éve szerelték fel a szénosz­tályozó fölötti dombra, s azóta több baleset történt körülötte. Ha az átcserélést elvégzik, megszűnik a baleset minden lehetősége. — AZ EGERCSEHI SZÉN­BÁNYÁSZOK közül ebben az évben hatan vettek részt a Csehszlovákiába szervezett hajókiránduláson. A kirán­dulójegyeket olyan bányá­szok kapták, akik élenjártak a termelésben és magatartá­sukkal is megérdemelték. EGRI VÖRÖS CSILLAG A csodálatos malom EGRI BRODY Ilyen nagy szerelem EGRI KERTMOZI Hovanscsina GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Sikoly az utcáról GYÖNGYÖSI PUSKIN Különös hajótöröttek HATVANI KOSSUTH Végállomás: szerelem FÜZESABONY Nincs előadás HEVES Nyomorultak (I. rész) HÉTÉRVASARA Nincs előadás Évszázadok kapui nyílnak fel az egri várásatásoknál ÉVTIZEDEK ÓTA folyik Egerben a szor­galmas ásatás. A csákány sokmindent felderí­tett itt már 1925 óta. Az akkori fiatalok a Bolyki-bástiján helyreállítottak egy kicsiny termet maguknak, hogy otthont leljenek. Ezt a tényt éles szemmel vette észre dr. Pálosi Ervin jogtanár és 1926-ban már munkához látott, egy évvel később csatlakozott a jogta­nárhoz dr. Pataki János történelemtanár. A feltárás azóta is szakadatlanul, de napjaink­ban példás állami bőkezűséggel folyik. Eger nagy történelmi hagyatéka Gárdonyi Géza ha­lála után a régészek munkája folytán, újabb és újabb vallomásokat tesz a magyar történe­lem korszakairól, mert a vár, annak egyes ré­szei fejlődésben és pusztulásban követik a vi­haros járású magyar történelem változásait. Erről és sok egyébről beszélgetünk dr. Lé­náit Jánossal, az egri vár baráti körének el­nökével. Negyven évig tanította a történelmet és a földrajzot és ebből a negyven esztendő­ből harminchetet Egerben töltött. A kiváló ta­nár nagy szeretettel beszél a várról: — A jelenleg folyó feltárási munkák sok érdekességgel bővítik a látnivalók sorát. A tu­dós szorgalmával és lelkesedésével vezeti a munkálatokat Détsy Mihály, a gótikus folyo­sónál is. A Hunyadiak korából származó püs­pöki palotát Beckenslor János, Mátyás diplo­mata-püspöke építtette „a maga és utódai ké­nyelmére”. A palotából, az eredeti gótikus épületből az emeleti rész nem kerül rekonst­rukció alá, mert a többszöri átépítés és stílus­törés miatt ez nem indokolt. Maga a folyosó azonban eredeti gótikus szépségében áll nem­sokára. A felemelt falra egy tizennégy méter magas gótikus fedélszéket építenek és ez a méreteiben is nagyvonalú megoldás új képet ad majd a gótikus folyosónak. — ENNEK AZ EGYKORI püspöki palotá­nak a későbbi sorsa is érdekes. A török hó­doltság idején nemigen bánthatták a muzul­mánok, mert a XVIII. században lakásként használták. A század végén már magtár, majd Bartakoiics egri érsek a várbeli összes épüle­tekkel a katonaságnak adja át. — A dicsőséges 1552-es napok idején? ■— Az eddigi adatok szerint ez a gótikus folyosóval díszített épület a várkapitány pa­lotája volt. Azt mondják azonban, hogy Dobó nem ezt a palotát használta, hanem minden valószínűség szerint azt a nagy földszintes épületet, amely a palotától nyugatra fekszik. — A palota feltárási munkái igen érdekes leleteket hoztak napvilágra. A földszinti rész püspöki börtön volt hajdanában. Itt börtön­freskókat találtak: feszületet, a bibliai kakast. És a börtönlakók lelki épülésére odafestett in­tések mellett hívatalanul odatolakodott egy elítélt csontosarcú portréja, valószínűleg ön­magát, vagy egyik rabtársát véste az évszáza­dos kövekbe az elítélt. Mindenesetre művészi erővel, mert az arc eleven hatást tesz szemlé­lőjére. — A Tömlöc-bástya rekonstrukciója közel áll ff befejezéshez. A Föld-bástya feltárása fo­lyik. Itt a földszinti részen az ágyústerem fel­tárása befejeződött. A munkálatok méreteire jellemző, hogy mintegy nyolc-tízezer köbmé­ter földet hordtak el a feltárás helyéről. — A Varkoch-kapu és az alsó kapu között, a Gergely-diák bástyáján értékes leletre buk­kantak. A XV. vagy a korábbi századokból származó régi falon kapunyílást fedeztek fel. Itt a Hunyadiak idején kapu állott és a kapu fölött Estei Hippolit egri püspök címere an­gyalokkal, püspöki kereszttel, kalappal és Bourbon-lilomokkal. — A PÜSPÖKI PALOTA jelenlegi feltá­rási munkái meg az Estei Hippolit címeres kapuja is bizonyítja, hogy az egri vár az egri nagyúr, a püspök reprezentatív székhelye volt székesegyházzal, palotákkal és idegenből ide­tévedt európai hírű és hatalmú családokkal. Végvári jelleget Eger Buda eleste után kapott és Dobó Istvánnak nem kis érdeméül szolgál az a munka, amit a vár megerősítésére fordí­tott. Többek között a most feltárt kaput is be- tömette, amely fölött őrtorony is állott. Terv van jelenleg arra is, hogy ezt az őrtornyot eredeti alakjában helyreállítsák. Az egri várat a kérdezett kitűnően, csak­nem minden szegletét ismeri és a kérdező is — egri származása és tanulmányai folytán — tűrhetően ismeri. Mindketten szeretik ezt a ritka magyar műemléket. Ezért a vár barátai körére, amiak munkásságára terelődik a szó. — A vár látogatottsága óriási. Vasárna­ponként négy-ötezer idegen keresi fel kiállí­tásait, kazamatáit. Hétköznaponként átlagban két-háromezer látogató fordul meg az ősi fa­lak között. Szombathely, Kiskúnfélegyháza. Szeged, Debrecen iskolái hozzák ide a fiatal­ságot. Kiskúnfélegyháza minden általános is­kolájából — a felsőbb tagozatúakat — elhoz­ták ide tanáraik, hogy láthassák Gárdonyi Géza halhatatlan regényalakjainak csataterét. — A BARÁTI KÖR1600 diákból és 400 fel­nőtt tagból áll. A diákok kedvezményes látoga­tást élveznek, a felnőttek tagsági díjukhoz mérten szintén. A kör a várban folyó feltárá­sokról, a vár történeti fejlődéséről szóló íráso­kat bocsát közre negyedévenként híradójában. Az első híradópéldány most jelenik meg au­gusztus elsején. A kör tagjai a híradót díjta­lanul kapják. — Szeretném — mondja dr. Lénárt János — ha minél többen kapcsolódnának be a kör munkájába. Lelkes szervezőink közül meg kell említenünk Bartolúk Mihály MESZÖV- igazgatót, Szabó Jánost, a Vetőmagellátó Vál­lalat igazgatóját és a vállalat egyik dolgozó­ját, Krupa Ferencet is. A Tanácsi Építőipari Vállalatnál Wclszky Agenor gyűjtött sok bará­tot az egri vár mellé. Lelkes rajongója az egri várnak egy budapesti ember. Egervári Nán­dor. Minden eszközzel a vár ügyét szolgálja. AZ EGRI VÁR valóban idegenforgalmi ritkaság hazánkban. Látogatottsága bizonyít­ja, hogy építészeti adottságai, történelmi ro­mantikája nagy vonzóerőt gyakorol hazai és külföldi érdeklődőkre egyformán. Az ifjúság pedig hadd járjon