Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

1960. május 8., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Takarékossági őrjáraton Az anyagtakarékosságért versenyeznek Recsken Segítik az állami gazdaságok a szövetkezeteket Az állami gazdaságok kerté­szetei a korai szabadföldi ter­' Verseny folyik megyénk üzemeiben. Versengenek egy­mással a brigádok, s verseny folyik minden dolgozó között is. Ez a verseny, amely a kongresszus tiszteletére indult az üzemekben, s április 4-e tiszteletére tovább folytató­dott, most már a termelési ter­vek túlteljesítése mellett je­lentős teret ad az anyagtaka­rékosságnak is. A felajánlá­sokban azért már egyre több pont foglalkozik az anyag ta­karékos felhasználására való törekvéssel, az anyagnormák csökkentésével. Ebben a szellemben verse­nyeznek a Recski Ércbánya dolgozói is. A bánya 182 fős munkáslétszámából az ércelő­készítőnél 60, a műhelyben 53 és a külszíni fejtésnél 26 fő vesz részt a versenyben, az összlétszámnak több mint a 73 százaléka. A verseny itt, a bá­nyában sem ért véget felsza­badulásunk 15. évfordulóján, április 4-én, folyik tovább, va­lamennyien úgy határoztak, hogy éves versennyé fejlesztik, s már a versenyfelajánlásai­kat is ennek értelmében tették meg. Nézzük meg, milyen eredményeket értek el az első negyedév folyamán a bánya dolgozói. Szabó elvtárs, az ércbánya főmérnöke segít ebben. Egy külön dossziét vesz elő, — ab­ban tüntették fel a bányában folyó verseny adatait —, s ab­ból ismerteti az elért sikere­ket. — A legjelentősebb ered­ményt a végtermékként jelent­kező színportermelés te­rén értük el — mondja. — Az éves versenyvállalás kereté­ben elhatároztuk, hogy 70 ezer tonnával termelünk többet az éves tervnél. Az ércbánya va­lamennyi dolgozójának kiváló munkája nyomán az éves ver­senyvállalásból már az első negyedév folyamán jelentős mennyiséget „törlesztettünk”. A negyedéves „tervünkön felül 58,6 tonna színport termel­tünk. A másik jelentős válla­lásunk az éves termelési terv 298 ezer forinttal való túltelje­sítése. Erre a vállalásunkra alaposan rádupláztunk, 534 - ezer forinttal teljesítettük túl negyedéves termelési tervün­ket. A bánya vezetői a verseny­vállalás összesítésekor nagyon óvatosak voltak, nem merték a dolgozók merész vállalásait papírra rögzíteni, s most kény­telenek „menetközben” módo­sítani ezen. A 298 ezer forin­tos termelési érték túlteljesíté- si vállalás összegét, a lehetősé­geket alaposan mérlegelve 86ö ezer forintos értékre emelték. Ugyancsak az óvatos tervezés­re jellemző a költségszintcsök- kentésre tett vállalás. Az év folyamán 0,4 százalékos költ- ségszintcsökkentést vállaltak, s az éves verseny időtartama alatt megtakarítandó 108 ezei forintos érték helyett már az első negyedévben 120 ezer fo­rint értékű megtakarítást ér­tek el. Az első negyedév alatt elért megtakarítás 0,45 száza­lékos költségszintcsökkentést jelent. A bánya dolgozói 109 száza­lékra teljesítették negyedéves termelési tervüket. Kilenc szá­zalékkal túlteljesítették terme­lési tervüket, s ezzel jelentős terméstöbbletet adtak át a nép­gazdaságnak. Az első negyedévi eredmé­nyek kiválóak, a termelési terv teljesítése terén nincs problé­ma, valamennyi dolgozó ma­gáévá tette a versenyfelaján­lásokat, melyek főleg a ter­méstöbblet létrehozását irá­nyozták elő, tehát annál jelen­tősebb helyet foglalnak el az anyagtakarékosságra tett ver- senyvállalások pántjai, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy az anyagnormák feszítet­tebbek az elmúlt termelési évhez viszonyítva. A bányában felhasználásra kerülő őrlőgo­lyók, villamosenergia, bányafa és robbanóanyag lehetőséget ad mégis a további takarékos­ságra. A villamosenergia felhaszná­lás a legjelentősebb a bányá­ban. Az 1959-es év II. félévé­ben 70 ezer forintos villamos­energiát takarítottak meg, a jelenlegi állásról pontos adatot nem tud a főmérnök elvtárs mondani, mert a nehézipar­ban, így a Recski Ércbányá­ban is csak félévenként kerül kiértékelésre az anyagfehasz- nálás. Hozzávetőlegesen jelen­leg nem mutatkozik terven fe­lüli felhasználás, de a megta­karítás értéke minimális, őrlő- golyó felhasználásánál igye keznek a tervezett mennyiség­nél maradni, megtakarításra itt nem számíthatnak. A ne­hezen beszerzett bányafából 4—5 százalékos megtakarítást kívánnak elérni, melynek az értéke meghaladja a 10 ezer forintot. Egyedül a robbanó­anyag felhasználása terén mu­tatkozik többlet-felhasználás. A gyengébb robbanóképesség­re panaszkodnak, egy-egy si­keres robbantáshoz a terve­zettnél néhány dekával többet kell felhasználniok, s a néhány dekás többletfelhasználás he­tenként több kiló, havonként pedig jelentős mennyiségű többletfelhasználást eredmé­nyez. Az esetleges robbanóké­pesség csökkenése mellett a többletfelhasználásban szerepe van az új csoportvezető vájá­roknak is, akiknél a gyakor­latlanság, tapasztalatlanság eredményezhet normatúllépést. A robbanóanyag felhaszná­lásánál jelentkező többlet be­folyásolja ugyan az egész bá­nya anyagfelhasználási muta­tójának alakulását, de még­sem olyan jelentős, mert a ter­vezett összes anyagfelhaszná­lásnál alacsonyabb a tényleges anyagfelhasználás. A bányában az idősebbek, így a 22 fős szocialista brigád mellett a fiataloknak is jelen­tős feladatokat adtak az anyag­takarékosság terén. Az éves felajánlásból mintegy 100—120 ezer forintos anyagmegtakari- tás jut a bányában dolgozó fiatalokra, s ők elhatározták, nem vallanak szégyent! A fiatalok és az idősebbek összefogásával, jó munkájuk­kal válik lehetővé, hogy a terv növelésére tett vállalásaik mellett az anyagtakarékosság­ra tett kezdeményezéseiket is teljesíteni tudják. P. E. mesztés elősegítése érdekében több mint ötmillió paradicsom- és paprikapalántát adnak át a termelőszövetkezeteknek. Ezenkívül sokoldalúan segí­tik az új nagyüzemi kertésze­tek munkaszervezetének és termelési módszereinek kidol­gozását. Csaknem száz terme­lőszövetkezeti kertészetet láto­gatnak rendszeresen az állami gazdaságok legjobb szakembe­rei. Ez év tavaszán a konzerv­ipar és a SZŐVOSZ vezetőivel együtt a patronálás új módsze­rét honosította meg az állami gazdaságok főigazgatósága. A bodakajtori, a taksonyi, a klá- ramajori és a lajtahansági ál­lami gazdaságban megszervez­ték a termelőszövetkezeti ker­tészek rendszeres tapasztalat­csere-látogatását. A meghívott szövetkezeti kertészek a láto­gatást időről időre megismét­lik. Ily módon módjuk van megfigyelni a különböző mun­kafázisok szervezését. Ebben az esztendőben 250 termelő­szövetkezeti kertész tekintheti át a jól működő nagyüzeme­ket. (MTI) ...............1 'r-~ (F oto: Márkusz) Felhívás Heves megye ifjúságához! KISZISTÄK! FIATALOK! BARÁTAINK! Közeledik az aratás, népgazdaságunk szempontjából döntő jelentőségű munkafeladat. A társadalmi élet területén már eddig is sok esetben bebizonyítottátok erőtöket, munkában való helytállásoto­kat. Az ifjúság a szocializmusért-próbán 14 000 fiatal vett részt, több mint 200 000 teljesített munkaóra, 25 millió fo­rint megtakarítás igazolja a társadalmi munkában való helytállásotokat, amellyel elnyertétek Heves megye dolgo­zóinak elismerését és bizalmát. Most újabb nagy munkára hívunk benneteket. Kiszisták! Fiatalok! Barátaink! A mezőgazdaság szocialista átszervezése során kiala­kult termelőszövetkezeti gazdaságok jelenleg sok kispar- cellán elterülő gabona vetésterületei a gépesített munka mellett jelentős kézi munkát is igényelnek. Ehhez a munkához a parasztfiatalok, üzemek, hivata­lok. intézmények fiataljai az általuk patronált termelőszö­vetkezetekben, diákok a nyári szünidőben szüleik lakó­helyén kapcsolódjanak be és társadalmi munkában segítsék elő az aratási munkálatokat. Minden téren segítsétek elő az aratás időben történő befejezését! Alakítsatok aratóbrigádokat! Szervezzétek meg az aratópárokat és arassatok le arató- páronkét két hold gabonát! Parasztfiatalok! Üzemek, iskolák, intézmények, hivata­lok fiataljai! Arra hívunk fel benneteket, hogy vegyetek részt megyénk területén a 15 000 hold gabona learatására szervezett ifjúsági mozgalomban. A KISZ Megyei Bizottsága az aratásban legjobb ered­ményt elért KISZ-szervezeteket, aratóbrigádokat, illetve aratópárokat, az alábbiak szerint jutalmazza: 1. díj: Munkácsy televízió-készülék. 2. díj: Teljes labdarúgó-felszerelés. 3. díj: Lemez játszós rádió. 4. díj: 100 kötetes kis könyvtár. 5. díj: Teljes röplabda-felszerelés. A megye legjobb 20 aratópárját egyhetes jutalomüdü­lésre küldjük. Az értékelésnél az egy aratópárra eső leara­tott terület nagyságát vesszük figyelembe. Felhívjuk az üzemek, vállalatok, intézmények, iskolák igazgatóit, illetve vezetőit, a termelőszövetkezetek elnökeit, hogy segítsék elő a fiatalok munkáját, bocsássák rendelke­zésre az aratáshoz szükséges járműveket, a szükséges tech­nikai felszereléseket. Kérjük a pártszervezeteket, hogy támogassák a fiatalok mozgalmát. KISZ HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA Hegesztéstechnológiai ankétot rendez a Gépipari Tudományos Egyesület Egerben A múlt évben megalakult Gépipari Tudományos Egye­sület fennállása óta igen jelen­tősen munkálkodott azon, hogy az egri üzemekben mun­kaközben adódó problémákat helyesen megoldja és korszerű technológiákat vezessenek be. Az egyesület rendezésében igen komoly előadásokat hall­gattak a megjelentek egy-egy alkalomkor. A legközelebbi elő­adást május 11-én tartják a Gépipari Tudományos Egye­sület hegesztési szakosztályá­nak segítségével Egerben, a SZOT székház dísztermében. A kétnapos ankét szerdán .délelőtt 11 órakor kezdődik Dénes József, a Finomszerel- vénygyár igazgatójának, a he­lyi csoport elnökének megnyi­tó szavaival. „A hegesztés helyzete és fej­lődésének iránya az iparban” címmel első előadásként dr. Zorkóczy Béla gépészmérnök, Kossuth-díjas és Bánky Danát, emlékéremmel kitüntetett egyetemi tanár tudományos beszámolóját hallgathatják a megjelentek. A hozzászólások, vita és a kö­zös ebéd után Égető Sándor gépészmérnök, a Csepeli Elektródagyár hegesztéstech­nikai laboratóriumának munkatársa beszél a finom­lemez szerkezetek, vékonyfalú járműalkatrészek villamos ív­hegesztésének kérdéseiről. Az esti órákban városnézé­sen vesznek részt az ankét meghívottai és a SZOT szék­ház dísztermében rendezett díszvacsorán találkoznak. Az első este a Park Szálló termei­ben, jó idő esetén a Fagylalt- kertben Gépipari majálist rendeznek, ahol a Szilágyi Er­zsébet Leánygimnázium tanu­lói is szerepelnek humoros je­lenetekkel. A másnapi, csütörtöki prog­ram is értékes előadásokat ígér. A közös reggeli után á védőgázas hegesztés és egyéb kötésmódok alkalmazása acél- és alumínium szerkezeteknél .■liiiiaiiaiiiiiiiiliilMliilni!iini üiHaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiiiuiiaiiaiiaiiaiiaitaiiaiiaiiaiiaiiaiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiitiii [aiiiiiiiiaiiiiiaiiaiiiiiaiiaiiiiiaiiana laiiaiiaiiaiianaiiaiifiiiiiaiiiiiaiiaiiliiaiiiiiaiiaiiaiiiiiaiiiiiaiiaiiaiianaiia'iai aiiaiiaiiiiiiiiiiiaiiiiiaiia'iauaiiaiiaiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiaiia — Hát ez már tűrhetetlen, két hete leltároznak a Kis- ker-boltban. A gyerekeknek nem tudok venni egy ceruzát és füzetet, szappanért, cipő- pasztáért gyalogolhatunk a fa­luba, vagy utazhatunk Hatvan­ba. — Soh’se strapáid magad, Lőrinciben is leltározzák az egyik boltot, a másikban meg tegnap semmit sem kapott a gyerek. * — Valóban így lenne — kér­dezem az asszonyokat, mert ők a leghangosabbak az üzemben. Két teljes hétig leltároznának egy lakótelepi üzletet? Tudo­másom szerint a legrövidebb idő alatt be kell fejezni — ha szükséges, túlóráztatással is — ak ilyen leltározást, mert a vevők itt nem mehetnek a szomszédba, hiszen egyetlen bolt akad az egész lakótelepen. — Bizony, ez így igaz — erős- ködtek többen és ezzel megin­dult a panaszlavina. A reggeli műszak és a falu­siak felvásárolják a friss ke­nyeret, mi meg a pénteki ke­nyéren rágódunk hétfőig. Hete­kig nincs VIM és Hippó, szap­pant is legfeljebb kétfélét árul­nak. A textilboltban nem ka­punk gyermekholmit, úttörő­ingért és nyakkendőért való­sággal rimánkodtunk, mégis az utolsó percben Salgótarjánból, Asszony panaszok a Mátravidéki Erőműben és Pestről kellett hozatnunk. — Az hagyján, de mi van a húselosztásnál? Mert, tudja, 270 családnak hoznak árut, de ezerötszázan akarnak belőle vásárolni. Kevés és rossz zöld­árut kapunk. Győzték az asszonyok szóval, sokkal jobban, mint én a pa­naszok feljegyzését. Amikor egy pillanatra csend lett, zse­bembe csúsztattam a töltőtol­lat és elindultam a panaszok nyomán. — A Kisker-boltot végre ép­pen aznap nyitották ki. Az elő­ző boltvezetőt leváltották és alapos leltározást végeztek. Ez indokolt és helyes, de azt hi­szem, hogy két teljes hétig a világ legnagyobb áruházának leltározása sem tarthat. Ebben az esetben jogos volt a dolgo­zók panasza, elvárják, hogy többé ilyesmi ne ismétlődjék. A boltban három asszony vásárolt előttem. Vagy tízféle árut kértek, és mindent meg­kaptak. Én tudatosan mást ke­restem. Felvágottat, paprikát, teát, cipőpasztát, sőt még fog­vájót is adtak. A további pró­bavásárlásról pénzügyi keret hiányából lemondtam. A bolt­ba új üzletvezető került, Re­méljük, jobban szívén fogja viselni a telep lakóinak ügyét, mint elődje. A panaszkodó asz- szonyoknak ígérem, hogy más­kor is benézek ebbe az üzlet­be. De kérdezzük az illetéke­seket. miért kellett a rendőr­ségi őrizetbevételig várni a ko­rábbi boltvezető leváltásával? Gyűléseken, tanácsüléseken, szóban és írásban panaszkod­tak a dolgozók, Pestről is jöt­tek az ügy kivizsgálására, ígér­tek is fűt-fát, de az áruellátás ettől csak nem javult. A zöldséges bolt kicsi és kor­szerűtlen. Bezárt, mire odaér­tem, de az ajtón keresztül va­lóban szegényes árukészletet láttam. A hatvani földműves­szövetkezet szállította az árut tavaly óta és az FJK, valamint a szövetkezet vezetői elismer­ték, hogy Lőrinciben gyakori volt a szervezetlenség és az áruhiány. — Mit tesz az FJK a hibák felszámolására? — Éppen ma tartottunk a zöldségboltosok és a felvá­sárlók számára megbeszélést. Megvitattuk az áruellátást, fel­vásárlással és a megrendelé­sekkel kapcsolatos teendőket. Jelentősen javítani akarjuk a lakosság áruellátását. De az idén a lőrinci földművesszövet­kezet lakótelepi boltvezetője segíthet magán, hiszen a hely­beli Petőfi és a herédi Mátra­vidéki Tsz zöldáru szállítására szerződést kötött a MÉK-kel és tőlük közvetlenül is vásárolhat zöldárut az üzlet. A hatvani já­rás területén az elmúlt évi há­romszorosára, összesen 1250 holdra szerződtek a termelőszö­vetkezetek zöldárura. Remél­jük, hogy szerződésüknek ele­get is tesznek és a primőr árut is nekünk adják át. így az idén nem lesz fennakadás az erőmű, Petőfibánya és Selyp ellátásá­ban. Határozatot hoztunk, hogy addig idegenbe árut nem szál­lítunk, amíg a járás szükségle­tét ki nem elégítettük — fogad- koztak a földművesszövetkeze­tek vezetői. Az erőműben akadt, aki az üzemi konyhára, más a cuk­rászdára panaszkodott. De va­jon ki tudna több,száz ember részére úgy főzni, hogy min­denki elégedett legyen. Csütör­tökön paradicsomleves és ra­kottkrumpli volt a menü. Én a paradicsomlevest ugyan nem szeretem, de megettem és állí­tom, hogy jól készítették el. A rakottkrumpliban elegendő kolbászt találtam, tejfellel is nyakonöntötték, pedig nem „protekciós” adagot kaptam, mert a konyhán nem ismer­nek, ebédjegyemet a panaszo­sok fülehallatára telefonon rendelték meg számomra. Még egyet szeretnék elmon­dani. Valaki arról is panaszko­dott, hogy kevés a lakótelep garázsa. Az új autótulajdono­soknak ez máris problémát je­lent, de mi lesz jövőre? A Mátravidéki Erőműben hallott panaszok egy része jo­gos, annál is inkább, mert leg­többször nem tényleges áru­hiány, hanem nemtörődömség és szervezetlenség okozta. De az elmondottak azt is jelzik, hogy nagyon igényesek az otta­ni dolgozók. A munkások igé­nyessége biztató jel, mert iga­zolja, hogy nálunk nem lehet baj az életszínvonallal. Persze, hiba akad még bőven — né­ha nagyobbak, néha csak bosz- szantóak. — De az igényesség, a problémákkal szembeni megalkuvást nem ismerő kö­vetkezetes harc olyan lendítő­erő, amely feltétlenül sietteti fejlődésünket. Fazekas László leimmel Dr. Buray Zoltán gé­|pészmérnök, a műszaki tudo- imányok kandidátusa, a Fém- -ipari Kutató Intézet tudomá- |nyos munkatársa mondja el az |eddigi kutatások eredményét, a ^tapasztalatokat. | Magyart Ferenc, okleveles ^gépészmérnök, a GTE Lánged- |zési Munkabizottság vezetője* -A lángedzés alkalmazása a jár- |műiparban című előadását fhallhatják a jelenlevők. ' A kétnapos hegesztéstechno- |lógiai ankét Dénes József zár­szavával ér véget. A vendégek |meglátogatják a város egyik jüpari üzemét. I (—ács)-.Tejfeldolgozó üzemet | létesít a viszneki Béke Tsz | Viszneken az állattenyész­tésnek igen nagy múltja van, |s a termelőszövetkezeti község |dolgozói nemcsak tartani kí­vánják a régi színvonalat, ha­lnem fejleszteni is. Ezért hatá­rozták el, hogy a tejet ott |helyben dolgozzák fel: a tej- -színt értékesítik, a fölözött te­ljét pedig a sertéstenyésztés- -ben hasznosítják. * /

Next

/
Thumbnails
Contents