Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-25 / 149. szám
r SM. Június 25., szombat NÉPÚJSÁG Segíteni kell ^*^*a^a^*aaaaaaaaaaaaaaaaaa/,va*aaaA/ a bénái w5-os” lakótelep baján A/VV\AAAAAAAAaaAAAAaAA/VvAaAAA A/vAAAAAy*vAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAysÁA^AAA^AAAAA\/^Á/^vV^AAAAA/NAAAAAA/ HETENKÉNT kétszer mozi, rosbaii, a várakozhat több mint & lakótelepi művelődési ott- egy órát a kezdésig, honnak nevezett teremben bi- A HAZAUTAZÁS még enliárd és asztalitenisz lehetőség, egy televízió készülék. Ez az Összes szórakozási lehetőség Egertől néhány kilométerre, a I’inomszerelvénygyór lakótelepén, az úgynevezett „5-ösön” Százötven családnak ez szinte semmi. Ezek a szórakozási lehetőségek nem érdekeinek, hem elégítenek ki mindenkit, akik itt laknak, itt élik le életük legnagyobb részét. Beszélgettünk egy gyári dolgozóval, aki már 1955 óta lakik a telepen, s míg otthonét kedvesnek, kényelmesnek találja, s csak dicsérő jelzővel emlékezik meg azokról, akik ezeket építették, —- legyintett, amikor a kulturális életről, a szórakozási lehetőségekről esett szó. — Többet kellene ezekkel törődnie a gyárnak is — mondja —. Hiszen sokszor tarthatatlan az állapot. Kultúrtermünkét csak annak Csúfolják, s mit keressen ott az az ember, aki Sem biliárdozni, sem pingpongozni nem tud, aki szívesen végighallgatna ezzel szemben egy-egy jó előadást, akár a tudomány fejlődéséről, akár a művészetekről, Vagy Valami másról. Akik nem szívesen hagyják el szűkebb pátriájukat, így hát otthon a rádióhoz, könyvekhez menekülnek. Nem rossz szórakozás ez, de azért az idők folyamán egyhangúvá Válik, ha másképpen sem lehet Változatossá teflni a szabad Időt. Mások autóbuszra ülnek, beutaznak Egerbe — és bosszankodnak. Több okból. Először is azért, mért dTága az autóbusz, mióta ismét a MÁV AÜT Vette kezelésbe a járatokat. Pedig megígérték, hogy mivé! a El* norrtsZérelvénygyár is tulajdonképpen már Egerhez tartózik, az egységes váróéi tarifa szerint állapítják meg a jegyék érát. Tehát, hä csak a férj, feleség utazik be Egerbe, — már maga az útiköltség oda* vissza, több mint 12 forint. De akkéa* még ráadásul nem is olyan a menetrend, hogy az valóban az igényekhez igazodnék. Természetesen, a munkakezdések, végzések idején szükség van arra, hogy a vonatok érkezését, indulását, s aZokhóZ á csatlakozást vegyék figyelembe az aútóbuszmenet- réhd összeállítói, dé tekintettel kellene lenníök a szabad idejükben szórakozni kívánókra iá; Mért jelenleg ez a helyzet: áki á színház hét órakór kezdődő előadására akar beutazni Egerbe, annak már jóval hát óra előtt buszra kell ülnie, aki a mozi fél kilences előadására szeretné jegyet Váltani, már fél nyék előtt benn Van a vénél Is körülményesebb. A moziban, vagy színházban ülő ember vagy otthagyja háromnegyed tíz tájban az előadást, s akkor azt mondja, ezért ttfem volt érdemes bejönni, hogy a végét ne láthassa, vagy ismét jó hosszú ideig ődőnghet a városban a következő, s egyben Utolsó buszig, vállalva, högy másnap korén reggel fáradtan, álmosan áll munkába az üzemben. Amíg az autóbuszokat a gyár bérelte a MÄVAUT-tói, ilyen probléma nem VOlt, mert min den héten egy napra biztosítottak az érdeklődők számára színházi buszt, amely megvárta az előadásra kíváncsi dolgozókat. Ez azonban megszűnt, s vele együtt az is, hogy normális körülmények között járhassanak be néhanapján színházba a finomsZérelvénygyári lakótelepen élő családok. De íflég ha az üzemi művészeti csoportok rhűködnéhek! Egészen más lentte a helyzet. De azok munkája is csak rap- Szodiküs, szinte csak az ünnepi alkalmakra való készülésre kórlátoZódik, pedig nein ártana, ha folyamatos munkával, rendszeresen biztosítanának műsorokat, színházi előadásokat a lakótelep dolgozói számára, s tevékenységük nemcsak táHCfnulateégok szervezésében, lebonyolításában mutatkozna meg. Ezek a táncmulatságok, összejövetelek ugyan mind híresebbek, amit az is bizonyít, hogy a részvevők között lassan több lesz az egri, mint a helybeli -* ez azonban nem vigasztaló. Tenni kellene valamit a kulturális „pangás” megszűntetésére —■ mondogatják a lakótelepen, s ez így is van. Nagyon jó lenne, na a gyár párt-, szakszervezeti- valamint KiSfc-vézetőségé felfigyelne a jelenlegi állapótok alapján ( meglevő és kielégítetlen igényekre, s intézkedne. Nem ártana, ha a Tudományos ismeretterjesztő Társulat is felmérné, milyen lehetőségéi vannak itt az „5-ösön”, s azokat a lehető legnagyobb mértékben ki is használná. EZ AZONBAN természetesén nem elégséges, A lakótelepieknek nemcsak azt kell ész- reVéfihiök, hogy mi nincs, s hegy mire lenne szükségük, Hanem azt is, hogy maguk is tehetnének, mégpedig nagyon sokat a bajok megszüntetéséért. Kezdeményezzenek elképzeléseik, vágyaik szerint, s ha a megmozdulás valamilyen kicsi jele is látszik, a segítség minden bizonnyal megérkezik. Segítene a párt, a szakszervezet, s a KISZ, amely talán épp a mozdulatlan csendesség miatt ma még határozatlan 90k tekintetben: hogyan is kellene megindítani a kulturális élet vérkeringését, a gyári lakótelepen. Ám, ha látják, milyenek az óhajok, elképzelések, épp a tettek alapján --- rövidesen kialakulhat az élő, eleven kül- tűrélet a munkáslahtá településen. Wéidingéf László MI a helyzet a borfelvásárlással? A borfelvásárlási árakkal Kapcsolatban különböző alap tálán hírek terjedtek el és több termelő érdeklődött, hogy az Állami Pincegazdaság milyen áron vásárol? Ezzel kapcsolatban tájékoztatásként közöljük, az Élelme zésugyi Minisztérium Bort or galmi Igazgatóságának vezetője már nyilatkozott, Eszerint a közelmúltban rendezésre került állami fogyasztói borárak nincsenek összefüggésben a felvásárlási órákkal. Így tehát a jelenleg is érvényben levő felvásárlási árakon történik a JAPAN - a távol-keleti vulkán * hí m m m som» feil,v>■ 4i getgjUkij í. A négy tő sziget, s mintegy ezef.kiseisB ________c 37 0 000 négyzetkilométer tefUietfl, SS (Műi© iSiíOSÖ tápár ÍOVáfosfiBátl, Tokióbah, az utóbbi napokban elérni éterei tOfSfei á népi tiltakozás hatáimss hulláma, á? uralmon leVő amérika-bakat kisi minisztereinek Személye és (tórmfinySbak áz agresszív kantnál szerződéseket képviselő pófiiíkájá éileri. ' a japán nép harcos megmozdulásának eisö eredményeként a KíSi-kefmáriy árra kényszerűit hdgv elhalássza insetindwier amerikai éihők Tokióba tervezett látogatását, - most pedig mar napok, vagy esak ©rak kérdése a «ormány bukásának. (- Terra -•) izigetből sjió, kereken i fi termelőktől a bőrók felvásárlása. A következő gazdasági évre vonatkozóan pedig szeptember hó folyamán történik meg a felvásárlási árak megállapítása, A szerződött termelők már igen sokan jóval a határidő előtt beszállítják az Eger— Gfyöngyösvidéki Pincegazdaság pincészeteihez boraikat, ahol a szakszerűen kezelt, fajtánként külön szüretelt, jó minőségű borokért megfelelő jó árat kapnák a termelők, sőt igen sok esetben jelentős összegű felárát is megállapítanak részükre. Igen sökan nerti szerződött, úgynevezett szabad bort is szállítanak a pincészetekhez, akik ugyancsak a megfelelő minőség ütőn jó árat, felárat kapnak, így megtalálják számításukat. Nagy érdeklődéssel fogadták a termelők, hogy az elmúlt évben és már most is lehet értékesítési szerződést kötni borszőlőre, mustra, seprős, egyszer és kétszer fejtett ett- Ványböffa, valamint Otellószőlőre és festő-otellőboffá. Nagy örömet váltott ki a termelők körében, hogy az ár után tíz százalék szerződéses felárat is kapnak. Ez nagymértékben emeli jövedelmüket és mind többen keresik fel szerződés- kötés végett a felvásárlási felelősöket, felvásárló pincészeteket. Termelőszövetkezetek _ részére is igen jelentős előny í szerződéskötés, mivel a pincegazdaság nagy segítséget nyújt az áru átadásához. A tízszázalékos feláron kívül a szerződéses nagyüzemi felár nagymértékben növeli jövedelmüket. Mindezt számításba véve több tsz már az eddigi mennyiségen felül is további szőlő-, bor- mennyiségfe kötött szerződést Tehát előnyös a szerződéskötés, mert kaphatnak a termelők kamatmentes művelési előleget, beszállítás Után tíz Százalék szerződéses felárét, megfelelő minőség esetén minőségi, fajtisztasági felárakat, a tsz-ek pedig szerződéses nagyüzemi felárban részesülnek. A téli és tavaszi kedvezőtlen Időjárás miatt túl nagy termés nem várható ugyan, mégis a talajmunkak és a peronoszpó- ra, valamint más károkozók elleni védekezés rendszeres és időben való elvégzésével biztosíthatjuk a jelenleg mutatkozó szőlőtermés megmaradását. Mivel most legnagyobb veszélyként a peronoszpóra* kártétel Várható, így az ezel- len való védekezésre kell a tsZ-eknek. egyéni termelőknek a legnagyobb figyelmet fordítani. — B — Hazugságverseny A gyerekek néha hazugság- versenyt rendeznek. Azt igyekeznek eldönteni, hogy ki tud nagyobbat füllenteni. Néhány esztendeje azonban egyes újságok versenyen kívül — minden benevezés nélkül — bekapcsolódtak ebbe a furcsa Versenybe. Ha hazánkról írnak, azon igyekeznek, melyikük tűd nagyobbat füllenteni, Álljon itt néhány válogatás ezekből az Írásokból, mindnyájunk derültségére. A nyugatnémet Süddeutsche Geltung Norbert Lebert nevű újságírója így füllentett a fővárosról: „Esti órákban érkeztünk Budapestre ,.. A várost egykor Párizzsal lehetett összehasonlítani, Most sűrű, áthatolhatatlan sötétség borítja. Csak kontúrokat és árnyékokat láttam.” Szegény Lebert alaposan rászorult volna egy kis szémar- vesi kezelésre... de a New Egy bányászorvos portréja Dr. MEISLER DONÁT A hét egyik napján játszódéit le ez az eset. Gyöngyöstől a Máltába forduló országúton autók haladtak felfelé. Az egyik vasúti átjáfóhál kocsisét engedett utat az áthaladó, terméskövei megrakott esiiiekatavánfiak, de nem így tett az Sí* 43“31-e§ rendszámú motorkerékpár vezetője. Aiíghegy áthaladt az utelsö csille is, vészes gyorsasággal IV egyvenöt éves, magas férfi, hajában már mutatkoznak az idő, az elszállt évek morzejeléi, az ősz szálak. Fehér köpenyben áll a csillogó műszerek között, ftendelést tart éppen. Mikor kis szünet adódik, akkor bésZélfli kezd, Az életéről, a munkájáról, Klléfic esztendeje dolgozik a telepen. Üzemi orvos. A körzeti orvosi teendőket Is ő látja el két faluban, két bányatelepen- Három esztendeje helyettesit Bekölce községben. Azelőtt az egri I. számú kórház sebész alorvosa volt. Először csak helyettesíteni jött Egeresein bányatelepre. Másfél hónapot töltött akkor a bányászok között és újból visszatért Egiéfbé* Teltek ä napok. Egyik délelőtt autó állt rrté§ ez I. számú kórház előtt. Bányászok jöttek Heister doktorért. Beszéltek vele: kérték, jöjjön velük a telepre, legyen az orvosuk. Azóta itt él közöttük, gyógyítja a bányászokat, orvosolja bajukat.- Erem bántam meg, hogy ide jöttem a telepre. Meggyökeresedtem én is ebben á talajban. Megszerettem a bányászokat. A bányászok is szeretik Heisler doktort. Tisztelettel beszélnék róla. Lelkiismeretes, önzetlen ember, ötvolt. 1940-ben adták kezébe dr. Heisler Dörtát- näk, a pesti ügyvéd fiának, az orVösi diplomát, Kilenc hónapot dolgozott. Aztán 1941- ben jött a katonái behívó. Az ő életébe is beleszólt a háború. Szülész akart lenni. A fröfttfa küldték! A bátyját is. Ö életben megérte a világégés végét. Bátyja már nem tért vissza többé... Heisléf doktor családja Is Itt él a telepen, Egyik fia 9 éves, a másik S esztendős. Szabad idejét - Há akad kevés - Családja körében tölti, fiaival. Vagy olvasgat. Tolsztojt, Fekete Istvánt, Sinclaire-t, Jókait, Hemingway! és solohovet. Minden érdekli, Zene, irodalom, politika. Albert Schweltzert tiszteli a legjobban, Őt tekinti példaképének az Orvosok között. Ismeri és szereti ezt a #3 éves öreg tudóst, aki éfnberbarátí érzéstől vezérelve, harmincéves, érett férfikorában orvosi tanulmányokba kezdett, és saját költségén kórházat, alapítóit a Prancia-Égyenlítő-Afrika vad őserdejében, hogy leprás, élomkóros négereket gyó- IgyitSOn. Times of Burma tudósítója i* megérdemelt volna egy gyógy* szemüveget a következő hazugságáért! „Magyarországon kevés a szemüveg, s ezért összegyűjtöttek egy 9Ö0 darabból álló készletet, amelyet kérésre kölcsön adnak.” Ügy hiszem, vagy részeg, vagy pedig nagyon sötét elméjű ember lehetett Anders Hetén svéd újságíró is, aki kissé nehezebb témában gyűjtött kampány-babért. A fiatalságról így írt: ,.A fiatalok nevetve beszélnek, de a nevetés mögött keserűség húzódik meg. A keserűség a mai magyar fiataloknál általános jelenség.. fi A párizsi Figaro azonban villámgyorsan túllőtt az ilyenfajta bakón: „A budapesti rádlő jelentése szerint a sátoraljaújhelyi börtönben történt szökési kísérlet során 90 rabot megöltél:, 11-et pedig később Végezték ki, A jelentés szerint a szökési kísérlet vasárnap történt. Semmi más részlet nem ismeretes ..” [ Na hát, ha a Figaro előtt ; „semmi más részlet nem is* ! méretes”, mi elmondjuk a körülményeket. Az történt ugyanis, hogy a Kossuth-rádió idézett egy cikket, amely az 1944. [március 22-én történt sátoraljaújhelyi eseményekről emlékezett meg. Aki olvasta Horváth—Nemes—Pintér — Bzabó : riportsorozatát, „Az utolsó fel* !vonás”-t, az jól tudja, hogy [ezen a napon a börtönbezárt I szerb, magyar, román stb. i kommunista foglyok hajtottak : végre halálraszant szökési kísérletet, Aki kiváncsi rá, azaz : említett könyv 99. oldalán : „Sátoraljaújhelyen patakzik a :vér” című részletben bővebben olvashat erről. Milyen kár, bogy ezt a Figaro munkatársai i nem tudták... A következő hazugság leiratához és kiköltéséhez biz’isten [komoly izzadság kell: „öreg, ! szenvedő dámáknak Magyar- országon nincs más kívánságuk, minthogy haláluk előtt • piros nyientéskájuk legyen”, : Hát nem nagy marhaság ez? ;S van újság, amely ilyen blöf- ;íöt mer közölni? S a felelet: [sajnos, még akad! Az említeti [részletet Inge Santner kisasz- Iszony irta, amelyeket a „Welt- woGhe” című újság hozott á [napvilágra. [ És még lehetne tovább is [sorolni. L. Kotnolkontski elme- szüleményét a Neue Bürdnéí Zeitungból, egy-két írappáh- sabb sorokat a zürichi „Die Tat”-ból,vagy akár Hans Tanítani Írását a Luzerner Neueste Nachrichtenből, Róeland Evans bogarait a New York Herald Tribune amerikai újságból stb„ stb,.. Nevet az ember ilyesmin! Es csodálkozik is.,, Tatckas István A bányászorvos munkája is missziós mun-i ka. A bányászorvos egészségi és szellemis missziót Vezet a népbetegségek, néphiedelmek $ ellen. Mert nevelni kell az emberekét, fel-; világosítani, hogyan élhetnek fejlettebb,; egészségesebb életét, hogyan védhetik magú-; kát az egészségre áftó betegségekkel szem-; ben. ] — Mi a leggyakoribb megbetegedés? ? — a reuma és az ízületi megbetegedések, | A bányászok nehéz munkát végeznek napon-? ta, hosszú órákon át fejtik a szenet. Kény-? szerfielyzetben, kényszertartásban dolgoznak < műszakokat, Ezek okozzák aztán az ízületek? betegségét. Előfordul a gyomorfekély is. En-< nek okozója a helytelen, rendszertelen táplál-? kozás, a helytelen italfogyasztás, A teleptől? messzebb eső falukból járnak be dolgozni az? emberek, nem esznek rendesen és éhgyomor-? ra tömény szeszt fogyasztanak. Ez pedig igen? ártalmas a szervezetre. A szesz elveszi az? ember étvágyát, s megtámadja a gyomor s emésztőnedvéit, a nyálkahártyát. í — Hogyan lehetne segíteni, a bajt meg-? előzni? $ — Nevelni kell az embereket! Ehhez türe-v lem kell és persze szívós, kemény munka.? Fel kell szabadítani az emberek szellemét,? hogy művelődjenek, olvassanak, egészséges? módon táplálkozzanak. Szeretném, ha meg-? változna a bányatelep képe. Fásítással, pár-? koSítéssál csökkenteni lehet a levegő portar-? talmát, Ehhez is oktató szó kell, hogy az el-? ültetett parányi fócskákat ne bántsák, ne tör-? dőljék le a csemeték ágait. Es korszerűbb? szórakozóhelyekre van szüksége a telepnek,? Olyan szórakozóhelyekre, ahol a bányászok? nemcsak berúgni tudnak, de okosan beszél-? getni, művelődni. Ez is hozzátartozik az éle-? tűkhöz. ? Havonta többször lemegy a bányába Heis-> ler doktor, egy-két napot a bányában tölt.? F,gészségügyl ellenőrző körutat tart a föld? alatti munkahelyeken. Figyeli a bányászok? mozdulatait, figyeli munkájukat, hogyan dol-> goznak, hogyan fejtik a szenet. Es beszélget? az emberekkel, érdeklődik gondjaik után,? Ilyenkor doktor Heisler Donét neminek or-> vös, pedagógus is, tanítja, neveli a bányő- ? szokat. Ezért szeretik és tisztelik őt Eger-? csehi-bányatelepen .,. Patáky Dezső < Ä figyelmeztető piros jel még az EF 43-31? rendszámú motorkor ékpár | tulajdonosára is vonatkozik! ugrott elő motorjával áz autó-? karaván mögül és saját életét,? de az induló teherautó vezető-? jénék életét is veszélyeztetve? robbant ki az autó elé. < Szerencsére most az egyszer? nem történt baleset, de tör-? ténhetett volna. A flgyelmez-? tető kis piros karika ott volt a? lámpán, pöhtóSán előtte, csak? a motoros —- úgy látszik —? megfeledkezett róla. < (— áólú Ősi longsrósseti törvények Anglia 600 évvel ezelőtt. 1360-ban kodifikálta úgynevezett „téngéfészeti törvényeit”, amelyeket a biseatai part méntéri fekvő Öléton sziget lakosságától vettek át , A szóban forgó szabályok, amelyek a hajózás és fl tengeti élet minden viszonylatától intézkednek, igen érdekesek. Így pl. a törvények érteimében bátnuiyen nemzetiségű kalózt félakasztathat az a hajóskapitány, akt elfogta. Az angol admifaiitás azonban a más országokkal való felség jogi viták elkerülésé végett azt a gyakorlatot követte, hogy a bitót, amelyen a kalózt kivégeztek, mindenkor a magas, illetve az alacsony vízállás közötti árterületen állította fel, vagyis tóbbé-kévéebé „senki földjénAz angol tengerészeti törvények kimondjak, hogy a hajón elkövetett tolvajidsért csuklóból levágandó a tolva) jobb keze: gyilkosság esetében a gyilkost áldozatához kötözve dobják be a tengerbe. Kegyetlen büntetést írnak elő a törvények az olyan tengerész számára, aki őrségen ismételten elalszik. Az illetőt ketrecbe zárva, kiakasztják egy kenyérrel, egy kupa sörrel és egy késsel. Miután a kenyeret megette és a Sört megitta, belátására bízzák, hogy az éhenhalást válaszm-e, vagy késével elmetszi az orrárbochoz éfősítétt kötéléit Utóbbi éSétoéfi ketreéévéi éQyíitt MöMlüt a tenderbe zuhan éá megfütläd.