ide minél tömegesebben, mert Gárdonyi regénye és az egri. vár nyomán hitelessé válnak azok a hazájukat szerető, egykor idevaló hősök, akik a környék falvai­bái a várba jöttek fel irtani az ellenséget, a tolakodót. S a vár ma úgy fogadja, szépséges és igaz titkait mutatva a késői nemzedéknek, mint valami öreg mesemondó, akinek minden szavát, minden arcrezdülését el kell hinni. Farkas András I960. JULIUS 22., PÉNTEK: MAGDOLNA 20 évvel ezelőtt,»1940-ben halt meg KERNSTOK KAROLY festő, az ún. Nyolcak művészcsoportjának tagja. Az impresszionizmusból indult ki (Szilvaszedők), később gyökeresen átstilizált, egyéni íz­lésű képeket festett (Munkából. Lovasok a víz partján). Kemstok 1873-ban született. IDS évvel ezelőtt, 1765-ben született PJOTR BAGRATYION orosz hadvezér. Szuvorov parancsnoksága alatt az 1799-es olaszországi és svájci hadjáratban vett részt, a napóleoni háborúkban a franciák, a svédek és a törökök ellen harcolt. Az 1812-es Honvédő Háború idején a második orosz hadsereg parancsnokaként, a borogyinói ütközetben, 1812-ben esett el. Július 22-e a Lengyel Népköztársaságban a nemzeti újjászüle­tés napja: 1944-ben a Lengyel Nemzeti Felszabadítás! Bizottság ma- nifesztuma e napon hirdette ki a demokratikus és független len­gyel állam megalakulását. TÖRTÉNELMI ÉRDEKESSÉGEK 2520 évvel ezelőtt, le. 560-ból ad hirt XENOPHON az első. töké­letesen megszervezett gyorsposta szolgálatról: Cyrus és Dáriusz királyok alatt Perzsiában 1 napi távolságra nyergeit lovakkal ál­landó gyors futárok álltak készen a királyi parancsok közvetíté­sére. 2220 évvel ezelőtt építette _ fel SZOSZTRATOSZ, ie. 260-ban az ókori világ hét csodája egyiket, a Pharosz-i világítótornyot; Néhány szó az alakomról Elhízott nemzet leszünk, — ha ez így megy tovább. A jelek legalábbis elszomorítóak. Az ingekből a nagy­számú kel el, a nők alakja határo­zottan eltolódott a rubensi vonalak irányába és so­vány testemmel csak a fák alatt osonva viertem végigmenni a strandon. Még né­hány év és köz­megvetés tárgya leszek, mint olyan ember, aki nem hajlandó részt venni a kollektíva közös erőfeszítésé­ben, hogy légy hol­nap kövérebb, mint tegnap, mint dezertőrre muto­gatnak majd, aki egoizmusában odáig megy, kész ország-világ előtt megcsúfolni ezt a nemes mozgalmat. Ezúton kell te­hát közölnöm min­denkivel, hogy én igenis hízni aka­rok, hogy kimon­dottan utálkozva nézem keszeg vo­nalaimat, amelyek nem restek a de­réktájon megtörni a homorulat irá­nyában, a becsüle­tes domborulás helyett, hogy éj­szaka boldogan riadok fel, mert azt álmodtam, hogy pocakom van, szép, falusi kenyér nagyságú... És utána sírva bo­rulok a párnákra, mert az ébrenlét kijózanító realitá­sa közli velem: ke­szeg Tóbiás vagy te, fiacskám, nem életszínvonalunk agitációja. Este, ha lefek­szem, imádságra kulcsolom két csu- pacsont kezemet, amelyen lötyög a gyűrű és imigyen szólok: Énédes jó egy istenem, add meg nekem hol­nap, hogy a prelu- din legyen a leg­főbb gondom, ígé­rem, nem lesz a legfőbb gondom... Én édes jóegyiste- nem, adj, hogy csak egy picit, csak egy egész pi­cit hízzak. Jó? A jóisten ilyen­kor rendszerint visszaszól: — Marha vagy, édes egy fiam, mi­nek imádkozol hozzám, amikor én nem is vagyok... Beszélj az üzemi konyha főnökével, hátha ő még tud rajtad segíteni... Most az üzemi konyhához imád­kozom és a melU bőségem centizem. (egri) Nehézsúlyú csecsemő A kanadai Beauchenin asz- szony világra hozta a világ leg­nagyobb és legsúlyosabb cse­csemőjét. A gyermek születé­sekor 7,75 kilogramm súlyú és 61 centiméter hosszú volt. A nehézsúlyú csecsemő anyjának tizenharmadik gyermeke. Kö­zülük tizenegy él, úgyhogy a súlyos bébivel együtt éppen egy tucat gyerek van a család­ban. «iiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiautiiiiiiiiiiiiiiitiiiiitiiiiiiiiiMiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiitiiiiitiiiNtTWHiiiiiiitiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiirntiviiiiiiiitiiiHiuiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiuiiiitiiiiimiMiTiiittTiiniiritfiiiiniftiutftt U; Ipari termelés feltűnően gyors ütemű kibővülése következté­ben Bulgária a második ötéves tervének befejezésével ipari— agrár ország lett. De nemcsak az iparban, a mezőgazdaság­ban is sikeresen lerakták a szocializmus alapjait. Már 1958 nyarán a mezőgazdaságilag művelt területeknek kb. 96 százalékán szocialista nagy­üzemi gazdálkodás folyt, azóta pedig ez a fejlődés majdnem 100 százalékosnak mondható. Az országban tapasztalható öntözéses kultúra, a legfejlet­tebb agrotechnikai módszerek alkalmazása mellett rendkívül nagy mértékben fokozta a mezőgazdaság belterjességét is. Amerre csak jártunk, min­denütt fejlett mezőgazdasá­got, virágzó kertészetet és gyümölcskultúrát láthattunk. A Duna és a Balkán hegység között elterülő termékeny sík vidéken, Pleven városától 30 km-re fekvő Gorin Dobnik ter­melőszövetkezeti község nagy­üzemi gazdasága nemcsak a város szükségleteit biztosítja, de országos viszonylatban is számottevő búza, cukorrépa, kukorica, továbbá napraforgó termesztése is. A község 7000 lakosa a „Vicka Dobina” Ter­melőszövetkezetben dolgozik. A termelőszövetkezeti párt- szervezet és a vezetőség irá­nyításával a munka szerve­zettsége példamutató, ugyan­így a parasztok munkafegyel­me is. De ennek meg is van az eredménye. Például a barom­fitenyésztő brigád egyik mun­kacsapatának alig 18 éves ve­zetője az elmúlt évi zárszám­adáskor 24 000 lévát kapott, ami tehát havi 2000 lévának felel meg, ez pedig forintra át­számítva, hátú 3000—3100 to­Bulgáriai útiélmények rintnák megfelelő érték: Ez a jókedvű, vidám arcú bolgár leány még csak nem is gondol arra, hogy valaha is „pályát” cseréljen. Persze ez az eredmény sem máról holnapra született meg. A termelőszövetkezeti vezető­ség és tagság kitartó, állhata­tos, az átmeneti nehézségeket leküzdeni tudó munkájának eredményeként szerveződött egyre jobbá a kollektív szellem és munka. A termelőszövetkezeti pa­rasztság öntudatos, fegyelme­zett munkájának gyümölcse­ként erősödött a termelőszö­vetkezet gazdasága úgy, hogy tagjai ma már mindannyian megelégedett, boldog emberek. A mi viszonyainknak most megfelelőbb forma az, ha a község dolgozó parasztsága több termelőszövetkezet nagy­üzemi gazdaságában oszlik meg — erről én e helyen nem kívánok részletesebb elemzést adni, nem is tartom magamat erre illetékesnek, de az biztos, hogy ez a Pleven melletti bol­gár falu gazdag és virágzó pa­raszti életet teremtett a maga számára; Szófia — Bulgária fővárosa — a legősibb európai települé­sek egyike. A hóval borított Vi- tusa hegy lábánál fekvő, gyö­nyörű város. Az ősi bizánci kultúra nyomai mellett az újabb és teljesen modem Szó­fia nagyszerű képét adja az egyes korok építészeti sajátos­ságainak és formáinak.- Az új társadalmi viszonyokat tükrö­ző és kifejező építészeti stílus nagyszerű alkotásait láthatjuk Irta: dr. Gál György a városban, mint például a halhatatlan G. Dimitrov mau­zóleumát, az impozáns párt­házat és még sok más köz­épületet. Üj ipari üzemek, irodaházak, kultúrházak, la­kóházak és lakónegyedek egész sora épült és épül. Leg­nagyobb áruháza — a közked­velt „Cum” — minden igényt ink — mint mondani szokás — „egy füst alatt mindent el­intézhetnek”, mert ebben a palotában van elhelyezve a főváros minden igazságügyi szervezete, kezdve a járásbíró­ságtól az igazságügyminiszté­riumig, beleértve az ügyvédség szervezeteit is. Az első napok szakmai ta­A rilai kolostor kielégít, hatalmas méreteivel és pazar berendezésével. Az igazságügyi palota — a fővá­ros központjában — ugyan­csak monumentális méretei­vel és káprázatos márvány fa­laival a szó legszorosabb értel­mében lenyűgöző volt szá­munkra: Az emeleteken órá­kig bolyongva, a bolgár jo­gász kollegáinkkal együtt büszkélkedtünk — mégis némi irigykedéssel, hogy kollegá­pasztalatcseréje, valamint más hivatalos látogatások után ab­ban a megtiszteltetésben ré­szesültünk, hogy vendégei le­hettünk a bolgár igazságügy­miniszter elvtársnak, Rádi Naj- denovnak, aki lelkes híve a bolgár—magyar testvéri barát­ság eszméjének. A miniszter elvtárs, valamint közvetlen munkatársai, elsősorban G. Mihajlov miniszterhelyettes elvtársnak a társaságában el­töltött több mint három óra, — egyike a legmaradandóbb bul­gáriai élményeimnek. A bolgái jogászság vezetői kiválóan ve­zetik a bolgár jogászi közéle­tet, büszkék hazájukra és arra. amit a bolgár nép alig több mint 15 év alatt a szocializmus építésének zászlaja alatt hazá­jukban alkotott. Azzal búcsúz­tunk vendéglátóinktól, hogy végigjárjuk Bulgáriát és meg­nézzük tájait, városait, gazda­ságát és kultúráját. I Utunkat a bolgár igazság­ügyminisztériumtól rendelke­zésünkre bocsátott személygép­kocsikon tettük meg. Tolmá­csunk — mint előbb is —, a hazánkban sok időt eltöltött dr. Dimitrov Mileff, szófiai ügyvéd volt. B. Ivanov Hadji- panzov, a bolgár igazságügy­minisztérium osztályvezetője, továbbá G. Penef, a szófiai ügyvédi tanács titkára, a2 egész úton velünk tartott Mindhármuk előzekénysége és határtalan kedvessége még so­káig emlékezetes marad szá­munkra. Mindannyian jól is­merik hazájukat és bárhol vol­tunk, városokban és falvakbari 2gyaránt otthonosan érezték nagukat. Bolgár barátaink először a híres rilai kolostort mutatták meg. Több mint 100 kilométer­re Szófiától délre fekszik ez a rendkívül érdekes történelmi műemlék. Büszkén, egyedül áll a Rila-hegység vad sziklacsú­csai alatt. A kolostort a X. szá­zadban Remete szent Iván ala­pította. A hős bolgár pásztor­fiúról szóló legendák ma is színesen szövik át a kolostor alapításának igazi történetét A kolostor a bolgár nép történel­mének viharos évszázadaiban sokszor leégett, de mindig új­raépítették. (Folytatjuk.) i i •t

Next

/
Thumbnails
Contents