Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-15 / 140. szám

Külföldi híradó KUBA; AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XI. évfolyam! 140. szám Ara 50 fillér 1960. június 15., szerda VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A felszabadulási kulturális szemle megyei bemutatóján A megyei úttörőelnökség 1960. június 12-én rendezte meg a felszabadulási kulturá­lis szemle megyei bemutatóját. A szemle bemutatóján 11 tagú zsűri döntött és az alábbi egyéni és csoportszámo­kat első díjjal jutalmazta: Szavaló: Gyergyák Mária és Nagy Edit; mesemondó: Sallai Aranka; kamarazene: a novaji úttörők; bábjátszás: az egri Űttörőház bábszakköre; zongo­raszóló: Mezei Zsuzsa, Vértes Ákos; furulyatrió: Káló József, Kakuk János, Ferenc Miklós. Az említett és első díjat nyert pajtások valamennyien részt vesznek a csillebérci táboro­záson. A megyei bemutatón össze­sen 174 úttörcípajtás vett részt. A megyei elnökség díjait Gere István megyei úttörőtitkár és Schillinger Attila, a városi Mű­velődési Ház vezetője adták át. Antalfy István: SUSZTERKÖTÉNYBEN ★ Szalay István: BÜKKSZÉKRŐL JELENTKEZÜNK... ★ Dr. Fazekas László: ■ELSZALASZTOTT ALKALMAK ★ KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK^ ★ HÍREK — SPORT j Megyénk szépségei köteleznek is I > Ezrek, tízezrek látogatják ! í megyénket rendszeresen í I természeti szépségei, neve- ; > zetességei, műemlékei, s : s nem utolsósorban jó borai [ ] miatt. A Bükk, a Mátra, ; í Eger ódon műemlékeinek ! I nevezetessége, a vár, már r $ nemcsak az ország más vi- l > dékein élő emberek érdek- f i lődését kelti fel mind na- | J gyobb mértékben, hanem a ( l hazánkba érkező külföldi ) 1 delegációkét, turistacsopor- [ J tokét is. Nincs olyan nap, ) í hogy ne húznának fel a \ í „Különjárat” jelzéssel ellá­J tott autóbuszok a Mátra I szerpentinjén, nincs olyan J nap, hogy ne állnának ilyen { buszok a Dobó téren, vagy í Gyöngyösön, s mind rit- t I kább azoknak a napoknak a f \ száma is, amikor nem fo- I { gadnak itt, vagy ott külföldi ' | csoportokat a szállók, turis- '< > taházak. 1 Mert amj igaz, az igaz. j i Heves megye oly nagymér- ? i tőkben rendelkezik gyö- ! I nyörű hegyvidékekkel, t ! szebbnél szebb tájakkal, a j 1 barokk olyan impozánsan í í széppé teszi Egert, ezt a kis ' ] és mégis oly nagyhírű vá- S I rost, hogy nem csodálatos, | > ha a látogatók száma mind ) nagyobb mértékben növek- < 5 szik. Nem holmi öndicséret I 1 ez, nem dicsekvés, s a meg- ? ■ levő aránytalan felnagyító- I ; sa, eltúlzása. Tény, s ezt jól í tudják megyénkben a veze- | • tők, s az egyszerű emberek I egyaránt. I ; Csakhogy ez a szépség, a ! ■ természeté is, a műemléke- / ké is, a jóleső érzés mellett, [ ! egyben kötelez. Óvni, véde- \ i ni kell mindazt, amivel ren- delkezünk, mindazt, amit a | > magunkénak mondhatunk, í I s ami oly nagy öröm szá- i munkra, ha megnyeri má­sok tetszését. S itt nemcsak arról van szó, hogy óvato­san kell ritkítani a Mátra erdőrengetegét, nehogy egy­szer csak azt vegyük észre, hogy a zöldlombé fákkal borított nagy hegy helyett I egy csupasz magaslat emel­kedik Gyöngyös mellett. Arra sem akarjuk serken- i teni az illetékeseket, hogy a i jelenlegi lehetőségeken fe- j lül, erőnknél több anyagi j ( eszközt bocsássanak Gyön- $ gyös és Eger szépítésére, j műemlékeinek védelmére, I fejlesztésére, hiszen, amint 4 az elmúlt idők, s a mostani ! tervek is bizonyítják: úgyis ] k mindent megtesznek, amit , ; csak lehet ezen a téren. A kötelezettség nem csu­pán rájuk hárul. A hivata­los szervekre, a szépségek védelmére, óvására hivatott intézményekre, hanem minden emberre. Azokra, akik szeretik, ha tömegesen keresik fel a pihenni, fel­üdülni, szépet látni vágyók a Mátrát, azokra, akik ér­deklődve tartják számon, hogy hány autóbusz érke­zik vasárnaponként kirán­duló utasokkal teli Gyön­gyösre és Egerbe, azokra, akik ebben a megyében él­nek, akik a városok utcáit járják, új, vagy műemlék­táblával ellátott lakóházai­ban laknak. Nem vethetünk szemükre túl sokat az eddi­giekért. Vigyáztak mosta­náig is mindenre, gondolták arra, hogy amint van, azt úgy kell óvni, hogy nem néhány emberé, hanem az egész közösségé. A kubai nép bátran szembeszáll az amerikaiak gyarmatosító politikájával. Képün­kön a kubai női milícia egy amerika-ellenes tüntetésben. (Folytatása az 5. oldalon) Pártmunkás-küldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn magyar párt­munkás-küldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba, Sán­dor Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság osztály- vezetőjének vezetésével. A bú­csúztatáson részt vett Kádár János, a párt Központi Bizott­ságának első titkára, Kiss Ká­roly, a Központi Bizottság titkára, Nógrádi' jSándory a Központi Bizottság tagja, Ra- pai Gyula, a Központi Bizott­ság póttagja és Hollai Imre, a Központi Bizottság osztályve­zetője. Megjelent a küldöttség bú­csúztatásán Hao De-cin, a Kí­nai Népköztársaság budapesti nagykövete is. A magyar pártmunkás-kül­döttség tagjaként utazott Put- noki László, a Heves megyei Pártbizottság első titkára is. Tegnap nyitották meg Egerben az első megyei politechnikai kiállítást A Heves megyei Tanács VB művelődési osztályának rende­zésében tegnap délelőtt fél tizenkettőkor nyitották meg a megye első politechnikai kiál­lítását a Szakszervezeti Szék­ház földszinti helyiségében. A megjelenteket Kovács Sándor, a művelődési osz­tály tanulmányi felelőse üd­vözölte, majd Darvas Andor, a Pedagógiai Főiskola fizikai tanszékének vezetője, a me­gyei művelődésügyi állandó bizottság elnöke tartotta meg ünnepi beszédét. A bevezetőben foglalkozott a múlt nevelésének helyzeté­vel, s hangsúlyozta, hogy a ré­gi nevelési mód inkább a hu­mán tantárgyakra (magyar, latin, történelem) épült és az egyoldalú nevelési mód követ­keztében a fiatalok megvetet­ték a fizikai munkát A műszaki politechnikai ok­tatás bevezetése általános- és középiskoláinkban lehetővé te­szi a sokoldalú szakemberkép­zést. A tanulók már tudják becsülni a fizikai munkát Jó úton indultunk el, ta­nulóinkban fejlesztjük a mű­szaki tudást, bővítjük a látó­kört. Ezeknek a gondolatok­nak a jegyében nyitom meg az első politechnikai kiállítást — fejezte be beszédét Darvas Andor. Az első vendégek ezután megtekintették az igen színvo­nalas és érdekes kiállítást és elismerően nyilatkoztak a ta­nulók, pedagógusok munkájá­ról. A kiállítás méltatására a ké­sőbbiekben visszatérünk. (k. j.) A megnövekedett igény lehetőséget követel magának Megkezdődött Egerben az ország színházi vezetőinek munkaértekezlete Tegnap délután Egerben, a megyei tanács épületének nagytermében megkezdődött az ország színházi vezetőinek kétnapos értekezlete, amelyet a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének Színházművé­szeti Szakosztálya és az egri Gárdonyi teijza Színház igaz­gatósága a Művelődésügyi Mi­nisztériummal egyetértésben rendezett. Solti Bertalan A nagyjelentőségű megbe­szélésen, amelynek tárgyát a tájszínházi tevékenység továb­bi fejlesztésével kapcsolatos Ballagnak az ifjú diákok problémák megoldása képezi, megjelent dr. Lendvai Vilmos elvtárs, a megyei tanács VB- elnöke, Dorkó József elvtárs, áz MSZMP Megyei Bizottsá­gának osztályvezetője, Bőt a Albert elvtárs, a megyei párt­bizottság munkatársa, Meruk Vilmos élvtárs,' a Művelődés- ügyi Minisztérium Színházi ’ és Zenei Főigazgatóságának ve­zetője, Hlatky Jánosáé, a fő- igazgatóság főelőadója, Bara­nyai Tibor, a Művészeti Dolgo­zók Szakszervezetének főtitká­ra, Fodor Imre, a szakszerve­zet Színházművészeti Szakosz­tályának elnökségi tagja, Mar­ton Endre, a budapesti Nem­zeti Színház főrendezője, vala­mint a színházművészet sok kiváló szakembere, s a vidéki színházak igazgatói, főrende­zői, köztük Szendrő József, a debreceni Csokonai Színház, Jákó Pál, a miskolci Nemezti munkáját is segíti a jövőben. A megyei tanács elnöke után Fodor Imre, a Szakszervezet Színházművészeti Szakosztá­lyának elnökségi tagja nyitotta meg a munkaértekezletet, s át­adta a szót a vitaindító elő­adásra felkért Szőllősi Gyulá­nak, az. egri Gárdonyi Géza Színház igazgatójának. Az egri színház igazgatója Nagy izgalommal készültek a verpeléti általános iskolások a ballagásra. A szülök je­lenlétében vettek búcsút iskolájuktól, s mint e képen is látható, tanáraik_ vezetésével, ke­zükben nagy virágcsokrokkal ballagtak végig az iskolák folyosóin, s udvarán. (Béres Vince felvétele) Radó Vilmos Színház, Katona Ferenc, a pé­csi Nemzeti Színház igazgató­ja, s Kormos Lajos, a szegedi Nemzeti Színház főrendezője. A munkaértekezletet első­ként dr. Lendvai Vilmos elv­társ, a megyei tanács nöke üdvözölte. — Nem mulaszthattam el az alkalmat — mondotta a többi között —, hogy megyénk szék­helyén üdvözöljem a munka- értekezletre összegyűlt szín­házi szakembereket, mert munkájuk, amit itt végeznek a két nap alatt, a mi színházunk Katona Ferenc rövid bevezető szavai után így szólt: — A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésével, a szocialista termelési viszonyok megterem­tésével mind jobban lehetővé válik a fejlett technika, az• ag­ronómiái tudomány vívmá­nyai, a szocialista munka és üzemszervezési elvek széles­körű érvényesítése. A szövet­kezetek növekvő termelése és egyre jövedelmezőbb gazdál­kodása, a szövetkezeti paraszt­ság anyagi jólétének emelke­dését, szabad idejének jelentős megnövekedését, ebből követ­kezően kulturális igényeinek növekedését is eredményezi. A megnövekedett igény lehető­séget követel magának... A falu szocialista kultúrájá­nak emelését a termelőszövet­kezeti parasztság kulturális el­látottságának növelését, a táj­színházi előadások számának, illetve azok eszmei, művészeti VB-el- színvonalának emelésével tud­juk biztosítani. A Gárdonyi Géza Színház igazgatója ezután részletesen foglalkozott a tájelőadásokkal kapcsolatosan felmerült gon­dokkal, problémákkal. Elsősor­ban az eszmei és.művészi szín­vonal emeléséről szólt. Utána Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents