Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

4

NÉPÚJSÁG

1960. június 19., vasárnap

Emberséges

cselekedet

A gyöngyösi Pampuk-sarkon álló rendőr „megsértette” a közlekedés szabályait, s még csak dorgálást se kapott érte. Korántsem azért, mert rendőr, hanem egészen másért.

Hatéves kislányka figyelte topogva a buszmegállót, ahon? nan biztosan Anyuka indult haza Mátrafüredre. vagy Apukát hozta a Pesti autóbusz. Már kétszer is lelépett a járdáról, hogy belerohanjon a száguldó autók csoportjába, de az ott levők mindig visszatartották.

A rendnek őre is észrevette ezt, s szabályos mozdulattal leállította a forgalmat és átvezette a kislányt.

Nem történt világot rengető dolog, csupán emberséges cselekedet volt.

A gyöngyösi rendőr dicséretet érdemel érte! (—ács)

— TŰZOLTÓ VERSENY

lesz ma Abasáron. A megyei versenyen a járások legjobb ifjúsági és önkéntes tűzoltói vesznek részt.- BEFEJEZÉS előtt áll « tar- nazsadányi Tama-híd építése. A munkálatok végleges befejezése után a község lakosai közelebbi útvonalon juthatnak el a tsz-község majorjához.

_ TEGNAP NYÍLT meg az MHS megyei ejtőernyős szakosztályának egyhetes ejtőernyős tábora Makiáron. A megnyitó alkalmával versenyugrásokat hajtottak végre az ejtőernyősök.

= AZ ISKOLAI EV befejezésekor nagy javítási munkába kezdtek a kőművesek a Mát- raszentimrei Általános Iskolában. Az építkezésre 60—70 000 forintot költenek.

— ÉVADZÁRÓ előadását tartja ma a hatvani irodahrM színpad. Kállai István Kötéltánc című .háromfelvonásos művét viszik színre. Az évadzáró előadás előtt nyitják meg Az irodalmi színpad két évada című kiállítást,' amely az alakulás óta eltelt időben végzett munkásságot ismerteti meg az érdeklődőkkel.- TIZENNÉGY ország küldöttei vettek részt csütörtökön Gyöngyösön, a MÁV Kitérő- gyártó ÜV-nél szervezett szakmai bemutatón. A külföldi vendégek a váltógyári látogatás után megtekintették a ludasi vasúti korszerűsítést is. majd. utána abasári pincelátogatáson vettek részt.

— különvonat érkezik

ma Egerbe. Salgótarjánból 1200 látogató érkezik a megyeszékhelyre. Szombaton 40 tagú német turistacsoport, ma pedig ötven turista látogatott el Egerbe Németországból.

_ A SZAKSZERVEZETEK megyei tanácsának munkavédelmi felügyelői megvizsgál ták a Szilvásváradi Mészmű Vállalat munkavédelmi berendezéseit, s ott sok kifogásolni valót találtak.' különösképpen a munkatermek világítása nem volt kielégítő.- KERTMEGNYITÓ cigánybált rendeznek vasárnap este Hatvanban, a Búzavirág Étteremben. A hajnali négy óráig tartó bálon a zenét Mezei Gyula népi zenekara és egy tánczenekar szolgáltatja.

rRI VÖRÖS CSILLAG

19—20-án:

Salemi boszorkányok

;ri brödy

19—20-án: Nincs előadás rRI KERTMOZI

19—20-án: Odüsszeusz löNGYÖSI SZABADSÁG

19- én: A nagy Caruso

20- án: A nagy Caruso löNGYÖSI PUSKIN

19—20-án: Rászedett udvarlók 4TVANI KOSSUTH

19—20-án: Égrenyíló ablak IZESABONY

19—20-án: A Sas tengeralattjáró SVES

19- én: Három csillag

20- án: Alvajáró Bonifác 1TERVASARA

19- én: Nyomorultak (II, részi

20- án: Nincs előadás 7RI BÉKE

U—20-án: Két fiú; egy kislány i

Bürokrácia, felszínes nevelés

Szokatlan, kérdőjeles cím vonta magára június 10-én a Heves megyei Népújság olvasóinak figyelmét: „Szabad-e bürokratikusán nevelni?”

Mindjárt a cím olvasása szinte folytatólagos kérdések feltevésére ingerli a „nyájas olvasót”: Szabad-e bürokratikusán dolgozni? Szabad-e lélektele- nül, bürokratikusán bánni az emberekkel? Sőt, egyáltalán: lehet-e bürokratikusán dolgozni, nevelni?

A válasz alighanem csak egyértelmű lehet: sem dolgozni, sem nevelni nem lehet és nem is szabad bürokratikusán a mi társadalmunkban.

A Népújság vitaindító cikkében felvetett téma annyira gyakorlatias, időszerű, hogy sokat kell róla beszélni, nem is lehet róla eleget beszélni, és ami a legfontosabb: mindnyájunknak aktívan sorompóba kell lépni a bürokrácia megnyilvánulásai ellen. Mindenképpen becsületére válik a Népújságnak, hogy ezt a fontos nevelési — és tegyük hozzá társadalmi problémát — felvetette és ebben megelőzte a pedagógiai szaksajtót is.

★

A bürokratikus, felszínes nevelés problémája a tapasztalatoknak, gondolatoknak széles áradását indíthatja meg a pedagógusokban. Kíséreljük meg most a Népújság vitaindító cikkének gondolatmenetéhez kapcsolódva, hogy néhány megállapításunkkal, vagy inkább gondolatforgácsunkkal hozzájáruljunk a vitához, talán kissé tovább vezessük azt:

A „bürokrácia” jelenségeinek a nevelés terén sokféle megnyilvánulása lehetséges, így például bürokratikus gondolkodásra vall, ha csupán az iskolai számszerű átlageredmények alapján ítélik meg a tanulók tudását. Vagy ha az iskolai rendezvények részvevőinek számából, a szülői munkaközösség anyagi áldozatkészségéből, a tanulók, vagy a szülők aktivitásának egyes megnyilvánulásaiból következtetünk a nevelés egészének eredményeire, vagy hibáira.

A bürokratikus gondolkodás, magatartás nem csupán egyes tanügyi szerveket, nevelőket jellemezhet, de meg lehet az a szülőknél is. Ide sorolható például az a szülő, aki menten ideges lesz, ha gyermekéről kedvezőtlen, általánosan minősítő bejegyzéseket talál a

és egyebek

gyermek ellenőrző füzetében. Ilyenkor a szülő taláh be is szalad az iskolába, tájékoztatást kér a nevelőtől és hajlandó könnyen belenyugodni abba, hogy az ellenőrző könyvecske bejegyzése mögött inkább csak „a pedagógus pillanatnyi bosszankodása húzódott , meg.” Mennyivel jobb ban tenné az ilyen szülő, ha lelkiismerete könnyű megnyugtatása helyett komolyabban keresné a bejegyzések valódi okait, értelmét, egyszóval: komolyan reagálna az ellenőrző könyvecske különböző — esetleg kedvezőtlen, vagy túlságosan általánosnak tűnő — értesítéseire!

Teljes mértékben igazat lehet adni Dargai Lajos kartársnak, aki megállapította, hogy az ellenőrző könyvecske túlságosan általános megállapításai, minősítései „holt betűk, üres bürokrácia mindaddig, míg a pedagógus nem gkar a megjegyzésnél továbbmenni.” Kétségkívül fontos követelmény, hogy az ellenőrző könyvecske bejegyzései mindenkor objektívek, konkrétek legyenek — se követelmények semmiképp sem kívánják meg, hogy feleslegesen terjengős magyarázkodás, levelezés induljon meg az iskola és a szülők között. Az ellenőrző könyvecske bejegyzései szükségszerűen csak rövidek, tömörek lehetnek, hiszen ezek megtételére a legtöbb esetben kevés ideje van a pedagógusnak. Mindenesetre ez a körülmény, is szükségessé teszi, hogy a szülő komolyan, lelkiismeretesen és ^közvetlenül is igyekezzék tájékozódni az iskolában gyermekének magatartásáról. Ne felejtsük el azt sem, hogy az ellenőrző könyvecskébe nem csupán negatív, büntető jellegű bejegyzések kerülhetnek. Kerüljenek oda jól megérdemelt dicséretek, elismerések is — amint azt számos iskolánk, nevelőnk • gyakorlatában megtalálhatjuk.

A nevelők nem elégedhetnek meg tehát az ellenőrző könyvecskébe való beírással, de a szülők sem intézhetik el köny- nyedén, felületesen, idegeskedve a problémát. Magában véve az sem elég, ha a nevelő a szülővel, vagy a gyermekkel csupán „megbeszéli” a bejegyzés tartalmát. A nevelés azonban nem csupán szavakból áll, nem merőben a szavakban csúcsosodik ki. A nevelés az

élet egy darabja, a gyermek egész életmódjának, cselekvésének helyes megszervezését, irányítását kívánja meg. Helyes nevelői cselekedetre, megfelelő jutalmazásokra, ösztönzésekre, és ha kell, büntetésekre van tehát szükség. És ami a legfontosabb: legyen a gyermek számára vonzó, aktivitását lekötő az iskola munkája.

Szükséges lenne mélyrehatóan kutatni azokat az okokat is, amelyek a gyermekek és a szülők számára kellemetlen bejegyzéseket szükségessé teszik. Ilyen okok lehetnek pl.: á gyermeket túlterheli az iskolai és otthoni munka; a tananyag, a tanulás nem érdekes a számára, nem kötik le eléggé tevékenységvágyát, aktivitását, stb. Olyan okok, problémák ezek, amelyekre most készülő szocialista iskolareformunknak véleményünk szerint feltétlenül gondolnia kell. Természetesen a nevelők oldaláról is fel lehet vetni a problémát: mennél mélyebb, alaposabb a nevelők szakmai, lélektani, pedagógiai tudása, módszeres ügyessége, mennél ala- pozottabbak tapasztalataik, annál jobban vagynuk felvértezve a helytelen, formális bejegyzések ellen és annál kevésbé lesz kellemetlen bejegyzésekre szükség.

★

E rövid gondolatmenetből is leszűrhetünk talán annyit, hogy aligha helyes * csupán egyes nevelők bürokratizmusát emlegetni. Még inkább helytelen, ha a tanügyi szerveket; a tantervet, a szülőket, vagy egyes intézkedéseket egyoldalúan ragadunk ki és vádoljuk őket bürokráciával. Nem felejthetjük el. hogy a nevelés társadalmi jelenség.

Ebből konkrétan az következik, , hogy a felszínességet, bürokráciát a nevelés terén csak társadalmi perspektíva alapján vizsgálhatjuk és orvosolhatjuk. Lenin kérlelhetetlen harcot folytatott mindenféle bürokrácia ellen. Ha közéletünkből, az emberek magatartásából sikerül gyökeresen kiirtanunk a bürokrácia jelenségét, akkor lehet alapos reményünk arra, hogy ez a káros tünet iskoláink életéből is, gyermekeink neveléséből is végérvényesen eltűnik.

Dr. Berencz János, főiskolai tanszékvezető

TAR

I960. JÜNIUS 19., VASÁRNAP: GYÁRFÁS *

65 évvel ezelőtt, 1895. június 19-én [ született SZUJ BEJ-HUN kínai festő. 1927-től kezdve a pekingi képző- művészeti akadémia tanára volt. \ Jellemzőek életképei (Kis tanulólány, Régi dal, A tónál) é? állatképei. A Kínai Népköztársaság I megalakulása utáni időtől kezdve < műveiben a munkát, a felszabadító j hadsereg harcait ábrázolta és port- < rékat festett. Szuj Bej-hun 1953-ban j halt meg.

1960. JÜNIUS 20., HÉTFŐ: RAFAEL \

90 évvel ezelőtt, 1870. június 20-án halt meg JULES GONCOURT fran-J cia író. Testvérével, Edmonddal, közösen írták regényeiket. Legér- ] dekesebb művük Napló-juk, amely I koruk irodalmi és művészeti életét > ismerteti. Végrendeletükkel alapi- { tották meg 1896-ban a Goncourt- ) leggazdagabb fantáziájú francia prózai |

Rejtvény vi. Donizetti

1 I

2 |3

4

5

0

7

8 v 10

17

E EIE

11

IE

!2

IEIE

V

t3 mu

El15

E

16

17

E

18

19

E

2U

21

El22

23

24

B

25

1 1

26

Ei27

28 1

b

29

E

30 1

31 IE!32

33

e34 1

El

E35

36 |^j37

mr

39 E

40

b

11

42

E43

IE44 1

45

4£ IEI47

E

48

El49

50

51

e52

53

E

54

55 1

56 ^57

E58

e

59

60 B

E

61 |

E

bib

62

63 |B

64

EÍEI65

L

►

E

VÍZSZINTES:

1. Két operájának címe (1835 és első műve: 1818). 2. Azonos mássalhangzók. 11. :;. Eulenspiegel. 12. Vértanúiról ismert város. 14. Dal. 16. Arab fejedelem. 18. Tolna megyei község. 20. Mutatónévmás. 22. .:: Hodzsa, az Albán Munkapárt első titkára. 24. Leningrád folyója. 25. A szentírás legrégibb latin fordítása. 27. Így kezdődik Leningrád híres múzeuma. 26. PUA. 29. SNA. 30. Szeszes ital. 32. Város a Duna mellett. 33. Az arzén kémiai jele. 34. Hibásan: takaros, csinos! 35. Pohárköszöntő kezdete. 37. Így küld az angol. 38. Had. 40. Finnország finn neve, keverve. 41. Egy kockában két betű, ki, latinul. 43. 1840-ben írt operájának címe. 44. Kettőzve, ismert karikaturista szignója. 45. Menyasszony. 47. Görög összetételekben: föld. 48. TAA. 49. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 50. Így is becézik Lászlót. 52. Összevissza: a francia forradalom ismert vezére. 54. Olaszország második legnagyobb folyója. 55. Attila nevének magyarosabb alakja. 57. A svájci Zugi-tó melletti helység. 58. Gyűrű alakú korralsziget. 59. Éányában, de háborúban is van.

61. 70—80 milliónyi mohamedán

vallású nép. 62. Verdi egyik operá- 1a. 64, Somogy megyei község. 65. GN, ♦

FÜGGŐLEGES:

3. Két szó: latin és + igekötő. 4; Női név. 5. ML A. 6. Egymást előző betűk az ábc-ben. 7. A rádium kémiai jele. 8. Körmöl-e? 9. Francia matematikus (1793—1870,+’). 10;

Olasz város és tartomány. 13. 1843-? ban és 1832-ben írt operái címe. 14; Zala megyei község, is. Fohász. 17. Kétszer érvé! 19. Görög isten; olimpósz királya. 20. Ékezettel: Baranya megyei község. 21. ALR. 23. Ismert gépgyárunk. 25. Búcsúzó kézmozdulatokat tesz. 26. A társaskirándulások gépkocsija. 28. Lásd vízszintes 28. 31. Ruhát tisztítana; 34. Birtokosrag. 36. Egysejtű állat kezdete. 39. Békés megyei helység. 40. Nem szórakoztat. 42. Akta. 44; . ; . eány, pamut is van ilyen. 46. Latin kocka. 49. Ford: az első ma-* gyár bányászati kongresszus szervezője. 51. I-vel: ilyen fémek is vannak. 53. L. vízszintes 45. 54. Ritka női név. 56. Kisgyermek mondja, ha az övé. 58. Gabonát vág. 60; A kis Adrien. 61. ... tátor. 63. Kereskedelmi műszó. 64. Sporteszköz;

A SZENT MIHÄLYRÖL —

a közeli székesegyház védőszentjéről — elnevezett városkapu, amelyet közönségesen „Hatvani”-kapuként is emlegettek, egykor a mai Mártírok tere 1 számú ház előtt, az út fordulójában állott. A kaputól délnyugati irányban, a városfalaktól nem messze, zömében a jelenlegi Telekesy utca déli háztömbje helyén, régi temető sírdombjai emelkedtek. A temető talán még középkori eredetű, de hogy a török időkben is megvolt, ezt bizonyítja, hogy a mohamedán világ után — 1690-ben — a Commissio Neo- acuistica („Üj szerzeményi Bizottmány”) által felvett jegyzék is megemlékezik róla.

A temetőt a következő évtizedekben eredeti rendeltetésének megfelelően használták tovább, így pl. adatunk van róla, hogy 1701. február 21-én itt tették nyugovóra a 102 éves korában elhalt Pap Dávid át- keresztelkedett török hodsa földi maradványait. A régi írások — „Szt. Mihály teme- tő”-ként még sokáig és gyakran emlékeznek meg az egykori sírkertről, amelynek a neve csak a 18. század húszas éveitől1 kezdve változik meg a halotti anyakönyvekben „Co- emeterium SS. Trinitatis”, illetve trinitárius temetőre.

Az egykori temetőről most még csak annyit, hogy az a város 18. századi fejlődése következtében lassanként lakóházakkal teljesen körülépült, meg kellett szüntetni, ami meg is történt, amidőn 1752-ben megnyitották a mai „Hatvanitemetőt”.'

★

A RÁKÓCZI SZABADSÁGHARC utolsó éveiben: 1709— 1710-ben kegyetlen pestisjárvány pusztított országszerte, így Egerben is. A város polgáMűemlékeink

Az egri „rossztemplom",

ami volt, és ami lesz

tott, mert. a későbbi feljegyzések szerint csak az 1878. évi nagy egri árvíz után vették igénybe, mint katonai raktárát.

A volt kolostor ezzel szemben már az 1780-as évektől katonai célokat szolgált, így Grové László, Eger történetírója is 1828-ban így emlékezik meg a trinitáriusok egykori rendházáról: „... most klastromjokban Császári Királyi sütőház és lerakodó vagyon, a’ katonaság részére.”

★

Az épületek — mind az egykori rendház, mind a templom — 1944-ben, a felszabadulás napjaiban leégtek. Ettől kezdve pusztulás volt a sorsuk, míg 1958-ban a nagymértékben romossá vált kolostort le nem bontották, hogy helyin modern iskola épüljön —, a még menthető templom tetőzetét pedig 1959-ben az Országos Műemléki Felügyelőség állíttatta helyre.

Az egykori templom fel- használását illetően eleinte az volt az elgondolás, hogy országos vasmúzeumot rendeznek be benne. Ez az elképzelés azonban nem valósult még a Művelődésügyi Minisztérium pénzfedezetének hiánya miatt. Most olyan irányban folyik a tervezés, hogy az épületben — a Gárdonyi Géza Színház rövidesen meginduló átalakítása idején — kamara- színházat működtetünk, később pedig itt hangversenyeket, gyűléseket, kisebb sporteseményeket lehetne tartani, és ezen a helyen alakulna ki Eger második nagy mozija.

ÍGY VÁLNAK A RÉGI KOROK ma már időszerűtlen rendeltetésű építményei új társadalmunk életének hasznos részeseivé.

(Hevesy Sándort

: volt minorita templom interiőr- :. jétől. A belső falak valamikor i festve is lehettek, legalábbis a : számos mészréteg alól itt-ott

■ színezés nyomai tűnnek elő.

■ Az épület városképileg nagyszerűen van elhelyezve a Te- lekesy utca tengelyében és tömegével uralja a környéket.

Mint ahogyan a templom pontos építési idejét sem ismerjük, úgy bizonytalan a kiváló alkotás tervezője is. Csak gyaníthatjuk, hogy az akkor Egerben élő, észak-olaszországi származású építész-család: a Carlone-familia egyik tagja — talán Keresztély János? — vett részt a tervezésben, akinek az egyik hiteles alkotása, az eredetileg ugyancsak tornyok nélkül elképzelt debreceni Szent Anna templom, nagymértékben emlékeztet az itteni trinitáriusok egykori templomára.

★

A TEMPLOMOT NEM SOKÁIG használták egyházi célokra. II. József, a „Kalapos király”, elsők között oszlatta fel- a trinitáriusok rendjét. így került sor arra, hogy az 1782- ben bezárt templom berendezését is 1786. július 15-én a mai Telekesy utca 1. számú ház helyén állott kincstári sóhivatalban nyilvános „kótyá-- vetyére” bocsátották.

A templom ezután már csak egyszer, és akkor is rövid ideig töltött be egyházi funkciót: 1831—1836 között, a Hild-féle székesegyház építése idején használták kisegítő templomként. Egyébként üresen állhapolna környékét jelölte ki, és ettől az időtől kezdve hívták sokáig a szomszédban elterülő vásárteret „az fejér Barátok pásttyának”, valamint a mostani Arany János utcát „Fehér barátok sorának”.

Az Egerben új rend kolostorát — amelyet 1958-ban bontottak le — a Szentháromság-kápolna mellett 1719-ben kezdték építeni. A négyszögletes udvart körülfogó egyemeletes rendház különösebb dísz nélkül valósult meg, csupán az emeletre vivő volt lépcsőház faragottkő korlátjai méltók az említésre. A kolostort képekkel is díszítették, legalábbis erre vall egy 1735-ös adat, amely szerint ekkor elhelyeztek a folyosókon „sieben neüe halb runte Bilder”-t, azaz hét új félköríves képet. A lebontott rendháztól északra ma is álló gazdasági épületek ugyanebből a korból valók.

A rendház melletti templom építési idejét ma még nem tudjuk pontosan. A stílusjegyekből ítélve a munkálatok az 1740-es években történhettek. Mindenesetre a kivitelezés hosszabb ideig is eltarthatott, hiszen a templom egyike legnagyobb tömegű hasonló épületeinknek.

A VOLT TEMPLOM MINDEN részletében igazi barokk alkotás, amely jól kifejezi kora stílustörekvéseit. Különös értéke az impozáns belső tér, amely szépségben a mai, berendezésektől megfosztott állapotában is alig marad el a legkiválóbb egri barokk templom, a

rai — az akkori szokásoknak megfelelően — fogadalmat tettek, hogy az epidémia szerencsés elmúlása emlékére kápolnákat építenek. így létesült 1710—1714 között a Rókus-ká- polna (ennek történetével részletesen foglalkoztunk a Népújság hasábjain) és így került sor az előzőkben ismertetett Szent Mihály temetőben is kápolna építésére. A kápofna — amelyet Szentháromság-kápolnának neveztek — a temető felső részén, a dombtetőn, kb. a későbbi templom helyén létesült. A munkálatokat már 1709-ben, esetleg 1710 elején megkezdhették, és az épület talán 1710-ben már tető alá is került, amennyiben hinni lehet annak a feljegyzésnek, hogy 1710. szeptember 22-én ennek a kápolnának kriptájába temették Agáthi István kanonokot. Mindenesetre az építkezés ezután leállóit, vagy legalábbis meglassult, mert az egykorú írások arról tanúskodnak, hogy az egri polgárok ,,... egy kápolnát készültek emelni, de nem lévén módjuk most hozzá, Telekesy (1711 után) helyettük kiépíttető azt...”

★

ERDŐDY GÁBOR PÜSPÖK

(1715—1744) telepítette le Egerben, hihetőleg 1717-ben, a fehér öltözetű trinitárius barátokat, akiknek „ ... fő kötelességek a’rabságba esett kereszténységnek kiváltásában állott...” Telepedési helyükként az előzőkben említett temető és a Szentháromság-ká-