Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

NÉPÚJSÁG 1960. május 4., szerda km síi Közeledik a találkozó időpontja, mind nagyobbak az előkészületek a palócnapra Öregek Az öregek gondja a mi gon­dunk is. Népi államunk a tőle telhető igyekezettel gondos­kodik öregjeinkről. Egy példa a sok közül. Az andornaktályai szociális otthon­ban április 30-án kedves ün­nepséget tartottak. Anyák nap­ját az öregek májusával egy­bekötve. Az egri járási nőta­nács rendezte a meleghangú ünnepséget, de ott voltak a já­rás üzemeinek, ipari intézmé­nyeinek képviselői is. Több mint hatvan asszony vett részt a kedves találkozón és sokak­nak talán még a könny is ki­csordult szeméből, amikor látta az öregek arcán az öröm, a boldogság csillogását. öregek, emberek. A mi nagy családunknak tagjai mindany- nyian és azt akarjuk, hogy velünk örüljenek, legyenek boldogok ők is. (Sz ... y) — BALLAGÁSI ünnepsé­get tart folyó hó 7-én, 11 órakor az egri Dobó István Általános Gimnázium. Ez al­kalomból az intézet 1956— 1960-ban iskolába járt tanu­lóit búcsúztatják. — AZ EGRI JÁRÁSI műve­lődési állandó bizottság a hét folyamán Felsőtárkányban ülé­sezik, ahol a Hámán Kató kul­turális seregszemle előkészü­leteit, valamint a politechnikai oktatás helyzetét vitatják meg. — KÖZEL EZER újság, folyóirat jár Felnémetre. A rádióelőt'izetők száma meg­haladja a 450-et. Csupán a Népszabadságból és a Nép­újságból közel 400-at járat­nak a község dolgozói. ~ EGERSZALÖK községben az idei esztendőben a község­fejlesztési alap jelentős részét a villanyhálózat bővítésére for­dítják. A hálózati bővítésre mintegy 250 000 forintot hasz­nálnak fel. — MEGINDULT a Mátra- vasút május elsején. Kivon­ták a forgalomból az eddig használt régi mozdonyt és új Diesel-gépet állítottak be a MÁV dolgozói. A menetrend szerinti járat percnyi pon­tossággal érkezik meg Gyön­gyösre, illetve Mátrafüredre. — EGERCSEHIBEN és Fel­sőtárkányban megkezdték egy- egy új négytantermes általá­nos iskola építésének munká­latait. Megtörtént az építővál­lalat felvonulása és már az alapozás munkáit végzik. — ÚJRAVÁLASZTOTTÁK a Hazafias Népfront-bizottsá­got Horton is. A szerdai vá­lasztógyűlésen megjelentek felszólalásaikban a községfej­lesztési tervek további segíté­se, s a népfront egyéb irányú munkájának támogatása mel­lett foglaltak állást. — EGERSZALÖK község dolgozói már ebben az évben kilenc házépítési engedélyt kértek az Egri Járási Tanács építési csoportjától. Az építők valamennyien termelőszövet­kezeti tagok és családi házai­kat a tsz építőbrigádja készíti el. I A PÉTER VÁSÁRI Járási Ta­nács művelődési csoportjának munkatársai tele vannak mun­kával. Nagy eseményre készül­nek a járásban, a május 22-én Parádfürdőn palócnap kereté­ben megrendezésre kerülő munkás-paraszt találkozóra. Az előkészületekről Pál Vendet elvtárs, a járás népművelési felügyelője beszél. — A palócnap megrendezé­sével — mondja — kettős célt akarunk elérni. Az egyik, a járás dolgozó parasztjainak és és az itt élő munkásoknak ta­lálkozója, a másik pedig ezen belül a palóchagyományok be­mutatása, a járás jellegének megfelelően. A nagy ünnep­ségre meghívtuk a járás üze­meinek dolgozóit, a Mátravi- déki Fémművek, a Mátrade- recskei Téglagyár, Parádi Üveggyár, az Istenmezeji Ben- tonitbánya, a Recski Ércbánya és a járásban levő két kőbá­nya munkásait, bányászait, de a nógrádi és borsodi medencé­ben dolgozó és itt élő munká­sokat is, például a Salgótarjá­ni Acélárugyárból, az Ózdi Kohászati Üzemekből, a Bor- sodnádasdi Lemezgyárból. A parasztságot minden községből a legjobbak képviselik majd a találkozón. Olyan emberek, akik már régebben, vagy csak a közelmúlt óta vesznek részt a termelőszövetkezetek mun­kájában, akik elmondják majd az üzemekben dolgozó munká­soknak, mit tettek eddig, s mit szándékoznak a jövőben tenni a munkás-paraszt szövetség erősítéséért. — A NAGYSZABÁSÚ talál­kozóra már az előzetes számí­tások szerint is mintegy tíz­ezer embert várunk. Éppen ezért, gondoskodtunk a lehető leggazdagabb programról, hogy mindenki megtalálhassa a maga számára a legmegfele­lőbb szórakozást. Ezzel kap­csolatban elsősorban szeretnék szólni arról a kiállításról, amit a palócnapon nyitnak meg Parádfürdőn. Ennek ke­retén belül, bemutatva a régi és mai palócság közötti kü­lönbséget, járásunk népe életé­nek öt fő területével foglalko­zunk. Fényképeken mutatjuk be a stílusos palócépítkezést, egy-egy fénykép alatt az épü­let műszaki leírását és külön­böző mintákon az errefelé használatos építőanyagokat. Második területként a lakbe­rendezésekkel foglalkozik a ki­állítás. Itt jellegzetes palóc­szekrényeket, székeket, lócá­kat, vetett ágyakat, faliképe­ket, tányérokat és ehhez ha­sonlókat láthatnak majd az ér­deklődők. Ezután következik a használati tárgyak, az evőesz­közök, tálak, villák, kanalak — amelyek nagy része fából készült —, vajköpülők, karikás ostorok, négylábú krumplinyo­mók bemutatása, majd a mun­kaeszközök, kocsik, faekék, fa­villák, kenderfeldogozó eszkö­zök, a bitó, tiló, gereben, gú­zsa j. motolla, eszváta és egy itt készült, s még használható fa­kerékpár kiállítása, ötödik­EGRI VÖRÖS CSILLAG Égrenyiló ablak (szélesvásznú) EGRI BRÖDY 105 százalékos alibi GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Francis GYÖNGYÖSI PUSKIN Szent Johanna (szélesvásznú) HATVANI KOSSUTH Az aranyvonat HEVES Még sötét a hajnal FÜZESABONY A bemutató elmarad PÉTERVÁSÁRA A nagy Caruso m ti »ora égerben délután 3 órakor: Anyósgenerális (Bródy-bérlet, középiskolás) Este 7 órakor: Anyósgenerális (Bianco-bérlet) Becsken este fél 8 órakor: Az aranyember ként a palóc népviseletet szán­dékozunk bemutatni. Itt férfi és női népviseletek láthatok majd, s érdekességként egy Mátraderecskén készült kézi szövésű habfehér kivarrott vő­legénying. A kiállításon két fafaragó művész, a recsk—há- romhányási Ostoroczki József és a váraszói Szekeres József munkáit is bemutatjuk. — A KIÁLLÍTÁS azonban csak egy a sok palócnapi prog­ram közül. A járásban már mindenütt javában készülnek a többi kulturális eseményre, amire a 22-i nagy napon a pa- rádfürdői gyermeküdülő sport­telepén a részvevők felvonulá­sa és nagygyűlése, vala­mint a kiállítás megnyitása után sor kerül. Ennek egyik magja a Hámán Kató felsza­badulási kulturális seregszem­lében részvevő legjobb művé­szeti csoportok, együttesek fel­lépése lesz. további érde­kességet viszont a palóchagyo­mányok felelevenítése adja. így előadásra kerülnek azok a Váraszón összegyűjtött palóc­versek, amelyek az itt élő em­berek öröméről, bújáról, min­dennapi munkájáról szólnak. Palócdalokat az ez alkalommal létrehozott járási központi vo­nósegyüttes, amely Tarnale- lesz, Pétervására, Recsk legjobb zenekaraiból áll és a 80—100 tagú járási énekkar, köztük Parádsasvár, Pétervására, Bükkszenterzsébet ad majd elő. Ugyancsak palócdalokal hallhatunk majd a két tároga- tóstól és két furulyástól is. Ügy terveztük, hogy a palóc­napra egy tizenöt tagú citera- zenekart is létrehozunk, ennek akadálya csupán az volt, hogy jelen pillanatban nem rendel­kezünk egyformán felhangol­ható hangszerekkel. Ehelyett viszont más érdekességként három népi együttes, a bodo- nyi, a recski és az istenmezeji készül a munkás-paraszt talál­kozóra, kizárólag helyi gyűjté­sű műsorral. Az ő műsorukon kívül népi gyermekjáték elő­adására is sor kerül a palóc­napon. — Természetesen a népi tán­cok kedvelőiről sem feledkez­tünk meg. A járás hat legjobb tánccsoportja tanul palöctán- cokat erre az alkalomra. Lesz tehát elegendő látnivaló, érde­kesség a munkás-paraszt talál­kozón, s ezek minden bizony­nyal megfelelő hangulatot is teremtenek majd a délután kezdődő, s reggelig tartó bál­hoz. A palócnapra egyébként gondosan megszervezzük a közlekedést és a vendéglátási is. A vendégek, érdeklődők százait majd autóbuszok szál­lítják a helyszínre, ételről, ital­ról pedig a földművesszövet­kezet vendéglátó részlege gonr doskodik. Számítottunk az esetleges rossz időre is, ezért úgy állapodtunk meg, hogy a palócnapot kedvezőtlen időjá­rás esetén a recski bányász művelődési házban, a környék legnagyobb ilyen célra felhasz­nálható épületében tartjuk meg. A JÁRÁS NÉPMŰVELÉSI felügyelője, Pál Vendel elv társ. befejezésként még elmondta, hogy a most megrendezésre kerülő palócnap minden bi­zonnyal szánts tapasztalatot és ötletet ad a jövőre nézve is. Az 1960-as esztendő után ugyanis most már rendszere­sen szeretnének minden eszten­dőben munkás-paraszt találko­zóval egybekötött palócnapot rendezni a pétervásári járás­ban. Erre vonatkozóan máris több elképzelésük van: a kö­vetkező találkozók tartalmas­ságának biztosítására különbö­ző pályázatokat hirdetnek meg majd a következőkben. Ezek között szerepel „A palócvidék XIX. és XX. századbeli gazda­sági tényezőiről” szóló érteke­zés, „A palóchumor a magyar irodalomban” című vitaanyag, „Palócság a magyar irodalom­ban” című irodalomtörténeti összefoglaló, s egy palóc daljá­ték megírása, amit már a kö­vetkező esztendőben szeretné­nek a munkás-paraszt találko­zó műsorára tűzni. Weidinger László A frrmr-L rr/orVrvmL 'kpc Ezen a héten, Han-ta Sok kecsketenyésztési főelőadó állí­tott be Fent-leng mandarinhoz, majd letört hangon adta elő kétségbeejtő bánatát. — Te tudod legjobban, nagy jó uram, ha valaki zengze- tes hangú, fennkölt ihletésű jelentéseket tud készítem, akkor az — én vagyok. Én, aki még a kecskerágott fák állapotáról is harminchárom oldalas beszámolót szoktam küldeni, s még­is, most azzal a megjegyzéssel kaptam vissza a jelentést, hogy az összeállítója egy csalamádén kérődző marha. Itt elcsuklik a derék hivatalnok hangjá, s szinte csengő hangon teszi fel a kérdést: — Ö, te bölcsek legbölcsebb mandarinja a Mennyei Bi­rodalomnak, aki mindentudója vagy az emberi gyarlóságok­nak, mondd meg nékem, mi az oka annak, hogy én ilyen szí­vet szomorító megjegyzést kaptam? Fent-leng mandarin elmosolyítaná magát, majd imigyen válaszola: — Ügy látszik, személyváltozás volt a főnökségeden és az új főnök nem kedveli a csalamádé-kérődzést Sokan szóvá tették már, hogy Pesten állandóan „átala­kítják” az üzleteket, az építő­munkások alig távoznak, újab­rx.QQtXX^OOOCWíQOOOOOOOOOOCOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCaOOO 30000000000000cxxx30000ao<xi0000000tyy*3anftn<ysrt<wywyywvyvy)rtftr^^ 1960. MÁJUS 4., SZERDA 2390 évvel ezelőtt, ie. 430-ban halt meg PHEIDIASZ, az egyik legjelentősebb görög szobrász.. Az athéni Akropolisz építkezé­sét vezette, ő alkotta az Akro­polisz és a Parthenon szobor- csoportjait. Kiemelkedő műve az Akropolisz Athéné szobra. Élete vége felé számkivetésre ítélték, itt alkotta az ókori vi­lág 7 csodája egyikétj Zeusz arany-elefántcsont ülőszobrát. Pheidiasz ie. 475-ben született. 135 évvel ezelőtt, 1825-ben szü­letett THOMAS HUXLEY angol természettudós. Darwin tanai­nak korai elismerője és köve­tője. A darwinizmus elméletét több népszerű írásában ismer­tette. meg UL1SSE ALDROVAND1 olasz természettudós. 1602-ben megjelent műve — amely a rovaro­kat teljes rendszerbe foglalta —. alapozta meg az antomológia (ro­vartan) tudományát. 305 évvel ezelőtt, 1655-ben született BARTOLOMEO CHRISTO- FORI olasz hangszerkészítő, aki az ún. „kalapácsos zongorát” fel­találta. RÉSZLET PHEIDIASZ: MÉLOSZI VÉNUSZ ClMC SZOBRÁBÓL 355 évvel ezelőtt, 1605-ben halt Az idegen nő Ó, áldott kisvá­ros, ahol mindenki ismer mindenkit, ha névről nem is, de arcról igen, s ahol egy átutazó idegent csalhatat- lanabbul felismer minden bennszü­lött, mint paraszt- ember búza között a kukoricái. Jó ez, rossz is ez. de né­ha nagyon tanulsá­gos is lehet. Idegen nő ül a cukrászdában. Ide­gen és csinos. — mindkettőt könnyű megállapítani an­nak, akinek érzéke van a széphez, s aki ismerős a kis­városban. Ilyenek pedig sokan, sőt fölösen is akadnak. Az idegen nő egykedvűen ül, az érthető okokból jobbára férfisze­mek kereszttüzé­ben. kavargatja mér régen kihűlt feketéjét, ezzel árulva el a jó meg­figyelőnek, hogy az egykedvűség csak a jó színészi mun­ka eredménye. Ele­gáns. Ezt is megál­lapítja mindenki. De ki lehet? Nem kirívó. finoman bánik a festékkel, ruhája színeivel, sőt még haja szí­nével is: természe­tes. — Kiránduló... Eljött Egerbe, § megy vissza a vo­nattal még az este — így az egyik kí­váncsi, mindjárt jelezve is ezzel, hogy sok értelme nincs a fáradság­nak. A nő megy és tálán nem is jön többet. — Okos vagy — replikázik a má­sik. — Azt én is tu­dom. hogy nem idevaló... Hosszú ujjal vannak... Le­het, hogy orvos... — ...vagy fod­rász. « Ugyan, ahhoz túlságosan sima a haja. A fodrászok azért sajátmaguk- nak izgalmasabb frizurát csinálnák. Már csak reklám­nak is — tiltakozik az iménti. — Az is lehel, hogy mérnök — vé­lekedik új elkép­zelésével a vita­partner. de nem sok sikerrel, mert gyorsan letorkol­ja a barátja. «=i Ugyan, ne be­szélj ostobaságot. A mérnökök sokat vannak a szabad­ban és az meglát­szik a bőrükön... Tudom, tudom, mit akarsz monda­ni... De ha valaki kutatómérnök len­ne. akkor sápadt volna a bőre az állandó laborató­riumi munkától... Világos, nem? így folyik a szó­párbaj. a találga­tás az idegen nő ügyéb , aki las­san kortyolgatja ki a kávét és fizetni készül. A felszol­gáló jön és szóba- clegyedik az ide­gen női vendéggel, látszik, hogy vala­honnan ismerik egymást. Az átutazó, is­meretlen nő ele­gánsan és könnye­dén kilibben a cukrászda füstkö­réből és a fények mögött eltűnik az utca forgatagában. A két férfinak sürgős fizetnivaló­ja támad. — Mondja mér, kedves kisasszony *=» kérdezik szinte egyszerre a felszol­gálót => maga is­meri azt hölgyei, aki ott ült e sarok­ban és az imént fi­zetett? A kisasszony egy pillanatig gondol­kodik. aztán bó­lint: — Ismerem, wem névről, csak tu­dom, hogy miskol­ci... — Hot dolgozik? — kérdik még min­dig kórusban. — Villamoskala­uz, ott ismerked­tem meg vele « villamoson. Diós­győrbe utazva... Korszerűbb üzletek Huszonnyolc éve ko­pogtat be mindennap a felnémetiek ajtaján Szarvas Sándor bácsi: a postás. Kék postás zubbonyát, oldalán fi­tyegő nagy bőrtáskáját a legkisebb gyerek is ismeri már a faluban, hiszen a mindennapos vendég egy kicsit hoz­zá is tartozik már a család életéhez, és mint Sándor bácsi mondja, ha valamilyen okból késik néhány percet, vagy egy fél­órát, akkor már így fo­gadják: — Nagyon vártuk már, Sándor bácsi! Hol késett ennyi ideig? — Mert, kérem, nem könnyű a postásélet — fűzi tovább a beszél­getést a felnémetiek Sándor bácsija. — Esőben, hóban, vi­harban menni kell, az­tán nincs ám se vasár­nap, se ünnep. Nem könnyű, de azért szép is a mi munkánk, mert ugye, teszem azt, ha az ember örömet szerez­het, akkor az egy ki­csit nekem magamnak cA (alti fió itÚAa is öröm. Igaz, a postás nemcsak örömet, de szomorúságot is hor­doz. Különösen a há­borúk idején, amikor magam is reszkető kéz­zel adtam oda az édes­anya, vagy a férjét ha- zasóvárgó asszony ke­zébe a szomorú halál­hírt. De azt mondják, mégiscsak több örö­met, boldogságot hoz a házhoz a postás, mint bánatot, aztán talán azért is szeretnek ben­nünket. És amikor Szarvas Sándor bácsit arról az időről kérdezgetem, amikor még fiatal, kez­dő postás volt, akkor kicsit elgondolkodva így válaszol: — Az első esztendő­ben 20 pengő volt a havi fizetésem. Nem volt se ruha, se kerék­pár. Magam’voltam le­vélkihordó a faluban, habár a munka, a ten­nivaló is sokkal keve­sebb volt, mint most. Mondom, iparkodó, jó­zan életű, megbízható embernek tartottak mindig nemcsak a fel- lebbvalóim, de a falu is, így aztán bizony már közel állok a har­minc éves szolgálathoz. — A munkám? Az akad bőven most is. Közel ezer újság, fo­lyóirat jár a faluba, aztán a napi levelek, csomagok, táviratok. Négy százhetven rádió van Felnémeten, azok előfizetési díjait be­szedni is a postás dől-, ga. Mostanában azon­ban már könnyebb a helyzetem, mert má- sodmagammal vagyok, segítséget is kaptam, így csak fele munka jut rám, mint annak előtte — Az előbb a fizeté- s n iránt érdeklődött a elvt'ir'-. Ezerhatszá- z<t kapok tisztán, az- u ín ruhát, kerékpárt is. A nyáron a Bala­ton mellé készülök üdülni, mert ha csak egy mód van rá, min­dig élek a lehetőség­gel. Tavalyelőtt Bala- tonfüreden nyaraltam, azelőtt Nógrádverőcén, majd azt megelőzően Keszthelyen. Hej, szép ám a Balaton! Mindig vágyom vissza oda, ezért kértem magam az idén is a szép ma­gyar tenger mellé. — A család? A csa­lád is jól megvan. Na­gyobb lányom tanító­nő, a középső admi­nisztrátor az üzemben, a legkisebb most megy közgazdasági techni­kumba, így az ősszel már kirepülnek a gye­rekek és kettecskén maradunk az assza rj- nyal. — Tudja, mindennel meg lennék én eléo ve, csak a szabadna , <ot kiadnák rendesen a vasárnap helyett. E. ugyan törvény, de azért tegye majd szó­vá maga is az újság­ban, hátha még ezt az egy óhajomat is telje­síti majd a felsőbb- ség... ^ No, de sietek, mert ... — kap táskájához Sándor bácsi, aztán a következő pillanatban már csak kék zubbo­nyát látom elvillanni az ablak alatt. Sándor bácsi távozá­sa után még néhány szót mondanak róla a tanácsnál. Ügy mond­ják, tanácstag is, tagja a Hazafias Népfront­nak és szorgalmasan eljár minden gyűlésre. Sándor bácsi nem mondta, de megtudtam azt is, hogy a felné­meti postás 1945 óta hű: égés, harcos tagja a Várinak és mindenkor, c tgnehezebb időkben nindig kiállt az igaz ügy mellett. Hát ilyen ember rvas Sándor. Ezért becsüli, tiszteli, szereti a. egész falu. Szalay István bak jönnek helyettük és az át* alakítás helyett a következő hónapban már korszerűsíte­nek. Reméljük, nem ilyen fo­lyamat indult meg megyénk­ben, hanem a valóban indokolt és ésszerű követelményeknek megfelelően történik egy s má3 az üzletsorokon. Megkezdték az egri Zalár Jó­zsef utcai Vas- és edénybolt át­alakítását, korszerűsítését. Ami­kor ezt meghallottuk, rögtön megkérdeztük a vállalat köz­pontját, hol árusítanak addig, amíg az új üzlet elkészül? Az átalakítás ideje alatt a játék­vásár helyén, a Sándor Imre utcában — válaszolták a KIS- KER-központban. A korszerű­sített áruda önkiszolgáló rend­szerű lesz, a vásárlók saját maguk választhatják ki a szük­séges árukat. Egerben, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat két vas- és edényboltjá­nál szakosítást hajtottak vég­re. így a Bajcsy-Zsilinszky ut­cai áruda általános vasárut, drótfonatot, szerárut, szerszá­mokat, vízvezetékszerelési cik­keket, mezőgazdasági kisgépe­ket és felszereléseket árusít. A másik üzletben, a Zalár József utcai boltban pedig ház­tartási zománc és alumínium edényeket, háztartási .'üsgépe- ket, tűzhelyet, kályha/ fonott kertibútort, háztartási faárut vásárolhat — reméljük az ed­diginél nagyobb választékban —, a fogyasztóközönség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents