Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-13 / 112. szám
népüjsAg 196#. május 13., péntek A tervekről, a jövő elképzeléseiről beszél a színház művészeti titkára Cseng* a telefon Kagylójából férfihang szűrődik ki: „A keddi lapszámban olvastam, hogy az Ismeretterjesztő Mozi műsorán ezen a héten Jean Effel rajzai alapján készült színes csehszlovák rajzfilm szerepel. Tessék mondani, hol működik az Ismeretterjesztő Mozi? Máj- olyan régen szerettünk volna elmenni egy-egy előadására, de nem tudtuk megtalálni.” A Szakszervezetek Megyei Tanácsának főutcai székházában található. Előtte meglehetősen nagy tábla hirdeti a következő, vagy az aznapi műsort. Ez igaz, de az is, hogy ennek a mozinak lehetne nagyobb propagandát is csinálni, éppen azért, mert műsorán mindig érdekes filmek szerepelnek, amelyek sokakat érdekelne, — ha tudnának róla. (w) — 11« HOLD CUKORRÉPA saraboláséí fejezték be a Csányi Állami Gazdaság dolgozói. Az egyelést most vég— A PARÁDI ÜVEGGYÁR dolgozói vállalták, hogy a gyártás közi selejteződést az első negyedév végére az elmúlt évi 29,5 százalékról 28 százalékra csökkentik. Vállalásukat teljesítették, sőt a tervezett 28 szá zalék helyett 18,9 százalékra csökkentették a selejtszázalékot. A dolgozók most a második negyedév folyamán is úgy dolgoznak, hogy a selejtszázalék továbbra is csökkenjék. — 40 HOLD HAGYMA másodszori kapálását fejezték be a detki Szabadság Tsz tagjai. Jól halad a többi növényápolási munka is, a mák egyelését már befejezték, a cukorrépa első növényápolási munkáját most végzik. — IFJÚSÁGI akadémiai előadássorozatot rendezett a KISZ tagjai és az üzem többi fiataljai számára a Budapesti Hajtóműgyár egri telepének K1SZ- vezetősége. A januárban beindult ifjúsági akadémián•' A kommunista erkölcs kérdései, Pártunk VII. kongresszusa, jövőnk útja, Egészséges ifjúság, A KISZ a párt segítője, Kőbaltától az atomenergiáig és Élmények a kapitalista világból címmel hallgathatnak, illetve hallgattak előadásokat. — gépeket vásárol a tiszanánai Petőfi Termelő- szövetkezet. Az új Zetort az elmúlt héten vették át a szövetkezet vezetői. — TÖBB MINT 40 javítószolgáltató kisipari szövetkezeti részleget létesítenek az idén megyénkben. Az új részlegek létesítésére a megye szövetkezeteinek 1960. évi fejlesztési tervjavaslatának tárgyalásakor hozott határozatot a KISZÖV vezetősége. — EGYELIK A MÄKOT a felsőtárkányi Dózsa Termelő- szövetkezet tagjai. Ezt a munkát a mai nappal be is fejezik. — RÉSZT VESZ a szövetkezetek Budapesten tartandó országos újcikk-kiállításán a Hevesi Építő és Javító Ktsz asztalos-részlege is. Szép kivitelű, új típusú íróasztalt készítettek, s bíznak abban, hogy mind a látogatók, mind a szakemberek tetszését elnyerik vele — nyugat-Németország és Anglia számára termelnek virágmagot 10 holdon a Hevesi Állami Gazdaságban. — „MODERNISTA TÖREKVÉSEK és a realizmus problémái” címmel klubestet rendez a TIT a társulat egri klub- helyiségében szombaton délután 7 órai kezdettel. Az est előadója dr. Osváth Béla, a TIT Csongrád megyei titkára. — A MEGYEI KÓRHÁZ tudományos bizottsága szombaton délután klubestet tart Egerben, melyen dr. Simono- vits István egyetemi tanár, az egészségügyi miniszter első helyettese tart előadást a „Szovjet egészségügy néhány szervezési kérdése” címmel. mii ttom; f&gerben este 7 órakor: Fösvény (Gárdonyi-beriet) Közeledik a színiévad vége. Ez a színházaknál sohasem a máskülönben is örökké lázas munkatempó csökkenését, hanem még talán inkább további növekedését jelenti. Ilyenkor összegezik az elmúlt esztendő őszétől végzett művészeti munkát, s számot vetnek a gazdasági helyzettel is. Ugyanakkor a számadás időszaka egyben a tervezésé is. A következő évad feladatainak pontos, előrelátó megtervezéséé. Ez a kettős, sőt — mivel egyben a Fösvény bemutatója után még nagyobb ledüiettel folynak az Elveszem a feleségem előkészületei — hármas munka fogad minden látogatót most az egri Gárdonyi Géza Színházban is. Naponta többször ülnek le tárgyalni különböző helyeken az igazgató, a főrendező, a rendezők, újra meg újra összedugják fejüket a művészeti tanács tagjai — egyszóval, jóformán senkinek nincs egy pillanatnyi szabad ideje sem. Az összes gonddal, tervvel, minden aprósággal foglalkozó művészeti titkárnak, Kozaróczy Józsefnek is kiszámított minden perce, mégis ezúttal őt kérdezzük meg azokról a tervekről, előkészületekről, amelyekről már lehet „árulkodni”. — Vegyük talán sorjában mindegyiket — mondja a művészeti titkár. — Éppen ezért, először azt mondanám el, hogy Moliére Fösvény című művének bemutatója után dzsessz- operett bemutatására, az Elveszem a feleségem-re készülünk. Ez lesz egyben színházunk utolsó egri premierje. Utána július végéig a falvakat járják művészeink. Az évadzáró társulati ülésre ekkor kerül ugyanis sor. — Ha figyelembe vesszük a még hátralevő időt, azt tapasztalhatjuk, hogy az évad most majd egy hónappal tovább tart, mint 1959-ben. Ennek egyszerű a magyarázata. Az, hogy végre megszületett a végleges terv és megállapodás színházunk átépítésére, korszerűsítésére. A munka körülbelül októberben kezdődik meg, s ugyanerre az időre készül el ideiglenes színházunk is, az úgynevezett Rossztemplom, így a tavalyinál később kezdhet munkához társulatunk. Többféle megoldást kerestek az illetékesek társulatunk elhelyezésére, míg az építkezés tart. Közöttük merült fel a Rossztemplommal kapcsolatos lehetőség is, s egybevetve mindent, ennél is maradtak, — mondván, hogy némi belső átalakítási munka után ez az épület használható leginkább színháznak. — A megváltozott körülmények természetesen megváltoztatják lehetőségeinket is a jövőre nézve. Ideiglenes helyünkön nem lesz olyan nagy színpad, játéktér, mint a rendes színházban, éfipen ezért Csak éried mondom el fi akarsz lenni, ha végeztél? — kérdezte nem is jog- - tálán gúnnyal a tanárnő. Miközben fejcsóválva jegyezte be a legalacsonyabb értékű számot, amit egy magyar irodalmi feleletért egyáltalán adni lehet. — Magyar szakos tanár — vágta rá dacosan,, csakazértis hányavetiséggel M. A., az egri Közgazdasági Technikum elsőéves hallgatója. Nemcsak a tanárnő nevette el magát, de az osztály is. Ahogy mondani szokás, „pofa kell” ahhoz, hogy valaki egy elégtelen felelet után éppen ennek a tárgynak tanítójává akarjon lenni. A kis feldebrői parasztlány akkor ezt valóban dacból, hányavetiségből mondta. Különben is a technikum nem tanár-, tanítóképző intézmény, legalábbis nem ilyen jelleggel és tervvel hozta létre a közoktatás. De ha már mondta, annyi makacsság is volt benne, hogy juszt is megmutatja, megbír’ a magyar irodalommal, s az már aztán igazán más kérdés, hogy érettségi után mire adja fejét. Van bőven választás, lehetőség éppen elég. Vele bírt meg a magyar irodalom. Szenvedélyes rabja lett, s az érettségiig eltelt évek nemcsak arról győzték meg, hogy csodálatosan szép világ az irodalom világa, de arról is: milyen nagyszerű dolog apró kis diákemberkék kalauzának lenni ebben a világban. Ma tanít. Magyar irodalmat, egyelőre, mint közgazda- sági technikumot végzett, fiatal „tanító néni", aki már beiratkozott a főiskolára, hogy hivatalosan is, no meg tudásban tovább gyarapodva is, általános iskolai magyar irodalom tanárnak neveztethessék abban a Dél-Heves megyei községben, ahová sorsa rendeltette. Maroknyi kis történet ez, de mégis érdemes arra, hogy megismerjék, mert ha nem is nagy, mégis maradandó emléket állít a nevelői hivatás szépségének. Hát csak ezért mondtam el! (gy ... ó) jövő évi műsortervünket, amely már elkészült és jóváhagyásra átadtuk a megyei tanácsnak, valamint a Művelődésügyi Minisztériumnak, főként ilyen színpadra alkalmas kamaradarabokra építettük. Arról még nem beszélhetek, hogy milyen műveket tűztünk műsorunkra, annyit azonban elárulhatok, hogy minden nehézség ellenére az operettkedvelőknek sem kell elkeseredniük: ezt a műfajt is több bemutató képviseli majd a következő évadban. Most a beszélgetés egy kicsit a múlt időkbe kanyarodott vissza. Erről a következőket mondta Kozaróczy József: Az 1959—60-as évad műso rával elégedettek voltak, illetékes szerveink. Éppen ezért nagy megtiszteltetés érte színházunkat. Kísérletezésre kapott megbízatást a minisztériumtól. Ennek célja: színházi előadásokat rendezni rendszeresen olyan helyeken is, ahová eddig nem jutott el a Gárdonyi Géza Színház társulata. Itt elsősorban azokra a településekre gondoltak megbízóink, ahol mostanában alakultak termelőszövetkezetek, amelyek tagsága minden eddiginél job ban igényli a színházi kultúrát. A kísérletezés terveit színházunk vezetősége dolgozza ki. Jelen' pillanatban már ezen is munkálkodnak, annál inkább mert néhány hét múlva épp e tárgyban kétnapos megbeszélésre Egerben adnak találkozót egymásnak az ország vidéki színházainak igazgatói, s ezen kész elképzelésekkel szeretnénk megjelenni. — A megbeszélésig azonban még egy érdekesség történik színházunkban. Társulatunk igazgatója, Szöllősi Gyula, előreláthatólag e hónap végén Jugoszláviába utazik a novi- szádi színházi fesztivált megtekinteni. Igazgatónknak ez a küldetése is jó hatással lesz jövendő munkánkra, hiszen minden bizonnyal számtalan tapasztalattal, tanulsággal, új ötlettel gazdagodva tér vissza majd külföldi utazása után körünkbe. — ger. EGRI VÖRÖS CSILLAG A nagy kék országút (szélesv.; EGRI BRÖDY A köpeny GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mennyei pokol GYÖNGYÖSI PUSKIN Montparnasse 19. HATVANI KOSSUTH Kölyök HEVES Menekülés az árnyéktól pétervasara Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás 1960. MÁJUS 13., PÉNTEK 120 évvel ezelőtt, 1840. május 13-án született ALPHONSE DAUDET francia regényíró. Eredeti módon rajzolja szukebb hazái a, valamint a párizsi élet embertípusait. Az impresszionista ábrázolás mesterműve a TARASCONI TARTARIN. Legtöbb regenye — melyek közül sok jelent meg magyarul —. ún. kulcsregeny. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban halt meg LOCZY LAJOS, magyar geológus, világhírű Azsia-kutató. ___ 30 évvel ezelőtt. 1930-ban halt meg FRIDTJOF NANSEN, norvég sarkkutató. 1888-ban először kelt át Grönländern. 1893—1896-ig az Északi Jeges-tengert hajózta be. 1918-tól kezdve haláláig a Népszövetség segélyezési munkálataiban vett részt, Nobel-bekedíjjal tüntették ki. Nansen 18061-ben született. : 115 évvel ezelőtt, 1845-ben született GABRIEL FAURÉ, francia zeneszerző; műveit (dalok, zongoradarabok, kamarazenei a tisztaság és stílusának hajlékonysága jellemzi. 95 évvel ezelőtt, 1865-ben nyílt meg az. ogyesszai egyetem. FILM: Montparnasse 19. FRANCIA—OLASZ FILM Modigliani, a híres francia festő életét dolgozza fel a film, főszerepében Gerard Philipe-pel. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház játssza májút 12-től 18-ig. A köpeny SZOVJET FILM Gogol világhírű novellájának szovjet filmváltozatát látjuk. A filmet az egri Bródy Filmszínház mutatja be május 13-tól 18-ig. ÉRDEKES a restaurátor munkája, már csak azért is, mert keveset tudunk róla, a köznapi embertől távoli a világ, amelyben él... Ha sokan nem is látták még, ám azt többen tudják, hogy az egri kórház ebédlőtermét műemléknek nyilvánították és ebben a teremben van az a nagyméretű olaj falfestmény, amelynek helyrehozásán fáradozik Lakos Lajos, a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának restaurátora... Fenn áll a kettőslétra tetején, s a kis vattacsomóval a képet tisztogatja. Csak úgy próbaképpen. És közben mondja: — Igazán, nem is hittem volna, hogy ilyen élénk, pompás színeket takar a piszok... Valóban: a megtisztított folt üdén, pazarul tündököl. Azután lejött a létráról és az egyik hosszú asztal mellé ülünk, és akkor kezd csak munkájáról beszélni. Először erről a képről szól. Rámutat: — Ez tipikusain barokk, a XVIII. században divatos módon festették a falra. Hazánkban azonban ritka, nagy mérete miatt. És különlegességszámba megy azért is, mivel alig találni már hasonlót: falra festett olajkép. Nagycsütörtöki lábmosás a címe, s Lucas Hutter alkotása. Jónevű művész volt... Félbeszakítom: — Milyen állapotban van? — Viseli már a régebbi időkben történt beavatkozások Restaurátor dolgozik Egerben nyomait... És újabbak is akadnak. A lényegesebb sérülések abból származnak, hogy kéménylyuk vezet a falban és a hő hatására megrepedezett, meg dekorációkat szegeztek rá... Tessék nézni! Felkel az asztaltól és néhány fokon a létrára lép: — Ez a szeg még mindig itt van. Jó erős lehet, majd leszedi a vakolatot bizonyára, ha kiveszem... Nagy rozsdás szög. Talán kép lógott rajta. Vandál kezek mélyre verték a festmény közepén, — Hogyan dolgozik a restaurátor? CIGARETTÁRA gyújt, közben nézem: ősz haja ellentétben van fiatalos arcvonásaival. Egyáltalában, érdekes ember Lakos Lajos. Halk és megfontolt szavú... Érzem rajta: művészember. Ez valahogy sugárzik róla. De hogy miből? Magam sem tudom... Külsején végeredményben semmi, ami erre utalna... És mégis. — Hogy mi a restaurátor munkája? — kérdez vissza előbb, s csak azután válaszol: — Mindig a konzerválás a legelső. Itt például végig kell kopogtatni a falat, és ahol üresen kong, oda .beszúrok húsz köbcentis fecskendőm injekciós tűjével, s ragasztót fecskendezek be... Ahol a vakolat akarna leválni, ott vasalni kell, persze ragasztóval, s csak ezután kerül sor a folytonos- sági hiányok megszüntetésére, lyukak betömésére, majd a tisztításra. Vegyszerekkel lemosom a megsárgult lakkot és a rárakódott piszkot, hogy a színek a maguk eredetiségében ragyogjanak... A meleg barnából így lesz vörös, és a zöldes árnyalatból remek kék, vagy világos szürke... Eltűnik a sárga fátyol... Ha tiszta a kép, az eredeti színekhez képest kell retusálnom a festményt... — Különleges festékekkel, ugye? — Különleges és kitűnő festékekkel, igen. — Külföldről kapja? Mosolyogva néz: — Nevetni fog... A Képző- művészeti Alan műhelyében készítik a festékeimet és jobb, mint a düsseldorfi, pedig annak világhíre van. Egyedül, de az egész világon egyedül, a Mussini-féle festék előzi meg... ÉRDEKESSÉGEKET kértem, olyanokat, amelyekkel munkája közben találkozott. Szinte be sem fejeztem a kérdést, már bólintott, érdekesség, ó, az van, még sok is... — Mert a régi olajfestmények nagyon sok meglepetéssel szolgálnak... — Pél — Ele.oraui, hogy r„c*>z vi szonyok «.ozr - volt a - ép megsötétült, semmi sem látszik belőle, sötét folt, semmi más, s nem tudni, mit is ábrázol. Múltkor is kezembe került egy ilyen kép. Darab rongy, amelyen csak a kéz tapogat ki szintkülönbségeket. Hátán adománylevelet fedeztem fel, amely szerint 1846-ban került a Nemzeti Múzeum birtokába és egy cigánygyereket ábrázol. A konzerválás után megtisztítottam és előtűnt a kép. Paál László műve, de egyéb értéke is van. Kíváncsian vártam: — Éspedig? — Kultúrhistőriai, a cigányfiú ugyanis olyan hegedűt tart kezében, amely Európában ismeretlen. Különleges alakjának eredetét most kutatják... — Ráfestéssel is találkozott már? — Hogyne. Legalul egy XVII. századi kép volt, felette pedig újabbak, minden évszázadból. A legalsó egyébként Nádasdi országbíró feleségéé. De nemcsak a régi képekkel vannak érdekes esetek. Az újakkal is. Erdőt ábrázoló tájképről a szakértők nem tudták megállapítani, hogy sok átfestés van-e rajta, vagy nagyrészt eredeti. Analitikai kvarclámpa segítségével sikerült kideríteni az igazságot. Az átvilágításkor ki tűr.'’* 'melyik ——. deti és melyik a következő, későbbi festés,« — Mit kell tudnia a restaurátornak? Meggyőző a hangja, szava, amikor mondja: — A nagy sokoldalúság, a színérzék a legfontosabb. És művésznek kell lennie, ne csak értékelje a képet, de bele is tudja élni magát az alkotó elképzelésébe. Enélkül képtelen felfogni a mester színvilágát... És kicsit vegyésznek is kell lenni és fizikusnak. És művészettörténésznek, de nem kicsit... A „szakma” teteje, ha valaki tökéletes hamisítást tud készíteni... A művészi etika ezt persze nem engedi, de a legjobban ezzel érzékeltethetem ... Olyan hamisítást kell tudni készíteni, amelyről egyszerű optikai eszközökkel le- hetetlen megállapítani, hogy csak utánzat... ÉS MOST VÉGÜL még két érdekesség a restaurátorról. Egyik, hogy ő szerezte meg hazánkban először a restaurátori diplomát. A második pedig: — Félbe kell szakítanom a munkát, mert rövidesen hat hétre Olaszországba megyek tanulmányútra. Rómában, az ottani restaurátorok, a világ legjobb szakembereinek munkáját szeretném tanulmányozni. És a képekkel, a technikával is ismerkedem, hisz sok olyan képünk van, amelyek kerültek hozántó István)