Népújság, 1960. július (11. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

X. 2 NÉPÜJSAG 1960. július 20, szerda i'/A Mii I* rí. Jelentések a kongót helyzetről Eyskens belga miniszter- ] elnök hétfőn este újságírók kérdéseire Válaszolva, RljéleH- | tette, hogy Belgium hozzá] á- i rult az ENSZ-csapatok közbe- | lépéséhez Kongóban a rend i helyreállítására, de hángsú- : lyozza, hogy „Katangában erre nincs szükség, mert ott a ren- . det tiem fenyegeti veszély”, — hozzátette: „az ENSZ-nek i nincs jóga katonái művelete­ket Végrehajtani politikai cél érdekében és ugyanúgy el kell ismernie a tényleges helyzete­ket, mint Belgiumnak.” Az AP jelentése szerint a Katangából elmenekült belgák : Tüntetések fóubá lámoga HAVANNA (Üj Kína): Az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Hollandia olajszállí­tásainak beszüntetése kezdet- : ben nagy gondot okozott Ku­bában. A Szovjetunió segítsége azonban megoldotta a súlyos problémát. A kubai olajtársa­ság közölte, hogy az államosí­tott Olajfinomítók hamarosan annyi olajat adnak, mint ko­rábban. A kubai földreform-intézet két tartományban 4500 paraszt­nak juttatott földet, amely elő­zőleg cukorgyárakhoz tartózott. A parasztok 23, cukornádat termelő szövetkezetét szervez­tek. Egy gyűlésen több ezer paraszt újra kinyilvánította el­határozását, hogy megvédi az országot az amerikai agresszió ellen. Az amerikai mii Huba NEW YÓRK (f ASZS2): A Yorkban megjelenő Gazette And Öaily közölté Pearson, is­mert szemleíró cikkét. „Washingtonban a vezérkari főnökök egyesített csoportja — hangzik a cikk —, a háború befejezése óta egyik legsúlyo­sabb indítványt tette. A csoport azt javasolta Eisenhower elnöknek, hogy in­dítsanak fegyveres támadást Kuba ellen, amíg nem késő, A vezérkari főnökök szerint ten­gerészgyalogsággal és ejtőer­nyősökkel kell megszállni az egész szigetet. A külügyminisztérium ellen­vetést tett, mondván, hogy egy Kuba-ellenes katonai interven­ció erősebb ellenséges érzel­meket keltene Latin-Ameriká- ban az Egyesült Államokkal szemben, mint bármely más cselekedet. Herter külügyminiszter azt javasolta, hogy az Egyesült Államok igyekezzék inkább meggyőzni a pán-arrterikai szö­Idő járásjelentés Várható időjárás szerda csticf; Csendes, meleg idő. Nappali felhő- képződés, legfeljebb hénáfty he­lyen délutáni záporral. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 30-34. várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 16—20 fok kö­zött. (MTI) © o © © ace 11 Az egri Lakatos áru gyár DUKKOZÓKAT VESZ FEL azonnal! belépésseL Jelentkezés naponta a vál­lalat személyzeti osztályán, Eger, Lakatgyártó utca 2. a oá q}q.■ftyaa.a&a-gaEaamr»» TÄROLÄSRA alkalmas PINCÉKET BÉRBE VESJÜNK. Bérbeadók jelentkezhetnek a Szövetkezetek Heves me­gyei Értékesítő Központja Tervosztályán, Eger, Dobó tér 3. szám, délelőtt 8—10 óráig. kezdenek visszatérni otthonuk­ba. Ez is bizonyítja, hogy Bel­gium, noha eddig hivatalosan nem ismerte el Katanga füg­getlenségét, támogatja a tarto­mány elszakadási törekvéseit, Figyelemre méltó ugyanis, hogy a belga kormány a Kon­gó többi tartományában élő belgákat felszólította az ország elhagyására. Csőmbe, Katanga tartomány miniszterelnöke, hétfőn beje­lentette, hogy fogadta Zeppoez tengernagyöt, a görög kor­mány megbízottját, aki tájé­koztatta őt, hogy a görög kor­mány megkapta Katanga elis­merésére vonatkozó kérését és iban a kormány Sására Havannában a lakosság nagy tüntetésen biztosította forra­dalmi kormányát támogatásé­ról. (MTI) Ham marék fűid Biztonsági Tanács határozatának i NEW YORK (Mfí): Nyugati hírügynökségek közlík, hogy Hammarskjöld főtitkár hétfőn este jelentést tett közzé a Biz­tonsági Tanács Kongóra vo­natkozó határozatának végre­hajtásáról, A jelentés szerint ez idő sze­rint négy afrik'ái ország kato­nai egységeiből álló, mintegy 3500 főnyi jól felszerelt ENSZ- haderő tartózkodik a Kongói litaristák tervei ellen vetségesekét, hogy az amerikai államok közös erővel indítsa­nak intervenciót Kuba ellen. (MTI) Fidel Casti a havannai HAVANNA (MTI): Nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint Fidel Castro felépülése után hétfőn este beszédet mon­dott a havannai televízióban. Kijelentette, az Egyesült Ál­lamok úgynevezett segítség- nyújtási térve az amerikai köztársaságoknak azt a célt szolgálja, hogy „így semmisít­sék meg a latin-amerikai or­szágok rokónszenvét a kubai forradalom iránt”. Castro „fél- itiilliáfd dolláros megvesztege­tésnek” nevezte a2 amerikai „segélytervet”. Castro élesén támadta a Monroe-élvet is, amelyet „avultnak és férgesnek” neve­zett. Ez a doktrína kalózko­dásra hatalmazza fel őkét. Ne­künk is jogunk van hozzá, hogy meghirdessük saját elve­inket. Mi Latin-Amerika népei­nek egyenlőségét hirdetjük, valamint az „ész felsőbbrendű­ségét az erő felett”. Castro beszédében elmón­azt „rokonszenvvel tanulmá­nyozza”. LEOPOLDVILLE: A kongói hadsereg vezérkari főnöke t'ádí ófél hívást intézett a kongói katonákhoz. Hangsú­lyozza, hogy a kongói zűrzavar igazi oka a belga agresszió. A vezérkari főnök felszólítja a katonákat, hogy tartsanak szi­gorú fegyelmet. Utasítja őket, tegyék lé a fegyvert ott, ahol az ENSZ-csapatok megjelen­nek, azokban äz övezetekben, ahol ENSZ-katónaság nincs, Saját védelmükre megtarthat­ják fegyvereiket. Az AP arról ad hirt., hogy a Mätädiba küldött marokkói ENSZ-erők az ottani katona­ság ellenállásába ütköztek és egyelőre a marokkóiaknak nem sikerült megszállniok a kikötőt. (MTI) Jelentést tett a Bongóra vonatkozó végrehajtásáról Köztársaságban, — szerdán re­pülőgépen Leopoldville-be szállítják a gazai térségben ál­lomásozó 635 fóhyi svéd zászló­aljat. Hammarskjöld megállapítja jelentésében, hogy az ÉNSZ- haderők Kongóba érkezése „máris érezteti kedvező hatá­sát”. Belgium — folytatódik a jelentés — hozzájárult „a bel­ga csapatok tevékenységének korlátozásához” és folynak a tárgyalások a belga haderők kivonásáról. A jelentés közli, hógy Ham­marskjöld 27 országgal terem­tett kapcsolatot katonai egysé­gek vagy élelmiszerszállítmá­nyok Kongóba küldésének kér­désében. (MTI) ro beszéde televízióban dotta, hogy áz Egyesült Álla­mok nagy összeget ajánl fél azoknak a kubai diplomaták­nak, akik hajlandók menedék­jogot kérni. Élesen szembehe­lyezkedett Castro azokkal is, akik arra próbálják rábírni, hogy utasítsa el a Szovjetunió gazdasági és katonai segítségét „Ha tudod, hogy meg akarnak ölni és valaki felajánlja, hogy megvéd, elutasítod a segítsé­get”? — vetette a fel a kérdést Castro hangoztatta, hogy az Egyesült Államok támadást tervez Kuba ellen és meg akar­ja semmisíteni kormányát. Ki­jelentette, hógy a kubai had­seregnek állandóan ébernek kell lennie, mert „az elkövet­kezendő hónapok döntőek lesz­nek”. Castro „kalózkodásnak” nevezte, hogy az Egyesült Ál­lamok megszüntette a kubai cukor importját és hozzátette: „most pedig a zsákmányt szét akarják osztani az amerikai nemzetek között”. (MTI) ▲ ▲ A ▲. A ▲ ▲ ▲ A J— I 111— ™ ™ — mm­1 ►- Termelőszövetkezetek ► \ FIGYELEM! ; ► i A 30q-s termesztési mozgalom keretében „ már most kössünk ► < 1961. évi termésű * J > 1 kukorica »»állítására ► " megállapodást, > 4 minek ellenében az őszi alaptrágyázáshoz, a szerződés ► ^ alapján járó műtrágya meghatározott részét a termelő- ► szövetkezet még az ősszel megkapja. ^ Érdeklődni lehet a Terményforgalmi Vállalat ► járási kirendeltségein és a felvásárló helyéken. „ 4 4 HEVES MEGYEI * 4 TERMÉNYFORGALMI VALLALAT * ► rrrrrrrTT ▼▼ w ▼ ▼■■aL kor érkeztek a színház elé. Nagyobb harcok a színháznál, a Vöröshadsereg Utján, a Tűz­oltó térrél, a Bráf-maiomnál és a Szálában Voltak. Már íz első napön a Sötét-viiláig ker­gették a németekét, másnap pedig teljesen kiszorította őket a szovjet hadsereg. Szarvaskő­nél a terep nehézségéi miatt megtorpant a gyors előnyomu­lás, itt egy hétig tartották ma­gúkat a németek. Eger felszabadításáért 262 szoVjét kátoda halt hősi ha­lált. Ezek közűi ui tiszt volt. A bombázások miatt 33 polgá­ri személy Vesztette életét. Egy külön sírba temették el Vaszi- liCenko őrnagyot, aki megindí­totta a Lakatösárugyár terme­lését. 1945. április negyedikén fel­szabadult az egész ország. Vé­get ért a hosszú szenvedés '.6r- szaka, s a párt vezetésével megindult áz ország Újjáépíté­se. SÍÖ. az. Lehkey János U. cs. Írj a kalandozásnak! A tanév végi összefoglalók után újból egy egésznapos ki­ránduláson tettünk látszólagos pontót a negyedik osztályt el­hagyó gyermekek kisdobos munkájára. Előző nagyobb megmozdulásaink mind délke­letre vittek, ami elsősorban a földrajzi alapfogalmak tisztá­zására, s a gyermeki lélek ka­landos Vágyainak kielégítésére egyaránt alkalmas terep volt. A záró kirándulás jelszava: „Vége a kalandozásnak!” Most is, áz előzőkhöz hason­lóan készültünk fél. Mindén őrs külön megbízást kapott. A táborhelyet egy északra fékVő erdőben jelöltük ki. Előre ösz- széállítOtt napirend szerint ha­ladtunk. Reggel 3/4 8-kor le­ráztuk magunkról az alsó ta­gozat porát, felraktuk a „vo­natra” a közös élelmiszert és a sátor tartozékait. A rajvezető ismertette a programot és nó- taszóval megindultunk az er­dőbe. A szülők és a gyermekek nagy érdeklődéssel figyelték a fehértrtgés, kéknyakkendős, háromcsillagos kisdobosok im­pozáns kirándulását. Sok ki­sebb gyermeket a szülők rán- Cigáltak vissza a raj mögül — ők is szerettek volna velünk tartani. , A konyha felállítása, a sát­rak felverése, a táborkapu és tábordíszítés most már nagy- részben önálló munka volt. A főzésnél is nagy segítséget ad­ták a pajtásók. A napi menetrendet úgy ál­lítottam össze, hogy a raj tag­jai érezzék, milyen komoly munka Vár rájuk a felső tago­zatban. és az úttörőéletben, ami még tartalmasabb. A délutáni számháborúban két önálló csoportra oszlott a tábor. Demokratikus válasz­tással vezérkar alakult. Az el­rejtett zászló volt a cél. A ké­kek győztek. Kialudt a tábortűz, parázs- lottak a rőzsevégek. de annál izzóbban égtek a kic6i szívek. Megbeszéltük, hogy a nyáron még többször találkozunk. Csa­takiáltással zártuk a kirándu­lást: Vége van már a kalandozás­nak, Kisdobosok új munkára vár­nak! Várnak, vágynak. Vígan állnak, Piros nyakkendőre vágynak! Hufrááá! ! ! Rózgonyi Imre kisdobos-vezető. Tarhalelész József, Búzás Gyula, Kátászek Mihály és mások. A rtémét megszállás alatt Balázs Igná­cot meggyilkolták. A nyilasok sok embert elhurcoltak szocia­lista meggyőződébe miatt. 1944- ben több elvtársat megöltek, köztük Alikli József Kőműves­mestert, Szepesi András kő­művest, Sbthódl József föld­művest, Kélérnén Ignác föld­művest, Rigád József festőt, India Jefiő nyomdászt, Braun Gyula kereskedőt, Németh Sándor villanyszerelőt és Abo- nyi Éráin könyvelőt. Siettek a kivégzéssel, mert már Egérhez közeledték a szovjet csapatok. A németek ekkor már felrobbantották a hidakat, felségjel hélküli repü­lőgépekkel lebombázták a kór­ház sebészeti szárnyát. A líce­umöt is fel akarták robbanta­ni, de már erre nem vöit ide­jük. Eger 1944. nővémber Sö-án szabadult fél. Az éléé sáóvjét alakulatok 3 őrá tiáenöt perc­Kisdobosok ! Vége Múlt év szeptemberében ösz- s2eállítottUrtk égy munkater­vet, amelytet lépésről-lépésre meg is valósítottunk. Tervünk gerince a „h&roníésillagoB kis­dobos fokozat” megszerzése volt. Egy klasszikus kalandra építettük munkánkat, amely kiválóan alkalmas Volt a gyer­meki lélek megragadására. A kéthetenkénti foglalkozá-1 sok anyaga rajunk nevéhez fű­ződött. A Bótönd kisdobosok csak a győzelem, az elérhető siket jegyében érhették él nagyszerű eredményeiket. ősszel legyőztük Nlketaét égy kirándulás Zorán. Parádés háromcsillagos kis dobosavatást tartottunk. AZ első melég táVászl napon győzelmi lakomára gyűltünk össze. Közben fejlesztettük a készségeinkét, s újabb ismere­tekre tettünk szert, rögzítettük a meglevő értékéket. idén tájáról Iszonyú vinnyogást és rikoltó- zást hallottak az erdő felől. Majmok integettek, mintha csak hazahívták volna a falu­siakat. A község lakói éppen jókór érkeztek haza. Lángban állt az egész falu. Ha a maj­mok rtem figyelmeztetik őket a veszélyre, a gyermekek benn­égtek volna a bezárt házak­ban. Az egyik dán halszakértő új eljárást dolgozott ki a halak szállításra. Élő állapotban befagyasztják az állatokat, ilyen módon sókezer kilométer távolságba lehet őket szállíta­ni. A rendeltetési helyen 12 fo­kos vízben „felébresztik” a halakat és mint friss, élő áru kerülnek a piacra. nírok életéből I ásban rab repült a hidra, s fellökte a lovakat. Az állatok kapálóztak, s rugdalódzás közben beleka- varodtak a szerszámba. A ko­csis teljes erejével igyekezett kiszabadítani belőle őket, de egymaga nem nagyon boldo­gult. Már-már félő volt, hogy belepusztulnak a vízbe. Ekkor Petya Grecsanij pio­nír beleugrott a vízbe, nagy ne­hezén eljutott a lovakig, és ké­sével átvágta az ihstrángokat. A lovak tábra álltak, és most már ki lehetett őket vezetni a partra. A párt séjtrendszert épített ki. Éz azt jelentette, hogy a ta­gók nem tudtak egymásról, csak azt tudták, hogy közös ügyért harcolnak. Legtöbben a vezetők nevét sem tudták. így nehezebb volt az árulás. Egy­mással álnéven érintkeztek. A röpcédulák terjesztése ve­szélyes feladatot jelentett. Akinél röpcédulát találták, azt vitték a csendőrségre. A nyom­dák általában magánházáknál 1 Völtak elrejtve pincében, tit­kos sZóbaréSZbert, stb. Volt például olyan nyomda, ahová a szekrény élfordításával lehe­tett bejutni. A gépek úgy vol- 1 tak beszerelve, hogy szükség esetén gyorsán el lehessen szállítani. Ennék érdekében a kérdéses épületet állandóan fi­gyelte egy elvtárs, aki aZófmal figyelmeztette társait a Ve­szélyre. A röplapokat a gyári munkások kézről kézre adva terjesztették. 1929-ben kitört a gazdasági ' válság. Ennek hatása Magyar- országon — így Egerben is — érezhető volt. Léálltak az épít­kezések, a gyárak, nem Völt pénz a vállalkozásokhoz. A munkanélküliek, az éhezők sZáma napról napra nőtt. az iparban és a kereskedelemben egyaránt. A parasztság eladó­sodott, aZ árverések napiren­den voltak. így igen sok be­csületes munkásnak, paraszt­nak kellett kivándorolnia. Egerből főleg az Egyesült Ál­lamokba mentek ki. így tud­tak csák megmenekülni az éh- 1 haláltól. Volt olyan szakmun- kás, akinek évekig nem Vóit szerszám a kézében, meri: nem völt munkája. Egerben 1933-ban alakult meg egy illegális szervezet, amelynek Vezetője Zblskó Jó­zsef lett. Tagjai között volt Csitmaz Géza, Bessenyei Fe­renc és még sókan mások. 1934-ben elfogták a párt Veze­tőit és Félsőtárkánybart meg­kínozták őket. Később is Vol­tak kisebb megmozdulások, a legnagyobbnak Balázs Ignác volt a vezetője. A megmozdu­lásokban részt vettek Grégász A világ min Különös dolog történt áz észak-amer Utai Colorado állam­ban: egy fa megmozdult. Heg­gel másutt Volt, mint délután, este távolabb, mint reggel. Ig.V ment ez nap mint nap. Néha négy métert Is megtett a ván­dorfa 24 óra alatt. A környék babonás lakói csodaként tisz­telték a vándorfát mindaddig, afnig a födtani tudósók meg nem állapították, hogy a fa vándorlását földcsuszamlás őkozta, amely a nemrégi hagy esőzések következméhye. —O— Brazília egyik falucskájának lakói a szomszédos faluba men­tek vendégeskedni. A kisgyer­mekét szokásukhoz hívért ott­hon hagyták és rájuk zárták az ajtót. Javéban állt a mu­latság, amikor egyszerre csak A szovjet pioi jégzaj Megindult a jégzajlás a fo­lyón. A gyerekek kíváncsian nézték a rettenetes természeti tüneményt. A hatalmas jégtáb­lák egymáshoz ütödtek, össze­töredeztek, s a hídnál felhal­mozódva, jégtorlaszt alkottak. Ennek következtében a víz szintje egyre emelkedett, s már elöntötte a hidat is. Ekkor egy szekér ment a hídra. A két ló félve lépegetett a jeges vízben. Végre, már csaknem átértek a túlsó oldal­ra, amikor... ...amikör egy nagy jégda­Fovratlulmi nromolvasá» A párt illegális életéből

Next

/
Thumbnails
Contents