Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-10 / 136. szám
4 NfiPÜJSÄG 1360. június 10., péntek iíiüsjr As országúton ... Nyugodt, egyhangú zúgással szalad a gépkocsi az országúton. Kinn minden sötét, nedves. A nagy esőcseppeket a szélvédőüveg előtt mozgó ablaktörlő alig győzi lemosni. A gépkocsivezető minden figyelmét összpontosítja, nehogy valami baj legyen. Óvatos. Az eső miatt is, meg a szélvédőüvegre ragasztott kis köralakú papírlap miatt is, amelyről, ha csak egy kicsit is rápillant, kiált felé a figyelmeztetés: Óvatosan vezess, mindenkit várnak otthon. Néha szemben az úton más gépkocsik fényei tűnnek fel. Gyöngyös és Eger között szám- szerint hét. Közülük hat úgy suhan el a másik mellett, hogy egy pillanatra sem tompítja reflektorának fényét. Mit érdekli azt a vezetőt, hogy ez itt, ebben a kocsiban pillanatokra szinte megvakul, s ebből már tragédia származhat. Ezekre a kocsikra nem vonatkozik az óvatosságra intő figyelmeztetés? Nekik nem kell a másik jármű biztonságával törődni- ök? Ha nem másért, már csak emberi szolidaritásból is, ami annyira kézenfekvő lehetne az országúton, mint a tengeren a hajósok körében! (w) — AZ EGRI Állami Zeneiskola június 13-án, hétfőn este 7 órai kezdettel tartja növendékeinek évzáró hangversenyét a zeneiskola Bar- tók-termében. — NAGYŰTON már április 19-én megkezdték a Káli Építőipari Vállalat dolgozói a Kossuth Termelőszövetkezet 50 férőhelyes istállójának építési munkálatait. Az építkezést végző Hajdú-brigád még e hónap folyamán befejezi a kőművesmunkákat, hogy a fa- és egyéb munkák elvégzése után, már június 30-án, át tudják adni rendeltetésének az új épületet. — ÉLMÉNYBESZÁMOLÓKAT tartanak az MSZBT-ak- tívái, akik májusban a Szovjetunióban jártak. Bogár Lászlóné, a hevesi nőtanács titkára három alkalommal. Nagy Andor, a TIT szervező t titkára pedig A lelőtt amerikai repülőgép címmel tartott több előadást a megye számos községében. — EGERBEN, a 32-es Autó- közlekedési Vállalatnál készülnek az új gumiműhely tervrajzai. A műhelyt, a tervek szerint, a SZER-telep egyik kompakt-raktárában helyezik el. Az új raktár megépülésével megoldódik a gumik tárolásának problémája is. — KITÜNTETÉS. A megyei Vöröskereszt az egészségügyi felvilágosító munkáért és az ifjúság körében kifejtett munkájukért a pedagógusnap alkalmából a Vöröskereszt legmagasabb kitüntetését adományozta Kutas Ödön makiári, Kozma Györgyné egri, Herczeg Ilona nagyrédei és Tóth Mária hevesi pedagógusoknak. — 270 LOVAT selejteztek ki az egri járás termelőszövetkezeteiben. A kiselejtezésre került lovakat az Állatforgalmi Vállalat a keresletnek megfelelően elszállítja a termelőszövetkezetekből, hogy azok ne egyék kihasználatlanul a közös takarmányt, ne használják hiába a szövetkezetek legelőit. — EGERBEN a Rossztemplom néven ismert épületben ma tartják a helyszíni szemlét. A színház igazgatósága, a Tervezőiroda és a Műemlék- védelmi Bizottság képviselőinek bevonásával ma délelőtt állapítja meg, hogy az épület, színházi célokra, rövid időn belül átalakítható-e vagy sem.-NYILVÁNOS szakköri előadáson mutatkoznak be a csá- nyiaknak a községi kultúrház báb-szakkörének tagjai vasárnap délután. A műsorban szerepel egy mesejáték, Hófehérke címmel, Emil és a detektívek című érdekes, humoros történet. — KIDOLGOZÁS alatt áll Heves megye ötéves népművelési programja. A rövidesen elkészülő tervet a különböző szervek, majd pedig a nagy nyilvánosság is megvitatja, s csak azután fogadják el. Szabad-e bürokratikusán nevelni? Vitaindító Az általános iskolák tanulói az iskolapadokban ülve, nyolc éven keresztül olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek nélkül a további haladás, az életre való felkészülés elképzelhetetlen. Az ismeretanyag közvetítése azonban nem meríti ki a gyerekkel való foglalkozás tárgyát: az ismeretektől még nem lesznek megnevelt emberekké a gyermekek. A fiatalokat — mint mondani szokás — két helyen nevelik: az iskolában és a szülői házban. Mi kapcsolja össze a két nevelési fórumot? Sok minden. Többek között az ellenőrző könyvecske. S ki hinné, hogy ez a kicsiny, formájára jelentéktelen jószág milyen fontos ebben a szülő és iskola közötti érintkezésben? Nagyon fontos. S ha még hozzávesszük, hogy ez a könyvecske a bürokrácia veszedelmét rejti magában, feltétlenül beszélnünk kell róla, írni kell létéről, tartalmáról és azokról, akik ezt az ellenőrző könyvel használják: a pedagógusokról, szülőkről. Először az anyákat és apákat kérdeztük meg, mi a véleményük a kis könyvecskéről. Az első kérdés után még védekezőén semleges válaszokat kaptunk, de a harmadik szülőnél már tudtuk, hogyan tegyük fel a kérdést a helyes válasz reményével. — Az én Laci fiam nem tanul rosszul, nagyon jól sem — mondja Sz. S.-né. — Olyan közepes. Tanul és játszik, mint a többi. En elmegyek a szülői értekezletekre, de ott jelentős kifogást, vagy olyan észrevételt nem tesznek fiammal kapcsolatban, ami eligazítana. Az azonban idegesít, amikor az ellenőrzőbe az idén háromszor is beírta a tanár: — Közlöm, hogy az órán rendetlenül viselkedett. — Közlöm, hogy a fiú fegyelmezetlen volt. — Közlöm, hogy a fiú zavarta társait. Jól tudom, hogy a gyermek nem angyal, vannak hibái, mint ahogyan a többieknek is van. Nem mindig udvarias, vagy nem mindig fegyelmezett. Azt is elhiszem, hogy a gyerek — ha nem is gyakran — stikliket csinál, de akkor azt kellene megírni az ellenőrzőbe, hogyan és mit csinált. Engem nem elégít az ki, hogy általános minősítő szót kapok, mert akkor nem tájékozódom a gyereket illetően. Minden ilyen figyelmeztetés után beszaladtam az iskolába és kiderült, hogy az , általánosító minősítés mögött inkább a pedagógus percnyi bosszanko- dása húzódott meg. Dargai Lajost, az Egri Városi Tanács művelődési osztályának vezetőjét is megkerestük a pedagógiai körúton. Dargai Lajos kérdésünkre a következő és igen jelentősnek tűnő tájékoztatást adta: — Harminc esztendős peda-| gógiai múltam során nemegy-, szer megállapítottam, hogy az iskolákban nincs meg a helyes arány az ismeretközlés és a nevelési munka között. A pi dagógus arra hivatott, hogy a társadalomnak, a mai társadalomnak hasznos polgárokat neveljen. Ne csak azzal, hogy ismereteit átadja a jövő nemzedékének, hanem azzal is és elsősorban azzal, hogy neveljen. — Beszélünk a nevelés két tősségéről, a szülői ház hatásáról a nevelés munkájával kapcsolatban. A pedagógusok egy része a nevelés kérdését úgy oldja meg, hogy az ismereteket átadja tanítványainak és a nevelés kérdését elhanyagolja. Gyakran azért húzódik vissza a nevelési munka felelősségétől, mert világnézetileg nincs „egyenesben” a tanítandó anyaggal. A nevelés munkáját és az abból támadó felelősséget át akarja tenni a szülő vállaira. Hogyan? Ott van az ellenőrző könyvecske, abban közli, hogy a gyermek így vagy úgy viselkedik, fe- gyemezetlen, udvariatlan, zavarja a közös munkát. Ha a bejegyzés csak ennyi, szerintem ez semmit vagy nagyon keveset ér, csak arra alkalmas, hogy idegessé tegye a viszonyt a szülő és a pedagógus között Ha azonban a nevelőiünket ót is végezni akaró tanárnő és tanár azt írja be az ellenőrző könyvecskébe, hogy: A gyér mek ellen ezért és ezért kifogásom van, legyen szíves megbeszélésre felkeresni ekkor és ekkor, itt és itt. Vagy ha azt írja az ellenőrző könyvecskébe: a gyermek magatartása előmenetele miatt családlátogatásra akarok menni ekkor és ekkor, akkor a pedagógus nevelővé lép elő, magára ve szí a nevelés felelősségét. Megindokolja a szülő előtt kifogásait, felkutatja a szülővel gyermek visszaesését vagy hi báit magyarázzák és közösen a megelőzésében eredményt elérni. Az ellenőrző könyv általános megállapításai holt betűk, üres bürokrácia addig, amíg a pedagógus nem akara megjegyzésnél továbbmenni, amíg a pedagógus nem vesz fáradságot arra, hogy a gyermek érdekében, a pedagógus szereltével és lelkiismeretével tegyen is valamit. — Még valamit: az iskola légkörében elkövetett fegyelmezetlenséget ne a szülőkkel kívánja a nevelő megtoroltat- ni. Az iskola légkörében elkövetett hibákat az iskolában lehet megérteni, elbírálni és érdeme szerint megtorolni. Ilyesmit a szülő elbírálására bízni, a felelősség elől való meghátrálást is jelent. A Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolájában, a II. sz. általánosban a szorgalom délelőtti nyugalma áradt szét, mikor beléptünk az igazgatónő, Papp Ernőné szobájába. Kérdésünket az igazgatónő ismerősként fogadta és rövid tájékozódás után az alábbiakat mondta: — Az ellenőrző könyvecskével kapcsolatban valóban felmerült a bürokratikus intézkedés gyanúja. Magam is azt teszem most, az év végén (évközben ötszáz könyvecskét áttekintésre a mindennapi forgalomból kivonni nem lehet), hogy az iskolában tanuló gyermekek ellenőrzőit beszedem, megvizsgálom azokat a bejegyzéseket, amiket a tanárok küldenek a szülőknek és leszűröm belőlük a tanúlságot. A tanárok bejegyzéseiről valószínűleg az lesz az általános képem, hogy eléggé meg nem okolt bejegyzéseket írnak a könyvecskébe. A tanároknak nincs idejük arra, hogy a tanítás mellett hosszan indokolják a bejegyzést. Az is igaz, hogy a tanárnak a fegyelmezetlenség vagy a magatartás hibáinak elbírálásánál gyorsan kell döntenie és ez a gyorsaság megy az alaposság rovására. — Az általános bejegyzésnek az a pozitív oldala, hogy szülő értesül gyermeke hibáiról. Azok a szülők azonban, akik többször kapnak ilyen értesítést, rendszerint nemigen érdeklődnek a gyermek ilyetén fenyítése iránt, nem keresik fel a tanárokat, nem kutatnak a bajok gyöke rei iránt. Mi ezellen úgy igyekszünk harcolni, hogy negyedévenként magatartásból jegyeket írunk az ellenőrzőbe és a számok bizonyára jobban hatnak az elfoglalt szülőkre, mint az általános, szólamszerű bejegyzés. — Nem kis baj az sem a változó korban levő és hullámzó lelki életet élő gyermeknél, hogy a szülők nem érnek rá foglalkozni a gyermekkel. Nem kérik ő+ úgy számon hibáiért, hogy a gyermek érezze a bűntudatot. Hagyják, hogy a gyermek saját szemszögéből, eltorzítva mondja el otthon az eseményeket. Ennek az a következménye, hogy a szülő elfogult lesz a tanárral szemben és kialakul az egészségtelen háromszög a tanár, szülő és tanuló között, kettéválik a nevelés közös ügye és a kettéválásnak csak a gyermek látja a kárát. — Meg kell mondanom, hogy nem foglalkoznak a tanárok kellő súllyal a gyermeki magatartás kialakításával. Ha a bejegyzést büntetésképpen írja be a tanár a könyvecskébe, az kétszeres büntetéssé válik: a gyermek megszégyenül az osztály előtt, de otthon tartania kell még a megtorlástól is: ha a szülő ráér, megszidja, vagy megfenyíti a gyermeket. Helyes az a javaslat, hogy a tanár gyakrabban érintkezzék a szülővel és az esetek megbeszélése kapcsán a tanár nemcsak a gyermek sorsára tud és akar majd alakítólag hatni, hanem fokozatosan nevelni tudja meggyőzéssel a szülőt is, aki igen sokszor nem látja és nem is láthatja tisztán a gyermek körül felmerülő problémákat — fejezte be nyilatkozatát Papp Ernőné. Több szülőt is, több gyakorlati és elméleti pedagógust is megkérdezünk még ebben az ügyben az elkövetkező napokban. Azt szeretnénk, ha a szülők és tanárok, a fiatalokért felelős emberek lelkiismeretével szólnának az ügyhöz, akár azért, hogy saját szemszögükből nézve magyarázatot adjanak a pedagógiai módszereket illetően, akár azért, hogy javaslataikkal segítsék a nevelés komoly ügyét. Vitaindítónkban szándékosan nem hoztunk egyetlen konkrét példát sem, mert a vita elvi felvetésével akartunk tárgyalási alapot teremteni a konkrét esetek megbeszéléséhez és a helyes szemlélet kialakításához. Farkas András I960. JÜNIUS 10., FENTEK MARGIT 80 évvel ezelőtt. 1880. Június lóén született KAFKA MARGIT köl- | tő es regényíró. Színek és évek ci- J mű regényében a századforduló > pusztuló magyar középosztályának, 1 Mária évei és az Állomások pedig I a főváros irodalmi éleiének rajza. \ Versesköteteiben (Tallózó évek, i Utolszor a lyrán), mint a szabad j vers művésze nyilatkozik meg. Mű- ? veiből kiemelkednek az impre&z- í «zionista stílussal rajzolt finom női | jellemei. Kaffka Margit 1918-ban J halt meg. 335 évvel ezelőtt. 1625-ben született apAczai cseri János író és tudós. Magyar encyclopaedia című műve az első magyar nyelvű lexikális munka. A Magyar logikátska filozófiai összefoglalást ad. Apáczai Cseri János 1659-ben halt meg. 20 évvel ezelőtt, 1940-ben halt meg KERNSTOK KAROLY festő. Néhány kiemélkedő müve: Szilvaszedők. Anya gyermekével és a megrázó erejű típusábrázolású Agitátor. Kemstok 1873-ban született. Június 10-e a német fasizmus két rémlettének dátuma: 1942-ben e napon irtották ki a lengyelországi Lidice lakosságát, 1944-ben pedig a franciaországi Oradour-Sur-Glane-ban 642 férfit, nőt és gyermeket lőttek le, vagy égettek el élve a falu templomában. KAFKA MARGIT FILM: Rászedett udvarlók Vidám bonyodalmak két kislány és egy klubterem miatt, erről szól ez az NDK-film, amelyet az egri Bródy Fimszín- ház mutat be június 10—15-ig és a gyöngyösi Kertmozi június 16—22-ig. i EGRI VÖRÖS CSILLAG Hely a tetőn (széles) EGRI BRÓDY Rászedett udvarlók GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vidéki lány GYÖNGYÖSI PUSKIN A nagy családok (széles) EGRI KERTMOZI Végállomás szerelem HATVANI KOSSUTH Kocsubej FÜZESABONY Nincs előadás HEVES Törvény az törvény pétervásara Nincs előadás GYÖNGYÖSI KERTMOZI Spanyol kertész műsora * Egerben este fél 8 órakor: Elveszem a feleségem (V örösma rty-bérle t) Mátraiüreden este 8 órákon Anyósgenerális iiailllllüllllillülllllílllllllülllllllüllllllljll !lll!l!!l!!l!!l!!ll!l!!!!!l!!l!II!il!!l!!|l!ll!l!!||j||j|!||||||i|l,aill!l|ll||||1l||||!l|I|||||||||||UBI!|||||j|||||||lj||||,||||l|ll|l||ll!lllll|||||l|ll|l,|l,|„|l,|ll||,|„|,|^,ll,f|,|,|||,|tl||ltlttl{ A Z ÖREG HORDÖS haIáiénak hírét a sánta kondás hordta szét a faluban. Kenyeret vitt volna reggel neki, de ahogy meghajolt, hogy ne verje a fejét az ajtó szemöldökfájába, neki ütődött a halottnak. A mestergerendán lógott. A jegyző megírta a jelentést. „Hanák István, Halász nagyközségbeli lakos, községi kondás 1894. jan. 6-án akasztott állapotban halva találta Hordós Mihály községi koldust; kit is levágván megállapíttatott, hogy már hosszabb ideje megfagyott a tetem. Fent nevezett halott már régtől fogva kéregetésből tengette életét, mivel jobb kezét könyöktől ágyúgolyó vitte el a kápolnai csatában, minek folytán ön- gyilkosság ténye forog fenn.” A jegyző úr később futó sajnálkozással mesélte el a részleteket a délutáni vadászaton; az asszonyok faluszerte sápí- toztak, de egy kurta „isten nyugosztalja” mintha pontot tett volna a dolog végére. A kis ház kemény dikóján öreg Hordós Mihály csonkakezű, gémberedett teteme csendesen várt a végső tisztességre, miközben a sánta kondás pislákoló gyertyát gyújtott az utolsó kínba rándult kék arc felett. Beesteledett. Csak a halott gyertyájának sápatag fénye világított, meg a parochia nagy ablakai. Folyik bent a gyertyaszentelői tarokk-parti. Langyos birsalmaszagban lengő pipafüst ússza körül az urakat, lustán duruzsol a tűz. Az esperesben lassú bizsergéssel, kellemesen lüktet a vér, muzsikál az agyában, egyesül a kályha zenéjével, s ez a halk, langyos melódia hátára veszi a tarokklapokat, amelyek szabályosan, fennakadás nélkül hullnak a kerek kártyaasztalra. Csak ha valamelyik játékos rosszul játszik ki, reccsen bele a zsongásba vaskos méltatlankodás, mint nagybőgő brummja a leb- benő citeradalban. De az esperes egyszerre csak felmordul: — öngyilkost nem temethetek ... 1VIINDENKIT MEGZA1,1 VART a váratlan fordulat, bamba csodálkozás ült ki a biggyedt ajkakra. Az egyetemes megrökönyödés láttán előbb öntudatlanul, majd dacból, azután a tudat által is helyeselten, régi feketesárga érzelmek izmosodtak a pap lelkében, s keményen feszültek ki az arcizmain. A kondás gunnyaszt a halott mellett. Siratóasszonyokat akart hozni, de nem jöttek. Hideg van. Imádkozni kellene, de nem imádkozik. Nagyon fázik a lába. — Ha megfeszítik, akkor sem temeti az öreget — járja a hír, s a régóta lappangó ellenszenv csírázni kezd a rabiálus pap ellen. — A temető árkát se érdemli a Kossuth-kutya! — tódítják tovább az esperes szavait. A nyugtalanság ideges cselekvésvággyá, az ellenszenv felháborodássá érik, a falu végén dermedő halott az érdeklődés perifériájáról lassan elmozdul, növekedik jelentőségében, mert kell, hogy ráaggassák szeretetüket a gyűlölt élő miatt, aki mindig fennhéjázó volt és nem hallgatta meg soha a kegyes kéréseiket, még paptáncakor is reverendáját felkapva, gőgösen sietett el a pa- rochiájába. — Azt üzeni a főtisztelendő úr, hogy hiába várakoznak, menjenek isten hírével haza! — szól le a szakácsnő az ámbi- tusról a türelmetlenül topogó népnek, de senki nem mozdul. A nyitott kapu húzza befelé az embereket az útról, ellepik a papiak kertjét, letapossák a virágágyak közé szürkéit fűzfavesszőket. Szépsüvegű, feketekabátos gazdák jönnek nagy méltósággal a képviselőtestület nevében, a sokadalom tiszteletteljesen válik szét előttük, mint háborgó vizek Mózes pálcasuhintására, de nem juthatnak beljebb a konyhánál, hát büszke haraggal lépdelnek vissza tükrös csizmáikban, s rátarti távolságra állnak meg a zúgó tömegtől. A Z AGGODALMAS jegyző a hátsó bejáraton lo- pózkodik be a pap dolgozó- szobájába. Párás pápaszemét törülgeti és politikai opportu- nitásról beszél, hogy a hangulat már pattanásig feszült. — Nézzen csak ki, főtisztelendő- séged az ablakon a kertben várakozó tömegre! —, hogy a hamarosan elkövetkezendő választásokon ez a haszontalan eset bizonyára károsan fogja majd befolyásolni az esélyeket — esetleg a felsőbb egyházi hatóságoknál is rossz hatással főtisztelendőséged helyzetére —, hogy most már a temetés financiális oldala sem okoz nehézségeket, hiszen a legeltetési társulat a bika sarjújából eredő összeget megszavazta erre a célra... A filagória tetején kuporgó gyerekek hangja élesen visít a jegyző bizalmas beszédébe:
