Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-09 / 135. szám
NÉPÚJSÁG ‘ I960, június 9., csütörtök t Építési tervek, építési gondok MINT MINDEN a füzesabonyiban is nagy gönd a termelőszövetkezetekben az állatok elhelyezése. E nagy gond megoldására az idén 14 millió hetvenegyezer forintöt fordítanák. Oj épületék készülnék ebből a pénzből, szarvasmarha-istállók, sertésfiaztátók, juhhödályók, amelyekre vála- ménnyi termelőszövetkezetben égetőén nagy szükség van. Eddig már nyolc sertésfiaztatő — 160 férőhellyél — egy 250 férőhelyes kocaszállás, és egy 30Ó férőhelyes juhhodály építési munkálatait fejezték be. Mag- tárpadlásos téhénistálló építése folyik a poroszlói Űj Élet, Haladás, a sárudi Haladás, az egértármosi Oj Barázda termelőszövetkezetekben. Mintegy 2Ó0 férőhellyél. Ugyancsak ennyi férőhellyél nővén- dékistállókát építenek a mező- szemerei Új Világ, a nagyúti Kossuth, Petőfi és a besenyő- telki Űj Élet termelőszövetkezetekben,, ezenkívül 7 sertés- fíaztató készül 146 férőhelynél. Az építkezési költségek nagyobbik felét állami hitelből fedezik, de jelentős az a pénz is, amivel a szövetkezetek saját erőből járulnak hozzá. Ez az ősszeg az idén mintegy négy és félmillió forintot tesz ki. vala- rruanyAZ ÉPÍTKEZÉSEK nyi tsz-ben jó ütemben haladnak, több tsz-nél már készen vannak az új istállók. De ugyanakkor olyari termelőszövetkezetek is vannak még, mint a kompolti Űj Barázda és a besenyőtelki Űj Élet termelőszövetkezetek, ahol szabadban kénytelenek tartani az állatokat, mert az új istálló- épülétek még nem készültek el. — Az építőipari vállalatok munkájával meg vagyunk elégedve — mondja Poczok elvtárs, a járást tanács mezőgazdasági osztályának vezetője —, de a ktsz-ek gyorsabban is dolgozhatnának... Lapu Zoltán, a káli Építőipari Ktsz főkönyvelője a következőket mondta a tsz-épít- kezésekkel kapcsolatban. — Meggyőződtünk' a - termelőszövetkezetek számára készülő épületek szükségességéről. s annak ellenére, hogy részükre az 1960-as évben, az éves tervünkből csupán 8 százaléknyi értéket készítünk, legnagyobb feladatunknak ezek megvalósítását tartjuk. Éves feladattervünkben ennék megfelelően leszögeztük, hogy más vállálgtokkal, intézményekkel addig nem kötünk szerződést, míg kötelezettségünknek íegálább 80 százalékban nem téttünk elegét. Tudjuk, a ts2-eknék már most szükségük volna az új épületre, mi azőnban tervek nélkül bem kezdhettük meg az építkezésekét. A terveket Csák május 20. köbül kaptuk kézhez, megvalósításuk augusztus 20-i végső határidejével. Ezt a határidőt igyekszünk betartani. Jól haladunk a nagyúti Kossuth Tsz 50 férőhelyes istállójának építésével, s a többi építkezési ütemtervek elkészítése mellett biztosítottuk már áz építőanyagot is. A szükséges 60 ezer téglából, már több mint a féle rendelkezésünkre áll, s a többit is hamarosan mégkapjuk a téglagyártól. Cementért az anyag- beszerző személyesen ment él Bélapátfalvára. Leoltottan várja a munka megkezdését a mész. Csupán nádat nem tudunk biztosítani, s itt kérnénk a szövetkezeti tagok segítségét, annál is inkább, mert saját érdékükről van szó. Még idejében szólunk, készítsenek zsúpot a rozsból. Jelentősen olcsóbb lesz az építkezés, ugyanakkor szükséges is, tőivel a nád biztosítása országos probléma. határidő beAZ ÉPÍTÉSI tartására a ktsz vezetői személyes felelősséget vállaltak. Valamennyien patronálnak egy-egy építkezést, s ezeket § munkahelyeket naponta felkeresik, hogy semmiféle probléma ne késleltesse a munkát; A -dolgozókat ugyanakkor érdekeltté' tették az építkezések kitűzött határidejének betartásában. Majdnem háromezer forint jutalmat osztanak ki a brigádoknak, ha feladatukat megoldják. Ha a kedvezőtlen időjárás késlelteti a munkát, egy „tartalék- brigád1’ bevetésével segítenek rajtuk. Az építkezés folyik a járás valamennyi termelőszövetkezetében, mégis férőhelyhiány mutatkozik. A termelőszövetkezetek 1560 szarvasmarhát, ebből 400 tehenet kénytelenek ideiglenesen a tagoknál, vagy a nagyobb istállóikban elhelyezni. Nagyobb költséggel tudják tartani állataikat, s elvesztik azt a hasznot, amit közös tartásukkal nyerhetnének. Több mint ezer növendéknek, ezer sértésnek, 12Ó0 juhnak, 4ö ezer baromfinak ném tudnak a járásban közös elhelyezést biztosítani. Nagy számok ezek, amelyekét a ténhélőszövétkezetsk tagjai a lehetőségek alapos fel- kutatásávál és kiaknázásával jelentősen csökkenteni tudtak volna. De kellő körültekintéssel az építkezési költségekét is csökkenthetnék. A mezőtárkártyi Kóssuth Térrhelőszővétkézét például kénytélen az 50 férőhelyes növendékistálló és a 4Ó' férőhelyes sértésól építéséhez vasúton szállítani á sódért, amikór sáját sóderbányájuk van. Az építővállalat szakembere kijelentette, hogy a tsz sódére nem használható. Kétszázötven ház épült ezzél á sóderrel a községben! És áhhóz megfelelt. Segíthetnének az építkezést végző vállalat vezetői a tSz- rtek azzal is, ha az építőanyag megérkezését közölnék a tsz vezetőségével. Mert a fuvarozó vállalat felesleges igénybevételével ugyancsak növelik az építkezési költséget. Ez történt Poroszlón. A tsz megfelelő lovasfógattai, sőt vontatóval is rendelkezik ahhoz, hogy az állomásról az építkezés helyére behordja az építőanyagot, ugyanakkor az építkezési költségvetésben tervezett saját ráfordításból is nagy összeget letudtak volna. Sarudon két cselédházból lehetne 150 férőhelyes istállót készíteni. A falak épek, csupán a tetőt kell ráépíteni... A LEHETŐSÉGEK garmada ________biztosítfü zesabonyi járás az építja, hogy a termelőszövetkezetei kezési költségek csökkentésével, saját erőből is növelni tudják a férőhelyeket, csökkenteni tudják a még meglevő hiányt, amely véglegesen csak a jövő évre benyújtott férőhelyigénylés megvalósulásával oldódna meg. Pííisy Elemér Sükkszentmärtonban kialakították a közös állatállományt A bükkszentmártóni Rákóczi Termelőszövetkezetben nemrég megtartották a közősbe hozott Szarvasmarhák értékelését és megtörtént az állátok átvétele. A termelőszövetkezét vezetősége hosszabb ideig nem tudta a háztáji állományon felüli állatok helykér- déSét megoldani. Most azonban összehozták ezekét az állatokat, növendéküszőkét, teheneket és azokat az ökröket, amelyekét nem használnak a mezőgazdásági munkákban. Az összegyűjtött állátókat a legelőn tartják, ézzél jélérttős mennyiségű takarmányt takarítanak meg. • Pécs - Mecsek - Siklós Az Idegenforgalmi Hivatal egri kirendeltsége július 2-án háromnapos autóbuszkirándulást 6zérVez, melynek keretében Pécs nevezetességeit, a Mecsek-hegységet, és a híres Siklósi várat tekintik még a részvevők. A 250 forintos költségben benne van gz autóbusz díja, valamint a szállásköltség és az idegenvezetői díj is. üWkmUi iiUndek^ N&gy PiróskA, Erséd Mégkaptuk pedágógusnap} tudósítását, de, gajnós, télje« egés^ébert rtíár közölni nem tudtuk, mivel későn érkezett. Kérjük, máákor úgy adja postára írásait, hogy azt a legrövidebb időn belül megkapjuk. További leveleit várjuk. Kovács László, StankoviCg István, Dr. Mester Géza: Kérjük, mielőbb közöljék szerkesztőségünkkel pontos lakcímüket Várad! L„ Ad ács: Pedagőgusrtapi tudósítását: mint már olvashatta, lapunkban felhasználtuk. Kérjük, gyakrabban írjon községe élétéről, saját munkájáról. Leveleit várjuk. ! Stolmár Aladár, Apc: A dolgozók iskolájáról írt levelét köszönettel vettük, s azt lapunkban fel Is használtuk. Kérjük. Írjón a jövőben is, minél gyakrabban. Sokan és sokat nyernek az előfizetéses lottószelvényekkel Csupán 1860-bgn, a huszadik játékhétig, 48 előfizetéses lottószelvény tulajdonosa ért el négy találatot: S321 807 foriht nyereményt fizettek ki a találatokra. így például Mező János egerbaktai lakos a 11. hér ten csaknem 20 000 forintot nyert. A márciusi jutalomsorsolásön Mátyus Étidre előfizetéses Szelvényével nyert öröklakást, Tóth Ferencné pedig televíziótulajdonos lett. A májusban lezajlott tárgy jutalomsorsoláson 34 előfizetéses lottószelvény tulajdonosának jutott értékes nyeremény. Többet kell foglalkozni az újításokkal a Mátravidéki Fémművekben is ... — Kifüggesztettük minden üzembe az újtási feladattervet még annak idején — védekezhetnek az illetékesek. De ez nem elegendő, hiszen azóta már vagy leragasztották, vagy lemosta az eső, vagy agyonhallgatták, elfelejtették, hogy ilyen is van a gyárban — s talán ez áll legközelebb az igazsághoz. Az újítások ügykezelését — mint a megbízott is mondta — nagyon megnehezíti, hogy a főmérnök és az illetékesek többször vannak oda hosszabb időre, s ezért az újítás megfeneklik, vár a főmérnöki javaslatra. Legutóbb Vitéz Dezső május 13-án beadott újítása várakozott türelemmel az intézkedésre. Ezen is változtatni lehetne — egy kis jóakarattal. EZEK A HIBÁK nehezítik még mindig a Mátravidéki Fémművek munkásainak újító törekvéseit, de ezeken minden lehet és kell is változtani, mert eredményekre vezet, komoly megtakarításokat hoz a gyárnak. Az 1959-ben beadott 39 újításra ez év május 26-ig 30 újításról ad számot az újítási napló. Szép eredmény! Csak dicsérni lehet. Ez azt mutatja, hogy a munkások, akik közvetlenül a gépék mellett dolgoznak, akarnak segíteni a gyár vezetőinek a termelés meggyorsításában, a műszaki színvonal emelésében, könnyebben akarják elvégezni a hapi feladatokat — ezért újítanak, érdeklődnek az új után. Ezt az igyekezetét jóbban kellene támogatni a Mátravidéki Fémművek vezetőségének! Kovács János S Kik üdülnek nálunk ? Az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága tegnap 159 üdülőjegyet osztott szét. Ebből 50 darab gyermekjegy. A Dunántúlra és Parádsasvárra indulnak a holnap építőmvmkásai, 58 beutaló házaspár részére szól, ebből négy: családos beutalójegy és 51 dolgozó egyedül indul a Balatonhoz, Hajdúszoboszlóra és az ország legszebb üdülő hélyeire. Kik üdülnek nálunk? Akiket a szakszervezeti bizottságok elmúlt évi munkájuk és magatartásuk figyelembe vételével erre érdemesnek tartottak; kőművesek, ácsok, vasbetonszerelők és segédmunkások. De Siófok legszebb üdülője ma már a bányászok birodalma. Hetven százalékban vájárók, csillé- sék és külszíni munkások lakják az egykori magánszállót, munkások és egyszerű dolgozók uralják ma már a Balaton mindkét partját, Galyatetőt, Parádot és a Pal- lavicini grófok egykori szilvásvárad! kastélyát. A Szabád Európa Rádió válamelyik nap mégis azt fújta, hogy „nálünk kevés munkás üdülhet, hogy nálunk legritkább a családok közös vakációja”. Fújják a magukét, pedig a tények és itt, a mi megyénkben, az építők szakszervezetének adatai és az országos adatok éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Sok új üdülőt építettünk az elmúlt évek során, de any- nyit még nem, hogy minden dolgozó minden évben nyaralni mehessen. Évről évre fokozatosan javul a helyzet. Már tizedik esztendeje veszik birtokukba az üdülőket a dolgozók, de bizonyára az idén is sok olyan ember akad, aki megilletődve lépi át a gyönyörű épületek küszöbét, mert még mindig vannak, akik először jönnek ide. A Szabad Európa Rádió sök mindenről beszél, de attól mélységesen hallgat, hogy 30 évvel ezelőtt a lillafüredi Palota Szálló megnyitása alkalmából a Nemzeti Űjság, az akkori „keresztény” politikai napilap a gyönyörű szálló rendeltetését ebben látta: „megmutatni a külföldnek, hogy mire képes szegény magyar hazánk és magas nívójú üdülési, szórakozási lehetőséget adni azoknak, akik eZt társadalmi pozíciójuk folytán joggal igénylik”. Kik voltak ezek? A Serényi grófok, a Horthy-fiúk, Dré- her és Haggenmacher, a két sörgyáros, Aschner Lipót, az Egyesült Izzó teljhatalmú ura, hazai és külföldi grófok, bárók, földbirtokosok és iparmágnások. Ma Kossuth-díjasok, a szakma kiváló dólgozói, munkások és értelmiségiek azok, akik „társadalmi pozíciójuk” folytán joggal igénylik legszebb üdülőink vendéglátását. Mindez nálunk már megszokott és természetes. Nincs ebben semmi különleges, — „csupán” egy új társadalmi rendszer kellett hozzá. NATO, NATO „Deutschland, Deutschland über alles” — Németország, Németország mindenek felett — hangzik manapság is a hírhedt, más nemzetek leigázását szentesítő nyugatnémet- himnusz, akárcsak Hitler idejében. E himnusz változatlan szövegű átvétele mintha csak azt jelképezné, hogy a császári, majd a hitleri Németország céljai is változatlanok maradtak. Nos, egy kis aktualizálással NATO, NATO über atles-szel jellemezhetnénk a nyugatnémet revansisták felfogását Hiszen a jelek szerint a N ATO-tagsághOz való görcsös ragaszkodás fontosabb számukra, mint a német békeszerződés megkötése, a második világháború maradványainak, a nyugat-berlini háborús tűzfészeknek az eltávolítása. Brentano nyugatnémet külügyminiszter, a vezető kormánypárt, q.z Adenauer-féle Kereszténydemokrata Párt irányvonalával kapcsolatosan kijelentette, hogy Németország a NATO elválaszthatatlan alkotó része. Azt akarják, hogy azok a katonai egyezmények, amelyeket a Német Szövetségi Köztársaság a NATO-val Itötött, az egyesített Németországra is érvényesek maradjanak. Részükről ez az egyesítés feltétele. Lám, miről álmodik a vérszomjas, két vesztett háború összes tapasztalatain semmit sem okuló és minden tanulságát elfelejtő militarizmus? über alles Nem kevesebbről, minthogy a munkás-paraszt hatalmat, a Német Demokratikus Köztársaságot kiszakítsák a szocialista tábor testvéri családijából, és bevonják a támadó jellegű katonai szövetségbe. És ezzel két legyet ütnének egy csapásra. Terjeszkedhetnének Kelet felé, és megvalósulna az az ábrándjuk is, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóit újból kizsákmányolhatnák. Dehát a militarista urak nem számolnak az erőviszonyokkal. Megfeledkeznek arról, hogy nem 1939-et, vagy 1941-et, hanem 1960-at írunk. Ugyanakkor kitűnik, hogy a proletárnemzetköziség értelmezése a gyenge oldalaik közt is a leggyengébbhez tartozik. Mert a realitások nem mindennapi semmibevevése szükséges annak elképzeléséhez, hogy a Szovjetunió, a varsói szerződésben tömörült szocialista államok eltűrnék a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezését, vagy hogy a keletnémet dolgozók majd lemondanak eddigi szocialista vívmányaikról és tudomásul veszik, hogy újból a junkerek és az iparbárók szi- polyozzák ki őket. „A NATO über alles”-Al- lásfoglalás pedig nem értékelhető másképp, mint a realitásokkal való konok, merev szemben állásnak, Németország békés egyesítésének megtorpedózására irányuló kísérletnek. Gémes Miklós | Hordják a szénát, kapálnak iKéssülnek az aratásra a mezőtúr kányi tsz-ek i (Tudósítónktól.) 1 Pezsgő az élet a mezőtárká- |nyi termelőszövetkezetekben |ezekben a napokban. Hordják |az első kaszálású szénát, vég- |zik a növényápolás sóron levő ^munkáit és készülnek egyben iaz aratásra is. 1 A Búzakaiász Termelőszö- |vetkezet udvarán 85 hold lu- icerna, 21 hold szarvaskerep és =16 hold vöröshere szénatermé- |sét rakják kazlakba. A tagság |az idei szénaterméssel igen |elégedett, mert nemcsak a koszos állomány részére tudják [(biztosítani a takarmányt, ha- |nem munkaegységenként 5 kilogrammot a háztáji gazdasá- |gok számára is. Jól állnak az ^időszerű növényápólási mun- |kával is, kertészetükből pedig ?már a hónap végén szállíthat- |nak primőr paradicsomot. Ha- ssonlőképpen nemsokára tériméit hoz a korai ültétésű pap- frika is. korica első kapálását, s ebből 36 holdon már másodszor is megkapálták. A cukorrépát szintén kétszer kapálták már. ugyanígy a magrépát és a burgonyát is. Egy-két napon belül megkezdik a zöldborsó szedését. Szénatermésük szintén jó lett, 103 holdas táblájukról 1300 mázsa szénát adott első kaszálásra a lucerna. Mind a két szövetkezet vezetőinek, tagjainak nagy gondja az aratás. A Búzakalász Tsz-ben 370, az Ezüstkalász Tsz-ben háromszázhetven hóid gabona aratása vár a tagságra. A Füzesabonyi Gépállomás jelenlegi gépparkjával nem tud elegendő segítséget adni egyik szövetkezetnek sem, így az egyikben 25, a másikban 35 aratópárt szerveztek. Az Ezüstkalász Tsz-ben ezenkívül 20 hold aratását vállalta a helyi KlSZ-szerve- zet aratóbrigádja, s műszaki segítséget akarnak kérni aha- Az Ezüstkalász TSz-ben |s2intén jól haladnak a munkáival. 90 holdon befejezték a kuhoz is, hogy fűkaszájukat gabona aratására átalakítsák. Elsőként Jancsóvics József TMK-lakatos neve került a jegyzetfüzetbe. A nedves kópiátoknál használt fogaskerekeket újra fel akarta használni, mert látta, hogy azokat bizonyos idő után mint hasznavehetetlen alkatrészt, kiselejte- zik. Á TERMÉKENYÍTŐ gondolatok itt is eredményre vezettek. Az elhasznált fogaskerekek újrafögazásával az előkalkuláció szerint, évente 13 095 forint a megtakarítás. S lehetne még sorolni a neveket, Vitéz Dezsőét, Barkóczy Flóriánét, Salamon Jánosét és a többiekét, akik mind azért törik a fejüket, hogy elsősór- ban saját munkájukon is köny- nyítsenek és másodsorban, az üzemük eredményének alakulásában segítsenek. Az eddig említett dolgok az újítások gyors ügyintézéséről szóltak, ami esetleg elbizako- dottá tenné a gyár vezetőségét és az újítási rhegbízóttakat. De koránt sincs mindén rendben a gyárban. Még januárban újítási feladattervet dolgoztak ki, hogy az értékesebb gyártmányoknál, gépeknél, munkafolyamatoknál újításokat tudjanak leadni a munkások. Már az első félév vége felé járunk és a kitűzött feladatiervből még egyetlenegy újítás sem érkezett be a megbízotthoz. Ezt, úgy gondolom, a gyár íllétékés vezetői is tudják. De azóta miért nem ismertették a féladattervet, miért nem tartották előadásokat, röpgyűléséket az üzemekben, különösen Ott, ahol az újítási féladatterwel összefüggő munkát végeznék a munkások? forint megtakarítást eredményezne a gyárnak. ) MI OKOZTA A KÉSÉST®/, Az újító sem nagyon sürgette az ügymenetet és a szerszámgazdálkodás is későn adta ki a megrendelést a X-es üzemnek, hogy megkezdheti a kísérletezést a húzótüskékkel. A felelősség kérdéséről a gyár vezetősége dönthet és dönteni is kell. A másik újítás Barkóczi Flótíáné, ha eredményességét nézzük, még jobb, mint az előző, a megtakarítás összege meghaladja a 195 ezer forintot. Az újítás lényege, hogy a gyártmányoknál használt lyukasztótüske átmérőjének megváltoztatásával jelentős lesz az anyagmegtakarítás, ezzel egy esztergályos műveletet kihagyhatnak és egy kilogramm anyagból több lyukasztótüskét tudnak készíteni, mint ezelőtt. Az elgondolást a gyár 11 000 forinttal jutalmazta. A gazdaságossági megfigyelés éve letelt, az újítók — Bállá — Virsínger — Kovács — 4169 forinton osztoztak. Ok a motorkerékpárlánc-görgő gyártásánál különleges keménységű anyagra építették az elgondolásukat. Ezt az anyagot azonban csak a Salgótarjáni Acélgyár tudta szállítani. Kapcsolatba léptek a salgótarjániakkal és most már kisebb-na- gyobb zökkenőkkel küldik is a kívánt anyagot, és ha nem is a régi 50Ó 000 forintos megtakarításnak örvendenek, pillanatnyilag meg kell elégedniük a • 200 óoo forinttal. Ezek az említett újításók még az 1959-es újítá6i naplóból származnak, de az 19é0. évi i még ettől sókkal többet mond. NEMCSAK AZ ÉLET, hanem a munkafolyamatok is állandóan változnak, pontosan az élet kényszerítő hatására, az igények, a fejlődés hozta törvények szerint. Egy-egy műveletet másképpen végeznek most az esztergagépen, mint évekkel ezelőtt. Az emberi gondolkodás, a munkán könnyítő alkotó szándék állandóan új és új gépeket, eszközöket teremt. S ezekkel az új gépekkél, újításokkal fokozatosan emelkedik a műszaki színvonal, az anyagok megmunkálásának módja, gyorsabbá, olcsóbbá válik a termelés. Ezért kellene nagyobb jelentőségét adni az újításoknak, jobban kellene segíteni a gépek mellett dolgozó munkások újító kezdeményezését. A Mátravidéki Fémművek- bén a lehetőségekhez mérten lelkiismeretesen kezelik az újításokat, foglalkoznak velük és' ha nágyóbb jelentőségű, a gyár kóllektívája előtt vitatják meg az újítás lényegét. A hirdető táblán rendszeresen megjelennek az újításokról szóló közlemények. Az újítási napló sok értékes elgondolást, javaslatot őriz. Kézdjük talán a legelején! Még a múlt évről maradt áz újítási megbízottra Ószlánczy Gyula szerszámkészítő munkás nagy jelentőségű újítása, amely szerint a drága húzótüskéket. különféle kezelési mód után újra használni lehet. Az újítást ÚS9. április 24-én adták le és még möst sincs végleges döntés ebben az ügyben, a X-és üzemben még mindig kísérletezés alatt áll, habár az előkalkuláció szerint évente 33 535
