Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

4

NEPOJSAG

1960. Június 14 , kedd

Néhány arc

Szeretettel üdvözöljük és köszöntjük az ország színházvezetőinek egri értekezletét. Ez alkalomból rajzolónk a maga módján ceruzával kedveskedik a részvevőknek.

Kis szlovák sziget a nagy Palócországban

Mátraszentimrei körkép

MAR 25 ÉVE ANNAK, hogy a íalut tűzvész pusztította el. Két ház maradt csak épségben, a többit nyaldosó lángnyelvek hamvasztották el. A tragédia utón az úri Magyarország hivatalos urai lepték el az üszkös romokba fulladt települést. Megindult a nyomozás a tűz okának kiderítésére. Nem volt nehéz dolguk a csendőröknek. Az ügyetlen, ellentmondó válaszok önmagukért árulkodtak: gyújtogatás történt.

Nem szívesen beszélnek erről még ma sem a mátraszentim- reiek: szégyellik azt a nyomort, amj oly nagy elkeseredésbe kergette a mátrai erdők szlovák munkásait, hogy rozoga, zsúptetős otthonaik elpusztítását határozták el. Így legalább némi pénzhez juthattak, hiszen minden leégett ház biztosítva volt. Az a bizonyos két ház csak azért maradt meg, mert nem biztosította be tűz ellen a gazdája. Arra sem volt pénze.

Mindez kiderült a nyomozáskor. de a lakosság nyomora oly nagy vott, hogy még a hivatalos Magyarország urai és csendőrei is jobbnak látták szemet hunyni az események fölött. A nagyságos szolgabíró úr is úgy nyilatkozott, hogy sajnálatos, véletlen tragédia történt.

Végigfut a hátamon a hideg, amikor végiggondolom ezt a szörnyűséget. Fénykép fekszik előttem, a huszas évekből való. Rongyos, egykori felnőtt ruhadarabokba bugyolált mátra- szentimrei gyerekek néznek bele a fényképezőgép lencséjébe, a legalább arasznyi hóban mezítláb dideregnek. A másik képen egy család. Hat gyerek csimpaszkodik az anya szoknyájába, a legkisebb még ka- ronülő. a férfi kezében fejsze. Vékonyak, elnyúzottak mind- ahányan.

Hogyan segített rajtuk az urak országa?

Klebelsberg kultuszminiszter úr szép, új iskolát épített nekik, és hogy lelki vigasztalásuk ne maradjon el, az egyetlen tanterem végében elzárható oltár szorult meg. Igen: majd a mennyeknek országa... Hogy itt e földön mi lesz velük? Azzal már nem értek rá törődni, meat fel kellett építeni. a Kékesen a luxusszállót, Lillafüreden a Palota Szállót és még hasonló „szociális juttatások” foglalták le méltóságos figyelmüket.

Hej. ha Móricz Zsigmond a tolla végére vehette volna őket, ezt a pokolbeli Emberi Színjátékot, amiben oly dicstelen szerep jutott a fejszések népének! Különösen, ha még csak ősturáni szittyavór sem

csörgedezett az ereikben, hiszen „csak” szlovákok voltak.

AZÓTA, SZERENCSÉRE,

nagyot fordult a történelem kereke. Ma már másként élnek a mátraszentimnaiek. Senki- sem néz rájuk ferde szemmel. Már az óvodában az irodalmi szlovák nyelvet gyakorolják, az általános iskolában is tantárgy a szlovák nyelv, a tanácsházán is szlovákul adhatják elő ügyes-bajos dolgaikat és tárgyalhatják meg a tanácsülésen életük alakulását. A Művelődési Házban most is a népi együttesük próbál, régi néphagyományt elevenít enek fel Mátrai fonó címmel.

A kis hegyi falura rá sem lehet ismerni. Nemcsak új, sokszor méreteiben is. külsőben is imponáló üdülői váltják ki a csodálkozást a vendégek szemében, hanem a régi házak helyére épült új, nagy ablakos, szellős lakások is. Takaros kerítés öleli körül a kis kerteket. zsemlesárga redőnyök húnyják le az ikerablakok csillogó szemét, és vidáman száll a szlovák nyelv kicsit szokatlan hangcsóvája a frissen festett falak között.

Mátraszentimre. -István, -László és Galyatető kulcsoló- dik egybe egyetlen kis községgé, melynek lakói még így sem érik el az egyezret. Anyanyelvűk szlovák, foglalkozásuk az erdei munka, és csak a legutóbbi időben jut egyre nagyobb szerep az üdültetésnek. Maguk is fogadnak üdülő vendégeket a ház egyik szobájába, de a különböző vállalati és szakszervezeti üdülőkben is egyre többen találnak jó munkaalkalmat. Sőt, a mai fiatalok azért tanulnak szakmát, hogy gondnoki és egyéb szakmunkás állást vállaljanak az üdülőkben. Mert elmenni nem akarnak a faluból, sőt azok is, akik valamilyen középiskolát végeztek. inkább visszajönnek. A gyöngyösi Váltógyár és Finom- szerelvénygyár teremt ugyan újabb munkalehetőséget, de vagy hetenként, vagy még annál is gyakrabban hazajárnak, mert nem tudnak megtenni a falujuk nélkül. Azok a felnőtt férfiak, akik az ország különböző erdőgazdaságaiban helyezkedtek el. legkésőbb szombat reggelre már itthon vannak.

— EGYIK LEGSZEMBETŰNŐBB tulajdonságuk a patriotizmus — magyarázza meg Madarász Pál tanácselnök ezt a jelenséget. — Örömmel vesz- szük ezit tudomásul, hiszen egyre több lehetőség nyílik arra, hogy itthon dolgozhassanak. Földművelésről mi ugyan nem beszélhetünk, hiszen a község

szántóföldje 45 holdat is alig tesz ki. ebből is 20 hold állami tartalék, amit kishaszonbérlet- be adtunk ki. Da a szövetkezeti gazdálkodás gondolata nem 'idegen tőlünk. Két lehetőségünk van erre. Az egyik az állattenyésztéssel fűződik össze: tejtermékek előállítása és értékesítése szövetkezeti alapon. Erre az üdülők számát véve alapul, nagy lehetőségünk van. A másik lehetőséget a szövetkezeti alapon folyó gyümölcs- termelés jelentené. Ha azt akarjuk, hogy a termőtalaj megmaradjon, nem lehet még kapásnövényeket sem termelnünk. Más úgysem érik be itt. Szilvatermelés volna a legjobb. Ügynevezett utóprimőr árut tudnánk szállítani, aminek nagy a kereslete. A balkáni szilvatermelés nívóját érhetnénk el.

No. lám: micsoda lehetőség! És a terv nemcsak megvalósítható, hanem szinte szükségszerűség. Mert a tisztásokon és a réteken ugyan terem széna, de szemestakarmányt már szállítani kell. méghozzá messziről. A tehenet mégcsak el lehet tartani a kevés takarmányon, de napi 5 liter tejnél többet egy sem ad. Csak a szövetkezeti összefogás tudna ezen segíteni. Sertést kényszerből tartanak a községben, mert húst csak az üdülőkbe szállítanak, ám a baromfi is költséges „szórakozás”. hiszen Gyöngyösről kell a szemet hozni, az útiköltség meg oda és vissza 32 forint.

A ZÖLDSÉGELLATÁST úgy akarták megjavítani, hogy a SZÖVOSZ engedélyt kapott az árusításra, de a gyöngyösi Dimitrov Tsz is szeretne létesíteni egy elárusító helyet. Ezt a tervet László Gyula támogatja, aki a járási tanácsnak is tagja. Már 16 éve él itt a községben, lelkesen bekapcsolódik minden munkába, amivel csak emelheti a lakosság jobblétét.

— Ha a Dimitrov Tsz is árusíthatna — magyarázza László Gyula a tervét lelkesen —, az csak nekünk lenne jó. Nemcsak egészségesen versenyezhetne egymással a két szerv, hanem jobban lehetne biztosítani az áruellátást is.

A gondolat már gyökeret vert a jelenlevők fejében itt a tanácsházán, és besorakozott azok közé a tervek közé, amelyek a község fejlesztését szolgálják.

Igaz ugyan, hogy Mátraszentimre lakóinak száma csak 400 fő, a környező települések nélkül, de égető kérdéseket, nagy terveket kell megoldaniuk, megvalósítaniuk.

Mert ma már a jövőbe néznek az emberek Mátraszentim- rén is. G. Molnár Ferenc

125 évvel ezelőtt, 1835. júniu 14-én született NYIKOLAJ RU- BINSTEJN orosz zongoraművész és karmester, aki bátyjával. An- tonnái, a világhíres zongoravirtuózzal együtt, Oroszországban az állami zenei oktatás egyik megszervezője volt. Ok alapították meg 1862-ben a szentpétervári és 1866-ban a moszkvai konzervatóriumot. Nyikolaj Rubinstein 1881-ben halt meg.

Pásztor Péter illusztrációja Federico Garda Lorca A hűtlen menyecske című kedves kis verséhez.

I ----------EG

RI VÖRÖS CSILLAG

Hely a tetőn (szélesvásznú)

PÉTERVASARA

Aranypólc

EGRI BRODY

Rászedett udvarlók GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vidéki lány GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagy családok GYÖNGYÖSI KERTMOZI Szalmaözvegy EGRI KERTMOZI

Végállomás szerelem HATVANI KOSSUTH Kocsubej FÜZESABONY

A 12 dühös ember HEVES

Tizenkilencen

Egerben este fél 8 órakor*.

A csodálatos vargáné és Don Perlimplin és Belisa

szerelme a kertben

I (Bianco-bérlet)

Marton Endre.

— RENDBEHOZTAK a mintegy 19 hold gyümölcsösüket a nagykökényesi Rákóczi Tsz tagjai. Már az első évben legalább 50 százalékos termést várnak a rendbehozott fákról.

— TELEFONBÖVtTÉS miatt a Szolnok—Heves megyei MÉH Vállalat telefonszámai a következő számokra változtak: Igazgató: 25—10, könyvelés: 25—11, kereskedelmi osztály: 24—10, telep: 24—11. (x)

— 55 HOLD GABONA le- aratását vállalták munkájukon felül a füzesabonyi Petőfi Tsz kiszistái. Vállalásuk teljesítésével sokat segítenek a tsz aratási gondjainak megoldásában.

— AZ EGRI JÁRÁS termelőszövetkezetei megkezdték a felkészülést a nagy nyári erőpróbára, az aratási munka sikeres és időbeni elvégzésére. A novaji Üj Élet Termelőszövetkezetben az aratás idejére tudnak biztosítani munkaerőt, sőt ötven aratópárral segíteni tudják a járás többi termelőszövetkezetét is.

— NAGYÜTON, a Kossuth és Petőfi termelőszövetkezetekben 20—20 férőhelyes ser- tésfiaztató építését kezdi meg július 5-én a Káli Építőipari Ktsz. A két új épület építési munkálatait a ktsz szakemberei úgy végzik, hogy az augusztus 20-i végső határidő előtt átadhassák rendeltetésének.

— FUTÓPÁLYÁT építenek társadalmi munkával a dormándi Vörös Hajnal Tsz fiataljai szabad idejükben. A sportpályát már korábban eendbeh ózták.

Az érettségi bankett kellemes és örömtől sugárzó hangulatában — hiszen kitűnő eredményeket könyvelhettek el a lányok és fiúk a vizsgák után — akadt olyan tízperc, a vacsora felhordása előtt, amikor megmozdult az újságírói véna és ha már a tavasz végén, az öröm közepében otthonosan éreztük magunkat, megkérdeztem a lányoktól:

— Hogyan állunk a szerelemmel? Ki lesz az érettségi után következő korszak igazi izgalma, az álmokat ki hozza meg a tenyerén? Hogyan képzelik el a fiút, a férfit, akihez szívesen hozzákötik az életüket? Hogyan rajzolja meg az ideált a képzelet és a szerelem a leány szívekben?

*

M. Edit angolosan zártarcú, nyúlánk lány. Minden szavát komolyan hangsúlyozza és szándéka az, hogy minél kevesebbet áruljon el azokból a belső titkokból, amiket olyan szelíden és szeretettel őriz mindenki a fiatalságából. Halk hangon mondja:

— Már választottam. Vőlegényem pedagógus, Sajószentpé- teren tanít. Tavaly ismerkedtünk meg és most én is Sajó- szentpéterre megyek könyvelőnek az Űj Élet Tsz-be. Mit kívánok tőle? Elsősorban megértést, szeretetet, a többi ezekből következik. Megértés és szeretet nélkül nincs megbocsátás sem, márpedig az emberek nem hibátlanok. Vagy nem egészen hibátlanok.

M. Editről látni, hogy az életet komolyan veszi, a dolgozó nő típusa, aki feladatot lát

„JCíjM

mindenben és a feladatot lelkiismeretesen kell megoldani. Ügy hiszem, ezt a lelkiismeretességet fogja számon kérni leendő férjétől is. A fiúnak, azaz a férfinek, nem lesz könnyű dolga. Vagy nagyon könnyű dolga lesz?

*

L. Zsuzsa ugyancsak nem jár egyedül szórakozni. Jóképű fiú a választott. Nyílt arcáról nem a dicsekvés szól, amikor azt mondja, hogy a fiú futballista, keménykötésű sportember, hanem szavaiból a fiú iránti megbecsülés és szeretet csapódik felénk.

— Ne higgye, hogy azért, mert sportoló és azért, mert huszonöt éves. komolytalan és felületes. Rendesen végzi munkáját a munkahelyén és mindenki szereti. Én is. Milyen legyen, ha?... Talpraesett, ne legyen papucs, akit nekem kell majd nógatni, ha valahová menni kell, vagy valamiben dönteni kell. Egyszóval: akire én fel akarok és fel is tudok nézni. Majdnem elfelejtettem: és szeressen, őszintén.

Ezt az utolsó mondatot azzal a tűzrőlpattant temperamentummal mondja el, ami Zsuzsa egész egyéniségéből árad. Csaknem ellentéte ez a lány

M. Editnek, aki mindent megfontoltan határoz el. Zsuzsa érez elsősorban és ennek az egyéniségnek átütőbb varázsa van.

*

H. Lívia barna kislány, szinúJjíiódlk cl

tén jól vizsgázott az érettségin. öntudatos, markáns egyéniség, aki határozott hangon és ingadozás nélkül válaszol:

— Az a fontos, hogy megértsen. Ehhez pedig az kell, hogy ő is materialista világnézetű legyen. Enélkül, szerintem, nem lehet összhang férfi és nő között.

— Azt akarom, hogy modern legyen gondolkodásban és öltözködésben egyaránt. Ne legyen élettelen divatbáb, szeresse a modern, ízléses ruhákat, de viselkedése és beszéde műveltséget takarjon. Mi sem áll távolabb tőlem, mint a huligánszerű túlzás a férfiban. Legyen szorgalmas és ne dolgozzék sohasem a látszatra. Ha őszinte lesz velem szemben, én is csak őszinte lehetek vele szemben.

Arra a kérdésemre, hogy az elképzeléshez közelítő fiú van-e már a láthatáron, szavak nélkül, mosolygós fejbiccentéssel válaszolt. Elvégre, barátnői között volt és ott nem illik hangosan dicsekedni.

*

T. Erzsébet szép szőke lány. Olyan, akit a férfiak — korosztály nélküli válogatással — megnéznek az utcán. Érdeklődésemre a tanárok mondták el, hogy igen talpraesett, okos lány T. Erzsébet. Az érettségin is kitűnő jegyeket szerzett. Amikor nekifordítom a szeges kérdést, milyennek képzeli álmaiban a férfit, nagyon is reáiáiig,?”

lis képet kaptam vissza szavaiból:

— A férfi ne akarjon a teremtés koronája lenni a házasságon belül. Legyen társ, akit jogok is meg kötelességek is megilletnek. Ne gondoljon verésre, legyen kedves, ha kell, becézze a feleségét, ha kell, udvaroljon, mert a gyengédség mindennél jobban bizonyít, amellett, hogy a férj szereti feleségét, művelt és hűséges élettárs.

— Ne legyen elbizakodott a fiú, a komoly férfi sem, mert a fiatal nő mindig megtalálja az ellenszerét az elbizakodottságnak és leckét tud adni még gyengeségében is a férfinak, aki túlértékeli önmagát.

Itt nem tudtunk ellenérveket felsorakoztatni a szubjektív szemlélet ellen, de nem is akartunk, hiszen T. Erzsébet most lett felnőtté, a fiatalság és boldogság közepében nem illik zavarni a lányokat sem. *

B. Mara megfontoltan, majdnem diagnózisszerűén mondta el véleményét, vagy inkább kívánságát az általa ideálisnak elképzelt férfiről:

— Mindenekelőtt jó megjelenésű, határozott fellépésű legyen, de ne olyan „szép férfi”. Nagyon szeresse a választott nőt (mintha mi választanánk! — a szerk.l s mindig legyen hű hozzá. Szívesen járjon feleségével szórakozni, sportoljon is. Munkájában kötelességtudó legyen, s szeresse hivatását. Művelt legyen, akire fel lehet nézni; érezze magát jól társaságban és otthon egyaránt Minden ténykedésben a megértő társat szeretném látni, aki segít a problémák megoldásában és tanácsot ad mindenben. Feleségében ne alattvalóját, kiszolgálóját lássa, hanem a vele egyenrangú élettársat.

Mondja, kedves B. Mara, nem kíván túl sokat egy mai fiatalembertől? Vagy csak a világ dolgai után érdeklődve, azokat még távolról látva ilyen igényes? Mindent egy helyen — csak az állami áruházban lehet kapni. Igaz, ezt nem kellene így mondanom, mert a sokoldalú férfi egyre inkább keresett és talált valaki. De azért egyelőre ...

*

Beszéltem lányokkal, kollégiumi kertben, akiknél a szabadság, a délutáni háromnégy óra között csak arra jó, hogy a fiúval kisétáljanak az egri várig és vissza és akkor is csak általános dolgokról beszélhetnek. De mire van a nyári vakáció és a sok tánc a hétvégi napokon? S erre a kérdésre megadják magukat M. Erzsébet és P. M. is és ugyanúgy válaszolnak, mint a korábban kérdezettek. Az igények — férfiszemmel —, túlzottak, de komolyak. Ma már nyoma sincs annak a gondolkodásnak, hogy a lányok szobadíszként akarnak élni, férjük fizetéséből, keresetéből. Az idők változnak és a lányok is változnak — előnyükre. És a férfiak előnyere is.

(farkas)

7