Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

4 NÉPÚJSÁG 1960. június 21., kedd A gyerekekért Az Egri Dohánygyár május­ban 100,3 százalékra teljesítet­te termelési tervét, újra gyárt­ják a Cigarellos szivart. A dol­gos hétköznapok munkasikerei mind-mind komoly eredmé­nyek, de ezek mellett egy kicsi engem megkapott és olyan jól­esik most elmondani. Felsőtárkányban. az árnyas- lomb ú fák alatt, ott, ahol a szántóföldek csücske találkozik a Bükk-hegység csodaszép er­deivel, kőművesek, ácsok és asztalosók sürgölődnek seré­nyen. Szaporán forgatják a szer­számokat és közben vidáman fütyülnek. Gonddal, szeretettel végzik a munkát, mert a gyere­kek üdülőjét bővítik, szépítik, s ezért nem teher most a nehéz munka sem. Odahaza és a gyár napközi otthonában szöszke Erzsikék és pufók Jancsikák kérdezgetik: mikor mehetünk nyaralni? Igen, nálunk százával indul­nák üdülni a bányászok, a kő­művesek, a tsz-parasztok és az idén már kétszer annyian fér­nek el az Egri Dohánygyár fel- sötárkányi üdülőjében is. Munkásüdülés, ma már tálán nem nagy dolog —, de amíg ed­dig eljutottunk...! F. £. — HÄROMSZAZNEGY- VEN holdról aratnak az idén a recski Kékesi Gyopár Ter­melőszövetkezet tagjai. Az aratnivaló legnagyobb részét — mintegy 200 holdat — a Pétervásári Gépállomás kom­bájnja vágja le. — AZ EGRI általános isko­lákban 2400 tanuló vett részt a politechnikai oktatásokon a múlt iskolai évben. A követke­ző tanévben újabb osztályokba vezetik be a gyakorlati oktatást és ősztől 3600 általános isko­lai tanuló vesz részt a politech­nikai oktatásokon. — MEGKEZDTÉK a lucer­na, vöröshere kaszálása és behordása mellett a rétkaszá­lást is a pétervásári járás ter­melőszövetkezetei. A járás­ban levő mintegy 2300 ka- tasztrális hold kaszálóból ed­dig több mint 300 holdon ka­szálták le a takarmánynak valót. — A LEGUTÓBBI aktivaülé- sen 6000 forintértékű ajándékot osztottak ki a megye népi el­lenőreinek. A kiváló munkát végző társadalmi munkásokat értékes ajándéktárgyakkal ju­talmazták. — ELKÉSZÜLT a csányi autóbuszváróterem terve. A közeljövőben hozzáfognak az építkezéshez, s a költségeket a községfejlesztési alapból fedezik. — „TELT HÁZ” volt vasár­nap a Mátrában. A vasárnapi jó időben több mint háromez­ren keresték fel a Mátrát, Mát- rafüredet, Kékes- és Galyatetőt a kirándulók. A mátraházi étterem rekordforgalmat bo­nyolított le. — 3000 HÍZOTT SERTÉST adnak le az idén a hatvani járás termelőszövetkezetei. A hizlaláshoz szükséges állo­mányt eddig mintegy 80 szá­zalékban biztosították. — GYORS ÜTEMBEN halad a mátrai utak építése. A leg­utóbbi nagy ezőzés alkalmával erősen megrongálódott a Mát­raháza és a gályái elágazó kö­zötti útszakasz, a leszakadt ré­szen gyors ütemben halad az újjáépítő munka. — SAJÄT ERŐBŐL épít sertésférőhelyet a nagyköké- nyesi Haladás Tsz. — KÖZÖS VACSORÁN vet­tek részt a Recski Bányász Sportkör röplabda-csapatának tagjai vasárnap este a bányász­otthon különtermében. — ZÁSZLÓT AVAT a kö­zeljövőben a káli férfikórus. Az ezzel kapcsolatos ünnep­ségre a kórus meghívta Bár­dos Lajost is. — AZ EGRI Állami Pedagó­giai Főiskola július 4. és 8-a között gyakorlati foglalkozást rendez levelező hallgatói részé­re. A foglalkozáson való rész­vétel a vizsgára bocsátás fel­tételei közé tartozik. Jól sikerült az abasári tűzoltőnap AZ ÖTSZÁZÖTVEN tűzoltó olyan glédában áll az abasári nagy sportpályán, a tribün előtt, hogy becsületére válna még valami elit hadseregnek is. Csak éppen a ruhák egyön­tetűsége nem teljes: itt-ott tar­ka színű szoknyákat is megle­begtetett a játszi szellő, másutt pedig fehéringes úttörők sora választja el a szürke egyen­ruhák oszlopait. Gépkocsi gördül a zöld me­zőre. A megyei tűzoltóparancsnok az egység parancsnokának je­lentését fogadja, majd ellépnek a felsorakozott egységek előtt... De mindenki ismeri ezt a na­gyon katonás és nagyon szép aktust... Dr. Tóth István, a megyei ta­nács titkára tart ünnepi beszé­det. Csupán egy részlet ebből: — ... nem akarok hosszúra nyúló előadást tartani az ön­kéntes tűzoltók munkájáról, hiszen minden ékes szólam he­lyett beszél az az egyetlen mondat, amelyben ilyenfor­mán lehet összesűríteni tény­kedésüket: önként, minden fi­zetség nélkül, becsületből őr­ködnek népünk élete és vagyo­na felett, önfeláldozó és ön­zetlen munkájukért a megyei tanács nevében mondok köszö­netét, s arra kérem önöket, to­vábbra is becsülettel végezzék nemes hivatásukat... Már csak néhány perc telik és megkezdődik a megyei tűz­oltóverseny. EGYSZERRE négy-öt bíráló bizottság előtt mutatják be tu­dásukat az önkéntes tűzoltók. Kocsi- és motorfecskendők sze­relését végzik. A tűzoltócsapatok: hét- nyolc fiú, úttörőlány, férfi, vagy nő felsorakozik a fecs­kendő mellett, aztán a pa­rancsnok vezényszavára oltás­hoz kész állapotba hozzák a felszerelést. A gyors, de szem­látomást kiszámított, beideg- zett mozdulatok nagy tetszést aratnak a pályát körbeálló ér­deklődők körében. Az egyik bizottság előtt az ivádi női csapat készül a rajt­hoz. A vezényszó után első tény­kedésük messzire dobni fejük­ről a tűzoltósapkát. És ez, per­sze, derültséget kelt a közön­ség körében. Ötvennyolc má­sodperc alatt készek a 400-as kismotorfecskendő szerelésé­vel. Kitűnő eredmény. Amott az ivádi úttörőlányok szerelik a kocsifecskendőt. Legidősebb tizennégy éves, a legkisebb még nem töltötte be a tizen­kettedik évét. Lihegve, eről­ködve cipelik a tömlőket. Hat­vannyolc másodperc az idejük. Ötvenöt tűzoltócsapat méri össze tudását. Az összesítés után eredményt hirdettek és eszerint a férfiak kocsifecskendő versenyét a nagyrédeiek, a mozdonyfecs­kendőt a pusztai ogacsiak, a 400-as motorfecskendőt pedig a boldogiak csapata nyerte. A négyszázas motorfecsken­dő versenyben az ifjúságiak közül az abasári úttörőfiúk és lányok vitték el a pálmát. Az üzemi 400-as motorfecskendő­verseny első helyezettje a Hat­vani Konzervgyár csapata, míg a 800-as kismotor fecskendő versenyében az egercsehi csa­pat győzött. A női csapatok kö­zül az átányiak nyerték a ko­csifecskendőt, a 400-as motor­fecskendő versenyét pedig az ivádi nők csapata. A KÖZÖNSÉG újabb és újabb tapssal jutalmazza a ki­tűnő eredményeket. A pálya szélén két asszony áll. Szécsi Jánosné abasári és Gyetván L ászióné, aki Gyöngyössoly- mosról jött át a versenyre. Tő­lük kérdem: — Hogy tetszik a verseny? Szécsiné mondja: — Ügyesek nagyon. Hanem ha tűz adódik, akkor látná őket. Tavaly ősszel volt itt Abasáron egy tűzeset. A főut­cán. Olyan pillanatok alatt el­oltották, hogy mire a nép ösz- szegyülekezett segíteni, már éppen elvonulóban találták az önkéntes tűzoltókat! Közbeszól Gyetvánné: — És az a jó, hogy asszony­nép is tanulja a tűzoltást. Ha olyankor történne baj, amikor a férfiak messze mentek, asz- szonyok is elolthatják a lángo- ,kat... Most az állami tűzoltók be­mutatója következik. A pálya egyik végén két tűzoltólétra mered az égnek. Tizennyolc méter magas. A tűzoltók teljes felszereléssel indulnak a lét­rán, pillanatok alatt a tetején állnak, kötélen lecsúsznak a másik oldalon, azután palán- kot küzdenek le, majd geren­dán egyensúlyoznak végig, ké­sőbb az alacsony mászófolyosó következik. S a mászófolyosótól nem messze már ott lobog a benzin egy nagy tálcán. Igazán nehéz lenne eldönteni, a hat tűzoltó közül ki oldotta meg ügyeseb­ben feladatát. Elismerést ér­demelnek egyaránt Herbály Vince, Pekk Miklós, Szőllősi Imre, Őszi János, Bata Rudolf. Alig vonulnak el, amikor megszólal a hangosbeszélő: — És most figyeljünk a cséplőgép irányába ... A TRIBÜNNEL szemközt, de a pálya másik oldalán két kazal közt cséplőgép áll. Búg a masina. Mintha minden való­ság lenne: az etetők kévéket dobnak a gépbe... Még az el- szörnyedés moraja is felzúg, amikor valami figyelmetlen­ség következtében füst száll, majd láng lobban az egyik kazalból. Az asztag mellett olajos hor­dó, ez még csak táplálja a tü­zet... Igen, mintha mindez valóság lenne, a gép és azasz- tagok körül kapkodás, fejet­lenség, riadalom. Az abasári önkéntes tűz­oltók terepjáró autója a hely­színre robog. Már veri a sugár az asztagot. De nem használ. Most a gyöngyösi állami tűz­oltók kocsija szirénázik a hely­színre, és a hatalmas sugárban ömlő víz képtelen eloltani az égő olajat. Üjabb tűzoltóautó száguld szirénázva a tűzhöz. Huszár Alajos tűzoltótiszt ve­zényletével az egri tűzoltók is megkezdik az oltást. Haboltót működtetnek s ez rövidesen véget vet a lángok pusztításá­nak ... Ez csak gyakorlat volt, de hű képet ad arról, milyen szörnyű a pusztító tűz és mi­lyen kemény munkát követel a tűzoltóktól. Bizony, a tűzoltóknál sem ingyen osztogatják a kitünte­téseket ... a bemutató után jutalomosztás, majd a közös ebéd... A díszebédnél az idős Pá­linkás János bácsi mellé ke­rültem. Most töltötte be 84. évét. Hatvan éve tűzoltó: je­lenleg az abasáriak tisztelet­beli parancsnoka. — Halálomig viselem most már. Mert én bizony nem tu­dok meglenni tűzoltóság nél­kül... AZ ABASARON rendezett megyei tűzoltóversenyen részt vett Mecskó Rudolf vezérőr­nagy, országos tűzoltófőpa­rancsnok is, aki kérdéseinkre az alábbiakat válaszolta: — Vezérőrnagy elvtársnak mi a véleménye a Heves me­gyei önkéntes tűzoltók mun­kájáról? — Országos viszonylatban a legjobbak közé tartoznak a hevesi önkéntes tűzoltók. Ez főként azzal magyarázható, hogy a pártbizottságok és a ta­nácsok a maguk részéről nagy figyelmet fordítanak a tűzol­tók munkájára, tudomásul vet­ték a tűzoltóság szakmai és politikai jelentőségét, támo­gatják őket, nem hagyják ma­gukra az egyes önkéntes tűz­oltó csapatokat sem. — Milyennek tartja vezér­őrnagy elvtárs a megyei ver­seny színvonalát? — A verseny igen jól sike­rült, a tűzoltók nagy lelkese­déssel végezték a szerelési munkájukat, ezzel bizonysá­got nyert, hogy sokat foglal­koznak a kiképzéssel. A ver­seny sikeréhez hozzájárult Abasár tanácsának vezetősége, a község lakossága: megterem­tették a verseny megrendezé­sének, sikerének feltételeit. — Mit üzen vezérőrnagy elvtárs a Heves megyei tűzol­tóknak? — Azt tanácsolom, hogy to­vábbra is ilyen lendülettel folytassák munkájukat, szük­ség van lelkiismeretességükre, a megye, a népgazdaság érde­kei megkívánják odaadó mun­kájukat — mondotta végeze­tül a vezérőrnagy elvtárs. Az igen jól sikerült megyei tűzoltóversenyt követő tánc- mulatság a késő éjszakai órá­kig tartott. Szántó István EGRI VÖRÖS CSILLAG: Salemi boszorkányok* EGRI BRÖDY: Anyegin EGRI KERTMOZI: Odüsszeusz. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A nagy Caruso. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Két emelet boldogság. GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Rászedett udvarló. HATVANI KOSSUTH: Égrenyiló ablak. FÜZESABONY: A csend világa: Szajna találkozik Párizzsal.­HEVES: Alvajáró Bonifác. PÉTERVASARA: Lángok a határon; műsora. Egerben, este fél 8 órakor: ELVESZEM a FELESÉGEM (Bianco-bérlet.) CSHÖ JEN GÉN 60 évvel ezelőtt, 1300. június 21-én < született CSHÖ JEN GEN, a Ko-1 reai Népi Demokratikus Köztársa-) ság legfelsőbb népgyűlése elnöksé-j gének elnöke. Korea lakossága há-| romévenként választja meg az ál­lamhatalom legfelsőbb szervét, azt egykamarás legfelsőbb népgyülést. [ Ennek 1957. augusztus 20-a óta azs elnöke, és egyben Korea államfője j Cshö Jen Gén elvtárs. 50 évvel ezelőtt, 1910-ben e napon 1 született ALEKSZANDR TVAR- | DOVSZKIJ, szovjet-orosz lírikus és I regényíró. Művel a kollektivizálás 5 győzelmét hirdetik s a szovjet iro- c Idalom legnépszerűbb alkotásai közé tartoznak. A Nagy Honvédő Hábo- j kában jelentős nevelő szerepet töltött be VASZILIJ TYORKIN címűi ’itatonaverst'. J 55 évvel ezelőtt, 1905. június 21-én született JEAN PAUL SART-J |RE, francia író, exlsztencialista, atheista filozófus. Sokoldalú munkás-( Jsága regényein és színdarabjain túl. a publicisztikára, az irodalomkri- jtikára és a filozófiára terjed ki. Jelentős szerepet visz — mint a Béke < Világtanács tagja — a békéért vívott harcban. 120 évvel ezelőtt, 1840-ben született AKAKIJA CERETELI grúz [ | költő. Filmhírek a világ minden tájáról Leningrádban megfilmesítik Csukovszkij A BALTI ÉG­BOLT című híres regényét, amely a hős város védőinek ál* lit emléket. A film készítői közül többen részt vettek a leningrádi har­cokban és egyik főszerepet Pjotr Glebov. a Csendes Don főhőse játssza, akit most egy bombázó repülőgép kormányá­nál látunk viszont. ★ A Liberation című lap érte­sülése szerint felvetették a gondolatát egy, Adolf Eich- mannról, az utóbbi hetekben elfogott náci tömeggyilkosról készítendő film forgatásának. A német hóhér szerepét Marion Brando alakítaná. ★ Júliusban nemzetközi film- fesztivált rendeznek Locamo- ban, amelynek keretében kongresszust tartanak az ifjú­sági filmek nevelő szerepéről és fényképkiállításon mutat­ják be a filmművészet történe­tének fejlődését. ★ NEM LEHETNE CSÖNDE­SEBBEN? — ez a címe a moszkvai népszerű tudomá­nyos filmek stúdiójában ké­szült új filmnek, amely bemu­tatja, hogy a különféle zajok mennyire ártalmasak az ember egészségére. A filmet sikerrel játszák a moszkvai mozik és most azt tervezik, hogy az egyes házkezelőségek is bemu­tatják. « ★ Varsóban a Tamangó című nagysikerű francia filmmel egy műsorban mutatják be Kollányi Ágoston TISZAVI­RÁG című népszerű tudomá­nyos rövidíilmjét. Az illetékesek figyelmébe A Mátravidéki Vendéglátó Vállalat petőíibányai 150-es Italboltjában az üzletvezető ki­vételével nők, helyesebben asz- szonyok dolgoznak. Egy kivé­telével valamenyi családanya. Munkaidejük minden máso­dik nap 17—18 óra. Igaz ugyan, hogy az üzletet reggel fél héttől este fél tízig tartják nyitva, de a nyitáshoz félórá­val korábban bent kell lenni, zárás után pedig az elszámolás, takarítás stb. legalább másfél­órát vesz igénybe. El kell is­merni, hogy tizenöt órát a ki­szolgáló pult mögött állni még férfiaknak sem gyerekjáték, különösen fizetési napokon és vasárnap, amikor szinte perc­nyi megállás nincs egész nap, s még arra sincs sokszor ide­jük, hogy futtában egyenek. Hozzá kell még tenni, hogy ilyen napokon, — különösen nyáron — az üzletben fojtó, ff lexikon Nemrégen történt •meg velem a követ­kező eset. Egy régi, ;idősebb ismerősömet kerestem fel otthoná­ban. Várakoznom ;kellett, mert a fele­sége „lezavarta” a ;csemegébe vásárolni. — Klárikával — ked- \ves feleségével — be­szélgettem addig, s a csapongó témák végén !■néhány szót ejtettünk a csúcstalálkozóról, il­letve a kémrepülő- Igépről is. A kicsi Klári — 11 '.éves leányuk — szin- ’.tén otthon tartózko- >dott s bele-beleszólt a ,nagyok dolgába”. ’.Gondoltam, adok ne- ’.ki egy „testhezálló” ■kérdést, és ezzel él- '■hallgattatom: — Mondd, Klárika, >tudod te egyáltalán •hol van Franciaor- >.szag? Sértődötten húzta •össze a száját, s így [felelt: — Ha annyira ki­váncsi rá, ismertet­hetem. Franciaország Nyugat-Európa legnagyobb állama. Földrajzi helyzete kedvező. Két tenger­re néz, nyugaton az Atlanti-óceánra, dé­len a Földközi-ten­gerre. Angliától a La Manche-csatorna és a Calaisi-szoros vá­lasztja el. Spanyolor­szág felől a Pireneu- sok, Svájc és Olasz­ország felöl az Alpok határolják. Német­ország felé nincsenek rai. Felszínét a válto- jó természetes hatá- zatosság jellemzi... stb., stb. — hadarta eléggé érthetően. — Elég! Elég! — szóltam közbe —, lá­tom, ismered. — Akkor mondja meg nekem, hogy a világ legkisebb or­szágai hol találha­tók? — támadott rög­tön, homlokegyenest. — Afrikában? — válaszoltam elhirte­lenkedve. — A fityiszt! — Hát akkor hol? — Európában!!! — hangsúlyozta. — Nem igaz! — védekeztem. — De! Nagy-Buda­pestnél kisebb terü­letű országok a kö­vetkezők: Andorra, köztársaság, 453 négyzetkilométer, 5291 lakos, San Ma­rino, köztársaság, 60,6 négyzetkilomé­ter, 12 300 lakossal. Monaco hercegség, 1,5 négyzetkilométer, 19 200 lakossal. Svájc és Ausztria ha­tárán van Lichten­stein, hercegség, 158 négyzetkilométer, 13 757 lakossal. Gib­raltár, brit... — Elég! Elég! — vágtam közbe. Te na­gyon tudsz! — híze- letgem. — 1-gyek-szik az em-ber! — hangsú­lyozta a feleletet. — De azért még meg­mondom azt is, hogy ezeknek az országok­nak jórészt nincsen hadserege, legfeljebb rendőrsége. Mégis a világ legkisebb had­serege a Lichtenstein Hercegségben van: 14 fő katona és egy ku­tya. Legutóbb emel­ték 1 fővel a létszá­mot. A következő kér­dést akarta épp ne­kem támasztani, de szerencsére megjött az apja. Bevonultunk a szobába. Melléke­sen megjegyeztem neki: „Élő lexikon a lányod”. — Hagyjad, bará­tom — felelt ő. — Látod mi ez? — mu­tatott az íróasztalán egy vaskos könyvre szomorkás mosollyal. — Igen! Mutasd/• Ah! Tolnai Lexikon!!' — Tudod, igyekszik• az ember előre tanul-' ni. Az apai tekin télyről van szó! • Fazekas István< fülledt a levegő, nem beszélve arról, hogy a dohányfüstöt sok­szor „vágni lehetne.” Nem egy ideális munkahely. Ezek az asszonyok bizony na­gyon megdolgoznak a havi 800 forintért, hiszen a szabadnap­jukon ráadásul még ott van a család, az otthon, a gyerekek rendbentartása, mosás, főzés, vasalás és egyéb háztartási munkák. Minden erejükkel azon vannak, hogy vendégeiket gyor­san, pontosan, becsületesen ki­szolgálják. Az utóbbi időben azonban, sajnos, mind gyakrabban meg­történik, hogy egyesek nem tö­rődve zárórával, — hogy a sze­mélyzet hosszú és fáradságos munkaidejét már ledolgozta és tovább benn maradnak, — hangoskodásaikkal zavarják az elszámolást. Vannak viszont, akik záróra után jönnek be, mert a szellőztetés miatt az aj­tó még nyitva van, — s ha szép szóval nem sikerül, durva fenyegetéssel, hatalmi szóval próbálják rávenni a sze­mélyzetet, hogy italt adjanak nekik. Visszaélnek azzal, hogy nőkkel állnak szemben. Egyesek pedig beosztásuknál fogva kényszerítik a személyzetet szabálytalanságra. S ilyen kö­rülmények között kénytelenek kielégíteni őket, mert másképp nem szabadulnak tőlük. S ha ezt meglátja az, aki betartja a rendet, jogosan háborodhat fel, ha őt nem szolgálják ki zárórán túl. A hivatalos rendelkezés min­denkire vonatkozik, ez pedig úgy szól, hogy „záróra utáji senkit sem lehet kiszolgálni.” De ezen túlmenően ne kíván­janak a személyzettől szabály­talan dolgokat és ne igyekez­zenek megfélemlíteni őket. S mielőtt durva, vagy fenyegető hangon szólnának a felszolgá­lókhoz, gondoljanak magukra, vagy a saját feleségükre. A kantin személyzete pedig na­gyon helyesen teszi, ha a jövő­ben senki kedvéért nem tesz kivételt, ez nemcsak joga, ha­nem kötelessége is, s ezért sem­miféle bántódás, vagy sért« nem érheti. K. 4L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents