Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

népüjsAg 196#. május 13., péntek A tervekről, a jövő elképzeléseiről beszél a színház művészeti titkára Cseng* a telefon Kagylójából férfihang szű­rődik ki: „A keddi lapszám­ban olvastam, hogy az Isme­retterjesztő Mozi műsorán ezen a héten Jean Effel rajzai alapján készült színes cseh­szlovák rajzfilm szerepel. Tessék mondani, hol működik az Ismeretterjesztő Mozi? Máj- olyan régen szerettünk volna elmenni egy-egy előadására, de nem tudtuk megtalálni.” A Szakszervezetek Megyei Tanácsának főutcai székházá­ban található. Előtte meglehe­tősen nagy tábla hirdeti a kö­vetkező, vagy az aznapi mű­sort. Ez igaz, de az is, hogy ennek a mozinak lehetne na­gyobb propagandát is csinálni, éppen azért, mert műsorán mindig érdekes filmek szere­pelnek, amelyek sokakat érde­kelne, — ha tudnának róla. (w) — 11« HOLD CUKORRÉ­PA saraboláséí fejezték be a Csányi Állami Gazdaság dol­gozói. Az egyelést most vég­— A PARÁDI ÜVEGGYÁR dolgozói vállalták, hogy a gyár­tás közi selejteződést az első negyedév végére az elmúlt évi 29,5 százalékról 28 százalékra csökkentik. Vállalásukat telje­sítették, sőt a tervezett 28 szá zalék helyett 18,9 százalékra csökkentették a selejtszázalé­kot. A dolgozók most a máso­dik negyedév folyamán is úgy dolgoznak, hogy a selejtszáza­lék továbbra is csökkenjék. — 40 HOLD HAGYMA má­sodszori kapálását fejezték be a detki Szabadság Tsz tagjai. Jól halad a többi nö­vényápolási munka is, a mák egyelését már befejezték, a cukorrépa első növényápolá­si munkáját most végzik. — IFJÚSÁGI akadémiai elő­adássorozatot rendezett a KISZ tagjai és az üzem többi fiatal­jai számára a Budapesti Haj­tóműgyár egri telepének K1SZ- vezetősége. A januárban be­indult ifjúsági akadémián•' A kommunista erkölcs kérdései, Pártunk VII. kongresszusa, jö­vőnk útja, Egészséges ifjúság, A KISZ a párt segítője, Kő­baltától az atomenergiáig és Élmények a kapitalista világ­ból címmel hallgathatnak, il­letve hallgattak előadásokat. — gépeket vásárol a tiszanánai Petőfi Termelő- szövetkezet. Az új Zetort az elmúlt héten vették át a szö­vetkezet vezetői. — TÖBB MINT 40 javító­szolgáltató kisipari szövetke­zeti részleget létesítenek az idén megyénkben. Az új rész­legek létesítésére a megye szö­vetkezeteinek 1960. évi fejlesz­tési tervjavaslatának tárgyalá­sakor hozott határozatot a KISZÖV vezetősége. — EGYELIK A MÄKOT a felsőtárkányi Dózsa Termelő- szövetkezet tagjai. Ezt a munkát a mai nappal be is fejezik. — RÉSZT VESZ a szövetke­zetek Budapesten tartandó or­szágos újcikk-kiállításán a He­vesi Építő és Javító Ktsz asz­talos-részlege is. Szép kivitelű, új típusú íróasztalt készítettek, s bíznak abban, hogy mind a látogatók, mind a szakembe­rek tetszését elnyerik vele — nyugat-Németor­szág és Anglia számára ter­melnek virágmagot 10 hol­don a Hevesi Állami Gazda­ságban. — „MODERNISTA TÖREK­VÉSEK és a realizmus prob­lémái” címmel klubestet ren­dez a TIT a társulat egri klub- helyiségében szombaton dél­után 7 órai kezdettel. Az est előadója dr. Osváth Béla, a TIT Csongrád megyei titkára. — A MEGYEI KÓRHÁZ tudományos bizottsága szom­baton délután klubestet tart Egerben, melyen dr. Simono- vits István egyetemi tanár, az egészségügyi miniszter el­ső helyettese tart előadást a „Szovjet egészségügy néhány szervezési kérdése” címmel. mii ttom; f&gerben este 7 órakor: Fösvény (Gárdonyi-beriet) Közeledik a színiévad vége. Ez a színházaknál sohasem a máskülönben is örökké lázas munkatempó csökkenését, ha­nem még talán inkább továb­bi növekedését jelenti. Ilyenkor összegezik az elmúlt esztendő őszétől végzett művészeti mun­kát, s számot vetnek a gazda­sági helyzettel is. Ugyanakkor a számadás időszaka egyben a tervezésé is. A következő évad feladatainak pontos, előrelátó megtervezéséé. Ez a kettős, sőt — mivel egy­ben a Fösvény bemutatója után még nagyobb ledüiettel folynak az Elveszem a felesé­gem előkészületei — hármas munka fogad minden látogatót most az egri Gárdonyi Géza Színházban is. Naponta több­ször ülnek le tárgyalni külön­böző helyeken az igazgató, a főrendező, a rendezők, újra meg újra összedugják fejüket a művészeti tanács tagjai — egyszóval, jóformán senkinek nincs egy pillanatnyi szabad ideje sem. Az összes gonddal, tervvel, minden aprósággal foglalkozó művészeti titkárnak, Kozaróczy Józsefnek is kiszámított minden perce, mégis ezúttal őt kér­dezzük meg azokról a tervek­ről, előkészületekről, amelyek­ről már lehet „árulkodni”. — Vegyük talán sorjában mindegyiket — mondja a mű­vészeti titkár. — Éppen ezért, először azt mondanám el, hogy Moliére Fösvény című művé­nek bemutatója után dzsessz- operett bemutatására, az Elve­szem a feleségem-re készü­lünk. Ez lesz egyben színhá­zunk utolsó egri premierje. Utána július végéig a falvakat járják művészeink. Az évadzá­ró társulati ülésre ekkor kerül ugyanis sor. — Ha figyelembe vesszük a még hátralevő időt, azt tapasz­talhatjuk, hogy az évad most majd egy hónappal tovább tart, mint 1959-ben. Ennek egyszerű a magyarázata. Az, hogy végre megszületett a vég­leges terv és megállapodás színházunk átépítésére, korsze­rűsítésére. A munka körülbe­lül októberben kezdődik meg, s ugyanerre az időre készül el ideiglenes színházunk is, az úgynevezett Rossztemplom, így a tavalyinál később kezdhet munkához társulatunk. Több­féle megoldást kerestek az il­letékesek társulatunk elhelye­zésére, míg az építkezés tart. Közöttük merült fel a Rossz­templommal kapcsolatos lehe­tőség is, s egybevetve min­dent, ennél is maradtak, — mondván, hogy némi belső át­alakítási munka után ez az épület használható leginkább színháznak. — A megváltozott körülmé­nyek természetesen megvál­toztatják lehetőségeinket is a jövőre nézve. Ideiglenes he­lyünkön nem lesz olyan nagy színpad, játéktér, mint a ren­des színházban, éfipen ezért Csak éried mondom el fi akarsz lenni, ha végeztél? — kérdezte nem is jog- - tálán gúnnyal a tanárnő. Miközben fejcsóválva jegyezte be a legalacsonyabb értékű számot, amit egy ma­gyar irodalmi feleletért egyáltalán adni lehet. — Magyar szakos tanár — vágta rá dacosan,, csakazértis hányavetiséggel M. A., az egri Közgazdasági Technikum elsőéves hallgatója. Nemcsak a tanárnő nevette el magát, de az osztály is. Ahogy mondani szokás, „pofa kell” ahhoz, hogy valaki egy elégtelen felelet után éppen ennek a tárgynak tanítójává akarjon lenni. A kis feldebrői parasztlány akkor ezt valóban dacból, hányavetiségből mondta. Különben is a technikum nem tanár-, tanítóképző intézmény, legalábbis nem ilyen jelleg­gel és tervvel hozta létre a közoktatás. De ha már mondta, annyi makacsság is volt benne, hogy juszt is megmutatja, megbír’ a magyar irodalommal, s az már aztán igazán más kérdés, hogy érettségi után mire adja fejét. Van bőven vá­lasztás, lehetőség éppen elég. Vele bírt meg a magyar irodalom. Szenvedélyes rabja lett, s az érettségiig eltelt évek nemcsak arról győzték meg, hogy csodálatosan szép világ az irodalom világa, de arról is: milyen nagyszerű dolog apró kis diákemberkék kalauzának lenni ebben a világban. Ma tanít. Magyar irodalmat, egyelőre, mint közgazda- sági technikumot végzett, fiatal „tanító néni", aki már be­iratkozott a főiskolára, hogy hivatalosan is, no meg tudás­ban tovább gyarapodva is, általános iskolai magyar iroda­lom tanárnak neveztethessék abban a Dél-Heves megyei községben, ahová sorsa rendeltette. Maroknyi kis történet ez, de mégis érdemes arra, hogy megismerjék, mert ha nem is nagy, mégis maradandó emlé­ket állít a nevelői hivatás szépségének. Hát csak ezért mondtam el! (gy ... ó) jövő évi műsortervünket, amely már elkészült és jóvá­hagyásra átadtuk a megyei ta­nácsnak, valamint a Művelő­désügyi Minisztériumnak, fő­ként ilyen színpadra alkalmas kamaradarabokra építettük. Arról még nem beszélhetek, hogy milyen műveket tűztünk műsorunkra, annyit azonban el­árulhatok, hogy minden ne­hézség ellenére az operettked­velőknek sem kell elkesered­niük: ezt a műfajt is több be­mutató képviseli majd a kö­vetkező évadban. Most a beszélgetés egy kicsit a múlt időkbe kanyarodott vissza. Erről a következőket mondta Kozaróczy József: Az 1959—60-as évad műso rával elégedettek voltak, ille­tékes szerveink. Éppen ezért nagy megtiszteltetés érte szín­házunkat. Kísérletezésre ka­pott megbízatást a miniszté­riumtól. Ennek célja: színházi előadásokat rendezni rendsze­resen olyan helyeken is, ahová eddig nem jutott el a Gárdo­nyi Géza Színház társulata. Itt elsősorban azokra a telepü­lésekre gondoltak megbízóink, ahol mostanában alakultak termelőszövetkezetek, amelyek tagsága minden eddiginél job ban igényli a színházi kultú­rát. A kísérletezés terveit szín­házunk vezetősége dolgozza ki. Jelen' pillanatban már ezen is munkálkodnak, annál inkább mert néhány hét múlva épp e tárgyban kétnapos megbeszé­lésre Egerben adnak találkozót egymásnak az ország vidéki színházainak igazgatói, s ezen kész elképzelésekkel szeret­nénk megjelenni. — A megbeszélésig azonban még egy érdekesség történik színházunkban. Társulatunk igazgatója, Szöllősi Gyula, elő­reláthatólag e hónap végén Jugoszláviába utazik a novi- szádi színházi fesztivált meg­tekinteni. Igazgatónknak ez a küldetése is jó hatással lesz jövendő munkánkra, hiszen minden bizonnyal számtalan tapasztalattal, tanulsággal, új ötlettel gazdagodva tér vissza majd külföldi utazása után kö­rünkbe. — ger. EGRI VÖRÖS CSILLAG A nagy kék országút (szélesv.; EGRI BRÖDY A köpeny GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Mennyei pokol GYÖNGYÖSI PUSKIN Montparnasse 19. HATVANI KOSSUTH Kölyök HEVES Menekülés az árnyéktól pétervasara Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás 1960. MÁJUS 13., PÉNTEK 120 évvel ezelőtt, 1840. május 13-án született ALPHONSE DAUDET francia regényíró. Eredeti módon rajzolja szukebb ha­zái a, valamint a párizsi élet embertípusait. Az impresszionista áb­rázolás mesterműve a TARASCONI TARTARIN. Legtöbb regenye — melyek közül sok jelent meg magyarul —. ún. kulcsregeny. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban halt meg LOCZY LAJOS, magyar geológus, világhírű Azsia-kutató. ___ 30 évvel ezelőtt. 1930-ban halt meg FRIDTJOF NANSEN, nor­vég sarkkutató. 1888-ban először kelt át Grönländern. 1893—1896-ig az Északi Jeges-tengert hajózta be. 1918-tól kezdve haláláig a Nép­szövetség segélyezési munkálataiban vett részt, Nobel-bekedíjjal tüntették ki. Nansen 18061-ben született. : 115 évvel ezelőtt, 1845-ben született GABRIEL FAURÉ, francia zeneszerző; műveit (dalok, zongoradarabok, kamarazenei a tiszta­ság és stílusának hajlékonysága jellemzi. 95 évvel ezelőtt, 1865-ben nyílt meg az. ogyesszai egyetem. FILM: Montparnasse 19. FRANCIA—OLASZ FILM Modigliani, a híres francia festő életét dolgozza fel a film, főszerepében Gerard Philipe-pel. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház játssza májút 12-től 18-ig. A köpeny SZOVJET FILM Gogol világhírű novellájának szovjet filmváltozatát látjuk. A filmet az egri Bródy Filmszínház mutatja be május 13-tól 18-ig. ÉRDEKES a restaurátor munkája, már csak azért is, mert keveset tudunk róla, a köznapi embertől távoli a világ, amelyben él... Ha sokan nem is látták még, ám azt többen tudják, hogy az egri kórház ebédlőtermét mű­emléknek nyilvánították és ebben a teremben van az a nagyméretű olaj falfestmény, amelynek helyrehozásán fára­dozik Lakos Lajos, a Nem­zeti Múzeum Történelmi Kép­csarnokának restaurátora... Fenn áll a kettőslétra tete­jén, s a kis vattacsomóval a képet tisztogatja. Csak úgy próbaképpen. És közben mondja: — Igazán, nem is hittem vol­na, hogy ilyen élénk, pompás színeket takar a piszok... Valóban: a megtisztított folt üdén, pazarul tündököl. Azután lejött a létráról és az egyik hosszú asztal mellé ülünk, és akkor kezd csak munkájáról beszélni. Először erről a képről szól. Rámutat: — Ez tipikusain barokk, a XVIII. században divatos mó­don festették a falra. Hazánk­ban azonban ritka, nagy mére­te miatt. És különlegesség­számba megy azért is, mivel alig találni már hasonlót: fal­ra festett olajkép. Nagycsü­törtöki lábmosás a címe, s Lu­cas Hutter alkotása. Jónevű művész volt... Félbeszakítom: — Milyen állapotban van? — Viseli már a régebbi idők­ben történt beavatkozások Restaurátor dolgozik Egerben nyomait... És újabbak is akad­nak. A lényegesebb sérülések abból származnak, hogy ké­ménylyuk vezet a falban és a hő hatására megrepedezett, meg dekorációkat szegeztek rá... Tessék nézni! Felkel az asztaltól és néhány fokon a létrára lép: — Ez a szeg még mindig itt van. Jó erős lehet, majd le­szedi a vakolatot bizonyára, ha kiveszem... Nagy rozsdás szög. Talán kép lógott rajta. Vandál kezek mélyre verték a festmény kö­zepén, — Hogyan dolgozik a restau­rátor? CIGARETTÁRA gyújt, köz­ben nézem: ősz haja ellen­tétben van fiatalos arcvonásai­val. Egyáltalában, érdekes em­ber Lakos Lajos. Halk és meg­fontolt szavú... Érzem rajta: művészember. Ez valahogy su­gárzik róla. De hogy miből? Magam sem tudom... Külsején végeredményben semmi, ami erre utalna... És mégis. — Hogy mi a restaurátor munkája? — kérdez vissza előbb, s csak azután válaszol: — Mindig a konzerválás a legelső. Itt például végig kell kopogtatni a falat, és ahol üre­sen kong, oda .beszúrok húsz köbcentis fecskendőm injek­ciós tűjével, s ragasztót fecs­kendezek be... Ahol a vakolat akarna leválni, ott vasalni kell, persze ragasztóval, s csak ezután kerül sor a folytonos- sági hiányok megszüntetésére, lyukak betömésére, majd a tisztításra. Vegyszerekkel le­mosom a megsárgult lakkot és a rárakódott piszkot, hogy a színek a maguk eredetiségében ragyogjanak... A meleg barná­ból így lesz vörös, és a zöldes árnyalatból remek kék, vagy világos szürke... Eltűnik a sár­ga fátyol... Ha tiszta a kép, az eredeti színekhez képest kell retusálnom a festményt... — Különleges festékekkel, ugye? — Különleges és kitűnő fes­tékekkel, igen. — Külföldről kapja? Mosolyogva néz: — Nevetni fog... A Képző- művészeti Alan műhelyében készítik a festékeimet és jobb, mint a düsseldorfi, pedig an­nak világhíre van. Egyedül, de az egész világon egyedül, a Mussini-féle festék előzi meg... ÉRDEKESSÉGEKET kértem, olyanokat, amelyekkel mun­kája közben találkozott. Szin­te be sem fejeztem a kérdést, már bólintott, érdekesség, ó, az van, még sok is... — Mert a régi olajfestmé­nyek nagyon sok meglepetés­sel szolgálnak... — Pél — Ele.oraui, hogy r„c*>z vi szonyok «.ozr - volt a - ép ­megsötétült, semmi sem lát­szik belőle, sötét folt, sem­mi más, s nem tudni, mit is áb­rázol. Múltkor is kezembe ke­rült egy ilyen kép. Darab rongy, amelyen csak a kéz ta­pogat ki szintkülönbségeket. Hátán adománylevelet fedez­tem fel, amely szerint 1846-ban került a Nemzeti Múzeum bir­tokába és egy cigánygyereket ábrázol. A konzerválás után megtisztítottam és előtűnt a kép. Paál László műve, de egyéb értéke is van. Kíváncsian vártam: — Éspedig? — Kultúrhistőriai, a cigány­fiú ugyanis olyan hegedűt tart kezében, amely Európában is­meretlen. Különleges alakjá­nak eredetét most kutatják... — Ráfestéssel is találkozott már? — Hogyne. Legalul egy XVII. századi kép volt, felette pedig újabbak, minden évszá­zadból. A legalsó egyébként Nádasdi országbíró feleségéé. De nemcsak a régi képekkel vannak érdekes esetek. Az újak­kal is. Erdőt ábrázoló tájkép­ről a szakértők nem tudták megállapítani, hogy sok átfes­tés van-e rajta, vagy nagyrészt eredeti. Analitikai kvarclám­pa segítségével sikerült kiderí­teni az igazságot. Az átvilágí­táskor ki tűr.'’* 'melyik ——. deti és melyik a következő, ké­sőbbi festés,« — Mit kell tudnia a restau­rátornak? Meggyőző a hangja, szava, amikor mondja: — A nagy sokoldalúság, a színérzék a legfontosabb. És művésznek kell lennie, ne csak értékelje a képet, de bele is tudja élni magát az alkotó el­képzelésébe. Enélkül képtelen felfogni a mester színvilágát... És kicsit vegyésznek is kell lenni és fizikusnak. És művé­szettörténésznek, de nem ki­csit... A „szakma” teteje, ha valaki tökéletes hamisítást tud készíteni... A művészi etika ezt persze nem engedi, de a legjobban ezzel érzékeltethe­tem ... Olyan hamisítást kell tudni készíteni, amelyről egy­szerű optikai eszközökkel le- hetetlen megállapítani, hogy csak utánzat... ÉS MOST VÉGÜL még két érdekesség a restaurátorról. Egyik, hogy ő szerezte meg hazánkban először a restaurá­tori diplomát. A második pe­dig: — Félbe kell szakítanom a munkát, mert rövidesen hat hétre Olaszországba megyek tanulmányútra. Rómában, az ottani restaurátorok, a világ legjobb szakembereinek mun­káját szeretném tanulmányoz­ni. És a képekkel, a techniká­val is ismerkedem, hisz sok olyan képünk van, amelyek kerültek hoz­ántó István)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents