Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
1960. május IS., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 t A MÁV villamos vasútépítőinél A MAGYAR AlJ.V.MVASUTAK Villamos Vonalfelügyelőségéről kevesen tudnak még Hatvanban is. • Ha a nagy óvatossággal és elővigyázatossággal körülbástyázott alállomásra bejuthat valaki, ehhez legalább Kertész József elvtárs, vagy Nuvák József termelési felelős hozzájárulása szükséges — s ráadásul még ha idegenvezetőül is sikerül megnyernie, akkor nagyon érdekes ismeretekkel gazdagodhat. A bemutatkozás után nem sokkal megtudjuk Novák elvtárstól, hogy a feszültségmérők mutatója hamarosan felugrik a 16 000 voltról a 25 000 'voltos beosztásra. Magyarázatát is megadja: — Az eddig forgalomban levő villanymozdonyok mellett újabb típusú villanymozdonyok beszerzése várható, melyek már 25 000 voltos feszültségű áramot igényelnek. Működtetésük 25 000 volttal sokkal gazdaságosabb, sok megtakarított forintot hagy népgazdaságunk pénztárcájában. Ennek megfelelően megkezdtük Gödöllő állomástól a hozzánk tartozó felsövezetékek átépítését, hogy a 25 000 voltos feszültséget is elbírják. A szigeteléseket cseréljük át egészen Vámosgyörkig, Vámosgyörk és Füzesabony között már 25 000 volt feszültség követelményeinek megfelelően építik a felsővezetékeket. AZ UDVARON MEGMUTATJA még a 25 kilowattos átépítésnél felhasználásra kerülő berendezéseket, majd az irodában folytatja „kalauzolását”. — Negyvenhetén dolgozunk itt — mondja, s vastag dossziét vesz elő, egyelőre még titkolja tartalmát. — Munkánk tulajdonképpen a Mátravidéki Erőműtől érkező magasfeszültségű áram leredukálása, s továbbítása, irányítása a Gödöllő állomástól egészen a Vámosgyörkig kiépített vonalra és állomásokra, valamint a felsővezetékek állandó ellenőrzése és javítása. Az országban még csak hat ilyen alállomás működik. Jelentőségükhöz nem fér kétség, tőlük függ: ők biztosítják a villamos vontatásé szerelvények forgalmát. Gyors és szakképzett munkára van szükség, hogy feladataiknak eleget tudjanak tenni. Négy éve működik az üzem, s már elérték azt a szintet, amelynél a korábban létesült vonalfelügyelőségek tartanak. Bizonyítéka ennek a falon felfüggesztett vezérigazgatói dicsérő oklevél, s a többi elismerés, arról tanúskodik, hogy 1958. II. fele óta már három ízben elérték az élüzem-szin- tet, s most negyedszer is szeretnék ... A dosszié az eddigi eredményeket, a további terveket, a dolgozók elhatározásait, kezdeményezéseit és felajánlásait tartalmazza. — Verseny folyik az élüzem címért — folytatja Novák elvtárs —üzemi szinten. Februárban alakult hat brigád, amelynek tagjai elhatározták, hogy az üzemi feladatok mellett harcolnak a szocialista brigád büszke címének elnyeréséért is. S mindezen felül, verseny folyik valamennyi dolgozó között is. Az üzemünkben kialakult versenynek köszönhetjük, hogy előirányzott tervünket magasan túlteljesítettük. Negyedéves tervteljesítésünk 123,6 százalék volt, s azzal is büszkélkedhetünk, hogy nem fordult elő kizáró tényező, saját hibából eredő üzemzavar, 6,5 százalékkal csökkentettük az üzemviteli kiadásokat, 3742 forint volt az anyag- és a munkabér-megtakarítás. Március hónapban ünnepi műszakot tartottunk április 4-e tiszteletére és kiváló eredményt jelenthettünk a vezérigazgatóságnak: 129 százalékra teljesítettük havi tervünket. Az eredmény elérésében saját munkánk mellett nagy segítséget jelentett a komplex brigádszerződés. A MÁV forgalmi dolgozóival való együttműködés, a pontos és gyors munka mellett a vonatok menetrend- szerű közlekedését is jelentősen elősegítette. AZ IRODA MELLETT MÁR a munkájukat segítő géptermek sorakoznak. Eevikben az üzem munkáját segítő akkumulátor telepek, a másikban pedig a kapcsolók működtetéséhez szükséges sűrített levegőt előállító berendezés található. Az utóbbiban a megfelelő légnyomásról két kompresszor gondoskodik, automatikusan ki- & bekapcsol, ha a 12 átmos;,férás légtartályok nyomása csökken, vagy megfelelő. A folyosón elhelyezett versenytábláról naponta értesülhetnek a dolgozók az egyéni és csoportos verseny állásáról A szakaszkapcsolóban az átépít s munkálatai folynak, kilencven százalékban már megtörtént az áramváltók, átvezető szigetelők átalakítása 25 ezer voltos feszültségre. Az átalakítást saját műhelyükben készítik. Az egész alállomás „szíve” a vezérlőterem. Szinte kórházi tisztaság fogadja a belépőt. Á falon mindenütt műszerek, s a kapcsolók százai sorakoznak egymás mellett. Két elektrikus végzi az irányítást. A külső munkák helyzetéről, a vonalak épségéről vagy hat telefonkészülék tájékoztatja őket, az áramerősséget, feszültséget műszerek mutatják, s a pillanatnyi helyzetet folyamatosan és automatikusan rögzíti a regisztráló berendezés. Telefoncsöngés töri meg a csendet. Az egyik munkahelyről jelentik: — A felsővezeték hibáit kijavítottuk, a földelést felszedtük! — Egy mozdulat a kapcsolón, s máris nagyfeszültségű áram fut végig a hideg testű huzalokon, s a villamos vontatású szerelvény pontosan átcsattoghat a kijavított vonalon. Hat „készenlétes” pihen, várva a jelentést valamelyik vonalszakasz meghibásodásáról. Pihenőjükön nem unatkoznak, vasgyűjtésből összerakott pénzen vásárolt televízió műsoron szórakoznak, szép könyvtáruk van, s ha valamelyiküknek netalán a főzéshez lenne kedve, jól berendezett konyha várja. DÉLUTÁN NÉGY ÓRAKOR letelik a munkaidő az alállo- máson, csak a két elektrikus, s a hat „készenlétes” vigyázza a villamos felsővezetékek épségét, biztosítják a vasúti villa- mosvontatású szerelvények forgalmát. Pilisy Elemér Egészségügyi kiállítás Pétervásárán Segít a szakszervezeí Fizetéskor sokan megkérdezik a bizalmitól — aki a szak- szervezeti díjakat hivatott beszedni, — mi értelme van az egésznek? Milyen támogatást ad nekem, vagy társaimnak a szakszervezet? Az ilyen ember szinte nem veszi észre az életet, fától nem lájja az erdőt. A szakszervezet a napi munka minden percében ott van az esztergapadoknál, lent a bányában, vagy a vegyigyárak sistergő gőzkazánjai mellett. Segíti a dolgozót anyagiakban, segélyeket javasol és oszt ki, üdülési beutalókkal pihenni küldi a rászorulókat. De most az egyszer nem arról a segítségről lesz sző, amit a szakszervezet egy-egv embernek nyújt, hanem arról, amikor egy sportkörnek, vagy egy kultúrotthon látogatóinak szerez örömet. Ebben az ügyben mint, leg- illetékesebbet, felkerestük Cifra Lászlót, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának főkönyvelőjét, hogy tájékoztasson bennünket, milyen támogatást kapnak a sportkörök és a megye kultúrotthonai? A válaszadásra az a legjobb pillanat, amikor munka közben érkezik az ember és a riportalany éppen a kérdéses anyaggal foglalkozik. így történt a főkönyvelőnél is. Kicsit meglepődve fogadott, nem is gondolta komolyan, hogy az ő munkájáról akarunk írni, hiszen alig négy hónapja dolgozik ebben a munkakörben. — A szakszervezetek megyei központjában ilyen állás valóban csak ez év januárjától van — kezdődik lassan a beszélgetés. A megye kulturális és sport- létesítményei állami támogatást is kapnak, amelyet a szak- szervezetek osztanak szét. arányosan. Jelenleg 24 sportkör és 22 kultúrház kap állami támogatást. A sportkörök közül a Pető- fibányai Bányász kapja a legtöbbet, évi 60 000 forintot, az Egercsehi Bányász 10 000 forintot. Éves viszonylatban igen jelentős összeggel, 392 000 forinttal segítjük a megye sportköreit. Ebből az összegből bővíthetik a felszereléseket, futballt, mezeket vásárolhatnak. Nem sok pénz az igaz, dg ha helyesen gazdálkodnak vele, eredményeket lehet felmutatni. A huszonkét kultúrházra már magasabb az évi támogatás, összesen 868 000 forintot osztanak ki. Az egri SZMT kultúrház 298 000, a petőfibá- nyai 80 000 forint támogatást kap évente a szakszervezettől. Gyöngyösön új szakszervezeti székházat avattak a múlt hónapban a város szervezett munkásai. A vételhez a szaK- szervezet 300 000 forinttal járult hozzá és 40 000 forint támogatást szavazott meg a gyöngyösi munkások székhazának az elnökség. A számadatok lassan elfogynak, végén járunk a kimutatásnak és a rövid tájékoztatás alapján is bepillantottunk a szakszervezet segítő munkájába. Ezt az anyagi segítséget nem készpénz formájában kapják a munkások, hanem jobb felszerelésben sportolhatnak a fiatalok, magasabb színvonalú előadásokat hallgathatnak, érdekesebb könyvekből válogathatnak a kul- túrházak látogatói. Ez is segítség, ezt is figyelembe lehetne venni, amikor a szakszervezet munkájáról beszélgetnek tag- díjfizetés táján. Ez lenne a helyes! (—ács) Emberségből jeles Valahogyan azt gondolja az ember a postáskisasz- szonyokról, hogy hivatalos idő alatt hivatali elfoglaltságukon kívül más nem érdekli őket. felveszik a táviratokat, eladják a bélyegeket, megszámolják a pénzt és keveset törődnek a kiszolgáló ablak másik oldalán történő dótokkal. Ezt az elképzelést azonban keresztülhúzta az a postáskisasszony, akivel az elmúlt napok egyikén találkoztunk. Kinn az utcán zuhogott az eső, mi pedig hárman, mielőbb o Pedagógiai Főiskolára akartunk jutni — mégpedig lehetőleg, szárazon. Bementünk a postára és a már említett postáskisasszony által rendelkezésünkre bocsátott telefonon a taxiállomást hívtuk. Eredménytelenül. ‘ Nem maradt más hátra, minthogy gyalog vágjunk neki az útnak és ekkor történt az, -hogy a postáskisasszony átnyújtotta az ablak mögül nylon esőkabátját, mond ván: neki most úgy sincs rá szüksége. A kabátot ernyőként tartva fejünk fölé, szerencsésen át is jutottunk a főiskolára és az önzetlen, kedves segítségért ezúton is köszönetét mondunk i kedves postáskisasszonynak, akit azelőtt sohasem ismertünk és nevét se tudjuk, de akt első találkozásunkkor emberségből jelesre vizsgázott... fzaku) Teljesítik a lakosok kérését Az egercsehi-bányatelepi részen már évekkel ezelőtt panaszkodtak a környék lakosai és az irodába járók, hogy az útszéli betonozott árok sok veszélyt rejt. Este az új lakótelepre igyekvőnek és a gyerekeknek nagyon kell vigyáz- niok ezen a részen. Ezen változtat most a bánya vezetősége és a községi tanács, amikor az egészségre is ártalmas árkot betonlapokkal lefödi. A munkálatok megkezdődtek és gyors ütemben haladnak. Ezzel a munkával kettős eredményt érnek el, mert eltűnik a közlekedésre, egészségre veszélyes árok és szélesedik a gyalogjáró rész. A munkát szeretnék még a második negyedévben befejezni. A múlt hét közepén egészségügyi kiállítást nyitottak meg Pétervásárán a járási kultúrházban. A kiállítás anyaga méltóképpen szemlélteti a rák elleni küzdelem fontosabb állomásait és az eddigi tapasztalatokat. A képeket, grafikonokat és a filmvetítéseket nagy érdeklődéssel figyelték a pétervásá-' riak. Figyelembe véve a köz-: ség lakosainak számát és a ki-: állítás látogatóit, azt lehet: megállapítani, hogy jó ered-: ménnyel zárult ez az újabb: rendezvény is. Utolsó tavasz T7 irágzik az öreg almafa. Az ezernyi galy’ lyacska májusba öltözött. A rózsaszínbe hajló virágkelyhek csokrokban ölelik egymást, s így várják. kitáruló szépségükben életük értelmének beteljesülését. Szellő ha rebben, megremegnek, méhecske ha zümmög, kelyhük illatát küldik felé. Milyen szép ez így... Tavaszba öltözni, hogy eljöjjön a nyár — talán utoljára... Az öreg törzsből már csak két ág nyúlik fel, azok is csonkán. A lefűrészelt sebhelyek a magasba néznek, az üresség felé, ahol még nem is olyan régen virágok nyíltak, a zöld lombok között madárka dalolt, s az érlelő nyárban pirosló almák mosolyogtak. Ma már nincs ott semmi. A régi tavaszok emlékké váltak. Az ürességen lenéz <tz ég. a tavaszi nap szabadon küldheti le aranyló sugarát. Talán ezért éled a két csonka ág, galy- lyacskáin ezért annyi a virág... Ülök a kis lócán, s nézem a virágzó, öreg almafát. Olyan kedves nekem, hisz annyi esztendőn át orvosa voltam. Repedezett testét hányszor tisztogattam, ha elszáradt az ága. a fűrészt én fogtam. Hullámpapírt raktam az öreg testére, hogy a hernyókat így odacsalogassam. Odút helyeztem az ág magasára, a kis cinkéknek otthont így adtam. Szállták az évek. Tavaszokra nyár jött, őszökre hideg tél, az almafa fölött sem állt meg az idő. Életét talán hosszabbá tettem, de ifjúságát visszaadni én sem tudtam. S lám, most mégis mennyi a virág rajta. Ha súlyuk lenne, ágakat törnének, de leheletköny- nyűek. A tavaszba néznek, még csak álmodoznak az érlelő nyárról. Ki tudja, hánynak érik meg a gyümölcse, hány lesz köztük olyan, amely hiába virágozott... Szellő sinful át a kertek között, az alkony hűvöse küldte a Várhegy felől. A vékony galy- lyacskák megmozdulnak, a levelek, virágok megremegnek. Néhány szirom kiesik fészkéből, s mint hópehely, szállong lefelé. Néhány nap múlva a többi is lehull a nyíló tulipánok közé. Az öreg almafa utolsó tavaszi ruhájának szebb temetőt nem is lelhetne... HÚRVÖLGYI ISTVÁN Apró gondok, emberi problémák megoldódnak Egercse- hiben is. Dicséret illeti érte az illetékeseket. Felhívás ♦ Az Egri Városi Tanács VB ♦ egészségügyi osztálya felhívja ♦a szülők figyelmét, hogy má- ♦jus 17—18—19—20-án délelőtt {9—12-ig, délután 3—6-ig difté- {ria-tetanusz-szamárköhögés és {himlő ellen védőoltást tart. t Di-per-te I. oltást kapják {azok a gyermekek, akik 1959. {április 1. — szeptember 30. kö- {zött születtek, jelenleg 6—11 {hónaposak. (Az oltás első ré- {szét május, második részét jú- {nius hónapban kapják.) ♦ Di-per-te II. oltást kapják jazok a gyermekek, akik 1958. ♦április 1.—szeptember 30. köpött születtek. Jelenleg 18—23 ♦hónaposak. ♦ Himlő elleni oltást kapják ♦azok a gyermekek, akik 1958. ♦október 1. és 1959. március 31. ♦között születtek, jelenleg 12— {17 hónaposak. { Oltások helye: Gyógypedagógiai Iskola, Május 1. utca; {Szakszervezeti Székház, Széchenyi utca és a Pedagógiai {Főiskola. { Azok a szülők is hozzák el {gyermekeiket, akik a múltban {valamilyen ok miatt nem jelentek meg, vagy idézést nem {kaptak. { Az idézést mindenki hozza {magával. Hatvan város anyakönyvéből { Születtek: Prokai József, Szmol- {nik Beata Katalin, Kiss Éva Kata- {lin. Hangodi Ilona, Tóbiás József. {Bedő Rozália, Sulyok Ágnes, Nagy • Éva. { Házasságot kötöttek: őszi József {—Zeke Mária, Tóth László—Endrő- {di Mária. Krecz János—Mester Erzsébet, Nagy Bálint—Király Kata- Jlin, Petró Gyula—Duba Mária. { Meghaltak: Tóth Pál, Hembach ♦Kamillné (Püspöki Erzsébet Ilona). Üllés Erzsébet. Falakra firkálok IT eil róluk beszélni» mert munkájuk nyo- mát ott látjuk falun, városon, az utcák falán. Talán nem is tudják, hogy amit tesznek csúnya, piszkos munka, értelmük ennyire még nem finomult. Mondhatjuk-e ezért rosszaknak őket?... Ha ezt tennénk, igazságtalanok lennénk. A házak falának befirkálásáért mindnyájan felelősek vagyunk. Hibás a szülő, amikor gyermekének a nevelését elhanyagolja, hibás az iskola, mert ezt a kérdést állandóan napirenden kellene tartania. De hibás az utca, az egész társadalom is, amely meglátja ugyan munkájuk közben őket, de elmegy mellettük, nem emeli fel tiltakozó szavát. Amíg a gyermek értelme nem tud különbséget tenni a szép és a csúnya, a jó és a ross? között, addig a nevelésnek kell ezeket megvilágítani, tudatosítani, a nevelésnek kell a gyermeket a helyes, a szép, a jó felé vezetni Ezt azonban nem várhatjuk csupán az iskolától, ennek munkájában részt kell venni az otthonnak, az utcának, az egész társadalomnak. A falakra firkálást elhagyja a gyermek, ha következetesen tudatosítjuk benne tettének csúnyaságát, és megízleltetjük vele a tisztaság szépségét. Előbb-utóbb belátja, hogy eddigi tetteivel milyen rosszat tett, mert nem vigyázott arra, ami szép. Értelme finomul, érzése mélyül, gondolatát, tettét mérlegeli; Ez az út már a győzelem útja, amely a tiszta örörtiök felé vezet. A dudva, a gaz most is nő benne, a gonoszság, a bűn élni akar; de felveszi a harcot, küzd ellene. Most már önmaga tépi, vágja ki szívéből, hogy az útja mindig tisztább legyen. Ez az út világít, ez az út már tanít, egy szót sem beszél és mégis nevel, mert fénye erejével, tiszta szépségével kiirtja a rosszat másokból is. Lám, az összefogás mit eredményezhet, mi- Iyeh magasságokba vezetne az út, ha kéz a kézbe téve, nevelne a család, az iskola, az utca, az egész társadalom. Megszűnne a falak firkálása, de az utcákon való szemetelés is, nem csonkítanák meg az útmenti fácskákat, száguldó kerékpárok nem gázolnának bele a házak előtti virágágyakba. Csak a nevelés lenne társadalmi ügy...Ä A frwGr'Lwp V « « Az elmúlt héten a következő kérdést tévé fel Lent-cseng « tintakuli Fent-leng mandarinnak: j — Nagy jóuram, ki minden titkok megfejtője vagy, } mondd meg nékem: miért van az, hogy Szin-lel kartársam, } minden értekezleten — ha kell, ha nem — ő a legbuzgóbb f hozzászóló? ♦ Fent-leng mandarin végigsimítá néhány szál szőrből álló • szakállát, majd imigyen válaszola: | — Egyes embereket, akiket a feltűnés viszketegsége « eléggé meg szokott kínozni, azok mindent elkövetnek, hogy i felfigyeljenek rájuk. ♦ — De nagy jóuram!.... } — Csitt! — emel fel a nagyúr a mutatóujját — a sza- | márra is akkor figyelnek fel, ha ordít. (Pö-ki.) ♦
