Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

4 népüjsAs I960, június 9., esfit8rt8k Húszmillió forint értékű könyv Ennyi fogyott el az ország­ban az elmúlt egy hét alatt az ünnepi könyvhét alkalmából — jelentette kedden este a rádió. Húszmillió forint értékű vers. szépirodalom, tudományos munka, ismeretterjesztő mű, amely gyümölcs, s maga is to­vább gyümölcsözik. Az embe­rek tudásszomjának gyümöl­cse, s új gyümölcsöket termel a még többet tudni kívánás biztosan ennek alapján is na­gyobbá váló megnyilvánulásá­ban. Ebben a húszmillióban ben­ne van az egri könyvbarátok pénze is. Mintegy ötvenezer forint. Tetemes összeg, s di­cséretére válik minden ember­nek, aki ez alkalommal is bi­zonyította, hogy mind jobban szereti a könyvet, az igazi tu­dás igazi forrását, (w) — A GYÖNGYÖSI járás termelőszövetkezeteibe már eddig közel harminc kisipa­ros kérte felvételét. A kisipa­rosok nagy része bognár és kovács, akiknek munkájára nagy szükség van a termelő- szövetkezetekben. — JÖL SIKERÜLT Ecséden is a pedagógusnap. Ebből az alkalomból több pedagógus pénzjutalomban részesült, má­sok fizetésemelést kaptak pél­dás és fáradságos munká­jukért. — BEFEJEZÉS előtt áll a Tarna-patak verpeléti holt­ágán átvezető, korszerű ki­vitelben készülő vasbetonhíd. A híd elkészülte után az alsó­telepi lakosok is sokkal köze­lebbi úton kapcsolódnak a főutca forgalmához. — KINYÍLTAK a rózsák Egerben a Mártírok terén levő parkban. A Városgondozási Vállalat kertészeinek tava,szi gondos munkája nyomán léte­sített kis rózsakertet azóta is rendszeresen ápolják, s a sárga rózsák már teljes pompájuk­ban virítanak, szebbé, színe­sebbé téve a tér képét — JÜLIUS 4—9-IG tart­ják meg Egerben a községi művelődési otthon igazgatók, népművelési ügyvezetők, könyvtárosok és moziüzem­vezetők továbbképző tanfo­lyamát. — TATAROZZÁK Egerben a Heves megyei Nyomdaipari Vállalat épületét. A több mint százezer forintos munka során az épület külső részének rend­behozása után sor kerül a bel­ső helyiségek korszerűsítésére iS. — FÜZESABONYBAN tar­tott ülést a megyei művelő­dési állandó bizottság. Az ülésen részt vettek a járási művelődési állandó bizottsá­gok tagjai, a községi állandó bizottsági elnökök és YB-ve- zetők, valamint a meghívott; kul túrmunkások. — JÜNIUS 11-ÉN vizsgáznak az MSZMP Heves megyei Bi­zottságának Marxizmus—Leni- nizmus Esti Egyetemének most elsőéves hallgatói. A mintegy száz hallgató a filozófia má­sodik félévi anyagának elsajá­tításáról ad számot. — BŐRDÍSZMÜÁRU bolt nyílik Egerben, a Széchenyi utcában. Az átalakítási mun­kálatok már folyamatban vannak és az üzletet rövide­sen átadják rendeltetésének. — AZ EGRI Dohánygyárban — egyelőre kísérletképpen és kétféle változatban — újra gyártottak Cigarellos szivart. Az idősebbek emlékeznek még rá, hogy valamikor igen köz­kedvelt volt ez a szivarfajta. Kísérletek és alapos vizsgála­tok után eldöntik az illetéke­sek, hogy a Cigarellos melyik változata kerül majd forga­lomba. műsora j Egerben este fél 8 órakor: ELVESZEM A FELESÉGEM Kisfaludy bérlet. Komlón este 8 órakor: ANYÖSGENERÁLIS Charles Dickens I Ol O február 7-én szüle- i éji _. . Landportban. Apja a haditengerészet szolgá­latában állott. Gazdasági tiszt volt, s egy szerencsétlenül vég­ződő elszámolás miatt az adó­sok börtönébe került. A csalá­dot ez meglehetősen nehéz helyzetbe hozta. Dickensné egy „szánalmas iskola” jöve­delméből tartotta fenn család­ját, de ez a megélhetéshez nem volt elegendő, így a kis Char­les-nak is munkát kellett vál­lalnia. Címkeragasztó lett va­lami „suviksz-gyárban”, amely sajnos, csak tanulmányai meg­szakítása árán vált lehetővé. Pedig a kis Dickens szívesen tanult, olvasott; valósággal falta a könyveket. Kedves ol­vasmányaival (mint például Fielding Tom Jones-a) gyak­ran menekült a padlásra társai és testvérei lármája elől, hogy elmerüljön a betűk csodálatos világában. A munkavállalással mindez egy időre megszűnt. Szomorú, megrázó időszak kezdődött életében, amely később oly elevenen jelenik meg, kedves, megható, de ugyanakkor meg­rázó erejű regényeiben. A szo­morú élményeket csak tetézte apja nehéz helyzete. Gyakran meglátogatta öt az adósok ke­serves fogságában, amelynek később megint csak mesteri leírását adja néhány regényé­ben és élete végéig nem szűnik meg harcolni az áldatlan intéz­mény megszüntetéséért. Amikor apja kiszabadult, sorsa valamivel kedvezőbb lett. Ismét iskolába került, af­féle szerencsétlen magén-tanin­tézetbe, amely inkább hasonlí­tott egy javítóintézethez, mint­sem iskolához, de mégis em­berségesebb volt, mint a gyár. Gyorsírást tanul, hogy az apja átmeneti foglalkozását (szaba­dulása után az idősebb Dickens egy ideig riporter volt) élethi­vatásul válassza; T1 érvét siker koronázta, mert még tizenkilence­dik évét sem töltötte be, ami­kor a Morning Chronicle ri­portere lett. Egyszerre meg­nyílik előtte a parlament mindkét háza, ahol későbbi nagy alkotásaihoz kiváló megfigyélőképességével bősé­ges anyagot gyűjt. Megismeri Londont, a londoni élet ezer­nyi titkát — fényűzést és nyo­mort egyaránt —, sőt vidékre is ellátogat, ahol feltárul előt­te a választási hadjáratok, a korabeli angol belpolitikai élet minden aljassága.; Élményeit pompás „vázlatai­ban” (sketch) eleveníti meg, amelyek az első világirodalmi szintű sikert jelentik számára. Az 1836-os év nagy eseményt hoz Dickens életében. Ekkor köt házasságot Catherine Ho- garth-szel, kollégája, George Hogarth legidősebb leányával, akivel egész 1870-ben bekövet­kezett haláláig élt boldog, meghitt családi életet. Ennek hatása jelentős mértékben érezhető regényein is. Ugyanebben az évben indult meg nagyszerű „füzet-soroza­ta”, amelynek gyűjteményét Pickwick Klub címen ismeri az olvasó, s amelynek foly­tatásait izgalommal várta min­dig a korabeli angol kisvárosi közönség. A Pickwick Klub humoros témája után társadalmi kérdé­sek boncolgatását kezdi épp az 1838-ban megjelent nagysike­rű, talán egyik legismertebb regényével, a Twist Olivérrel. Szomorú, gyötrelmes sorsú kis hősét, aki jellegzetes, natura­lista színnel rajzolt szörnyű környezetben nőtt fel, ma is ismeri és megkönnyezi min­den olvasó. . regényét követi 1839- ben a szegényházak és magántanodák kegyetlen való­ságú, személyes élményeken alapuló rajza, a Nickleby Mik­lós, majd a negyvenes évek elején az áldemokraták, a pénzhajhászás, a korrupciótól át- meg átszőtt sajtó kegyet­len szatírája, a Martin Chuzz- lewit. 1843-ban kezdi írni híres „Karácsonyi Történeteit” a valóság és az álmok világának kísérteties ötvöződését. Külö­E nősén az első (Karácsonyi ének) hat megrázó erővel, a zsugori, embertelen, rideg Scrooge és írnoka mesteri raj­zán keresztül érzékeltetve a polgári társadalom minden hit­ványságát, lélektelenségét, uzsorás voltát. Lényegében ezt az irányt kö­veti későbbi nagy regényeiben is. Az 1848-ban megjelent Dombey és fia egy pénzimádó család összeomlását jeleníti meg. Az örökösök című regény az örökléssel kapcsolatos „tör­vénykezési huzavonát” állítja pellengérre. A kis Dorrit az író által jól ismert adósok börtö­nét, ezt a kegyetlen és ember­telen intézményt ostorozza, az 1859-ből való Két város pe­dig a nagy francia forradalom emlékét idézi. Élete derekán túl alkotja meg nálunk talán a legkedvel­tebb, legközismertebb regé­nyét, az önéletrajz jellegű Copperfield Dávidot, amely­nek főhősén kívül számos mellékalakjának rajza, jelle­me él bennünk Shakespeare nagyszerű alakjainak eleven­ségével; 1V1 unkás életének ötven- nyolcadik esztendejé­ben, kilencven évvel ezelőtt, 1870. június 9-én ragadta el a halál. Hamvait az „angolok Pantheonjában”, a Westmins- ter-székesegyházban őrzik, ahová ma emlékezésre zarán­dokol gondolatban minden, Dickensért rajongó olvasó. Egy nagy. az embert haladá­sért küzdő író emlékezete és tisztelete ez. tökös István, a TIT tagja Las Vegas: a hazárdjáték városa Nevada homoksivatagja öle­li körül a 60 000 lakosú kis Las Vegas várost, amely a világ legkülönösebb helye. Las Vegas a szerencse játék hazája, jövedelmének jelentős részét a játékbarlangok bizto­sítják. A játékbarlangokban éjjel­nappal, megállás nélkül forog a szerencsekerék, a város kávé­házaiban mindenütt táblák hirdetik: „Komplett reggelivel a nap és az éjszaka minden órájában szolgálunk.” Nevada állam különös tör­vényei is hozzájárulnak Las Vegas népszerűségéhez. Itt ugyanis hatheti tartózkodás EGRI VÖRÖS CSILLAG: Hely a tetőn (széles) EGRI BRODY: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Vidéki lány GYÖNGYÖSI PUSKIN: A nagy családok EpRI KERTMOZI: Végállomás szerelem HATVANI KOSSUTH: Kocsubej FÜZESABONY: Ahol szeretni sem szabad HEVES: Nincs előadás PÉTERVASARA: Nincs előadás GYÖNGYÖSI KERTMOZIt Spanyol kertész után minden további nélkül felbontják a házasságokat, még a külföldiekét is és a vá­ros tíz szállodájában a forga­lom jó részét a válni akarók biztosítják. A városka számta­lan kis templomában, amelyek olyanok, mintha Walt Disney rajzfilmjeiből léptek volna elő, 20 dollárért minden kér­dezés nélkül azonnal megeske­tik a párokat, még menyasz- szonyi ruhával is szolgálnak. A játékbarlangokban ingyen cigarettával, itallal, sőt vacso­rával is ellátják azokat, akik elég jelentős összegekkel gya­rapítják a bankot. Jack Entratter, a Las Vegas-i Sands Hotel tulajdonosa sze­rint: „Hetenként átlag két­százezer ember érkezik Vegas- ba. A szálló forgalma körülbe­lül évi tízmillió dollár, ebből azonban kétmilliót költünk a bárban fellépő, elsőrendű va­rieté-művészek gázsijára. Rö­videsen új szárnnyal bővítjük a Sands Hotelt, amelyben csak többszobás lakosztályok lesz­nek. Minden egyes lakosztály­hoz saját úszómedencét építte­tünk”. I960. JÜNIUS 9., CSÜTÖRTÖK FÉLIX 90 évvel ezelőtt, 1870. Június 9-én halt meg CHARLES DICKENS angol iró. Regényei­ben aranyos humorral ábrázol­ja kora társadalmát, saját nyo­morúságos gyermekkora azon­ban mély nyomokat hagyott művein. Legtöbb regénye ifjú­sági feldolgozásban is megje­lent. A Copperfield Dávid-ban önéletrajzát irta meg. Néhány világhírre szert tett regénye: Pickwick club, Nickleby Miklós, Twist Olivér. Dickens 1812-ben született. 435 évvel ezelőtt, 1525. június 9-én halt meg csapata élén FLORIAN GEYER frank lovag, az 1524—25-1 németországi nagy parasztháború egyik vezére. Alakját az irodalomban Gerhart Hauptmann drámája örökítette meg. 150 évvel ezelőtt, 1810-ben született OTTO NICOLAI német ze­neszerző. A Windsori víg nők című operája az egyik legjobb ko­mikus opera. Nicolai 1849-ben halt meg. CHARLES DICKENS FILMs A nagy családok MAGYARUL BESZÉLŐ FRANCIA FILM A pénz hatalmasainak világába enged bepillantást ez a magyarul beszélő francia film, amelyben Jean Gabin mel­lett viszontlátunk egy sor neves francia művészt. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház játssza június 9^15-ig ét % hatvani Kossuth Filmszínház június 23—29-ig. Nagy kulturális eseményre késsülnek Egerben Június 14—15-én az ország színigazgatói, főrendezői és gazdasági vezetői munkaérte­kezletre ülnek össze Egerben, hogy megvitassák színházaink további fejlesztési lehetősé­geit, kiterjesztve tevékenysé­güket az ország minden elér­hető részére. Megvitatásra kerülnek az előadások eszmei és művészi színvonala emelésének, az elő­adások száma növelésének le­hetőségei, a színházi tevékeny­ség kiterjesztése olyan terüle­tekre, amelyek eddig nem ré­szesültek kulturális ellátottság­ban. A tudományos munka decentralizációja — Szerencsés dolog, hogy a tudományos munka decentra­lizációja kérdésként nem vi­déken vetődött fel, hanem azt a központi szervek fogalmaz­ták meg megoldandó feladat­ként. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete értékes kezdeménye­zés megvalósításához fogott most — mondotta kér­désünkre dr. Bakos József, az Egri Pedagógiai Főiskola tan­székvezető tanára. A beszélgetés során értesül­tünk arról, hogy a magyar nyelvtudomány az utolsó tíz esztendőben jelentős fejlődé­sen ment keresztül. Haladt a nyelvjárás-kutatás, megoldás elé került a tömegek nyelvi kultúrájának a problematiká­ja, a szótári munka is nagy lé­pésekkel fejlődik. Ezt a fontos munkát eddig az MTA Nyelv- tudományi Intézete végezte. Az eddigi eredmények meg­szilárdítására és fejlesztésére most az intézet 1 elhatározta, hogy a nyelvtudományi kuta­tó, szervező és feldolgozó mun­kát decentralizálja. Elsősor­ban a vidéki egyetemek és fő­iskolák magyar nyelvi tanszé­keit kívánják bevonni ebbe a fontos tudományos munkába. A közelmúltban Budapesten értekezletet hívtak össze és ott a decentralizáció elvi, szerve­zeti kérdéseit tárgyalták meg. A szűkebb intéző bizottság tagjává választották az egri főiskola részéről dr. Bakos ló- zsefet. A kitűnő kutató és rendsze­rező professzor, dr. Bakos Jó­zsef elmondta, milyen felada­tokat vállalt a tanszék nevé­ben: — Vállaltuk a Mátra vidék nyelvjárás-kutatását, az itt dolgozó nyelvkutatók, érdek­lődők összefogását, az elké­szült munkák kiadásának elő­készítését, az ehhez szükséges pénzügyi alap megteremtését — Vállaltuk a Tokaj-hegyal­jai vidék és főleg szőlőkultú­rájának szókincsét összegyűj­teni, feldolgozni; szorgalmaz­ni fogjuk ezen a területen a névtani gyűjtést is. A névanyag­nak (földrajzi és személyne­vek) összegyűjtése sürgős mun­ka, hiszen az egyes földrajzi nevek a falun beálló gazdasá­gi változások következtében eltűnnek, kivesznek. — Vállalta a főiskola tan­széke, hogy Eger és közvetlen környékének népnyelvéből magnetofonfelvételeket készít, s itt elsősorban az egri szőlő- művelésre vonatkozó szókincs anyagát kívánja szalagra rög­zíteni. — Értékes és izgalmas fel­adatot vállaltunk, amikor tu­dományos igénnyel kutatjuk, vizsgáljuk a tanári beszéd problematikáját, a helyes ma­gyar fonetikai és retorikai be­széd alapjait. Figyelemmel kí­sérjük, hogyan nő bele a fia­tal nemzedék a köznyelvbe és évek folyamán milyen válto­zások tapasztalhatók beszédé­ben, nyelvi kifejező készségé­ben, nyelvkultúrájában. — E munkák elvégzéséhez megfelelő szervezeti keretet is kell biztosítanunk. Itt számí­tunk mindazokra, akik ezen a munkaterületen dolgozni kí­vánnak, pedagógusokra, más kutatókra és nyelvészkedő ér­deklődőkre. Különösen fontos, hogy az egri főiskola magyar nyelvi tanszékén minél előbb modern, kutatási feladatokat is segíteni tudó, fonetikai la­boratórium épüljön ki. Hang- archívumunk az eddigi ered­mények mellett Is bővülni fog. Igyekszünk majd a Nemzetkö­zi Hangunió tervmunkájába is bekapcsolódni és szoros kap­csolatot tartani az MTA Nyelv- tudományi Intézetének foneti­kai tagozatával. — Az említett tennivalók nemcsak tudományos felada­tok megoldását jelentik: a fő­iskola oktató intézmény és ezért a vállalt feladatok egy­úttal az oktató-nevelő munkát is szolgálják, sőt tudományos munkálkodásunk hasznát az általános iskolai oktatásban is érezni lehet majd. A tanári beszéd gyakorlati problémái­nak feltárása, az iskolai fone­tikai oktatásnak megfelelő szemléltető eszközökkel való ellátása, az ismeretterjesztő és felnőtt oktatás beszédpedagó­giájának a segítése — mind­mind munkásságunk köréhez tartozik, a problémák megol­dást várnak és valószínűleg nyernek is az elmélyült tudo­mányos munka jutalma kép- pen. A nyilatkozat és ezek a so­rok felhívni szándékoznak az érdeklődők figyelmét, a szak­emberek és nyelvészkedő lai­kusok összefogását kívánják megteremteni az érdekes és hasznos tudományos munka elmondott programjának meg­valósítására. (farkas) A számtalan kusza akadály elhárítása, a célkitűzések kö­rülményeinek jobb megterem­tése feladata az értekezletnek; amelyen a Művelődésügyi Mi­nisztérium részéről Meruk Vilmos, a színházi és zenei fő­osztály vezetője, Hlatki János- né, Szlovák László, az osztály munkatársai, a Nemzeti Szín­ház részéről Major Tamás igazgató, Marton Endre főren­dező, valamint a többi színház művészeti és gazdasági szak­emberei vesznek részt képvi­selőként. Talán még sohasem sikerült, hogy ilyen egységesen, ennyi szakember vitassa meg szín­házművészeti problémáinkat. Minden okunk megvan arra, hogy nagy reménységgel néz­zünk a munkaértekezlet elé, hisz minden megvitatott és döntésre kerülő probléma or­szágos kihatással lesz színházi kultúránkra. Ez az alkalom az egri Gárdo­nyi Géza Színház számára is jelentős. Az értekezlet idején bemutatásra kerülnek az évad legsikerültebb produkciói, Ib­sen Nórája, Federico Garcia Lorca A csodálatos vargánéja, Don Perlimplin és Belisa sze­relme a kertben és Darvas Jó­zsef Kormos ég című műve. A Gárdonyi Géza Színház művé­szeinek lesz tehát módjuk az ország legjelentősebb szakmai tekintélyei előtt bizonyságot tenni művészi felkészültségük­ről. Mindent összevéve, tehát igazoltnak látjuk azt a tényt, hogy ma már a színház nem­csak a fővárosunk ügye, ha­nem az egész országé, s hogy nincs kis színház és nagy szín­ház, hanem csak színház van, amely kultúrpolitikánk szószéke. Hisz ez esetben is ta­lán az ország legkisebb szín­házában ülnek össze művé­szeink és színházi szakembe­reink, hogy a színház legna­gyobb problémáit megvitassák, (Pásztor)

Next

/
Thumbnails
Contents