Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

1960. június 14., kedd NCPCJSAO 5 ' Üzembehelyezték az ország első kísérleti ivíénykemencéjét az apci Fémtermia Vállalatnál árammal az új kemencét. Az első üzemeltetésre sokan kiváncsiak voltak a vállalat­nál. Az érdeklődők gyűrűje vette körül a kísérleti kemen­cét, úgy várták a beindítást. A készülék bekapcsolás* után valóban impozáns lát­ványban gyönyörködhettek az érdeklődők az ívfény fehér fé­nye ragyogta be a kísérleti munkatermet. Egy kísérletsorozatnak je­lentette kezdetét az első ív­fény fellobbanása az Apci Fémtermiában. Nagy munkába kezdtek a kutatók és eredmé­nyes befejezésével nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a Magyarországon gyártott dez- oxidálószerek minősége elérje a külföldi országokét. Másfélmillió forintos költ­séggel épült ez az új létesít­mény, de ha a kísérletek be­válnak, megérte a jelentős be­ruházás. Ha a képzett vegyész- és ku­tatógárda is teljes lelkesedés­sel dolgozik, biztosra vehető az eredmény. (— ács) tó magtár vegővel és gabonával. A „fel­fújható magtárakat” a szűz­földi gabona ideiglenes tárolá­sára készítették. A léggömb-magtár 22 méter átmérőjű és 500 tonna gabona fér bele. A burkolatot műgu­mival átitatott és alumínium­porral behintett pamutszövet­ből készítették. A léggömb sú­lya összehajtogatva mindössze 400 kilogramm. A tudományos kutatóintézet­ben most azon dolgoznak, hogy a felfújható magtár befogadó- képességét 3000 tonnára növel­jék. i gyöngyösi fiatalok lepen és most a jövő vasárnap­ra önkéntes bányatakarítást terveznek. Egy-egy ilyen taka­rítás alkalmával igen sok, még használható bányafát, vasalkat­részeket mentenek meg a pusz­tulástól. A bányatakarításra már eddig harminc KISZ-fiatal jelentkezett és a jövő héten még ez a szám is emelkedik. .A vállalkozó szellemű fiatalok la vasárnapi pihenőnapjuk egy |részéről mondanak le azértj jjhogy hétfőn tiszta, biztonságos fmunkahelyen kezdhessenek |munkába a bányászok. \ Ezüst-díjat nyert | a páncélpajzs | A nemrég zárult Budapesti |Ipari Vásáron a kiállított új |gépek között ott szerepelt az lUrsitz-féle hidraulikus páncél- jpajzs modellje is. Ezt a nagy- fszerű gépsort 50 folyóméteres ^hosszúságban a Mátravidéki ^Szénbányászati Tröszt üzeme- |iben alkalmazták először. A |tröszt gépüzeme készítette el az felső kísérleti darabot, és gyár­totta le a nullszériát, é A páncélpajzsnak nagyon ?sok „jó tulajdonsága” van. Töb- |bek között biztonságossá teszi |a széntermelést, és igen magas [százalékkal csökkenti a bánya­ifa felhasználását is. | Tekintettel a hidraulikus spáncélpajzs kitűnő tulajdon­ságaira, méltán nyerte el a Bu­dapesti Ipari Vásár ezüst-díját. (G. M. F.) Tűsoltóverseny lesz Abasáron | Az idei megyei tűzoltóver- fsenyt június 19-én rendezik fmeg Abasáron. ötszázötven |önkéntes tűzoltó vesz részt a |versenyen. A legjobbak majd |az országrészi és az ezt követő -országos versenyen indulnak. I A verseny reggel 9 órakor fkezdődik és előreláthatóan,- [délután három óráig tart. Az új, kísérleti ívfényke­mence a dezoxidálószerel technológiájának kikísérlete zésére épült. A kutatók a múl! héten vették birtokukba az ú. létesítményt és kezdték meg p rendszeres kutatómunkát. Kővárt János, az apci Fém­termia Vállalat igazgatója i! sokat vár a kísérletektől, bízii- abban, hogy a klsérletsorozai befejezése után, a szerzett ta­pasztalatok alapján megkezd­hetik a dezoxidálószerek töme­ges gyártását. Az ívfényes olvasztókemen ce építésével egy időben ú. trafóházat is építettek, amelj ellátja megfelelő feszültsége ;k véleménye életformáról vensonhoz intézett levelét „Valakinek revidiálnia kel egész rendszerünket, méghoz­zá minél előbb. Nem nevelhe­tünk gyermekeinkből jó és be­csületes embereket, ha az ál­lamapparátust, a részvénytár saságokat és mindent megfer­tőz a korrupció és nem a be csületességért, az igazságér jár a jutalom, hanem az ala koskodásért és a csalásért”. Felfújha A Szovjetunió Építészet: Akadémiája központi tudomá­nyos kutatóintézetében a ga­bona tárolására újszerű lég­gömböt készítettek, amelye: különleges ventillátor és szál­lítószalag segítségével igen rö­vid idő alatt megtöltenek le­borfajtával neveztek ilföldi eégek >or verseny re kereskedői jelentették be már­kás termékeik részvételét (MTI) Bányatakaritásoa < Á gyöngyösi XII-es akna ve­zetősége csak az elismerés hangján tud nyilatkozni s KISZ-alapszervezet munkájá­ról. Bármilyen feladat elvégzé­sében kérték a kiszisták segít­ségét, még mindig teljesítettél! kérésüket. Fásították az üzem környé­két, rendet teremtettek a fate­Nagy munkát kezdtek a | múlt évben az apci Fémtermia Vállalatnál. Az építőmunká­sok átalakításokkal lehetővé tették, hogy — az országban elsőként és egyelőre kísérleti jelleggel — Apcon megkezd­hesse működését az ívfényke­mence. A régi munkatermekben át­alakításokat hajtottak végre, igyekeztek úgy megoldani az átépítést, hogy az a nemzet- gazdaságnak kifizetődő legyen. A bontási anyagok felhaszná­lásával sikerült elérni, hogy az új létesítmény mindössze 1,5 millió forintos költséggel épült John Síéin be« az amerikai John Steinbeck, a neves amerikai író jelenleg Arthur királyról és a Kerekasztal lo­vagjairól ír könyvet. Uj mű­véhez Angliában gyűjtött anyagot. Amikor több hóna­pos távoliét után visszatért az Egyesült Államokba, mint mondotta, meglepte az ameri­kai élet számos olyan oldala, amelyet korábban nem vett észre. Steinbeck régi barátjának, Adtai StevensOnnak, a neves amerikai politikusnak számolt be szomorú észrevételeiről egy levélben, amelyet Stevenson közzétett. Steinbecket különö­sen felháborította az erkölcsi- ség teljes hiánya, az általáno­san tapasztalható létbizonyta­lanság, ridegség, kétszínűség, s az állandóan rettegő emberek­re jellemző ingerlékenység. Steinbeck így fejezte be Ste­Több mini háromszáz be eddig a ki a budapesti 1 Üjabb külföldi nevezések érkeztek a Vajdahunyad vá­rában ősszel megrendezésre kerülő nemzetközi borver­senyre. A legutóbbi svájci je­lentkezésekkel együtt három­száz fölé emelkedett a verse­nyen részt vevő külföldi bor­fajták száma. Az eddig bene­vezett külföldi borfajták közül csaknem kétszáz a nyugati or­szágokból érkezik. Többek kö­zött Chile, Brazília, Törökor­szág, Üj-Zéland, Ausztrália, Ciprus, Görögország, a Német Szövetségi Köztársaság, Auszt­ria, Olaszország bortermelői és Most már a csányiak is tudják Á lemaradást elemezgető megjegyzésre azonban még­sem kerül sor. mert a növény- ápolás jó ütemben halad. Azt mondták a tsz-szervezés idején, hogy csak abból a szövetkezet­ből lesz valami, amelyiknek tagjai úgy dolgoznak, mint egyéni korukban: családostul. Mit bizonyít a csányiak pél­dája? Igazuk volt. akik a családok munkájának fontosságát emle­gették. A vihar 120 embert vert be a tanyába a dinnyeföldről. Reg­geltől 20 holdat bekapáliak. Ugyanakkor vagy 45-en leszed­tek 15 mázsa borsót. Az első kapáláson túl van minden nö­vény — ezt Ezsiás Andrástól, a brigádvezetőtől tudom Ám át­adtak eddig több mint 50 má­zsa zöldborsót is... Magabizto­san mondják, hogy egy hét még, azután szállítják a főző­tököt, az uborkát... Nem lesz fennakadás... — Ez hogy lehet? Bangó János munkacsapat­vezetőtől származik a magya­rázat: — Az igaz. hogy negyven­ötén szedték ma a borsót, de nem volt abban a tsz-tag 15 sem. Családtagok. Érezni itt, hogy a csányi dinnyések megtalálták a közös gazdálkodás jelenleg legidő­szerűbb módját. Kertészkedés­sel mindenki foglalkozott a faluban és ez most is így van. HIÁBA, ELJÁR AZ IDŐ... Esztendeje még mi- magyaráz­tuk, hogy mit jelent a közös, a nagyüzemi gazdálkodás, most már a csányiak tudják job­ban... Kiss János latkoznak a termelőszövetke­zet mellett. Mert... Nevetgél Langó Sandámé, hogy az állami gazdasággal ve­szekednek a falubeli munká­saik. Azok veszekednek, akik a termelőszövetkezet szervezé­sekor álltak a gazdaság szolgá­latába. mert féltek a „téeszcsé­től”. Háborognak. mert a szö­vetkezeti tagok előleg címén megkapják havonta majdnem azt a pénzt, ami a gazdaságban a fizetés. A termelőszövetkezet 22 forint előleget ad egy mun­kaegység után, meg lehet ke­resni 800—900 forintot havon­ta. Év végén, zárszámadáskor kapják a többi pénzt és a ház­táji föld is hoz valamit... Nos, hol érdemes hát dolgozni? — Korábban hogyan álltak pénz dolgában. így tavasztájt? — Az új később jött, még ilyenkor nemigen volt pén­zünk — mondja Pádár Lajos és ezt Bugyi István is megerő­síti. — Most megvan a kitartás... AZ ELOLEGOSZTÁSKOR általában 280 embernek adnak pénatt tehát ennyien dolgoz­nak havonta. Az Üj Élet Ter­melőszövetkezet 2700 hold te­rülettel rendelkezik, amiből csak a kertészet 300 hold, de van benne 500 hold kukorica és 40 hold répa is. Érdekes adatok. Ezután joggal várhat­ná a mezőgazdasági munkák­ban járatos olvasó, hogy lema­radásról szóljunk, ugyanis a kertészet, de a cukorrépa, sőt a kukorica is sok munkát, ka­pálást igényel. múltja van és jövője... Mit je­lent ez? — A nagyüzem segít. A táb- lásítás lehetővé teszi, hogy visszanyerje erejét a fiúd... Ha majd csak tíz év után követ­kezik újra egy-egy darab föld­ben a dinnye, akkor ismét le­het hírnévről szólni — folytat­ja a tájékoztatást Nagy Béla, a fiatal mérnök, aki még egy esz­tendeje, hogy elhagyta az egyetem padját és frissen él benne a szakkönyveik anyaga. Körülnézek, mit szólnak kö­rülöttem: Ezsiás András. Pá­dár László, Bugyi István, Ban­gó János, Pádár Lajos, de még Langó Sándomé is az Üj Élet Termelőszövetkezet tagjai — mindnyájan helyeslőén bólo­gatnak: biz' igaz, jól beszél. Ha most eszembe jut, hogy egy évvel ezelőtt még hogyan bizonygattuk ezeknek az em­bereknek a nagyüzem előnyét, azt mondom: hamar elhitték, hogy igazunk van. Ha jobban elgondolkozik az ember, azt mondja: már megtanulták, hogy igazunk van. Nem kell elfelejteni, itt ko­rábban is ismerték a millió­kat. A Hatvani Konzervgyár átvevője, aki a borsószállítás ügyében járja a határt, meg­mondja, hogy tavaly a gyár több mint tízmilliót fizetett a községnek és még hol van, amit más cégek fizettek...? Legalább tízmillió az is... Is­merték igen. a „nagy pénz” fo­galmát, mégis, ebben az átme­neti időben is. őszintén nyi­ki sem konyát a dinnyeterme­léshez... Két termelőszövetke- 1 zet működik jelenleg a köz­ségben. kevés kivételiéi min­denki tagja a szövetkezetek­nek, sokan azonban az ország különböző részein, tsz-ekben, állami gazdaságokban dolgoz­nak, ahol nincs megfelelő szak­ember, dinnyét termelnek. — Mi a dinnyések titka? — A palántanevelés és a sze­dés kívánja meg a tudományt — mondják. — Aztán, hogy mi a titok, ki tudja? Gyakorlat te­szi a mestert. A gyakorlat, az ám. de mi­ért nem gyakorolják itthon a tudományt? — A csányi dinnyének múlt­ja van inkább, de most mér jö­vője is — kezd egy hosszabb lélegzetű magyarázatba Nagy Béla. a fiatal agrármérnök. — A község dinnyetermő terü­lete évről évre fogyott és már fennállott annak a veszélye is, hogy elpusztul az egész kultú­ra. Az évek során ugyanis be­állott az úgynevezett „talaj­; úntság” és ez csak fokozódott mind a mai napig. Igen. min­dig csak a dinnye, dinnye után, : ezt nem lehet évről évre a vég­telenségig csinálni. — Ma már a híres csányi dinnye mindössze 160 holdon terem, holott még tavaly is megvolt legalább háromszáz. — Nekünk, az Üj Élet Tsz- : nek .is csak 80 hold terem. TALAJÜNTSÁG... Kevés a csányi dinnyetermő terület, ki- • pusztult volna az egész kultú­ra.» A csányi dinnyének KÜLÖNÖSEN ÉRDEKES dolgokról beszéltek a csányi dinnyések, amikor már csende­sedett a vihar és ijedt izgal­muk felengedett kissé. Mind­addig. amíg az akácokat nyö- gette a szél, amíg azt figyelték, sűrűsödik a jég. vagy elmegy kár nélkül, mindaddig senki sem szólt egy árva szót sem. A Bordás-tanya itt a homok közepén, mint egy leshely, olyan volt. Az emberek, asz szonyok, akár valami kártevő fenevadat nézték a búvóhe­lyükről a sistergő, csattogó villámokat és a zuhogó vizet. Már tizenkét napja egyre csak esik, délelőtt tűz anap, dél­után következik a vihar. Nem elég. hogy nem lehet kapálni, ha még ráadásul jégverés is jön. nagy a veszteség... Az ijedtség, az izgalom csak akkor engedett, amikor világo­sodni kezdett, előbb a tanya mögött, majd az udvar fái közt is. Elment a jég... Ezsiás András ocsúdott elő­ször. — Rendiben volnánk eddig mindennel, úgy néz ki. hogy minden jól áll... Persze csak eddig, aztán a többi már az időtől is függ... Tőlünk is, de az időtől is... Az ég egyre tisztább és az emberek szemmel láthatóan megkönnyebbülnek, beszélnek most már szívesen arról, hogy mi tartozik rájuk, mit végez­nek és elmondanak egy-két kü­lönös, érdekes dolgot. CSÁNYBAN MINDENKI ért a dinnyéhez, már a tízéves gyerekek is, az pedig annál in­kább érdekes dolog, mert van­nak vidékek, ahol viszont sen­vagy az a valaki, aki azt hí­resztelte: fülén keresztül bele­szúrt az agyába, attól halt meg! Néhány nappal ezelőtt fogá­szati szakrendelésen Voltam. Sokan voltak a várószo­bában. Volt közöttük fiatal és öreg, bátor és félénk, f,mártir” és „rettenthetetlen hős”. Ép­pen ő jött ki a rendelőből. Is­mertem és köszöntöttük egy­mást. így kezdte hangosan, hogy mindenki hallja, azok is, akik először fordulnak a fog­orvoshoz, halogatják a foghú­zást: képzeljék el, tíz percig véste a fogam, csillagokat lát­tam, úgy éreztem, belehalok a fájdalomba — de még csak fel sem szisszentem, tűrtem, — hősiesen! Mondanom sem kell meggondolatlan szavai milyen káros hatást váltottak ki a várószobában. Hárman felálltak és eltávoztak, mert habár végre elszánták magu­kat a foghúzásra, megrémül­tek ismerősöm szavától. A má­sik bement, remegett a térde és sápadt arccal ült a székben: doktor úr — mondta — ugye nem fog úgy fájni, mint an­nak, aki előttem bent volt! — És száját alig merte kinyitni. Az orvos legalább három be­tegét kezelhette volna az alatt az idő alatt, amit remegő pá­ciense vigasztalására és báto­rítására volt kénytelen fordí­tani. A babonás hit még mindig mérgezi falvaink lakosságát. A gyermeknek nem adják be a gyógyszert, amit az orvos írt, mert a gyógyszerész bizonyo­san mérget adott helyette, a gonosz szellemek megtévesz­tették és ez biztos, mert a pa­tika ajtaja magától becsapó­dott, amikor a patikus gyógy­szerért nyúlt. És sorolhatnám még, hisz annyi van. Beszélni kell róla, arról, hogy ne bátortalanítsuk azo­kat, akik amúgy is félnek, sa­ját hibáinkat ne akarjuk az orvos mulasztásával magya­rázni, ne tulajdonítsunk na­gyobb jelentőséget jó ismerő­seink tanácsának, mint ami­lyennel a szakorvos lát el minket, ne késleltessük mások gyógyulását, kontár módon avatkozva az orvos munkájá­ba, irtsuk ki a babonát és a túlvilági hiedelmeket. Végezetül még csak annyit: gyakran hallom ezt a régi mondást: „Ha a beteg felgyó­gyul, erős volt a szervezete, ha meghal, rossz volt az orvos!” Ügy érzem, helyesebb volna ez a fogalmazás: ha a beteg fel­gyógyul, betartotta az orvos utasításait, ha meghal, nem fogadta meg az orvos jó taná­csát Dr. Rőczey Ödön talmak manipulációiról regél­ve néhány embertársuk életét megmérgezzék, romlásba dönt­sék, vagy olyan pszichikai ha­tást gyakoroljanak rájuk, ame­lyeknek következtében az egyébként egészséges emberi elme is sokszor súlyos kórba esik. Orvosokkal beszélgettem, akik panaszkodtak. Dolgozni szeretnének, tudásuk legjavát adva, nyugodt környezetben, felsegíteni az elesetteket, letö­rölve a fájdalom könnyeit és mosolyogva tekinteni egy-egy gyógyultan távozó után. A laikusok okosabbak akar­nak lenni nálunk — mondták —, ez nagyon hátráltatja mun­kánkat. Valaki belép a rende­lőbe — doktor úr kérem, adjon nekem egy penicillin-injekci­ót! s amikor az orvos szeretné előbb megvizsgálni, nyomban tiltakozik: felesleges, rajtam csak ez a gyógyszer segít! — És mit tehet ilyenkor az or­vos? Meg kell magyarázni, hogy a penicillin igen hatásos gyógyszer, sok ember életét mentette meg, de nem mindig alkalmas a gyógyulás elősegí­tésére. Vannak olyan betegsé­gek, amelyeknél épp az ellen­kező hatást válthatja ki. — Van, aki megérti az orvos sza­vát és csupán 15—20 percet rabol el az amúgyis szűkre szabott időből, van olyan is, ki így szól: hát jó, ha nem akar­ja adni, másik orvoshoz me­gyek! És ott kezdődik elölről... A közelmúltban egy kisgyer­mek fülét volt kénytelen fel­szúrni az orvos, sikerült, job­ban lett a gyerek. De röviddel később súlyos szívizom-gyulla­dást kapott és meghalt. Hiába állapították meg az arra hiva­tottak, hogy a fül felszúrása és a bekövetkezett halál között okozati összefüggés nem volt, néhányan mégis azt híresztel- ték: azért halt meg a gyer­mek, mert az orvos a fülén keresztül beleszúrt az agyába. Köztudomású, hogy a halló- csontocskák az emberi test csontrendszerének legszilár­dabb, legellenállóbb csontjai és azokon keresztül szúrni fi­zikai képtelenség. Mégis! És ez az, amiről beszélni kell! Ami­kor az orvoshoz újabb beteget vittek és annak fülét kellett volna megvizsgálni, a szülő így szólt: jaj, csak azt ne, nem engedem, ne nyúljon a fülé­hez, mert meghal a gyerek! — közben tördelte a kezét. Belát­hatatlan következményei le­hetnek ennek. Az orvos nem végezheti munkáját, a beteg nem léphet a gyógyulás útjára, és a súlyos tragédiákért ki lesz a felelős? Az orvos-e, aki segíteni akart, a szülő-e, aki nem engedte őt segíteni, Hazánkban a felszabadulás után nemcsak politikai és tár­sadalmi változások jelezték az új típusú állam kifejlődését, de az igények és az életszín­vonal fokozatos növekedése szükségszerűen vonta maga után meglevő intézményeink rohamos fejlesztését, korszerű­sítését és új intézmények lét­rehozását is. Államunk hatal­mas anyagi áldozatokkal igye­kezett az egészségügy terén is kielégíteni a megnövekedett igényeket, új kórházak, szülő­otthonok és rendelőintézetek létesítésével is igyekezett mi­előbb megoldani azokat az égető problémákat, amelyek . a felszabadulás előtti Magyaror­szágon mindhiába várták a hathatós állami intézkedéseket és megoldatlanok maradtak. Az elmúlt 15 év alatt megyénk­ben is jelentős változások tör­téntek az egészségügy vonalán, így Hatvanban is. A város korszerűen felszerelt szülőott­hont kapott, SZTK-rendelőin- tézetet, kórház létesítését is tervezik. Szaktanácsadásokkal igyekeznek elérni a betegsé­gek megelőzését és ma már minden lehetőség megvan ar­ra, hogy a betegségekben szen­vedő dolgozók mielőbb vissza­nyerjék egészségüket, hogy újra részt vehessenek a ter­melőmunkában. Orvosaink fe­lelősségteljes és áldozatos mun­kája jelentékenyen megszapo­rodott, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezése során a termelőszövetkezeti tagság is igénybe veheti már az SZTK- juttatásokat. Ez a tényező az amúgy is megterhelt orvosok munkáját sokszoros hatvány­ra emelte. Orvosaink, fáradságot nem ismerve, hivatásuk teljes tu­datában küzdenek azért a célért, amelyre hivatottak. Igyekeznek megtenni a tőlük telhetőt, de nem mindig ered­ményesen — mert sokszor a betegek okosabbak akarnak lenni náluk. „Jobb gyógymó­dot” ismerve semmibe veszik a szakember tanácsát, inkább hallgatnak „tapasztalt” szom­szédaikra, mint az orvos jó­akaraté tanácsára. Vannak, akik lebeszélik felebarátaikat arról, hogy panaszaikkal or­voshoz forduljanak, mások a félelem magvait hintik el, megnehezítve ezáltal az orvos munkáját és hátráltatva em­bertársuk gyógyulását. Megint mások káros pletykákat hí- resztelnek az orvos mulasztá­sairól, a helytelenül alkalma­zott gyógymódról, az ellenkező hatást kiváltó injekciókról. Vannak, akik még mindig ku- ruzslásokban hisznek és babo­nás félelmükben nem riadnak vissza attól sem, hogy kitalált mesékkel, túlvilági ördögi ha­Beszélni kell róla!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents