Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

1960. június 21., kedd NÉPÜJSÁG 3 Az egri Dobó István Mú­zeumtól nyert értesüléseink szerint Párád községben a nép­rajzi kutatók olyan lakóházra bukkantak, amelynek életkora a becslések szerint 200 esz­tendő. Az öreg házat most megvá­sárolják jelenlegi tulajdonosá­tól, majd korabeli berendezés­sel látják el és múzeummá nyilvánítják. A közel százezer forintos költséggel létrehozott parádi falumúzeum további fenntar­tásáról a községi tanács végre­hajtó bizottsága gondoskodik, míg a szakfelügyeletet a Dobó István Múzeum vállalta. Salát erőből biztosítanak férőhelyet Bátorban Hz idén megteremtik a sertéstenyésztés alapiát, jövőre már többet adnak az országnak is a hatvani járás tsz-el A HATVANI járásban min- ______________dig gon­dot jelentett a sertésellátás. A községek zömében a kertész­kedés mellett csak másodren­dű szerepet kapott a sertés­hizlalás, a tenyésztésről nem is beszélve. Amikor a járás termelőszövetkezeti járás lett, többek között ezt a feladatot is meg kellett oldaniuk. Itt nemcsak úgy vetődött fel a probléma, hogy adjanak töb­bet a szövetkezetek annál, amit egyéni gazdálkodás ide­jén termeltek, hanem úgy is. hogy önellátóvá kell válnia a járásnak, s azon túlmenően je­lentősebben hozzá kell járul­ni az ország ellátásához is. T e rmészetesen az volt az el­ső feladat, hogy a termelőszö­vetkezetekben megalapozzák a sertésállományt — kocákat szerezzenek be —, de emellett már az első esztendőben 3000 hízó leadását tervezték a szö­vetkezetek. Amíg a kocaállo­mány megteremtése bizonyos fokig könnyebb feladat volt — 240 koca szállítását a TEGI vállalta, addig a hízónak való süldő beállítása sok nehézség­be ütközött, tekintettel arra, hogy kevés lehetőség volt helyben felvásárolni a hízónak valót. Nem egy szövetkezet az ország másik részéről hozott süldőket. Hajdú, Békés és Szatmár megyébe mentek el a szövetkezeti elnökök süldőket vásárolni. Most már ott tartanak, hogy a hízóleadási tervek teljesíté­sét mintegy nyolcvan száza­lékban biztosították. Úgy mondják, meglesz a száz szá­zalék is, mert részben már a saját kocaállomány is adott szaporulatot, részben még szá­mítani lehet helyi felvásár­lásra. A KOCAÁLLOMÁNY a já­____________ ___________rás 18 te rmelőszövetkezete közül lé­ben biztosított, s a közeljövő­ben leszállításra kerül a hi­ányzó létszám is. Mire az új takarmányt betakarítják, a járás minden termelőszövetke­zetében lesz közös kocaállo­mány. Nagy gond volt a termelő- szövetkezetekben a férőhelyek biztosítása is. Hogy megoldot­ták, az sok termelőszövetke­zetben a helyi lehetőségek le­leményes felhasználásának is köszönhető. A boldogi Béke Tsz például saját építőbrigád­dal, saját erőből építi fel 30 férőhelyes fiaztatóját. A horti Haladás Tsz tagsága egy régi gazdasági épületet vásárolt, azt alakította át kisebb költséggel sertésszállássá. A nagyköké- nyesi Rákóczi Tsz szintén sa­ját erőből épített istállót, bon­tott anyagokból. A hatvani já­rás szövetkezetei most már ott tartanak, hogy az idén minde­nütt el tudják helyezni a meg­levő állományt és a várható szaporulatot. Természetesen, jövőre már nagyobb méretű építkezésekre lesz szükség, hogy a növekvő állomány el­helyezését biztosíthassák. MINT MINDENÜTT,) zott ebben a járásban is, a ki­vágott kocák pótlása. Ennek megoldását segíti elő az, hogy a járási tanács javaslatára minden termelőszövetkezetben kiválasztották azokat a süldő­ket, amelyeket legalább egy­szer érdemes lefiaztatni hízó- baállítás előtt. így is nyernek szaporulatot, s jövőre már több termelőszövetkezetben meglesz a saját szaporulat, nem kell felvásárolni hízónak való süldőket. A termelőszövetkezetek ter­vei szerint amellett, hogy a háztáji kocaállomány teljes egészében megmarad, év vé­gére a közös kocaállományt 373 darabra növelik. Ez a terv. A tény az, hogy már most le­het számítani a terv mintegy 140—150 darabbal való túltel­jesítésére. így jövőre, azon túl, hogy a hatvani járás önellá­tóvá válik a sertéshizlalásban, igen jelentős mennyiséget tud­nak adni az ország ellátásához is. — d. — Tízéves fennállását ünnepelte a hevesi tbc-kórház Szombaton ünnepelte fennál­lásának tizedik évfordulóját a hevesi tbc-kórház. Az ünnepi alkalomra már napokkal előtte lelkesen készültek a kórház dolgozói és mindent elkövettek, hogy e napra ünnepi külsőt ölt­sön minden. Az ünnepségen megjelentek dr. Mosolygó Dénes és dr Pus­kás József elvtársak, az Egész­ségügyi Minisztérium osztály- vezetői, Papp Sándorné, a me­gyei tanács elnökhelyettese Ki- szely Sándor eü. osztályvezető és a hevesi járás párt- és ta­nács-, valamint tömegszerveze­teinek vezetői. Elöljárójában Papp Sándorné elvtársnő üdvözölte a kórház dolgozóit, majd vázolta azt ha­talmas méretű fejlődést, ame­lyet egészségügyünk a felszaba­Sertéstörzsállományt létesített o kisfüzes! Hunyadi Tsz A kisfüzesi Hunyadi Ter­melőszövetkezet tagjai már a tavasszal elhatározták, hogy növelik állatállományukat, s ennek keretében sertés-törzs­Csehsslovákiai kirándulásra állományt létesítenek. Először a megfelelő férőhely készítését kezdték meg: a köz­ségfejlesztési csoport szak­munkásaival 20 férőhelyes ser- tésfiaztatót építettek. Az új épület készítésére 65 ezer fo­rintot fordítottak, s ezzel az összeggel még téliesíteni is tudták a sertésszállást. Az épí­tési munkát a múlt hónap kö­zepén fejezték be, így már megvásárolhatták az állatokat is. A megrendelt 20 anyakoca, amely tulajdonképpen a ser­tés-törzsállomány alapja, már megérkezett a termelőszövet­kezetbe. dulás óta megtett. A továb­biakban dr. Fabó Gáspár, az intézet igazgatója, részletesen beszélt az eltelt tíz év eredmé­nyeiről. Beszéde első részében a kórház anyagi fejlődésére mutatott rá és azokra az idők­re emlékezett, amikor még csak igen szegényes keretek között kezdhette meg működé­sét a megye e fontos intézmé­nye. Hangsúlyozta, hogy lénye­gében 1953 után térhettek rá a „minőségi felszerelések” beál­lítására és most a tizedik évea évfordulón már elmondható, hogy a hevesi tbc-kórház a legmodernebb felszereléssel, orvosi eszközökkel rendelke­zik, amelyek a jobb és eredmé­nyesebb betegellátást biztosít­ják. Nem közömbös az sem a gyógyulni vágyó betegek szá­mára, hogy a kórház hajdani elhanyagolt, gödrökkel, bozó­tokkal teli környékén ma már pih-nést nyújtó parkot és ró­zsaligetet találnak a kórház la­kói, Elismeréssel nyilatkozott az intézet dolgozóinak önzetlen munkájáról, akik fáradságot nem kímélve mindent megtet­tek azért, hogy a kórház szép és barátságos legyen. Beszéde további részében Fabó doktor nyilatkozott a gyó­gyulási eredményekről és kérte a minisztériumot, hogy a lehe­tőség szerint a jövőben több ágyat, férőhelyet biztosítson az intézet részére. Külön kiemelte az intézet 100 holdas célgazda­ságának munkáját, amely lehe­tővé teszi, hogy a betegek friss és igen jó ellátásban részesülje­nek. Az a tény, hogy a kórház gazdasága megtermeli a szük­séges primőrárukat, sertéshíz- _ laldája biztosítja a szükséges | húsmennyiséget, igen nagymér- ? tékben könnyíti az ellátás ■= problémáit, hiszen nemcsak ;; időben, de olcsóbban is tudják = előállítani az ellátáshoz szük- | séges nyersanyagot. | Az intézet igazgatójának sza- ! vai után dr Mosolygó Dénes ? minisztériumi osztályvezető a = tbc országos helyzetéről be- § szélt, illetve a betegség elleni = igen komoly és egyre hatéko- I nyabb védekezésről, a jövő fel- | adatairól, kilátásairól. Hang- § súlyozta, hogy a tbc elleni I küzdelem és gyógyítás terén = nem kis eredmény jut a fenn- ! állásának tizedik éves évfordu­lóját ünneplő hevesi kórházra ! is, amelynek minden dolgozója ?az\i munkálkodik, hogy a re- = ájuk bízott betegek minél előbb | gyógyultan hagyhassák el az ; intézetet. I A továbbiakban dr. Patakfal- 5 vi István, a Megyei Tüdőgon- ! dozó Intézet igazgatója Koch |Róbert halálának 50. évforduló- = ja alkalmából tartott megemlé- |kezést, ismertette Koch Róbert | munkásságát és felfedezésének | óriási jelentőségét.- Az ünnepség befejező részé­iben dr. Kiszely Sándor, a me- fgyei tanács egészségügyi osztá- = lyának vezetője jutalmakat | osztott ki a kórház legrégibb ! dolgozói között. Az ünnepség = után a jelenlevők közös ebéden \ vettek részt. — Tanulmányúton jártam Németországban, igen sok új­donsággal ismerkedtem meg az egy hónap alatt... — Hányféle étel készítését is­meri? Elneveti magát: — Hát ezt így nem lehet... Végtelen sok módon lehet el­készíteni az ételeket. Hogy mást ne mondjak, a csiga, a bé­ka és a rák elkészítésének leg­alább húsz fajtáját ismerem... A beszélgetés közben feltá­lalták az utolsó, az ötvenedik ételt is. Befejeződött a kósto­lás. Az eredményhirdetés kö­vetkezik. A vizsgázók már tü­relmetlenül várják. PEDIG minek türelmetlen­kedni, amikor legalább egy ötös mindenkinek kijár. Szán­tó Józsefné rétese, Toldi íjászióné húslevese, Freund Ist­vánná töltöttszegye. Sebestyén Lajos sertéspaprikása, Lukács János marhapörköltje. Csajá- nyi Simonná szalontüdője, Pes- tyánszky Mártonná sertéskara­ja, Szegedi Gyuláné rostélyosa, Bagó Zsigmondné ragúlevese és Horváth Malvin készítmé­nye, a tartáros rántott gomba­fejek. nem is érdemelnek rósz-' szabb jegyet, mint a csillagos ötöst. (szántó) Az ízek mesterei szlovákiai túra megszervezé­séhez nagy segítséget nyújt a Megyei Bíróság, Főügyészség, párt- és szakszervezeti bizott­ság. Bizonyára a két autóbusz- szal induló részvevők sok kel­lemes emlékkel térnek majd vissza a baráti Csehszlovákiá­ból. készülnek a Heves megyei igazságügyi dolgozók. A túrát az egri igazságügyi dolgozók KISZ-szervezete szervezi. Úgy tervezik, hogy a négynapos túrán — július elseje és ne­gyediké között — ellátogatnak a Magas-Tátrába, Rozsnyó, Poprád, Kassa és más nagyobb városok érintésével. A cseh­se. A zsúfoltan elhelyezett ál­latok részére biztosítanak ez­zel férőhelyet, számítva a sza­porodásra is. Az új épülethez a termelőszövetkezet tagjai munkaegység fejében termelik ki az építőanyagot saját bá­nyájukból, a faanyagot ugyan­csak saját területükről bizto­sítják. A pétervásári járás termelő- szövetkezeteiben gombamódra nőnek az új épületek, s bár­merre kérdezősködik az ember, a leggyakoribb válasz mindig az, hogy saját erőből, saját épí­tőanyag felhasználásával, saját építőbrigád végzi a munkát, készíti az új épületeket, az új férőhelyeket a közös állatállo­mány részére. Két új épülettel gyarapo­dott, ugyancsak saját erőből a bátori Hegyi Csillag Termelő- szövetkezet gazdasága. Az el­sőt, egy hétvagonos kukorica- górét, az elmúlt hónapban ad­ták át rendeltetésének. A mintegy 50 000 forintos érté­ket képviselő új épülethez sa­ját maguk termelték ki a fa­anyagot a járási tanács segít­ségével biztosított engedéllyel. A másik épületet már éssze­rűen készítették el, egyik olda­lával egy nagyobb épülethez építettek egy 100 férőhelyes hizlaldát, így csak három falat kellett felhúzniok. A két új épület mellett fo­lyik most egy harmadik, egy 300 férőhelyes juhhodály építé­TIT hírek A történelmi szakosztály 1960. június 21-én 9 órai kez­dettel a TIT-klubban tartja év végi értekezletét. Előadó: dr. Szántó Imre és Szendi Vilmos. A filozófiai szakosztály 1960. június 21-én 15 órai kezdettel a TIT klubban tartja év végi értekezletét. Előadó: Szolnoki János. Az egészségügyi szakosztály 1960. június 21-én 19.30 órakor tartja a TIT klubban év végi értekezletét. Előadó: dr. Kőrffy Loránd. I BÁRKI, akármit is mond, ez |művészet. Ahogy a szemé a Ifestészet és mint a fűié a mu- tzsika, ugyanúgy az ízlés érző­ikének is van művészetté ma­gasztosult tudománya. A gaszt- Ironómia. | Persze, lehet ezt is kontár linódon degradálni, akadnak ■ebben is dilettánsok... No, de Imásutt nem? = Hatvanban azonban meste­riekkel hozott össze a sors. “ I esett. 1 A hatvani MÁV Utasellátó, "mint mindig, most is zsúfolt Ivóit: messze száll a jó és bő­• séges konyhák csalogató híre; Is már csali amikor indultunk -volna visszafelé, vettük észre: ^különleges alkalommal érkez­nünk. Szakácsvizsgát tartanak. I A kerthelyiségben csak • egyetlen asztal terítve, s mellet- Ite öt komoly és megfontoltan ^kóstolgató férfiú. Szemláto- § mást a jóllakottság határán -vannak már. Fáradtan vizsgál- Igatják a vég nélkül hordott tá­rlak tartalmát. ? A bíráló bizottság. | Név szarint: | Varga József, a megyei ta- ■nács kereskedelmi osztályának "munkatársa. Szatmári József, ■iparitanuló-iskolai igazgató, ILéman Sándor, a szakszerve­. zet képviseletében, Vargyas . Ferenc, a Vendéglátóipari Vál­lalattól és Kiss Bakos Ferenc konyhafőnök, szakelőadó. A most hozott tálon csemege . sertéskaraj-szeletkék. A negy­venötödik „fogás” kerül az asz­talra. A BIZOTTSÁG elnöke vilá­gosít fel: — A vendéglátóiparban fog­lalkoztatott olyan idősebb sza­. kácsok vizsgája folyik most, akik már három évnél régeb- ben vannak a szakmában. Egy- ! éves szakmunkás-tanfolyamon vettek részt, az elméleti után most folyik a gyakorlati vizsga. — Hányán vizsgáznak? — Tizenegyen. Az Utasellátó, a Vendéglátó Vállalat és az . Üzeméi elmezés szakácsai. — Milyenek az eredmények? Ezt a szaktanár, Kiss Bakos Ferenc mondja: — Nagyon jó. Az átlagos eredmény 3,5 szokott lenni, a jelenlegi vizsgázók a négyes átlag felett vannak... De tessék megkóstolni például ezt a ra­kott palacsintát... A rakott palacsinta Dávid Lászlóvá műve. Már túl a vizsgán, elmúlt az izgalom. Szavain azonban még érződik az elmúlt órák feszült­sége. : — Hol dolgozik? — Petőfibányán, az üzem- , élelmezésnél. — Mióta van a szakmában? — Húsz éve. — Hol kezdte? — A salgótarjáni kőszénbá­nya vezérigazgatójánál, negy­venben. A Pasaréti úton. Ak­kor két ember részére főztünk, most ezemégyszázan eszik a főztöm. Nagyon szeretek főzni, ehhez érzés kell. ezt szeretni kell, másképpen nem lehet csi­nálni... — A szakmunkás-tanfolya­mon tanult újat? — Sokat. Olyan életeket, amikről a „méltóságoséknál” nem is hallottunk: fenyvesma­dár készítést, rákmeridont. a csiga elkészítésének módjait... De kitűnő mesterünk van... A KITŰNŐ mester még egé­szen fiatal Jóval a harminc alatt. A MÁV hatvani Utasel­látó konyhafőnöke, de sza- kácskodott már a Margitszigeti Nagyszállóban, a Palaceban és az Asztóriában is. ke, hazánkban pedig szinte egyedülálló. S erről a gyönyö­rű épületről is omlik a vako­lat. Helyenként már a téglá­kat is látni az annyi ember által megcsodált homlokzati részen. Pedig a városunkba érkező autóbuszok a Dobó té­ren parkíroznak, itt szállnak ki az utasok és innen indulnak vissza lakóhelyükre. Sürgős segítségre lenne itt is szükség! Végül a hagyományápolás­hoz tartozik egy másfajta kér­dés, az Egri csillagok megfil­mesítésének kérdése is. Évek óta vajúdó probléma ez, jól­lehet a regényt, mondhatni vi­lágszerte ismerik és szeretik. Ez a tény pedig azt is sejteti, hogy egy jól sikerült filmvál­tozatot átvenne tőlünk a kül­föld is, nem beszélve a bel­földi sikeréről. (Az iskolákban kötelező olvasmány a regény!) A téma újabb milliókat ne­velne igaz hazafiságra, az ol­vasmányt még szemléleteseb­bé tenné, felkeltené az érdek­lődést azokban, akiket a betű varázsa még nem ihletett ol­vasásra. (Arra már számos példa volt, hogy megnőtt a megfilmesített regény olva­sottsága mind magyar, mind világirodalmi vonatkozásban!) A forgatókönyv megírása nem ütközne nagyobb nehéz­ségekbe, hisz akadna olyan író, aki szívesen vállalkozna erre a nagy feladatra. Tudomá­sunk szerint a megfilmesítés jelenleg is egyetlen nagy aka­dályba ütközik, s ez az aka­dály anyagi természetű, ame­lyen szintén lehetne segíteni. Ä hogyan kérdése mindig ne­héz, de ritkán megoldhatatlan! Javasolnánk például a KISZ megyei bizottságának, hogy le­gyen kezdeményező ezen a té­ren is. Vállaljanak a megye KISZ-fiataljai védnökséget az elkészülő Egri csillagok film fölött. Vállalják el társadalmi munkában a statisztálást a fia­talok, tekintsék sajátjuknak a készülő, majd elkészült alko­tást. Valószínűnek látszik, hogy a megtakarítás a filmgyár szá­mára, komoly ezreket eredmé­nyezne, s nem idegenkednének tovább a film elkészítésétől. A regény megfilmesítése an­nál is inkább jelentős lenne városunk számára, mert még inkább megnőne az érdeklődés a vár és a város iránt, újabb tömegek keresnék fel a törté­net színhelyét: Egert. Ápoljuk hagyományainkat, legyünk büszkék azokra, ne hagyjuk pusztulni értékeinket. Nagy Andor termelőszövetkezeti paraszt bá­csival beszélgettem az Egri csillagokról. Elmondta, hogy nagyon kedves olvasmánya az és már régen készült Egerbe, hogy felkeresse kedvenc íróját a Bebek-bástyán levő örök nyughelyén, Gárdonyi házát, ahol a regény született, no és nem utolsósorban az egri vá­rat. Az egyik csoport mély ihletettséggel és kegyelettel járta a várat, de amikor a Gárdonyi-házhoz érkeztünk, mintegy kérdőre vonva, tették fel a kérdést: Eger nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy mije van, milyen értéket kép­visel falai között? S valóban... Gárdonyi lakóházáról tovább­ra is omlik a vakolat, pedig már „cikkeztek” is róla, a szo­ba falai, ahol a nagy regény született, repedeznek és össze­omlással fenyegetik az épüle­tet. S mi, a hálás utókor, csak azt várjuk, hogy összedűljön? Előbb a Vietnami Népköz- társaság budapesti nagykövet­ségének munkatársai, majd a csehszlovák elvtársak jártak ott, s mi valósággal szégyell- tük magunkat... Persze, lehetetlen nem látni az óriási erőfeszítéseket, ame­lyeket városunk vezetői tesz­nek Eger építése, szépítése ér­dekében, viszont ha állami erővel nem tudunk célt elérni, hisz az anyagi erők korlátozot­tak, fogjon össze Eger társa­dalma. Ügy véljük, szívesen vállalkoznának fiataljaink társadalmi munkára a nemes ügy érdekében, sőt az építő­ipar dolgozói is „csodákat mű­velnének” társadalmi munká­jukkal egyetlen délután. Ugye, ez nem utópia? Nem ilyen egyszerű a helyzet a minoriták templomával kap­csolatban. A templom, mint is­meretes, valamennyi művé­szettörténeti tankönyvben és szakkönyvben úgy szerepel, mint Közép-Európa egyik leg­szebb barokk építészeti emlé­Műemlékké nyilvánítják a megye legrégibb paraszt házát Nyáron és télen, nap mint nap ezer és ezer idegen ember látogatja meg Egert. Jönnek távoli országokból, mintegy a világ majdminden tájáról; jön­nek hazánk távoli vidékeiről és a szomszédos városokból, falvakból. Mi csalogatja váro­sunkba a sok-sok vendéget, az új idők modern zarándokait? Mi az a vonzerő, amely csá­bítja Egerbe a távoli országok fiait éppúgy, mint hazánk la­kosságát? Kétségtelenül szere­pet játszanak az egri melegvi­zek, a barokk- és copf-stílus építészeti remekei, a szívet-lel- ket fiatalító egri bor, s mind­ezek mellett talán a legna­gyobb szerepet a vár játssza. Az egri vár, amelyben több mint 400 évvel ezelőtt olyan lelkes 2000 magyar élt, akik győzedelmeskedni tudtak, a vi­lág csodájára, a 150 000 fanati­kus hitű török ellen. 1552 olyan évszám népünk történelmében, amelyet ismer­nek kicsik és nagyok, fiatalok és idősek. S ezután tehető fel a kérdés, ki tette oly igen is­mertté? A válasz csak egybe­hangzó lehet. Igen-igen nagy szerepe volt Gárdonyi Géza művének, amely bearanyozta és örökéletűvé tette az egri hősök dicső tettét. Alig van regényirodalmunknak másik olyan alkotása, amely oly ele­venen égetné az emberek szí­vébe a hazafiasság nemes ér­zetét. Kevés olyan ember nő fel hazánkban, ki ne olvasná már gyermekkorában és ne venné elő érett fejjel Gárdo­nyi remekét. S igen kevés em­ber akad, ki az olvasás után ne kívánkozna el Egerbe, az egri várba. Gárdonyi házába. Vendégekkel beszélve, azt tapasztaljuk, hogy igen sokat tudnak az egri várról, de fő­képp annak dicső korszakáról. S ezekre a tudnivalókra nem a történelmi könyvek emlé­keztetik őket. Legutóbb egy Idős, nagybajuszé, békéscsabai / Ápoljuk hagyományainkat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents