Népújság, 1960. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

1960. Június 19., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Vidáman élnek, jói dolgoznak a dormándi Vörös Hajnal Tsz KISZ-fiataijai (Tudósítónktól.) TÖBB MINT 40 TAGOT számlál a dormándi Vörös Haj­nal Tsz KISZ-szervezete, s ha az életüket, kultúr- és sport- munkájukat, a munkában való helytállásukat nézzük, azt kell rájuk mondani, ütőképes, lelkes kis csapat. — Hogyan jutottak el idáig? — ezt kérdezzük most Antal András KISZ-titkártól, aki készséggel beszél a megtett út jelentősebb állomásairól. — A fni szervezetünk tavaly még mint községi KISZ-szerve­zet működött, jóllehet a tagság túlnyomó része szövetkezeti fiatal volt. Külön voltunk, de mégis szoros kapcsolatot épí­tettünk ki a szövetkezettel. Már két nyáron segítettük őket aratással, ők viszont fogatokat adtak nekünk, ha sportolóink­nak más községekbe kellett utazniuk. Egy szép napon az­után a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy megalakítja a KISZ-szervezetet. Ám mi tör­tént volna akkor? Fiataljaink felét elvitte volna, két csapat­ra megosztva, az erőket szét­forgácsolva gyengítette volna a község fiataljainak tevékeny­ségét. A vitás kérdést Csonka Sándor párttitkár oldotta meg, aki azt javasolta, hogy vegye át a tsz az egész szervezetet. Kovács József, a szövetkezet elnöke örömmel beleegyezett, s létrejött az egyezség. A dor­mándi fiatalok továbbra Is e'§y csoportban, egy szövetségben maradva lettek a Vörös Hajnal KISZ-szervezetének tagjai. EDDIG AZ EGYESÜLÉS története. A fiatalok most már a szövetkezeten belül láttak munkához. A megindulásnál segítette őket a községi párt- szervezet. segített «a szövetke­zet, amikor szép klubhelyiséget adott nekik. A megyi KISZ-től szekrényt, asztalt és székeket, a járástól 10 széket és függönyt kaptak. A berendezés már az ő dolguk volt. Dicséretükre le­gyen mondva, néhány nap alatt önkéntes munkával, közös ösz- szefogással barátságos klub- helyiséget teremtettek maguk­nak. Váradi Sándor asztalos virágtartókat készített. a lá­nyok virágokat hoztak, s jó­formán mindannyian részt vettek a helyiség berendezésé­ben, csinosításában. A szövet­kezet segítsége természetesen azóta sem maradt el. erre jel­lemző példa, hogy a napokban egy televízió készüléket vásá­roltak a fiatalok számára. Működik a színjátszó cso­port, legutóbb Csizmarek: Bu- jócska című színművét adták elő sikernél. Sportkörük az első helyezést vívta ki magának a járási kézilabda-villámtornán. Jól működik a kézilabda-, az atlétikai- és a sakk-szakosztály. A sikerek láttán újabb dolgo­kon törik a fejüket a fiatalok. Jelenleg Kelemen Margit ve­zetésével háromfelvonásos víg­játék előadására készülnek. A nyár folyamán háromnapos ki­rándulást terveznek a Mátrá­ba. A napokban tartották meg nagy sikerrel a klubhelyiség­avató teaestjüket, amelyen igen sok falubeli vendég is megjelent. Azt tervezik, hogy ezután gyakrabban, egy- vagy kéthavonként rendeznek ha­sonló összejöveteleket. VIDÄMAN ÉLNEK és szó­rakoznak a Vörös Hajnal Tsz fiataljai, de tévedés lenne azt hinni, hogy csak ennyiből áll az életük. Akkor is egész em­berek ők, amikor a munkáról van szó. Szívesen dolgoznak a közösségért, s ezt tetteik is bi­zonyítják. A tavasszal elültet­tek 60 gyümölcsfát a kultúrház, udvarán, rendbehozták a sport­pályát. ugrópályát létesítettek, most pedig egy futópálya elké­szítésén fáradoznak. S mind­ezt örömmel és jókedvvel vég­zik. önként vállalt társadalmi munkával. Godó József, Ver­mes István, Antal Pál és Vára­di László a társadalmi munka élharcosai, de a többiek sem húzzák ki magukat a közösségi munka alól. Ami pedig a termelőmunkát illeti, itt sem kell szégyenkez- niök. Segítenek a szövetkezet­nek. ahol csak tudnak, s azok is, akik nem tsz-tagok, hanem más munkahelyeken dolgoz­nak. Különösen a lányok szor­galmát kell itt megdicsérni. Mező Mária leánycsapat-fele- lős, Vermes Júlia. Tari Rozá­lia. Csépány Julianna és Ko­vács Magda egész nyáron át élen járnak a növényápolási munkákban, az ő munkájukra mindig biztosan építhet a veze­tőség. Most vasárnaponként minden kiszista a földeken dol­gozik, 10 hold kapálására szer­ződtek a szövetkezettel. Meg­szervezték már az aratópáro­kat, 43 fiatal együttesen 45 hold gabona aratását vállalta, s ezenfelül szerződést kötöttek még 10 mázsa borsó leszedésé­re is. Az egyik összejövetelen arról is beszélgettek, hogy a kapálások idején segítséget ad- mak a nyugdíjas, és a kiöre­gedett, munkaképtelen tsz-ta gok háztáji gazdaságában. A TOVÁBBI TERVEIK? — Nehéz erre röviden válaszolni — mondja Antal András titkár. — Egyelőre az előttünk álló nagy nyári munkák sikeres megoldása a célunk, utána pe­dig tovább fejlesztjük kultu­rális és sporteredményeinket. Létszámban és szervezetileg is további erősödésre számítha­tunk, ugyanis most 15 fiatal kéri felvételét. Szeretnénk, ha rövidesen a község ifjúságának zömét felölelné a szervezetünk és továbbra is a Vörös Hajnal Tsz keretein belül erős egység­be tudnánk összefogni közsé­günk fiatalságát QcgjipzjítliLzetjCí'iú-aL Beszélgessen az elvtársnő a tagokkal is, kérdezze meg tő­lük, hogy vannak megeléged­ve a szövetkezettel, csak az öreg N. Józsi bácsit kerülje el — mondta az egyik szövetke­zet elnöke, amikor kint jár­tam, érdeklődve: mi újság. O ugyanis, tették hozzá, nagyon haragszik az újságírókra. Azonnal meg is magyaráz­zák, miért. A szövetkezetben előleget osztottak. Az öreg hetven éves bácsi, aki szorgal­masan dolgozott kezdés óta, 828 forintot kapott. Nagyon megörült neki, s örömében 28 forint értéket cseppfolyós ál­lapotban le is eresztett a tor­kán. A többit, a kerek nyolc­száz forintot hazavitte. Öreg párja dicsérgette is érte egész este. De másnap estére megválto­zott minden. A jókedvében ha­zaballagó öreget kiadós csalá­di vihar várta. Hová tetted a 28 forintot? — szegezte neki a kérdést az asszony. Az öreg elképedten pislogott rá. Hát ezt meg hon­nan tudja. Hiszen nem talál­kozott egyetlen cimborával sem, meg nem is olyan embe­rek azok. A szövetkezeti iro­dára sem mehetett el, hiszen nemigen mozdul ki, legfeljebb a piacig. Megpróbált tagadni. A kínai elektrotechnika világsikere A Kínai Népköztársaság fia­tal elektrotechnikai ipara már elérte a technikai világszínvo­nalat. Újabb bizonyíték erre a kínai mérnökök által tervezeti első olajhűtéses, háromfázisú áramátalakítók, 120 000 kilo­volt amper kapacitással, 220 000 voltos feszültséghez. A 100 000 kilowatt kapacitásig ; terjedő generátorok és gőztur- 1 binák, 72 000 kilowattos víz- j turbinák és nagyteljesítményű transzformátorok gyártása ma | már nem okoz problémát a ; népi Kínában. Csak ne tagadd. Itt van mennyit kaptál! — S orra elé rakta az újságot, amelyben a szemlefüles riporter beszámolt arról, milyen nagy öröm volt a tsz-ben az előlegosztás, s még az öreg N. Józsi bácsi is 828 forintot vitt haza. nálták meg mindezt, s cseré­ben még a jó szót is szűkén mérték a férfiak. Az is munka? — kérdezték gúnyosan. Hát próbáljátok meg — hangzott a válasz, s a vita után másnap kapát ragadott a férfinép, indult ki a kukoricá­ba. Egy óra múltával az egyik­nek, később a másiknak jutott eszébe sürgősebb dolga, s las­san elszivárogtak a földről. Három óra sem telt bele, mu­tatónak is alig maradt férfi o kukoricában, mert igen derék- fájdító dolog a kapálás, s kü­lönben is... Másnap reggeltől ismét az asszonyok láttak neki a nö­vényápolási munkának, s azt mondják, volt valami eredmé­nye a leckének, mert akóta mintha egy kicsit más szem­mel néznének az asszonyokra. (békési) MEMENTO! Ma tizenhat esztendeje, 1944. június 19-én követte el a fasizmus egyik legkegyet­lenebb embertelenségét Eger­ben: 1620 zsidó vallású egri polgárt, gyermeket, elűzött családi fészkéből és erőszak­kal elhurcolt. Emlékszünk még a vandalizmus eme nap­jára, amikor kis paraszt­szekerekre zsúfolta a gettó­ba hurcoltakat. A csendőrök kakastollát lengette a szél és mindén kocsira jutott vagy csendőr, vagy keretlegény Magukkal tehetetlen örege­ket, betegeket, kórházból ki- vonszoltakat, elmebetegeket és apró gyermekeket szállí­tottak az egészségesekkel egyetemben a kocsik utolsó útjukra: a német megsemmi­sítő táborok poklába. Az 1620 ember közül csupán 25 nő és 7 férfi tért haza, — a többit elnyelték a krematóriumok lángjai és a tömegsírok mé­lye! De több, sokkal több hittestvérük mártíromságára is emlékezünk, — azokra a katonaköteles korban levő munkaszolgálatosokra, akik­nek életét a golyó, a fagy és a korbács oltotta ki, akikkel együtt mintegy 2000 egri pol­gár áldozta ártatlan életét a fasizmus brutalitásának hit­leri oltárán, — csak azért, mert nem feleltek meg a Harmadik Birodalom faji törvényeinek. A fasizmus féktelen, vad tobzódása röpí­tett ólmot a kerecsendi erdő alján 23 ártatlan ember agy­velejébe is, — dr. Polgáry Pál egri főszolgabíró paran­csára. A könny, a gyász és a fáj­dalom eme évfordulóján, ökölbeszorult kézzel tegyünk szent fogadást, hogy soha többé nem engedjük meg ha­zánkra szakadni a fasizmust, jöjjön az bármilyen formá­ban is. Sugár István Szerelem — fogadásból Néhány sor egy úi filmről és két fiatal színészről Fogadással kezdődik, szere­lemmel végződik ez az új, ked­ves, nyugatnémet vígjáték. Mecky (Horst Bucholz), ez a jókedvű, és tegyük hozzá, kis­sé könnyelmű fiatalember egy szép napon meglátja Christát (Barbara Frey). Az első pilla­natban megtetszik neki a lány, de ezt senkinek sem vallja be, nehogy a többi fiú előtt „csor­ba essék” szoknyavadász hír­nevén. Pedig milyen jó lenne megismerni! De hogyan? Es Meckynek nagyszerű ötlete tá­mad. Fogadást köt a fiúkkal hogy megismerkedik a lánnyal, és egy-két nap alatt meg is hódítja magának. Az ötlet jó; hiszen így a fiúk is látják, hogy csak játék az egész. Mec­ky pedig elindul „hódító” út­jára ... Vajon mi lesz a vége? Nos, erről már a film beszél, mely­nek VÉGÁLLOMÁS: SZERE­LEM a címe. Mi most a film két kedves, rokonszenves sze­replőjét szeretnénk olvasóink­nak bemutatni. BARBARA FREY a vélet­len felfedezettje. Mindet} elő­képzettség nélkül került a filmhez, úgy ahogy azt sok ezer lány megálmodja és a sok ezer közül egynek-egynek si­kerül ... 1940. november 17-én született, s eleinte divatrajzo­lónak készült. Aztán egy na­pon egy újsághirdetésen akadt meg a szeme: „Fiatal lányt ke­resünk a Végállomás: szere- relem főszerepének eljátszásá­ra!” Barbara jelentkezett sok száz magával a filmgyárnál és Georg Tresser, neves filmren­dező őt választotta a sok kö­zül. Mint egykoron Greta Gar­bo, Barbara Frey is elárusító­nő volt egy nagy áruházban. Pillanatkép Fellázadtak a férfiak az egyik hegyvidéki tsz-ben. A nevét nem írom ki, mert aki ismeri, az úgyis tudja, akik meg nem tudják, így név nél­kül is okulhatnak belőle. Az történt ugyanis, hogy az asszonyoknak, hogy úgymond­jam, egy kicsit kinyílt a sze­mük. Igazuk is volt, mert so­kat dolgoztak nagyon. — Ha ők nincsenek, akkor bizony egyeletlen marad a répa, ka- pálatlan a kukorica. Ok csi­'00c»oooooooooooooooooooocxx»oooooo<xxxxxxxxxx)oooooooooooooooooooooooooo<xx^ooíMoooooooo<X)00ooooo<X30oooooooooooooooooooooooooooooooooo(xx)Ooooooooooooooooooooooooooooc Este még csak sejteni enged­te, hogy a kis zöld bimbó mö­gött valami titok lappang. Éj­szaka azután még jobban meg-, erősödött, s reggel, ahogy egy méh reá szállt a fa dúslevelű ágára, s finoman — mintha csak csókot kívánna adni a bimbónak — megérintette azt, a bimbó fesleni kezdett. A fel­kelő nap sugaraitól a fa mint­ha csak évdeni akarná a friss virágokat, néhol gyengéden reájuk borította leveleit, de a délelőtti napsugarak már kedvtelve cirógathatták a leve­lek alól kikandikáló sok-sok szirmot. Virágzik a hárs. S a nagy, határt betöltő illatra nemsoká­ra zsongnak a méhek, s a kis virágok egyre többen és töb­ben tárják ki szerény szirmai­kat. Az égen egy felhőfoszlány sem látszik most, tiszta kéken ragyog, • szinte kacagva nagy boldogságában. A cseperedő kukoricásban magányosan gólya áll fél lá­bon, csőrét szárnya alá dugva. Majd egyet gondol és hasítva a levegőt, nemsokára fenn száll a magasban, irányt véve a ná­das felé. Közeledtére a szemfü­les, s eddig napon sütkérező békák gyorsan vízbe ugranak, s még máskor oly’ víg breke­gésük is elhal. Hirtelen, alig észrevehetően, felhőfoszlány jelenik meg az égen, és nemsokára megered a zápor. A kis esőcseppek meg­telepszenek a frissen nyílt hársvirágokon, a duzzadt bú­zakalászokon, s apró fodrokat mintáznak a nádas vizére. A gólya sem várakozik tovább, hanem zsákmány nélkül — kissé csalódottan — hazaszáll. Keskeny Ilona Az idő fogja eldönteni, sikere lesz-e a továbbiakban, mint annak idején Garbónak. A film másik főszereplője HORST BUCHOLZ Berlinben született, 1933. december 4-én. Eleinte a kelet-berlini Operá­ban statisztált, majd felfigyel­tek rá, s foglalkoztatták fil­mek szinkronizálásánál. Már mintegy százötven film szink­ronizálásában vett részt, ami­kor Helmut Küutner leszer­ződtette őt a Csillagnélküli ég című filmjéhez. A következő filmjét Julien Duvivier ren­dezte, Marianna címmel. A Regine-ben a háború utáni fi­atalok jellegzetes alakját for­málta meg, afféle huligánt, nagy realitással. Ezután a Ko­rona nélküli uralkodó című filmben játszott, majd Thomas Mann Egy szélhámos vallomá­sai című regényének filmvál­tozatában Felix Krullt alakí­totta nagy sikerrel. Tolsztoj Feltámadás-á nak filmváltoza­tában pedig a herceget szemé­lyesítette meg, majd nemso­kára a most bemutátásra ke­rülő Végállomás: szerelem for­gatása következett. A derűs szellemi történet és a két fiatal színész bemutat­kozása elé nagy várakozással tekintünk. (murai) Eger város anyakönyvéből Születtek: vilinek György, Pás®- tor Marianna Mária, Póta József; Kovács Ágnes, Nagy László, Szam- kó Sándor, Kuburczik Erzsébet, Tóth Erzsébet, Tar László, Horti Ferehc, Munkácsi Gyula, Kotálik István, Farkas Erzsébet, Glonczi János. Beniczki Miklós György; Tóth Judit, Vince Adél, Lakatos István, Magyar Győző, Szabó Tamás, Hajdú Erzsébet, Per* ge József Péter, Fejér Barna; Horváth Zsuzsanna, Busák Csaba; Makkal Zoltán, Hadobás Tibor; Nagy Ágnes, Bari Imre, Mészáros Mária, Esztergomi * György Béla; Prucz László Tibor, Póti László; Kocsis Ágnes Margit. Házasságot kötöttek: Székely András György és Sterba Márta Terézia, Molnár István Ferenc és Ambrus Erzsébet, Pócs László Jó­zsef és Georgi Gabriella, Ott Lász­ló és Patakfalvy Mária Anikó, Kis- márton János és Kökény Erzsébet. Meghaltak: Adamecz Józsefné (Kovács Mária), Tóth Jánosné (Pet- rény Erzsébet), Suszter János, Ke­lemen Judit, Pásztor János, Batki Lajos, Jékli Ferencné, Gergely Marcella, Balogh Aranka, Parciska Ágostonná (Szabó Anna), Báder Angéla, Árvái Sándor, Frits Dezső; Kőműves Istvánná (Juhász Julian* na). * 1 2 * 1 2 Felhívás diftcria, szamárköhögés, tetanusz és Sabin kötelező védőoltásokra Egerben követke­A 60/1953. M. T. sz. rendelet, továbbá a 8200—5/1953. Eü. M. sz. és a 821/5/3/101/1956. sz. Eü. K. 1957. I. sz. utasítás értelmé­ben az 1960. év II. félévében elvégzendő kötelező védőoltá­A sokszorosított kép előtt sokan állnak. A kirakaton belül he­lyezték el, valóságos tabló, azt nézik, bá­mulják, főként vidéki­ek, merthogy hetipiac nap a mai. A kép előtt egy ma­gas, hajlott hátú pa­rasztember magyaráz. Kezében, illetve a kar­ján kosár, balkeze sza­bad, azzal bök a tabló közepére. Ujját ide-oda csúsztatja a sima üveglapon, amely si- kongani kezd az érdes paraszti Imr alatt. — Nézze'-csak, Mari néném — fordult kis­sé oldalt — látja, így robbantják az atomot. Ilyen bolond nagy gomba lesz belőle. Egy ilyen atom és volt, nincs százezer ember. A Mari néném jó hatvanas arcába ala­posan beültek már a barázdák, kissé odébb húzódik a kirakathoz. A körülötte álló há­rom fiatalabb me­nyecske is közelebb nyomul az üveghez, s ŰZuho (}. cl nézik kiváncsi borza- dállyal a százezer em­bert gyilkoló „gom­bát”. Nézik elmélyül- ten, figyelmesen, szin­te megbabonázva, a nyurga, hajlott hátú parasztember pedig to­vább magyaráz. — Egy perc, s volt, nincs, ha akarják egy­millió ember! A mi községünkre egy ekko­ra darab is elég lenne belőle, mint a kisuj- jam. Aztán volt nincs ötezer lélek. Érti-e, Mari néném? — Már hogyne érte­ném. Ezt hozza majd a háború, ha lesz. Hát persze, ez lesz, nem ágyú, meg géppuska. Ez már tényleg maga az Antikrisztus, ez az atom. Csak tudnám, Jani fiam, hogy miért rontod el ezt a szép napot ilyenekkel. Valóban az idő szép, zuhog a napfény, az ég tisztán, fénylőn kéklik, sehol egy felhő, a fák üdén-zölden sustorog- nak a lágy, meleg szél­ben. Az emberek ar­cán nyoma sincs adúl- zott búnak. Csupán a Mari néném, meg a három menyecske bá­mulja még mindig a felrobbant atombomba gyilkos, tömör, gomba­alakú füstjét, A Jani fiam sem be­szél már. Topog a ki­rakat előtt, cigarettát vesz elő és rágyújt. Ügy látszik, megbánta, hogy elrémítette az asszonyokat, mert mo­tyogva megszólal: — Azért nem kell a legrosszabbra gondol­ni. Ezt úgysem dobják többet az emberekre és... — Már miért ne m — kotyog közbe az egyik menyecske —, honnan tudja olyan jól? A hajlott hátú pa­rasztember úgy néz a menyecskére, mintha most látná először. Pe­dig minden bizonnyal egy faluból valók, sőt rokonok is lehetnek. A Mari néném is hozzá­kapcsolódik gondolat­ban a menyecskéhez és szinte harciasán ve­ti a szót Jani fiamnak: — Na, mért nem? — Csak — vágja rá az ember — , csak azért, mert itt, látják a kép jobboldalán eze­ket a szputnyikokat? Na, ezek nem fogják engedni! — De hát nem em­ber az, hogy megfogja az atomot! — Nem hát, Mari néném. De ahol ilyet tudnak fabrikálni, ott más is van. Nem értem, Jani fiam... — Eh, pedig egysze­rű. Nahát, ide figyel­jen! Ha maga, Mari néném, tudja, hogy a Julis nénje van olyan erős, mint maga, vagy tán még erősebb, ki mer-e kezdeni vele? Nekirugaszkodna-e egy kis kontyrázásra? — Ha bolond vol­nék! — No látja! Bolond, aki fejjel megy a fal­nak. Azért mondom, ha szputnyikról hall, imádkozzék azért, aki feltalálta. Mert ha nem lenne szputnyik, talán már mi sem élnénk. Érti-e már most? — Valami sejdül bennem — mondja Mari néném, majd rá­nézve a menyecskére, a templom felé mutat — van még időnk a buszig, addig menjünk be oda. És megindulnak mind az öten, a Jani fiam, a Mari néném, meg a három me­nyecske, keresztül az úton, a nagy forga­lomban körültekin­getve, óvatosan. . A napfény zuhog, ál­dást érlelőén zuhog a városra. Holdi János sok végrehajtását a zőkben szabályozom: 1. Diftéria — szamárköhögés —tetanus elleni védőoltás II. részét kapják azok a gyerme­kek, akik 1959. április 1.—szep­tember 30. között születtek (azaz 6—11 hónaposak) és má­jus hónapban az oltás I. részét megkapták. Be kell oltani továbbá mind­azokat a gyermekeket is, akik 1958. április 1. és szeptember 30. között születtek, 18—23 hó­naposak és május hónapban valamilyen ok miatt egyszeri újraoltást még nem kaptak. 2. Sabin pótoltásban része­sülnek azok, akik a tél folya­mán (1959. december —1960. február hónap között) nem kapták meg mindhárom Sa- bin-oltást, valamint az 1959. szeptember 1. és 1960. március 1. között született, jelenleg 3— 9 hónapos gyermekek. A védőoltások teljesítése köz­érdek, azért az a szülő, gon­dozó, aki gyermekének védő­oltását elmulasztja, vagy a fel­hívásban foglalt rendelkezé­seknek nem tesz eleget, a 60/1953. XII. 20. M. T. sz. ren­delet 3. paragrafusa értelmé­ben szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénz­bírsággal büntethető. Oltások ideje: 1960. június hó 21., 22-én, délelőtt 9—12-ig, délután 3—7-ig. Oltás helye: Szakszervezeti Székház, Eger, Széchenyi utca. Egri Városi Tanács VB egészségügyi osztálya.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents