Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

A földművesszövetkezeti dolgozók segítsége A szihalmi földművesszövetkezet dolgozói már az elmúlt évben több esetben segítséget adtak a község ter­melőszövetkezeteinek munkájához. Ebben az évben elhatározták, hogy az adminisztráción túlmenően, a fizikai munka- ban is segítenek a termelőszövetkezetek tagságának. Ebben az évben 20 hold kukorica megművelését vállalták: 10 hol- dát a Kossuth Termelőszövetkezettől és 10 holdat pedig a Petőfi Termelőszövetkezettől. Az első munkanapon valamennyi földmüvesszövetkezeti dolgozó részt vett a Kossuth Termelőszövetkezettől vállalt kukorica kapálásában. A földművesszövetkezet igazgatósági elnökének vezetésével munkabrigádot alakítottak és elvégezték a kukorica első kapálását. L ::. — Melegen süt a Nap, és ilyenkor jólesik a hűsítő ital •» mondják a földművesszövetkezet munkában levő dolgo­zói. A jó munka eredményeképpen elvégezték a rájuk há­ruló feladatokat. ***** Ka gyorsan is dolgozunk, ezért egy cigarettára rá lehet gyújtani — mondja Kovács Fe­renc, a földművesszövetkezet főkönyvelője. Ilyenkor azután megnézem, hogy milyen mesz- sze van még a tábla vége. Vigh Mihály, a gyöngyösi körzeti földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke, a szö­vetkezet megalakulása óta dől* gosik a mozgalomban. 1046* ban, mint ügyvezető kezdte munkáját Tarnaazentmárián, majd Fedémesre került, később Bedig vezetőképző iskolára küldték. 1954-től dolgozik Gyöngyösön, ab©! jó munka* jáért több esetben oklevelet és pénzjutalmat kapott. 1959. de* eemherében „Kiváló szövetke* zgti dolgozó” kitüntetéssel ju* talmazták. Az ő jó irányító munkájának köszönhető, hogy , a gyöngyösi körzeti földműves* szövetkezet az elmúlt év II, félévének jó eredményéért megkapta a „Kiváló földmű, vesszövetkezet” kitüntetést, Mmt mondotta, szeretne a-jövőben is úgy dolgozni, hogy el* nyerjék a „Kiváló szövetkezet” kitüntetést. Uj növényvédöszerekkel is védekezhetünk a peronoszpéra ellen Szőlőinkben évről évre nagy kárt okoz 3 peronoszpéra. A peronoszpéra-fertőzésnek ked­vező esős, csapadékos években sokszor a szőlőtermés nagy ré­szét nem a termelő, hanem a peronoszpéra szüreteli le. Bár­mennyire hasznosak is egyes mezőgazdasági kultúrák szem­pontjából a június—júliusi esők, a szőlősgazdák ebben az időszakban mindig félnek a csapadékos időjárástól, mert a megfelelő hőmérséklet mellett a peronoszpóra-fertőzést és to­vábbterjedést is elősegíti. A kellő időben és szakszerűen elvégzett vegyi védekezéssel — permetezéssel és porozás­sal *** azonban megvédhetjük a szőlőt a peronoszpóra kárté­tele ellen is. A szőlőperonoszpóra ellen hazánkban évtizedek óta a réz- gálicból készült bordói lével védekeztek. Bár a bordói lével történő szakszerű permetezés — amennyiben azt megfelelő Időben végzik el — jó ered­ménnyel szokott járni, azon­ban a bordóileves permetezés­nek vannak hátrányai is. így a permetlé elkészítésénél '.na­gyon kell ügyelni a közömbö­sítésre, ha ugyanis nem meg­felelő mennyiségű vagy nem jó minőségű meszet adunk a rézgáhehoz, a bordói lé köny- nyen perzselést okozhat. Hosz- szadalmas a permetlé elkészí­tésének ideje is. Az elmúlt években a szőlő* peronoszpéra elleni védeke­zésnél a bordói lé mellett már nagyobb területen alkalmaz­ták a DNRB-pasztát. A múlt évi tapasztalat is bebizonyí­totta, hogy a DNRB-pasztából készült permedével ugyan­olyan jó eredménnyel lehet védekezni a peronoszpéra el­len, mint rézgálipeal. A DNRB- pagztát nem kell közömbösíte­ni, tehát a permetlé elkészíté­sénél mész nem szükséges. Az ddigi tapasztalatok szerint a NRB általában kevésbé per­elt, mint a bordói lé. Egy NRB-paszta kb. 2,5 kg réz- giüicot pótol, tehát 1 százalé­kos bordói lé helyett 0,4 szá­zalékos DNRB permetlevet kell használni, vagyis 100 liter vízhez 40 dkg DNRB-pasztát kell adni. A rézgálic helyett, a DNRB- paszla mellett egy másik új gombaölőszerrel is védekezhe­tünk a szőlőperonoszpóra el­len. A rézoxidklorid tartalmú Vitígran conc elnevezésű kül­földről behozott paralakú per­metezőszert ugyancsak jó ered­ménnyel használták már a múlt évben is egyes gazdasá­gok, mind a szőlőperonoszpó­ra, mind pedig gyümölcsvara- sodás, illetve monilia el.en. A Vitigran nagyon jó tapadó­képességű szer, közömbösítésé­hez meszet nem kell' használ­ni. A vitigranos permetlé el­készítési módja egyszerű és gyors. Az előírt mennyiségű Vitigrant először kevés vízben egyenletesen, jól el kell kever­ni, majd további erős keverés közben 100 literre kiegészíteni a vízmennyiséget. A Vitigran alkalmazását egyéb előnyei mellett az is indokolttá teszi, hogy használata rendkívül gazdaságos. Egy kát. hold sző­lő egyszeri permetezésnél kb. 30 forintos anyagmegtakarí­tást lehet elérni, a bordóileves permetezéshez viszonyítva. Egy kg Vitigran eone 2 kg rézgálicot helyettesít, tehát 1 százalékos bordói lé helyett 0,5 százalékos vitigranos permet­levet kell adni, vagyis 100 li­ter vízhez 50 dkg Vitigrant kell számítani. Természetesen, ha a későbbi permetezések so­rán a bordói lé töménységét emeljük, úgy megfelelő arány­ban kell emelni a vitigranos permetlé töménységét is. A vi- tigranos permetezések idő­pontja megegyezik a bordói- leves .permetezések idejével, tehát ugyanabban az időben és annyiszor kell VJtigrannal is permetezni, mint rézgáliecri. A Vitigran conc-et a szőlő- paranaszpórán kívül eredmé­nyesen lehet használni alma- varasodás, illetve moníiia el­len is, mégpedig virágzás előtt 0,3 százalékos, virágzás után pedig 0,1—0,3 százalékos tö­ménységű permedében, A vi­tigranos permetlé keverhető kolloid kénkészítményekkel, továbbá a szőlőkben használa­tos rovarölőszerekkel: Fernit- tel, Darsin-nal. A Vitigran cone., valamint a DNRB-paszta az idei évben mind a termelőszövetkezetek, mind pedig az egyéni terme­lők részére beszerezhetők*. Dr. Konkoly István V^lL J .. J in-—■ -----­Le ngyel vendégek Hatvanban A hatvani földművesszövet­kezethez a? elmúlt héten vi­dám látogatók érkeztek: len­gyel vendégek, akik a földmű­vesszövetkezet üzemegységeibe látogattak el. A vendégek igen meg vol­tak elégedve a látottakkal és különösen a központi iroda ud­varán virágzó rózsalugas nyer­te meg a tetszésüket, ahol több fényképet is készítettek. A látogatók főleg a szövet­kezet hálózatának felépítésé­ről érdeklődtek, a forgalom alakulásáról, majd a szövetke­zet áruházát és cukrászdáját tekintették meg, Urban István, Hatvan. fiet&r v£^TWé$ÍTÍIAÍ TISZTELT TAGTARSAK! Ha megfigyelték eddigi tudósításaimat, biztosan tapasz* talták, hogy igen sokat foglalkoztam az italboltok, vendég- lök munkájával. Ne haragudjanak érte, de most újból visz- szatérve a régi szokásomhoz, elmondom, hogy az elmúlt hetekben mi történt á vámosgyörki kisvendéglőben. Lehet, hogy a Tagtársak közül még sokan nem is tud­ják, hogy a vámosgyörki földművesszövetkezetnek már kis­vendéglője is van! Méghozzá nem is akármilyen, korszerűen berendezett és olyan „öszvér” típusú. Hogy rajiért öszvér típusú? Egyszerű a magyarázata. Délelőtt italbolt, délben vendéglő, délután újból italbolt és este megint csak ven­déglő. Ugye, jól össze van ez kavarva? A baj éppen itt kezdődött. A vendéglő dolgozói elhatá­rozták, hogy ha már ilyen összekuszált állapot uralkodik, miért ne használhatnák ki a saját hasznukra, Nosza rajta, egyik napon titkos körözvényt adtak ki egymás között, „Záróra után értekezlet" jelszóval­Mindenki izgatottan várta a zárórát. Vaj on mit forgat már megint agyában ez a huncut Kai eső Jóska, aki e rövid idő alatt már többszőr szabadulni akart a pincér- munkakörből. A falu csendjét csak a vendéglő lecsapódó vasrolőjd zavarja meg, mivel Pataki Pál vendéglővezető izgal­mában teljesen a földig lerántja. összeül a titkos tanács. Ott van mindenki, a vezetőtől egészen a konyhalányig. Kalcsó viszi a szót. — Egyetlen napirend van — mondja —, mégpedig a „borravaló” kérdésének megtárgyalása. Nem helyes ez így, hogy csak naponta 20—30 forintot keresek. Jó lenne, ha ti is juttatnátok valamit a söntéstől. — Hová gondolsz — háborodik fel Kasza Gésa csapos —, annyi haszon nincs, amit a másik műszakban meg­ihatnánk. Különben is én pénzt nem Veszek ki a pénztárból, csak veszek 8—10 nagyfröccsre blokkot és azt vagy meg­iszom, vagy pedig, amikor hiány van, beteszem a többi közé, — Ha nem adtok pénzt, akkor hadd legyek én is csapos — szívóskodlk a Kalcsó —, majd megmutatom én, hogy meg tudom keresni a magam pénzét. — Én mégis azt mondom — szól közbe a vezető —, azért mégiscsak adni kellene nekik valamit. És kezdődik a vita a tiszta haszon elosztása körül. Szinte árverésszerűen emelkedik a felajánlott összeg nagysága. Már harminc forint, Kalcsó azonban „vétóz”: kevés! — Negyven forint! — szól valaki. — Hová gondol, ez is kevés — cáfol újból a pincér. — Én pedig többet nem adok — szál a csapos —, vagy ez, vagy semmi. — Legyen 55 forint, de 15-öt kapjon a konyhálány — születik egy újabb javaslat. Kalcsó magából kikelve, felugrik. - Vegyétek tudomá­sul, nekem „kolduspénz” nem kell. — Berántva az ajtót, el- viharzik■ Mindenki lehangolva várja a másnapot. Vajon ml történik, Kalcsó elmondja-e az irodában? De nem történt semmi. Csupán annyi, hogy a pincér nagy felelőtlenségében, másnap délben „elfelejtett" munkába állni. Teltek a napok, de Kalcsó nem nyugodott bele, hogy ő műszakonként nem tud legalább egy százast keresni. Egy napon mégiscsak panaszt tett a földművesszövetkezet irodájában. így került napvilágra ez a sötét ügy. Most nézzük meg, mit tett az igazgatóság e minden áron pénzt keresni akaró társaság felszámolására. 1. Először is kb. 20 oldalas jegyzőkönyvet vett fel az ügyről. Kihallgattak ott mindenkit. A keresztkérdések súlya azonban csak az igazgatóságot törte meg. 2. Elhatározták, hagy Kulcsát el kell bocsátani, mert ő akarta a legtöbb pénzt keresni. 3. Pataki Pál vezetőt leváltották a vendéglő éléről és „büntetésből” kinevezték az italboltba csaposnak. (Most már legalább minden gond nélkül az övé lesz <? tiszta haszon.) 4. Kasza Géza csapost ugyancsak „büntetésből” megvá­lasztották gyümölcs-zöldség felvásárlónak. (Úgy kell neki, küszködjék, amiért a tiszta hasznot nem felezte.) INDOKOLÁS: A földművesszövetkezet igazgatósága, mérlegelve a helyi adottságokat, határozatilag kimondja, hogy mivel a községben megfelelő „bennszülött" ember nem találtatik, maradjanak meg egyéb beosztásban. Idegen, más faluba való dolgozó nem jöhet ide. Eddig a történet. Most megkérdem a tisztelt Tagtársar kát, helyesen járt-e el a vámosgyörki földművesszövetkezet igazgatósága? Gondolkodjanak rajta, mert ők nemigen fontolták meg. Csak egy kérdésem lenne hozzájuk; — Nem gondolják, hogy számításukban egy kis hiba van? 4 földművesszövetkezeti vagyon védelmében, a tagság­gal egyetértésben, szövetkezeti üdvözlettel: V *

Next

/
Thumbnails
Contents