Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-07 / 133. szám

1960. június 7., kédd répűjsaö 3 »■ > '*■ A „nasi“ nevet mások örőklik Vizsgáztak az egri Finomszerelvénygyár ipari tanulói AZ ÉGRl Finömszerelvény- gyár TMK-műhelyében izga- lómtól volt terhes a levegő. A zúgó gépek fölé hajló fiatalok arcán ugyan nem lehetett semmi különöset látni, de a közömbös arckifejezés most igencsak nagy belső feszültsé­get takart, valahányszor a gé­pük felé sétált Dabi Bálint bá­csi, a mester, vagy a vizsgáz­tató bizottság valamelyik tag­ja. Tizennyolc fiatal ipari ta­nuló lépte át szórongva ezen a napon a gyár kapuját, hogy számot adjon a három év gyakorlati tapasztalatáról, a felkészülésről. Megszokták már a munkát, mégis most kicsit félénken kezdtek a mun­kához, az igaz, hogy az első gépfordulat elfelejtette velük a vizsga napját, otthonosan kezelték a gépet, szerelték össze a villanymotorokat. Az egerbaktai Fehér Sándor Is ügyesen végezte a Skoda 20-as motor általános szerelé­sét, biztosan álltak kezében a lakatosszerszámok és időre befejezte a „nagyjavítást”. — Megszoktuk már a mun­Akik távolabb állnak, ki­csit közelebb húzódnak, nya­kukat nyújtva figyelnék. Ebben az üzemrészben nyol­cán vizsgáztak, kezdi a főmű­vezető. A szabaduló tanulók vizsgamunkaként egyes gépe­ken javításokat végezték, a munkájukról csak annyit tu­dók mondani, hogy ha osz­tályoznám őket, én átlagban négyést írnék a bizonyítvány­ba. A fiúk arcán boldóg mosoly ömlik el, összesúgnak: most már jöhet a délutáni szóbeli vizsga. A vélemény valóban meg­nyugtató és azt is mutatja, hogy a Finomszerelvénygyár- ban jól halad az utánpótlás- képzés, nagy gonddal tanítják a gyárba került ipari tanuló­kat, mert azt akarják, hogy sokoldalú szakemberekkel nö­vekedjék a munkásállomány. Tizennyolc ipari tanuló vizs­gázott a Finomszerelvény- gyárban, a munkapadok mel­lett, a gyakorlati tudásból, de ezen a vizsgán a szakmunká­sók, tahárók és a mestér isótt voltak, három év tariító-néve- lő munkájáról kaptak osztály­zatot. Ebbén az esetben, ha néni is kitűnőt, de erős jót. — Jaj, csak a 15tös tételt húzzam ki, azt nagyon meg­tanultam — akarja maga mel­lé állítani a szerencsét a ké- recsendi Czollner János. De ez már áz autóbuszon hang­zik délután. Mindenki egy tételre gondól tételre, amit valamikor jól megtanult és ha a kezében le­het bízni, azt is húzza ki, ha nem, hát tévédéit. — Csak nyugodtan, gyéra- kek — biztatja őket a mester, nem lesz semmi baj. Ez a jóslat vált be. SIKERESEN vizsgáztak a finomszefelvénygyári ipari tanulók, búcsút mondanak a diáksapkának, a „hasi” nevet mások öröklik és a gyárban első keresetükét kapják majd, mint lakatossegédek. Három év eredményes ta­nulása után megérdemlik. (— ács) kát, nem féltünk, amikor a vizsgára jöttünk — mondja kicsit bátortalanul a szőke Szabó János. — Szorgalmas gyerekek vol­tak valamennyien — dicséri őket benn az irodában a mes­ter. — Nehogy elbízzák magu­kat, mert a szóbeli még dél­után lesz. A kis Szabó nagyon ügyes gyerek, van érzéke a szakmához. — Olyan vizsgamunkát ké­szített, hogy még idős szak­munkásnak is becsületére vált volna. A munkája, a hidrau­likus fűrészgép, az országos iparitanuló-kiállításon is sze­repel — dicséri büszkén a ta­nulók legjobbját Dabi elvtárs. Az 1960-as Ha az időjárás megint nem „divatozik”, s a kellemes nyá­ri est szellője nem hoz hirte­len záporokat, sokkal jobban sikerült volna az egyébként nagyon jól kezdődő divatbe­mutató szombaton este Eger­ben, a Park Szálló kerthelyisé­gében. A Budapesti Illatszer- gyár és a Heves m. Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kö­zös rendezésű divatparádéja azonban még így is adott néhány tapasztalatot a szép ruhák, az ízléses vonalak ked­velőinek. Sok szép ruhát vo­nultattak fel ugyanis a bemu­tatón, amelyek közül a hűvö­sebb napokra nagyon alkalmas fazonnak erre a nyárra a komplék mutatkoznak, az nyár divatja • „igazi” nyári ruháknál pedig a szabott felsőrész és nagyon bő alj dominál. Nem volt nehéz megállapí­tani azt sem, hogy ezekhez az egri Nőiruha Boltban is kap­ható kész ruhákhoz a széles öv ülik a legjobban A bemutató után általában elmondható, hogy — bár az itt felvonult ruhák egy részét már hosszabb ideje láthatjuk höl­gyeinken — konfekció iparunk­nak ebben az esztendőben sem kell szégyenkeznie nyári ruha kollekciója miatt. A most be­mutatott ruhák és fürdőruhák szépek, ízlésesek s ami a leg­szembetűnőbb, nem keresett, mesterkélt fazonúak, hanem nagyon egyszerű vonalúak és Tanulmányi átlag: EH ,.. hogy a nyílt tengeren az amerikai hadiflotta egységei akadályozzák a szovjet hajó­kat útjuk folytatásában. Többször hajtanak végre támadásszerű harci mozdu­latokat, veszélyeztetve vele a szovjet legénység életét és a szállított árut. Az amerikai légiflotta gé­pei zuhanórepüléseket haj­tanak végre a szabad vize­ken haladó szovjet tartály­hajókra, felrúgva azokat a nemzetközi jogszabályokat, hogy „a nyílttengeri hajó­zás szabadsága minden or­szág elidegeníthetetlen jo- ga . Az amerikai légi és tenge­ri kalózok nem tanulnak a történelemből, nem akarják tudomásul venni, hogy a né­pék békében akarnak élni. A kalózok időszaka már lejárt, a nemzetközi megbé­kélés tengerének nyugalmát nem zavarhatják meg az amerikai tőrpedórombolók és bombázó repülőgépek — büntetlenül. A tenger és a népek írat­lan törvénye ítélkezni fog fölöttük. (K. J.)- Egerben éppen ezért mindegyik darab nagy sikerre tarthat számot. Szólni kell még a divatbe­mutató keretébe illesztett mű­sorról, s azok szereplőiről is: Hollós Ilonáról, Majláth Jenő­ről, Róbert Frigyesről, Somló Sándor és tánczenekaráról, valamint Halmi Gábor konfe­ransziérői. A fővárosi vendég- művészek mindegyike kelle­mes, vidám perceket szerzett a divatparádé nagyszámú kö­zönségének. Május 30-án reggel nem ver­te fel az Apci Általános Iskola udvarát a szokásos vidám gyermekzsivaj és kacagás, ha­nem ünneplőbe öltözött apák, őszülő, idős bányászok gyüle­keztek 9 órára. A dolgozók is­kolája levelező tagozatának a vizsgáját erre a napra tűzte ki a megyei tanács VB művelő­désügyi osztálya. A VII. osz­tályban 20 munkás és égy dol­gozó paraszt, a VIII. osztály­ban kilenc munkás vizsgázott, ebből két dolgozó nő. Az írás­beli dolgozatokat már az el­múlt héten megírták a hallga­tók. Konkoly Miklós vizsgabi­zottsági elnök megérkezése után megkezdődtek a vizsgák. A hallgatók tételeket húztak és elmélyült gondolkodás után beszámoltak tudásukról. Igen sok szép, részletes féléletét hallhattunk. Tízhónapos, ko­moly, fáradságot nem ismerő munka eredményeként meg­érdemelten kapták meg a bá­nyász elvtársak a VII., illetve VIII. osztályból a bizonyít­Igen megható és bensőséges ünnepség keretében rendezte meg a megyei Vöröskereszt szociális szakbizottsága Vá- mosgyörkön, a szociális ott­honban az öregek találkozóját. Az ünnepségen részt vettek a járások, a várósok vöröske­resztes aktívái, a tanácsok szo­ciális előadói és meghívtak néhány öreget más szociális otthonokból is. Az ünnepségen Harangi Ist­ván, a Gyöngyösi Járási Ta­nács munkatársa üdvözölte az otthon lakóit, a meghívott ven­dégeket, majd Csokros Stefá­nia, a Vöröskereszt megyei titkára mondott beszédet. Meleg szeretettel üdvözölte az öregeket és köszönetét mon­dott mindazoknak, akik előse­gítették és lehetővé tették a ványt. Különösen ki kéll éiViel- ni Tiliczki József, Kóvács And­rás, Szabó József, Murányi László és Lévay József elvtár­sakat, akik a legidősebbek kö­zé tartoznak és a legszotgalma- sabban készültek fel a vizsgá­ra. A tanulmányi átlag a VII. osztályban 3,9, a VIII. osztály­ban pedig 4,2. Az iskola nevelői fnittdéht megtettek a dolgozók tovább­képzése érdekében. A jó mun­kát igazolják ezek az eredmé­nyek. Este a fölmüvésszövetkeiet klubhelyiségében jól sikerült vacsorán vettek részt a dolgo­zók iskolája hallgatói és néve­lői, családtagjaikkal együtt. Kellemes cigányzene mellétt sűrűn koccantak a poharak, jólesett a jó apci bor minden­kinek! így még szorosabbra fonódott a kapcsolat, még kö­zelebb kerültek egymáshoz a bányász és pedagógus csalá­dok. Stólmár Aladár szociális otthon lakóinak a nyugodt, gondtalan életét. Az ünnepség nagyon kedves percei voltak azok, amikór a kis óvodások és az iskola út­törői bájos műsorral köszöntöt­ték az öregeket és énekszá­mokkal, bábműsorral szóra­koztatták a hallgatóságot. Az ünnepség után közös ebédén vettek részt a jelenlevők, májd a délutánt is jó hangulatban töltötték, amelyet még csak fo­kozott az a két hegedű, amely előkerült, s amelynek muzsiká­jára az otthon öreg lakói és a vendégek közül is többen tánc­ra is kerekedték. Az öregek találkozója min­den bizonnyal jó ideig feléjt- hetelen emléke marad a vá- mosgyörki szociális otthon la­kóinak. rwi flz egri kereskedelem felkészült a nyárra i—— !■! 1 Üregek találkozója Vámosgyörkön A MŰHELYBEN ezalatt az idő alatt befejeződik a nagy „vizsga”. A tanulók, Czollner János, Liszkai János, Bukta Barna, Csonka László és Sza­bó János izgatottan várják az eredményhirdetést, ami ugyan még csak tájékoztató jellegű. Némelyikük fülig olajosán sorakozik a többiek mellé, látszik rajtuk a nagy igyeke­zet. — Sikerült a vizsgafeladat? — és erre a kérdésre szinte egyszerre fordulnak Perge Im­re főművezető felé, hogy mint a legilletékesebb, ő adja meg a választ. A főművezető rövid ideig sókat sejtetően vár. Fára mászó halak Vannak halak, amelyek képtele­nek sokáig a víz­ben tartózkodni. Ha nem kerülnek ki a levegőre, el­pusztulnak. Ezek a halak — perioph- talmusok, vagy ug­róhalak — több­nyire Nyugat-Af- rika trópusi erdei­ben. a szárazföld és a tenger hatá­rán élnek. A periophtalmu- sok általában 15 cm-nél nem hosz- szabbak. Az iszapi ugróhal melluszo­nyaival mászni is tud. Veszély ese­tén pillanatok alatt elmerül az iszap­ban, vagy felmá­szik a fára. Az ugróhal ki­dülledt, vörös sze­mével nagyszerű­en lát és roppant nehéz észre­vétlenül megkö­zelíteni. Kercsiben, a ten­geri halgazdasági és óceanográfiai tudományos ku­tatóintézet akvá­riumában több mint egy éve két iszapi ugróhalat tartanak. Nincs is belőlük több az egész Szovjet­unióban. Itteni életkörülményeik rendkívüliek, hi­szen nem az óceán vizében, hanem a Kercs-öböl édes vizében élnek, nem rovarokkal, hanem húsdarab- káJckal táplál­koznak. A húst „asztalra” — a viz fölé erősített lapos kőre helyezik szá­mukra. Itt a nyár. Felkerestünk hát néhány üzletet Egerben, hogy tájékozódjunk: milyen mérték­ben készült fel kereskedel­münk a nyári szezonra? A SPORT- ÉS JÁTÉKBOLT az első állomásunk. A vásárlók nagy tömegéből csak alig tud­juk néhány percre elszólítani Székely Endre boltvezetőt. — A gyermekek részére — mondotta — bőven érkeztek homokozó játékok, vödrök, labdák, rollerok, biciklik és robogók. Nincs hiány strand­cikkekben sem: úszóövek, für­dőköpenyek, strandlabdák kö­zött válogathat a vásárló. A különböző kirándulási cikkek­ből is feltöltöttük a raktárt, de a kellemes nyári időtöltéssel kapcsolatos horgászati felsze­relések sem hiányoznak innen. Körüljártuk az üzletet, való­tiígillHIHllllültlflllll«IIIHIUIII9tl 1119IIIM!IIIMIII«ItltllHlHIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÜI!«ItlIlllllllllllllllllltlUlllIIIllllltlIIIIIIHIIIItl 111111111111 IliiI1IIIIH fl!!«ltllll!lll||llllllllltltllll||lilllIII«!lflllilllllllll<IMailllllllllllUiniliai* AZ IGAZ. HOGY APRÓ gyerekkoromban legelsőnek stfáfkocsis akartam lenni, de közvetlenül azután a cukrász- mesterség iránt éreztem mód­felett nagy elhivatottságot. És ez a vágy hosszú időn át meg­maradt bennem. Érthető. Már csak azért is, hisz világéletemben imádtam az édességet. Fagylaltot, de leginkább a süteményféléket: krémest, tortát, mignont. És mennyi tortát ehet a cuk­rász! Egyszóval, mindig irigyked­tem a cukrászokra. És tegnap délután, amikor az egri cuk­rászműhelyben jártam, ismét felrémlett a régi álom: ó. be jó dolguk lehet a cukrászok­nak... De engedelmet. csak most vettem észre, eltértem a tárgy­tól, hisz csupán rövid riportot akartam írni arról, hogy miből mennyit készítenek a Vendég­látóipari Vállalat egri cukrász­üzemében. Az üzemvezetőt már nem ta­láltam bent. Román Teréz és Joó János cukrászok: mindket­ten fiatal segédek, két éve sza­badultak fel, ők adtak vála­szokat a kérdésekre. Ezt Jőó János mondta: — Gazdag város Eger. úgy értem ezt, hogy sokan és sok tortát és más süteményféléket vásárolnak és a mi vállalatunk Hz ínyenc ízek műhelyében a városon kívül a környék for­galmát is biztosítja. — Miből fogy a legtöbb? Most Román Terézé a szó: — MIGNONBÓL NAPÓNTA 1500-at, habrollóból még ennél is többet, krémesből legalább kétezret szállítunk. És másnap­ra egyetlen darab se szokott maradni. — Hányféle' tortát készíte­nek? — Általában tízfélét. Csoko­ládésat, dobost, puncsost, roko­kót, legyezőt, narancsot, citro­mosat... Közbevág Joó János: — Tehát csak amolyan sab­lonosokat. amik másutt is van­nak. — Milyen különlegességeket gyártanak? — Csokis csemegéket, legtöbb­jét az áprilisban Budapesten megrendezett cukrászati kiál­lításon láttuk és ott tanultuk készítési módjukat. Pestről hoztuk a párizsi csúcsot, a tüs­kés indiánért is többek között — A fagylaltot is ez az üzem készíti? Román Teréz mondja: — Igen. naponta hétközben két és fél mázsa, vasárnap majdnem négy mazsa fagylalt fogy el Egerben. A nyári me­legekben hat mázsánál is töb­bet kell készítenünk. — Saját elképzelésű süte­ményreceptjük is van? Joó János bólint. — Hogyne, minden cukrász­nak van. Én még nemrégen vagyok a szakmában, de négy­öt receptet én is összeállítot­tam már. Az egyik például di­ósszelet csokoládéval áthúzva, a töltelék vajkrém és dió, rummal ízesítve. Nagyon fi­nom s kiadós is, csak az a baj, hogy drága. Egy szelet ára 5— 6 forintba kerülne. — És magának mi a ked­venc saját receptje? — kérdeztem Román Teréztől. — A GESZTENYÉS ALA- GŰT. A külső, az alagútszerű rész piskótából készül, a kö­zépső rész pedig gesztenye­krémből... Most újból Joó János szól. — Engedelmet, a szomszéd műhelyben politechnikai órát tartok. S várnak a diákok... Hát ez érdekes. Átsétáltam Joó Jánossal a szomszéd műhelybe. ahol vagy húsz leány csiripelt. A Szilágyi Gimnázium I/C. osz­tályának tanulói. Major Etelka és Földi Mari­anna mignon készítéséhez a habot verték, a többiek pe­dig ... Kéry Éva a másnapi orosz nyelvtant tanulmányoz­ta. mások a helyiség közepén álló asztal körül vitatkoztak valamin, de tán saját szavukat sem értették. Csányi Magdolnától kérdez­tem: — Mivel foglalkoznak az idén a politechnikai órákon? — Ebben a félévben sütéssel. — Mit tudnak már sütni? — Krémest, pozsonyi kiflit, marcipánt, csokitortát, mig­nont, sós teasüteményt... Talán még sorolta volna, ha félbe nem szakítom: — Főzni tudnak már? — Hogyne, az Ady Endre kollégiumban tanultunk az első félévben. TEHAT FŐZNI IS TUD­NAK. Mindegyikük. De mind­egyikük mást szeret főzni. Har­gitai Izabella kizárólag a sült kacsa készítését kedveli, Blas- kó Mária pedig a tökfőzelék főzését részesíti előnyben. Valaki ezt mondja: — Az semmi. Én tudom a legjobbat. Csodálkozom: mit? — A sarokházat... Na, ez tényleg jó. Főleg, ha megfőzik... Szántó István ban. a nyári idény-áruknak nagy választéka kelleti magát a polcokon. A NAPSUGÁR ÁRUHÁZ a következő üzlet, amelyet meglátogattunk. Tóthpál Jó­zsef üzletvezető elmondja, hogy rég látott bőségben tudta feltölteni a raktárát a nyári szezonra áruval, mind pamut-, mind selyem- és nylonáruból. Igen divatos színekben, bő vá­lasztékban sorakoznak az áll­ványokon a kartonok, floko- nok, divatvásznak. Egész szín­skála tornyosul a twill nevű, 29,40 forintos műszálas, lágy esésű nyári anyagból. Megtud­juk, hogy az idén a divatszín a türkiszkék. A selyemáruk kö­zül az 57 forintos nyakkendő­selyemből soha nem látott szín- és mintaválaszték áll a női vásárlóközönség rendelke­zésére. ötven véget szerzett be fáz üzlet. De emellett van ripsz -és krisztalinselyem is, amely fa flokonhoz hasonló kellemes !viseletű, nyári ruhaanyag. A tnylonanyagokból is igen nagy fszín- és minőségű választékot ímutat Tóthpál üzletvezető. | Készre haféleségek között is -bőven válogathatnak a vevők. ? Divat lesz a nyáron a nők kö- "rében a kompléviselet, de a fér- • fiák is megtalálják az igényük- [nek és pénztárcájuknak meg­-felelő jersey zakót, vagy tro- fpikál öltönyt. f Érdeklődöm, hogy mi a hely- fzet a nyári férfiingek terén. — tNincs ebben sem hiány — ímondja az üzletvezető. — Át- ftört anyagú, apacsgalléros, fkönnyű anyagokból, különbö- \ző fazonokban készült ingek- |re mutat, de közli, hogy még fvár további szállítmányokat is. |A divatszín az idén is a fehér | és a kék lesz. | ízléses női fürdőruhákat mu- ftatnak az elárusítók, szatén- fbói és kartonból. Elmondják, "hogy a női fürdőruhadivat az |idén az egyrészes. hátul gumis, |elöl pedig elütő színben, disz- fkréten díszített lesz. A férfiak |is megtalálják majd kedvükre fvaló fürdőruhájukat.- Valóban jól felkészült Eger -egyik leglátogatottabb üzleté fa nyári szezonra. AZ ILLATSZERBOLTBA is elvezet utunk. Molnár LAszlóné boltvezetőtől megtud-' juk, hogy a strandoláshoz, na­pozáshoz szükséges cikkeik te­rén nincs semmi hiány. Van naptej és a legújabb berga- mottos „Opera” napolaj és fényvédő krémek. A nyári idényben divatos a sötétébb púder használata, ehhez is megtalálják asszonyaink és lá­nyaink az igényüknek megfele­lőt. Hazai és külföldi nyári üdí­tő kölniket rak elém a pultra Mólnál» Lászlóné: van bőven válogatási lehetőség. Végül a keresett strand- és sporttás­kákban való bő választékra hívják fel a figyelmemet. AZ ANYÄK BOLTJÁBAN Btró Béla boltvezetőt éppen nagy tömegű áru átvételétől hívjuk kissé félre. — Gyermekek részére napo­zókban, fürdőruhákban, frottír gyermekköntösökben, apacs­nyakú ingekben bőven tudnak a mamák válogatni. Nem hi­ánycikk már a leányka habse­lyem kombiné és nadrág — pe­dig tavaly még gyenge volt ezekből a keresett árufélesé­gekből az ellátás. Leánykaruhák, sokféle szín­ben és fazonban kerülték elém a pultra, kartonból és ói­kéból a fiúk részére való rö­vid nyári vászonnadrágok mellett. Nem hiánycikk már « leányka nylonblúz sem. Amikor a szandálok felől ér­deklődöm. Bíró Béla elmondja, hogy ezekből is van, de a 19— 22. és 31—38. számúakból több is lehetne, pedig ezek a kere­sett számok. Remélhető, hogy a közeljövőben ezt az egy hiá­nyosságot is pótolni tudja a gyártás, illetve a nagykereske­delem. Megtudom egyébként, hogy az Anyák-boltja második ne­gyedévi tervének máris 80 százalékát teljesítette, pedig még egy hónap van háp-a. Ez is azt bizonyítja, hogy nincs fennakadás a nyári cikkekben. — Mi felkészültünk a nyár­ra — mondja Bíró Béla üzlet­vezető — csak már itt lenne’ Sugár Istpétt

Next

/
Thumbnails
Contents