Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

4 NÉPÚJSÁG I960, május 15., vasárnap Pillunulkép Álmosan indultam el a piac­ra. Nem vagyok koránkelő, s kissé nehezemre esett a felke­lés. De a piacon, mintegy a ve­vőközönség fogadására, sorfa­lat állt a sok pompázó virág­gal teli kosár. Május ontotta virágözönét. A tavasz és a me­legház levegője életre csókolta, bimbóba varázsolta a rózsát, a falusi házak hálás virágát, a muskátlit, virágzásba indította, — s a Tavasz számtalan illatá­ból most idevarázsolt egy-ket­tőt, mintegy belelopva a roha­nó emberek életébe egy kis hangulatot. Tovább mentem és szatyrom nemsokára megtelt a másnapi ebéd tavaszi zamatát ígérő sa­látafejekkel, a hideg vacsorá­hoz vett ropogós, fehér és pi­ros retkekkel, s ahogy haza­felé indultam, úgy éreztem, vi­rágaival integet felém a Ta­vasz. Nem tudtam ellenállni, s megvettem egy nagy csokor fehér orgonát, közte kacagó piros tulipánnal. Keskeny Ilona — EGERBEN a Gólya ut­cai lakások építési munkála­tait már a következő hónap végére befejezik az ÉM He­ves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. A határidő betartását az Általános Sze­relő Vállalat dolgozói jó munkájukkal segítik. — TISZTASÁGI versenyt kezdeményezett a Szikra—Pe- tika elektríkai csoport a MÁV Hatvani Villamos Vonalfel­ügyelőségén. Felhívásukban elhatározzák, hogy a vezérlő- teremben egymás között fel­osztott vezérlő műszerfalakat tisztántartják, saját maguk végzik el a karbantartást. Az elektrikusok felhívására a vo­nalfelügyelőség dolgozói is el­határozták, kidolgozzák terüle­tükön a versenylehetőségeket. — TÁRGYALÁSOKAT folytatott az Építésügyi Mi­nisztériummal a dolgozók szociális ellátottságát javító emeletráépítés ügyében az Egri Bútorgyár vezetősége. A tárgyalás eredményeként a II. félév folyamán a gyár Grónay Sándor utcai front­ján, a jelenlegi irodaházra emeletet építenek, ahol kor­szerű mosdót, öltözőt szerel­nek fel és itt helyezik el a készáruraktárt is. Az építke­zés költségvetését' most készí­tik.- KORSZERŰSÍTIK a gyön­gyös-hevesi országutat. Az ed­digi 3 méteres köpályát hat méterre szélesítik, bitumenes korszerűsítéssel, a. koronaszé­lességet 8 méterre növelik. A korszerűsítéssel jelentősen megjavul a két helység közötti gépkocsiforgalom. Az út mun­kálatait a Közúti Üzemi Vál­lalat dolgozói októberre befe­jezik, átadására már a hónap első napjaiban sor kerül. — SZEPTEMBERRE elké­szül a szarvaskői új iskola. Jelenleg a falak építése fo­lyik. Az épületben a tanter­meken kívül még korszerű műhely is helyet kap a poli­technikai oktatás céljaira. EGRI VÖRÖS CSILLAG 15—16-án: A nagy kék országút EGRI BRODY IS—16-án: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN 15—16-án: Montparnasse 19. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 15—16-án: Mennyel pokol HEVES 15- én: Menekülés az árnyéktól 16- án: Őfelsége kapitánya HATVANI KOSSUTH 15—16-án: Kölyök PETERVASARA 15- én: Kálvária 16- án. N!nc3 előadás Füzesabony 15—16-án: Horgász a pacban műfittra: Egerben délután 3 órakor: Légy jó mindhalálig Este 1 órakor: fösvény Mátranovákon este 8 orakor: Anyósgenerális Régi adósságot törlesztett a Gárdonyi Színház Megjegyzések a Fösvény bemutatójáról . Lassan három évszázada lesz, hogy Jean Babtiste Poqulein, kit Moliére-nek mondtak, be­mutatta új darabját, a ma is kristálytisztán csillogó, szelle­mes, a polgári életet mé’yen megmutató vígjátékát: a Fös­vényt. Es ez a csillogás, a. szi- porkázóan szellemes és találó jellemek a vígjáték alapvető mondanivalója három évszá­zad alatt sem kopott meg, mint ahogy Moliére egész élet­műve változatlan erővel szól a mának is, a ma emberének is. Kevés olyan nagyszerű író­egyéniség akad a világiroda­lomban, aki a vígjáték, a sza­tíra, a nevettetés és a gúny eszközeivel olyan mélyre tu­dott hatolni társadalma élete­be, oly bátran és nyíltan tépte volna fel a fekélyeket, meg­mutatva, hogy alatta is beteg, menthetetlenül beteg a test, — mint tette ezt Moliére, Nem véletlen, hogy darabjai ma is és nyilván, amíg színház lesz, mindig ott lesznek a színházak műsorán, nem véletlen, hogy a háromévszázadös szerző népszerűsége nem évről ívre, de évszázadról évszázadra csak emelkedett. Moliére-t nemcsak lehet, de be is kell mutatni, ez nemcsak egyszerűen hivatása, de köte­lessége is minden olyan szín­háznak, amely az egyetemes emberi kultúra, az igazi mű­vészet hirdetőjének vallja és érzi magát. Fél évtizedes léte után most először tűzte műso­rára a nagy francia vígjáték­írót az egri Gárdonyi Géza Színház, s már ennyiből is lát­szik, hogy nem kis adósságot próbált és talán nem is ered­ménytelenül törleszteni. Igaz, hogy Moliére-t játszani nem könnyű, igaz, hogy sajá­tos stílust, színészi egyénisé­get, moliérei gyakorlottságot igényel, hogy valóban francia és mégis egyetemesen emberi színnel, ízzel, zamattal, szipor­kázó könnyedséggel peregjen a mű. De mégis meg kell al­kudni, s a reális lehetőségek figyelembevételével a legjobb keretek között, ha fényét, le­vegőjét kissé vesztve is, szín­padra kell vinni a Fösvényt is, vagy az Úrhatnám polgárt is. így döntött a színház és he­lyesen döntött. Ezt igazolja a közönség lelkes hálája is, amely vidám, jóleső nevetés­sel, nem kevés tapssal jutal­mazta az együttes bátor, be­csületes, ha nem is mindenben sikeres munkáját. Horváth Árpád, a vígjáték rendezője, nem volt könnyű helyzetben, éppen mert az egri színháznak sincsenek moliére-i színészei, sőt a szereplőgárda jó része még soha életében nem ját­szott a nagy francia szerző egyetlen darabjában sem. A vígjáték ritmusát — ebben Moliére-nek is érdeme van! — a második felvonásban sikerül a legjobban eltalálnia, de ál tálában megfelelő tempóval, sok egyéni ötlettel fűszerezve vitte színre a Fösvényt. A fel­vonást nyitó, bakterrel kevert hoppmester rendezői ötlete azonban inkább modoros és erőltetett, mintsem sikeres. A legsikeresebb alakítás kétségkívül a Harpagont, a vígjáték címszerepét játszó F. Nagy Imréé. Igaz, hogy még ez az igen jó képességű, nagy színészi gyakorlattal rendel­kező színész sem tudott Har- pagon lenni, csak Fösvény, de egyáltalán nem biztos, hogy „magyaros” zsugorija nem ér fel Harpagonnal. F. Nagy Im­re, belülről, a jellem mélysé­géből hozta színre a fösvény alakját. Minden színt már a burleszk határát súroló, ugyanakkor groteszkségében is megdöbbentő jellem-monu­mentum hitelessé és érthetővé vált kezében. Második felvo­násbeli nagy monológig, alakí­tásának kétségkívüli csúcs­pontja. Valért, a ház álruhás titká­rát Gyuricza Ottó alakította, az együttes közül talán legkö­zelebb kerülve a moliére-i íz­hez. Eleven, szellemes, ugyan­akkor mégis vaskos figurát vitt színre Fruzsina szerepé­ben Lenkey Edit. Hangja, mozgása, szövegbiztossága, nagy komédiázó készsége biz­tos pontot jelentett a darab­ban. Ha maszkja még köze­lebb állna Fruzsina alakjához, nagyobb lenne sikere, kifeje­zőbb lenne jelleme a vígjáték egészét illetően. Jakabot, a kocsis-szakácsot Csapó János formálta meg sok egyéni ízzel, humorral, de mintha eszközeiben nem min­denkor lett volna megfelelően igényes és változatos. Ennek ellenére is jól illeszkedett az együtteshez. Vargha Edit Elize, elsősorban hangjával kapott meg. Játéka, ha sok­színű nem, de alaposan átgon­dolt, lelkes munka volt. Ugyanez mondható el Magda Gabi Marienne-járól. Horváth Ottó dicséretes szándékkal igyekezett megol­dani Cléante, a szerelmes ifjú szerepét. Nem sikerült. Talán tőle áll legmesszebb — leg­alábbis első moliére-beli sze­repében az a légikör. amely el­engedhetetlen kelléke a vígjá­tékíró darabjainak. Látszott, hogy sokat foglalkozott alakí­tásával, igyekezett a jellem mélyére szállni, s ezért dicsé­ret illeti. A Fösvény többi szerepeit Kürtös István, Herédy Gyula, Paláncz Ferenc. Erőss Irén, Fá­bián József, Béres Károly. Kleszó Imre és Sándor György alakította. Szabó hajós díszletei, Rácz István és Nádassy Géza jelme­zei jól simultak a vígjáték mondanivalójához. összefoglalva: azt állítani, hogy sikeres, egységes hibák­tól alig mentes produkció len­ne a Fösvény, az Egri Gárdo­nyi Géza Színház színpadán — kétségkívül túlzás lenne. De több annál, mintsem, hogy egy­szerű bemutatóként beszél­jünk róla, jószándékú, vitán fe­lülj eredményeket hozó mun­ka. amelyért minden dicséret és elismerés joggal kijár ren­dezőnek, színésznek egyaránt. Moliére-rel tartozott a szín­ház, s ha nem is egyenlítette ki adósságát, de nem keveset törlesztett belőle. Gyurkó Géza 1 HSO m®3us l6"án ült ösz­i uu11 sze Budapesten a Schuster-féle sörcsarnok nagy­termében a magyar országos munkáskongresszus, melynek feladata az egységes munkás­párt megalakítása és program­jának megteremtése, illetve el­fogadása volt. A Tisza-kormány ünnepre való hivatkozással (pünkösd­vasárnapja volt) nem engedte meg a kongresszus reggeli nyi­tását és így csak délután kez­dődhetett el. A kongresszuson — bár a kormány a hatóságo­kon keresztül mindent elköve­tett, hogy akadályozza a vidéki küldöttek megválasztását és feljövetelét —, mégis 113 kül­dött jelent meg. Ott voltak Kassa, Eger, Brassó, Sopron, Pozsony, Pápa, Temesvár, Nagykanizsa, Komárom, stb. városok küldöttei. A reakció, az osztályellenség is ^zép számmal képviseltette magát. Az ünnepélyesen feldíszített teremben az elnöki emelvény­től balra, mindjárt az első he­lyen, ott terpeszkedett kor- máiiybiztosi minőségben a munkásüldözéseiről, korrupt- ságáról híres Thaisz Elek rend­őrkapitány, továbbá két rend­őrtiszt és mintegy 8 polgári ru­hás rendőr. Az elnöki emelvénytől jobb­ra országgyűlési gyorsírók és hírlaptudósítók ültek. A bur­zsoázia nem titkolhatta, hogy érdekli, izgatja, sőt, mi több, félt ettől a gyűléstől. A magyar uralkodó osztályok képviselője, Thaisz úr, minden tőle telhetőt meg Is tett a kongresszus megzavarására és megbénítá­sára. líránkéi Leó — az első 1 magyar munkáspárt megteremtésének vezéralakja — dr. Csillag Zsigmond elnök után másodszorra szólt a kong­resszus tagságához. (Frankel Leó ekkor 36 éves.) Az első napirendi pont az egységes magyar munkáspárt megteremtése volt. A javasla­tot Csorba Géza elnökségi tag éve történt... terjesztette elő. Még a vita meg sem kezdődött és máris felugrott Thaisz rendőrfőkapi­tány, és az elnökséghez fordul­va tiltakozott „a belügyminisz­ter úr instrukciója folytán a Szociáldemokrata Párt elneve­zés ellen.” Ettől kezdve a hoz­zászólások folyamán valahány­szor valaki a szociáldemokrata nevet kiejtette, felugrott és til­takozott ellene, sőt, ä gyűlés felfüggesztésével . fenyegető­zött. Frankel bár tudta, hogy a pártalakulás érdekében ezen a ponton engednie kell, mégis, nem tudta megállani, hogy vissza ne vágjon a főkapitány­nak és többek között ezeket mondotta: ... „erkölcsi köteles­ségemnek érzem, határozottan tiltakozni ezen betiltás ellené­ben, miután nincsen olyan tör­vény, mely megtiltaná a „szo- cialisztikus párt” cím felvéte­lét és használatát, s mert sem­miféle törvényben az kimond­va nincsen, hogy a szociál­demokraták gonosztevők.” Ilyen körülmények között nevezték el az új pártot „Ma­gyarországi Általános Munkás­pártnak”. A második napirendi pont az új párt programjának ki­dolgozása és elfogadása volt. Az előkészítő bizottság 20 sza­kaszba foglalta össze a prog­ramot. A 20 pont főbb követe­lései: egyenlő munkáért egyen­lő bért; az egyház és állam szétválasztása; az állandó had­sereg leszerelése és a fegyveres védelem átruházása a népre; a vasárnapi és az éjjeli munka megtiltása; a gyermekmunka eltiltása minden iparvállalat­nál; a női munka eltiltása az egészségre és erkölcsre káros foglalkozási ágakban; az álta­lános választójog, stb. A program egyes pontjai- nál óriási párharcot ví­vott Frankel a főkapitánnyal. Egyik alkalommal azt mondot­ta a főkapitány: „-...Dacára, hogy a programbevezetés meg­engedtetett, a politikai pontok érintését meg kell tiltanom”. Érré Frankel Leó így vágott vissza: „Azt tudomásul kell vennünk. Amit azonban mi azután fogunk tenni, az a mi dolgunk lesz”. A bérrendszert megváltoztatni -akarjuk és ezt keresztül is fogjuk vinni. A hatalom-jog. S el fog jönni az idő, midőn nemcsak jogaink lesznek, hanem hatalmunk is leend”. Viharos éljenzés és taps fogadta Frankel eme sza­vait. A programból azonban hiá­nyoztak a magyar munkás, pa­raszt és értelmiségi tömegek régi vágyait kifejező követelé­sek, mint az ország független­ségének, a nemzeti kisebbsé­gek egyenlő jogainak követelé­se. Bár a programja jobb mint a német pártegyesülés gothai programja, — melyet Marx erősen megbírált, — de ennek ellenére, észrevétlenül ment el korának egyes alapvető kérdé­sei mellett, melyek programba- vételével széles egységfrontba vezethette volna a dolgozó osztályok és a haladó értelmi­ségiek harcát. A programnak ezek a hiá­nyosságai erősen hozzájárultak ahhoz, hogy a párt abban a pillanatban, amikor megfosz­tották Frankel forradalmi szel­lemű vezetésétől, a reformiz­mus talajára csúszott. A magyar munkásosztály és megalakult új pártja „a Magyarországi Általános Munkáspárt” Frankel vezetésé­vel megmutatta Tisza Kálmán­nak és az egész úri- Magyaror­szágnak, hogy hiábavaló a rendőrterror, az elnyomás min­den furfangja, a magyar mun­kásosztály kikovácsolta egysé­gét és az új párt elindult á maga útján. Ez az út hosszú, nagy kerülőkkel és viszontag­ságokkal terhes út volt, de vé­gül mégiscsak, ahogyan Fran­kel mondta és ahogyan a Ma­gyar Kommunista Párt bebizo­nyította, a joghoz és hatalom­hoz vezetett el. Molnár József a TIT tagja. ILJA MECSNYIKOV I960. MÁJUS 15., VASARNAP 115 évvel ezelőtt, 1845. május 15-én zületett ILJA MECSNYIKOV, Nobel-dijas orosz zoológus és bak­teriológus. A gerinctelen állatok fejlődésével foglalkozó tanulmányai révén az embriológia (élő szerveze­tek csírái fejlődésével foglalkozó tudomány) megalapítója lett. Fő munkája a fehér vérsejtek bakté- rlum-öíő erejének felismerése (űrt. ..faló-sejtek") és ezzel a patológia kór tan) alapjait fektette le. Mecs- nylkov 1916-ban hált meg. 140 évvel ezelőtt. 1820-ban szüle­tett FLORENCE NIGHTINGALE (ejtsd: nájtlngeil) angol ápolónő és .s/oeiálreformer, aki a krími hábo­rú idején a sebesült ellátás meg­szervezése révén az önkéntes ápo- 'ónői szolgálat megalapítója lett. 35 évvel ezelőtt, 1925-ben szaba­dult fel japán megszállás alól a Szahalin sziget északi része. 1955-ben az OSZTRÁK ALLAMSZER­5 évvel ezelőtt írták alá, ZÖDEST. 25 évvel ezelőtt nyitották meg Moszkva népszerű földalatti vil- lamosvasútját, a METRÓT. 1960. MÁJUS 16., HÉTFŐ 1880-ban Frankel Leó vezetésével megalakult az első szocialista párt Magyarországon, a Magyarországi Általános Munkáspárt. Képek a ballagásról Kedves ün­nepség kereté­ben ballagtak az egri közép­iskolák diákjai: az Alpári Gyu­la Közgazdasá­gi Technikum negyedik osztá­lyos tanulói... ...a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium végzős növendékei m. I « Dobó István Gimnázium ünneplő diákjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents