Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-02 / 129. szám
I960, jöaius 2., csütörtök U8FŰISÍ6 s Fiatalok szövetkezete SZOKATLAN ! időjárással J---- köszöntött rá nk a május. Höl ölyan me leget hozótt, hogy az emberek vállairól lecsalta a kabátót, hol meg faggyal fenyegette a zsendülö növényeket. Az egyik ilyen fagyot hozó éjszakáról úgy beszélnek a gyöngyösi Dimitrov Tsz vezetői, mint a szö- %'étkezet! asszonyok, lányók nagy erőpróbájáról. Akkoriban szorongva figyelték a hőmérőt, a Meteorológiai Intézet jelentéseit. Jó okuk volt rá, mert primőröket akarván termelni, jó korán kiültették a kertészetben a palántákat. Lesték az időjárást — s az egyik este valóban aggasztóvá vált a helyzet. Gyorsan süllyedt a hőmérő higanyszála, elkerülhetetlenül fagyot ígért a tiszta éjszaka. Tíz óra felé. amikor a kertészeti brigád vezetője már látta, hogy baj lesz, értesítette az egyik asszonyt: üzenjen a többinek, aki csak tud, jöjjön! Fél tizenegyre már 34 asszony sürgött- forgott a kertészetben. Füstöltek, takargatták a kis palántákat. Ott voltak késő hajnalig, akkor is csak annyi időre tértek haza, amíg ettek, ruhát cseréltek. Másnap ott dolgoztak mind a harmincnégyen reggel hattól, mintha egész éjszaka aludtak volna. És ezért az éjszakai munkáért munkaegységet sem kért senki. Még ők nyugtatták azokat, akik kimaradtak: majd legközelebb ti jöttök. Szerencsére „a legközelebb” nem következett, s ma már árulják a primőröket, amiket akkor éjszaka ez a harmincnégy asszony mentett meg gondos munkával. sorolhatnánk PERSZE ____ mást is — mo ndja a szövetkezet elnöke: Kiss László — annak bizonyítására, hogy milyen derék asz- szonyaink vannak nekünk Csak egyet vegyünk, minden reggel hatra kint vannak a kertészetben, s este hatig dolgoznak. Nálunk nem szokás nyólcórás munkaidőről beszélni. Az asszonyok munkáját dicséri az is, hogy már árulják az uborkát karalábét — a retekről nem is beszélve —. hogy mire ezek a sorok napvilágot látnák, már szedik az idéi paprikát, s csak egy kis meleg hiányzik ahhoz, hogy a paradicsom is beérjen. Mért dolgoztak ezek az asz- szónyok kora tavasztól, ha palántanevelésről vólt is szó, ha trágyahordásról. vagy a gyerekfej nagyságú fagyos göröngyök elsimításáról. Egyik sem húzódózott semmitől. Pedig van ám közöttük — újságolják tovább —, aki azelőtt sohasem dolgozott földmunkán. Még olyan is akad. aki otthagyta az üzemet, s kijött a szövetkezetbe. Nem, az sem parasztlány. Városiak. És ez igen elgondolkoztató tény. Eddig olyan termelőszövetkezetben jártam, ahol azt panaszolták a szövetkezet vezetői, hogy hiányzik a fiatalok dolgos keze. Hogy minden lány a városba vágyik Mindegy — milyen munkára. Legyen az gyár, vagy kereskedés. Nem valamilyen szakma szeretete viszi el őket a faluból, csak az a vágy, hogy a földtől szabaduljanak. Itt meg a városi lányok mennek ki a szövetkezet földjére dolgozni. Megpróbáltuk bontogatni: mi lehet ennek az oka?- JÓL BÁNUNK az első magyarázat, s ebben bizonyosan van is valami, de még nem minden. — A pénz is vonzza őket — mondják és ebben már sok magyarázat van arra, mi az oka annak, hogy ebben a szövetkezetben 110 asszony dolgozik nap mint nap. Igen. A rendszeres, az úgyszólván havi fizetést jelentő munkaegység-előleg. Ügy volt — emlékeznek vissza a szövetkezet vezetői —, hogy az asszonyok munkájában a fordulat márciusban következett be. Amikor az első előleget osztottuk, s amikor a lányok 1000— 1100 forintot vittek haza. Ezt azóta sem hagytuk abba. Minden hónap elején 30 forintot adunk az abban a hónapban végzett munkaegységékre. S hogyí az előlegosztás egyben a fegyelmet is biztosítsa, van a szövetkezetnek egy olyan határozata is, hogy előleget csak az kaphat, aki legalább 16 munkaegységet szerzett az elŐ2ő hó fólyamán. Havi 800-000 forintos fizetésnek megfelelő előleg. Mint egy betanított munkás keresete. Persze, aki jobban és többet dolgozik, azé több. A pénzt a szerződési előlegekből biztosítják, hiszen 100 holdas kertészetükben úgyszólván mindent szerződésre termelnek. OLYAN ELEGÁNSAK, lányaink, hogy nem mondaná azokról senki sem, hogy a tsz-be mennek dolgozni. S bár ez hétköznapi és természetes dolognak tetszik első hallásra, mégis megint csak olyan dolog van mögötte, ami jó. Mert mi a helyzet. Felkelnek reggel, kimennek dolgozni, elegánsan, akárcsak sétára indulnának. A szövetkezet vezetői kint a kertészetben átalakítottak egy lakást öltözővé. Persze még csak afféle ideiglenes dolog, a szekrényeket még fogasok pótolják, a zuhanyt meg lavórok, de azért már ez is jóval több a semminél. Mert így rendes ruhában indulnak dolgozni, átöltözhetnek. s este munka után rendbeszedhetik magukat ismét. Senki sem mondaná róluk, ahogy kerékpáron, motoron, vagy éppen gyalog sétálnak be a város felé, hogy ezek azok az asszonyok, akiket a kertészetben láttak dolgozni. Talán nem is nagy dolgok ezek. amivel ott tartják, sőt a szövetkezeti munkára „csábítják” a tsz-beliek a fiatalokat, dia az eredmény: az nagy. 110 nő dolgozik itt nap mint nap. És a 110 nő átlagos életkora mindössze 25 év. Alig akad közöttük idősebb asszony. De annál több olyan, aki itt találta meg a munkahelyét, aki megszerette már az eddig eltelt rövid idő alatt is a paraszti munkát. És jó ezt leírni akkor, amikor egyik legnagyobb gondunk, hogy éppen azok vágynak él, akiknek eddig a fold adta a mindennapi kenyeret. S talán elmondott módszerükben van olyan dolog, amit hasznosítani tudnak más szövetkezetben. Hogy ne legyen szinte egyetlen példa az olyan szövetkezet, ahol szívesen dolgoznak a fiatalok. Deák Rózsi 2.30, vagy 2.50 ? A naponta éjfélig nyitva tartó egri Névkerti Sörözőt sokan keresik fel idegenek, egriek egyaránt. Kellemes időben mit is innánk mást, mint sört. Sört, amelynek árát nem sikerült' eltalálni- ok. Próbáltam én is, de sikertelenül: A felszolgálónő sört tesz az asztalomra. Fizetek. — Egy pohár sör — mondja — kettő ötven. Még egy pohárral ispom. Ezt már fiatal „besegítő” hozza ki. Asztalomra teszi a sört. Fizetek. — Egy pohár sör — mondja ő is — kettő harminc. Figyelmeztetem, talán tévedett. — Nem, nem tévedtem — mondja és bizonyságként, az én megnyugtatásomra, s talán az övére is, néhány perc múlva elém teszi a pénztárostól elkért hivatalos árjegyzéket. Valóban: kettő harminc. Üjabb sört kérek, de megint a felszolgálónőtöl. Asztalomra teszi a sört. Fizetek. — Egy pohár sör — mondja — kettő ötven. Most a hivatalos árjegyzék az „igazi”, vagy talán a felszolgálónő „tévedett!” De egymás után kétszer is?... (p. e.) Nagy jelentőségű tanácskozás a Mátravldéki Erőműben A szocialista munkabrigádok eddigi eredményeiről tárgyaltak A Mátravidéki Erőmű kul- túrházában nagy jelentőségű, országos szintű értekezletet tartott a vasas szakszervezet, a szocialista munkabrigádok eddigi eredményeiről. Az értekezleten részt vettek a vasas szakszervezetek vezetői, az ország erőműveinek és energiát szolgáltató vállalatainak képviselői, UB-titkárai és a szocialista munkabrigádok vezetői. Az értekezletet a Mátravidéki Erőmű igazgatója nyitotta meg, majd Farkas József főmérnök, Kővári József UB- titkár és Fölesinszky János brigádvezető tartott ismertetőt a szocialista brigád-mozgalom helyi eredményeiről. A hozzászólók elmondották, hogy a szocializmus építésében nemcsak gazdasági feladatokat kell megoldani, hanem az emberek gondolkodási módját is át kell formálni, egy új szocialista embertípust kell kialakítani. Ez a feladat elsősorban a pártra, a szaksaerw* zetre, a KISZ-re és egyéb tő- megszervezetekre tartozik. A szocialista embertípus kialakításához nagymértékben hozzájárulnak a szocialista munkabrigádok vállalásai. Céljuk ezeknek a vállalásoknak azi hogy szakmailag és politikailag képzett, munkában és magánéletükben öntudatos szocialista módon élő, egymást segítő embereket neveljenek. A beszámolók után felszólaltak az értekezleten részt vevő erőművek képviselői és elmondták saját üzeműknél tapasztaltakat, megbeszélték a jövő feladatait. A Hatvani Járási Pártbizottság titkárának elismerő szavai után a vasas szakszervezet központi titkárának zárszavával a nagy jelentőségű értekezlet a délutáni órákban ért véget. Lévay András Munkavédelmi és balesetelhárítási hét az egri 32-es számú Autóközlekedési Vállasainál Munkavédelmi és balesetelhárítási hetet tartottak május 23 és 30-a között az egri 32-es számú Autóközlekedési Vállalatnál. Ez alkalomból a vállalat vezetősége úgynevezett „balesetelhárítási totó”-t adott ki a műszaki osztály javaslatára a gépkocsivezetők, a szerelők és rakodók számára. A minap felkerestük Gömöri I. Bernát elvtársat, a vállalat műszaki ellenőrét, hogy tájékoztatást nyerjünk e nagy jelentőségű kezdeményezés bevezetéséről, valamint az eddigi eredményeiről. — Az elpiúlt év hasonló időszakához viszonyítva — válaMÁV- és MOVnUT-MEHEIREKD 1960-61. évre szélé megyei kivonata 11. FÜZESABONY—DEBRECEN 3.34 10.24 14,09 16.46 18,20 1: 21.13 3-44 10,34 14,18 16.55 18.30 21.29 3.51 10,41 14.24 >.17.02 \7.09 18.37 21.36 3.58 10.48 14.30 18.43 21.43 4.09 10.59 14.41 17.20 18.55 21.55 4.31 11.21 14.55 17.48 19.20 22.07 6,56 13.23 16.51 19.45 21.35 Füzesabony j 2. 5.20 7.31 12.51 17.20 19.55 Mezőtárkány k 5.11 7.22 12.43 17.10 19.44 Egerfarmos 5.04 7.11 12.37 17.03 I Kétútköz 4.56 7.06 12.30 16.51 19.25 Poroszló 4.43 6.55 12.20 16.39 Tiszafüred 4.30 6.41 12.08 16.26 19.13 Debrecen 4.16 10.15 14.13 17.03 21.37 21.27 21.21 21.14 21.03 20.51 18.48 3. 0.08 23.58 23.51 I 23.34 23.21 21.18 1. = Ohat-Pusztakócsig közlekedik. 2. = Ohat-Pusztakócstól köz lekedik. 3. s Vasárnapról hétfőre. XI. 7-ről 8-ra, XII. 26-ról 27-re, IV. 4-ről 5-re, 25-ről 26-ra, IV. 2-ről 3-ra, IV. 30-ról V. 1-re hajló éjjel nem közlekedik. 12. EGER—PUTNOK Eger Eger-Tihamér Egervár Felnémet Almár Szarvaskő Tardosi kőbányák Mónosbél Mikófalva Bélapátfalva Bélapátf .-Cementgy á r Szilvásvárad Nagyvisnyó-Dédea Putnok 13. FELNÉMET—FELSŐTÁRKÁNY—-SZIKLAFORRÁS (Keskenynyomközű vasút) Felnémet Ásványbánya rakodó FelsŐtárkány mészégető FelsŐtárkány Doh. gy. ü. FelsŐtárkány. vadaskert FelsŐtárkány, fűtőház Felsőtárk., Sziklaforrás ' Barátréti romok V. l-ről 2-re hajló éjjel közlekedik, de XI. 6-ról 7-re, XIL '3,52 7.08 13.55 18.28 3.59 7.15 14.02 18.35 4.09 7.25 14.12 18.44 4.18 7.33 14.21 18.52 4.27 7.42 14.30 19.01 4.41 7.55 14.44 19.14 4.50 8.03 14.53 19.22 5.08 8.21 15.11 19.40 5.16 8.29 15.19 19.48 5.23 8.36 15.26 19.54 5.28 8.41 15.31 19.59 5.51 9.04 15.54 20.21 6.05 9.18 16.08 20.35 *7.22 10.33 17.25 21.50 6.29 14.45 18,10 21.50 6.25 14.41 18.06 21.42 6.17 14.31 17.56 21.34 6.08 14.22 17.47 21.22 6.00 14.09 17.39 21.03 5.50 13.59 17.29 20.55 5.42 13.50 , 17.20 20.47 5.36 13.44 17.14 20.35 5.29 13.37 17.07 20.21 5.24 13.32 17.02 19.59 5.15 13.27 16.57 19.54 4.53 13.05 16.35 19.48 4.36 12.47 16.17 19.40 2.58 11.10 14.40 18.28 0 1. 1. 0 4-2. +2. 4-2. 0 7.35 14.30 19.00 22.05 6.30 7.40 14.35 14.40 1 1 23.05 6.45 7.50 14.45 14.50 19.15 22.20 23.20 6.50 7.55 14.50 14.55 19.20 22.25 23.25 6.55 8.00 14.55 15.00 19.25 22.30 23.30 7.05 8.10 15.05 15.10 16.00 19.35 22.40 23.40 8.15 15.10 16.05 19.40 8.25 16.15 1. = Hétfőn, pénteken i és munkaszünetes fi 2-0 5:30 5.55 2. = IX. 30-ig közlekedik. 14. GYÖNGYÖS—MATRAFÜRED 2+ 1 2+ 2 2-0 2 2+ (Keskenynyomközű vasúó 1 6.40 7.05 1. = 2. 19.15 I .40 Y 19 Gyöngyös Mátr&íüred 8.00 10.00 12.00 14.00 16.20 17.35 8.25 10.25 12.25 14.25 16.45 18.00 • i960. X. 3-tól 1961. V. 27-ig. szerdán és pénteken közlekedik. = Csak i960. X. 2-íg közlekedik. t 0 1. 0 1 *4* 4-2. 0 5.40 14.05 17.08 21.30 5.13 5.35 13.30 13.58 1 1 22.00 5.05 5.25 13.20 13.48 16.53 21.13 21.50 5.00 5.20 13.15 13.43 16.48 21.08 21.45 4.55 5.15 13.10 13.38 16.43 21.03 21.40 4.45 5.05 13.00 13.28 16.33 20.53 21.30 13.25 16.30 20.50 16.20 1-0 2, 2* 1, 24^' 2 2-0 2, 246.30 7.40 9.00 11.05 12.55 15.55 17.25 18.55 20.25 6.05 7.15 8.35 10.40 12.30 15.30 17.00 18.30 20,00 15. GYÖNGYÖS—GYÖNGYÖSSOLYMOS I 2-0 1: 8.00 11.30 ! Gyöngyös A 8.30 12.00 Y Gyöngyössolymos T 1. = 1960. X. 3-tól 1961. V. 27-ig, szerdán és pénteken közlekedik. 2. s Csak 1960. X. 2-ig közlekedik. 2. 6.36 6.00 2^ 9.15 8.45 16. TARNASZENTMIKLÖS—PÉLY (Keskenynyomközű vasút) Támaszén tmiklös Gépállomás Tamaszentmlklós, újtelep Tamaszentmíklös község Tamaszentmlklós, Pélyl út Pély, Hatrongyos elágazás Pélyl kitérő Pély 1: 6-20 2, 6.35 9.25 12,55 15.00 17.35 3. 22.50 5 25 6 40 9.30 13.00 15.05 17.40 22.55 5.30 6 45 9.35 13.05 15.10 17.45 23.00 5.35 6.50 9 40 13,10 15.15 17.50 23.05 5-4Ö 6.55 9.45 13.15 15.20 17.55 23.10 5.50 7.05 9.55 13,25 15.30 18.05 23.20 6 00 7.15 10.05 13.35 15.40 18.15 23.30 6.05 7.20 10.10 13.40 15.45 18.20 23.35 1. = Csak hétfőn, szombaton, munk^szüne 2. = Hétfőn, szombaton és munkaszünetes 3. = ósák Dénteken közlekedik. 1, 4.30 2. 6.00 9.00 12.35 14.35 17.15 3. 22.30 4.25 5.55 8.55 12.30 14.30 17.10 22.25 4 20 5.50 8.50 12.25 14.25 17.05 22.20 4.15 5.45 8.45 12.20 14.20 17.00 22.15 4.10 5.40 8.40 12.15 14.15 16.55 22.10 4.00 5-30 8.30 12.05 14.05 16.45 22.00 3.50 5.20 8.20 11,55 13.55 16.35 21.50 3.45 515 8.15 11.50 13.50 16.30 21.45 on, xrr. 37.éru TV S-én és V. 2-án közlekedik. XH, 27-én, IV. 5-én és V. 2-án közlekedik. JELMAGYARÁZAT. * jelzés nélküli vonatok naoonta közlekednek, gy = gyorsvonat, s sebesvonat o — csak munkanapokon közlekedik, = csak munkaszüneti napokon közlekedik. Egyéb közlekedési eltérések a táblázatok alján szerepelnek. szólta érdeklődésünkre Gömöri elvtárs — sajnos emelkedett a balesetek száma ez évben. A „balesetelhárítási totó” bevezetésének a célja: az, hogy óvórendszabályok és rendeletek teljes ismeretében a legminimálisabbra csökkentsük a baleseteket, majd to- vábbmenve, teljes egészében felszámoljuk a baleseteket, s az azokat előidéző hiányosságokat; olykor-olykor előforduló hanyagságokat, lazaságokat. Ezután ismertette a „balesetelhárítási totót”, amelyben 12 kérdés szerepel, és arra 3— 3 felelet meg is van adva, amelyeket 1, 2, x jegyekkel láttak eL A totózónak tehát csak annyi a feladata, hogy bekarikázza azt a számot, amelynek a kérdésre adott feleletét a leghelyesebbnek tartja. Minden kérdésre adott feleletnél azonban csak egy számjegyet lehet bekarikázni. A 12-es találatok között ezer forintot, a 11-esek között 600, míg a 10- esek között 400 forintot osztanak ki. Külön bizottság vizsgálja felül és értékeli a legjobb eredményt elért „totózók” tippjeit. A „balesetelhárítási totó” győzteseinek — joggal mondhatjuk így, mivel ez a nyereség felér egy erkölcsi győzelemmel is — névsorát június 3-án hozzák nyilvánosságra. Most pedig pillantsunk a szelvényre, s nézzük meg, milyen kérdések szerepelnek a „balesetelhárítási totón”. Csak úgy találomra: Mi a célja a balesetelhárítási oktatásnak? Feleletek} 1. A dolgozó felelőssé tétele, figyelmeztetése a baleseti lehetőségre, a személyi biztonság megőrzése. 2. Oktatás nélkül senki sem dolgozhat, a baleset megelőzése, segélynyújtási tennivalék ismerete. x. A baleseti források felismerése, megelőzése, elhárítása és az óvórendszabályok ismerete. Láthatjuk tehát már ebből is, milyen lényeges kérdésekkel foglalkozik ez a „totó”. Itt bizony latba kell vetni minden tippelőnek a legjobb tudását, s nem egy esetben fel kell lapoznia és átnéznie néhány idevonatkozó könyvet, vagy paragrafust. A gépkocsivezetők körében nagy érdeklődés nyilvánul meg a „balesetelhárítási totó’* iránt. A döntő kérdésekben vitába szállnak egymással, s addig kutatnak, érdeklődnek« „kényes” kérdés iránt, mig végre is megtalálják a helyes választ. Mert ugyan kit ne érdekelne például az a kérdés, hogy az 1959-es évben országos viszonylatban mi volt a legtöbb baleset előidézője? A „totó1* erre így válaszol: 1. Gyorshajtás. 2. Gondatlan vezetés, x. Ittas vezetés. A helyes válasz eldöntését ez esetben is hagyjuk a gépkocsivezetőkre ... Ehelyett mondjuk el inkább, hogy a „balesetelhárítási totó’* Gömöri I. Bernát ötlete. Csak helyeselni tudjuk a vállalat igazgatóságának és üzemi bizottságának azon döntését, hogy felkarolták és anyagiakban támogatták e nagyszerű kezdeményezést. A közös harc, amelyet a baleset elhárításáért folytatnak, amint a kezdeti eredmények is mutatják, nem lesz hiábavaló. Szolgáljon ez példaként valamennyi üzem és vállalat előtt, ahol a balesetnek a legkisebb veszélye is fennáll! lfj. Daragó István Egy hónap alatt 500 szarvasmarhát vásároltak az egri járás tsz*ei Az egri járás termelőszövetkezetei, de különösen az újonnan alakult tsz-ek, sok szarvasmarhát vásároltak az év eleje óta. Nagy állattenyésztési kedv tapasztalható ezekben a termelőszövetkezetekben és megfigyelhető, hogy különösen szívesen foglalkoznak szarvasmarha-tenyésztéssel a községek termelőszövetkezetet Az egri járásban május hónapban mintegy 500 szarvas- marhát vásároltak fel a járás tsz-ei. Az 500 szarvasmarha nagyobb része pedig tovább- tenyésztésre alkalmas üsző. amelyből a tehén-törzsállomány kialakítását, illetve pótlását tudják biztositant Különösen sok szarvasmarhát vásárolt az újonnan alakult kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet. Itt összesen 70 üszőt állítottak be, de említést érdemel a nuvaji Egyetértés Termelőszövetkezet, amely 50 szarvasmarhát vásárolt és a verpeléti Dózsa Tsz, amelyik hatvanhárom te- nyészüszőt állított be.
