Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-15 / 140. szám

19Ö0. június 15., szerda NEPCJ8AG 3 Helyesen számolnak a meglevő adottságok kihasználásával Beszámoló az Egri Városi Tanács üléséről Szombaton délelőtt tartotta ülését az Egri Városi Tanács, »mely Tóth Józsefet választot­ta meg a tanácsülés elnökéül. Miután dr. tlóg$a Sándor VB- titkár beszámolt a tanács le­járt határidejű határozatainak végrehajtásáról, rátértek a ta­nácsülés egyik legjelentősebb napirendi pontjára: a népi ül­nökök megválasztására. Tekin­tettel arra, hogy a város terü­letén van a járás, illetve a me­gye székhelye is, a népi ülnö­kök kétharmad részét a bíró­ság székhelyére illetékes váro­si tanácsnak kell választania így került megválasztásra a 314 járásbírósághoz kikülden­dő népi ülnökök közül, az Eger városra eső 148 személy. A választás előkészítéseként a városi tanács végrehajtó bi­zottsága szakigazgatási osztá­lyainak dolgozói felkeresték a szóbajővő üzemeket és válla­latokat, hogy előkészítsék a je­lölőgyűlések megtartását. Te­kintettel veitek arra is, hogy a fiatalkorúak bíróságának ta­nácsába ülnökként a pedagó­gus szakszervezet is képvisel­ve legyen, illetve az üzemek által kijelölt nők is. A választás után Kocsmát János, a végrehajtó bizottság elnöke ismertette Eper város távlati fejlesztési, várospoliti­kai tervét, amelyhez Hevesy Sándor, a műszaki osztály ve­zetője adott megfelelő szakmai felvilágosításokat. A távlati fejlesztési program 15 évre szabja meg előre városunk terveit. A fejlesztési terv be­hatóan vázolja a mezőgazda­ság, ipar, kereskedelem, kul­turális létesítmények, lakás- fejlesztés, kommunális szol­gáltatások, idegenforgalmi lé­tesítmények és a fürdő fej­lesztési irányvonalát. A terv általános jellemzője, hogy he­lyesen számol a meglevő adott­ságok kihasználásával és az el­következő 15 esztendő alatt Eger városát arra a színvonal­ra emeli, amelyet a szocializ­mus fejlődésének e szakaszá­ban a legmagasabb fokon el­érhet, Ez után került sor Báry Jó­zsef elvtársnak, a művelődési állandó bizottság elnökének beszámolójára, amelynek tár­gya az állandó bizottság jelen­tése volt a kulturális vonatko­zású tanácshatározatok végre­hajtásáról. Az értékes beszá­moló 1959 októberétől 1960 jú­niusáig terjedő időszak alatt végzett beható vizsgálati ered­ményekkel foglalkozott. A há­rom fő kérdés a következő volt: Az általános iskolai ta­nulók világnézeti nevelésének segítése, a munkásgyermekek tanulmányi eredményének to­kozása, a népművelési munka beindítása és segítése váro­sunk külterületén, valamint a Művelődési Ház munkájának ellenőrzése. Végül foglalkozott a beszámoló az óvodák és nap­közi otthonok ellenőrzésének eredményével, amely vizsgá­latnál a munkásosztály hely­zetéről szóló párthatározat szellemének megvalósítását mérlegelték. Javasolta a be­számoló azt, hogy a tanácsta­gok és az iskolák között az is­kolák anyagi és szellemi fejlő­dését elősegítő kapcsolat ala­kuljon kj — az állandó bizott­ság tagjai vegyenek részt az Óvodai felvételeknél és foko­zottabban segítsék az óvodai munkát. A továbbiakban dr. Rózsa Sándor VB-titkár az 1960. évi községfejlesztés} terv módosítását ismertette, majd apróbb adminisztratív ügyek elintézése után a tanácstagok kérdései és bejelentései zárták be az Egri Városi Tanács leg­utóbbi ülését. (Sugár) Párti állami és társadalmi szerveink vezetőinek bevonásával tartott megbeszélést a TIT megyei elnöksége Hétfőn este dr. Némedi La­jos, a TIT megyei enöke, is­mertette pártunk művelődés- politikája irányelveinek meg­felelően megyénk 1960—61. évi ismeretterjesztési feladatait. A párt, állami és társadal­mi szervek számára a munka gerincét a termelőszövetkeze­tek megerősítése és a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének befejezése képezi. Ezt a célt kívánja szolgálni a TIT ismeretterjesztése azzal, hogy a legjobb szakemberek bevo­násával, rendszeres előadások és tapasztalatcserék rendezé­sével a korszerű agrokultúra alkalmazására, a jövedelrhező, nagyüzemi állattenyésztés ki­„Mindenféle“ szendvics Egy párizsi büfé homlokzatán ez a felirat díszeleg: „Mindenféle szendvics kapha­tó“. Egy tréfás- kedvű párizsi be­lép és krokodil­lapocska szendvi­cset kér. A kiszol­gálónak a szeme akasztja a tele­font és beszól a konyhába: — Egy darab krokodil-lapocka szendvicset kérek! A konyhában válaszolnak vala­mit, mire a kiszol­gáló visszaakaszt­ja a kagylót, s így szól: — Sajnos, nem szolgálhatunk ve­le. — Hogyhogy? Hát akkor miért írják ki, hogy mindenféle szend­vics kapható? — Ö, kérem, krokodil-lapocka az van, de sajnos, kifogyott a kenye­rünk. alakítására, ezen keresztül s többtermelésre, az áruterme­lés fokozására serkenti a ter­melőszövetkezeteket. Fokozottabb segítséget kell adni a termelőszövetkezeti ta­gok közösségi tudatának fej­lesztéséhez, az egységes, szo­cialista gondolkodású paraszti társadalom kialakításához, hogy az eddig elszigetelten, önző módon dolgozó emberek­ből egymással törődő, a ter­melőszövetkezetek sorsa iránt, ezen túlmenően a haza, a világ dologzó népeinek sorsa iránt érdeklődő, internacionalista szellemű közösség alakuljon ki. Az általános ismeretter­jesztés mellett a tudomány eszközeivel és bizonyító ere­jével segíteni kell a falu so­ron levő feladatainak sikeres megoldását A megyei tanács elnökének, a megyei pártbizottság kikül­döttének és a TIT több tagjá­nak felszólalása után határo­zatot hozott az elnökség, hogy az idei munkaprogramot és az előadások tematikáját a legnagyobb körültekintéssel dolgozzák ki, a munkaprogra­mot az állami és társadalmi szervekkel egyeztessék össze és egész megyénk ismeretter­jesztő munkaprogramját a me­gyei pártbizottság hagyja jóvá. ... hogy az Amerikai Egye­sült Államok elnöke elindult távol-keleti kőrútjára. Mint ilyen alkalomkor szokás volt, most elmaradtak az utazást népszerűsítő cikkek, közle­mények a nyugati lapokból. Most csak ilyeneket lehet olvasni: — „Ez a legkocká­zatosabb utazás, amelyet Eisenhower elnöki minőségé­ben eddig tett” — „Most az elnöknek kell szenvedni, bűnhődni Dulles külpolitiká­ja miatt”. Nincs búcsúztató és fogadó ünnepi beszéd, ahonnan in­dult és ahová érkezik. A ja­pán nép követeli a Kisi-ko*» miny lemondását, mert ame­rikai támaszponttá akarja ki­építeni az országot, atom- és hidrogénbombák raktárává változtatni a békére vágyó szigetet. A rendőrök sorfala fogad­ja majd az elnököt Tokióban és amerre elvónul, a magas­ba emelkedő öklök a nép til­takozását fejezik ki. A japán nép nem akar az amerikaiak atomtámaszpont­ján élni, nem akar háborút és nem akar védőövezet len­ni a távoli ország — Ameri­ka előtt. Az elnök elindult, figyel­meztető tüntetések előzik meg tokiói érkezését, mert a japán nép nem felejti Naga- szakit, Hirosimát és azt, hogy fehér csillagos és sávos repü­lőgépek dobták a halált a két városra. (-—• ács) — A HEVES MEGYEI Nyomda Vállalat egri üzemé­nek dolgozói vasárnap, június 19-én, vállalati kiránduláson vesznek részt. A nyomda dol­gozói az aggteleki cseppkő- barlangot látogatják meg. Mozibérlet két személyre az ér végéig Megrendezték Egerben a Furfangosok országos filmművészeti bajnokságának elődöntőiét Kérdések, feleletek röpköd­nek a színpadon hétfőn este Egerben, 3 Szakszervezeti Székház nagytermében, ahol a Furfangosok országos filmmű­vészeti bajnokságának- egri elődöntőjére került sor. Az em­berek szeretnek játszani. S jó is ez a kérdés—felelet-játék, amely nemcsak izgalmas a részvevők és a szurkolok hatal­mas tábora számára, hanem egyben egy kicsit értékmérő is, Mint most is. amikor bebizo­nyosodott az est három órája alatt, hogy — különösen a fia­talság — mind nagyobb ismere­tekre tett szert az idők folya­mán e fontos és népszerű mű­vészeti ágban. Először csak filmcímeket kellett kitalálni Pálos Miklós játékvezető kérdései alapján, később azt kellett megmonda­ni az első kérdésre jó] vála­szoló, s így a nagyközönség so­raiból kiválasztott verseny­zőknek, hogy egy egy kérde­zett színész melyik filmszere­peire emlékezik, S a játék mind komolyabb, elmélyültebb lett. Filmzene-bemutató kö­vetkezett. Horváth Sándor és „elektromos zenekara*’ (elek­tromos gitár, elektromos nagy­bőgő és vibrafon játsszák a legnagyobb szerepej; az együt­tesben) tolmácsolt néhány filmzenéi részletet, s aki meg­fejtette. melyiket milyen című filmben hallotta — pontot ka­pott. Később egy kis plakáttörté­net következett, megint na­gyobb fejtörést okozva, megint próbára téve az elszánt ver­senyzők tudását, megfigyelőké­pességét. A középdöntő egy-egy kérdé­sénél már a közönség is fel­szisszent. Hiába, a fümtoehni* kával kapcsolatban már akad' nak „kényes”, megfontolást igénylő kérdések, de még in* kább próbára tette a játékoso­kat az ügyességi verseny: ki­ből válna jó dublőz, ki tudná például Chaplint élethűen utá­nozni. Regényírók filmjeinek Ismeretéből kellett ezután vizs­gázni, s utána sor kerülhetett a döntőre, amelynek kérdései a filmtörténettel voltak kap­csolatosak. Egy fiatal technikusnak, Papp Andrásnak csaknem minden válasza sikerült, talp* ráesett volt, A nagy szellemi mérkőzés végén megérdemelte tehát a jutalmat, egy, a nyer­tesnek járó, kétszemélyes mo­zibérletet, amely az év végéig minden előadásra érvényes. Nem lett volna azonban tel* jes a jól sikerült elődöntő, ha a közönség néhány kedvence nem lép keretében színpadra. Kik voltak ezek? Gobbi Hilda Kossutb-díjas, Szenti Edit, Ta­tár Eszter, Majláth Jenő és Németh Lehel. Műsoruk ked­ves volt. jól illeszkedett az est hangulatához, csupán csak két dolog érthetetlen előttünk. Az egyik: miért kellett Szén te Edit filmdal-csokrát olyan számok­ból összeállítani, amelyek egy­általán nem alkalmasaki alt hangjához, s a másik; miért volt szükség kiváló művész­nőnket, Gobbi Hildát, a Szabó* család” című folytatásos rádió­játék népszerű Szabó nénije­ként, szinte a Hacsek és Sajó párbeszédszerű jelenetben, vagy tréfának szánt valamiben szerepeltetni. Ezt szívesen nél­külözte volna mindenki. —ser Sok az aratnivaló — de nem késik a segítség se rebbent, le­Hz elmúlt vasárnap a vendéglátóipar „ttpríbáia“ volt (Tudósitónktól.) Nap mint nap közeledik az aratás ideje, rövidesen érésnek indulnak a szépen fejlett bú­zakalászok, s bizony ezekben a napokban megyénk minden járásában és termelőszövetke­zetében komoly gondot okoz az aratási munkák zavartalan lebonyolítása. A füzesabonyi gekben sietnek a szövetkeze­tek segítségére, és aratópá­rokba szervezkedve több száz hold gabona termését segíte­nek betakarítani. Nemcsak a fiatalok, hanem a járás termelőszövetkezeteit patronáló üzemek, vállalatok dolgozói is segítenek. A járási párt-, illetve KISZ-bizottság küldöttsége a napokban felke­reste Budapesten a partronáló vállalatok vezetőségét. A járás képviselői a IV. kerületi párt- bizottságon találkoztak az üze­mek küldötteivel, és eredmé­nyes tárgyalásokat folytattak. Nem késik a munkásosztály segítsége. Ezt az alábbi példák is igazolják. A Duna Cipőgyári a Magyar Textilipar, a Duclos Bányagépgyár, s a Magyar Pamutipar dolgozói együttesen vállalták, hogy 60 aratópárt küldenek le a járásba 10 napi munkára. Ez a segítség szin­tén néhány száz hold gabona betakarításával könnyíti meg a járás szövetkezeteinek gond­jait. A Duna Cipőgyár szakem­berei műszaki segítségnyújtás­ra is vállalkoztak. Megjavít­ják azt a két aratógépet, amely már jó ideje használatlanul hever a Füzesabonyi Állami Gazdaságban. Már el is jöttek, hozzáláttak a munkához, s azt néhány napon belül be is feje­zik. A szervező munka természe­tesen még tovább folyik. Nyo­mában pedig napról napra egyre több és több a jelentke­ző, s a társadalmi segítség, a közösség összefogása biztosí­ték lesz arra, hogy a füzes­abonyi járásban sem marad learatatlan gabonatábla, nem vész kárba dolgozó pépünk kenyere. Milyen volt a náci gyilkos szülőháza? „Apánk rendkívül vallásos ember volt. Vasárnaponként mindig eljárt a templomba éí esténként a bibliát olvasta fel nekünk. Amikor a háború után elmondották neki, hogy mit követett el Adolf fja, s kezébe temette a fejét és kije­lentette: „Ez képtelenség". vándorzenészek lopakodnak be únos-úntalan. s kocsmává zül- lesztik az egész helyiséget. Ez ellen a helyzet ellen sürgősen tenni kell. Meg is kértük a városi rendőrkapitányságot, hogy intézkedjék: a járőrök többször látogassanak be a borkóstolóba, s távolítsák el az oda nem valókat — a többi vendég érdekében, azok érde­kében. akik valóban csak csen­des poharazgatásra, a kitűnő egri bor megkóstolására tér­nek be ide. A FÖSZÉKESEGYHAZ alat­ti borkóstolóhoz hasonlóan, van még néhány sürgős ten­nivaló a vasárnapi tapasztala­tok alapján. — Valóban. A népkerti sörö­zőben sem volt minden rend­ben. S elsősorban a sörmérés­nél találtunk hibát. Megen­gedhetetlen ugyanis, hogy a legnagyobb forgalom idején, amikor a közeli stadionban is véget ér a mérkőzés, csak egy csapon csörgedezzék a sör a poharakba. Mert vasárnap ez történt. A személyzet ott vi­tatkozott a söntésben. egy ké­sőbbi elintézésre is ráérő apró­ság felett, közben pedig a többszázas tömeg alig jutott sörhöz, mert az senkinek sem jutott eszébe, hogy a vitatkozás helyett elsősorban munkába kellene állítani minden meg­levő, s rendelkezésre álló sörmérő apparátot. De ha már a sörnél tartunk, 1 ezzel kapcsolatban egy másik hibaként a Vadászkürt Étte­rem kerül szóba. — Vasárnap megkérdeztem az étterem zenekarának ve­zetőjét — mondja erről Cseh Antal —. hogy ebben a szezon­ban már hányszor játszottak a kertben este. A válasz megdöb­bentő volt, s alapjában még­sem csodálatos. Kétszer jutott ki a zenekar a kerthelyiségbe, s nem másért, csupán azért, mert nincs hol felállniok. He­lyüket ugyanis a sörös ládák, hordók foglalják el. s amint a jelen helyzet mutatja, nincs is rá remény, hogy azok egyha­mar elkerüljenek onnan. Pedig hihetetlenül elcsúfítják a ker­tet, nagy helyet foglalnak el, s ráadásul a ki- és beszállításnál sok kárt okoznak az étterem berendezésében, tönkreteszik a falakat, a folyosó kövét. Mind­eddig azonban hiába hoztak az illetékes szervek határozato­kat határozatokra, annyit sem sikerült elérni, hogy a szom­szédos épületben megkapjuk a régen Igényelt pincét, amely minden gondunkat megoldaná. EZEK UTÁN MAR valami jót is mondott a vállalat igaz­gatója. — Ellátogattam a strandon levő vendéglőnkbe, valamint a tejpresszóba, s a cukrászdákba is. Megnyugtató, hogy egyik helyen sem volt különösebb zavar. A nagy forgalmat nyu­godtan bonyolították le dolgo­zóink. Igaz, az egy héttel előbbi tapasztalat alapján a cukrász­üzemben például inspekciós szolgálatot szerveztünk, hogy ha a cukrászdák valamelyiké­nek bármire szüksége van, In­nen elláthassuk. A strandon meg úgy találtuk, hogy szük­ség lesz a már meglevő és mű­járás párt-, KISZ- és tanács­szervei már eddig is nagy munkát fejtettek ki az aratás sikeréért, és minden előkészü­letet megtettek. Mindenekelőtt felmérték s learatásra váró gabonaterülel nagyságát, számba vették « rendelkezésre álló gépi- és ké­zierőket, és sikerrel mozgósí­tották a KlSZ-szervezeteket .valamint a patronáló üzemek •és szervezetek dolgozóit. A já- trás területén közel 25 000 hole [gabona vár aratásra, s ennek ^jelentős része a termelőszövet- [kezetek birtokában van. A fel- [mérések szerint 10 500 holdat |tudnak learatni a rendelkezés­ére álló aratógépek, és kombáj­nok segítségével. A többi kézi [aratásra vár. Szükség van te­rhét a segítségre, az aratópárok [megszervezésére. Amint az ed- |digi eredmények mutatják a [segítség nem is késik. ; A KISZ-megyebizottság fel­ihívására a járás minden falu­■ si és termelőszövetkezeti KISZ- |szervezete válaszolt, s a járás [területén a fiatalok összesen rllOO hold gabona learatásái [vállalták. A füzesabonyi Pető- \fi Tsz fiataljai 55, a füzesabo­nyi Szabad Nép Tsz kiszistái |50, a szihalmi fiatalok 45 hol­ddal vállaltak. A Füzesabonyi lÁllami Gazdaság KlSZ-szer- ívezete, illetve annak fiatal [kombájnosai azt ígérték, hogy ■a gazdaság területén 200 hold [gabonával aratnak többet tér- ívüknél, utána pedig vasárnap jés szabad idejükben még 80 [hold gabonát aratnak le a ^szomszédos termelőszövetke- ízetekben. ■ Nem késik a honvédségi [alakulatok KlSZ-szervezetei- fnek segítsége sem. A káli, va­lamint a verpeléti honvédség [fiataljai a Tárná menti közsé­S Az Izraelben letartóztatok [Adolf Eichmann féltestvére, a< [ausztriai Linzben élő dr. Ro [bért Eichmann a következő­iket mondotta el annak a? em- jbernek a szülőházáról, aki s [hitleri Németországban hat- imillió zsidó meggyilkolásál arányítottá: ködó mellett még egy kisegitö pavilonra, amely nagy mérték­ben tehermentesítheti a ven­déglőt. Végezetül még egy kérdés, s ez panaszokkal kapcsolatos. A népkerti sörözőben ugyanis az idén eddig már többször elő­fordult. hogy a felszolgálók drágábban számolták fel a sört a megengedettnél. Mi e téren az igazság? Cseh Antal elvtárs így válaszolt: — Való igaz, ezek a sajnála­tos esetek előfordultak. Ráadá­sul még azzal tetézve, hogy nem állandó dolgozóink követ­ték el egyszer sem, hanem a kisegítők, akik. elég lelkiisme- retlenüi úgy gondolkodnak, hogy mivel csak a hétvégi na­pokon dolgoznak itt. annál .jobb, minél többet tudpak ke­resni. Ezekkel a vendégek el len vétőkkel szemben viszont még intézkedni sem tudunk megfelelően, csupán csak any- nyit, hogy megköszönjük ed­digi tevékenységüket, s a to­vábbiakban nem tartunk idényt rá. De ezt viszont, ha a jövő­ben is előfordulnak hasonló panaszok, minden gondolkodás nélkül megtesszük, AZT MÄR NEM is kell hoz­zátenni, hogy ezt is a vendé­gek érdekében. Hiszen a fel­készülés, s a vasárnapi „főpró­ba” lelkiismeretes, alapos él- lenőrzése amúgy is azt mutat­ja: ezen a nyáron a várható: nagy forgalomban valóban tu-' dásuk, s munkájuk legjavát ; igyekeznek adnia vállalat dől-' gozói — a vendégek érdekében. - W. ÍV ­HOSSZÉ HETEK ÓTA ké­szülődött az Egri Vendéglátó­ipari Vállalat a nyárra, a vár ható nagy forgalom zavartalar lebonyolítása, a kulturáltabb vendégfogadás, kiszolgálás ér­dekében. Részlegenként mér­ték fel a tennivalókat, igyekez­tek megszüntetni a „szűk ke­resztmetszeteket”, a tavaly még meglevő hiányosságokat bajokat S az elmúlt vasárnap elérkezett a „főpróba” ideje, ő jó idő számtalan vendéget, ki­rándulót hozott a városba, s a napsütés kicsalogatta a laká­sokból az egriek nagy tömegen is. Csah Antal elvtárs, a Ven­déglátóipart Vállalat vezetője ez alkalommal ellenőrző kör­útra indult, hogy a vendéglők­ben. kerthelyiségekben. cuk­rászdákban, borkóstolókban lemérhesse, milyen munkát végeztek a felkészülés idején s mit kell még tenni, hogy jobb. tökéletesebb legyen min­denüt a vendégek kiszolgálása ellátása. — Több jó tapasztalat mel­lett, az első rosszat, ami fel­bosszantott, a főszékesegyha2 alatti borkóstolóban tapasztal­tam - mondja. - Tudvalevőer ez az egységünk vasárnapékor egyike a legforgalmasabbak nak, nagyon sokan keresik fel különösen a kirándulók közül A személyzetnek tehát nine: ideje jóformán még arra sem hogy körülnézzen, csak végzi : munkáját a pult mögött, olyat gyorsan, ahogy csak bírja. í ezt nagyon sokan kihasználják Az alsó pincében például sol a részeg ember, akik nem meg «engedhető módon viselkednek

Next

/
Thumbnails
Contents