Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

2 NÉPÜJSAG 1960. május 15., vasáron» Beszélgetés egy gyermekvédelmi felügyelővel az állami gondozásba vett gyermekek sorsáról Szovjet tiltakozó jegyzék Törökországhoz és Pakisztánhoz A szovjet dolgozók elítélik esz amerikai légikalózkodást a csúcstalálkozó egri vélemények tükrében j Párizsban nagy a készülődés. Egyre-másra érkeznek a ' repülőterekre a nagyhatalmak gépei és a világ rádióinak l híradása szerint rnár felállították a tárgyalóasztalokat. Min- j den készen várja már a csúcstalálkozó megnyitását. A világ j minden részének rádióadótomya a „nagy találkozóra” vo- i natkozó híreket sugározza — a rotációsgépek Tokiótól Rio ( de Janeiróig,Vladivósztoktól Capetownig a nagy esemény- ) nyel kapcsolatos közleményekkel töltik meg a lapok hasáb­1 jait. j ... Eger egy csepp a miágban és egy csepp a világ béke- j szerető társadalmában. — de joggal kíváncsiak lehetünk ^ arra, hogy a népek miként vélekednek a várva várt csúcs- ' találkozó jelentőségéről. Minden különösebb válogatás nél­2 kül megkérdeztünk néhány embert, hogy mondja el véle- t ményét a találkozóval kapcsolatban. I Amint egy cseppben benne van a tenger, úgy e néhány, válogatás nélküli megnyilatkozásban benne van a dolgozó, népünk egészének hite, véleménye és reménye. Ezek az em­berek — mintegy képviselve egész társadalmunkat — a nagy és döntő kérdésekben: a béke kérdésében — egységesen és szilárdan állanak népi államunk szocialista fundamentu­mán, s lélekben ott lesznek a párizsi tárgyalások zöldaszta­la mellett és megdönthetetlen akaratukon megtörik az el­lenkezés minden próbálkozása— hisz a Nép megdönthetet­len és ezt a népet is képviseli Nyikita Szergejevics Hruscsov. Sugár István — A férjem ipari munkás. Sokat, nagyon sokat nélkülöz­tünk a Horthy-világ éveibén. Ma szépen berendezett laká­sunk van, s nincsenek gondja­ink. Én nem értek a politiká­hoz, de szívem minden porci- kájával érzem, hogy Hruscsov elvtárs a mi érdekeinket is képviseli,, hogy ne törhessen ránk ismét a háború és nél­külözés réme. A férjem meg­járta a háború poklát, mi átél­tük a bombázások minden bor­zalmát — s tudom, hogy egy esetleges új háború az eddi­giekhez képest sokkal borzal­masabb lenne. Ügy érzem, hogy elérkezett az áüta'ános leszerelés időszaka, hogy azo­kat a hatalmas anyagi erőket a béke szolgálatába tudjuk ál­lítani. Én úgy érzem, hogy a csúcstalálkozó egy jelentős lé­pés lesz előre azon az úton, amely az emberiség békés egy­más mellett élése és a teljes leszerelés felé vezet. Én hi­szem. hogy békében nevelheti fel lányom unokáimat, ha elfo­gadják a szovjet álláspont lé­nyeges tételeit. Bízom Hrus­csov elvtárs álláspontjának si­kerében. amely minden egy­szerű ember békés életét je­lenti. találjuk. A kíszesek önbizalma és öntudata sugárzik minden szavából. — Ránk, fiatalokra, az or­szág építésében nagy feladatok várnak. Hogy ennek a várako­zásnak meg tudjunk felelni — szorgalmunkon és igyekeze­tünkön kívül — a béke nyugodt légköre szükséges. Én hiszem, hogy Hruscsov elvtárs ott a tá­voli Párizsban, a nyugati ha­talmak egymásnak ellentmon­dó és kihívó magatartása elle­nére ki tudja harcolni azt, ami­ért a világ oly sok milliója dol­gozik. él: a tartós és szilárd bé­két! Ránk nagy feladatok vár­nak és csak akkor tudjuk azo­kat maradéktalanul teljesíteni, ha a Szovjetunió kezdeménye­zése nyomán megoldják a vi­lág nyugtalanító kérdéseit, a német problémától — az atom- erő békés felhasználásáig. Mi, fiatalok, hisszük, hogy Hrus­csov elvtárs a békés egymás mellett élés elé gördüld min­den akadályt elhárít és leküzd! A HÁZIASSZONY A pénteki hetipiacról haza­felé tartva, szólítjuk meg F. P.- nét, amint tele kosárral éppen megáll, hogy kifújja magát. győznie kell a világ békesze­rető népei legyőzhetetlen bé­keakaratának. A TISZTVISELŐNŐ Tresó Gézánét, a városi ta­nács titkárságán találjuk. A fiatal előadónő. félretolva ak­táit. így nyilatkozik. — A félszabadulás előtti esz­tendők, évtizedek bizonytalan­sága, a háború réme húzódott végig apáink és az idősebbek életén. A mi gyermekeink azonban már békében szület­tek. az ő életüket nem fertőzte meg a háború réme. De ettől a borzalomtól meg is kell men­teni gyermekeinket, családunk boldogságát. A háború szavát véglegesen törölni kell az em­beriség szótárából és úgy ér­zem. hogy ebben az irányban megtesz mindent Hruscsov elv­társ a csúcstalálkozó tanácsko­zásai folyamán. Én ezt az ered­ményt várom a nagy találkozó­tól. A békét óhajtó emberek gondolatát viszi magával Nyi­kita Hruscsov, akit a béke és a biztonság elszánt harcosá­nak ismert meg a világ közvé­leménye. Én tudom és érzem, hogy ott. a titkos tanácskozá­sok alatt, Hruscsov, az édes­anyák szerető gondoskodásá­val őrködik a világ egyszerű munkásembereinek békéje és biztonsága felett! A DIÁK I Horváth Ilonát, a Szilágyi Erzsébet Leánygirbn'/i'im ta­nulóját könyve fölé hajolva életének érdekébe állítják a vi­lág egyszerű, békeszerető fiai. Ügy hiszem, hogy a találkozó az igazság győzelmét hozza meg a világ népei részére: a békét. A MUNKÁS Tömöri Zoltánt, az Egri Hen­germalom dolgozóját munká­ból hazafelé, az utcán szólítjuk meg. — Ügy érzem, hogy a csúcs­konferencia szükségesebb, mint valaha volt! Az a véleményem, hogy ez az egyetlen módja, hogy elhárítsák a nagyhatal­mak kormányfői az incidensek megismétlődésének még a le­hetőségét is. Nem várok látvá­nyos eredményt az értekezlet­től. de remélem, hogy Hrus­csov erőfeszítése meghozza gyümölcsét és nem kell kudar­cot elkönyvelnie a világ egy­szerű munkásainak. Azzal azonban tisztában vagyok, hogy a nagy találkozó sikere nemcsak a Szovjetuniótól függ. Ügy érzem, hogy végső fokon | A PEDAGÓGUS Jenei A.rtürné általános isko­lai igazgatónőt, a Kertész ut­cai iskola irodájában találjuk. — Igaz örömmél tölt el az a gondolat, hogy a napokban összeülnek a nagyhatalmak kormányfői. Bízom benne, hogy a csúcstalálkozó eredmé­nye, ha nem is azonnal, de fo­kozatosan a tartós, békés egy­más mellett élés lesz. Mert ahogyan a Szovjetunió kezde­ményezésére tárgyalásra kény­szerültek a nyugati kormá­nyok — úgy a népek békeaka­ratát képviselő szovjet kor­mányfő diadalra viszi a népek legszentebb ügyét: a békét. — Mint pedagógus, érzem, hogy a mi munkánkat csakis békében lehet maradéktalanul megolda­ni. Ifjúságunk ezelőtt soha nem látott szívós akarattal és len­dülettel tanul, hiszen szinte korlátlan lehetőségek adódtak a kapitalista világ kisemmi­zettjei előtt. Biztosan érzem, hogy a békében szerzett tudo­mányunkat a népek boldogabb MOSZKVA (TASZSZ): A szovjet dolgozók megbélyegzik az amerikai katonai vezetők provokációit és az amefikai külügyminisztériumnak a lé- gibanditizmus igazolására tett kísérleteit. A rigai vagongyári dolgo­zók nagygyűlésén Janisz Put- nins tervelőadó kijelentette, hogy az amerikai külügymi­nisztérium képviselőinek cini­kus nyilatkozata felháborodást váltott ki a világ minden be­csületes emberében. Mihail Rudnyickij profesz- szor, az ismert ukrán tudós, a Ívovi egyetemen tartott gyű­lésen azt mondta: „Most már Világos, miért hangoztatják az amerikaiak oly gyakran nyílt ég-tervüket. E tervre azért van szükségük, hogy kémérte­süléseket szerezhessenek. Kér­jük, hogy tartsák szigorúan zár alatt a szovjet eget”. Hasonló jellegű tiltakozó gyűlések voltak Lvov 30 főis­koláján és tudományos intéze­tében. Szergej Sztarodubcev, az is­mert atomfizikus Taskentben kijelentette: — Soha a. történelemben nem szegték meg még olyan cinikus és hitszegé módon az államok közötti jogviszonyt, amint most az amerikai kato­nai vezetők és politikusok tet­ték. Ez azt mutatja, hogy ba­rátságtalan érzésekkel visel­tetnek az országunkkal szem­ben. Mi viszont büszkék va­gyunk kormányunk magabiz­tos és határozott fellépésére. A háborús provokátorok ke­mény figyelmeztetést kaptak, hogyha hasonló diverzfós cse­lekményeket követnek el a jö­vőben, eltöröljük a föld színé­ről azokat a támaszpontokat, amelyekről a kémrepülőgépek indulnak, . s a provokáció su- gallmazói elnyerik méltó bün­tetésüket. Tiltakozó gyűlések voltak Szverdlovszk és Szevero- uralszk uráli városok ipari üzemeiben és hivatalaiban is. (MTI) mondja a jegyzék —, hogy s Szovjetunió légiterébe betört amerikai felderítő repülőgép az indzslrliki amerikai—török légitámaszponthoz tartozott és innen április 27-én átrepült Pakisztánba, a peshawari re­pülőtérre. A szovjet rakétaala­kulatok május í-én Szverd­lovszk térségében, a határsér- tés pontjától több mint két­ezer kilométerre lelőtték a re­pülőgépet. A vizsgálat pontos adatai bebizonyították, hogy a repülőgép az Egyesült Államo­ké volt és különleges felszere­lése a Szovjetunió területe fö­lött végzendő felderítő éá di- verziós rmülés célját szolgálta. — A szovjet kormány — mondja a jegyzék — nem hagyhatja figyelmen kívül azt a szerepet, amelyet Pakisztán játszott a gép útjának előkészí­tésében és végrehajtásában Pakisztán területéről hatolt be az amerikai repülőgép a Szov­jetunió légiterébe. Ez a repülés ismét világosan megerősíti, milyen veszedelmes politikát folytat a pakisztáni kormány, amikor területét idegen fegy­veres erők rendelkezésére bo­csátja. A szovjet kormány tiltako­zást jelent be a történtek miatt és figyelmezteti a pakisztáni kormányt, hogy ismétlődés esetén kénytelen lesz megfelelő intézkedésekkel válaszolni. (MTI) Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estigi Fokozatosan javul az Idő, az or­szág nagy részén néhány őrás napsütés várható. A tartós esők lassan megszűnnek, később néhány helyen futó jellegű eső, vagy gyen­ge zivatar lesz. Mérsékelt keletlj délkeleti szél. A nappali felmele­gedés, elsősorban délen és nyuga­ton, kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 18—21, vár­ható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 7-11 fok között. (MTI) a szerepet, amelyet Törökor­szág játszott a szovjetellenes lépés előkészítésében és végre­hajtásában — mondja a jegy­zék. A szovjet kormány szük­ségesnek tartja kijelenteni: a török kormány azzal, hogy te­rületét az Amerikai Egyesült Államok rendelkezésére bo­csátja katonai' támaszpontok létesítéséhez és amerikai repü­lőgépek Szovjetunió ellen irá­nyuló agresszív cselekményei­nek végrehajtásához, részesévé válik e cselekményeknek és súlyos felelősséget vállal ezek veszedelmes következményei­ért. ★ Gromiko szovjet külügymi­niszter Hilali moszkvai pakisz­táni nagykövetnek is jegyzéket nyújtott át. — Megállapítást nyert — MOSZKVA (MTI): Mint a TASZSZ jelenti, Gromiko szovjet külügymi­niszter pénteken jegyzéket nyújtott át Batu moszkvai tö­rök nagykövetnek. A jegyzék­ben a szovjet kormány tiltako­zik amiatt, hogy Törökország lehetővé tette külföldi katonai repülőgépeknek, hogy a Szov jetunió ellen irányuló behato­lások előkészítésére és végre­hajtására török területet hasz­náljanak fel. Az a repülőgép, amely május 1-én megsértette a Szovjetunió légi határát, az Adana közelében levő indzsir- liki amerikai—török légitá­maszponthoz tartozott és in­nen április 27-én átrepült Pa­kisztánba a peshawari repülő­térre. — A szovjet kormány nem hagyhatja figyelmen kívül azt hon a kisebbiket idomítja a keserves életre. A nyolceszten­dős kisfiút nem engedi iskolá­ba, alkalmi munkára fogja be. vagy jobb híján cigarettát ho­zat vele. Ha a gyermek mégis el akar menni az iskolába, megveri lehetőleg úgy, hogy az orrán-száján jöjjön a vér. Amikor a gyermek a tanító néni segítségét akarja igénybe venni, a „lakásra” érkező pe­dagógusnő is alig ússza meg veszélyes vállalkozását ép bőr­rel. A hatóság közbelép. Az apát internálják, a gyermekeket ál­lami gondozásba veszik, hogy megszűnjék a lányok esti csa­vargása és a kisebbek mostoha élete. — Az állam óriási összege­ket költ a gyermekvédelemnek erre a szüségszerű formájára: intézetei vannak, ahol a 14 éven felülieket elhelyezi, kol­légiumokba, gazdaságokba küldi őket, hogy hasznos tag­jaivá váljanak társadalmunk­nak. A múlt és a háború bű­neit, tragédiáit és azok utó­hatását eltüntetni ezek az in­tézkedések még nem tudják teljes mértékben — mondja az alig huszonkét éves Bariók Éva. A tizennégy éven aluliak számára hiányzanak még a közös intézetek, ahol a szerve­zett nevelés rövidebb idő alatt és mélyebb hatással hoz­ná helyre a gondozottak se­beit. A gondozást adó szülők nagy igyekezettel és szeretet­tel nevelik a rájuk bízottakat, itt-ott azonban a gyermeket kihasználják és munkára, olyan munkára fogják be. ami nem használ a gyermeknek, — AZ EDDIGI EREDMÉ­NYEK igen biztatóak, igen sok szép eredményt lehetne felsorolni. Ennek a beszélge­tésnek és ennek nyomán a cikknek is az a célja, hogy rá­irányítsa a társadalom figyel­mét azokra a kérdésekre, ame­lyek nyílt sebként tátonganak néhány család körül. Felvető­dik itt a férfi és a nő viszo­nyának kérdése is, az alko­holizmusé is. Art kell monda­nunk, hogy a megbetegedett idegrendszerű és iszákos fér­fiak nyomában ott jár a hoz­zájuk kapcsolódó család testi és lelki nyomora is. Ezen segít a társadalom és az értéket, az embert akarja megmenteni a gyermekben, aki azzá lesz, amivé a jóindulatú emberek összefogása alakítja őket. Farkas András KÜLÖN PROBLÉMÁT JE­LENT az olyan eset, amikor az anya, vagy az apa hívja vissza a gyermeket a testi és lelki nyomorba. Nem a szere­tet diktálja ezeket a visszahí­vásokat, hanem sokszor a zsa­rolás. A gyermekvédelem olykor meglepő dolgokat jegyez fel jegyzőkönyveiben. Néhány példa: Egy asszony három gyerme­kével teljes családi rendezet­lenségben él. Annyira még nem fonnyadt el az egyébként erős idegrendszerű és szerve­zetű anya, hogy egy újabb fér­fi ne csatlakozzék hozzá, ösz- sze is költöznek. A férfi egy ideig elviseli a három eleven nebulót, de nemsokára terhes­sé válik számára a környezet. Gyakran részeg, megveri őket és az anyát, de az asszony nem adja ki, nem adhatja ki az út­ját a férfinak, aki garázda úr a családban. A gyermekek he! esznek, hol nem, ruha szűkö­sen itt-ott, verés annál több. A férfi egy alkalommal bő- szülten jön haza. részegen tá­molyog, irtási őrülete támad és csak a szerencse — meg az idejében történő külső beavat­kozás menti meg az alig pár­éves Marikát, hogy az ő fel­akasztása halállal ne végződ­jék. A három gyermek anyja továbbra is tehetetlen, nem tud, vagy nem akar a férfi el­len semmit tenni, de a ható­ság közbelép és a gyermeke­ket állami gondozásba veszi. Ki tudja, mennyi idő telik el a kis Marika feje fölött, amíg a szerető gondoskodás eredmé­nyeképpen nem álmodik majd retteneteseket „apjáról”. Az emberek és a társadalom lelkiismerete keresi az erköl­csi és jogi formákat eme ke­gyetlenségek megszüntetésére, de a kérdés bonyolultabb, mint aminőnek az első pilla­natra látszik. Egy másik eset: AZ ANYA HÁROM GYER­MEKÉVEL „egybekel” egy fér­fival, aki megrögzött alko­holista. Az együttélésből újabb három gyermek születik. Az így megszaporodott család olyan munkaelosztásban él, hogy a férj iszik, az anya a hat gyermekkél vesződik, meg alkalmi munkát vállal. A fér­fi, hogy az íváshoz meglegyen a megfelelő anyagi alap, a fe­lesége két sérdülő lányát esti sétára küldi. A lányok koncso- rognak az utcán és megindul­nak a lejtőn. .Addig a férfi ott­AZ ÁLLAMI GONDOZÁS­BA vett gyermekek nem vé­letlenül kerülnek ki a szülők kezei közül. Minden gyermek­nél, ahol á gyámhatóság az állami gondozásbavételt ki­mondja, csaknem kivétel nél­kül megállapítható a szülök súlyos felelőssége, az anya, vagy az apa súlyos hibája, vét­ke a gyermek, vagy gyerme­kek ellen. Nagyon sok esetben a szülők -terheltek, ilyen vagy olyan, testi vagy szellemi fo­gyatékosságban szenvednek, s az átörökített tulajdonságokat a gyermekek egy életen ke­resztül kénytelenek viselni, ha ... Es ennél a „ha” szócs­kánál kezdődik az állami gon­doskodás, a gyámhatóság ha­tározata. Alapos környezetta- nuimányozás után úgy dönt a hatóság, hogy a gyermeket ál­lami gondozásba kell venni, a szülői háztól — bár rosszul hangzik — meg kell szabadí­tani. Az utolsó monaat kegyetlen igazság sok esetben: meg kell szabadítani a gyermeket, az alig páresztendős lánykát, vagy fiúcskát a terhelt, er­kölcsileg, idegileg, vagy éppen testileg erős fogyatékosságot mutató szüleitől. Milyenek ezek a gyermekek, akiket az állam gondozásba venni kénytelen? A rendsze­rint mostoha körülmények kö­zött világraj övő gyermek szü­leinél testi és lelki szenvedése­ken megy át az eszmélés első hónapjaiban már. Ha az anya esetleg szereti is a gyermeket, az apa részeges, elissza a ke­resetet, veri az anyát is, a gye­reket is. A társadalom perifé­riáján így születő és ilyen kö­rülmények között élő kiskorú­ak gyakran a legelképesztőbb helyzetben élnek, mert a szü­lők anyagi rendezetlensége, la­kásviszonyai, erkölcsi életüK, illetve erkölcstelen életük ke­gyetlen tapasztalást jelent az alig Beszélni tudó' két-három- esztendős gyermek számára is. A SZÜLÖK, AZ ANYA, az apa nem érzi — az esetek nagy többségében — milyen szeren­csétlenség a gyermek számára az, hogy közöttük kell élnie a serdülő gyermeknek. A szom­szédok, a környezet keresik fel a hatóságokat, hogy a ve­szendőbe menő fiatalokat mentse ki a züllött, vagy zül­lésnek indult szülők karmai­ból. Amikor a szomszédok be­jelentéssel fordulnak a ható­sághoz, kezdődik a gyermek megmentése. Ez a mentési munka nem is olyan egyszerű. A szülőktől elkülönítik a gyermeket és a további káros befolyástól a gyermek megmenekül, de nyomtalanul a borzalmakban eltelt idő mégsem esik ki a gyermek idegrendszeréből: az otthoni környezetben felvett szokások, tapasztalatok kísé­rik. Gyakrah idegileg teljesen kimerült gyermekek kerülnek állami gondozásba. A velük való bánásmód igen nagy tü­relmet igényel: érzékenyek, kétszeresen reagálnak minden sértési felületen, noha senki nem akarta őket sérteni. Nehezen illeszkednek be a közösségbe, az általánosan el­fogadott magatartási szabályo­kat nem szívesen ismerik meg és ismerik el kötelezőnek. Az első intésre szívesen megszök­nek, hogy aztán a szükség megint visszavigye őket oda, ahol jót tesznek velük és ér­tük. Pedig ezek a gyermekek nem rosszak és sokszor igen tehetségesek, sok öröm telik bennük. Az állami gondozás jelenlegi formájáról és feladatairól be­szélgetünk Bartók Évával, a hatvani és gyöngyösi járás gyermekvédelmi felügyelőjé­vel. Nemcsak az előbb elmon­dottakat tudom meg tőle, ha­nem azt is, hogy a gyermekek sokszor nehezen találják meg otthonukat, elképzeléseiket azoknál a családoknál, ahová kihelyezik őket. Állhatatlan- ságuk is viszi őket egyik hely­ről a másikra, pedig nyilván­való, hogy azok a családok, amelyek állami gondozottakat fogadnak magukhoz, jót akar­nak, törődni akarnak a gyer­mek sorsával. Az azonban bi­zonyos, hogyha megértéssel és szeretettel találkoznak, onnan nem viszi el őket senki. A gyógyuló szív és lélek nagy ér­tékeket tud magába fogadni.

Next

/
Thumbnails
Contents