Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

12 néfüjsag 1960. május 1., vasárnap Májusi ünnepek Májusi ünnepekre emlékezünk. Az emlékezés kimagasló, még az ünnepek között is különleges helyet igénylő napokra hívja fel a figyelmet. Helyet kér a múlt két nagy napja, 1919 és 1945 má­jusának elseje, és mint méltó folytatás: I960 májusának első napja. Magyarországon soha nem ün­nepelt még úgy a nép, mint 1919 május elsején. Mindenkit magá­val ragadott az első szabad má­jus, nagy ünnep volt azoknak, akik már régen várták, akik ad­dig csak titokban találkozhattak ezen a szép napon. A főváros ap- raja-nagyja önfeledt örömmel fo­gadta a szabadságot, a tavaszt és mindazt az újat, amit ez az ígé­retes korszak jelentett. Ennek a felszabadult ünnepnek természetes kísérői voltak a sportmegnyilvánulások, hiszen a hatalomra jutott munkásosztály vette birtokába ezt a területet is. Minden sporttelepen, minden sza­bad téren mozgalmas volt az élet ezen a napon, mindenütt fiatal és idősebb munkások versenyeztek, játszadoztak. Sportoltak és szóra­koztak a tömegek, végül nép­ünnepélyek, tánc, játék, ének zárta le az első szabad május szépséges ünnepét. Es a Tanácsköztársaság dicsősé­ges korszakának emlékei közt ennek a napnak a ragyogását, mint bátorító reménységet me­lengette magában a nép az utána következő hosszú, keserves évek alatt. A második világháború minden szörnyűségét és embertelenségét csakis ezzel a reménységgel a szí­vekben lehetett elviselni, azzal, hogy a küzdelem végül* is a jog­fosztottak, az elnyomottak javára dől el. A szovjet csapatok véget vetet­tek a kínnak, az elnyomásnak és 1945-ben ismét szabad május 1-re ébredt a megújhodott ország. Ebben az időben az új életre való lázas készülődés, a tervek, vágyak és a szabadság adta lehe­tőségek foglalták el az emberek agyát és szívét. A felszabadult ncp boldogan vonult fel május elsején, hiszen egy negyedszáza­don át nem ünnepelhetett, nem érezhette magáénak sem az orszá­got, sem a fővárosát. ... Es ma, május elsejét ünne­pelünk megint. Sok megrázkód­tatás után megerősödve, béke­vággyal, békeakarattal a szívünk­ben, soha nem tapasztalt munka­sikerekkel ünnepeljük 1960. má­jus elsejét. Ez az ünnep folyta­tója Í919 és 1945 dicsőséges máju­sának. Ma mindenki érezheti ebben az országban, hogy helyes úton já­runk, tagjai vagyunk a szocialista tábornak, harcosai a békéért fo­lyó küzdelemnek. Most azzal a boldog tudattal köszönthetjük május elsejét, hogy munkánkkal, a szocializmus épí­tésével népünk boldog jövőjét biztosítjuk. És büszkeséggel tölt el bennünket, hogy ebből a mun­kából a magyar sportolók is ki­veszik részüket. II társadalmi pályaépítés ügye Hevesben AZ E LM ÜLT ÉVBEN megyénk testnevelési és sportmozgalma je­lentős fejlődést ért el. A sportmunkát jól támogatta a hatvani JTST által kezdeményezett pályaépítési mozgalom, amely vé­gül is az egész megye területére kiterjedt. Nem kis büszkeség nél­kül mondhatjuk, hogy az 1959. év­ben társadalmi munkával létre­hozott létesítmények értéke meg­haladta a 892 ezer forintot, s ebből a tisztán társadalmi munka értéke 468 ezer forintot tett ki! A legjobb eredmények a kezde­ményező hatvani járásban szület­tek, itt a létesítmények értéke 670 ezer forint, a ráfordított társadalmi munka értéke pedig 267 ezer fo­rintra rúgott. Íme, néhány nagyszerű építke­zés: Petöfibányán betonlelátó épült 400 ezer forint értékben, s ebből a sportolók és az üzem dolgozóinak szabadidejükben végzett társadalmi munkája 100 ezer forint volt. Ugyancsak Petöfibányán 10 ezer forint értékű társadalmi munkával épült egy szép kézilabda-pálya. A Selypi Kinizsi két új, 40 ezer forintot érő teniszpályával gazda­godott, ez összegből a társadalmi munka értéke mintegy 25 ezer fo­rint. Apcon szépen berendezett öl­töző épült 45 ezer forint értékben, ebből a társadalmi munka 15 ezer forint. Lőrinciben két új teniszpálya lé­tesült, a lőrinci sportemberek 20 ezer forint értékű munkájával. 35 ezer forint értékben elkészült a Hatvani VSE labdarúgó-pályájának lelátója is, s ebből 60 ezer forintra rúg a társadalmi munka összege. A Hatvani Kinizsi társadalmi munkával nagyobbította meg öltö­zőjét és épített kézilabda-pályát, Boldogon körülkerítették a sport­telepet és befejezték az öltöző épí­tését, sőt ugró- és röplabda-pályát is építettek — társadalmi munká­val. De ugyanígy sorolhatnánk to­vább a horti, a nagykökényesi, a csányi és a nagygombosi építkezé­seket. A HEVESI JÁRÁSBAN Kiskörén és Tamaszentmiklóson születtek lé­nyegesebb új létesítmények. Kis­körén kézi-, röplabda- és labdarú­gó-pálya, valamint öltöző épült 20 ezer forint értékben, s ebből a tár­sadalmi munkára 7000 forint esik. Tamaszentmiklóson röplabda- és labdarúgó-pályát építettek a fiata­lok, 9000 forint értékű társadalmi munkával. Az egri járásban már nem szület­tek ilyen jó eredmények, de azért Makiáron, Szilvásváradon, Nagytá- lyán és Andornaktályán megmutat­ták a fiatalok, hogy ők is tudnak áldozatot hozni a sportért; Létesítmények tekintetében kü­lönösen nagy a lemaradás a füzes­abonyi járásban, azért örömmel értesültünk arról, hogy a hatvani járásbeliek pályaépítési mozgalma ebben a járásban is széles vissz­hangra lelt. Egymás után épültek a kézi-, röplabda- és labdarúgó- pályák, az öltözők, és a fiatalok a meglevő sporttelepek csinosítását sem hanyagolták el, mert nem egy helyen fával ültették körül a sport­telepet. Sarudon például kerítéssel és facsemetékkel vették körül a meglevő pályát, és a ráfordított társadalmi munka értéke eléri a 4500 forintot. A napokban a Magyar Testneve­lési és Sport Tanács, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa és a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség felhívással fordult a magyar sporttársadalomhoz. Üj pályák épí­tésére és a régi pályák felújítására hívta fel a fiatalok, a sportolók és a sportbarátok figyelmét. Miért van erre szükség? Az öt­éves sportfejlesztési tervben sport­kultúránk óriási fejlődésen megy keresztül. A fejlődés ütemét azon­ban szeretnék meggyorsítani, s ezért szükség van elsősorban új és felújított kispályák, röplabda-, ké­zilabda-, kosárlabda-, atlétikai és egyéb pályák, valamint iskolai ját­szóterek százaira. A FELHÍVÁS NÁLUNK, Heves megyében is meghallgatásra talált, s a hatvani járási TST által tavaly megindított pályaépítési mozga­lom 1960-ban tovább terebélyese­dik. Gyöngyösön például május 8-án avatják fel a társadalmi munkával felépített új kézilabda-pályát, a korszerű, hideg-meleg folyóvízzel, irodahelyiséggel és klubszobával ellátott öltözőhelyiséget. Az épít­kezés értéke eléri a félmillió fo­rintot! A munka oroszlánrészét az ipari tanulók és a honvédség sport- szerető tagjai, valamint a kézilab­dázók vállalták, akik az építkezés­hez bontásból származó anyagokat használtak fel. Hozzá kell ten­nünk, hogy a megyei TST az épít­kezést 20 ezer forint összeggel tá­mogatta. A gyöngyösi építkezésen kívül pillanatnyilag a következő helye­ken folynak munkálatok: Heves (tekepálya), Egerszólát (öltözői. Egerszalók (öltöző), Kápolna (öltö­ző), Kisköre (atlétikai, kézi- és röplabda-pálya), Kerecsend (öltö­ző.) A legjobb eredményt elérő já­rási TST a megyei TST vándor- zászlaját nyeri majd el, ami pilla­natnyilag a hatvani JTST tulajdo­nában van. SOMODY JÓZSEF ft/tr&i A téli hónapokban — a tervszerű munka láttán bizakodni kezdtünk abban, hogy megyénk falusi spor­tolói a spartakiád országos döntői­ben jobban szerepelnek majd, mint ahogyan eddig szerepeltek és elke­rülnek a dicstelen utolsó helyről. Bíztunk tehát a jobb szereplés­ben, de arra nem gondoltunk, hogy fiaink oly alaposan kitesznek ma­gukért a budapesti döntőn, hogy pontversenyben az előkelő 6. helyet szerzik meg, s a 3. helyezett Hajdú megyétől mindössze öt pont vá­lasztja el őket.;. Női sakkcsapatunk ugyanis első helyen végzett és az egyéni verse­nyek során a recski Varga a má­sodik helyet szerezte meg. Férfi asztaliteniszben a siroki Minksz Károly harmadik lett, míg a Bar- ta—Sarkadi bélapátfalvi páros az ötödik helyet szerezte meg. A kezdet tehát kitűnő volt, s mi most újból reménykedünk. Re­ménykedünk, hogy az augusztus­ban Egerben sorra kerülő nyári spartakiád döntőkön is sikerül majd ezt a hatodik helyet megsze­reznünk, — annál is inkább, mert a felkészülés most is gondos, terv­szerű munkával történik. A Me­gyei Testnevelési és Sport Tanács, a Megyei ISB, valamint a megyei sportszövetségek, mindent elkövet­nek a jó szereplés érdekében. Csicsay József dr., megyei TST- elnök szerint a felkészülés pilla­natnyilag két vonalon folyik. A legfontosabb feladat az, hogy az eddigieknél jóval nagyobb tö­megeket kapcsoljanak be a spar- takiád-versenyekbe, így a hangsúly a községi versenyekre tolódik. A tömegesség mellett természete­sen, nagy gondot fordítanak a mi­nőségi eredmények elérésére is. Éppen ezért atlétikában, a már ki­szemelt legjobb Heves megyei fa­lusi versenyzők részére május 22- én válogató versenj't rendeznek, s a számonkénti első két helyezett részére a megyei atlétikai szövetség edzéstervet dolgoz ki, s a kiváloga­tottak a jövőben rendszeres edzé­seken vesznek majd részt. A heti kétszeres edzést Egerben Gerzovich József, Gyöngyösön Kömley Ká­roly, Hatvanban Rigó János edző vezeti. Ezenkívül falusi atlétáink min­den megyei vonatkozású versenyen elindulhatnak. Hasonló módon történik a felké­szülés a kerékpározásban is. A ke­rékpáros szövetség ugyanis május utolsó vasárnapján rendez váloga­tóversenyt, s az itt legjobban sze­replő falusi fiatalokkal rendszere­sen foglalkozik majd. A többi sportágakban a legjobb két csapat már adva van. Ezekkel az illetékes szakszövetségek előre elkészített tervek alapján foglal­koznak. Ügyszólván egyedüli problémát a tomasport jelent. Férfi csapatok­ban még úgy, ahogy kedvező a helyzet, a nők vonalán azonban még mindig nem alakult ki biztató kép. A spartakiád döntőkig még jó három hónap van hátra, s ez az idő a tornasportban nem nagy idő. Mégis bízunk abban: illetékes sportszerveink megtalálják a mód­ját annak, hogy az egri döntőnek Heves megyei részvevője is le­gyen ; : i MOTORIZÁLT SÍELŐK Herbert Mjaeots, egy tallini gyár gépésze, légcsavaros szerkezetet készített síelők számára. A légcsa­vart könnyű, kétütemű, 5 lóerős benzinmotor hajtja, amely a pro­pellerrel együtt 10 kilogramm sú­lyú. A motorral óránként körülbe­lül 40 kilométeres sebesség érhető el. Az észt síszakemberek szerint a sí-propellerre nagy jövő vár. Az olimpiai jelvényért Szerte a me­gyében nagy lendülettel folynak az olimpiai jel­vényszerző- verseny pró­bái. Szinte nincs olyan nap, hogy ne érkezne szerkesztőségünkhöz egy- egy „győzelmi jelentés”. Legutóbb például Nemesfalvi Éva őrsvezető a következőket jelentette Maklár- ról.: „Nagy izgalom előzte meg isko­lánkban az olimpiai jelvényszerző­versenyt. A próbára jelentkező 88 pajtás először a kötelező, olimpiai tárgyú előadást hallgatta meg, majd a kora délutáni órákban a község sportpályáján elkezdődtek a versenyek. Először a távolugrásból próbá*» tunk. A lányok egymás után ug­rották meg az előírt szintet, de volt olyan is, aki 3 méter 60 centi­méternél ért földet. A fiúknál a 4 méter 45 centi volt a legjobb ered­mény. Ezután a 60 méteres sílefu­tás következett, amelyben szintén szép sikerek születtek. Kerékpár­ban sl lányoknak öt, a fiúknak pe­dig 10 kilométert kellett megtenni- ök. Az elsőnek befutó lány 23 perc. az elsőnek befutó fiú pedig 34 perc alatt tette meg a távot. Makiáron tehát sikerrel befeje­ződtek az olimpiai jelvényszerző­versenyek. s büszkén jelenthetjük: 88 pajtás eleget tett a követelmé­nyeknek”. Sportérdekességek PSZICHOLÓGIA A FUTBALLBAN A legújabb tudományos fölisme­réseket hasznosítja a gyakorlatban Mexikó City futballcsapata. Amióta a pszichológusok megállapították, hogy a kék szín nyugtatólag, sőt, altatólag hat, a vörös viszont izgat és felingerel, a futball klub öltö­zőit vörösre, illetve kék színűre festették: a vendégcsapat öltözőiét kékre, a saját csapatét pedig vö­rösre. PELE BRAZÍLIÁBAN MARAD Pele, a brazil válogatott nagysze­rű csatára — aki kivételes labda­érzéke, trükkgazdagsága, szélvész- gyors startja és minden helyzetből való bámulatos lövésbiztonsága miat; lágbi t{, lijn legutóbbi svédországi vi- noki torna messze kimagasló legjobb játékosa volt — végre meg­egyezett klubjával, az FC Santos- szal és újabb három évre aláírta szerződését. A gólkirály az elmúlt évben a Santos színeiben nem kevesebb mint 60 gólt rúgott. Sem a Real Madrid, sem az argentin Boca Juniors rekordajánlatainak nem si­került tehát Pelét, a fekete „csoda­gyereket” csapatuk részére meg­szerezni. Érdekes előzményekről számol be ezzel kapcsolatban a dél-amerikai sajtó: így ismeretes például, hogy a Santos elnöke, mértékadó politi­kus és képviselő, híveitől levelek­ben olyan fenyegetéseket kapott, hogy a következő választások al­kalmával egyetlen szavazatot sem fog kapni, ha Pelét eladják. óriási meg­ehhez hogy Tény az, hogy Briziliában örömet keltett a szerződés hosszabbítása, és a sajtó olyan kommentárokat fűz, Brazíliának megmarad kimagasló­an legjobb játékosa — az egyetlen, akit 1962-ben Chilében. VB csapata többi tagjaival ellentétben, seho­gyan sem tudna pótolni. Átigazolás: ötven HEKTÓ VÖRÖS BORÉRT A Palmira Mendoza argentin futball-klub már régóta szeretné megszerezni magának Edoardo Sosa-t, az Argentíno klub kiváló jobbszélsőjét. Mivel pedig Mendoza városa az argentin szőlővidék köz­pontja, a játékosért nem pénzt, ha­nem — ötven hektoliter vörös bort kínáltak az Argentinonak. Az Ar- gentino vezetőségében is csupa borszakértő ül. Az ajánlatot tehát, alaposan „megvizsgálták” és evégett már negyedszer kértek mintát a Palmirától... AMIKOR A GYŐZTEST ELÍTÉLIK Venezuelában már régen betiltot­ták. a professzionista ökölvívást. A külföldi menedzsereknek azonban még mindig sikerül egy-egy vene­zuelai ökölvívót elcsábítani. Mind­eddig ezzel nem sokat törődtek. Nemrég azonban a venezuelai Car­los Hernandez az Egyesült Álla­mokban kemény küzdelemben ki­ütötte a pehelysúlyú, ökölvívó vi­lágbajnokot, akit törött állkapocs­csal kórházba szállítottak. Amikor a győztes hazatért Venezuelába, legnagyobb elkeseredésére tudtára adták, hogy „súlyos testi sértésért felelnie kell a bíróság előtt. lISWfiTlEqtQ Héfmérföldes léptekkel... „Nem minden alap nélkül hang-1 zetlen és hozzáértő sportemberek; zottak ezek a szavak Magyaror­szágtól távol, a háború utáni első olimpiai játékok színhelyén, Anglia fővárosában. A magyar sport a pusztító máso­dik világháborúban mérhetetlen veszteségeket szenvedett, de nem sokkal a felszabadulás után, meg­kezdődött a sportélet helyreállítása is. Soha nem tapasztalt lendülettel és lelkesedéssel láttak hozzá az ön­Tízéves múltra tekinthet vissza a hatvani Il-es számú általános is­kola sportköre és ez alatt az idő alatt sok-sok tanuló szerette meg itt a testnevelést és a sportot, s vált a hatvani sportélet zászló­vivőjévé. Jól emlékszünk, hogy az 1950-es évek elején ez az iskola úgyszól­ván semmiféle felszereléssel nem rendelkezett, csak egy rossz álla­potban levő talajszőnyeg, meg egy rozoga ugrószekrény alkotta a sportszertár vagyonát, így alakult meg a sportkör, Egy általános iskolai sportkör életéből Ahol a hatvani sport utánpótlása terem csak győzni lehetett. . . Kétszer megnyerték az úttörő labdarúgó járási bajnokságot, de Egerben és Gyöngyösön is szép győzelmeket arattak. A Hatvani VSE vezetősége a fiúk igyekezete láttán, több esetben A fiú tornászcsapat, amely másodszor nyerte meg a járási nokságot, és a megyei versenyen harmadik helyezést ért el. haj­améi ynek első tagjai határtalan lelkesedéssel fogtak hozzá a leg­szükségesebb sportszerek beszer­zéséhez. Az elf,ő . futball-labdát például gesztenyegyujtésből nyert pénzen vásárolták, ezzel a labdával indult útjára az az úttörő labdarúgó-csa­pat, amely azután sorra aratta szép győzelmeit a környező iskolák csa­patai felett. Az első járási úttörő labdarúgó­bajnok ágon már saját felszerelé­sében ' -ott az együttes és ezt a fel? v a Nanvteleki Állami C?" ' munkák által kér: . ~olták meg. És az mar c ■'* .rmcszetes, hogy a szép. kék-fehér csíkos mezben megajándékozta a csapatot egy- egy új labdával, vagy egyéb más felszereléssel. Volt idő, amikor a HVSE ifjúsági csapata úgyszólván teljes egészében a volt úttörő játé­kosokból állott. Itt kezdte kergetni a labdát Kovács András, Katona János, Gugyela József, Nagy And­rás, Ivony Viktor, Sáfrán József, Usztöke László, Gödér Sándor és sokan mások, akik még most is szívesen gondolnak vissza arra az időre, amikor a „suli csapatában” rúgták a labdát. Az iskola régi tornaterme a há­borús időkben teljesen elpusztult. A szülői munkaközösség és a ta­nuló ifjúság áldozatkészsége azon­ban tegyőzte a nehézségeket, és munkájuk nyomán szükség-torna­terem készült a romokon. Igaz, hogy csak beton volt az alja, s egy sor nádazás a teteje, egysoros ajtaján és ablakán be-befújt a szél, — de mégis volt hol megtartani a testnevelési órákat, ha netalán-tán esett az eső ... És ettől kezdve az iskola fiú és leány tornászcsapata minden me­gyei tornászbajnokságon jelen volt és a legjobbak között küzdött az elsőségért. Pedig ez a szükség­tornaterem hidegebb időben nem is volt használható, mert plusz hat foknál melegebbre sohasem lehe­tett fűteni. A tornászok azonban nem olyan fából voltak faragva, akiket a nehézségek elriasztanak a munkától. Fogták magukat és át- járogattak a MÁV dalkör próba­termébe és készültek a versenyek­re .. . Hasonló jó eredményeket értek el a fiúk és a lányok az atlétiká­ban is. 1955-ben Kovács Gyula és a 4x100 méteres fiú váltó, mint megyei bajnok, az országos dön­tőig is eljutott! Az elmúlt tanévben a váltó me­gyei bajnokságot nyert és az atlé­ták több számban is helyezést ér­tek el a csapatversenyek során. Mindebben nagy része van Roz­maring István igazgatónak, Kozma Nándor testnevelőnek, akik sokat fáradoztak az újjáépítésért és igye­keznek segíteni a jelenleg is folyó iskolai testnevelési munkát. Ha az ugrógödörbe homok kell. vagy szükség van néhány jó futócipőre, az igazgató intézkedik és a verse­nyeken együtt izgul tanítványaival a sikeres szereplésért. A testnevelő pedig, fáradságot nem kímélve, nagy szeretettel és hozzáértéssel oktatja, tanítja az iskola fiataljait. Ebben az évben a sportköri órá­kat a rv-es számú iskola modern tornatermében tartották meg, s a szorgalmas munka gyümölcse már az eddigi versenyeken is megmu­tatkozott. A fiú- és leánycsapat megnyerte a járási I. osztályú tor­nászbaj nokságot, majd a megyei döntőben a lányok — megelőzve az egri iskolákat — a második helyet, a fiúk pedig a harmadik helyet harcolták ki. A kitűnően dolgozó csapatokban különösen kitűnt Sza­bó János, az egyéni bajnokság második és Haraszti Olivia, az egyéni bajnokság harmadik helye­zettje. Mindketten kitűnő rendű tanu­lók! Az iskola sportköre több más is­kolai sportkörrel tart kapcsolatot, így a szomszédos Pest megyéből Az asztaliteniszezők évek óta megnyerik a járási bajnokságot, csakúgy, mint a sakkozók, kézi­labdában pedig 1952 óta járási baj­nok a fiú- és a leánycsapat. Sőt, 1059-ben a leánycsapat megyei baj­nokságot nyert! Az elmúlt tíz év alatt nem volt olyan kiírt verseny, amelyen me­gyei szinten ne küzdöttek volna az iskola sportolói. Persze, előfordult az is, hogy a tanulmányi eredménnyel egyesek­nél bajok voltak. Ilyenkor a leg­nagyobb büntetésnek számított, ha az illető a rossz jegy kijavításáig nem látogathatta az edzéseket. .. Ebben az évben ilyen probléma nem fordult elő, mert a sportolók a tanulásban is az élen járnak. Rácáfoltak arra a régi tételre, hogy „rossz tanuló — jó sportoló”, és A megyei bajnokságon második helyezést elért leány tornász­csapat: Kovács M., Bodor, Haraszti, Lakatos, Barts, Juhász É., Ta­nulmányi átlaguk 4,67 ... nemrégiben vendégül látták a gö­döllői leány- és fiú-, valamint a kézilabda-csapatokat. De ellátogat­tak hozzájuk az aszódi és a túrái kézilabdázók is. A sportkör tehát nemcsak ne­vében általános, de valóságban is. Innen indult biztató tehetségként Nagy Katalin, Radnóti Júliái Rad­nóti Gizellái Gyenes Katalin, végeredményben az a cél, hogy testben is, szellemben is erős fia­talokat neveljen az iskola. Ebben az évben az időközben teljesen használhatatlanná vált tornatermet rendbehozták, s így a jövőben csinos, s főleg fűthető tornateremben, jobb körülmények között folyhat az iskolai testneve­lés. hogy minél előbb, minél nagyobb tömegeket vonjanak be a sportba. És alig telt el egy-két esztendő, a magyar sport megfiatalodva, meg- újúlva jelent meg a nemzetközi sport porondján. Már a felszaba­dulás utáni második esztendő Bencze győzelmével meghozta az első birkózó Európa-bajnoki címet, azután Bogács, a kitűnő ökölvívó aratott ragyogó sikert a dublini Európa-bajnokságon és egyftiás után ünnepelhettük az asztaliteni­szező Farkas Gizi, a teniszező Kör- möczi Zsuzsi sikereit, s nem sok kellett ahhoz sem, hogy a Ferenc­város népszerű labdarúgói eljussa­nak Mexikóba, ahol a magyar lab­darúgó-sport hírnevét öregbítették. Ezek az eredmények persze, nem a semmiből pattantak elő. Sok té- pelődés, vita, tervezgetés előzte meg a magyar sport újjászervezé­sét, hogy milyen is legyen a vá­lasz arra a kérdésre: hogyan in­duljon el újra a felfelé vezető úton egyre magasabbra a magyar sport. — Rendbe kell hozni a sporttele­peket! — Álljon olcsó felszerelés a tömegek rendelkezésére! — Ezek voltak az első megvalósításra váró javaslatok, amelyeket néhány lel­kes sportvezető a Magyar Kommu­nista Párt Köztársaság téri épüle­tében, egy éjszakába nyúló megbe­szélésen felvetett és sok más javas­lattal együtt elfogadott. De ez csak a kezdet volt. Részle­tes alapossággal dolgozták ki az MKP sportprogramját. És megépí­tettük a Népstadiont és valóság lett a tatai edzőtáborból is . ;: A fasizmus mérhetetlen pusztí­tást végzett a második világháború­ban Magyarországon. Rövid három esztendő alatt viszont a sportban is nemcsak talpra, állt, hanem hétmér- földes léptekkel haladt előre ha­zánk a fejlődés útján. 1939-ben összesen 45 ezer sportolóról tud­tak Magyarországon, ez a szám 1948-ra több mint háromszorosára nőtt. A londoni olimpiára induló magyar sportküldöttség elutazásá­val szinte égyidőben pedig megtör­tént az első kapavágás ott, ahol eddig az j elhanyagolt külsejű Pos­tás-pálya; mögött, szeméttelepnek is beillő grund terült el — megkez­dődött a magyar sport számára történelmi jelentőségű építkezés: a Népstadion felépítése. A külföld számára mindez hihe­tetlennek' tűnt. Különösen a nyu­gatiak álímélkodtak a nagyar spor­tolók ere» dm kozással { Iái olimpiai csapattal {jele ho mondoga ,Er<äek^: ogaftték. nagy csodál- a magyar ilyen népes ndonban .;; kés . .

Next

/
Thumbnails
Contents