Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-07 / 133. szám

4 népűjsag I960, június T., kedd A búcsúzás vidám volt Beszámoló a legutóbbi színházi bemutatóról Búcsúzás Verőfényes májusi nap volt. Á szél kellemesen simogatott és az eső utáni oxigéndús le­vegő eretfeszítő életre serken­tett. Az utcán járókelők siet­tek dolguk után és az egyik ruházati bolt ajtajában ásítoz- va álldogált az elárusító, do­kumentálva a vásárlási ubor­kaszezont. A város élte a maga meg­szokott hétköznapi életét. Az egyik mellékutcából népes csoport fordult be a főutcára. Vonultak végig és valami kü­lönös hangokat hallattak. Egészen különös hangok voltak ezek. Hasonlítottak az őserdő fiának, Mauglinak első beszédpróbálkozásához — Csao, csao — búcsúztak egymástól és közben karjukat magasba lendítették, úgy gon­dolom, az erdei lakók leg­újabb szokása szerint. Pedig csak középiskolás lá­nyok voltak. — SPECIÁLIS MÁTRAI és egri jellegű emléktárgyak kerülnek forgalomba a közel­jövőben. Az emléktárgyakat az egri Óra- és Ékszerkeres­kedelmi Vállalat értékesíti majd. — A MEGYE földművesszö­vetkezeteinek ügyvezetői egy­hetes szakmai továbbképzésen vesznek részt Síkfőkúton. A tanfolyam hétfőn kezdődött és szombaton délben befejeződik, ahol az előadók ismertetik a hallgatók előtt a nyári mun­káknál levő legfontosabb fel­adatokat. — A HÉT KÖZEPÉN meg­beszélést tartanak a recski nőtanács tagjai, hogy értékel­jék a parádfürdői palócnapon elért helyezéseiket és meg­szabják további munkájukat. — KÖRÜLBELÜL HAT HÉ­TIG lesz zárva az egri Cseme­ge, amely június 2-án bezárt. Ez idő alatt átalakítják az üz­let belsejét és teljesen új, kor­szerű berendezéssel látják el a megyeszékhely legnagyobb forgalmú élelmiszer-árudáját. — AZ EGRI Finomszerei- vénygyárban dolgozó ipari tanulók vizsgamunkáit a bu­dapesti ipari tanuló vizsga- munka-kiállításra bekérte a kiállítást rendező bizottság. A vidéki ipari tanulók közül csak az egrieket érte ez a ki­tüntetés országos viszonylat­ban is. — OKTÓBERBEN ELKÉ­SZÜL a korszerűsített recsk— siroki út. Az út két és fél kilo­méteres szakaszán már elvé­gezték az olajos hengerlést, a további részeken pedig most folynak a földmunkák, és az új kőalap hengerlése. — A KÁLI Március 15. Tsz 20 férőhelyes istállót épít sa­ját erőből. Az építkezéshez az egri Vegyesipari Ktsz nyüjt szakmai segítséget. A munkálatokat a közeli napok­ban befejezik. — MEGKEZDŐDTEK a szó­beli érettségi vizsgák az egri Szilágyi Erzsébet Leánygim­náziumban. A sikeres írásbeli érettségik után ezek is befeje­ződnek a hét végére mind d négy negyedik osztályban. — SPORTÜNNEPÉLY. Jú­nius 10-én, pénteken este 1 órai kezdettel, a KISZ városi bizottsága a XVII. olimpiai év alkalmából, a szabadtéri szín­padon „Béke és barátság” sportünnepélyt rendez, ame­lyen részt vesznek az általános iskolák, a MŰM 214. számú Erkel Ferenc iparitanuló isko­lája, a Mezőgazdasági Techni­kum és a gimnázium tanulói. — K1SZISTÁK VÁLLA­LÁSA. — A nagyfügedi Dó­zsa Termelőszövetkezet KISZ-szervezetének tagjai — csatlakozva a KISZ Központi Bizottságának felhívásához — vállalták, hogy társadalmi munkában nyolc hold kuko­ricát megkapálnak. Vállalá­sukat az elmúlt vasárnapon teljesítették — azaz túltelje­sítették, mert nyolc és fél hold kukoricát kapáltak meg. A vécsi KISZ-szervezet tagjai harminc hold gabona lekaszálását, 10 hold széna­begyűjtést és 14 ezer szőlő- vessző egész évi megmunká­lását vállalták Zenés vígjátékkal búcsúzik az egri Gárdonyi Géza Szín­ház az évadtól és a közönség­től. Szűcs—Bágya: Elveszem a feleségem című nem nagy igé­nyű, szokványos fordulatokra épülő, tartalmában nem sokat mondó, helyenként azonban ötletes vígjátéka, ha élményt nem is, de szórakozást kétség­kívül ad a nézőközönség szá­mára. Kelemen Judit (Magda Ga­bi) és Bende Piroska (Stefanik Irén) együtt laknak egy pesti kétszobás (!) lakásban. Judit­ra éppen nagy munka vár, mint tervező mérnök, megbíz­ták egy üzemi óvoda tervezé­sével, amikor távirat jön, hogy az „aranyos Teri néni” (Olasz Erzsi) feljön néhánynapos lá­togatásra. Mit lehessen csinál­ni? Ha Teri néni megjön, mun­ka nincs, szállodába kell kül­deni tehát — de hogyan? Az ötlet Piroska agyában fogam- zik meg, a telefonálni beté­vedt Szabó Balázs bakteoroló- gust (Gyuricza Ottó) úgy kell bemutatni, mint Judit egyna­pos férjét. .. Itt kezdődik a bonyodalom, EGRI VÖRÖS CSILLAG Két emelet boldogság (széles) EGRI BRODY Az út vége EGRI KERTMOZI A Sas tengeralattjáró GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tánc és szerelem GYÖNGYÖSI PUSKIN Az árban (széles) GYÖNGYÖSI KERTMOZI Hosszú az út hazáig HATVANI KOSSUTH Nyomorultak (H. rész) FÜZESABONY Ahol szeretni sem szabad HEVES Kettőnk titka (széles) pétervasara A tenger törvénye Egerben este fél 8 órakor: Elveszem a feleségem (Petőfi-bérlet) Recsken este 8 órakor: Anyósgenerális amely a harmadik felvonás végére annak rendje és módja szerint megoldódik, mindenki megtalálja párját — legfel­jebb a közönség tűnődik azon: vajon kötelező-e egy színházi évadot „szocialista” limonádé­val zárni? Sprok György számára nem jelentett különösebb problé­mát a vígjáték rendezése és a színészek elismerésre méltó ügybuzgalommal, helyenként látható kedvvel is igyekeztek mindent kihozni a három fel­vonásból S meg kell itt rög­tön mondani: ez az igyekezet nem volt eredménytelen. Olasz Erzsébet, Magda Gabi, Stefa­nik Irén, Gyuricza Ottó, Fe­kete Alajos, Kanalas László, Lenkey Edit, Horváth Ottó és Csapó János — íme az együt­tes teljes névsora, akik az egész társulat nevében búcsúz­tak az utolsó bemutatóval, az új színházi évadig a közön­ségtől. Nem rajtul: múlt, hogy ez a búcsúzás nem lehetett ünne­pélyesebb, de legalább vidám volt! A színház zenekarát, ame­lyet egyszerű magabiztosság­gal, dr. Valentin Kálmán ve­zényelt, nem állította nehe­zebb feladat elé a vígjáték muzsikájának tolmácsolása. E jnye- he jnye ! ? I \T an egy komoly javaslatom! ’ Mielőtt valakit a közlekedésrendészeti szervek le­vizsgáztatnák a jelentkezőket motorvezetésből, először egy arra alkalmas bizottság győződjék meg a jelölt olvasási készségéről. Gondolják el, ha végre valahára elérnénk, hogy minden volánnál, vagy kormánynál ülő vezető abszolút olvasási készséggel rendelkezne, mennyivel szebb és biztonságosabb lenne az életünk. Itt van például a közelmúlt egyik kis eseménye. Egy há­zaspár két gyermekével megy az egri Dobó tér felé a Jókai utcában. Nyugodtan mennek, hiszen csak elölről jöhet ve­szély, mert egyirányú a közlekedés. Az utca megfelelő tor­kolatánál feltűnő tábla jelzi: „Behajtani tilos!” Hogyne menne hát nyugodtan a békés járókelő, háta mögött érezve a biztonságot jelentő táblát. Ám, mi történik hirtelen?!? Egy — nyilván olvasni nem tudó — ifjú motoros hányja azt a bizonyos fittyet a rendre intő táblára, az emberi együttélés írott és íratlan szabályaira, na, és... embertár­saira, akik fejveszetten, rémülten lapulnak a szűk utcát sze­gélyező falakhoz. És senki sem akadt a nagy rémületben, aki legalább a rendszámtáblát leolvasta volna. Persze, nehéz is lett volna, hiszen olyan eszeveszett rohanással tette meg ezt a rövid, de annál szűkebb és kanyargósabb utat, mintha legalábbis az országos csúcsot akarta volna megdönteni. Azt mondják, ennek nem az olvasókészség hiánya az oka? Nem? Hát akkor mi? A krakélerség? Tényleg, igazuk lehet! Bizonyára az hajtja azokat a motorokat és kerékpárokat is, amelyek a Népkert sétaútjain robognak. A krakélerség vitte azt a fiatalembert is, aki a Táncsics Mihály úton csak azért sem a kerékpárosok részére épített príma úton hajtott egy délután, hanem a valahová igyekvő sűrűségen tört át kerékpárjával. Vagy... de minek sorolni tovább a „vágyókat!” Hiszen naponta tucatjával találkozhatunk olyan jelekkel, amik arra vallanak, hogy valami hiba van ... vagy olvasni nem tud­nak, vagy semmibe veszik a szabályokat. Kiegészítem hát előző javaslatomat. Akár ez, akár az az ok, mindenképpen olvasási gyakorlatot kell tartani a sza­bálysértőkkel: minél több forintot leolvastatni az illetőkkel. Bródy újságírói stílusáról (Részlet Bródy, a publicista* című hosszabb tanulmányból) KÉTSÉGTELEN, hogy a „Jövendő” és „Az Újság” című lapok legjelentősebb munka­társa nemcsak szakmai felké­szültségénél, tehetségénél és te­kintélyénél fogva, hanem szor­galma, „újságírói” érzéke, írói teljesítményei és eredményei alapján is Bródy Sándor volt A legtöbb cikket ő írta a „Jö- vendő”-ben. A legtöbb tudósí­tást, átdolgozást, hírt is ő írta, a két munkatárs — Gárdonyi Géza és Ambrus Zoltán — a lapok össztartalmának csekély részét adták. Bródyt, az írót, mindig a „ma legnagyobb problémái” izgat­ták, a nagy összefüggéseket ke­reste, a lényeget kutatta, a be­következett események, oko­zatok okait. Ilyen maradt élete végéig. Bródy mint újságíró, mohón kereste a tényeket, mo­mentumokat, amelyekre ké­sőbb írói munkáiban támasz­kodhatott. Egy-egy apró adat­ból, egy kis hírből, újságírói élményből született aztán nem egy remekműve. (Például „A tanítónő” című drámája és „A nap lovagja” című regénye). Időnként „visszavonulásai”, megtorpanásai voltak Bródy Sándornak. Olykor el-eltévedt a stílus, az ábrázolásmód vilá­gában. Ennek okát elsősorban zaklatott, szeszélyes egyénisé­gében kereshetjük. Csoda-e, hogy eltévedt Bródy? Megté­pázta a sors, egész életében vergődött, küzdött a halállal. Azt mondogatták róla: három­szor halt meg életében. „A gyűlölködés, a gúny so­kat üldözte életén át.” A gyű­lölködés, a gúny, az üldözött- ség nyomot hagytak Bródy írá­saiban. írásai változók, szeszélye­sek, amilyen az ő élete volt. Mégis „kevesen írtak oly szé­pet magyarul, mint ő ... min­dig magyarul írt... mindig magyarul is gondolkozott”. (Kosztolányi). Bródynak megvolt a maga remek stílusa: jellegzetes mon­datfűzések, kifejezésmódok, mondatkötések, erős és nyers kifejezések, ismétlések, eredeti képbeállítások. Bródy rendkívül gyorsan dolgozott, mintha sürgette vol­na valami. Dolgozott kávéhá­zak mélyén, hangos vendég­lőkben, szerkesztőségben és odahaza. Mindenhol tudott ír­ni. S amikor írni akart, nem zavarhatta semmi, senki, mert csak egyetlen dologra, az írás­ra koncentrálta agyának min­den figyelmét. (A tanítónő cí­mű drámáját a „Fészek”-ben, az „Otthon”-ban kezdte írni apró papírdarabokra, étlapok hátuljára, parányi fecnikre, lendületes, olvashatatlan írás­sal. Kövessi, a Vígszínház kö­vér súgója másolta napról napra a darab elkészült jele­neteit: egyedül csak Kövessi tudta elolvasni Bródy kusza kezeírását.) BRÓDY A KIFEJEZÉS­MÓDBAN, hogy ügy mondjam, a külső megformálásban elég nagy szabadságot engedélye­zett magának, nem szorította korlátok közé gondolatait; szertelen és spontán, ugyan­akkor lelkiismeretesen rend­szeres volt munkájában; Té­maválasztásában is nagyvona­lú, könnyed; Bródy, a publicista Bródy stüusát két fő tényező hatá­rozta meg. Először: Bródy a szerelem­ben, az éhségben és a nyomo­rúságban is — mindenütt az embert keresi. Elkápráztatni, érdekesnek lenni, nem várt fordulatokkal megdöbbenteni és meghökkenteni — ez nem Bródy elhivatása, nem az ő feladata. Bródytól teljesen ide­gen a hatáskeresés, az ékes- szólás; ő nem igyekezett pom­pás szóvirágkerten átvezetni az olvasót. Ö az embert keres­te. Az embert — gesztusokban, tekintetek mögött, arcok kusza ráncai mögé, a lélekbe és a szívbe tapogatva. Cikkei nem mindig meghatározott műfaj ú- ak: Bródy sohasem akart szép­séggel vonzani, de mint publi­cista, harcot vállalt magára, s e harcban voltak ellenfelei; és Bródy e harcban nevetségessé és gyűlöletessé akarta tenni el­lenfeleit; cikkei ezért csípő­sen ostorozóak, ragyogóan szellemeseik, édesek, szatiriku­sak: Másodszor: Bródy polgári író volt Polgári író, aki áttörve „osztályának” korlátáit, a nyo­morgók, a munkások számára írt, azok számára, akik „lefog­lalták a maguk részére a jö­vőt.” A PUBLICISTA BRÓDY közérthetőségre törekedett és nagy-nagy gondot fordított a pontos, világos kifejezésmód­ra; stílusa választékos, de nem „akadémikus”. Bródy gyűlölte az idegen szavakat. Bródy stílusának legjelleg­zetesebb vonásai tehát: ember­kereső. szenvedélyes, harcos, polémikus, ugyanakkor köz­érthető... PATAKÉ DEZSŐ I960. JÜNIUS 7., KEDD: 25 évvel ezelőtt, 1935. június 7-én halt meg IVAN MICSURIN szovjet természettudós és bioló­gus, a természet átalakítója; Több mint 300 növényfajtát ne­mesített. Az általa kidolgozott módszerek (pl. a hybridizáciö) új növényfajták létrehozását, életük tudatos irányítását és ez­zel a természet gyakorlati át­alakítását teszi lehetővé. Micsu­rin biológiai munkásságával az alkotó darwinizmus megalapító­ja lett. Magyarul, válogatott ta­nulmányai 1950-ben, válogatott művei 1954-ben jelentek meg. Micsurin 1855-ben született. 60 évvel ezelőtt, 1900. június 7-én született WERNER KRAUSS, Nemzeti-díjas német marxista Irodalomkritikus. Neve­zetesek a spanyol és francia szellemi életről. írt értekezései és fasiszta ideológia ellen a fegyházban írt ,,PLN’‘ című szatírája. 100 évvel ezelőtt, 1860-ban született TOGOLOK MOLDO, a kirgiz népi irodalom kimagasló alakja. 65 évvel ezelőtt, 1895. június 7-én kezdődött meg Budapesten a posta és a távírda dolgozóinak sztrájkja. IVAN MICSURIN RÓBERT Münnich elvtárs Nagyfügeden Mint ahogy arról már vasárnapi lapszámunkban beszá­moltunk, dr. Münnich Ferenc elvtárs, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke meglátogatta a nagyfügedi Dózsa Termelőszövetkezetet. Erről a találkozóról készültek fel­vételeink. Találkozás a nagyfügedi úttörőkkel. Münnich elvtárs megtekintette a termelőszövetkezetet s beszélgetett a tsz tagjaival. A búcsú alkalmával Szilágyi Sándor, a tsz elnöke egt) szép, kerek házikenyeret nyújtott át a kormány elnökének. (Márkusz László felvétei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents