Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14 / 139. szám

1960. június 14., kedd NEPOJSAG 8 Felkészült az aratásra az Egri Gépállomás Ejnye-bejnye ! ? ! Először is egy vallomást szeretnék tenni. Én nagyon szeretem az embereket, fiatalokat és örege­ket egyaránt. Szeretem és tisztelem a fiatalságot, hiszen szemükben ott látom ragyogni a fövendő százada ígéreteit. Idestova húsz évfolyam gyermekei kerültek ki a kezem alól, sok köz­tük már maga is meglett családos ember, mások pedig most teszik az első bizakodó lépteket az élet útján. Szeretem és tisztelem hát a fiatalságot, hiszen bennük szerethetem és tisztelhetem saját múltamat — saját munkámat is. Szeretem és tisztelem az öregeket. Csak a legmélyebb meghatottsággal tudok ránézni a tisztességben megőszült aggastyánokra, akik egy személyben képviselik az egész emberiség múltját is. Tőlük kaptuk mindazt a drága kin­cset, ami életünket széppé, nemessé — emberivé teszi. Sze­retem és tisztelem az öregeket, bennük a magam rohanva közeledő jövőjét is. Milyen szépek a fiatalok és milyen tiszteletet keltőén szépek az öregek. De csak úgy szépek és úgy tiszteletre méltók a maguk igazi valójában. Miért mondom mindert? Türelem, azonnal kiderül, A minap egy barátommal mentem az utcán. Pár lépés­sel előttünk egy nő haladt, s hamarosan felkeltette a figyel­münket, — Nézd, milyen szép fehér hajú, tisztes matróna! — ára* doztam barátomnak. — Milyen fürgén igyekszik — biztosan az unokáihoz siet. Barátom fölényesen mosolygott: — Ez? Az unokáihoz? Nem is úgy fest, mint aki az uno­káihoz megyI Láttál te már ilyen módon kiöltözött „tisztes nagymamát" életedben? Hát abban igaza volt, hogy — szép fehér haját kivéve — egyéb semmi sem árulkodott nagymamái mivoltáról. Való­ban, csak most figyeltem meg magam Is jobban a csodás jelenséget. % , — Ejnye, nézzük már meg elölről is! — indítványoztam. Gyorsabban vettük lépteinket, s amikor elhaladtunk mellette, szemem sarkából komolyabb vizsgálat alá vettem. A hatás döbbenetes volt! így, oldalról nézve, az arcvonásai alapján egész fiatalnak festett, csak a fehér haj adott vala­mi — most már bántó — keretet az arcának. De még mindig nem adtam fel a reményt. — Szegény, fiatal teremtés! — sóhajtottam fel, amikor tisztes távolságra értünk. — Vajon milyen nagy bánat okoz­hatta, ilyen fiatalon, a megőszülést? — Elég nagy bánata lehet! — nevetett barátom. — Nem vetted észre, hogy néhány tincsét már cserbenhagyta a... hajfestés? Értelmetlen arcomat látva, további magyarázatba kezdett: — Értsd hát meg, ez nem egy „tisztes, fehér hajú mat­róna", és nem is egy bánatban korán megőszült tragika, hanem egészen egyszerűen egy... platinára festett hajú divathölgy. (halasy) Tanul megyénk népe Búcsút vettek am iskolától am egri Gyakorló Általános Iskola nyolcadik osztályosai fAZ EGYHANGÚ, gás messze hallatszik az Egri Gépállomásról. Hangját csak néhány Zetor és körmöstrak- tor zaja tudja túlharsogni. Hét új kombájn motorja adja ezt a hangot. Kitűnően dolgoznak. Gyorsabban, lassabban mo­zognak előre, hátra, a vezető egy karmozdulatára emelik fel vágórészüket, vagy simulnak szorosan a talajhoz. Járatják az új kombájnokat — mondja Győré Imre főmérnök. Hatvan üzemóra kell a bejáratáshoz,® már 20 óra „benne van a gé­pekben”. Vezetőik most ismer­kednek az új, hatalmas gépek­kel. A legjobb traktorosokból kerültek ki ezek az emberek, többéves gyakorlattal rendeb kezők ültek fel először erre a kitűnő konstrukciójú gépre. Ládákban érkeztek az új gé­pek a gépállomásra, összesze­relésüket a kombájnok magyar nyelvű műszaki leírásának ala­pos megismerése után Győré Imre irányításával azok az em­berek végezték, akik a nagy nyári munkák alatt már ezek­kel a gépekkel segítik az egri járás termelőszövetkezeteinek kalászosait learatni, betakarí­tani. Sok baj volt az összesze­reléssel, számtalan probléma merült fel, de valamennyit megoldották, s most már el­mondhatja mind a nyolc kom- bájnos — mert további egy kombájn érkezését várják még —, hogy a gép alkatrészeit, felépítését alaposan megismer­ték. Most az irányításával is­merkednek. Egyik-másik „megereszti” a gépet, kiván­csiak rá: „mit tud?” a felelős vezetők ismerkednek az új gépekkel, hamarosan befe­jeződik annak a 34 embernek oktatása is, akik a szövetkeze­tekből jelentkeztek, s szövet­kezetükbe visszatérve, mint traktorosok, vagy segéd-kom- bájnvezetők dolgoznak majd. — Traktoros-utánpótlásra feltétlenül szükség van — foly­tatja a beszélgetést Győré elv­társ —, kapunk húsz T—28-as univerzális traktort is, s ezek vezetésére új szakemberekre van szükség. Az új erőgépek­kel jelentősen gyarapodik gép­parkunk, s ezzel, elsősorban a Ä sátoraljaújhelyi négyéves Kertészeti Technikum levelező tagozatának következő tanévé­re felvételét kérheti minden 18—40 év közötti dolgozó, aki az általános iskola nyolc osz­tályát, illetőleg a régi négy kö­zépiskola, vagy polgári iskola négy osztályát elvégezte. A levelező tagozat hallgatói az iskola tanárainak irányítása és támogatása mellett otthoni tanulással sajátíthatják el az előírt tananyagot, amelyből AZ EGRI Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium eteő emeleti folyosóján nagy az izgalom. Fehér blúzos. matróz galléros lányok sietnek föl, s alá, s ki ezért, ki azért Idegeskedik. A néhány nappal ezelőtt érettsé­gizett IV/D-sek helyzete ebben a forgatagban sokkal megnyug­tatóbb. mint a C-seké. ök a két összenyitható tanteremben rövidesen megkezdődő érettsé­gi bankett miatt izgulnak, va­jon helyén van-e minden, szendvics, sütemény, poharak, bor, sör. s főként — a szóda­víz, hiszen ez lesz az első „iga­zi” alkalom, amikor így. nagy társaságban bort isznak a vizs- gák sikerére, s az erős bor mel­lé kell az „enyhítő” ital. A IV/C-sek azonban e pilla­natban még nem tartanak a bankett előkészületeinél. Sok­kal nagyobb gond foglalja le minden pillanatukat: az osz­tályban most tanácskozik az érettségi bizottság, s néhány perc múlva kihirdetik a vizs­gálatok eredményét. A folyosó egyik sarkában még egy kis gyors számvetés, ki mire számíthat. — Szabó Ilonka felelt leg­szebben magyarból, ebből a tantárgyból tehát már bebizto­sította magának a 36 jegy«t — mondja egy izgalomtól kipirult kombájnok által learatott, el­csépelt gabonát szállítjuk, ezenfelül természetesen segí­tünk a termelőszövetkezetek­nek más szállítási munka el­végzésében is. Nagy segítséget jelentenek majd ezek az erő­gépek a tarlóhántás munkái­nak elvégzésénél is. — Segíti munkánkat ezenfe­lül — kapcsolódik a beszélge­tésbe Molnár András, a gépál­lomás főmezőgazdásza — há­rom kévekötő aratógép is. Eze­ket a gépeket hamarosan meg­kapjuk a Füzesabonyi Gépál­lomástól, mert onnan irányí­tották át hozzánk. így össze­sen nyolc kombájnnal és nyolc kévekötő aratógéppel segítünk a járás szövetkezeteinek az ara­tási munka idejében való el­végzésében. ötvenhárom csép­lőgéppel dolgozunk az idén. Ez elég is lesz. A cséplőgépek­hez 18 munkacsapatot szerve­zünk, a többi gépekhez a ter­melőszövetkezetek szervezik meg az embereket, saját ma­guk alakítják meg a cséplő­csapatokat. Az új gépekre, új szakem­berekre az Egri Gépállomás­Már rég volt olyan napsüté­ses idő, mint vasárnap. Az em­berek is örömmel fogadták a melengető napsugarakat, s en­nek is betudható, hogy már a falugyűlés megkezdése előtt csoportokban várakoztak a recski Bányászotthon udvarán. Vasárnap délután kettőre hirdették a nagygyűlést, ahová el is jött mindenki, akit érde­kelt a nemzetközi helyzet ala­kulása és országunk gazdasági helyzetének jelenlegi állása. A nagytermet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. A megjelenteket Tóth József köz­ségi párttitkár üdvözölte és be­mutatta a falugyűlés ünnepi szónokát, Sirokmány Lajos elv­társat, az Esti Hírlap rovatve­zetőjét. A beszéd bevezetőjében a külpolitikai kérdésekkel foglal­kozott Sirokmány elvtárs, s a többi között ezeket mondta: félévenként vizsgáznak és a negyedik tanév végén érettsé­givel egyenértékű, egyetemi továbbtanulásra Is jogosító ké­pesítő vizsgát tesznek. A jelentkezés határideje augusztus 15. A tanév, naptári évvel, 1961. január 20-án kez­dődik. Az érdeklődőknek készség­gel küld részletes tájékoztatót a Kertészeti Technikum leve­lező tagozata, Sátoraljaújhely, Kossuth utca 28. szánu tételt? Hogy ilyen van. azt minden érettségiző tudja. Könnyen ment tehát a válasz, egy kis kiigazítással: — Ki kapta Madáchot? (Te­hát ez volt a legnehezebb té­tel.) Majoros. Nagyon jól fe­lelt... LEHETNE még kérdezős­ködni, az érettségi utáni ter­vekről, ki mihez kezd, mikor néhány nap múlva végleg el­hagyja a négy esztendő alatt megszeretett iskolát, de nincs idő. Az osztályfőnöknő közeleg, a IV/C tanulói sorbaállnak, és egy kis megilletődöttséggei ve­gyes ünnepélyességgel, bevo­nulnak az osztályba, az ered­ményhirdetésre. Izgalmas pillanatok, szoron­gással telj percek voltak. A feszültség azonban rövidesen felenged, s rövid idő múlva az előbb még oly feszült hangu­latú leánycsapat vidáman ol­dódik fel a IV/D osztály ban­kettre készülői között. Néhány perc múlva már mindenki asztalhoz ül. össze­csendülnek a siker örömére telt poharak, aztán megkez­dődik az önfeledt, s oly na­gyon megérdemelt szórakozás. Addig azonban megint a ter- vezgetésé az idő. Ki arról bé­nák is feltétlenül nagy szüksé­ge volt, mert feladatai az el­múlt évhez képes hatványo­zottan megnőttek. Nagyot lé­pett azóta a járás földművelő népe a szocialista mezőgazda­ság kialakításának útján. Több község határában a kis parcel­lákat nagy táblákkal cserélték fel. A járásban tízezer hold kalászos vár az idén betakarí­tásra, Ebből háromezer hold betakarítására kötöttek szer­ződést a termelőszövetkezetek a gépállomással. A nagy fel­adat, az aratási munka megol­dását, gyakorlati lebonyolítá­sát hétfőn, a gépállomás! ta­nácsülésen beszélik meg közö­sen a gépállomás szakemberei és a termelőszövetkezetek el­nökei, agronómusai. NAGY FELADA^TaevárdaZ~ Egri Gépállomásra, valameny- nyi dolgozójára, de a gépállo­más udvarán sorakozó, a nagy munkára rendbehozott gépek is bizonyítják: felkészültek a nagy nyári munkákra a gépál­lomás dolgozói. Pilisy Elemér — A csúcstalálkozó félbema­radt. Sokan ekkor valamiféle világháborúról kezdtek beszél­ni és igyekeztek ilyen hangula­tot kelteni. De hiába! Az Egyesült Államok elnöké­nek aknamunkája nyomán sza­kadt meg a csúcstalálkozó, amiért a világ népei előtt fele­lősség terheli. Ha a jelenlegi japán eseményeket figyeljük, a számonkérés megkezdődött, nem szívesen fogadják Eisen- howert a szigetországban. De az erőviszonyok a csúcs­találkozó után sem változtak, sőt lehet mondani: a békés erők még nagyobb hangon szólaltak meg, elnyomva a nyugatnémet revansista politi­kusok háborúra úszító hang­ját. A harmadik világháború még borzalmasabb lenne, mint az eddigi. Ezt tudja minden em­ber és ezért csak a forrófejű- ek beszélnek róla, s akarják ki­robbantani. , Nem sikerül nekik! A har­madik világháború veszélye el­A hatvani Petőfi Termelő- szövetkezet már ebben az esz­tendőben vásárolt egy gabo­naszívó- és fúvóberendezést, ezenkívül gyarapította állat- állományát, épített sertésfiaz- tatót, egyszóval: több beruhá­zást eszközölt a tsz. Ezeket az Főiskolára jelentkezéstől. W azt latolgatja, milyen munka­körbe juthat a gyárban, hiva­talban, ahová elhelyezkedésre jelentkezett. A sok közül azon­ban talán az a legérdekesebb, amit Szirányi Judit mond: — Az Agrártudományi Egye tömre jelentkeztem — közli olyan magától értetődően, mint aki ezt elhatározta már elsős korában. Pedig a lányok közül még nem sokan szánják el magukat erre a pályára. Bi­zonyság a most végzettek pá­lyaválasztása is. A Szilágyi Er­zsébet Leánygimnázium ne­gyedikesei közül egyedül Szi­rányi Judit készül agrármér­nöknek. Miért? — Nem is tudnám különö­sebb képpen megmagyarázni — mondja. — Az első. s legna­gyobb Indítóokom az. hogy na gyón szerettem és szeretem a természetet. Az erdőket, a me­zőket, a nagy, érett terméssel teli földtáblákat, s valahogy mindig úgy éreztem, le tud­nám élni úgy az életemet, hogv mindig csak ezekkel foglal­kozzam, mindig csak a növé­nyek között, a földeken dol­gozzak. Sok az önbizalom ezekben a szavakban, ami annál inkább meglepő, mert olyan lánytól Rákos selteket romboló elektronikus készülék A chicagói egyetemen június 1-én átadták a használatnak a 8 évi kísérletezéssel szerkesz­tett új „elektronikus ágyú”-t, amely a konstruktőrök állítása szerint az atomsugárzásnak az orvostudományban eddig legtö­kéletesebb alkalmazását bizto­sítja. A 25 tonna súlyú gépet az Amerikai Atomenergia Bizott­ság programjának keretében 450 000 dollár költséggel épí­tették. A berendezés tudományos ne­ve: „Mikrohullámú lineáris ak- celerátor”. A gép láthatatlan, ceruzavékonyságú elektron-su­garat bocsát ki, amely a fényt megközelítő sebességgel halad­va meg tudja gátolni a rákos sejtek elburjánzását, illetve el­pusztítja azokat. A gépet a chicagói egyetem kísérleti kórházában fogják fel­használni. A berendezés leg­főbb előnye az eddigihez ké­pest az, hogy a sugárzást egé­szen pontosan meghatározott területre képes irányítani. hangzottak el. aki élete nagy részét — rövid időtől eltekint­ve — városban élte eddig. S most mégis. Szeretném tudni nagyobb, mélyebb okát. Szirá­nyi Judit felel. Ügy, olyan vi­dáman, mint mindig, de ugyan­azzal az egyben határozott ko­molysággal is, amit Itt. ebben az iskolában már évek óta megszoktak tőle. — VAN MÉG egy okom — vallja be. — Az idősebbek is, a magamkorúak is mindig azt mondják, ha pályaválasztásról esik szó, hogy az orvosi pálya, vagy ilyen, vagy olyan mérnö­ki szak. s nem az agrármérnö­ki —, az igen. Annak van jö­vője. hiszen óriási lehetőség áll az emberiség előtt. Én meg, amikor ezeket a beszédeiket hallottam, úgy gondolkoztam: miért csak ezeknek jósolgat­nak mindig nagy lehetősége­ket? Hiszen itt van a mezőgaz­daság. Ennél a területnél na­gyobb lehetőség igazán nem kell annak, aki szereti, moot, amikor egészen más minden a falun, mint régebben volt. Ha­talmas. nagy tábla földeket megművelni a termelőszövet­kezetekben, segiteni a nagyobb termést, jól beosztani a gépek munkáját, új megoldásokon, új lehetőségek valósággá válásán Ismét elérkezett az utolsó ta­nítási nap. Egerben — és az egész országban — utolsó bú­csút vesznek az általános isko­lától a nyolcadik osztályt vég­zett tanulók. A Pedagógiai Főiskola Gya­korló Általános Iskolájának végzett tanulóit pénteken dél­ben tizenkét órakor búcsúztat­ta az iskola ifjúsága, tantestü­lete és a megjelent szülők. Az utolsó óra végét jelző csengő­szóra a lányok és fiúk sorba álltak és a búcsúztatást rende­ző hetedik osztályosok kísére­tében még egyszer végigjárták az iskola épületét. Elbúcsúztak a régi épülettől, amelyben nyolc éven át tanultak, amely­nek falai annyi szép emlékről munkálkodni, s közben élvez­ni a szabad levegőt, a gyönyö­rű természetet — ez is van olyan szép. van olyan nagysze­rű, mint a többi pálya. Fiatalos rajongással teli sza­vak, nagy elképzelések, ame­lyek minden bizonnyal meg­valósulnak. csak akarni kell még azt a négyévi, szorgalmas tanulást hozzá — Szirányi Ju­dit pedig akarja. Mindenkép­pen. Azt mondja: — Ez a tervem. Elvégezni az egyetemet, aztán termelő­szövetkezetbe, vagy állami gazdaságba menni. De ha ez nem sikerül — nem hisszük, mert négy év múlva épp olyan nagyon kell a falvakban a jó szakember, mint ma —. akkor sem hagyom el ezt a pályát. Legfeljebb még egy évet ta­nulok, s átképzem magam ta­nárnak. Biológia tanárnak. „AKKOR SEM hagyom el ezt a pályát”. Egyedül mondja ezt Szirányi Judit, a sok lány közül, az Agráregyetemen való tovább tanulást választva. Ma még egyedül, de holnap? Az utánuk következő érettségizők közül vajon hányán? Minden bizonnyal többen. Olyanok, mint ő. aki érzi. tudja, várja a falu, az új módon gazdálkodó emberek, a fiatal, munkájukat segíteni kívánó, jó, lelkiisme­retes szakembereket. —ger mesélnek. A tornateremben került sor a búcsúztató ünnep­ségre. „Régi mesékre emlékszel még?... ” szólt az énekkar száma. Ne feledjétek el gyer­mekkorotokat, ne feledjétek el a sok szépet, jót, amivel itt gazdagodtatok — szállt az is­kolából eltávozók felé az inte­lem az ünnepség részvevőitől. Ezt a gondolatot fejezték ki a kedves műsorszámok: a szava­latok és énekszámok. Ezekről a gondolatokról beszélt Papp Emőné igazgató ünnepi beszé­dében. A kedves hangulatú ünnep­ség után a búcsúzó tanulók szüleik kiséretében hazamen­tek, majd délután, mint a bú­csúztató hetedik osztályosok ^vendégei, kis házi ünnepségen I fivettek részt.-sy Jól sikerült a politikai oktatás Petőfibányán Befejeződött a 8 hónapos poll- ikai oktatás a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt gépüze- nében, Petőfibányán. Az üzem lolgozóinak 15 százaléka vett észt az öt szeminárium ok- ató munkájában. A szeminá- ■iurni hallgatók közül 64 volt i párttag, 36 pedig pérton- tívüll. Az előadásokat követő viták- ■a az aktivitás volt a jellem­lő. Sokszor folyt vita az aktuá- is kül- és belpolitikai kérdé- ekről. De elhangzottak építő ellegű kritikák az üzem életé­vel kapcsolatban is. A hallga- ók rendszeresen látogatták a izemináriumokat, összesítve: a átogatottság aránya 80—90 izázalék volt. A pártszervezet elégedettsé- íét fejezte ki a politikai okta- ási év eredményeiért, és di- iséretben részesítette a szemi- láriumok vezetőit és részve­vőit aktív, termékeny munká- ukért. (G. m. r.) lány. Megkérdezem: , . . — Ki kapta a legnehezebb szélget. mit var a Pedagógiai | NEMCSAK Felnőttek is jelentkezhetnek a sátoraljaújhelyi kertészeti technikumra Egyedül a sok közül... Elkerülhető a világháború veszélye Falugyűlés volt vasárnap Recsken kerülhető! A beszéd további részében a berlini kérdésről szólt, majd utána a belpoli­tikai eseményeket ismertette az előadó. A belpolitikai beszámoló je­lentőségét nagyban növelte az a tény, hogy a község lakosai a múlt évben tértek rá a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára és alakították meg az Alkot­mány Tsz-t és új tagokkal bő­vítették a már meglevő Kékesi Gyopár Termelőszövetkezetet. A gyűlésen részt vevő, most még egyéni gazdaként dolgozó parasztok is elgondolkodhattak a felsorolt közös gazdaságok eredményein, párhuzamot tud­tak vonni a saját és a termelő- szövetkezetben végzett mun­kán, a juttatásokon. A falugyűlés részvevői kitö­rő tapssal fogadták az előadó beszédét és a nagygyűlés után itt is, ott is lehetett beszélgető csoportokkal találkozni, akik a beszéd részletein vitatkoztak. ISO eser forint építkezéseket, állatvásárláso- kat, gépvásárlást azonban nem hitelekből oldották meg, ha­nem saját erőből. A hatvani Petőfi Tsz saját erőből végzett évközi beruházása 150 000 fo­rintot tesz ki.

Next

/
Thumbnails
Contents