Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. június 18.* szomlial Ésszerűség ? A napokban Budapestről ha­zafelé jövet egy anyagbeszer­zővel utaztam. Beszélgetésünk közben szó esett ,erről-arról, többek között elmondotta, hogy milyen ügyben járt Pesten. — Hiába mentém! Nem kaptam anyagot! — És miért nem kérdezték meg előbb, hogy érdemes-e egyáltalán felmenni? — Hogy miért? Mert van egy olyan rendelet, amely sze­rint csak nagyon sürgős eset­ben hívhatjuk fel budapesti főosztályunkat telefonon. Anyagbeszerzési ügyben vi­szont bármikor mehetünk, mert hát erre nincs külön ren­delet. így legalább nem kell félni attól, hogy felelősségre vonnak. — No, de hát ez sokkal drá­gább, mint a 10 forintos tele­fon. — Az nem számít, szabály, az szabály — legyint nevetve. Hát ki tud az ember igazod­ni ebben a csavaros bürokrá­ciában? — Kisbé — — TEGNAP ESTE Eger­ben, a Makiári úti óvoda he­lyiségében választói számára tanácstagi beszámolót tartott Kocsmár János, az Egri Vá­rosi Tanács VB-elnöke. A beszámolón számos érdeklő­dő vett részt. — SAJÁT ERŐBŐL építet­tek két 300 férőhelyes juhho- dályt a tiszanánai Petőfi Ter­melőszövetkezet tagjai. Az új épületek építési munkáit befe­' jezve, ugyancsak saját erőből 5 húsz férőhelyes sertésfiaztató készítését is megkezdték, sőt a közelmúltban egy részét már át is adták rendeltetésének. — A GYÖNGYÖSI XII-es akna fiataljai vasárnap tár­sadalmi munkában bányata­karításon vesznek részt. A vállalkozó szellémű KISZ- fiatalok munkája nyomán, hétfőn tiszta munkahelyeken foghatnak a termeléshez a bányászok. — EGY KOMBÁJN és tizen­három kévekötő aratógép segí­ti az idén a pétervásári járás termelőszövetkezeteiben a ka­lászosok betakarítási munkáit. A Pétervásári Gépállomás dol­gozói gépeikkel mintegy 1600 katasztrális holdon tudják le­aratni a kalászost, — A SZAKSZERVEZETEK Heves megyei Tanácsának munkavédelmi felelőseihez most érkeznek be a májusi munkavédelmi hónap ered­ményeit közlő jelentések. Az eredmények összesítése után, a pontszámok alapján döntik el, hogy melyik üzem volt az első ebben a versenyben. ^ NAGYTÁLYÁN a közel­múltban fejezték be a Vihar­sarok Termelőszövetkezet ré­szére készült húsz férőhelyes sertésfiaztató építési munkála­tait. Az állami támogatással készült sertésfiaztató mellett a termelőszövetkezet tagjai épí­tettek saját erőből egy 50 férő­helyes nyári növendékszállást is. — HATVANBAN, az iro­dalmi színpad vasárnap este tartja évadzáró előadását. Bemutatásra kerül Kállai Ist­ván Kötéltánc című három- felvonásos színműve. A szü­netben A színpad két évada című kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. — Az 1944-ben Egerből el­hurcolt 2000 vértanú halált halt mártírok gyászünnepsége jú­nius 19-én, vasárnap délelőtt 11 órakor az Izraelita temetőben lesz megtartva, melyre a gyá­szolókat, intézményeket és együttérzőket meghívjuk. Rossz idő esetén a gyásznapot a Kos­suth Lajos utca 19. sz. alatti régi templomban fogjuk meg­tartani. Az Egri Izraelita Hitközség Elöljárósága — KEDVES VENDÉGEK látogattak a napokban At- kárra, a termelőszövetkezet­be: a Magyar Állami Opera­ház és a fővárosi Nemzeti