Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-02 / 129. szám

4 NEPÜJSAG 1960. június 2., csütörtök Ló és traktor Érdeklődve és értetlenül szoktam hallgatni az esti rá­dióadás lóverseny-, galopphi- reit. Totalizator... helyre 25, — mintha arabul volna a sza­momra. De a szakértők biztos értik. A napokban aztán eszembe jutott, hogy a tech­nika rohamos fejlődése a leg­súlyosabb értelemben veszé­lyezteti a lóverseny-sport ked­velőit: a lovat ,kiszorítja a traktor. Mi lesz ezután? Traktorverseny! Totalizator, helyre 25 és így tovább. Érteni ezután sem fogom, de e verseny a szakértők számára megmarad. És ők a fontosak. (-ó) — TAPASZTALATCSERE- látogatásl szervezett május 27—28-án a Miskolci Autó- közlekedési Igazgatóság, öt autóközlekedési vállalat: az ózdi, a miskolci, a salgótar­jáni, a gyöpfeyösi 34-es és az egri 32-es AKÖV szakembe­reinek részvételével két bu­dapesti gyárban: a Posta köz­ponti Járműtelepén és az Akkumulátor és Szárazelem- gyárban.- JÓL SIKERÜLT autóbusz­kirándulást szervezett vasár­nap Budapestre az egri 32-es AKÖV kulturális bizottsága. A kirándulás részvevői többek között megtekintették a VII. Budapesti Ipari Vásárt is. ahol nagyon sok értékes tapasztala­tot szereztek, bővíthették szak­mai ismereteiket. ízelítőt kap­tak néhány külföldi ország ipa­rából. — A HATVANI Konzerv­gyár dolgozói az előírt 0,3 százalék helyett 0,8 százalé­kos költségszint-csökkentést vállaltak, ami 1 346 000 fo­rint megtakarítást jelent. Az üzem dolgozói tudják, hogy vállalásukat csak az előző évinél lendületesebb, gondo­sabb és fegyelmezettebb mun­kával teljesíthetik, ezért fo­kozottabban küzdenek a ké- sőnjövők, igazolatlanul mu­lasztók, lógósok és selejt- gyártók ellen.- ÖTVEN FÉRŐHELYES szavasmarha-istállót építer a poroszlói Űj Élet Te” .o- j szövetkezetben. Az iái építési munkálata1 íM \ Heves megyei . am Építő-1, ipari Vállal- a van ka jobb ' rvezé el. az any osszál'a: gördül, ,-e j eb­bé tételével az óitSrc.sztus 31-i : iIátí’Ió előtt - átadja:* rendel- ■-I épületet. ■— NÉGY! ANTERMES is­kolát épi.enek Feldebrőn. A munkaiatokat jó ütemben ^zik az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A tantermi részen, valamint a mellékhelyisége­ken már április 4-re fal egyént értek el. Az új iskola teljes építkezési munkálatait augusztus első felében befe­jezik a vállalat dolgozói.- HATVANBAN, a Cukor- és Konzervgyár, valamint a Heves megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat rendezé­sében szombaton este műsoros divatbemutatót tartottak a cu­korgyár kultúrtermében. A divatmajálison felléptek:' Ol- gyai Magda, Szabadi József, Valentin Kálmán, Kanalas László és Fekete Alajos, az eg­ri Gárdonyi Géza Színház tag­jai. A műsor keretében bemu­tatkozott a Kiskereskedelmi Vállalat tánccsoportja is. — HATVANBAN bővítik, korszerűsítik a Hatvani Kon­zervgyár öltöző- és fürdő­épületét. Az átépítési, bővíté­si munkálatokra, korszerű felszerelés beszerzésére közel hárommillió forintot fordíta­nak.- JÓ ÜTEMBEN haladnak Egerben, a Dobó István Gim- zium melletti emeletráépítés munkálatai. Az ÉM Heves me­gyei Állami Építőipari Vállala­tának dolgozói a külső vakolás, festés befejezése után most a belső munkálatokat végzik. A hátralevő munkálatokat június hónap folyamán elvégzik, s így a boldog lakástulajdonosok már július 1-én beköltözhetnek otthonukba. A gyógyszerellátásról a népi ellenőrök tapasztalatai alapján ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYŰ igazság, hogy az államosítást megelőző esztendőkben a gyógyszerellátást biztosító gyógyszertárak túlnyomó több­ségükben sem felszerelésüket, sem pedig készletüket tekint­ve nem voltak megfelelően el­látva. Az okok érthetőek. S Heves megye gyógyszertárai sem voltak kivételek ebben a tekintetben. Az államosítás után — tíz évvel ezelőtt — igen nehéz helyzetben vettük át a gyógyszertárakat s az azok felújítására, a régiek he­lyett újak létesítésére fordí­tott hatalmas összegek sem mutattak kielégítő eredmé­nyeket ezen a téren. A gyógyszertárak forgalma 1951-hez viszonyítva több mint háromszáz százalékkal emel­kedett s a szakembereknek ugyancsak szívós, kitartó mun­kát kellett végezniük, hogy ezeket a megnövekedett fel­adatokat eredményesen tudják elvégezni. Természetesen az ilyen nagyiramú munka néhány hi­bát is eredményezett. Ezek pe­dig éppen a gyógyszerellátást és a betegek igényeinek kielé­gítésére való törekvéseket te­kintve, mihamarabb orvoslan- dók. Ehhez akart segítséget nyújtani a Heves megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság, ami­kor 135 vizsgálatban eltöltött napon, részletesen ellenőrizte a gyógyszerellátással kapcso­latos munka minden területét. Az ellenőrzés során a Heves megyei Tanács Gyógyszertári Központján és az egri, vala­mint a gyöngyösi kórházakon kívül húsz városi, községi, il­letve kézigyógyszertárt láto­gatták meg az ellenőrök, sok­rétű tapasztalatokat szerezve. Ezeknek ezúttal csak egyiké­vel, másikával kívánunk fog­lalkozni, különösen olyanod kai, amelyek, tekintve gyénk jelenlegi helyzeti gős intézkedést követein­következő esztendő gyógyszer- igényét mindig az előző év tényszámaiból állapítják meg, így tehát ha évközben valami változtatást szeretnének kérni a kereslet növekedését, vagy csökkenését figyelembe véve, a Gyógyszertári Központ illeté­kesei, azt a Gyógyáruértékesí­tő Vállalat megtagadhatja. Az ilyen esetek kirívóak akkor, amikor egy eddig használt gyógyszer helyett új, nagyobb hatású, s így gyorsan beváló készítményt bocsátanak ki a gyárak. Az új gyógyszer mel­lett ugyanis a régi mind ki­sebb mértékben fogy, s az amúgy is rossz raktározási körülmények még ezzel is rosz- szabbodnak. A kórházak gyógyszertárai­nak vizsgálatánál különösebb hiányosságok nem tapasztal­hatók. Apróbb hibák termé­szetesen itt is előfordulnak, de ezek olyanok, amelyeknek oko­zója, vagy a túlságosan meg­növekedett forgalom, vagy a gyógyszer-„norma” szűk lehe­tőségei. Ez utóbbi mindkét kórház munkáját nehezíti, de különösen jellemző a gyöngyö­si Bugát Pál Kórházra, amely az elmúlt esztendőben az ápo­lási napok alapján számított 1 987 675 forintos gyógyszer­előirányzattal szemben 2 139 719 forint értékű gyógy­szert használt fel. A túllé­pés 7,6 százalékos, s jelentős összegű, de ha figyelembe vesszük, hogy emberek egész­ségének helyreállításáról, visz- szaadásáról van szó, a kórház hibáztatása helyett inkább ar­ról kell beszélni, vajon nem lehetne-e ezen segíteni, s egy­általán, olyan intézménynél. ahol végeredménybe'- n -m tudják „betervez’- .ilyr" betegekkel lesz tendő folyamán — szükséges-e ragaszkor1 mához’’ A kimerített gyógy- szerfc snélá i „keret” ugya­nis nehezíti a gyóg:- .erek be- ését a to . .akban, s ez egyáltalán r, .n mondható j gyógyító munka ^aból. Gyógyszertári Központ, rész­ben a kórházak munkáját van­nak hivatva segíteni. Az előb­binél a fő hangsúlyt az képe­zi: a jövőben úgy kell tervez­ni, megszervezni a munkát, s megteremteni a jelenlegi na­gyon rossz helyett a kielégí­tőbb tárolási lehetőségeket, mert a mezőgazdaság szocia­lista átalakulása következté­ben, az SZTK-ellátásra jogo­sultak számának emelkedésé­vel hatványozódik a gyógysze­rek ’kereslete is. A kórházak­nál ugyancsak a megnövekedő feladatok miatt szükséges az áttekinthető, pontos gyógy­szernyilvántartás vezetése, s ajánlatos lenne a nagyobb gyógyszerigényű osztályokra a nyugdíjas, vagy részfoglalko­zású gyógyszerészek beállítása is. Több javaslat foglalkozik a városi-községi gyógyszertárak és különösen a kisebb helysé­gekben, általában az orvosok kezelésben levő kézigyógy­szertárak hathatósabb segíté­sével, elszámoltatásával, el­lenőrzésével. Erre azért is szükség van, mert példaként bizonyítja az átányi kézigyógy­szertár több mint hatszáz fo­rintos hiánya, hogy a falu gyógyszerellátását a gyógysze­rek kiadásával nem vehetjük megoldottnak. VÉGÜL MÉG CsAK annyit: a gyógyszerellátás vizsgálata — méltó” mthatjuk —, a pi ellenőrök legalaposabb vizsgálatai közé tartóz: 1». Ki­merítő részletességgel foglal- K >-ítak e fontos terület mun- i k minden apró részle­te ei ■ számtalan észrevéte­lei, javaslatukkal az első- iendű cél elérését segítették: a rászoruló emberek gyógy­szerellátásának jobbá tételét, a városon és a falun egyaránt. Weidinger László I960. JÜN1US 2., CSÜTÖRTÖK ANNA 2485 évvel ezelőtt, ie. 525-ben született AISZKHÜLOSZ görög drámaíró. 90 darabjából 7 me­rész nyelvezetű, .súlyos cselek- ményü drámája ' maradt fenn. Részt vett a szalamiszi csatá­ban, ennek emlékeit a Perzsák című drámája őrzi. A Heten thébai ellen. A leláncolt Promé­theusz és az Oreszteia trilógiá­ja hősmondák keretében a gö­rög demokratikus állam kiala­kulását ábrázoljál Aiszkhülosz a vjlágirodalom egyik legnagyobb drámaírója volt. 65 évvel ezelőtt. 1895. június 2-án született FJODOR BOGO- RODSZKJJ szovjet-orosz festő. Nevezetesek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eseményeit megörökítő művei (pl. Matrózok lesben), arcképei és a II. világháborús festményei. Leghíresebb müve az Elesett szláv hős siratása. 120 évvel ezelőtt, 1840. június 2-án született THOMAS HARDY angol író. Regényei a Wessex környéki parasztok életéig ábrázol­ják realisztikus módon (Otthon, A szülőföldön. Testi), hősei azonban tehetetlenül sodródnak végzetük felé, ezért művei pesz- szimista jellegűek. Hardy 1928-ban halt meg. Június 2-a, OLASZORSZÁG NEMZETI ÜNNEPE: a köztársaság kikiáltásának napja. 1946-ban e napon döntöttek népszavazás révén az államformáról: 12 700 000-ren a köztársaságra. 10 700 000-ren pe­dig a monarchiára szavaztak. AISZKHÜLOSZ Ünnepi könyvhét Füzesabonyban A füzesabonyi Járási Könyv­tár irodalmi estet rendezett az ünnepi könyvhét alkalmából. Dobozy Imre írót, az írószövet­ség főtitkárát és Szabó Pál írót, Kossuth-díjasokat kérte fel az irodalmi esten való rész­vételre. A megnyitás után az írók rövid beszédet mondtak, amelyben kihangsúlyozták: kü­lönösen örülnek annak, hogy egy ilyen községben is, mint Füzesabony, ennyire érdeklőd­nek a mai irodalom iránt, ugyanis a közönség teljesen megtöltötte a körülbelül 400 férőhelyes kultúrtermet. A beszéd után következett az irodalmi műsor, amelyet Rátkai István rendezésében az irodalmi színpad tagjai adtak elő. A műsor számait mai írók műveiből válogatták össze. így szerepelt a két vendég, Dóbozy Imre Eljegyzés című jelenete és Szabó Pál Szegi Anna csók­ja című elbeszélése is. Az irodalmi est után a ven­dégek tiszteletére a Járási Könyvtár bankettet adott. Mindössze két nap telt el még a könyvhétből, s máris látszik, hogy nagy az érdeklő­dés a kiállított könyvek iránt. A könyvhét elteltével pedig bizonyára minden család gaz­dagabbnak mondhatja magát irodalmunknak egy-egy szép remekével. Gyula Ibolya ELSŐKÉNT ÉRDEM’ _,K UTÁN ÉRTHETŐEK hát megemteten: a készlete -at a népi ellenőrök javas­zést. Eg'’ régi elv alapja- ,iatai, amelyek részben a Lesz nyári ruha? EGRI VÖRÖS CSILLAG Két emelet boldogság (szélesv.) EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Amit nem lehet elfelejteni GYÖNGYÖSI PUSKIN A rabmadár EGRI KERTMOZI A Sas tengeralattjáró HATVANI KOSSUTH Nyomorultak (II. rész) FÜZESABONY Megfelelő ember HEVES Nincs előadás AZ EGRI VÁROSI Tanács, amely egyre intenzívebben foglalkozik a város üdülőhelyi jellegéből adódó idegenforgal­mi problémákkal — a napok­ban értékes kezdeményezést indított el. A város északi ré­szén, a TÜZÉP-telep mellett megépült a gazdasági keskeny- vágányú vasút állomásépülete, váróteremmel, forgalmi irodá­val, gépjavítószínnel és a még szükséges egyéb létesítmény­nyel. Innen indul ki, illetve ide érkezik a szarvaskői szén­bánya keskenyvágányú gazda­sági vasútjárata. A hatalmas költséggel kiépített pálya, illet­ve a gép- és kocsipark azon­ban nincs kellően kihasználva. — ha lehet úgy mondani — még mindig van bőven szabad szállítási kapacitása. Ezt a tényt ragadta meg a városi ta­nács és meghívta a miskolci MÁV igazgatóság illetékeseit, az Idegenforgalmi Hivatal és az egri Úttörőház vezetőségé­nek képviselőit, hogy megvi­tassa azt a javaslatot, hogy mi­ként lehetne bekapcsolni ezt a vasútvonalat az idegenforga­lomba, illetve a város kirándu­lóforgalmába. Felmerült a szer­vezendő kirándulójáratoknak úttörővasút formájába való üzemelése, azaz mind a forgal­pétervAsara Nincs előadás GYÖNGYÖSI KERTMOZI Hosszú az út házáig (szélesv.) műsora: Egerben nincs eldadas. Hevesen este 8 órakor: Anyósgenerális mi, mind a jegykezelői vasúti szolgálatba egri úttörők beállí­tását tervezik. Szóba került az is, hogy az úttörők majd vas­utas egyenruhában teljesítenek szolgálatot. Az Idegenforgalmi Hivatal, a kezelésében levő diák- és .tu­rista-szálló országjáró vendé­gei között fogja népszerűsíteni a könnyen elérhető kiránduló­vasút használatát. A város nagyszámú vasárnapi kirándu­lója részére is megkívánják nyitni a vasutat. A helyszíni tárgyalások so­rán bejártuk a kérdéses vasút­vonalat, amely Felnémet közsé­gen való áthaladás után, Almár irányába halad, majd az ott levő vasúti megálló mellett nyugati irányba kanyarodik. Innen kezdve az Almár-patak völgyén halad a vonat, roman­tikus bükki erdős tájak között. A kis vasúti személykocsi uta­sa az eléje táruló erdők, s virá­gos rétek elragadó hatása alá kerül. ÜGY HISSZÜK, hogy egy megszervezendő kiránduló vas­úti járat rövid idő alatt nagy népszerűségre tesz szert a ter­mészetszerető fiatalok, s idő­sek körében. A városunkban megforduló idegenek, főleg fia­talok pedig — kivált az Alföld tájairól —, nagy előszeretettel Nehéz kérdés. Mert honnan lehessen tudni azt még ilyen­kor, mit lehet a boltokban kapni majd egy-két hónap múlva? Sokkal biztosabb be­kukkantani valamelyik ruhá­zati üzletbe, s ott érdeklődni, mit kapni — most. A Kiskereskedelmi Vállalat 22. számú ruházati boltja Fü­zesabonyban van. Jó bolt. Sőt kiváló. Kiváló, a szó szoros értelmében, mert még okleve­let is adtak nekik róla. És a kereskedelem kiváló dolgozó­ja a boltvezető is: Klein Fe­renc, aki már több mint tíz éve vezeti ezt az üzletet. A nyári felkészülés érde­kelt. Milyen kilátások vannak, fogják igénybe venni a kirán­duló vonatot, hiszen a rendel­kezésükre álló rövid idő alatt a Bükk-hegységnek egy igen szép részébe tehetnek vele ki­rándulást. Megtudtuk, hogy kellő számú személykocsi áll az állomás rendelkezésére, amelyek szá­mát, ha a szükséglet úgy kí­vánja, bővíteni is módjában áll a MÁV-nak. A városi ta­nács lépéseket tett annak az érdekében, hogy a MÁV tegye lehetővé, hogy szép, meleg va­sárnapi napon a vasúti jára­toknak propaganda céljából való díjtalan igénybevételét, hogy ezáltal lehetővé váljék a kirándulóvasút által elérhető táj és terület megismertetése, megszerettetése. Reméljük, hogy a 32. AKÖV is lehetővé teszi majd vasárnapi napokon, helyijáratok révén, a megszer­vezendő úttörővasút állomásá­nak megközelítését. A tárgya­lások során szóba került még a vasút vonalának a város bel­sőbb pontjára való behozatala, amelyre lehetőség nyílik a haj­dani érseki káposztásföldek te­rületén kiépítendő közlekedési út révén. Megemlítjük, hogy ezen a területen nyer elhelye­zést egy új, modern sporttelep, kiállítási terület és egy nagy­számú lakást magában foglaló mit lehet kapni a nyári idény­cikkek közül? Pillanatnyilag van -Héíári áru. Gyermekruhák: kamgarn, vászon bőségesen lóg a foga­son. Mellettük férfi vászon-, kamgarn- és tropikál-öltönyök. Még külön zakók és nadrágok is. Klein Ferenc ezt mondja: — A jelenlegi keresletet ki­elégíthetjük. A jelek szerint később is megkapjuk a szük­séges mennyiséget... — A gyermekruhák közül mi hiányzik? — A kamgarn-anyagból ké­szült színes ruhák. Több szín kellene, de a hat és tizenhat az egriek magasbeépitésű lakótelep. A pillanatnyi durva becslés sze­rint, a Cifrakapu térre válik lehetővé a kisvasút sínhálóza­tának behozatala, amelyhez a jelenlevő Eger—Mátravidéki Intéző Bizottság titkárának közlése szerint, jelentős anyagi támogatás várható az idegen- forgalom oldaláról is. A MÁV miskolci igazgatósá­ga felkérte a városi tanács il­letékeseit, hogy terjesszék elő javaslataikat a keskenyvágá­nyú vasút egri állomásának el­nevezésére vonatkozóan. Egyébként a tárgyalások so­rán úgy láttuk, hogy az igazga­tóság jelen volt képviselői a legmesszebbmenő támogatást kívánják megadni egy meg­szervezendő úttörő-kiránduló vasút megszervezéséhez. A ma­gunk részéről reméljük, hogy a MÁV illetékesei kellően fogják értékelni a helyi szervek jó hozzáállását, s támogatását eh­hez az új egri kezdeményezés­hez. A MAGUNK részéről szeret­nénk hinni, hogy Eger város újabb érdekes lépéssel halad előre idegenforgalmának ki­építése terén a megszervezen­dő úttörő-kiránduló vasút be­indítása révén. Sugár István év közötti gyerekszámok ezek­ből teljesen hiányoznak. — A férfiruhák közül? — A munkaruhák. Tízet kaptunk, ám háromszor annyi is kevés lenne. Két fiatalasszony jött be a boltba. Vásároltak valamit* ha jól láttam: harinyákat, Gyereknek. Egyiküket, Csá­szár lstvánnét kértem, segít­sen megnézni a konfekcionált nyári női ruhákat. Jobban ért hozzá, mint a férfiemberek. Az állványról találomra le­akasztottunk egy ruhát. Aztán kérdeztem: — Ezt felvenné nyáron? Nevet és rézza a fejét erő­sen. — Nem én, semmi esetre sem... — Miért? — Kismama-ruha ... Az üzletvezető nézi az árat. Százharminc forint. — Olcsó, viszik, mint a cuk­rot. Másik ruhát nézünk. — Nos, látja, ezt már in­kább. Maga elé teszi és kérdezi: — Ugye csinos? Száznegyven forint és való­ban csinos kis kompié. — A nőiben mi hiányzik? — Nylon-áru. — A cipők közül? — Tornacipőnk nincs. Sem férfi, sem női. Most kínait várunk, talán kapunk. — Hányféle női cipőt tarta­nak raktáron? — Sajnos 25—30 félét. — Sajnos? Miért sajnos? — Mert mind szép, és így sok, a vevő nehezen választ, hiszen mindet látni akarja ... — Es férficipő? — Amit városi boltokban kapni, azt nálunk is ... — Milyen a forgalmuk? — Az átlagos forgalmunk hét—nyolcszázezer forint. Na­gyon magas. De vidékről is jönnek hozzánk vásárolni... Nem csodálom. Mert igazán nem véletlenül kapták az elismerő okleveleket a füzesabonyi, 22-es számú bolt dolgozói... (szántó) Úttörő-kiránduló vasútjáratot szerveznek

Next

/
Thumbnails
Contents