Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-30 / 153. szám
4 NÉPŰJSÄG 1960. június 30., csütörtök II I m ii Dzsesszfeszfivál Franciaországiian Először vesz részt a Magyar Rádió és Televízió tánczenekara azon a Franciaországban rendezendő dzsesszfesztiválon, ahol 17 ország legjobb tánczenekarai vetélkednek egymással. A július 14-én kezdődő zenei ünnepség nagy érdeklődést váltott ki a részvevő országok tánczenekedvelőiből. Az érdeklődés érthető, hiszen Kelet- és Nyugat-Európa tánczenekarainak vetélkedése az ízlés, a zenei felfogás vetélkedése is lesz. Zsoldos Imre és zenekara mindezt tudva, úgy készül fel, hogy megállja helyét a 250 zenekar között. Német Lehel és Sárosi Katalin táncdaléneklési felfogása, énektechnikája arra enged következtetni, hogy jó esélyekkel indul kiváló tánczenekarunk a versenyre. — AZ EGRI óvodák és napközi otthonok fokozatos tatarozása, nyári renoválása megkezdődött. A kicsik zavartalan ellátására, óvodába járására a felettes szervek úgy intézkedtek, hogy a tatarozás idejére azok a gyerekek, akiket szülei erre a két hétre nem tudnak elhelyezni, más óvodában kapnak ellátást. — A PÉTERVASARl tanács 110 000 forintért új óvodának való épületet vásárolt a község gyermekeinek, mert az eddigi épület a megnövekedett igényeket nem tudja tovább ellátni. — MA TARTJA ülé-, sét a megyei egészségügyi állandó bizottság Hevesen. Napirenden egyetlen fontos probléma, a termelőszövetkezetek egészségügyi helyzete szerepel. — EGER MÁR úgy szerepel t nyári kirándulók programjában, mint kihagyhatatlan álló- műhely. Az úttörők százai ke resir fei a nevezetes történelmi Jnlékeket, szállásukról a városi tanács művelődési osztálya úgy gondoskodott, hogy átmeneti elhelyezést biztosított számukra Eger négy iskolájában. — A GYÖNGYÖSI járás élen jár a nyári óvodák megszervezésében. Eddig 12 községben huszonnégyezer forintos társadalmi segítséggel állították már üzembe a négyhónapos óvodát. A termelő- szövetkezetek munkaegységben dolgozó alkalmazottakat bocsátottak az óvodák rendelkezésére. — TOVÁBB bővítik Eger fénycsővilágítását a közeljövőben. Sor kerül a Bajcsy-Zsi- linszky utca fénycsővilágításra való átszerelésére és a Széchenyi utcán a Tűzoltó térig bővítik a már meglevő hálózatot. — 260 EZER FORINTOT fordítanak ebben az évben járdaépítésre Karácsondon. A költségeket a községfejlesztési alapból fedezik. — HEVES MEGYE is felkészül arra az ünnepségsorozatra, amelyet a szocialista gyógyszerészet 10 éves jubileuma alkalmából rendeznek országszerte. Az ünnepségek során olyan fontos kérdéseket tárgyalnak meg nyilvánosan, amelyek a széles néptömegeket érdeklik. Nevezetesen a gyógyszerellátás javulását, az új gyógyszereket és dzok hatását értékelik ezeken az előadásokon. — ŰSZÖSZ ÁKOS ZTÁLYT szerveznek Tarnamérán. A szakosztály tagjainak jó lehetőséget nyújt az edzésre a helyi strand. — MEGKEZDTÉK a meggy szállítását a tarnamérai Béke Termelőszövetkezetben. A meggyet exportra szállítják. — AZ APCI Fémtermia Vállalatnál az üzemek közötti utakat korszerűsítik, hogy minimálisra csökkentsék a közlekedés, szállítás közbeni baleseteket. Az utakat új, erősebb burkolattal látják el. — BEFEJEZÉS ELŐTT áll a karácsondi Dózsa és Vörös Hajnal termelőszövetkezetek 50 férőhelyes istállóinak építése. Már csak a tetőszerkezet felállítása van hátra. KISZ-tábor Síkíőkúton A kis síkfőkúti völgy ölén, rákacsingatva a tenyérnyi tóra, az erdőszél fái között húzódik meg a Heves megyei KISZ-vezetők nyári tábora. A kiszisták tábora fölött nem messze 200 úttörő táborozik — egyszóval az egész hegyoldal az egész síkfőkúti völgy most a fiatalság mindenkorú képviselőinek birtokába került. A KISZ-táborban, most éppen 61 falusi, állami gazdasági, termelőszövetkezeti KISZ-titkár, titkárhelyettes tölt egy hetet szombattól szombatig, hogy aztán újabb csoport következzék, egész augusztusig egymást váltva, birtokba véve nemcsak a táj szépségét, de mindazt a tudnivalót, amelyet elsajátíthat ebben a táborban, s amely nélkül nem lehet igazán KISZ- vezető a KISZ-vezető. — Kicsit katonás itt ugyan a fegyelem — mondja Mongyi Ferenc elvtárs, a tábor parancsnoka —, de nem terhes, biztosítjuk a megfelelő pihenést, szórakozást, de hát — rántja meg a vállát — KISZ- vezetőkről van szó és táborról. Nem árt soha egy kis fegyelmet tanulni. A 65 fiatal reggel 6 órakor ébred. Es okos beosztással,. este 10-ig, takaródéig, egész nap tart a program, amelyben kellő mértéktartással keveredik a tanulni való elméleti anyag a szórakozással, játékkal, kirándulással és megfelelő pihenéssel. Természetesen nem arról van Szó, hogy egyetlen hét alatt holmi „KlSZ-teoretiku- sokat” neveljenek ebben a táborban, mint sokkal inkább arról, hogy részben tisztázzák a KISZ előtt álló legfontosabb feladatokat, részben egészséges kollektív szellemet alakítsanak ki, megismertessék egymással a megye legkülönbözőbb részén élő és dolgozó KISZ-vezetőket. Zömök, szőke gyerek Bessenyei Antal, ő Tarnazsadányból jött a táborba, volt már annak idején a Hanságon is. — Becsszavamra, nagyon jó, itt a kaja — mondja megelégedetten. — Dolgoztam a Hanságon is, ott sem kellett panaszkodni a kosztra, de itt talán még jobb. — Ajaj, csak legalább ne esne mindennap — szól közbe Jakab András, az erdőtelki Aranykalász Termelőszövetkezet KISZ-titkára, s az ember a legteljesebb mértékig egyet tud érteni ezzel a sóhajjal, hisz itt van egy ugrásnyira a tó, s bizony hiába hoztak magukkal fürdőruhát, nem volt alkalmuk megismerkedni a síkfőkúti tó vizével. A csoport, amely most itt táborozik, szombaton búcsúzik el Síkfőkúttól, s utazik haza, falujába, szövetkezetébe, egy hét élményével gazdagabban, s talán valamicskét tudásban is gyarapodva. Aztán jön a második, harmadik, s a többi csoport, hogy ezen a nyáron is több száz fiatal KISZ-vezető ismerkedjék meg a síkfőkúti KISZ-tábor életével, s nem utolsósorban egymással. (gyurkö) HOVANSCSINA A világhírű opera filmváltozatának bemutatója előtt Leveleinek egyikében írta Muszorgszkij, hogy nagyon szeretne népéről, annak vágyairól, gondolatairól és érzelmeiről egy hatalmas, sokoldalú megvilágítást nyújtó zenei képet* adni, hogy abban „bemutassa szeretett Oroszországát teljes nagyságban”. S ez a vágya nagyszerű megvalósulást nyert a HOVANS- CSINA című operájában, amely az élet mélyreható át- érzésével és hatalmas emocionális erejével ejt bennünket csodálatba. Most ezt az operát a szovjet művészék megfilmesítették. Aligha túlozunk, amikor megállapíthatjuk. hogy Muszorgszkij népi zenedrámája a megfilmesítéssel új életre kelt. A film a maga módján új, kifejezésteljes erővel tárja elénk ezt a zenei alkotást. Az opera történelmi háttere a XVII. század végi Oroszország. Moszkvában és az egész országban állandóak a zavargások. Ezeket kihasználva, a |két kiskorú trónkövetelő — Iván és Péter (a későbbi Nagy Péter) — nénje. Szófia nagyhercegnő ragadja magához a hatalmat. A nincstelenek és szenvedők milliói pedig bevándorolják az! országot, ügyüknek igaz pártfogót keresve. Ez a szélesvásznú, színes produkció elsősorban azoknak szép ajándék, akik ismerik és szeretik az operát és kíváncsiak a moszkvai Nagy Színház művészgárdájára. Más operafilmektől eltérően a Hovanscsinában nem szerepelnek prózai színészek, a Bolsoj szólistáit láthatja a mozinéző. A film éltetője, lelke természetesen Muszorgszkij operája, amely a szélesvásznon most még plasztikusabban elevenedik meg. A Hovanscsina filmrevitelénél Vimitrij Sosz- takovics igazolta azt a hírét, hogy Muszorgszkij alkotómunkásságának ő a legnagyobb ismerője. A film forgatókönyvét Abramova írótarsával és Vera Sztrojeva rendező közreműködésével, finom művészi ízléssel és a zenei dramaturgia törvényeinek kiváló ismeretével írta meg. Mindez hatalmas munka eredménye: Sosztako- vies hosszú éveken át tanulmányozta Muszorgszkij kéziratait. Az igazj nagy élményt a Nagy Színház szólistái adják. A nálun' is jól ismert Mark Rej- zen Doszifejev-alakítása a legmagasabb rendű énekes-színészi teljesítmény. A világhírű opera színes, szélesvásznú filmváltozata méltó emléket állít Muszorgszkijnak, a zenekultúra halhatatlan remekműve újabb százezrekhez jut el a mozik vásznán. (M) EGRI VÖRÖS CSILLAG Francis EGRI BRODY Nincs előadás EGRI KERTMOZI Francis GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mesterdetektiv GYÖNGYÖSI PUSKIN GYÖNGYÖSI KERTMOZI Négyszáz csapás HATVANI KOSSUTH Montparnasse 19. FÜZESABONY A köpeny Az íróasztala mögött üldögélt félig kész mondatok, befejezetlen szavak, összegyűrt papírlapok között. Az írógépbe fűzve egy tiszta papír. Tiszta és fehér papír. írni kellene rá. Még egyetlen sort sem írt erre a lapra. Nem, nincs ereje hozzá. Fáradt. Keze ernyedten pihent a billentyűkön. Most felállt, s kezébe vette az eddig elkészült oldalakat. Győlölködve pislogott a papírra. Miért nem megy most az írás? Máskor muszáj volt írni, kellett, hogy írjon. Most hiába kényszeríti magát. Tán’ kiszikkadt a képzelőereje, cserbenhagyta volna az alkotási vágynak az a feszítő érzése, amely az ember gondolatát megindítja? Tehetségtelen?... Két no- vellás kötete, egy kisregénye jelent meg. Ismerik a nevét. Előregörnyedten, csüggedten ment át a szobán. Kezét homlokára szorította. Mindjárt szétpattan a koponyája, ügy érezte. Tavasszal, akkor még tudott dolgozni, esküvő után. Fáradhatatlanul írt. Ize volt az írásoknak, lendülete, szíve. Élt- Munkásokról írta, megszépült külvárosi tájakról, építkezésekről, finom, halk szerelmekről. Ha egy-egy írása végére pontot tett és fáradtan végigdőlt a díványon, mindjárt érez-' te Margit apró, szappanillaiú kezének simogatását. Mennyi melegség és gyöngédség volt Margit ölelésében. Néha még hála is. Ez a hála kínos volt neki, nyomasztotta, de hát mit tehetett? Margit idősebb volt nála négy évvel, régi gyógyszerész egyetlen IáHEVES Nincs előadás PÉTERVASÁRA Nincs előadás műsora Hatvanban, este 8 órakor: LUXEMBURG GRÓFJA PATAKY DEZSŐ: nya. 6 szerette Margitban a ragaszkodást, és szerette a tekintetét, arcát, mozdulatait, mosolyát. És szerette anyáskodó fölényét is. Tetszett neki. hogy zsarnokoskodott fölötte, kényszerítette, hogy írjon. Ha valamire megfájdult a foga, egy új novella árából mindjárt megvette magának. És minden novelláért vett. valamit. Azt is megcsinálta Margit, hogy férje írásait ő vitte el a szerkesztőségbe, ő verekedett, veszekedett a honoráriumért. Ez kezdetben tetszett az Írónak. Aztán... aztán nem tudja, mi történt vele. Minden este vendéglői vacsora, presszó, konyak, fekete... Ki bírja ezt pénzzel? — gondolta. És hiába igyekezett egyre többet írni, hiába közölték írásait a folyóiratok, a pénz . sosem volt elég. Margit kezén elfolyt a világ pénze is. Most egy szoknya tetszett meg neki, most egy új fazonú kabát, aztán egy drágább, maszek-készítményű cipő. És mindent egyszerre akart. Megtörtént néha, hogy felült az ágyban, kezével álkulcsolta meztelen térdét és valahová a sarokba nézett. — Lackó, te olyan élhetetlen alak vagy! — kezdte. — Nincs benned üzleti érzek. Sosem írsz másról, csak munkásokról, építkezésekről, meg ilyesmi. Csupa érdektelen, unalmas téma. Próbálkozz vaI960. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK PÁL 13ő évvel ezelőtt, 1825. júnis 30-án született FLORIMOND HER- VÉ francia zeneszerző, az ironikus, könnyedhangú francia operettmuzsikában Offenbach elődje. Legmaradandóbb műve: NEBANTSVIRAG KISASSZONY. Hervé 1892-ben halt meg. 700 évvel ezelőtt, a XIII. sz-ban élt SCHWARZ BERTOLD német szerzetes, akinek nevéhez fűződik a puskapor feltalálása. A szén, kén, kálium és salétramsav keverékéből álló robbanóanyagot a középkortól kezdve puskapornak használják. 35 évvel ezelőtt, 1925. június 30-án halt meg MARKI SÁNDOR történetíró, megírta az ó- és középkor, valamint az új- és a legújabbkor történetét, jelentős munkái az DÓZSA GYÖRGY és II. RÁKÓCZI FERENC, korát tárgyaló könyvei. 55 évvel ezelőtt, 1905-ben, június végén kezdődött el Dunántúlon az. első aratósztrájk. 40 évvel ezelőtt, .1920. június 30-án jelent meg Bécsben a PROLETÁR című lap, a magyar kommunista emigránsok újságjának első száma. FILM: Négyszáz csagiás FRANCIA FILM Egy párizsi fiú. hányatott sorsát, örömtelen életét tárja ® néző elé a film, jó rendezésben, kitűnő színészek tolmácsolásában, amelyet a gyöngyösi Kertmozi június 30-tól július 6-Uf mutat be. lami pikáns szerelmi történettel, regénnyel. Úgy, mint Moravia, az az olasz. Tudom, tudom, hogy te nem szereted Moraviát, perverz, azt mondod. De a pénze, fiam. Azt te is irigyled. Ha nekünk egyszer annyi pénzünk lenne!... És lassanként valami ide- genség tolakodott közéjük. Valami levegőtlen hangulat. Hidegség. Kerülgették egymás pillantását hangjuk valószerűtlen idegen lett. S ha otthon vacsoráztak, akkor tűrni kellett Margit minden maceráját, gúnyolódását. — De hát mit akarsz te? — kérdezte bujkáló ingerültséggel. — Tán azt hiszed ilyesmikért adják manapság a No- bel-díjat?... 0 kétségbeesetten védekezett: — Nem tudok másról, másképpen élni. Az én világom ... — Az én világom! Az asszony halkan és idegesen nevetett. — Ugyan, fiacskám! A : világodból nem lehet megélni. A te témáidból sohasem lesz irodalom! Azt gondolod, szobrot adnak majd? Tegnap aztán kijelentette: — Elegem volt ebből az életből, érted? Én nem ülök idehaza napokon át. Kell az embernek a szórakozás. Ha te nem keresed meg a rávalót. majd megpróbálom én... Az író megmosta az arcát és bezárta maga után az ajtót. Meleg, gyümölcsillatú pára lebegett az utcán. Mikor a ház elé visszaért, akkor nyilallott bele valamit. „Szent isten”. Egy pár nylonkesztyűt kellett volna vennie. Megnézte három boltban is, de nem volt megfelelő színű és ö nem kereste tovább. Akár rögtön széttép- h,eti a színházjegyeket. Mert Margit nem megy vele színházba a kesztyűk nélkül. Alig ért ujjával a csengő gombjához. Csend. Halkan, félénken kopogott. Margit pongyolájában jött ajtót nyitni. Arcát fehér kenőcs borította. Haja fésületlen volt. . — Mit dörömbölsz nekem úgy? Valósággal a szívbajt hozod az emberre. Aztán békéltetőén elmosolyodott: — Hoztál kesztyűt? Szép, nagyon szép? Hadd lássam... Az író levetette kabátját, s nagyot sóhajtott. Margit már tudta, nincs t kesztyű. Ijedten összecsdpta a kezét. — Nem hoztál?... Mondjad már A férfi vállat vont: — fjárom üzletben megkérdeztem! S hogy elkerülje a veszekedést, kiment a konyhába, hogy valamit készítsen magának, enni. Bentről hallotta az asz- szony csapkodását, földhez vágta a papucsát. „Mit akar most ez az asszony?” — gondolta. Végig sem gondolhatta, amit akart. Margit piros, víztől csöpögő arccal kiszaladt a konyhába. Megállt a férfi előtt. Lihegve, szánakozóan méregette. Majd kikapta kezéből a lábast és az asztalra hajította. A lábas a cementre esett, reccsenve pattant le róla a zománc. — Hagyd abba, értetted? Hagyd abba! Beszaladt a szobába. Az ágyra vetette magát. — Ó, én istenem! — zokogott. — Milyen szerencsétlen hülye voltam! Mentem volna inkább ahhoz a vén, ötvenéves trotylihoz. Az megbecsült voi- na engem, tudom... Mellette nem lettek volna ilyen kicsinyes gondjaim!... Az író csak állt. Aztán egyszerre ingerült lett. — Senki sem kényszerűéit hozzám! — Senki? — emelte föl fejéi Margit. — Senki. De én bíztam benned! Azt hittem tehetséges vagy, boldog leszek melletted. Becsaptál... Most már látom mennyit ér a te tehetséged! Mennyit ér a te sok hülye témád!... Az író felugrott: azt hitte rögtön megüti. De a mozdulata elakadt. Az asszony hisztérikusan, zokogva kapkodta magára ruháit és futott kifelé. — Műveletlen!,.. Én percig se élek itt tovább! És becsapta maga után az ajtót. Az író ébren volt ezen az éjszakán. És egész éjszaka egyfolytában írt...
