Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

t?60. május 13., péntek UPtlJSAo 3 • • Ülésezett a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipar! Dolgnzók Szakszervezetének Mit kap Eger egészségügye a távlati fejlesztési terv keretében küldöttértekezlete Május 10-én, kedden tartot­ta vezetőség választó küldött- értekezletét a KPVDSZ me­gyei bizottsága. Hevesi László elvtárs, a kül­döttgyűlés elnöke, a szakszer­vezet hatvan éves fennállásá­nak ünneplése jegyében nyi­totta meg a küldöttgyűlést és felolvasta az üdvözlő távirato­kat. Az elnöki megnyitó elhang­zása ulán Szacsuri István elv­társ, a KPVDSZ elnöke tartot­ta meg beszámolóját: — A szakszervezeti élet szá­mára igen fontos feladatokat jelölt meg' az 1959. novemberé­ben megtartott MSZMP VII. kongresszusa. A megyebizott­ság mindent elkövetett annak érdekében, hogy a kongresz- szus célkitűzéseit és azon be­lül a munkásosztály helyzeté­nek megjavítását minél előbb megoldhassuk. Szakszerveze­tünk mozgósította dolgozóin­kat a hároméves terv felada­tainak végrehajtására. A mun­kaverseny az állami és föld­művesszövetkezeti kereskede­lemben általánossá vált. A kongresszus után széleskörű nevelőmunka indult meg a tár­sadalmi tulajdon védelmében. Az elmúlt esztendő eredmé­nyekben igen gazdag volt, gaz­dasági, politikai és kulturális téren egyaránt. Az 1960. év még nagyobb eredmények elérésére kötelez bennünket. Meg kell alapoz­nunk második ötéves tervün­ket és ez mindenkitől odaadó munkát követel. A megnöve­kedett feladatok új munka- módszereket igényelnek. Az új kereskedelmi formák elter­jesztése eredményeként me­gyénkben 23 állami és 51 szö­vetkezeti bolt vált új rendsze­rűvé. A továbbiakban meg­állapította, hogy a KPVDSZ megyebizottsága és alapszervei a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében kivették a ma­gúk részét. A pénzintézeti dol­gozók könyvelési és pénzügyi kérdésekben adnak támogatást az új tsz-eknek. A munkaverseny-mczgalom- mal kapcsolatban megállapí­totta, hogy a dolgozók nagy többsége ma már megértette annak jelentőségét, azt ma­gukévá tették. Ezután az egyes vállalatoknál tapasztalható hiányosságokat tette szóvá, majd a szakszervezeti ifjúság nevelésének problémáiról szó­lott. Elmondotta, hogy a fia­talok helytállására jellemző, hogy sok olyan kiváló tanuló van, áld jeles bizonyítvánnyal büszkélkedhetik. Az Egri Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat tanulója, Kaviák Éva, országos versenyen első dijat nyert, amelynek jutalmául a szoká­sos időnél hamarabb szakké­pesítést kapott és egyhetes ha­jókirándulásra küldték. Ezek után a tanulók helytelen fog­lalkoztatásáról és a fiatalko­rúak munkaidejét szabályozó rendelkezésekről beszélt, majd a szakszervezetekben dolgozó kommunisták jó munkájáról és felelősségéről. A kultúra és ismeretterjesz­tés vonalán a TIT-tel együtt dolgozik a szakszervezet, ezen a területen is szép eredménye­ket értek el. Ezután Szacsuri elvtárs a kereskedelemben és a pénz­intézeteknél jelenleg érvény­ben levő bérezés, részesedés, illetve jutalmazási alap ismer­tetésére tért át. Megállapította, hogy a pénzintézetek dolgo­zóinak kereseti színvonala nem éri el az egyéb területen dol­gozó pénzügyi szakemberek keresetét. Bejelentette, hogy ez a kérdés rendezés alatt van. Majd arról beszélt, hogy a tör­vényesség betartása vonalán komoly hiányosságok észlelhe­tők. Elszaporodtak a fekete túlórázások, rendszeressé vál­tak a csúsztatások. Sok vitára ad okot a szabadságolások és ütemtervek be nem tartása is. Több helyen törvényellenesen, egyszerűen kifizetik a szabad­ságidőt. Baj van a szabadna­pokkal és azokat egyeztető bi­zottságaink kénytelenek ren­dezni. 1959-ben 67 esetben for­dultak a dolgozók orvoslásért az egyeztető bizottságokhoz. A társadalombiztosításról szólva, megállapította a beszá­moló hogy a táppénz-arány- szám feltűnően magas. A be­teglátogatók segítik a betege­ket és nyugdíj-ügyekben a szakszervezeti bizottságok ad­nak segítséget. A csökkent munkaképességű dolgozókkal betölthető munkaköröket tör­vények szabályozzák, azonban ezt a kérdést gazdasági veze­tőink meglehetősen lazán ke­zelik. A szakszervezet egyik legfontosabb feladatának te­kinti az egészségvédelem előbb- revitelét. Javaslatokat tettek olyan technikai felszerelések beszerzésére, amely a dolgo­zók munkafeltételeit könnyi- tik. így ventillátorok, gőzelvo­nó felszerelések, hűtőszekré­nyek és más berendezések al­kalmazására. Beszámolt Szacsuri elvtárs a szakszervezetekhez tartozó gyermekotthonokról is. Ezek közül kettő a Mátrában, kettő pedig a Kiskereskedelmi Vál­lalatnál van. Megállapította, hogy az egri gyermekotthon egészségvédelme kifogásolha­tó, sok a hiányosság és túlzsú­folt. Ezt a kérdést meg fogják valamiképpen, oldani. Megemlékezett a szakszerve­zet nőbizottságainak dicséretes munkájáról, majd áttért az egyes szakosztályok által vég­zett munka ismertetésére és a szakszervezet számszerű fejlő­désére mutatott rá. Befejezésül kérte a választmány, a járási bizottságok és az alapszervek támogatását, hogy a határoza­tokat segítségükkel végre is tudják majd hajtani. Legyünk méltók — mondotta Szacsuri István elvtárs — a 60 évvel ezelőtt megalapított szakszer­vezetünkhöz, annak harcos ve­zetőihez, Sallai, Fürst és Her­mann Ottó elvtársakhoz, akik a mi szakszervezetünkben dol­goztak. Ezt kívánja tőlünk a munkásmozgalom, annak har­cosai, a dolgozó nép. A nagy tapssal fogadott, be­számoló után Kovács Ferenc elvtárs tette meg számvizsgáló jelentését. A jelentés elfogadása és a felmentés megadása után ke­rült sor a beszámoló feletti vitára, melynek során felszó­laltak: Kiss Imre, Süveges Be­nedek, Éernád Ferenc, Torna László, Bodnár Péter, Polgár József és Máris Emil elvtár­sak, akik a dolgozók problé­máit mondták el és javaslato­kat tettek azok megoldására. Kedves jelenet szakította fél­be ekkor a vitát. Monostori Marianna és Mácsai István út­törők — mindketten kereske­delmi alkalmazottak gyerme­kei — virágcsokorral kezük­ben köszöntötték az elnökséget és a küldöttgyűlés részvevőit. A maguk és úttörőtársaik ne­vében, jó munkát kívántak a tanácskozásokhoz. A meghaló jelenet után Olasz Gyula, a KERAVILL Vállalat tanulója, a régi és a mai tanulók helyzetéről, Boro- si Béla, a Mátravidéki Ven­déglátó Vállalat dolgozóinak panaszairól beszélt. Taifell Franciska, a KPV­DSZ országos központjának küldötte, a kulturális szervező munkáról, az aktívák és a tag­ság oktatásáról, a kereskedel­mi dolgozók szakmai és műve­lődéséről szólott, majd Csikós Jánosné, Schiller Flóriánná, Sándor Imre és Kárpáti Vilmos szólalt fel. A KPVDSZ küldöttgyűlése és a megyei bizottság az Or­szágos Béketanácshoz küldött táviratában elítélte a Szovjet­unió elleni kémtevékenységet, légiterének megsértését és a népek békéje ellen intézett minden imperialista provoká­ciót. Pálinkás Győző, Sándor György és Pupics Péter hoz­zászólásaikban kiegészítették a beszámolót, majd Konti József és Apostol Bálint veterán szak- szervezeti tagok üdvözölték a küldöttgyűlést. A választások után Generál Sándorné köszöntötte az 56 ta­gú új választmányt, s az új ve­zetőséget, majd Hevesi Lász'ó elnök zárszavával ért véget a KPVDSZ küldöttgyűlése. Okos Miklós A VAROS ELKÉSZÜLT vá­rospolitikai és távlati fejlesz­tési tervezetben jelentős helyet kapott az egészségügyi létesít­mények fejlesztése, bővítése, illetve újak építése. Elsősorban a kórház bővíté­séről kell említést tennünk. Az I. számú, volt irgalmas kórház bővítésére megvan a lehetőség a Knézich Károly utca men­tén húzódó területen. A jelen­leg itt helyet kapott Egri Fa­ipari Vállalat ugyan pillanat­nyilag akadályt képez, de az onnan a második ötéves terv­időszak keretében kitelepítés­re kerül, s az így szabaddá vá­ló területen nyílik lehetőség a kórháznak megfelelő bővítésé­re. Az említett, Knézich Ká­roly utca és az Eger patak kö­zötti területen az új kórházi épületek mellett, melyek 1965, után kerülnek kivitelezésre, 1961—62-ben egy korszerű, úgynevezett nővérotthon is lé­tesül. A fejlesztés során szá­molni kell a II. számú kórház­nak emeletráépítés formájá­ban való bővítésével is. Ezek a munkák előreláthatóan 1961- 65 között történnek meg. Kór- házbővitésre kerül sor 1960- 65 között a Baktai út mellett is. A kórházak bővítésével kap­csolatban természetesen bőví­tik az SZTK rendelőintézet­hálózatot is. Ehhez a bővítés­hez a Mártírok tere 1. számú ház ingatlanán, toldaléképítés, illetve emeletráépítés révén jutunk. Az SZTK körzeti rendalőin- tézetek hálózata is terjeszked­ni fog. Különösen az új, kiépü­lő lakónegyedeknek megfele­lően létesülnek körzeti SZTF rendelőintézetek. Előrelátható­an új rendelőintézet kerül fel­állításra a Lenin út—Vincel­lériskola utca sarkán, a Fel­németi út, valamint a Had­nagy utca mellett kiépülő la­kótelepnek megfelelően. Számol a terv a Panakoszta- házban működő rendelőnek az áttelepítésével is, hogy helyet ct kidő l lö s rOmitL „A Franciaországban különös Verne” címmel érdekes könyv jelent meg Verne Gyuláról. Szer­zője, Marcel Móré „leleplezi” Verne éle­tének. egyik különös titkát. Az életrajzból kiderül, hogy Verne Gyula édesapja bi­gott katolikus jegyző volt, aki fiát 11 éves korában nyilváno­san elverte, mert a gyerek menekülni akart a fojtó levegő­jű családi házból. Móré szerint ez az esemény kitörölhetet­len nyomot hagyott a nagy író lelkében. Az apa helyett, aki oly súlyos csalódást okozott neki, Verne „szellemi atyját” ta­lálta meg kiadójá­ban, Helzelben, aki­ről a hires Nemo ka­pitány alakját min­tázta. Marcel Móré könyvében kimutatja, hogy Verne Gyula összes műveiben sok szó esik a „természe­tes atya” és a „szelle­mi atya” problémájá­ról és ezzel kapcsolat­ban arról a szoros ba­rátságról, amelynek folytán egy idősebb férfi „szerelmi fiául fogad” egy fiatalt. Maga Verne is ilyen­formán fogadta fiává először Aristide Briand-t, a későbbi híres francia politi­kust, majd pedig sa­ját unokaöccsét, aki tragikus módon, 1886-ban rálött és sú­lyosan megsebesítet­te Vernét. Marcel Móré köny­vében különös figyel­met szentel Verne „Barsac missziója” cí­mű poszthumusz re­gényének. Ebben a könyvben a nagy francia író egy őrült tudós történetét mondja el, aki „tudo­mányos várost” épít fel a semmiből, majd elpusztítja saját alko­tását. Móré ennek a könyvnek elemzésé­ben megállapítja, hogy Verne még a hirosimai atomrob­bantást is előre látta. A PROLETÄRDIKTATÜRA utolsó két hónapjában lénye­gesen kevesebb írá^ látott nap­világot, mint az előző, hóna­pokban. Különösen a volt pol­gári írócsoporthoz tartozó írók közül „hallgattak:” el többen. Bródy Sándor sem irt. „hallga­tásba” mélyedt. Milyen körülmények okoz­ták ezt? Mindenekelőtt az egyre sú­lyosabbá, szinte katasztrofális­sá váló papírhiány, ami az im­perialisták ellenséges blokád­ja következtében állt elő. A papirhiány okozta nehézségek­ről már a polgári demokra­tikus forradalom idején sok szó esett a napisajtóban, s a számos napilap stb. megjelen­tetése következtében a helyzet állandóan rosszabbodott. Rész­ben emiatt, részben politikai okokból a volt polgári napila­pok — amelyekbe az írók nagy többsége írt a Tanácsköztársa­ság első hónapjaiban, mint a Világ, Pesti Hírlap. Magyar- ország (ebbe a lapba írt Bródy) Pesti Napló, stb, hogy csak a legjellegzetesebbeket említsük — nem jelentek meg többé, s megszűnt jó néhány folyóirat is. A tervezett új irodalmi fo­lyóiratok viszont még nem in­dultak meg. Nyilvánvaló, hogy a megmaradt lapok, irodalmi és kulturális folyóiratok — mint például a Nyugat, a Ma, az- Érdekes Újság, stb. — nem ban és érzelmileg is elfogad­ták a szocializmust, de a szo­cializmus tudományos világné­zete, a marxizmus, még jkevés­bé volt ismert előttük. jMind- ebböl következett, hogy’ ami­kor az osztályharc. élesedni kezdett és a Tanácsköztársaság fokozatosan terrort kénysze­rült alkalmazni az ellenforra­dalmi burzsoázia, letörésére, egyes polgári írók értetlenül álltak a jelenség előtt és visz- szahúzódtak. Mások az ellen­séges blokádból származó gaz­dasági nehézségek, a közellá­tási zavarok láttán — amihez egyes túlzó, a kispolgárság bi­zonyos rétegeit sértő intézke­dések, is járultak — húzódtak vissza a cselekvéstől. Általánosabb átme­neti megtorpanást okbzott az imperialista támadások foko­zódása a proletárdiktatúra utolsó két hónapjában, vala­mint az annyira várt világfor- radalom elmaradása, s az a kö­rülmény, hogy Szovjet-Orosz- ország maga is élet-halálhareot vívott ebben az időben és nem volt kepes .katonailag a Ma­adjón a terjeszkedő zeneisko­lának. A BELVÁROSBA nem való raktárak kitelepítése kapcsán, a Bajcsy-Zsilinszky utcában működő Gyógyszertári Köz­pont részére is új telephely épül ki a Lenin út külső ré­szén. Előreláthatóan az építke­zések 1961—63 között kerülnek kivitelezésre. A tervezet gondoskodik a bölcsődék számának szaporítá­sáról is. Erre részben azért van szükség, mivel az eddigi ellátottság sem mondható tel­jes mértékben kielégítőnek, részben pedig azért, mivel biz­tosítani kell az újonnan ki­épülő lakótelepeknek ilyen irá­nyú igényét. Tervbe vették egy úgyneve­zett „anyás-csecsemőotthon” építését is. Ez előreláthatóan a Petőfi utcában épül meg, ta­lán már 1960—61-ben. Az egészségügyi létesítmé­nyekkel kapcsolatban kell megemlékeznünk a gyógy-, il­letve tisztasági fürdő fejlesz­tési kérdésekről is. Még a folyó esztendőben megépül egy kísérleti kórházi gyógyfürdőrészleg a jelenlegi thermálfürdő kádfürdő-rész­legében. A jelenlegi helyéről áttelepítésre kerül a kádfürdő, a szemben levő, úgynevezett József-fürdőbe, hogy nelyet adjon a fürdőnek ebben a ré­szében felfakadó rádiumter- talmú gyógyvízzel kapcsolat­ban kiépítendő gyógyfürdő- részlegnek. A távlati fejlesztési tervezet Számba veszi egy új, korszerű tisztasági fürdő építését, te­kintve, hogy a jelenlegi nem elégíti ki az igényeket, no meg ezen a területen egy modern gyógyfürdő megépítésével is számolni kell. A gyógyfürdő mellett egy gyógyszálló létesí­tése is szóba kerül. AMIKOR A VAROS távlati fejlesztési tervének egészség- ügyi vonatkozásait áttanul­mányozzuk, úgy érezzük, hogy az illetékesek a legteljesebb mértékben számolnak Eger vá­rosa egyre növekvő egészség- ügyi követelményeivel is, s nem utolsósorban szemük -»lőtt lebegett a langyosvizű egri gyógyforrások körül kiépíten­dő fürdőnegyed kiépítésének egyre parancsolóbb szükséges­sége is. Sugár István '• i ----­A szivárvány titka Erősen benne járunk a ta­vaszban, nemsokára beköszönt a nyár. E két évszak idején gyakori jelenség, hogy hirtelen beborul az ég, felhőszakadás keletkezik, zápor ömlik, s oly­kor eső közben, vagy azután, hogy az eső elállt, feltűnik az égboltozaton színes félkörével a szivárvány. Ez a légköri tü­nemény, amely valóban az ég­boltozat egyik legszebb, legszí­nesebb jelensége, különösen a gyermekek fantáziáját foglal­koztatja. De az emberiség gyer­mekkorában, az ókorban, s az időszámítás előtt a felnőttek is számos mesét, legendát fűztek hozzá. Már a kaldeusok és az egyiptomiak papjai vallási mí­toszba vonták a szivárványt, mint valami csodálatos égi je­lenséget. Ráduplázott erre a mítoszra az a szivárvány köré szőtt val­lásos legenda, amely az ószö­vetségben az özönvíz után Is­tennek Noéval kötött szövetsé­géről szólva, a színpompás természeti jelenséget e szövet­ség jelképének tüntetett fel. Ez a bibliai fikció évezredeken keresztül élt az emberek mon­da- és mesevilágában. A po­gány magyar mitológiában vi­szont másként kapott helyet a szivárványnak, mint csodála­tos égi jelenségnek magyaráza­ta. Ipolyi Arnold Magyar Mi- thológia című munkájában megírja, hogy a magyar nép­hit szerint a szivárvány a fo- lyókból és tengerekből szívja magába a vizet. Ezt a motívu­mot, varázsolta költészetté gyár Tanácsköztársaság segít­ségére sietni. Több írót a pro­letárdiktatúra elkövetett hibái késztettek tépelődésre, elsősor­ban az elmaradt földosztás Mindehhez járult egyes szek­tás hangoskodók indokolatlan támadása a polgári oldalról ér­kező írók ellen. Együttvéve ezek az okok eredményezték egyes polgári írók befeléfordu- lását. töprengését, s némelyik időleges „elhallgatását”. BRÓDY ELSŐSORBAN a papírhiány miatt „hallgatott”, hallgatásának nem voltak poli­tikai okai. Bródy Sándor élete végéig kitartott a diktatúra ügye mellett — ezért kénysze­rült emigrációba. De még az emigrációból is figyelemmel kísérte a magyarországi ese­ményeket. Figyelemmel és un­dorral. Olykor fel-felcsillant régi optimizmusa: „... Hiába búsultok, hiába vagytok meg­ijedve. a magyar írásnak el- múlhatatlan örök holnapja van” — írta 1921-ben. De a bo­rúlátás mégis felülkerekedett benne. Nem látta már azokat az erőket, melyek új harcra rendeződnek az üszők és a ha­mu alatt. Bródö megtört élete utolsó napjaiban, óráiban sem bocsátott meg barátjának Gárdonyi Gézának, aki megta­gadta 1919-es dolgait és alá­zatosan. jámborul a Horthy- rendszer szolgálatába szegő­dött el. PATAKY DEZSŐ Arany A gyermek és a szivár­vány című versében. A mítosztól a tudományig Más azonban a költészet és más a valóság. Az egyházi mí­tosztól és a poézistól, amely hol az „ég mosolyát” láttatta a szivárványban, hosszú út ve­zetett a tudományos magyará­zatig. Pedig a vallásoktól füg­getlenül, a probléma már év­ezredekkel ezelőtt élénken foglalkoztatta a tudósokat, akik igyekeztek megfejteni a szivárvány titkát. A megoldás azonban nem volt olyan egy­szerű, mint azt ma gondolnók. Az ókorban, a legkiválóbb tu­dósok egyike, Aristoteles, pró­bálta a problémát tudományos alapon megfejteni. A szivár­ványt, mint légköri tüneményt, a vízcseppeken való visszave­rődéséből magyarázta. Bár Aristotelesnek óriási volt a te­kintélye, az ő elmélete a val­lási hagyománnyal szemben nem tudott megbirkózni. Végre a XIV. században egy domonkos barát, név szerint Theodorich, határozottan tudo­mányos elméletet állított fel. Fehér fény A végleges elmélet megala­pozója egy angol csillagász és fizikus, G. Biddel Airy, aki a múlt században számos csilla­gászati és fizikai észlelést dol­gozott fel. Airy állapította meg tudományosán, hogy a víz- cseppekbe behatoló, majd a csepp falán visszavert, a csepp- ből ismét kilépő sugarak inter­ferenciája idézi elő a szivár­ványt. A napfény behatol at esőcseppekbe és a behatolásnál megtörik. A fény a cseppecske hátsó falán visszaverődik, mintegy tükörből és újabb tö­rés árán lép ki belőle. A szí­nekre való felbontást éppen a fénytörés okozza. A szivár­ványnak hét színe van. Ez a hét szín — tehát a vörös, na­rancs, sárga, zöld, világoskék, sötétkék és ibolya — alkotja a fehér fény színképét. A csep- pekből kilépő és színekre bon­tott sugarak egy része a sze­münkbe vetődik, s így jön lét­re a szivárvány. A fénylő fél­kör, vagy kiálló ívdarab kü­lönböző gyűrűi közül kívül van a vörös szín, belül az ibolya. A sugártörés, amelyen a szi­várvány titka alapszik — hi­szen a szivárvány a napsuga­raknak az esőcseppek belsejé­ben végbemenő kétszeri törése és egyszeri visszaverődése ré­vén keletkezik — egy új tudo­mányos elmélet, a szferakolloi- da, a légfestés alapja lett. A Kycale professzor által kidol­gozott közegfestési rendszer alapján szerkesztett géppel kü­lönböző színeket varázsolnak elő sugártörés és visszaverődés mesterséges optikai alkalmazá­sával, és így valóságos színfa­lakkal tudnak eltakarni egy tájrészletet. A szferakolloida gyakorlati alkalmazásától je­lentős eredményekét várnák a I tudósok. Bi'ódy „elhallgatásának“ rejtélye [Részlet „Bródy, a publicista'' című hosszabb tanulmányból) tudták rögtön pótolni a meg­jelenési lehetőségek így tá­madt hiányát. Voltak egyes írók „elhallga­tásának” más okai is. Az írók nagy részét a prole- tárforradaiom felemelő ereje magával sodorta, de nem min­den írónál volt ez a melléállás egyértelmű, fenntartás nélküli elfogadása az új világrendnek. Minden forradalmi változástól az emberek saját vágyképeik megvalósítását várják: így vol­tak ezzel 1919-ben az írók is. Sokukat elsősorban a Tanács- köztársaság függetlenségi küz­delme állított érzelmileg az új rend mellé — és közrejátszott az is. hogy polgárháború nél­kül győzött a proletárforrada- lom. Emellett az imperialista háborúért felelős úri osztá­lyok meggyülölése és a világfor- radalom várása, sőt: elkerül­hetetlenségének tudata lélekta­nilag is elősegítette csatlako­zásukat a Tanácsköztársaság mellé. Az emberiség véres há­borúból való felemelkedését, öneszmélését látták a szocia­lista forradalomban. Tudatuk-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents