Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-30 / 153. szám

1060. június 30., csStcSrtök NÉPÜJSAG 3 Egyszoba összkomfort gan élünk itt — és a fiatal fele­ség kedves gyöngédséggel néz férjére, mintha újból bocsána­tot akarna kérni az egy évvel ezelőtti vitákért, a sok-sok ki- fakadásért- Jóska csak néz ko­molyan — mint az egy család­főhöz illik —, aztán jókedvűen ósszekacagnak. Kellm^nn József elektromű­szerész, már hetek óta rossz­kedvűen, szótlanul dolgozott. A fiúk eleinte bosszantották, de hamarosan megértették, hogy nem koccantak össze a jegye­sek, nem féltékenységről, vagy kisebb civódásról van szó, ha­nem a lakásügy emészti Jós­kát. Segíteni nem tudtak rajta, vigasztalták, sajnálták, de az ifjú vőle­gényt ez is bosszantotta. Est# több miflt egy Órát Sétált le-fel az Utcán. Aztán együtt volt a család, persze, megint szóba jött a lakás. Félperces néma csend után Jós­ka kicsit bátor­talanul szólalt meg: — Ma délelőtt behívattak a műszakra. A főmérnök azt mondta, hogy a Mátrávidéki Erőműnél né­gyén kellene égy távmérds, a vállalat azon­nal lakást ad- f • — Biztos ez? És milyen la­káét? —, Egyelőre égyszoba össz­komfortot, bú­torral, vagy anélkül, de ké­sőbb lehet na­gyobb lakást igényelni. Aznap este sokáig tartott a esaládi tanácskozás. Aludtak is rá egyet-kettőt, de a vége az lett, hogy egy héttel az es­küvő után Kellmann Józsefék megérkeztek Lőrineibe, és be­rendezkedtek az új otthonban. Az asszonyka titkárnő lett az igazgató mellett, a férj pedig elektroműszerész a vezénylő- teremben. ★ Az elsőemeleti lakás nagy, hármas ablaka sarkig nyitva, a kora délutáni napsugár meg­csúszik a tükörsima parket­ten, és fénye visszaverődik a bútorokra.-- Milyen szép itt minden, mennyi fa és virág, itt a park­ban, az egész lakótelepen — sóhajt Irén, a fiatalasszonyka unokanővére —, de unalmas le­het itt, soha sem tudnám meg­szokni ezt a ... falut. — Én is pesti lány voltam, nehezen szántam rá magam a vidéki életre, de nagyon boldo­Irén elkomorodott, kicsit ol­dalt fordította a fejét, egyen­ként szemügyre veszi a búto­rokat. Szigorú nézésű szeme alatt apró ráncok árulkodnak arról, hogy a fővárosi kozme­tika minden igyekezete elle­nére sem lehet letagadni azt a negyven esztendőt.., Orra ki­csit idegesen megremeg és ' Irén arca egy pillanatra eltű­nik a cigarettafüstben. — Sok mindent vásároltatok, kedves. Mondd, jól kerestek? — Nem panaszkodhatunk, hi­szen jóformán még kezdők va­gyunk, és igazán olcsón kap­juk az ebédet, vacsorát és ke­veset fizetünk a lakásért, azért tudtunk egy év alatt bútort; hűtőszekrényt és mosógépet venni. — Jó, jó, de a többi bútort hová teszed majd, és itt aka­rod leélni az életed, ebben az egy szobában? — Mire megvesszük a másik szoba bútort, kapunk nagyobb lakást. — Olyan biztos 'vagy tenne? 4 fejeseknek adják azt. •r- Á, dehogy! Takács József esztergályos, Szelenczki Sán­dor turbioágépész négy-négy- szobásba költöztek. Van egy kocsis nálunk — tudod, igás- kocsis, a szemetet hordja. — Hárófngzobás, összkomfortos, fürdőszobás, központ} fűtéses lakása van, de a múltkor meg­állítja az igazgatót és azt mond­ja, hogy neki három gyereke van, szeretne egy jobb lakást. Pedig itt rossz lakás nincs, pár éve épült mind, szépek, kényel­mesek. Közben a férj kiment a szo­bából, Irén közelebb hajolt hú­gához és folytott hangon, ki­csit bizalmaskodva megkérdez­te: — Móüdd, kedvéS, hogy él­tek? Mégis, te érettségizett pesti lány vagy, Jóska aranyos, jp fiú, de végeredményben mégiscsak egy munkás. Az asszonyka csodálkozva nézett nővérére, az első pillanatban nem is értette a kérdést. Ugyan, Irén ... De ha tud­ni akarod, Józsi technikumot végez. Nem azért, hogy neki is érettségije legyen, Hanem azért, mert jó szakmunkás akar len­ni, és ép most is büszke vagyok rá nagyon. * Irén másnap elutazott. Kije­lentette, hogy ő három napot sem bír ki egy ilyen telepen. Ezért nem ment hozzá a tatai mérnökhöz sem­A mérnökkérőt nem rég ta­lálta ki, cfe az utóbbi időben egyre többet emlegeti, Fazekas László Az illetékesek figyelmébe Azt mondják: a ngyyság gonddal jár■ Ezt a saját bő­rükön tapasztalják a ißrna- méraiak, Áz elmúlt észtén dobén a község dolgozói nagyrészt saját erőből strand­fürdőt építettek maguknak. A fürdő nemcsak a község­ben, hanem a környékén is igen népszerűvé vált, sőt nemegyszer gyöngyösi láto­gatók is érkeznek a kelleme­sen melegvizű strandra. Van olyan vasárnap, hogy a kör­nyékről 3—406 vendég érke- atk. A megnövekedett forga­lommal azonban nem tart lé­pést a. kézség ellátása. így azután vasárnap soha nem kapható hűsítő ital és sör. Több hideg élelem is kelle­ne. A tarnaméraiak kérése az illetékesekhez: vegyék figye­lembe a peretek elosztásánál, hogy Tamamérán megnőtt az „idegenforgalom". Kérik, adjanak több hűsítő italt, sört és hideg élelmet (kon­zerv- és töltelékárut), hogy a '"létesítmény miatt érzett öröm nß keseredjék meg. — d. — Négyezer éves „szent város” Pakisztánban V Dr. Walter A. Fqitservis, a pakisztáni természettudemánj i múzeum munkatársa bejelen­tette, hogy a múlt év decem­ber 31-én legalább négyezer éves, legendáshírű „szent vá­rost” fedezett fel nyolc mér- fpidnyire a PoraJi-fplyp part­jától, a régi Beludzsisztánban. Szakértők véleménye szerint az ősi Peshavarun város felfe­dezése fontos felvilágosítással szolgálhat a közép-ázsiai nép- vándorlások irányáról. A kör­nyéken élő bennszülöttek az ősi várost „A fény városa” néven emlegetik. Álmodni egészséges Br. William Be­ment, a washing­toni Mi- Sinai kórház idegorvosa beszámolt kísérlem teirői, amelyek* mH alapján árra a meggyőződésre jutott, hogy az ember lelki egyen­súlyának fenntar­tása céljából szük­séges, hogy min­den éjszaka vala­mennyit . álmod­jék. Dr. Dement hosszú időn át fi­gyelte a kísérletre Önként jelentke­zőket alvás köz­ben és mihelyt apró jelekből úgy vélte, hogy ál­modni kezdenek, azonnal felébresz­tette őket. Hosszas kísérle­tek bebizonyítot­ták, hogy akinek ilyen módon meg­szakítják az al­mát, az újabb el­olvas után még több álomképet sürít az alvás hát­ralevő idejébe, vagy másnap munkája közben ingerlékeny és lelki zavarokkal küzd. Dement szerint az összes kutatá­sok egybehangzó­an arra mutatnak, hogy az álmodác a normális alvás­hoz tartozó igen fontos tényégö, amely a testi és lelki egészség fenntartásához szükséges. Járdái építő községek olvassák! Mint sok más községben, Karácsomdon is nagyszabású járdaépítési tervek születtek az idén. A községfejlesztési alapból 5 kilométer járda léte­sítését tervezték. S mint sok más községben. Karácsondon is nagy gondot, okozott a ter­vek kivitelezése, ugyanis ce­mentet csak két kilométernyi járdához tudtak szerezni. A községi tanács, s maguk a dol­gozók js megértik, hogy a ce­mentre nagyobb szükség van a termelőszövetkezeti istállók építésénél, azonban a járda- építési tervről sem akartak le mondani. Keresni kezdtek más megoldást. Végül is az egyik vasutas dói go zó szélt a tanács­nak, úgy hallotta. Budapesten bitumenes jártját készítenek. A tanács vezetői felkeresték a* illetékes vállalatot, 6 meg is kötötték velük a szerződést * kellő mennyiségű nyersanyag leszállításához. Ma már több mint egy kilométer készen' is van ebből a járdából. Előnye, hogy négyzetméterenként 10 forinttal olcsóbb, a tapasztala­tok szerint tartósabb. nem kell hozzá cement — és vgn. A habarcsot hidegen készí­tik el. szállítják és három-négy hét leforgása alatt kell bedol­gozni a járdába. A kezdeményezés jő. A <fe- menthiánüFál küszködő kő*- s.égek részére közöljük a vál­lalat címét is: Betonútépítő Vállalat, Budapest, VI. kép., Népköztársaság útja 9. A hosszúra nyúlt egri szín­házi évadnak vége. Igaz, még a megyében itt-ott akad else­jéig egy-két tájelőadás: az El­veszem a feleségem és a Luxemburg grófja aratnak nyári hangulatú sikeretet. Mint a színháznál általában szokás: beugrások tarkítják a színészek számára is a színházi estéket. Horváth Ottó helyét az utolsó héten mindkét ze­nés produkcióban Kleszó Imre töltötte be. A szorgalmas, fiatal színész merészen vállalta a be­ugrást és zökkenő nélkül ját­szotta az Elveszem a feleségem Tivadarját: a huligán jellem megformálása a karakter jel­legzetes vonásaival hangsú­lyozottan jól sikerült. Pedig Kleszó Imre egyéni adottságúi meglehetősen távol állnak et­től a figurától. A Lehár-ope- rettben az anyakönywezető részeges - ke] lem es figuráját mintázta meg. A szerep ugyan nem nagy. de abba új színt hozni egy-egy jól hangsúlyozott mondat erejéig is, teljesít­mény. ★ A színház házatáján na­gyobb izgalmukat nem hozott a kelleténél az évadzárással kapcsolatos szerződési kérdés. A társulat nagyjában-egészé- ben marad. Az új statusok be­töltéséről folynak a tárgyalá­sok: papírok jönnek-mennek. Ami már1 biztos, azt öröm­mel közöljük: Horváth Jenő, a szegedi Nemzeti Színház volt főrendezője aláírta a szerző­dést és ősszel már ő is irányí­tani ' fogja a? egri együttes munkáját. Szakemberek sze­rint Horváth Jenő személyé­ben komoly szakember kerül a Gárdonyi Géza Színházhoz. ★ Mintegy a színházi évad vég­ső akkordjaként rendezi meg holnap. pénteken este fél nyolckor a Kelemen Uáuzló irodalmi színpad „őszinte szó­val” című műsorát. Az irodal­mi esten a Heves megyei ínók és költők alkotásait adják elő a színház művészei, az ének­es zeneszámokat Olgyai Magda, Szabadi József és dr. Valentin Kálmán karnagy közreműkö­désükkel biztosítják. A kró­nikás beszélgetést folytatott Kozaróczy Józseffel, a műsor rendezőjével, aki az irodalmi­est anyagáról a következőiket mondotta: — A színház művészei nagy kedvvel és lelkiismeretesség­gel készülnek 3 Heves megyei írók alkotásainak bemutatásá­ra. Nagyon jól tudják, hogy a kezdő írók fórumnehézségek­kel, megjelenési • kérdésekkel küzdenek. Véleményem szerint a műsor anyaga, a? előadássá kerülő alkotások alkalmaik az irodalmi színpad kerete^ kitűnő hatást elérni: inonár. valójuk friss és mai. a mai cm- terekhez szóinak. a mai embe­rek nyelvén, még akkor is, ha a forma itt-ott klasszicizálp, vagy zárt — alkotója egyénisé­ge és szándéka szerint. A kö­zönség joggal érdeklődik A műsor iránt, mert — a műsor anyagát tekintve — az egri és Heves megyei írók régen túl­jutottak a provincializmus ha­tárain és mondanivalóik az egész alakuló magyar társada­lomhoz szólnak. (fa.) 2. RÉSZ. A nap akkor már a földet érintette, Mikor Sancsi a nyújt félig összeszedte; Ham tutija, hol lehet annak másik fele; Tolvaj-e, vagy farkas, ami elment vele? „Majd lesz' neked Jancsi... no, hiszen lesz neked!" Szomorúan kullogva gondolta ezeket, „Qazduramtiak úgyis rossz a csillagzatja, Hát még.de legyen meg isten akaratja." Ezt gondolta, többet nem is gondolhatott, Mert ekkor a nyájjal elérte a kaput Kapu előtt állt az indulatos gazda, SzokáJs szerint a nyújt olvasni akarta. „Sose olvassa biz azt kelmed gazduram! Mi tagadás benne? Igen nagy híja van, Szánom, bánom, de már nem tehetek róla,’’ Kukorica Jancsi e szavakat szólta. Jancsi gazdája bőg, mint aki megbőszült; „Vasvillát, vasvillát!... hadd szúrjam keresztül!... .. Elpusztulj előlem, többé ne lássalak!" Jancsi gazdájából így dőltek a szavak.— Az első rész tartalma: Kukorica Jancsi gazdája nyáját legeltette a tűző napsütésben, a maga a fűben, subáján heve- részett és nézgelődött. Ámde nem nyáját őrizte szénig iüllantssa, hanem azt a szöka leányt simogatta tekintetével, aki tőle egy kőhajításnyira, a "patakban ruhát mosott... Édes szavakkal,-szépen hangzó kérésekkel csalta szerelmesét. Átölelte karesú derekát, meg­csókolta, ki tudja hányszor,, és bizony megfeledkezett időről, munkáról. A patak habjaiban piroslott már az este, mikor megjelent Iluskának, a szegény, árva kis* lánynak lelketlen mostohája. Szidalmazta a lányt. Kukorica Jánosi védelmére kelt szerelmének •»i Hanem, hogy ezután mi történt, azt a mostani folytatás meséli el,;» Utolszor látlak én, szívem szép tavasza! Vtolszor sióit itten furulyám panasza; Utolszor ölellek, utolszor csókollak, örökre elmegyek, örökre itt hagylak!" Éjszaka, zsiványok, csákányok, pisztolyok,.,, Ha jól megfontoljuk, ez nem tréfadolog; De az én Jancsimnak helyén állt a szíve, Azért is közbjök nagy bátran belépe. (Folytatjuk.) (Pásztor Péter rajzai.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents