Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-08 / 108. szám
4 NÉPÖJSAG 1960, május 8., ***árnap timst Ax előírás szerint Sokszor elgondolkoztam már ezen a dolgon... Nézem az üzletben a mérleget, egyik oldalára ez van írva: súly. a másikra: teher... Ezek után ki kell jelenteni, szerintem a mérésekkel kapcsolatos reklamációknak semmi helye sincs. Megfigyeltem, hogy száz esetből, százszor a súly helyére súlyt tesznek, és az áru a teher megjelölésű serpenyőbe kerül. Kérem, az lehet, hogy az áru kövesebbre sikerül. mint kellene. Ez lehet. De. a serpenyőket sohasem cserélik össze, a mérés minden esetben az előírás szerint történik. —sss— — HIMNUSZ A BÉKÉRŐL címmel május 8-án, hétórai kezdettel a hatvani Művelődési Házbán irodalmi estet rendez a Népfront megyei Bizottságával közösen a Hatvani Irodalmi Színpad. Az esten Ady, Radnóti, Tyihonov és Brecht műveket adnak elő az Irodalmi Színpad tagjai. A műsort május 14-én Gyöngyösön ismétlik meg. — TAVALY 476 hold zöldárura kötött termelési szerződést a hatvani Járási Földművesszövetkezeti Központ. Az idén 1250 katasztrális hold zöldáru termését veszik át a termelőszövetkezetektől. — KORSZERŰSÍTETTÉK a mátrafüredi szakszervezeti üdülőket. A beutaltak örömére a füredi orvos szakszervezeti üdülőben már televíziós készülék is működik. — HATVANBAN' megbeszélést tartottak a zöldségárusítással foglalkozó boltosok és szakemberek részére. Megállapodtak abban, hogy a megrendeléseket idejében eljuttatják a Hatvani Földművesszövetkezethez, az üzletek nem elosztóként, hanem értékesítő kereskedőként fognak az idén dolgozni. — MEGJELENT a 32-es számú AKÖV vállalati híradójának első száma. A tízoldalas híradó érdekesen, színesen ismerteti a vállalat dolgozóit érintő híreket. — MÁJUS 10-ÉN újítási anké- tot rendeznek a Mátravidéki Erőműben. Egyidejűleg felavatják a műszakiak klubját. Üj otthont kapnak tehát a tanulni vágyó mérnökök, technikusok és a haladó szakmunkások. Ügy tervezik, hogy az új helyiségben gyakran összejönnek majd tapasztalatcserére és egymás segítésére. — HÍRADÓT adott ki az Állami Biztosító Heves megyei Igazgatósága a Heves megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti tagok részére a biztosítási és önsegélyező csoportok működéséről. — ORSZÁGOS állat- és kirakodó-vásárt tartanak Egerben 1960. május 9-én. Vészmentes helyről minden jószág felhajtható. A tavaszi vásárra minden bizonnyal sok terméket hoznak a környékről. — MÁJUSI MESÉK címmel vasárnap délelőtt fél 11 órakor filmvetítéssel egybekötött mesedélelőtt lesz az egri Megyei Művelődési Ház klubtermében. — 450 VAGON konzervet szállítanak külföldre az 1960— 61-es termelési évben a Hatvani Konzervgyárból a para- dicsom-konzerveken kívül. Az exporttervek kielégítése mellett jelentős mennyiségű konzervet szállítanak a hazai kereskedelem számára is. — AZ EGRI Dohánygyárba leszállították az öltöző és fürdő új ‘'elszerelésének első részletét; az öltöző szekrényeket. Az új szekrényeket á női fürdőben állítják fel és a most érkezett 70 szekrény után még további 3fl-at várnak. melyeknek leszállítására az év folyamé" kerül sor. — JÁRÁSI tüzoltóversenyt rendeznek a gyöngyösi járásban június 5-én. A Domoszlón megrendezésre kerülő versenyre az önkéntes tűzöl tócsavatok már á kora tavasszal megkezdték a felkészülést. Szorgalmas felkészülés folyik Gyöngyös- orOsziban. ahol a tűzoltók elhatározták. hómr az idén is mégézerzik a járás tűzoltó csapatai közön az első helyezést. Emlékezés Szék elv Bertalanra TÍZ ÉVVEL élte túl nagy festő kortórsát, Munkácsy t, történelmi tárgyú festészetünk egyik légjelentősebb egyénisége: Székely Bertalan. Amikor művészeink nagy része, külföldi példákat követett, azt akarták nemzeti viszonyainkra erőszakolni, akkor Székely, Munkácsyval együtt, azon fáradozott, hogy a nemzet múltját, sorsát ábrázolják. Székely nemzeti festő akart és tudott lenni. A nagy művész gyermekéveit a szomorú elnyomatás, a szabadságharcot lezáró önkény- uralmi időszakban élte. Saját családja sorsán érzi a kegyetlen megtorlás könyörtelenségeit. Apja — éppúgy, mint Munkácsyé — végigjárja az abszolutizmus börtöneit, s csak nehezen menekül a kivégzés elől. A véres terror időszakában a szellemi életet Bach csúszómászó titkosrendőrei és brutális cenzúrája elnémította. Legjobb költőink, festőink azonban megtalálták a módját annak, hogy ábrázolva népünk életét, megszólaltassák igazi érzéseit, vágyait, ébren- tartsák és élesszék a nemzeti öntudatot. A világosi katasztrófa után képzőművészetünk olyan eszmei tartalommal telítődött, mely népünk nemzeti elnyomás elleni hangulatát tükrözi. A „virrasztó” szerepét különös súllyal történelmi festészetünk vállalta, s nem utolsósorban Székely Bertalan. SZILÁRD, kemény akaratú emberről tanúskodik a 25 esztendős korában készült önarcképe. A dacos száj, komoly, határozott célt vizsgáló szemek, s a szinte megdöbbentő egyszerűség, rendíthetetlen helytállást és elhatározást rejt magában. Még ugyanebben az évben, 1860-ban készíti el nagy törté- nelmi képét, a II. Lajos holttestének megtalálásá-t. A kép témája a mohácsi katasztrófa, mondanivalója azonban: a 49- es tragédia. A képről áradó nyomasztó hangulatot jól kifejezi a kietlen táj, az erőtlen, őszi napsugár, az ólomszürke ég. Fokozza drámaiságát az egy évvel később készült Do- bozy és hitvese festményén, mely a hitvesi szeretetet és az önfeláldozó hazaszeretet megrendítő példáját tárja elénk. Mellőz a festő minden felesleges ecsetvonást, minden cicomát. Festőisége drámaian szűkszavú, mégis nagyon sokatmondó. Az 1866-ban alkotott Mohácsi ütközettel is csatlakozott népünk szabadságvágyát megszólaltató költők — Vörösmarty, Arany, Vajda —, festők Madarász — sorába. Nem részletez itt sem a művész. Csak annyit ad, amennyi a mondanivaló megértéséhez szükséges. Nem a részletes csatajelenet itt a fontos, hanem a dermesztő vereség ábrázolása. A magyar függetlenség sárba tiprását érzékeltetik az iszapba, patakba süllyedt lovasok, halottak. A SZABADSÁGESZME minél művészibb kifejezése érdekében hosszas előtanulmány vezette be nagyszerű csataképét, az Egri nők címűt is. Asz- szonyok és férfiak — Karthágó védelmére emlékeztető hősiességgel — vállvetve harcolnak Dobó vezetésével, szabadságuk védelméért. És ez az önfeláldozó harci jelenet fogalommá, szimbólummá vált a magyar köztudatban, s lelket öntött népünkbe az elnyomatás keserves éveiben. A forradalmi kort kompromisszummal lezáró kiegyezés 1867-ben azonban az önkényuralmi rendszernek is pontot tett végére. Létrejött az egyezség a magyar és osztrák uralkodó osztályok között, s ezzel úgy gondolták e társadalmi osztályok, hogy minden rendeződött, jobbra fordult. A bánatot derű váltsa fel! — hangzott el a kötelező erővel bíró utasítás. Tehát, mikor Székely Koronázás, Eskü, Kardvágás, Aranysarkantyús vitézek avatása című képei születtek, nem Deák-pártiságáról tanúskodnak, csupán a kényszerűségről. Alkotó munkásságának ebben a szakaszában sem vált hatalomdicsőítővé. Olyan területen talált menedéket Székely, melynek kevesebb volt ugyan politikai mondanivalója, de önmagát megtagadóvá sem tette. Portrékat fest (Eötvös. Deák) — illusztrációt készít Eötvös, Petőfi költeményeihez, stb. 1870-ben azonban ismét felülkerekedik benne dacos akarata, s megfesti V. László és Ciliéi című festményét. Ha kora politikai helyzetét nem ábrázolhatta, legalább a múlt kritikájával tartott tükröt az uralkodóosztály elé. A következő években hangja ismét csendesebbé válik. E korszaknak legsikeresebb alkotása az élénk színekben gazdag imp- resszionisztikus folthatásokat mutató Táncosnő című festménye. Az 1875-ben készült Thököly menekülése című kompozícióján ismét megtalálja drámai hangját. A nagysikerű képen Thököly osztrákokkal való szembeszállásában az egész nemzet ellenállását kell látnunk. * A festő lángoló hazaszeretete, a néptömegek izzó hangulata sűrűsödött az 1879-ben készült Zrínyi kirohanása című nagyszerű remekművében. A 80-as évektől kénytelen felhagyni ilyen témájú alkotásaival és a sgrafitto- és freskófestészet terén született alapos, megfontolt szerkesztésű alkotásait az Operaház, a budai Mátyás templom, a pécsi székesegyház őrzik. Nagyon sok kivitelezetten terve igen nagy festői tehetségről tanúskodik. Ilyen például a Csodaszarvas regéjéhez készített vázlatsorozata (1900—1902 között). Székely Bertalan tudatos festő volt. Művészetének minden összetevőjét, elemét mérlegelte, ezért válhatott jó pedagógussá is. 1871-ben az országos Minta-rajziskola tanára lett, majd 1903-tól igazgatója. Pedagógiai munkásságával hozzájárult a művészeti nevelés fejlesztéséhez. Világosan látja, hogy a művészetnek nemcsak gyönyörködtető feladata van, hanem fontos eszmei hivatása is. Művészi öntudattal hirdette: „Ha a jobb el is nyomatik egyelőre, de meg nem semmisíthető. Szerezzünk mentői több belátást szakmánkban a jóról. Dolgozzunk tovább!” AMIKOR Székely Bertalanra emlékezünk születésének 125. évfordulóján, emlékezzünk a művészi hivatásának tudatában levő, népét és a szabadságot nagyon szerető mesterre. Nagy Andomé, a TIT tagja EGRI VÖRÖS CSILLAG 8- án: Két év után 9- én: Szállnak a darvalc EGRI BRODY 8- án: Nincs előadás 9- én: A nagy Caruso GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 8—9-én: Az aranyvonat GYÖNGYÖSI PUSKIN 8—9-én: Egrenyíló ablak (szélesvásznú) HEVES 8- án: Vörös tinta 9- én: A tarkák ügye HATVANI KOSSUTH 8—9-én: A béke első napja PBTERVASARA 8- án: Egy dal száll a világ körül 9- én: Nincs előadás FÜZESABONY 8—9-én: Katonaszív inuxora Egerben délután 3 és este T ó: Anyósgenerilis (Bianco-bérle et> ! j I960. MÁJUS 8., VASARNAP 80 évvel ezelőtt, 1880-ban halt meg GUSTAVE FLAUBERT francia regényíró. Műveiben kifejezésre juttatta, hogy gyűlöli a burzsoáziát, mégis, egész munkássága pesszimista és szkeptikus jellegű. Leghíresebb regényei: Bováryné, Az érzelmek Iskolája, Salammbo. 40 évvel ezelőtt, 1920-ban született ŐSZ SZABÓ JANOS, a munkás- mozgalom mártírja. Börtön, meghurcoltatások után, mint a frontra küldött büntetőszázad tagja, szov jet hadifogságba jut. Partizánnak jelentkezik és a Szőnyl pártbizottság politikai megbízottja lesz. A Blikkben ereszkednek le ejtőernyővel, s a harcok folyamán partizánvadászok kezébe kerül. 1944 végén Sopronkőhidán kivégzlk. 1921-ben alakult meg a Román Kommunista Párt; Nemzetközt Vöröskereszt Nap. A Német, Demokratikus Köztársaság felszabadulási ünnepe. 1835-ben született SZÉKELY BERTALAN festőművész. 1960. MÁJUS 9., HÉTFŐ 1945. A szovjethadsereg felszabadította Csehszlováktáti A győzelem ünnepe. 1805-ben halt meg F. SCHILLER, német költői A világ legnagyobb mutató nélküli órája PRAGA: HRADZSIN A minap szerelték fel a zürichi főpályaudvar közelében egy ház homlokzatára, körülbelül 12 méter magasságban a világ legnagyobb mutató nélküli óráját. Az óra 2,40 méter széles és 1,30 méter magas négyzetben megjelenő számokkal jelzi a pontos időt. Éjszaka neonfény világítja meg a számlapját. Naponta egy ecsetvonás Pierre Lafond, Párizsban élő 64 esztendős festő 25 éves korában kezdett festeni, s azóta mindössze három képpel készült el. Még sohasem tért el attól az elvétől, hogy naponta mindössze egyetlen ecsetvonást tesz festményén. Arra a kérdésre, hogy miből tartja fenn magát, elégedetten válaszolta: „Feleségem még sohasem volt munka nélkül”. Egy fiatal színjátszó csoportról Az egri Megyei Művelődési Házban a Gárdonyi Géza Gimnáziummal közösen az elmúlt év októberében új szín játszó csoport alakult 16 taggal. Az együttes megalakulása után hozzá is fogott Hans Pfeiffer:Lampionok ünnepe című háromfelvonásos színművének betanulásához. Az eltelt hat hónap alatt a szorgos tanulás eredménye nem is maradt el, mert első fellépésük sikerrel járt. Felkerestük az együttes vezetőjét, Pintér Dezsőt, a művelődési ház művészeti előadóját, s megkértük, beszéljen a színjátszó csoport terveiről. — Közvetlen az alakulás után sok problémánk volt, mivel nagyrészt egész kezdő színjátszókból kellett egy jó együttest összehozni. És hogy most már itt tartunk, bemutathattuk a darabot, ez részben köe.oooooo^ooQ^x)ooooooo<x)oooooooooooooooooooooooooooooooooooQCoaűQüüvoooqoe3oooooeocooooocoooooeecooooooooocoooceoeoooooocooQcoooooooooocioooooooooooooooooooooQoooooocc szönhető Horváth Árpádnak is, a Gárdonyi Géza Színház rendezőjének, aki egyben a mi együttesünk műsorát is rendezte. Terveink? Mivel ennek a csoportnak a célja a kísérleti darabok betanulása, jól bevált módszerek átadása a megyei színjátszó csoportnak, szeretnénk egy egységes, jó kollektívát létehozni. Van utánpótlás? — Igen. Különösen a diákok körében, a gimnáziumban nagy az érdeklődés, akik nap mint nap felkeresnek bennünket, hogy belépjenek a színjátszó csoportba. Hol adják még elő az első színdarabjukat? — Az egri bemutatkozás után Erdőtelken, Hevesen, Ostoroson, Füzesabonyban és Felsőtárkányban lépünk még fel. A további tervekről néhány szót. Van egy mese arról a fiúról, aki kitépi anyja szívét, hogy elvigye a gőgös lánynak, s amikor kezében a dobogó, vérző szívvel rohan az úton, megbotlik. A szív megszólal: nem ütötted meg magad fiam? Van egy történet arról, hogy süllyed egy óceánjáró hajó, s a fulladt, görcsbemerevüH holtak közt egy anya, mintha az életnek mutatna be áldozatot, úgy tartja két kezével a halálban is magasba csecsemőjét: hogy később, csak egy pillanattal később érje el őt is a víz halála. Sok ilyen történet van. Amit most elmondok az egyszerűbb, kis mindennapi történet, nincs benne semmi a népi balladák sötét komorságából, a pusztító tragédiák torkot fojtogató sós könnyeiből. Szó szerint mindennapi történet, s ha megtisztelnek azzal, hogy elolvassák, talán még egy kicsit csodálkoznak is: mi van ebben érdekes? Az én anyám is ilyen, én is ilyen vagyok. De hisz éppen ez a csodálatos a történetben! A gyereknek vér kell. Mindennap. Az anyja vére, amelyet a puha JKLnÁMmcufd történet kis koponyán keresztül adagoltak a vézna, életért hörgő, két arasznyi testbe. Adott volna az apa is, de furcsa titkokat hord magában a vörös vér, sejtjei nem hajlandók társulni bármilyen csoporttal. Adott hát az anya, mindennap, reggel, hogy karján mint apró méh- szúrások serege, úgy sorakoztak a vörös pontok, a tű helyei. Hosszú hetekig táplálta testén kívül szakadt magzatát, amelyet vérben, kínban hozott a világra, s akit vér és kin között figyelt rémülettől kerekedő szemmel: marad-e, vagy csak emlék lesz belőle. Hónapokig, befelé leső szemmel hallgatta, figyelte, szinte látta az élet új bíhih> ját, mely érett testében sarjadt. S most a bimbó nem akar virágba szökkenni, sápadt színén a halál botladozott, hogy megvesse lábát. Aztán a halál köpenyének sárga színe lassan húzódni kezdett lefelé az öklömnyi arcról, mint hideg tender habjai az arany fövenyről: mind hátrább és hátrább. Az élet megvetette, sziklaszilárdan megvetette lábát a csecsemő testében, s az élet épületet az anyai vér betonozta össze. Az évek gyorsan iramlanak. Az egykori újszülött iskolássá nőtt. Minek arról beszélni, hogy nemcsak gyorsak voltak ezek az esztendők, de mindig hordoztak méhükben új meg új riadt izgalmat a gyerekért, tudja ezt mindenki, aki több karaj kenyeret szel kettőnél. Aztán elmúltak az iskola évei is, s az anya már felnézett fiára, ki nagyobbra nőit, mint egykor lányálmai lovagja és kinek régi csörgőjét szemérmes szégyenkezéssel még mindig őrzi a szekrény mélyén: majd az unokának adja. Játsszon vele, az apjáé volt. Egy este, amikor már nemcsak az idő járt öregre, de az egykor fiatal szem mélyén is alkonyodon már az élei napja, csendben beszélgették, anyja és fia. A szót lassan váltották, inkább csak a fiú beszélt, álmodozva, tervezgetve a holnapot, amely megnyitotta előtte széles kapuját, amelyen át csak ö léphetett könnyedén, hogy messze jusson ... —.. .látod, anyu, így tervez ma az ember ... Hát nem nagyszerű, mondd? — De igen kisfiam, igazán nagyszerű — bólintott az anya és egy pillanatra megrebbent a keze, mint apró madárka, hogy megsimc- gassa f iát. Mégis pihent tovább a kéz: felnőtt férfit nem illik mar anyának simogatni. — Azért úgy elgondolom, nem lehetett köny- nyű dolgod neked az életben... Ma sem könnyű felnevelni egy gyereket, igaz? — Nem, könnyű éppen nem volt, de igazad van, gyereket nevelni, az mindig nehéz dolog .. 1 Néha nagyon, nagyon nehéz — tette hozzá elgondolkodva. — Engem is olyan nagyon, nagyon nehéz volt felnevelned ? Bár én azt hiszem, hogy én nem sok gondot okoztam neked anyu ... Egy pillanatnyi csend telepedett a szobára, mintha az anya valami régi, régi dolgon törné a fejét, vagy mintha eszébe jutott volna valami, amiről talán szólni is kellene, jól esne beszélni róla, de aztán csendesen elmosolyodott: — Igazad van fiam. te nem sok gondot okoztál nekem... — Na látod, — lelkesedett fel a fiú. — Akkor te igazán nem pa- naszkohatsz, végeredményben is különösebb baj nélkül neveltél fel ... Ezt szeretném én is magamnak... De hova mész anyu? — Csak ... csak a konyhába, jövök rögtön — és ment a szekrényhez, kicsit kézbevenni, kicsit, de egész halkan megcsörgetni az arasznyi játékot. Ha behunyja a szemét, mindenre visszaemlékszik, még karján is érzi a tű fájdalmas szúrását ... És ilyenkor nagyon boldog! Van egy mese arról a fiúról, aki kitépi az anyja szívét... Van egy történet arról, hogy elsüllyedt egy óceánjáró hajó... _ Ez egyszerűbb történet volt. Mindennapos. És ez a csodálatos benne. Gyurkó Géza — Vannak még olyan terveink is, hogy háromfelvoná- sosakon kívül rövid, egyfelvo- násos jeleneteket betanulunk, amit egy-két órás műsorban szeretnénk majd előadni. Az alig féléves színjátszó csoport a nehezén már túl van. Most már csak az a feladat, hogy a kollektívájukat erősítsék, neveljenek ki jó színjátszókat, akikkel bármilyen komoly és nehéz színdarab betanulására is vállalkozhatnak. A siker bizonyára a jövőben sem marad el. Fogyókúrás propaganda a tejnek Jeruzsálem egyik legnagyobb szállodájában öt fiatalasszony vállalkozott, hogy az izraeli tejforgalmi központ költségére bebizonyítják, miszerint a tej a legjobb fogyókúra. A tejforgalmi központ ugyanis attól fél, hogy az ország tejtermékeit nem tudja elhelyezni a piacon, ha a fogyasztókat — különösen a nőket — nem sikerül meggyőzni arról, hogy a tej egyáltalán nem hizlal. Az öt vállalkozó szellemű hölgy, akiket 200 jelentkező közül választottak ki, a sajtó és a rádió állandó ellenőrzése mellett, szinte kizárólag tejjel táplálkozik \ sben naponta mérik • ■ tkat és ezzel akarjál b!zo;> tani. hogy nincs a te nél lob', és egészségesebb ■ ókul .
