Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-30 / 153. szám
1960, június 30., csütörtök NÉP ÜJSAG Életünket és vérünket, de zabot nem adunk — Egy őszinte közgyűlésen Horton — ‘ Üdülőhely — rossz úttal Koszvaj immáron az egész országban jó hírnévte tett szert festői környezetében létesített táborai üdülői révén. Az Eger felőli bejáró út 's a községbőla Gallasy-kastélyhoz vezető irtat kiépítették, öröm rajta járni gyalog és autóval egyaránt. Az azonban furcsa és érthetetlen, hogy a községbe bevezető és községből kivezető út közötti szakasz, tehát a falú egyetlen főutcája elhanyagolt, sáros, esőzés idején pocsölyás, száraz időben poros és kátyus. Az itt megforduló idegenek nem tudják elképzelni, hogy miért éppen ezt az alig két kilométernyi útszakaszt hagyták kiépítetlenül, hiszen az üdülővendégek számtalanszor besétálnák a faluba, * ha nem is miattuk, de a község dolgozói miatt ezt a többihez képest csekély munkát már ideje lenne elkezdem. (A) Mindönki sorra akar kerülni Egy volt uruguayi belügyminiszter mondta nemrég európai barátainak: „igazén kézenfekvő, hogy nálUhk egyre- másra forradalmak törnek ki: hiszen még rengeteg uruguayi van, aki nem volt államelnök!” 'fyő.§§w Bebizonyították U'gyszóval: a távol-keleti népek bebizonyították régi meleg barátságukat. Ezt Eisenhower mondta. S neki tudnia kell, mert ő éppen nemrégiben ott járt. ahol a távol-keleti népek bebizonyították régi, meleg barátságukat. De ha nem járt volna ott, akkóf is el kellene hinni az áMénkai élnök rádió-televíziós nyilatkozatának ettíé részét, mert a legnagyobb tapintatlanság lenne az elnök szavaiban kéteUcedni. Ez világosi Csak azt nem érti az ember. hogy akkor honnan szedték azok a hazug újságok, rádiók, hogy Eisenhower amerikai elnöknek nem, bizonyították be a távol-kéleti népek, illetőleg csak felháborodásukat, tiltakozásukat bizonyították százezres tömegekben. Ha csak az ném fordult elő, hogy Japánban kétszázezer ember lelkesen üdvözölte az elnököt, még lelkesebben Kiéit és minden újságíró az étjent fordítva értette. Már volt ilyen a világtörténelemben. Egyszer, űe az sem volt igazi 4 jó isten barátja T/on Braun, az egykori V 2-ök atyja, tájékoztatta az ’ illetékeseket, hogy a jó istennél folytatott beható eszmecseréje alapján: szilárdan megvan győződve arról, hogy „az Isten nem ellenzi az űrrepülést, Mert ha ellenezné, súlyos akadályokba ütköznénk.“ Ügy látszik, von Braun igén jó viszonyban van az Istennel, mert a V 2. kísérletei is meglehetősen jól sikerültek, amiről a londoniak tudnának sokat mondani, s eme isten barátjának van némi köze, ott Amerikában, az atomfejjel töltött rakétákhoz is. Nyilván ezt is megbeszélte, hogy fedezze magát a túlvilágon. De mi lesz e világon? (látó) Létesik ilyesmi ? Tárgyilagosnak kell lenni és semmi esetre sem a gyűlölet hangján írni az esetről, a tett elkövetőjéről... De emberek vagyunk és az érzéseink, tudatunktól függetlenül, felülkerekedhetnék bensőnkben... Nehéz tárgyilagosnak lenni I Csák a tényekét felsorolni. De kezdjük... Büntetett előéletű, 32 évesés adácsi illetőségű az a Varga József, aki most több emberen elkövetett szándékos emberölés bűntettének kísérletével védoltan kerül a bíróság elé. Nős, két gyermeke van. Feleségé a Csányi Állami Gazdaságbán dolgozik, hetenként csupán égy nap járhat Haza: messze a munkahelye a lakástól. Varga József beteg volt. Még most is táppénzen van. A kenyeret az asszonynak kell megkeresnie. Nem mintha kevés lenné a táppénz, ám a férj állandóan élköcsmázta az ösz- szeget, aflielyét táppénzként kap. És élni csak kell valamiből? Nem halhat éhén sem a részege* férj, sem a szerencsétlen asszony, akit férjeura minduntalan veréssel traktál, sem a két kicsi, a tízéves Józsi, meg a nyölcesztendős István. A férjre hárult tehát a két gyermek gondozása, öltöztetni őket és etetni, még persze nevelni is, már ahogy ez szülőktől elvárható. Persze, milyen lehetett ez a nevelés; őszintén, mi szépet és jót tanulhattak a gyerekek? Apa, aki mindig bűzlik az elfogyasztott pálinkától és aki bortól bódult fővél jár haza... Csalt a nagyobbik fiú, a Józsi. Apja nevében pénzt kért ment 1 Emelné éket fél a magasba, hogy befejezze iszonyatos munkáját. Egy kézzel húzza a. kötélét, a másikkal Vigyázza, hogy le né csússzon a szekrény sarkán. Lecsúszik a kötél. Nem tudja megfojtani őket. Nem tudok másra gondolni: a démon, valami megmagyarázhatatlan ölési vágy szállta még Varga Józsefet. Most a fogashoz hurcolja • szerencsétleneket. Üjabb kísérlet. Amikor már ujjhegyen állnak a kicsik, kiszakad a fogas. Most csak Józsival próbálkozik. A PVC-huzal, amelyre akasztani akarja, elszakad. Dühbe gurul. Kötéllel rángatja maga után mindenfelé nagyobbik fiát. Józsi pedig fulladozik, kékül és könyörög. Az apa hajthatatlan .,. Mint később kihallgatása során vallotta: — Fenyíteni akartam őket... Nos, igen, azután meg a bőrtalpú papuccsal verté őket és kukoricán kellett reggel 7-ig térdelniök... Az ember nehezen hiszá élj hogy ilyen eset is előfordulhat, szinte elképzelhetetlen, hogy Ilyen apák is léteznek. A bíróság a közeli napokban hirdet ítéletet az ügyben. Varga József előzetes letartóztatásban várja bűntettének tárgyalását. (szántó) 4b angol rendőrség rendőrkutyákat importál Nyugat- Németországból Az angol rendőrségnek több rendőrkutyára van szüksége. A kutyák egy részét Nyugat-Né- metországhan „toborozzák”. A Scotland Yard rendőrkutya ido- mítója elutazott Németországba, hogy megfelelő állatokat találjon. Mint mondotta, nem szükséges, hogy a kutyák „angolul értsenek”. A tervek szerint „tehetséges”,, kutyakölykö- ket importálnak, amelyeket az angol törvények értelmében hat hónapi karatén után engednek majd a? angol kutyák kosé. A. Jk. A. * r--V-*-!■»- ■*- rtl -*-■*-*■ V Hevesi Földművesszövetke- ► /.étnél eladó 8 darab 7—10 hl-es BOROSHORDÓ. Érdeklődni Heves, Köztársaság tér 16. sz. alatt. kölcsön, azután húsz forinttal megszökött. Cukrot vett. És egy napig nem men' haza. A másnap délutánján merészkedett Vissza. A kocsmában találta meg apját: de hói is másutt kereshette volna? Varga József kegyetlenül elverte fiát, s azután: irány haza. A gyerekek otthon maradnak, ő ismét útnak indul. Kocsmából ki, kocsmába bé. És mindenütt irtózatos módon fenyegetőzik: — Most végzek -velük... Már elegem van ... Az ismerősök csillapítják: — Nézd, Jóska, gyerek még, 'nem is tudja, mit csihált... Ne verd meg nagyon érte... Már lassan éjszakába hajlik az este. Tízet ütnek a nagy faliórák á faluban. Álmosak a gyerekek. Anyjuk most sincs otthon: hét közepe lévén, távol dolgozik, az állami gazdaságban. Nem várják tovább apjukat, levetkőznek. Ágyba fekszenek. Még nem alszanak, mikor ittasan ugyan, de nem részegebben, mint máskor, hazaér a családfő. Kirángatja mind a két gyereket az ágyból. A szoba közepére állítja őket. És kötelet keres. Talál is ás a kötél egyik végére nagy hurkot köt. Hadd legyen elég egyszerre mind a két gyerek nyakára. Szörnyű. Helyet keres az akasztáshoz. Nyakuknál fogva rángatja őket a szekrényhez. A kötél egyik végét átdobja a magas ruhásszekrényen. És megszorul a hurok a halálravált gyerekek nyakán. Már Sókfélé megkezdődét az aratás, Horton még csak a: előkészületek folynak. Hol tar tanak ebben a munkában? [ minden ELŐRE •nélkül kerültem a horti Ezüst kalász Tsz vezetőségi gyűlésé re. Ügy eséj:t, hogy Maftinko tíits Ernő szólt: — Jó lenne, ha eljönne. írn kellene róluk a Népújságban. Kaptam az alkalmon. Hal löttam már egyét-mást a hor tiakról, s á szóbeszédből kivettem annyit, hogy nem meg) minden úgy, hogy arról felkiáltójelekkel lehet írni csak mért akad még kérdőjel is Magamban meg: hiszen nerr lehet azt a közös gazdálkodást csak úgy felfújni, mint s léggömböt, mert néhány hónap alatt annyiféle emberi még erővé! sém lehet összs- rázni, hét még ha rájuk hagyjuk az eggyésimulást. igaz, á segítség sem hiányzik. A munkásosztály most is ótt áll a szövetséges társ méh lett: a paraszt mellett. Eleven példa erre Horton Martihko- vits Ernő, aki Petőfibányáról jár át mindennap két hónapig. Hógy ä politikailag érettebb, tapasztaltabb munkástestvér segítségét hozza magával. Érdekelt hát, hol tart ma Hort a szövetkezeti gazdálkodás útján. A dinnyésfalu zömében középparaszti társadalma milyen léptekkel halad előre? Ezért ültem be a vezetőségi gyűlésre az Ezüstkalészhoz, és bér majdnem az éjfél vetett véget a sokszor izzó hangulatú gondolatcserének, nem bántam meg az elhatározásomat. Kell erről írni, hogy maguk is tunuljanak belőle, meg mé- sók is a hasznát lássák. ÜGY KEZDŐ DOTT.I * . nagyon simán megy Végbe majd minden. Az elnök, Cziholyá János beszámolója után dr. Gaál Miklós, a járási ügyészség tagja tájékoztatta a vezetőséget a 3/1900. számú törvényerejű rendeletről.' ~Egys'Zérű, felvilágosító szóval magyarázta az írott betűk értelmét. -Eljön máskor is, hogy a jogi kérdésekben segítsen a szövetkezetnék. Ezt társadalmi munkában Vállalta. A tanácselnök, Bartus István is jó hírt közöl. Az idén négy kombájn dolgozik majd a faluban aratáskor. Szövetkezetenként egy-egy. Tavaly csak egy aratógép volt — ösz- 5Zesen. Segít hát a gépállomás is, ahogy csak tud. Örömmel hallgatta a vvezetőség, bólogattak is helyeslőén. De miután az első hozzászólás nehezen akart megszületni, úgy gondoltam, hogy nagyon eseménytelen gyűlésre csöppenem be. Elhamarkodott volt a megállapításom. Az első hozzászólás mindjárt vihart kavart. Kerek Ist- )án felügyelő bizottsági tag panaszolta, hogy a fiatalok egnagyobb része itt hagyta a alut, üzembe ment dolgozni, {ellene a munkáskéz. A több nint 200 tag egy része öreg, ;ók a pártoló tag is, akik mun- ;6t nem végeznek. Mintha ;yufa lobbant volna a benzi- íes hordó mellett, 'felcsapott a Zenvedélyek lángja. — Miért adták ki a munka- •önyvet a fiataloknak? — kér- 1 a VB-elnöktól az egyik, zen vedélyes hangon. — A feleséged sem jár dol- ozni! — így a másik, — Höl vannak a gyerekek? - vágódik harsányan közbe a érdés. — Az én feleségem dolgaik — mondja Czibölya János Inök. — Csendesebben, emberek. lolnir Mihály párttitkár angja / megnyugtatólag hat. — n azt mondóim, mielőtt máikat szidnánk, mindenki mait (vizsgálja meg először.; tegíeszünk-e mindent? Mert; z iígaz, hogy a gyerekek most; a ko '.túrház építésénél dől-; ózná!.. a tsz-be meg nem jön-; ék. Miért? Pedig az ekekapá- 41 a -lovat el tudnák vezetni, fiy, mint tavaly, amikor még íVéniek voltunk. Miért csak: ; elnököt tesszük felelőssé? A: izetőség nem az elnök egye-: XI, hanem mi: tizenketten. t 1 NAPBARNÍTOTT ARCÚ, iőszülő ember Tóth Flórián. :Nevét jól ismerik a mezőgazdasággal foglalkozó egri járásiak. Nyugodt, higgadt, meggondolt beszédének súlya van, ss ahogy - elmondja azt a munkát, amit sokadmagával végezett a termelőszövetkezetek érdekében, érzi az ember, hogy jó kézben van a mezőgazdasá- >gi osztály vezetése. 1 Honnan indult el? Eggr mel- ílől, Egerszalókról. Nem sok ; kilátása volt a hároméves kobrában árván maradt kis nincstelen parasztgyereknek. A szegények összetartottak a bajiban. Anyja nénje felnevelte őt íis a maga Családjával. Aztán? »Nagy volt a káptalan birtoka! »Kellett a summás, az arató. (Kemény lett a karjá, de gondolatok sem hiányoztak abból. > a fejből, ami sokszor ütközött fa fennálló társadalmi rend jvaskorlátós, túl magas kerítésébe. S mikor ötéves katonás> kodás után hazatért, nem maradt tétlen. > Három hold ura lett. Min- >dent megpróbált, minden újat ^bevezetett, mégis, amikor össze kellene fogni, nemcsal veszekedni, ha ók SlfiCs rá Rossz a vezetőség? Le kel Váltani. Ezt meg lehet Csihál ni. De valóban rossz-e a veze tőség? Jár-e minden vezetősé gi tag feleségé, meg mindet munkabíró családtagja a tsz be dolgozni? Itt van Juhés: János. A felesége Hatvanbe jár a szövetkezetbe dolgozti Kevés a munkaerő? Ha mindennap csak 80 ember jelentkezne munkára, semmi gondunk hem lenne. Máf minder kapálással végeztünk volna, s földjeink olyanok lennének mint az asztal: olyan tiszták | ES FOLY A VITA | emelkedettebb hangon, ho: lassúdva. Előkerült olyan is ami mér kiásott ódonságnai- hatott, meg olyan is, amír azonnal segíteni kellene. Ili van mindjárt a lovak helyzete Közös istálló, híján mindenki otthon tartja a. lovakat, azokat is, amiket kiselejteztek, de nem tudják leadni, mert úgy etetik őkét a volt gazdáik, hogy mind első Osztályú minőségű még ma is. Azokat a lovakat meg, amiket naponta fognak, nem látják él takarmánnyal. A fogatosok a saját szakállukra etetnek és hordják haza a takarmányt. A szemfülesebb többét, a lelkiismeretlen még el is ad belőle. Be kell állítani annyi fogatot, amennyi kell ahhoz, hogy széthordja a takarmányt. Aztán a munkaerő kérdése. Ha a családtagok is dolgoznának, semmi gondjuk nem lenne. Erre mondta Martinkovits Ernő: — Ügy van ezzel némelyik, hogy „Életünket és vérünket, de zabot nem adunk!” Ezen a szemléleten kell- változtatni. A változó lendületű és témájú vita végén mégis egy sor okos határozat született. Ilyen például: aki nem Veszi fel a munkát a közösben, annak a háztájiját el kell cserélni. Mert ha a háztájit meg tudja művelni, méghozzá nagyón szépen, akkor a közösben Is tudna dolgozni.» A földet ki kell szabni azok között a tagok között, akik nem jártak rendszeresen dolgozni. Ha nem végzik el a megművelést, kártérítést kell velük fizetteni. Minden lovat közösen gondoznak ezentúl. A selejtezettéket pedig egy karámba terelik össze addig is, amíg le nem adják őket. Sürgősen meg kell szervezni az aratóbrigádokat. Hozzá kell fogni a kombájnszérű elkészítéséhez. Ä gabonából mindenki megkapja a munkaegységének megfelelő részesedést már csépléskor, a raktározáshoz pedig megfelelő padlástérről gondoskodnak. — Én 25 hold aratását vállalom — áll fel André Mihály. "kijelenti, hogy 1 kai sem lesz semmi baj, azt megígéri. Ebből a vállalásból viszont az is kiviláglik, hogy a munkaerő kérdése nem olyan : súlyos, mint ahogy azok áliítjá) akik a fiatalok után sírnál Mért André Mihály is lé tu vágni 25 holdat. Napszámosé kát fogad talán? Nem! Gon dólkozzanak csak, hézZene egy kicsit magukba az Ezüst kalász tagjai! A határozatokról annyi) mind a felelősségre VOM? mind a földterület kiadása csá iádőnként nagyón hélyés dö lóg. A háztájival kapcsolaté fflégóldás is jó. De ezeket fnós már szigorúan végre kell haj tahi, nem Ügy, mint a munka egység-levönásOkát! Hogy még sértődnek majd egyesek? Ki! sértődnek meg? Akik eddii „éllógták” a munkát, mert méj „van kitartásuk”. A becsülete többség azonban nem sértődi! még, hanem követelte ézt a; intézkedést. Érre gondoljon ; vezetőség. És ne légyén gyengeszíví akkor, amikor szigorúnak kel lenni. Mert a Vezetés csak ak kor jó, ha igazságosan szigort a többség érdekében. A közöi ügy, a közös Cél érdekében Márpedig a nagy jóságnak i következményé az, hogy a tagak egy része most még csak i háztájival törődik. Bajók vannak az Ezüstkalásznál? No, nem Olyan fékét« az ördög, mint amilyennel festik. „Ml már a közös melleti vagyunk” — mondja mellette« egy idősebb ember nagy komolyan, pedig nem tudja rólam hogy riporter vagyok, tehá' nem az „újságnak” mondja És a felcsapódó indulatok is arról győztek meg, hogy a közö: ügye valóban közös ügy a: Ezüstkalászban is. Csak a: „életünket és vérünket” mell« a zabot is óda kell adni. Ügy mint egyéni korukban, jó: mondta a tanácselnök, Bartus István: — A föld annyi, mint tavai} volt, egyéni korban. A jövedelemnek is éppen olyan jónál kell lennie, sőt még jobbnak hiszen kevesebb az adó, a gépállomás is olcsóbban dolgozik HA A TAGOK BEVONJAK a családtagokat is, a Vezetőség pedig következetesen határozott lesz a közös érdekében megszabadulnak minden gondtól. Ezen a gyűlésén a türelmetlenség, a jövő féltése kavarta meg a hangulatot. És e2 nagyon biztató jelenség. De legyenek egy kicsit türelmetlenebbek önmagukkal szemben is. Hiszen saját jövőjüket maguknak kell kimunkálrtiok. A segítségre sem panaszkodhatnék: kém az elvi, sem a gyakorlati segítségre. Hány hold földet segítettek a petőfibá- nyaiak megkapálni? Tudom, hogy nem könnyű dblog az egyéni gazda szemlélete után a közösség érdekéivel törődni csupán. De már elindultak ezen az úton. Most már csak az a fontos, hogy határozottan lépjenek tovább rajta. G. MOLNÁR FERENC 9,Tíz éve a járási tanács dolgozója vagyok66 1649-ben új szelek kezdték fújdogálnl, mint újonnan megválasztott biró, hozzáfogott a termelőszövetkezet megalakításához. Tizenhét taggal megszervezték az első csoportot, s ma is Vörös Csillag a neve annak a szövetkezetnek, amely Eger- szalókon hirdeti a közös gazdaságban dolgozó emberek megváltozott élet- és munkakörülményeit. Végre elérkezett az idő arra is, hogy a hajdani summás elinduljon a tanulás útján. Hathetes pártiskola után a megyei tanácson tsz-szervező lett; A JÁRÁSI TANÁCSOK megalakulásakor az Egri Járási Tanácsnál mint termelőszövetkezeti csoportvezető nyert beosztást,. És azóta... Azóta Budakalászon volt mezőgazdasági szakiskolán, s végzi azt a fontos munkát, amelynek gyümölcse talán évek múlva fog megérni. Amint beszélgetünk, kezét egy halom statisztikán nyugtatja. Hirtelen ráesik tekintete és kicsit neheztelve jegyzi meg: • — Csak ez ne volna! Nem vagyok nagy híve a papírmunkának. Sokat éjszakázom. Termelőszövetkezeti közgyűléseken hallgatom, hogy forr az új, hogyan kovácsolódik a közös, magam is hol tanáccsal, hol rábeszélő szóval igyekszem segíteni. De ez? — mutat ismét a kimutatásokra —• ez nem az én szeretett munkám! Elhiszem. Akitől termelőszövetkezeti elnökök kémek tanácsot ezer ügyes-bajos dologban, s aki nem íróasztal mellől osztogatja a fehéren feketét, az jobban érzi magát az emberek között, a lüktető ólet központjában» — A mi elnökeink, mint sok ezer más elnök — jó gazdának bizonyultak, de amit nagyon jól csináltak kicsiben, azt most nagyban vezetni bizony tanulW'WWMWWMAMA.MAWWWV' ni kell. Ezért is vagyok én itt No meg a gazdasági ellenőrzés sem kis dolog! Nem kutatunk mi mindenáron hibát, csak hál ahol hiányosság mutatkozik, ott az kell, hogy kéznél legyen a segítség! MÍG BESZÉLGETTÜNK, egész idő alatt az a gondolat fésakelődött bennem, hogy ilyen fontos beosztásban hogy állta ki a Nagy Imre féle bomlasztó időket, s az ellenforradalmat? Meg is kérdeztem. Mosolygott. Nem mondott semmi egetverő dolgot, nem beszélt egyesszámban, mintha csak ő csinált volna mindent, de az, hogy 1953-ban 19 termelőszövetkezetből 15 együtt maradt a járásban, az azért mégiscsak mond valamit. 1950? Pünkösdi királyság volt, amikor menesztette ugyan az „új hatalom”, de ügyszeretete, előrelátó értelme nem szenvedett csorbát. 5 ma Is ott van a helyén, végzi a napi munkát, s őrzi az egri járás dolgozó parasztjai között azt a valóságot, amely az 6 gyermekkorában az álomnál is messzebb volt. Cs. Adám Éva
