Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

m I960, május 13., péntek NIPÜJSAG 5 Égy bökött politika szimbóluma A repülőgép, amelyet ,,bé- kémrepülőgépet hidrogénbom- csak szólamnak, diplomáciai kés” útja közben rakétatalálat bával felszereltnek gondolja spanyolfalnak tekinti a béke ért, roncsaiban ott hever a és kiadja a parancsot a megfe- deklarálását. Gorkij-park egyik csarnoka- lelő válaszra?... S az angol Nemcsak az amerikai külpo- ban, Moszkvában. A repü'ő- miniszterelnök, Macmillan, a litika általában, de közelebb- gép, amely 20 kilométer ma- legvilágosabb választ adta er- ről az amerikai kormány te- gasságban, mintegy szimboli- re a kérdésre: megtiltotta az kintélyét is alacsonyan „jegy- zálta egyes amerikai vezető angol felderítő repülőgépek zik” ezekben a napokban, ami- körök magabiztosságát, most berepülését a kelet-európai or- kor nem volt rest és szégyen­roncsaiban éppen ezeknek a szágok fölé. télén kijelenteni, hogy köröknek politikáját jelképezi. A hivatalos körök meghök- „washingtoni hivatalos szer- Nem akarunk az emberek tár- kenéséhez kétségkívül hozzá- vek nem adtak engedélyt ilyen sadalmának új, tartalmában járult Hruscsov határozott ki- útra”. Hogyan is lehetne te- nagyszerű érzést kifejező szín- jelentése, amely világos és kintélye egy olyan kormány- bólumot adni, mint tette ezt egyértelmű: ezután megsem- nak, hogyan is lehetne bízni Picasso, vagy tették a görögök misítik azokat a támaszpönto* egy ilyen kormány politikájá- Mars isten alakjával, de úgy kát, amelyekről kémtevékeny- ban, amikor a jobb kéz nem véljük, egy kudarcra ítélt poli- séget folytató repülőgépek tudja, mit csinál a bal, vagy tikénak aligha lehetne jobban szállnak fel, hogy behatolja- még inkább, — nem akarja kifejező jelkép-formáját talál- nak a Szovjetunió légiterébo. tudni. Az ilyesféle áligazsógok ni, mint a lelőtt U—2 ameri- a japán kormány éppúgy semmire sem jók, ha csak ár­kai sugárhajtású repülőgép meghökkenve és aggódva vet- re nem, hogy a nemzetközi roncsai. te tudomásul ezt a bejelentést, közvélemény levonja a kellő A nemzetközi közvélemény mint a többi olyan kormány, konzekvenciát. Mint ahogy most szinte egységesen habi- amely területét bérbeadta az meg is tette! rog e durva provokáció halta- Egyesült Államok számára, a csúcsértekezlet megtorpe­tán. A közvélemény, amely im- hogy katonai támaszpontokat dózása tehát nem sikerült. És máron hónapok, sőt évek óta építsen ki a Szovjetunió körül az emberek milliói, mind az oly lelkes szurkolója volt a bé- Elmúlt az az idő, amikor a öt földrészen megelégedéssel ke és háború erői párharcé- megfélemlítés lehetett a poli- veszik tudomásul, hogy a szov- nak, a közvélemény, amely tíka sark- és talpköve, s az jgf állam továbbra is, sőt még mind megelégedettebben vette az idő is, amikor bármilyen inkább a népek békés egvrnás tudomásul, hogy a hideghábo- ország kormánya felelőtlenül mellett élése szószólójaként ki­ró fogalmából először a hábo- szolgálhatja az új háború pro- ván részt venni a párizsi talál­ni kezd kikopni, hogy utána a vokátorainak terveit. közón, hogy továbbra is haj­nemzetek közötti ,,hivatalos” A csúcsértekezlet megtorpe- landő, sőt követeli a teljes le­hidegseg is felolvadják, majd dózása nem sikerült. De rike- szerelést, a vitás nemzetközi most érthető módón melysé- r(m ország_világ előtt újra és kérdések tárgyalások útján gesen megütközött. A világ lehető leeteliesebb nvíltsáa- történő végleges megoldását, csúcsértekezlet előtt áll ahol ga] ]e]eplezniök flját magukat Hogy a szovjet államfő útját a nagyhatalmak, akik elaosor- mindazoknak, akik immáron ebben a legteljesebb együttér- ban hordják e földgolyó sorsa- másfél évtizede szakadatlan zés kíséri, abban nem kis ró­nak felelősségét, leülnek a ke- munkával szervezték és pro- sze van a meghiúsult provo- rekasztal mellé, hogy tovább bálják ma is szervezni a har- kációnak, a visszájára fordult keressék a megoldást, hogyan madik világháborút, A még diplomáciai „sakkhúzásnak”, és miképpen oldhatók meg bé- hiszékeny ember előtt is be- A Moszkvában kiállított kés úton a rendezetlen nem- igazolódott, hogy a két nagy- amerikai repülőgép roncsa így zetközi kérdések. hatalom, az Egyesült Államok tett, így vált szimbólummá: A csúcsértekezlet létrejötté- és a Szovjetunió közül, melyik egy csődre ítélt politika, s a ben történelmi szerepe van a állam fenyegeti a világ béké- béke vágya szimbólumává. Szovjetuniónak, s ezt azok sem jét, melyik állam az, amely Gyurkó Géza tagadják, mert nem is tagad­hatják, akik, ha érdemes vol­na még a tagadást is letagad­nák. S ebben a légkörben, ép­pen a szovjet állam légtere, a szovjet állam szuverenitása ellen történik ez a hihetetle­nül durva, ugyanakkor rend­kívül naív provokáció. S nem­csak a szovjet állam ellen, de a csúcsértekezlet ellen is. Idő­zített provokáció: ezt a nevet lehetne adni, de amely visszá­jára fordult és. aprovokálok bőrén csattant. AZ Egyesült Államok tekin­télye a mélypontra süllyedt. Mint a Daily Herald írja, az USA szövetségesei most egy­más után és mély aggodalom­mal teszik fel a kérdést a washingtoni kormánynak: mi történik akkor, ha a Szovjet­unió „a területe fölé berepülő Hazánk lesz a második ország, ahol rendszeresen adnak orvosi meteorológiai előrejelzéseket Két évvel ezelőtt érdekes kutatás kezdődött az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet­ben. Az intézet kutatói saját beteganyagukon kívül még ti­zenöt kórháztól és egyéb egész­ségügyi intézménytől gyűjtöt­ték össze az adatokat a heveny kórtünetekről, az Országos Meteorológiai Intézettől pedig a huszonnégyőrás előrejelzése­ket. Ezek összetevésébőj igye­keztek törvényszerűségeket megállapítani arra, hogyan le­het előre megítélni, hogy az időjárási változások milyen hatással lesznek az emberi szervezet reakcióira. De már a kutatás kezdete óta adtak úgy­nevezett kísérleti orvos-meteo­rológiai előrejelzéseket, ame­lyek ezután a munka előreha­ladásával egyre finomodtak. Az eredményeket ősszel a Nemzetközi Biometeorológiai Társaság II. kongresszusán, Londonban fogják a világ szakközvéleménye elé tárni. Ugyancsak ősszel nálunk is megkezdődik a rendszeres or­vos-meteorológiai előrejelzési szolgálat, amivel ebben a tu­dományágban a második hely­re kerülünk a világon. (MTI) Takarékoskodnak a diókok Még két hónap van az isko­laév befejezéséig, de máris megállapítható, hogy a tanuló­ifjúság az idén is nagyszerű eredményt ért el az iskolai karékbélyeg gyűjtésében. Az év első negyedének vegéig, március 31-ig, az ország tanu­lóifjúságának betétállománya már 52 millió forintra emelke­dett. Ezen belül a vidéki isko­lák növendékeié az oroszlán­rész. Csaknem 44 millió forint. Tavaly ilyenkor még csupán 42,5 millió forint volt. Már szinte megszokott, hogy a kö­zép- és általános iskolák nö­vendékei év közben forinton­ként gyűjtik össze kirándulá­saik, szünidei táborozásaik költségeit. Megyénkben egyet­len olyan iskola sincs, amely­nek növendékei ne kapcsolód­tak volna be az iskolai takaré­kossági mozgalomba. Megyénk általános- és középiskolás di­ákjai március 31-ig 1 708 OOQ forintot gyűjtöttek össze isko­lai takarékbélyegben. Igaz ugyan, hogy tetemes összeg ez is, de kevesebb, mint ameny- nyit tavaly gyűjtöttek. Hason­ló a helyzet az egy növendék­re eső átlagbetétnél is, ami az év első negyedéig alig érte el a negyven forintot. Egyes iskolákban azonban kimagasló eredmények szület­tek, így például a Kékestetői Általános Iskola növendékei átlagosan megtakarítottak 368 forintot, a Mátravidéki Erőmű iskolájának diákjai pedig 146 forintot gyűjtöttek össze fejen­ként. A% év eleje óta több mint négyssáxmillió forint értékű beruházás valósult meg a kohó- és gépiparban A kohó- és gépipari üzemék nagy többsége kellő időben megkötötte az idei beruházási szerződést, s általában jól ha­lad a beruházási tervek végre­hajtása. A gépipari és a kohá­szati üzemekben az idén mint­egy hárommillíárd forintot költenek gyárbővítésre, üze­mek korszerűsítésére, s ennek az összegnek nagy részét nem építkezésre, hanem gépek, mű­szerek beszerzésére fordítják. A kohászatban és a gépiparban az év eleje óta több mint négy- százmillió forint értékű beru­házás valósult meg, ebből kö­rülbelül 250 milliót hazai és külföldi gépekre, műszerekre és egyéb berendezésekre köl­töttek. A Lenin Kohászati Müvek- ben az öntvények gyártásának tökéletesítésére teljes homok­előkészítőművi gépsort, a Bor- sodnádasdi Lemezgyárban füstgázhasznosító berendezést szereltek fel. Az Ózdi Kohó• szati Üzemekben szintén * a munka széleskörű és szervezett gépesítését határozták el. A gyár nyolc részlegében mint­egy hatvan gépesítési lehetősé­get tártak fel, amely ha meg­valósul, négyszáz dolgozót mentesít a nehéz fizikai munka alól. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban korszerű, kétezer négyzetméter alapterületű hő­kezelő üzemrész építését kezd­ték el. A Győri Szerszámgép- gyárban traktorpótkocsi gyár­tására alkalmas csarnok épít­kezései indultak meg. A szociális beruházások kö­zül a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek eredményei emelkednek ki. A diósgyőri kohászok részére hatvanegy lakást, a Dunai Vasmű dolgo­zói részére pedig 450 személyes munkásszállást létesítettek az év első hónapjaiban. (MTI) Uj bemutatóra készül a hatvani gimnázium A hatvani Bajza József Gim­názium ifjúsági színjátszó cso­portja már beírta nevét a si­kerek könyvébe a Liliomfi elő­adásával. A kis együttes ezen felbuzdulva, most május 15-én új műsorral, Jókai Mór A deb­receni lunátikus című vígjáté­kéval lép közönsége elé. A bemutatót a Városi Műve­lődési Házban rendezik. A da­rab főbb szerepeit Szigethy Ferenc, Kiszel Gyöngyi és Hal­mos Tibor alakítják. A vígjá­tékot Vass József és Varga László tanárok rendezték. A díszleteket a Mátravidéki Erő- mű KISZ-szervezetének tagjai készítették. (Molnár László) Az idei párt ok tatás tapasztalatai a Mátravidéki Erőműben » A pártoktatás befejeztével a Mátravidéki Erőmű pártbizott­ságának tagjai megbeszélésre jöttek össze és megvitatták az idei tapasztalatokat, hogy a helyes megoldásokat a jövő évben kamatoztathassák, az észlelt hibákat pedig elkerül­hessék. Az idén az időszerű kérdés, a marxizmus—leninizmus I'­ll. évfolyama és politikai gaz­daságtan oktatása folyt az üzemben, összesen 220 dolgozó vett részt az oktatásban, párt­tagok és pdrlonkívüliek, gaz­dasági vezetők és egyszerű dolgozók. A propagandisták­nak és a pártbizottságnak már az előkészületeknél arra kel­lett vigyáznlok, hogy a lehető­séghez képest, mindenki kép­zettségének és munkakörének megfelelően nyerjen beosztást a különböző tanfolyamokra Legnagyobb volt a látogatott­ság az időszerű kérdések tan­folyamán, amelyen 54 párttag és 76 pártonkivüli vett részt és ebből 38 nődolgozó volt. Felvetődik a kérdés, hogy talán túlságosan is feltöltődött ez a tanfolyam. A szocialista brigádok kivétel nélkül vállal­ták, hogy politikailag is képe­zik magukat és elsősorban ők jelentkeztek erre az oktatási formára. A legjobb dolgozók részvétele tehát semmi esetre sem jelentette a hallgatók mi­nőségi összetételének romlá­sát, hiszen a munkában meg- edzett legjobb dolgozóknak fel­tétlenül biztosítani kellett a tanulás lehetőségét. A szerva­zésben Inkább ott mutatkozott hiba, hogy néha hiányoztak a propagandisták, egy-egy elv- társ helyettesítéséről nem gon­doskodtak, ezért jobb megol­dás híján össze kellett vonni a csoportokat. A kezdő oktatási formákon akadtak ugyan hiányzások, de a marxizmus—leninizmus év­folyamain száz százalékos volt a részvétel. Igen tartalmas hozzászólásokat hallhatott ott az ember, de fokozott érdeklő­dést tanúsítottak a hallgatók a műszaki problémák és a VII, pártkongresszus anyagának is­mertetése és megbeszélése iránt. A hallgatók érezték, hogy itt a való életről, a dől- gos hétköznapokról, az ő sor­sukról van szó. A pártbizottság külön foglal­kozott a vidékről bejárók lakó­helyen, vagy műszakonként va­ló oktatásának problémáiról. Kétségtelenül, előnyösebb len­ne — főleg a dolgozók részére —, a lakóhelyükön való okta­tás, azonban Heréd községben baj volt az oktatás színvonalá­val és technikailag sem voltak biztosítva a megfelelő körül­mények. így tehát arra a kő* ; vetkeztetésre jutottak a Mátra- I vidéki Erőműben, hogy a laké- ; helyen való oktatás csak akkor kívánatos, ha a kellő szerve- !zettségről a községi pártszer­• vek idejében gondoskodnak. IMár most elhatározták, hogy laz üzemek által patronált tér« ; melőszövetkezetekben a téli | hónapokban irányozzák elő a \ pártoktatást és annak sikeré- i hez az üzemi munkások min- | den támogatást megadnak^ \ Különös gondot fordítanak a ; falusi fiatalság oktatására, \ mert az nagy figyelmet és fő- \ leg, türelmet igényel. I A Mátravidéki Erőmű dol- ; gozói ebben az évben országos ; viszonylatban is példát mutat­lak a politikai oktatás meg* * szervezésében, a tanfolyamok l látogatásában és az ismeret- | anyag elsajátításában. A na* { pókban megtartott értékelés ■ arra mutat, hogy ha a terme- I lés, valamint a pártoktatás \ kérdéseit a jövő évben még- I inkább összekapcsolja a párt* l bizottság, akkor a további sí* ■ kerek sem maradhatnak el. \ F. L. BALLAGUNK AZ AGRO- NÓMUSSAL a vasút mentén fekvő tábla mellett. Keressük az embereket, akik ezen a na­pon itt szórnák a műtrágyát, az előző esti megbeszélés sze­rint. Jó félóra múlva derül kJ, hogy megváltozott a hely­zet, nem ide jöttek műtrágyát szórni, hanem fel a Gyilkosra, ahol pedig jobban ráért volna még ez a munka. Elindultunk felfelé. Ütköz- ben összeakadtunk az egyik brigádvezetővel, Kárpáti­val. —- Van elég műtrágya fent? — kérdi az agronómus. — Nincs. — Fordulnak még a szeke­rek? — Nem. A többi fogat is csak egyszer vagy kétszer fordult. Pedig ha mind a három fogat háromszor fordul, akkor mára befejeződött volna ez a mun­ka. Mire felkapaszkodunk a par­ton, útba ejtve a négyzetes vetőgépet is, már nem voltak ott az emberek, pedig alig ha­ladta meg az idő a négy órát. — Letelt a nyolc óra — je­gyezte meg kicsit keserűen a* agronómus. Bizony, nincs mit tagadni, elég gyenge lábon áll a mun­kafegyelem a szövetkezetben és ennek, sajnos, nem egyszer éppen a vezetőség az oka. Az, hogy nincs meg a teljes egyet­értés a vezetőség tagjai között, amikor a munkát kiadják és az is, hogy nem elég erélyes a vezetőség a mulasztókkal szemben. Noha a közgyűlés határozatot hozott arra, hogy a mulasztóktól munkaegységet vonjanak le, egyetlen ember­től sem vontak le még egy ti­zedet sem. BESZÉLTEM A MÁSIK brigádvezetővel is, az öreg Várősi bácsival, aki azonban a napokban mondott le. Lemondá­sának egyik oka: a munkaszer­vezés hiányossága. Persze, le­hetne azon vitatkozni, nem lett volna-e helyesebb, ha helyén marad, de ez nem változtat azon, hogy van mit javítani. Nem egyetlen eset az, ami most történt a műtrágya- szórással — mondja mind a két brigádvezető. Igen sokszor elő­fordult, hogy este megegyez­tek, melyik munkacsapat ho­vá menjen dolgozni. A brigád- vezetők értesítették a munka­csapat-vezetőket, azok pedig a hozzájuk beosztott tagokat. És amikor másnap reggel már út­nak indultak volna, akkor jött az új utasítás: ne oda indulja­tok, hanem máshová, sokszor éppen másik határrészbe, má­sik munkára. Ez a brigád- és munkacsapat-vezetők kedvét ; szegte, de hozzájárult a mun­kafegyelem romlásához is. Nem ártana, ha felhasznál­va a régi termelőszövetkezetek . egy évtized alatt szerzett ta­pasztalatait, más módon szer- ! veznék meg a munkát a nagy- tályai Viharsarok Termelőszö- j vetkezetben. Azért hivatkozom i a régi tsz-ek tapasztalataira, l hiszen ilyen hibák ott is yol­- tak, s miért ne tanulnának ab- i ból az új, most kezdő szövet- ; kezetek. A brigádok és munkacsapa­- tok szervezése most már meg­van, ebben nincs is hiba. De ; hiányzik az, hogy az elnök ét % az agronómus teljes egyetér­tésben irányítsák azokat. Az, hogy az egyik napon a meg­beszélt és kiadott utasítást ne változtassa meg más­nap senki. Az is helyes lenne, ha a szövetkezet veze­tői egyetértésben kidolgoznák a munkatervet — és itt sokat lehet vitatkozni a tsz-elnök elv- társsal arról, hogy egy 1000 holdas birtokon igenis lehet, sőt kell is tervet kidolgozni az időszerű munkákra. Ez igen so­kat jelent még akkor is, ha az ■ élet úgy hozza, hogy változtat­ni kell az eredeti elgondoláson, i ha felmérik egy hétre előre, i hogy mi a legsürgősebb teen­• dő, ezt közük a brigád- és ; munkacsapat-vezetőkkel és ■ ezen csak néha változtatnak, ■ akkor már igen nagy lépést ■ tettek a munka jobb megszer- 1 vezésére —, de »mi nem ke­vésbé fontos, a brigád- és- munkacsapat-vezetők önálló­ságának, és ezzel együtt fele­- lősségének megerősítésére is. : A MUNKASZERVEZÉS MÁSIK nagy hibája az, hogy ’ elvben ugyan felosztották a . két brigádvezető között a te- i rületet, — de a gyakorlatban , ez nem érvényesül. Nincs fel­- osztva a brigádvezetők között • a terület, nincsenek elosztva, ■ kihez melyik munkacsapat, melyik fogat tartozik. Ráadá­- sül az elnök, vagy az agronó­- mus közvetlenül irányítja hol e ide, hol oda a munkaesapato- s kát, s ez igen megnehezíti a- brigádvezetők dolgát, de ugyanakkor csökkenti felelős­ségüket is. A tennivaló: jegyzőkönyv sze­rint átadni a brigád vezetőknek a területet, a felszerelést, a fo­gatokat, s jobban építeni irá­nyítókészségükre, hiszen gya­korlott, tapasztalt emberek mind a ketten, és tekintélyük is van a faluban. __Igen sok gondot okoz már most a tsz vezetőinek a lovak összehordása is. — Nincs elég takarmányunk most már — hangzik az egyik érvelés. — Helyünk sincs hozzá — így a másik. A szövetkezetben tavaly, mint már írtuk, 30 hol­don árpát, 70 holdon pedig he­rét termeitek az állami tarta­lékterületen, s úgy számítot­tak, ez elég is lesz a közösnek. A szövetkezet tagjai így sem­mi takarmányt nem adtak be, hanem a lóval rendelkező ta­gok vállalták, hogy a tsz által már kifizetett lovat otthon gondozzák, havi nyolc munka­egység jóváírása fejében. Hogy ez, az akkor jó megoldást je­lentő egyezkedés mennyire nem volt jó, azt most már a saját bőrükön tapasztalhatják. Előfordul ugyanis nemegy­szer, hogy a fogatosok nem mennek ki a közös földre, — egyik-másik maszek-fuvart vé­gez a tsz által már kifizetett lóval, sőt az is megtörtént, hogy a lótulajdonos gazda ke­reken megtagadta, hogy másik fogatos befogja a lovat. Ez Nagytályai tapasztalatok ni. 4 munkaszervezésről megint csak rossz hatással volt| a munkafegyelemre. A MEGOLDÁS MOST MÄRi csak egy lehet. Mielőbb össze-? hordani a lovakat — hiszen § van nem egy olyan épület a| faluban, ahol legalább 8—101 lovat összeköthetnek, s most;! már szabadul fel istálló a juh-| hodály felépítésével is. A má-§ sik pedig az, hogy a szövetke-? zet vezetősége, a tagság kíván-1 ságinak megfelelően lépjen? fel erélyesen a kötelességmu-| lasztó fogatosokkal szemben.? Akik pedig maszek-fuvarozás-" ra használják fel a tsz lovait,^ azoktól vonja le a lóápolásért? jóváírt munkaegységek egy \ részét * Természetesen ezekhez az| adminisztratív intézkedések-« hez minden esetben népnevelő’ munkára is szükség van, mert. csak így lehet eredményes. ? £ munkaszervezés megjaví-| tájához hozzátartozik az is,? hogy felosztják a kapások te-| rületét. Erre már hozott ha-? tározatot a vezetőség, s a kö-’ zeljövőben megtartandó köz-§ gyűlés elé terjesztik. Az em-| berek, akik most is kijárnak| dolgozni, örömmel üdvözölték? ezt a határozatot, mert így biz-1 tosítva lesz, hogy a csalódta--’ gok is munkába álljanak. | TÖBB FELELŐSSÉGGEL, | nagyobb önállóságot adni a| brigád- és munkacsapat-vese- ? tőknek, megoldani sürgősen a. lovak összehozását, és erélye-? sen fellépni a munkafegyelem| megbontói ellen. Ez most a leg-| sürgősebb teendők közé tartó- 2 zik, s bizonyos, hogy a közös| munkában részvevő tagok tá- = mogatják ebben a vezetőséget,| hiszen tudják, mindez a közös-| ség érdekét szolgálja. (Folytatjuk.) Deák Rózsi §

Next

/
Thumbnails
Contents