Színház művészeinek egy cso­portja. A vendégek megláto­gatták a termelőszövetkezet gazdaságát és hosszasan el­beszélgettek a tagsággal. Filmfórum Salem! boszorkányok Német—francia film Ügy is kezdhetném, hogy ez a film a megnyomorított lelki­ismeretek tragédiája. Arthur Miller drámája az 1692-i sale- mi (Massachussets-állam) bo­szorkányper anyagát dolgozza fel. Jean Paul Sartre írta át filmre ezt a túlfűtött levegőjű, mindvégig izgalmas drámát. Honnan is indulnak az ese­mények? Elizabeth Proctor, John Proctor felesége közép­korú asszony, aki a puritán vallási szemlélet rabságában visszahúzódik férjétől és hó­napokon keresztül hagyja őt a maga útján járni. Talán azért is, mert észreveszi Johnnak Abigail iránti szerelmét. Abi­gail tizenhat éves lány, aki nem tud és nem is akar sza­badulni John öleléséből és új­ból és újból megkísérti őt. A férfi védekezik, de a fiatal test csábítása erősebb az ő akaratánál. A feleség tetten- éri házasságtörő férjét és Abi- gailt elküldi a háztól. Az események onnan na­gyobb sodrásúak, amikor az idős négerasszony vezetésével Salem fiatal lányai vágyako­zásuk, testi kívánságaik sürge­tése miatt — a kor szokásai­nak megfelelően — kimennek a közeli erdőbe és babonákból, ráolvasásokból, fogadalomté­telből álló ceremónia közben varázsolják, idézik a szeretett férfit. E „boszorkány-éjszaka’ alkalmával Proctor végignézi Abigailt, aki vért iszik az ő felesége, Elizabeth élete ellen. De tudomást szerez az „éjsza­káról” Parris, a pap is és os­tobasága miatt egész Salem, de úgy, hogy az eset féktelen lavinává nő. Abigail, ez a ke­gyetlenül szerető szőke szép­ség, tizenhat éves fejének és ravasz szívének minden erejé­vel Elizabeth elvesztésére tör. Megindul a boszorkányper. A pap hívatja az ördögűző doktort, a doktor a bírákat, a bírák a kormányzót, a vihar felkavarja az egész közössé­get. Még a gazdagok is véde­kezésre gondolnak, de csak túlzott óvatosságból. A salemi gazdagok fejének a lánya épp­úgy a terhelő tanúk sorában áll, mint Parrisé, a tisztelete- sé. A per nem kerüli el Eliza- bethét sem, hiszen ez volt Abigail célja. Hónapok óta hú­zódik az eljárás. Proctor men­teni akarja feleségét, akinek emberi nagyságát — vallási vaksága ellenére is — most látja teljes nagyságában, s bé- vallja házasságtörését. Ezzel a váratlan vallomással kergeti a drámát a végső kibontakozás felé. Arthur Miller elsüllyedt vi­lágot kelt életre ebben a drá­mában. Nem szándék nélkül. Bemutat egy társadalmat, ahol az erkölcsi és vallási vakság az élet legegyszerűbb viszony­lataiból hisztérikus tragédiát tud kovácsolni. Ártatlanok hal­nak meg az ostoba rövidlátás és a magasabbrendű küldetés ágyréme miatt. És a vakság gyávává teszi az embereket. Parris, a pap, felismeri az igazságot, de nem tud és már nem is akar semmit tenni a korlátolt lelkű és agyú hatalom ellen. A nép összefogása elké­sik és igazságszolgáltatása csak a bűnt, a gyilkosságot tudja megtorolni. John Proctort Yves Montand alakítja. Külsőségeiben egészen egyszerű játéka, arcának moz­dulatlanul is kifejező ereje már ismert a magyar közönség előtt. A belső feszültséget ér­zékelteti és az események ha­tása alatt lassan kialakul be­lőle a hős. Simone Signorét a puritán Proctor felesége. Előítéletei miatt kegyetlen önmagával és férjével szemben. Ez az asz- szony nagyon mély érzéseket hordoz: játéka, átélése az egész eseménynek fényességet ad. olyant, mint mikor a villám végigcikázik az erdőn. Nagy­szerű színész ez az asszony. Miiéne Demongeot testesíti meg Abigailt. Ez a tizenhat esztendős lány, szépségében és a megízlelt szerelem lopott mámorában nemcsak ringyóvá képes lenni, de ölni is akar. Képes megtépni önmagát, hogy a bírák őt céljához segítsék. Néha — a per folyamán — érezzük ugyan, hogy az író sú­lyosabb mondatokat szavaltat el Abigail-lal, mint amit ő el­bír, de felejthetetlen perceket o/l r >Ao EGRI VÖRÖS CSILLAG Salemi boszorkányok EGRI BRÖDY Anyegin EGRI KERTMOZI Odüsszeusz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hálátlanság GYÖNGYÖSI PUSKIN Két emelet boldogság GYÖNGYÖSI KERTMOZI Rászedett udvarlók HATVANI KOSSUTH Egrenyiló ablak FÜZESABONY Sas tengeralattjáró HEVES Három csillag petervasara szerez a nézőknek azokban a jelentekben, amikor önmagát adja: a férfiért lobogó, kegyet­lenül harcoló asszonyt. Rouleau rendezése alázatosan szolgálja a nagy amerikai drá­maíró, Miller szándékát: meg­mutatni a ma emberének is, mit jelent, ha a vallási vagy akármilyen más meg­szállottság elveszi az emberek józan ítélőképességét és az élet legegyszerűbb dolgait tra­gédiákká nagyítja fel — ártat­lanok kínzásával' és halálával. Es mindezt állítólag az egye­dül üdvözítő hiedelem igazo­lásával. Mennyi példa a törté­nelemben?! Eissler zenéje — főképp ütő­hangszereivel — itt-ott túlhar­sogja a jelenetek mondani­valóját. Farkas András I960. JÜNIUS 18., SZOMBAT: ARNOLD 70 évvel ezelőtt, 1890. június 18-án született FERENCZY BÉNI szobrász. Münchenben és Párizsban Bordellenél és Arhipenkonál tanult. Szobraira a természethű, élettel teli ábrá­zolási mód jellemző. Nagyobb számú plakettet és érmet készí­tett, köztük egyik legismertebb a Bem Tábornokot ábrázoló plakett. 115 évvel ezelőtt, 1845-ben e napon született CHARLES LAVERAN, Nóbel-dijas francia orvos, a malária kórokozójának felfedezője. t Ferenczy Béni: Bem-plakett. ’ 45 évvel ezelőtt, 1915-ben halt meg BAKSAY SÁNDOR iró. Legjelentősebb munkája az niász teljes és az Odysszeia első 9 énekének fordítása. 1953. június 18-án kiáltották ki EGYIPTOMBAN a köztársasá­got. Az elűzött Faruk király után Mohamed Nagib tábornok lett a köztársaság elnöke és miniszterelnök. 145 évvel ezelőtt, 1815. június 18-án folyt le a világtörténelmi je­lentőségű WATERLOOI ÜTKÖZET. A Brüsszel melletti falunál Napóleont az utolsó, döntő jelentőségű vereség érte, amely után a bukott császár Párizsba menekült, majd kénytelen volt kiszol­gáltatni magát az angoloknak. Ás Egri Állami Zeneiskola tanévsáró növendékhangversenyén HÉTFŐN ESTE megtelt az Egri Állami Zeneiskola Bartók hangversenyterme: a növendé­kek tanévzáró hangversenyé­nek közönsége foglalta el a széksorokat. A sorokban gyer­mekeik jó szerepléséért izguló szülők mellett, városunk kul­túrájának szerelmeseit és nö­vendékeik sikeréért „drukkoló” tanáraikat ismertük fel. A művészszobában pedig izga­lomtól kipirult arcú fia­talok, fiúk és leányok, hu- szonketten szoronganak fellép­tük előtti láztól perzselten. Va­lóban nagy nap a mai: egy esz­tendő tanulásának eredményé­ről adnak az iskola legjobbjai számot a nagyközönség előtt. Mint az egyik zenepedagógus is mondja, a műsort úgy állí­tottál: össze, hogy az kereszt- metszetét adja az évi munká­nak. Valóban, a 22 műsorszám­ban a dobogóra lépő fiatalok — akik közül a legfiatalabb 13, a legidősebb pedig csak 17 éves — Schuberttól Mozarton keresz­tül Bartókig és Beethoventől Vivaldin és Bachon keresztül Purcelleig. Couperinig és Bak- lanováig. életrekeltik a zene- irodalom legszebb darabjait. Nem is lehet célunk, hogv egy növendékhangversenyről olyan kritikát adjunk, mint felnőtt hangversenyekről szokásos — de mégis meg kell említenünk néhány eredményt. A műsor­ban kimagaslott Köves Géza hegedűszáma (Couperin: Ga­votte). A fiatal fiú valóban ős­tehetség — amint azt igazgató­ba is mondotta. A tanítója fi­gyelt fel rá és édesapja, aki a Borsodnádasdi Lemezgyár munkása, nagy anyagi áldoza­tok árán megadja fiának a le­hetőséget. hogy Egerben tanul­jon. A' leányok közül Holló Éva hegedűszáma volt sikeres — Portnoff kéttételes koncertjét adta elő mély tehetséggel. _ A tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy, bár csak 4 éve játszik hegedűn, de máris a VII. osztályt végezte el! El­mondható róla, hogy valóban ura hegedűjének. A zongoris­ták közül Halmay Katalin tűnt ki tehetségével Schubert As- dur Imoromtu-jét szólaltatván meg. Különösen ujjátékának fejlettsége említésre méltó. Nagy sikert aratott Fehér György hegedűszáma. A zene­iskola, a teh -' -égés fiú részére megadja a továbbfejlődés min­den lehetőségét: tandíjmentes­ség mellett, égy több ezer fo­rintos mesterhegedűt bocsátott a rendelkezésére. Kókai Ver- bunkos-át, az özvegy egri mun­kásasszony fia, igaz átéléssel,_ a húrokon való teljes uralko­dás tudatában adta elő. Úgy érezzük, hogy fogunk még hal­lani Fehér Györgyről. Az Egri Állami Zeneiskola nevelői munkájának jó eredményét látjuk Mag Stefánia, Répászky Valéria zongorajátékában, Sza­bó József és a kis Géresi János hegedűszámaiban, valamint Puporka Géza csellódarabjá­ban. Űj színt adott a műsornak a fafúvósok megjelenése. A SZÜNETBEN megtudtuk, ^ogy a zeneiskola öt növendé­ke részt vett a III. országos ka­Nyomorultak (II. réjz) 00°00000000000000000°°00000000<:00000^^ -------------------------------------------------------­ma razene fesztiválon. Az or­szág 45 zeneiskolájából 24 is­kola vett részt és Pécs, Szeged mellett a legjobbak közé ke.- rültek az egriek. Június 7-én a rádió is közvetítette játékukat. Amikor érdeklődtünk. hogy kik voltak az egri részvevők, megtudtuk, hogy Fehér György, Holló Éva és Szabó Jó­zsef hegedűvel, Mag Stefánia és Répászky Valéria zongorá­val. A hazahozott plakett mél­tán hirdeti az egri muzsikáló fiatalok tehetségét és tanáraik eredményes, fáradságos. jó rpunkáját. Hiszen az iskola 14 tanára, a 284 növendékkel 158 kfitelező és 127 túlóra kereté- bet* foglalkozik, — de emellett még a munkacsoportban is ta­nítanak 34,5 órát, egyéb helye­ken (Pedagógiai Főiskola) pe­dig 15 órát. A növendékhangverseny valóban hűen képviselte a jó­hírű egri zeneiskolát — növen- keinek tehetségét, tanuliAaka­rását, a muzsika széna tétét, ta- ríárainak odaadó, eredményes pedagógiai munkáját. A fel-fel- csattanó tapsokban ott izzóét a siker, a tudás, tanulni- és tud- niakarás elismerése. AMIKOR a csillagos, enyhe* meleg nyári este hazafelé ban­dukoltam és fel-felcsengett bennem egy-egy növendék mű­sorszámának egyik-másik me­lódiája — úgy éreztem, hogy jól, nagyon jól van az úgy, hogy a zeneiskolát is meghódí­tották a munkások és parasz­tok fiai-lányai. akik ma már teljes értékű részesei a zenei kultúra, V. mint kultúrforra- dalmunk egy részének. Való­ban: ma már nálunk a zene is — Ritka szakmák tanulói? — ismétli a kérdést az igazgató. Aztán helyet mutat az iroda vi­lágos és virágos huzatú foteléi­nek egyikén, a kerek asztalka mellett. Rágyújtott és csak most vá­laszol: — Nálunk nincs, de külön­ben is mire gondol? — Mézeskalácsosra például... Tehát olyan szakmára, amelyre évtizedente akad egy, vagy két jelentkező. Ismét német int. • — Sajnos, nincs. Csak min­dennapiak. Esztergályos és asz­talos, kozmetikus meg motor- szerelő. De hát ez nem érdekes. Aztán eszébe jut: — Hanem az országos kimu­tatást behozhatom... Míg kiszól, hogy keressék elő a nomenklatúrát, az igazgatói iroda díszeit nézegetem. Ügyes kezű ipari tanulók munkája mindenütt. Asztalokon, vitri­nekben, de még a szekrény te­tejére is jut belőlük. Miniatűr gépek és művészi kovácsmun­kák, apró fabútorok, szépen munkált szerszámok. Valóságos kiállítás. Az igazgató — Kameniczky Antal — már visszajött. Kezé­ben a névmutató. — Ezek vannak: brqnzműves, ötvös. Budapesten az Állami Pénzverdében tanulnak. Lát- szerész, optikai csiszoló a Ma­gyar Optikai Műveknél. A Bu­dapesti Óra- és Ékszer Vállalat ezüst- és aranyműves tanulókat vett fel. Aztán van . gyárké­Érettségi — ipari mény-épitő, lázmérőkészítő, portás, zsinórcsavaró, szalag­szövő, fűzőkészítő. És ilyen különlegesség is akad: hang­jegymetsző, művirág-készítő, spárgatermelő, orgonakészítő... — Orgonakészítők hol van­nak? — Vácott tanul kettő. — Egy ’ különleges szakmát tanuló fiatal sincs a megyében? — Nincs bizony. Egy se. Ha­nem volna nálunk érdekesebb írni való. Az előző évek gya­korlatától eltérő módon bizto­sítjuk ugyanis a mérnök-után­pótlást. A létszámnak csupán csekély százalékát veszik fel a gimnáziumból közvetlenül az egyetemre. Olyan elvi döntés született, hogy az érettségizett fiatalok nagyobb részét csak szakmai gyakorlat után, tehát szakmunkás vizsgával veszik fel a műszaki egyetemre. És elsősorban azok nyernek felvé­telt, akiket a vállalat javasol, akiknek üzemi gyakorlatuk van. ■ — Milyen haszon származik ebből? — Kettős a jelentősége. A vállalatok már a tanulási idő alatt megismerik a fiatalban rejlő szakmai adottságokat, ké­pességeket, másrészt pedig csak annyit javasoljak a mű­szaki egyetemre, ahány fiatal . ,, kefekötő fftülliÓ ” mérnök ötvös mérnökre az elkövetkező terv­időszak során ténylegesen szük­ség lesz. — És az ösztöndíjat...? — Azt is az üzem, vagy a vállalat fizeti. Aztán ha a ta­nulmányi eredménye nem üti meg a kívánt mértéket, csök­kentik az ösztöndíjat, vagy akár meg is szüntethetik. — A diploma megszerzése után pedig visszamegy a válla­lathoz? — Természetesen ahhoz a vállalathoz megy mérnöki gya­korlatra, amelyik javasolta. Ebből az a haszon is származik, hogy nem lesz baj a vidéki mérnök-utánpótlással sem. Az elmúlt években főleg az okozott problémát, hogy elsősorban fő­városi fiatalok kerültek be az egyetemre. Ezeknek kedvük sem volt vidékre menni s a kedvező adottságok, családi kapcsolatok Budapesthez kötöt­ték őket. Most viszont majd minden amellett szól, hogy vissza, vidékre menjenek dol­gozni. — Megyénkben hová jelent­kezhetnek még fiatalok — ipa­ri szakmára — ahonnan a ké­sőbbiek során esetleg egyetem­re mehetnek? — Itt egy kimutatás. Vastag paksamétáböl iratot húz elő. — Tessék nézni: a 32-es AKÖV még huszonöt fiatalt vesz fel. Autó- és villanysze­relőket, a Finomszerelvénygyár öt szerszám-készítőt, három fiú és két leány idomszerészt, egy műszerészt, a Lakatosárugyár hat szerszámlakatost... Aztán jelentkezni lehet még a Buda­pesti Hajtóműgyárhoz, a Mát- ravidéki Fémművekhez Sírok­ra. Idomszerészek és szerszám­lakatosok kérhetik felvételü­ket, összesen huszonötén. — Az érettségizett fiatalok milyen szakmát választanak legszívesebben? — Rádió- és orvosiműsze­rész, elektroműszerész, szer­számkészítő, idomszerész, autó- és villanyszerelő a kedvenc szakma. És még a fogtechni- kusság is tetszik, de egyet sem vett fel a város. — Hány éves a szakmai képzés? — Az érettségizett fiatalok az úgynevezett műszaki ta­nulók számára, másfél, illetve két év. A fém- és elektroipari szakmák tanulói a budapesti Műszaki Intézet levelező hall­hatói; havi egy alkalommá; meg kell jelenniök beszámol­ni, különben egyéni tanulás van. — Még nem fejeződött be a jelentkezési határidő? — Még nem, de már nincs sok idő. Nos, egyetemre vágyó fiata­lok? Szántó István mindenkié! Sugár István Jubilál a Hatvani Szabó Hisz Kedves ünnepségre készül­nek a hatvani szabó kisiparo­sok; szövetkezetük alakításá­nak 10 éves évfordulóját ün­nepük ma, számot adva egy évtizednyi küzdelemről, mun­káról. Tíz évvel ezelőtt, 1950 júniusában választották a szö­vetkezés útját, bízva az össze­fogás erejében, biztonságában. A kezdeti nehézségeket le­küzdve, pár év alatt erőssé iz­mosodott a szövetkezet, olyan erőssé, hogy a tagság a külső bújtogatások ellenére is kitar­tott a szövetkezet mellett, nem hullott szét, együtt maradt. A Hatvani Szabó Ktsz a me­gye „idős” szövetkezetei közé tártozik. De elmondhatjuk a szövetkezetre azt is, hogy kor­szerű és modern. Elsők között fogtak hozzá — a párt és a kormány, az OKISZ vezetősé­gének irányelvei alapján — üzemük műszaki fejlesztésé­hez; kicserélték a régi gépe­ket, bővítették gépállományu­kat, belső — a termelékeny­séget növelő — átszervezést hajtottak végre. A szövetkezet jó munkáját bizonyítja, hogy az idén — -az első negyedévi munkaeredmények alapján — a Hatvani Szabó Ktsz vitte el a KISZOV felszabadulási vei> senyzászlaját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents