Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-08 / 108. szám
1960. május 8., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Takarékossági őrjáraton Az anyagtakarékosságért versenyeznek Recsken Segítik az állami gazdaságok a szövetkezeteket Az állami gazdaságok kertészetei a korai szabadföldi ter' Verseny folyik megyénk üzemeiben. Versengenek egymással a brigádok, s verseny folyik minden dolgozó között is. Ez a verseny, amely a kongresszus tiszteletére indult az üzemekben, s április 4-e tiszteletére tovább folytatódott, most már a termelési tervek túlteljesítése mellett jelentős teret ad az anyagtakarékosságnak is. A felajánlásokban azért már egyre több pont foglalkozik az anyag takarékos felhasználására való törekvéssel, az anyagnormák csökkentésével. Ebben a szellemben versenyeznek a Recski Ércbánya dolgozói is. A bánya 182 fős munkáslétszámából az ércelőkészítőnél 60, a műhelyben 53 és a külszíni fejtésnél 26 fő vesz részt a versenyben, az összlétszámnak több mint a 73 százaléka. A verseny itt, a bányában sem ért véget felszabadulásunk 15. évfordulóján, április 4-én, folyik tovább, valamennyien úgy határoztak, hogy éves versennyé fejlesztik, s már a versenyfelajánlásaikat is ennek értelmében tették meg. Nézzük meg, milyen eredményeket értek el az első negyedév folyamán a bánya dolgozói. Szabó elvtárs, az ércbánya főmérnöke segít ebben. Egy külön dossziét vesz elő, — abban tüntették fel a bányában folyó verseny adatait —, s abból ismerteti az elért sikereket. — A legjelentősebb eredményt a végtermékként jelentkező színportermelés terén értük el — mondja. — Az éves versenyvállalás keretében elhatároztuk, hogy 70 ezer tonnával termelünk többet az éves tervnél. Az ércbánya valamennyi dolgozójának kiváló munkája nyomán az éves versenyvállalásból már az első negyedév folyamán jelentős mennyiséget „törlesztettünk”. A negyedéves „tervünkön felül 58,6 tonna színport termeltünk. A másik jelentős vállalásunk az éves termelési terv 298 ezer forinttal való túlteljesítése. Erre a vállalásunkra alaposan rádupláztunk, 534 - ezer forinttal teljesítettük túl negyedéves termelési tervünket. A bánya vezetői a versenyvállalás összesítésekor nagyon óvatosak voltak, nem merték a dolgozók merész vállalásait papírra rögzíteni, s most kénytelenek „menetközben” módosítani ezen. A 298 ezer forintos termelési érték túlteljesíté- si vállalás összegét, a lehetőségeket alaposan mérlegelve 86ö ezer forintos értékre emelték. Ugyancsak az óvatos tervezésre jellemző a költségszintcsök- kentésre tett vállalás. Az év folyamán 0,4 százalékos költ- ségszintcsökkentést vállaltak, s az éves verseny időtartama alatt megtakarítandó 108 ezei forintos érték helyett már az első negyedévben 120 ezer forint értékű megtakarítást értek el. Az első negyedév alatt elért megtakarítás 0,45 százalékos költségszintcsökkentést jelent. A bánya dolgozói 109 százalékra teljesítették negyedéves termelési tervüket. Kilenc százalékkal túlteljesítették termelési tervüket, s ezzel jelentős terméstöbbletet adtak át a népgazdaságnak. Az első negyedévi eredmények kiválóak, a termelési terv teljesítése terén nincs probléma, valamennyi dolgozó magáévá tette a versenyfelajánlásokat, melyek főleg a terméstöbblet létrehozását irányozták elő, tehát annál jelentősebb helyet foglalnak el az anyagtakarékosságra tett ver- senyvállalások pántjai, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy az anyagnormák feszítettebbek az elmúlt termelési évhez viszonyítva. A bányában felhasználásra kerülő őrlőgolyók, villamosenergia, bányafa és robbanóanyag lehetőséget ad mégis a további takarékosságra. A villamosenergia felhasználás a legjelentősebb a bányában. Az 1959-es év II. félévében 70 ezer forintos villamosenergiát takarítottak meg, a jelenlegi állásról pontos adatot nem tud a főmérnök elvtárs mondani, mert a nehéziparban, így a Recski Ércbányában is csak félévenként kerül kiértékelésre az anyagfehasz- nálás. Hozzávetőlegesen jelenleg nem mutatkozik terven felüli felhasználás, de a megtakarítás értéke minimális, őrlő- golyó felhasználásánál igye keznek a tervezett mennyiségnél maradni, megtakarításra itt nem számíthatnak. A nehezen beszerzett bányafából 4—5 százalékos megtakarítást kívánnak elérni, melynek az értéke meghaladja a 10 ezer forintot. Egyedül a robbanóanyag felhasználása terén mutatkozik többlet-felhasználás. A gyengébb robbanóképességre panaszkodnak, egy-egy sikeres robbantáshoz a tervezettnél néhány dekával többet kell felhasználniok, s a néhány dekás többletfelhasználás hetenként több kiló, havonként pedig jelentős mennyiségű többletfelhasználást eredményez. Az esetleges robbanóképesség csökkenése mellett a többletfelhasználásban szerepe van az új csoportvezető vájároknak is, akiknél a gyakorlatlanság, tapasztalatlanság eredményezhet normatúllépést. A robbanóanyag felhasználásánál jelentkező többlet befolyásolja ugyan az egész bánya anyagfelhasználási mutatójának alakulását, de mégsem olyan jelentős, mert a tervezett összes anyagfelhasználásnál alacsonyabb a tényleges anyagfelhasználás. A bányában az idősebbek, így a 22 fős szocialista brigád mellett a fiataloknak is jelentős feladatokat adtak az anyagtakarékosság terén. Az éves felajánlásból mintegy 100—120 ezer forintos anyagmegtakari- tás jut a bányában dolgozó fiatalokra, s ők elhatározták, nem vallanak szégyent! A fiatalok és az idősebbek összefogásával, jó munkájukkal válik lehetővé, hogy a terv növelésére tett vállalásaik mellett az anyagtakarékosságra tett kezdeményezéseiket is teljesíteni tudják. P. E. mesztés elősegítése érdekében több mint ötmillió paradicsom- és paprikapalántát adnak át a termelőszövetkezeteknek. Ezenkívül sokoldalúan segítik az új nagyüzemi kertészetek munkaszervezetének és termelési módszereinek kidolgozását. Csaknem száz termelőszövetkezeti kertészetet látogatnak rendszeresen az állami gazdaságok legjobb szakemberei. Ez év tavaszán a konzervipar és a SZŐVOSZ vezetőivel együtt a patronálás új módszerét honosította meg az állami gazdaságok főigazgatósága. A bodakajtori, a taksonyi, a klá- ramajori és a lajtahansági állami gazdaságban megszervezték a termelőszövetkezeti kertészek rendszeres tapasztalatcsere-látogatását. A meghívott szövetkezeti kertészek a látogatást időről időre megismétlik. Ily módon módjuk van megfigyelni a különböző munkafázisok szervezését. Ebben az esztendőben 250 termelőszövetkezeti kertész tekintheti át a jól működő nagyüzemeket. (MTI) ...............1 'r-~ (F oto: Márkusz) Felhívás Heves megye ifjúságához! KISZISTÄK! FIATALOK! BARÁTAINK! Közeledik az aratás, népgazdaságunk szempontjából döntő jelentőségű munkafeladat. A társadalmi élet területén már eddig is sok esetben bebizonyítottátok erőtöket, munkában való helytállásotokat. Az ifjúság a szocializmusért-próbán 14 000 fiatal vett részt, több mint 200 000 teljesített munkaóra, 25 millió forint megtakarítás igazolja a társadalmi munkában való helytállásotokat, amellyel elnyertétek Heves megye dolgozóinak elismerését és bizalmát. Most újabb nagy munkára hívunk benneteket. Kiszisták! Fiatalok! Barátaink! A mezőgazdaság szocialista átszervezése során kialakult termelőszövetkezeti gazdaságok jelenleg sok kispar- cellán elterülő gabona vetésterületei a gépesített munka mellett jelentős kézi munkát is igényelnek. Ehhez a munkához a parasztfiatalok, üzemek, hivatalok. intézmények fiataljai az általuk patronált termelőszövetkezetekben, diákok a nyári szünidőben szüleik lakóhelyén kapcsolódjanak be és társadalmi munkában segítsék elő az aratási munkálatokat. Minden téren segítsétek elő az aratás időben történő befejezését! Alakítsatok aratóbrigádokat! Szervezzétek meg az aratópárokat és arassatok le arató- páronkét két hold gabonát! Parasztfiatalok! Üzemek, iskolák, intézmények, hivatalok fiataljai! Arra hívunk fel benneteket, hogy vegyetek részt megyénk területén a 15 000 hold gabona learatására szervezett ifjúsági mozgalomban. A KISZ Megyei Bizottsága az aratásban legjobb eredményt elért KISZ-szervezeteket, aratóbrigádokat, illetve aratópárokat, az alábbiak szerint jutalmazza: 1. díj: Munkácsy televízió-készülék. 2. díj: Teljes labdarúgó-felszerelés. 3. díj: Lemez játszós rádió. 4. díj: 100 kötetes kis könyvtár. 5. díj: Teljes röplabda-felszerelés. A megye legjobb 20 aratópárját egyhetes jutalomüdülésre küldjük. Az értékelésnél az egy aratópárra eső learatott terület nagyságát vesszük figyelembe. Felhívjuk az üzemek, vállalatok, intézmények, iskolák igazgatóit, illetve vezetőit, a termelőszövetkezetek elnökeit, hogy segítsék elő a fiatalok munkáját, bocsássák rendelkezésre az aratáshoz szükséges járműveket, a szükséges technikai felszereléseket. Kérjük a pártszervezeteket, hogy támogassák a fiatalok mozgalmát. KISZ HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA Hegesztéstechnológiai ankétot rendez a Gépipari Tudományos Egyesület Egerben A múlt évben megalakult Gépipari Tudományos Egyesület fennállása óta igen jelentősen munkálkodott azon, hogy az egri üzemekben munkaközben adódó problémákat helyesen megoldja és korszerű technológiákat vezessenek be. Az egyesület rendezésében igen komoly előadásokat hallgattak a megjelentek egy-egy alkalomkor. A legközelebbi előadást május 11-én tartják a Gépipari Tudományos Egyesület hegesztési szakosztályának segítségével Egerben, a SZOT székház dísztermében. A kétnapos ankét szerdán .délelőtt 11 órakor kezdődik Dénes József, a Finomszerel- vénygyár igazgatójának, a helyi csoport elnökének megnyitó szavaival. „A hegesztés helyzete és fejlődésének iránya az iparban” címmel első előadásként dr. Zorkóczy Béla gépészmérnök, Kossuth-díjas és Bánky Danát, emlékéremmel kitüntetett egyetemi tanár tudományos beszámolóját hallgathatják a megjelentek. A hozzászólások, vita és a közös ebéd után Égető Sándor gépészmérnök, a Csepeli Elektródagyár hegesztéstechnikai laboratóriumának munkatársa beszél a finomlemez szerkezetek, vékonyfalú járműalkatrészek villamos ívhegesztésének kérdéseiről. Az esti órákban városnézésen vesznek részt az ankét meghívottai és a SZOT székház dísztermében rendezett díszvacsorán találkoznak. Az első este a Park Szálló termeiben, jó idő esetén a Fagylalt- kertben Gépipari majálist rendeznek, ahol a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium tanulói is szerepelnek humoros jelenetekkel. A másnapi, csütörtöki program is értékes előadásokat ígér. A közös reggeli után á védőgázas hegesztés és egyéb kötésmódok alkalmazása acél- és alumínium szerkezeteknél .■liiiiaiiaiiiiiiiiliilMliilni!iini üiHaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiiiuiiaiiaiiaiiaiiaitaiiaiiaiiaiiaiiaiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiitiii [aiiiiiiiiaiiiiiaiiaiiiiiaiiaiiiiiaiiana laiiaiiaiiaiianaiiaiifiiiiiaiiiiiaiiaiiliiaiiiiiaiiaiiaiiiiiaiiiiiaiiaiiaiianaiia'iai aiiaiiaiiiiiiiiiiiaiiiiiaiia'iauaiiaiiaiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiaiia — Hát ez már tűrhetetlen, két hete leltároznak a Kis- ker-boltban. A gyerekeknek nem tudok venni egy ceruzát és füzetet, szappanért, cipő- pasztáért gyalogolhatunk a faluba, vagy utazhatunk Hatvanba. — Soh’se strapáid magad, Lőrinciben is leltározzák az egyik boltot, a másikban meg tegnap semmit sem kapott a gyerek. * — Valóban így lenne — kérdezem az asszonyokat, mert ők a leghangosabbak az üzemben. Két teljes hétig leltároznának egy lakótelepi üzletet? Tudomásom szerint a legrövidebb idő alatt be kell fejezni — ha szükséges, túlóráztatással is — ak ilyen leltározást, mert a vevők itt nem mehetnek a szomszédba, hiszen egyetlen bolt akad az egész lakótelepen. — Bizony, ez így igaz — erős- ködtek többen és ezzel megindult a panaszlavina. A reggeli műszak és a falusiak felvásárolják a friss kenyeret, mi meg a pénteki kenyéren rágódunk hétfőig. Hetekig nincs VIM és Hippó, szappant is legfeljebb kétfélét árulnak. A textilboltban nem kapunk gyermekholmit, úttörőingért és nyakkendőért valósággal rimánkodtunk, mégis az utolsó percben Salgótarjánból, Asszony panaszok a Mátravidéki Erőműben és Pestről kellett hozatnunk. — Az hagyján, de mi van a húselosztásnál? Mert, tudja, 270 családnak hoznak árut, de ezerötszázan akarnak belőle vásárolni. Kevés és rossz zöldárut kapunk. Győzték az asszonyok szóval, sokkal jobban, mint én a panaszok feljegyzését. Amikor egy pillanatra csend lett, zsebembe csúsztattam a töltőtollat és elindultam a panaszok nyomán. — A Kisker-boltot végre éppen aznap nyitották ki. Az előző boltvezetőt leváltották és alapos leltározást végeztek. Ez indokolt és helyes, de azt hiszem, hogy két teljes hétig a világ legnagyobb áruházának leltározása sem tarthat. Ebben az esetben jogos volt a dolgozók panasza, elvárják, hogy többé ilyesmi ne ismétlődjék. A boltban három asszony vásárolt előttem. Vagy tízféle árut kértek, és mindent megkaptak. Én tudatosan mást kerestem. Felvágottat, paprikát, teát, cipőpasztát, sőt még fogvájót is adtak. A további próbavásárlásról pénzügyi keret hiányából lemondtam. A boltba új üzletvezető került, Reméljük, jobban szívén fogja viselni a telep lakóinak ügyét, mint elődje. A panaszkodó asz- szonyoknak ígérem, hogy máskor is benézek ebbe az üzletbe. De kérdezzük az illetékeseket. miért kellett a rendőrségi őrizetbevételig várni a korábbi boltvezető leváltásával? Gyűléseken, tanácsüléseken, szóban és írásban panaszkodtak a dolgozók, Pestről is jöttek az ügy kivizsgálására, ígértek is fűt-fát, de az áruellátás ettől csak nem javult. A zöldséges bolt kicsi és korszerűtlen. Bezárt, mire odaértem, de az ajtón keresztül valóban szegényes árukészletet láttam. A hatvani földművesszövetkezet szállította az árut tavaly óta és az FJK, valamint a szövetkezet vezetői elismerték, hogy Lőrinciben gyakori volt a szervezetlenség és az áruhiány. — Mit tesz az FJK a hibák felszámolására? — Éppen ma tartottunk a zöldségboltosok és a felvásárlók számára megbeszélést. Megvitattuk az áruellátást, felvásárlással és a megrendelésekkel kapcsolatos teendőket. Jelentősen javítani akarjuk a lakosság áruellátását. De az idén a lőrinci földművesszövetkezet lakótelepi boltvezetője segíthet magán, hiszen a helybeli Petőfi és a herédi Mátravidéki Tsz zöldáru szállítására szerződést kötött a MÉK-kel és tőlük közvetlenül is vásárolhat zöldárut az üzlet. A hatvani járás területén az elmúlt évi háromszorosára, összesen 1250 holdra szerződtek a termelőszövetkezetek zöldárura. Reméljük, hogy szerződésüknek eleget is tesznek és a primőr árut is nekünk adják át. így az idén nem lesz fennakadás az erőmű, Petőfibánya és Selyp ellátásában. Határozatot hoztunk, hogy addig idegenbe árut nem szállítunk, amíg a járás szükségletét ki nem elégítettük — fogad- koztak a földművesszövetkezetek vezetői. Az erőműben akadt, aki az üzemi konyhára, más a cukrászdára panaszkodott. De vajon ki tudna több,száz ember részére úgy főzni, hogy mindenki elégedett legyen. Csütörtökön paradicsomleves és rakottkrumpli volt a menü. Én a paradicsomlevest ugyan nem szeretem, de megettem és állítom, hogy jól készítették el. A rakottkrumpliban elegendő kolbászt találtam, tejfellel is nyakonöntötték, pedig nem „protekciós” adagot kaptam, mert a konyhán nem ismernek, ebédjegyemet a panaszosok fülehallatára telefonon rendelték meg számomra. Még egyet szeretnék elmondani. Valaki arról is panaszkodott, hogy kevés a lakótelep garázsa. Az új autótulajdonosoknak ez máris problémát jelent, de mi lesz jövőre? A Mátravidéki Erőműben hallott panaszok egy része jogos, annál is inkább, mert legtöbbször nem tényleges áruhiány, hanem nemtörődömség és szervezetlenség okozta. De az elmondottak azt is jelzik, hogy nagyon igényesek az ottani dolgozók. A munkások igényessége biztató jel, mert igazolja, hogy nálunk nem lehet baj az életszínvonallal. Persze, hiba akad még bőven — néha nagyobbak, néha csak bosz- szantóak. — De az igényesség, a problémákkal szembeni megalkuvást nem ismerő következetes harc olyan lendítőerő, amely feltétlenül sietteti fejlődésünket. Fazekas László leimmel Dr. Buray Zoltán gé|pészmérnök, a műszaki tudo- imányok kandidátusa, a Fém- -ipari Kutató Intézet tudomá- |nyos munkatársa mondja el az |eddigi kutatások eredményét, a ^tapasztalatokat. | Magyart Ferenc, okleveles ^gépészmérnök, a GTE Lánged- |zési Munkabizottság vezetője* -A lángedzés alkalmazása a jár- |műiparban című előadását fhallhatják a jelenlevők. ' A kétnapos hegesztéstechno- |lógiai ankét Dénes József zárszavával ér véget. A vendégek |meglátogatják a város egyik jüpari üzemét. I (—ács)-.Tejfeldolgozó üzemet | létesít a viszneki Béke Tsz | Viszneken az állattenyésztésnek igen nagy múltja van, |s a termelőszövetkezeti község |dolgozói nemcsak tartani kívánják a régi színvonalat, halnem fejleszteni is. Ezért határozták el, hogy a tejet ott |helyben dolgozzák fel: a tej- -színt értékesítik, a fölözött teljét pedig a sertéstenyésztés- -ben hasznosítják. * /
