Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-28 / 151. szám

2 NÉPŰJSÄG 1960. Június 28., kedd Napjaink történelme Néhány nappal ezelőtt eddig ismeretlen színű lobogót len­getett a szél Afrikában új, füg­getlen állam létrejöttét hir­detve: megalakult a Mali Ál­lamszövetség a volt Szenegál­ból és Francia-Szudánból egye­sülve. Napjaink történetéhez, amelyet bízvást és túlzás nél­kül nevezhetünk történelem­nek is, szinte organikusan hoz­zátartozik, hogy az újságok, rádiók egyre-másra adnak hírt a gyarmati népek következe­tes harcának, öntudatra ébre­désének újabb és újabb győ­zelméről — a függetlenség ki­vívásáról. Ember legyen a tal­pán és alapos' újságolvasó, aki csak úgy kapásból fel tudná sorolni az ébredő Afrika új országait, amelyeknek nevét újból meg kell tanulnunk, mert annak idején Szenegál­ról és Aranypartról, Belga- Kongóról és Francia-Szudán- ról, vagy Togóról hallottunk, tanultunk. Rendkívül örvendetes ez a „ kényszerű” újraértékelése egykori földrajztudásunknak, s nem kevésbé örvendetes az is, hogy beláthatatlan időre előre biztosítva vagyunk ta- nulnivalónkkal, már ami csak a földrajzot is illeti. Ma már nem is recseg-ropog a gyar­mati rendszer, mint e fogal­mat használni szoktuk volt, hanem azt a történelmi má­sodpercet örökíthetjük meg emlékezetünkben, amikor a felépített torony, amelynek minden építőkövét vérrel és verítékkel vakolták össze, már megdőlt, de még nem érte el a földet. A gyarmatok történetének e végórájában korántsem gyász — sokkal inkább diadalindulót dobog az együtt érző ember­milliók szíve és megelégedet­ten állapíthatjuk meg, hogy nemcsak atomkor a mi száza­dunk, de a függetlenség és a szabadság diadalmas előretö­résének százada is. Nem kell hozzá különösebb „orvosi” di­agnosztikus rátermettség, hogy az imperializmus kórtüneteit kortünetnek állapíthassuk meg, a mi korunk, századunk gyógyíthatatlan betegségének, amelyben az áldozat előbb, vagy utóbb pelepusztul, s me­lyet tüneti kezeléssel ideig- óráig elodázhatnak, de a vég, az biztos. Eisenhower távol-keleti vesz- szőfutása minden érvnél nyil­vánvalóbban bizonyítja, hogy nem is az amerikai külpoliti­ka — amely ilyen formában csak a felszín —, hanem a ka­pitalizmus, az imperializmus ellen tüntetett és tüntet egész Távol-Kelet, s általában min­den égtáj, közel és távol egyaránt. Ma már nem lehet diktátumokkal, terrorral, fegy­vert csörtetve, megfélemlítés­re apellálni, ma már nem le­het szembeszegülni a népek akaratával, m t már csak egyet lehet az effajta politika kép­viselői számára: újból és me­gint csúfos kudarcot vallani. Az a tény, hogy a jap^án— amerikai szerződést titokban, rendőrkordon mögött, a kül­ügyminiszter magánlakásában kellett ratifikálni, éppen eny- nyire beletartozik abba a kül­politikai eseménysorozatba, mint az új, független ország ,k létrejötte. S az eseményeknek ez a láncolata végeredmény­ben is egyre szorosabbra húz­za a hurkot, egyre jobban bi­lincsbe veri azoknak a kezét, akik elfelejtették, hogy kézzel nemcsak ölni, de alkotni is le­het. A háború lehet üzlet. A há­ború lehet jó üzlet. De száz­milliók akarata ellenére nem lehet effajta üzleteket kötni. Az emberek békében és nyu­galomban akarnak élni, élvez­ni szeretnék mindazokat a gyü­mölcsöket, amelyeket a tudo­mány, a technika egyre in­kább biztosítani képes és sze­retnék véglegesen elfelejteni azokat 'a sebeket, amelyeket még mindig visel az emberi­ség a múlt világháború emlé­keiként. A szocialista országok dolgozói, akiknek élete és pél­dája olyan lelkesítőleg hat szerte a világon, abban is pél­dát mutatnak, hogy milyen kö­rülmények között lehet és keli felhasználni a tudás minden értékét, éppen az értékek lét­rehozóinak. A csúcstalálkozó meghiúsu­lása után nem is kevés volt azoknak a száma hazánkban is, akik meglehetős riadtság- gal várták, hogy „most már mi lesz?’’ és meg voltak győ­ződve arról, hogy mi lesz... Nos, ma már, amikor az egy­milliárdos béketábor mellett egyre-másra sorakoznak fel a béke zászlaja alá, a lenini bé­kés egymás mellett élés jel­szava és gondolata mögé, újabb tíz- és százmilliók, ko­rántsem olyan merész az im­perializmus, hogy háborút robbantson ki. Nem arról van szó — s erről Hruscsov elv­társ beszélt a román kommu­nisták kongresszusán —, hogy elképzelhetetlen egy háború kirobbantása, de arról igen, hogy van erő a háború kirob- bantásának megakadályozásá­ra, s van erő egy ilyen hábo­rú gyors befejezésére, amely véglegesen megsemmisíti az imperializmust. Az egyensúly véglegesen és visszavonhatatlanul eltolódott a szocialista országok, a hala­dó embermilliók javára, s ezt az egyensúlyt visszabillentem most már soha többé nem le­het. A dullesi öngyilkos-akro­bata politika ideje lejárt, ijesztgetéssel semmire sem le­het menni, csak a józan és re­ális tárgyalásokkal, higgadt körültekintéssel — egyáltalán olyan politikával, amely egy­bevág a népek érdekeivel. Minden ettől eltérő kül- vagy belpolitikai koncepció fogan­tatása pillanatában már elve­télésre ítéltetett. S az ítéletet nemcsak meghozza, de végre is hajtja a nép, mint végrehaj­totta Japánban, vagy Okina- wa-szigetén. Uj, független állam jött lét­re Afrikában, ismét kiszakadt egy szem a gyarmati rendszer láncából. S ez egyáltalán nem szimbolikus jelentőségű, a Mali Államszövetség létrejötte ma­ga a tény: az imperialista, gyarmattartó politika haldok­lásának igaz és örvendetes té­nye. S ezeknek a „tényeknek” acélszilárd láncolata egyik nem kis biztosítéka, hogy vég­re beköszönt a tartós béke szerte a világon. Gyurkó Géza A „fehér néger” NEW ORLEANS-ban magas, erős, negyven év körüli néger férfi szállt fel az autóbuszba. A dél-amerikai államok írat­lan törvényei szerint bent, a kocsiban megállt, — mert le­ülnie nem szabad —, közben udvarias fejbólintással üres helyre hívta fel egy fehér nő­utas figyelmét. Ezzel a fejbólintással viszont átlépte azt a szigorú korlátot, amely a fehéreket a feketék­től elválasztja. Egyszerre gyű­lölködő tekintetek kereszttü­zébe került, és máris röpköd­tek a megjegyzések, holmi „al­jas négerekről, akik napról napra szemtelenebbek lesz­nek”. Mindennap számtalan­szor megismétlődő jelenetről van szó. Az autóbusz utasai egy ismeretlen néger férfit megsértettek, illetve megaláz­tak. Csakhogy a kérdéses utas nem néger volt, hanem néger­nek álcázott amerikai író, a híres és jól kereső John Grif- fit. „Saját személyemen ke­resztül akartam megismerni a különbséget az első- és másod- osztályú állampolgárok között, már amennyiben ilyesmi léte­zik”. Egyik orvos barátja rende­lőjében „csináltak” belőle pé- gert. Egy hétig erős besugár­zást kapott, pigment-pasztillá­kat nyelt, és végül az egész TMK és karbantartásban jártas GÉPÉSZMÉRNÖKÖT, vagy hosszabb gyakorlattal rendelkező TECHNIKUST azonnali belépéssel felvesz az Egri Lakatosáru gyár. — Érdeklődni naponta a dél­előtti órákban a vállalat személyzeti osztályán, Eger, Lakatgyártó utca 2. ■■■■■aaaiaaiisiiíHHtt testét különleges festékkel kenték be. így lett a fehér em­berből fekete. A jól sikerült „kikészítés után” vágott neki a kalandos hat hétnek. „JOHN GRIFFIT — írja a Stern című nyugatnémet ké­peslap — saját bőrén tapasz­talhatta, hogy mikor szabad egy négernek nevetnie, mikor kell tekintetét a feléje közele­dő fehér nőről elfordítani stb... Az írott és íratlan törvé­nyek betartása nem olyan egy­szerű. Egyébként tanulmányo­zását azzal kezdte, hogy állást keresett. Tisztán, gondosan ki­öltözködve, szerényen, jól ne­velten jelent meg az illetéke­sek előtt, hogy egyetemi vég­zettségének megfelelő munka- lehetőséget találjon. Persze se­hol sem kapott. Dolgozott mint cipőtisztító és alkalmi mun­kás. Keresett naponta 1,50 dol­lárt, amikor ugyanazért a munkáért a fehér ember leg­alább a kétszeresét kapta meg. De megtanulta, hogyan kell éretlen banánt és ételmaradé­kot a szemétládákból előko- tomi, hogy éhségét 'csillapít­sa. Mindez New Orleans-ban történt, Louisiana állam leg­szebb és légnagyobb városá­ban, de ugyanígy lett volna Dél-Karolinában, Georgiában, Alabamában, vagy bárhol má­sutt délen. Ezekben a „demok­ratikus” szövetségi államok­ban a négerek nem léphetnek a fehérek számára fenntartott helyiségekbe, a választójogot bizonyos képzettséghez kötik — ami persze a fehérekre nem vonatkozik. — A néger vi­szont éhbérért dolgozik és kint az utcákon töltheti az éjsza­kát. i,A KLU-KLUX-KLAN még mindig létezik. Embereket lin­cselnek meg, és ha valaki egy négert meggyilkol, sohasem fogják ezért elítélni. Mindig csak másodosztályú állampol­gár. Bármelyik percben kap­hat egy pofont. Kizárják a szállodákból, szórakozóhelyi­ségekből, Gyűlölik. Ezeket a keserű szavakat az alabamai Tuskeegee néger főiskola egyik docense mondotta a nyugatné­met Die Welt című lap tudósí­tójának. „A négereket ki akar­ják irtani a déli államokban”. Es mégis, amikor a világ­sajtó hírül vitte, hogy mi tör­ténik a Dél-Afrikai Unióban, akadtak olyan felelős ameri­kai politikusok, akik elítélték a „faji megkülönböztetést”. Persze, nagyon emberséges megnyilvánulás volt a néger­üldözések, a véres pogromok ellen tüntetni, és az emberi­ség szempontjából érthető ss, hogy félemelték tiltakozó sza­vukat. Kérdés: ezt miért éppen Dél-Afrikában vették észre? Saját hazájukban, azon a föl­dön, amelyet a propaganda a szabadság és demokrácia ha­zájának nevez, nem látják meg, hogy hasonló dolgok tör­ténnek? A New York Times című amerikai lap szerint valame­lyik néger olvasó ezt írta: „Hogy mi a különbség Johan­nesburg és Birmingham kö­zött? Csak annyi, hogy az amerikai kormány tankokból még nem lövöldözött a néger lakosságra.” JOHN GRIFFIT amerikai író, aki hat hetet töltött New Orleans-ban, most saját szemé­lyén keresztül érezhette, hogy mit jelent négernek lenni az Egyesült Államokban. Tehát az amerikai politikusok elítélő nyilatkozatai üres szavak, míg Délen tovább folynak az újabb és újabb megaláztatást, gyűlö­letet előidéző jelenetek. Ezek­hez azonban semmi szavuk. S ha igen, akkor sincs benne sok köszönet A Szovjetunió indítványozza, hogy a leszerelés kérdését az ENSZ 15. ülésszaka vitassa meg GENF (MTI): A tízhatalmi leszerelési értekezlet hétfő dél­előtti ülésén Zorin, a szovjet küldöttség vezetője nyilatko­zott. bevonását is ezekbe a tárgya­lásokba. A tízhatalmi leszerelési ér­tekezlet hétfői ülésén hasonló tartalmú nyilatkozatot tett Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország és Románia kül­döttségének vezetője is. (MTI) A szovjet küldött rámuta­tott, hogy a nyugati hatalmak képviselői a tízes bizottságban mindmáig nem voltak hajlan­dók érdemben tárgyalni az ál­talános és teljes leszerelés kérdésében beterjesztett szov­jet javaslatról, és a maguk ré­széről sem tettek konkrét ja­vaslatokat. Ezért a Szovjet­unió kormánya nem tartja célravezetőnek a tízes bizott­ság további munkáját és indít­ványozza, hogy a leszerelés kérdését, különös tekintettel az ENSZ közgyűlésének az általá­nos és teljes leszerelés megvi­tatásáról hozott határozatára, az ENSZ-közgyűlés 15. üléssza­ka vitassa meg. a Szovjetunió továbbra is híve a paritásos alapon álló leszerelési tárgya­lásoknak, ugyanakkor szüksé­gesnek tartja más hatalmak Ijazaérkezett a Román Munkáspárt III. kongresszusán részt vett magyar küldöttség Hétfőn hazaérkezett Buda­pestre a Magyar Szocialista Munkáspártnak a Román Mun­káspárt III. kongresszusán részt vett küldöttsége: Kádár János, a párt Központi Bizott­ságának első titkára, Apró An­tal, a Politikai Bizottság tagjai, a minisztertanács első elnök- helyettese és Gádor Ferenc, a Hajdú—Bihar , megyei pártbi­zottság első titkára. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lentek: Kállai Gyula, Kiss Ká­roly, Marosán György, dr. Műn- nich Ferenc, Rónai Sándor, a Politikai Bizottság tagjai és Gáspár Sándor, a Politikai Bi­zottság póttagja Megjelent a fogadáson Va­sile Gliga, a Román Népköz­társaság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője is. (MTI) Hruscsov hazaérkezett Moszkvába Az EASZ alapokmányának 15. évfordulója MOSZKVA (TASZSZ): Hruscsov és a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttsé­MOSZKVA (TASZSZ): A moszkvai sajtó vasárnap cik­ket közöl az ENSZ alapokmá­nya aláírásának 15. évfordulója alkalmából. Visnyevszkij a Pravdában jellemzi az ENSZ-nék az utób­bi években folytatott tevékeny­ségét és felhívja a figyelmet ar­ra a tényre, hogy az ENSZ ez ideig még nem valósította meg fő feladatát: megszabadítani az emberiséget a háború szenve­déseitől. Az utóbbi idők eseményei azt mutatják, hogy az agresszív imperialista körök korántsem akarnak lemondani az ENSZ­lág ismét meggyőződött erről, a Szovjetunió ellen elkövetett agresszív amerikai légiprovo­káció kapcsán. Az ENSZ-nekaz lett volna a feladata, hogy ha­tározottan megbélyegezze ezt a békére rendkívül veszélyes ka­landot és véget vessen az ilyen­fajta akcióknak. Az imperialis­ta hatalmak azonban megaka­dályozták, hogy a Biztonsági Tanács hathatós intézkedéseket hozzon és ezzel újabb csapást mértek az ENSZ tekintélyére. gének tagjai Bukarestből repü­lőgépen Moszkvába érkeztek. A szovjet pártküldöttség a Ro­mán Munkáspárt III. kongresz- szusán vett részt. A Vnukovói repülőtéren Hruscsovot a szovjet párt és állam számos vezetője fogadta, köztük Arisztov, Drezsnyev, Ignatov, Kozlov. Koszigin, Kuusinen, Muhitgyinov, Pol- janszkij és Svemyik. (MTI) Gates hidegháborús beszéde alapokmány durva megsértésé- WASHINGTON (MTI): Az nek gyakorlatáról. Az egész vi- UPI és az AFP hírügynökség „Hruscsov miniszterelnök barátságos fogadtatásra számíthat Ausztriában” BÉCS (TASz.^-): Julius Rab osztrák kancellár vasárnap be­szédet mondott a bécsi rádió­ban. A kancellár beszédének nagy részében Hruscsov csü­törtökön kezdődő hivatalos lá­togatásával foglalkozott. — Alaposan felkészültünk a látogatásra. Lehetővé tesszük a szovjet miniszterelnöknek, hogy megismerkedjék Ausztria szellemi életével, de ipari, kézműipari és mezőgazdasági üzemeinket is megmutatjuk ne­ki. Hruscsov miniszterelnök barátságos látogatásra szá­míthat Ausztriában, hiszen nem feledtük el, hogy ő kezde­ményezte 1955-ben a szovjet külpolitikának ama változásait, amelyek lehetővé tették az ál­lamszerződés megkötését. Azt sem felejtettük el, hogy két év­vel ezelőtt, amikor osztrák kormányküldöttség járt Moszk­vában, a szovjet miniszterel­nök jelentős könnyítést bizto­sított az olajszállítások kérdé­sében. Ma, amikor az állam- szerződés immár ötéves, saját tapasztalataink alapján teljes világossággal megállapíthatjuk, hogy a szerződés és az utána vállalt semlegesség áldásos kö­vetkezményekkel járt Ausztria számára. — A szovjet—osztrák kap­csolatok a legutóbbi öt év alatt korrekt, baráti módon fejlődtek és nagy örömünkre szolgál, hogy a közelgő tárgyalásokon nem kell majd bármiféle poli­tikai nézeteltérésekről vitat­koznunk, ugyanis a meglevő vi­lágnézeti különbségek ellenére sem létezik ilyen nézeteltérés. Tárgyalásaink legfőbb pontja gazdasági kapcsolataink to­vábbi fejlesztése lesz — mon­dotta az osztrák szövetségi kancellár. (MTI) Hatalmas erejű robbanás egy havannai lőszergyárban — Két halott, több száz .sebesült HAVANNA (UPI): Havan­nának. Kuba fővárosának ki­kötőjét vasárnap este hatalmas erejű robbanás rázkódtatta meg. A robbanás színhelye a kikötőben levő katonai lőszer- raktár volt. A rádió bejelen­tette, hogy hét gyanús sze­mélyt letartóztattak, mivel a robbanást valószínűleg szabo­tázs okozta. A robbanás ereje rombadön- tött több kisebb épületet és megrongált két szomszédos raktárt. A robbanás következ­tében a város egyes részedben több órára megszakadt a táv­beszélő- és villanyá-ramszolgál- tatás. A robbanásnak — eddigi je­lentének szerint — százakra menő sebesültje, de csak két halottja van. Vasárnap ugyanis kevesen tartózkodtak a kikö­tőnek abban a részében, ahol főleg raktárak vannak. Viszont a faltörmelékek és szerterepü­lő cserepek nagyon sok járó­kelőt is megsebesítettek, közü­lük többeket súlyosan. A ha­vannai rádió és televízió fel­hívta az orvosokat, az ápolónő­ket és a véradókat, siessenek a kórházakba. A robbanás színhelye felé igyekvő amerikai újságírókat a lakosság amerikaellenes ki­áltásokkal fogadta. (MTI) időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: Fel­hős Idő, több helyen zápor, ziva­tar. Mérsékelt, a záporok idején megélénkülő szél. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet 21—26, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14—18 fok között. Távolabbi kilátások: a hét köze­pén északi széllel, hűvösebb idő. Gates amerikai hadügyminisz­ter újabb hidegháborús beszé­déről ad hírt. A hadügyminisz­ter vasárnap televíziós nyilat­kozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész szembe­nézni „mind a kis, mind a nagy háborúval”. Amerika katonai­lag teljesen felkészült a hábo­rúra —- mondotta. Gates újabb összegeket kö­vetelt a fegyverkezés fokozá­sára. Felszólította a kongresz- szust, hogy hagyja jóvá az új típusú repülőgépanyahajók épí­téséhez Szükséges összegeket és több pénzt kért a Bomarc típu­sú rakétákra: Beszéde végén a hadügymi­niszter megjegyezte: nem hiszi, hogy a Szovjetunió „nagyobb katonai akció kirobbantását’* tervezné. (MTI) Már most gondoljon a télre, az Iskolai ér kezdetére, időben javíttassa meg lábbelijeit. Adja le rendelését a felso­rolt cipész részlegeinknél, torlódások elkerülése vé­gett. Minden alkalomra keresse fel a Kál és Verpelét Kör­nyéke Vegyes Ktsz Építő, Rádió- és televíziójavító és szerviz. cipész méretes, cipész javító, felsőrész, fodrász, asztalos, motorszerelő, lakatos és kovács, szobafestő és mázoló rész­legeit Kálban. Vidéki részlegeink is. Cipész javító méretes. Asztalos. — Verpelét. FELDE BRÖ, ALDEBRÖ, KAROLNA, KOMPOLT és Erdőtelek cipész javító és méretes részlegei a kedves megrendelőiket várják.

Next

/
Thumbnails
Contents