Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

I960, május 4., szerda NÍPÜJSA6 s 4 jó remények esztendeje =- Meglátja, parlagon ma­radnak a földek ... Nem azért mondom, de higgye el, így lesz... Minek írjam a nevét, aki ezt jósolta, hisz ismervén, állítha­tóm, nem a rosszindulatú ka- jánság, mint inkább mindén újtól, minden forradalmi vál­tozástól tragédiát rettegő em­ber reszketése mondatta ezt vele. A szövetkezeti mozga­lomról volt szó, ő kezdte, a vá­rosi ember, aki a piacon túl alig- alig találkozott a mezőgazda­sággal, de újságolvasó ember lévén, már annak idején „meg­tanult” a sorok között és mö­gött olvásni. Parlagon maradnak a föl­dek. A végtelen búzatáblák helyén csalánt, vagy szamárkó- rót ringat a szél, ott, ahol a szőlőtőkék erdeje húzódott, a gaz növel egybefüggő tengert. Hát ez bizony valóban rettene­tes egy kép, kiválóan alkalmas arra, hogy kétségbeessen az, akinek borsódzik a háta min­den újtól, aki nagyon meg van elégedve azzal, ami van és ahogy van, sürgősen elfelejt­ve, hogy a mai „van”-tól ép­pen ilyen kétségbeesett képzel­géssel irtózott évekkel ezelőtt. Ne, legyünk azonban igazság­talanok, az efféle rémüldözés­ben megtalálható ama bizo­nyos érem, mindkét oldalával. Az egyik oldal a „rémület”, a másik, hogy a legkülönbözőbb társadalmi rétegű emberek is felismerték a mezőgazdaság problémája ügyében a közös ügyet. S ez nagyon jó dolog! Különben, nagy bizonygatás- ra, aligha van szükség a par­lagon maradt földek dolgában, elég, ha végigutazunk akár vo­nattal, akár autóbusszal a me­gyén, a gazdag, zöld vetések minden számadatnál többet és* jobban beszélnek. Ilyen ha­mar és lényegében ilyen jó munkával, alig-alig találkoz­tunk az elmúlt esztendőkben, mint éppen most, amikor egy egész megye látott — gyakor­latilag már mind — szövetke­zeti alapon az idei kenyér megtermeléséhez. Egyetlen példát csak erre a száz és ezer közül: 42 ezer hol­don fejtrágyáztak a termelő­szövetkezetek, a korábbi évek 10-12 ezer holdja helyett. Na és nem parlagon hagyott földek­re szórták- ki a-műtrágyát, azt: mondani sem kell. Nem ment könnyen a dolog. Aki azt meri állítani, hogy a szövetkezetek megszervezése után, azonmód mindenki hur­rázva vonult ki a földekre, most már szocialista módon gazdálkodni, az vagy nem mond igazat, vagy ott van baj, limit vállallak — teljesítették Felszabadulásunk 15. évfordu­lója tiszteletére indított szocia­lista munkaversenyt megyénk valamennyi üzeme éves ver­sennyé fejlesztette, s már vál­lalásaikat is ennek megfele­lően tették meg. Az első negyedéves verseny­vállalásaik teljesítésével kí­vánták az éves verseny válla­lás teljesítéséhez 1 iá biztosító-' kul szolgálni a Mátravidéki Fémművek dolgozói. Az üzem dolgozói vállalták, hogy a ne­gyedéves tervükön felül jelen­tős termeléstöbbletet érnek el. A vállalásaik értéke 746 ezer forintot jelentett a negyed­éves terven felül. Kerékpárláncból a vállalt mennyiségen felül 27 ezer mé­tert készítettek, teljesítették a cipőpaszta-doboz gyártásánál vállalt 1,5 millió darabos vál­lalásaikat is, a Berva-motorok számára készült láncból a vál­lalt 300 méter helyett 2000 mé­tert készítettek negyedéves tervükön felül. A Mátravidéki Fémművek dolgozói az első negyedéves tervükön felül vállalt termelés­többlet 746 ezer forintos érté­ke helyett 1378 000 forintos ter­meléstöbbletet hoztak létre. Kiváló eredményük folytán a negyedéves exporttervüket a vállalt rövidebb határidő előtt nyolc nappal teljesítették. Szakállas nő, mint banduvexér Egyiptomban zein Khattabb Ghazala Vólt a Béháira tarto­mány rettegett bandafőnöke. Társaival együtt sok gazdag egyiptomit elrabolt és óriási váltságdíjat követelt értük. Zeinnek eddig minden alka­lommal sikerült megmenekül­nie, de a múlt héten az egyipto­mi rendőrség munkája sikerrel járt: egész bandájával együtt elfogták. A vezért azonnal börtönbe vetették. A jól megtermett, szúrós tekintetű fickó, amikor felszólították, hogy a zuhanyo­zóban vetkőzzék le, zavarba jött. Elvörösödött, dadogott va­lamit és végül — sírváfakadt. S börtönorvosa általános meg­lepetésre megállapította, hogy Behaira réme — egy szakállas nő. Zein elmondotta, hógy 14 éves korában kezdett nőni a szakálla és minthogy az embe­rek gúnyolták érte, elhatár <z- ta, hogy bosszút áll rajtuk. Egy idejétmúlt rendelkezésről Az állami gazdaságok munkáját, pénzügyi gazdál­kodását szabályozó egyik ren­delet szerint, az állami gaz­daság évi jövedelmének 20 százalékát biztonsági alapra kell helyezni. A cél az, ha a gazdaság veszteséges lesz, ak­kor legyen miből pótolni ezt a hiányt. A Hevesi Állami Gazda­ságban, amely esztendők óta nyereségesen gazdálkodik, ez az összeg már meghaladta az ötmilliót, ötmillió forintjuk van, amelynek ezer helye lenne az egyre fejlődő gazda­ságban és még sincs, mert olyan alap, amihez nincs jo­ga hozzányúlni a gazdaság vezetőinek. Pedig kellene, na­gyon jövedelmező módon tudnák felhasználni beruhá­zásokra, amelyek mindegyike a gazdaság jövedelmének to­vábbi növelését szolgálná. A gazdaság vezetői, — és velük együtt több, ma már évek óta nyereségesen gaz­dálkodó állami gazdaság ve­zetői —■ úgy érzik, egy kissé idejét múlta ez a rendelke­zés. A gazdaság dolgozói évek óta igyekeznek nemcsak tel­jesíteni, hanem túl is teljesí­teni a termelési terveket, — tehát igyekeznek minden esztendőben jelentős nyere­séggel zárni az évet. Jó len­ne tehát módosítani ezt a rendelkezést, — amely még akkor született, amikor ajs állami gazdaságok túlnyomó többsége veszteséges volt **•» úgy módosítani, hogy a rend* szeresen nyereséggel záró álé lámi gazdaságok az eddig tar ­talékolt összeget beruházd* sokra felhasználhatnák. Igen sok segítséget jelente* ne ez, mert így módjukban állna a gazdaságoknak, hogy sürgős beruházásaikat már ebből az összegből valósít­hassák meg. Főleg az építke­zések okoznak nagy gondott az állati férőhelyek biztosítá­sa — amelyek a gazdaság évi bevételét csak tovább fokoz­nák. Jó lenne, ha az illetékes minisztériumban mérlegel­nék ezt a kérést és segítené­nek azon, hogy egy olyan rendszabály, amely annak idején bizonyára hasznos volt, de ma már elavult, mó­dosítva ismét csak a gazdasá­gok érdekeit szolgálja. — deák — Tovább folyik a verseny a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél MAR HÍRT ADTUNK AR­RÓL, hogy a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt bányászai a VII. kongresszus tiszteletére in­dított munkaversenyt tovább folytatják. Az elmúlt év végén nagyszerű eredmények szület­tek ennek a versenymozgalom­nak a nyomán. De a munka- verseny nem zárult le az el­múlt év végével, hanem folyik most is. Az egyes kiemelkedő évfordulók jelentik a verseny rövidebb szakaszait. Így pl. ha­zánk felszabadulásának 15. év­fordulója zárta le az első sza­kaszt. Milyen eredmények születtek ebben a verseny részben: ezt szeretnénk megtudni. A tröszt első negyedévi tei ét egészében és részletei­ben is teljesítette — közli ve­lünk Baják István igazgató elvtárs. Így az egy műszakra jutó teljesítményt 103,3 száza­lékra túlteljesítettük, míg a robbanóanyag felhasználásá­ban 2,8 százalékos, az áramfel­használásban 7,9 százalékos, a fajlagos hányada ..felhasználás­ban pedig 2,5 százalékos meg­0COOOOOOOOOOOOOOUOrXXX.UOuuOOOOOOOOOOO(XX3OOOOOOOOOOOOOQ0OOOOOOOOüUvvv. oOÜUOÜOOOOCKXKXXJOOOOOÜCXXXKKJOOOOGOOOOOCXJ X<»OOOCOOOOOOOOOOOOCOOGX^UVxjuUUOCkXiOÓOGOOOOOOOOOuc: < megtéríteniük, akiknek a hibá­jából keletkezett a veszteségj Végső soron sikerült az önkölt­séget 3.6 százalékkal csökken­teni tröszti szinten. — MILYEN A MUNKAFE­GYELEM a trösztön belül? — teszem fel a következő kérdést* — A tröszt és az egyes üze­mek között a munkaviszony nagyon egészségesen fejlődött Jellemző erre a megállapítá­somra — folytatja tovább a gondolatot Baják elvtárs —* hogy az üzemek nyíltan feltár­ják az előforduló hiányosságo­kat is. Ha javítani akarunk a hibákon, márpedig az a fel­tett szándékunk, akkor erre az őszinteségre szükség van* Dolgozóink munkafegyelme általában jó. Egyedül a mű­szaki középkádereink körében terjedt el a utóbbi időben az a „szokás”, hogy a legkisebb problémával is az üzemveze­tőséghez szaladnak. Vagy nem merik vállalni a felelősséget* vagy a felkészültségük hiá­nyos. Hogy szakmailag meg­állhassák helyüket műszaki középkádereink, a továbbkép­zést szorgalmazzuk. Itt kell szólnom még a megalakított társadalmi bíróságok tevé­kenységéről is. Működésükj különösen a társadalmi tulaj­don védelmében, nem kielégí­tő. Reméljük, hogy ezen a helyzeten rövidesen pozitív változás következik be. Vi­szont fiataljainkkal, kiszistá- inkkal, nagyon elégedettek va­gyunk. Jó munkát végeznek* vállalják a legnehezebb fel­adatokat, azokat jól oldják meg: igazi fiatalos lendülettel és lelkesedéssel végzik mun­kájukat. Befejezésül még a szocialis­ta brigádok versenymozgalmá­ról szeretnénk hallani. — A fejlődés ezen a terüle­ten megnyugtató — tájékoztat Baják elvtárs. — összesen 23 brigád versenyez 550 fővel a megtisztelő szocialista munka- brigád cím elnyeréséért. Külö­nösen jól irányítja a versenyt a szűcsi X-es akna. Biztosítják a verseny nyilvánosságát, a jó eredményt elért, dolgozókat pedig állandóan népszerűsítik. Az első negyedévre összesen 760 ezer forint megtakarítását vállaltak a bányászok, és az előzetes számítások azt igazol­ják, hogy ezt a vállalást sike­rült teljesíteniök. 1 Eddig tartott Baják István trösztigazgató tájékoztatója. Az elmondottak azt igazolják, hogy a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt vezetősége nemcsak az eredményeket hangoztatja, hanem elemző módon foglalkozik a hiányos­ságokkal is. A vezetésnek ezt a módszerét helyeseljük, illet­ve csak ezt a módszerét helye­seljük, hiszen a még jobb eredmények elérésének elen­gedhetetlen feltétele, hogy ne dugjuk a fejünket a homokba a tények elől, hiszen attól a tények még nem változnak meg. G. Molnár Peren* takarítást értünk el. Üzemré­szek szerint eléggé változóak az eredmények. Legjobban a Petőfi-altáró teljesítette a ka­lóriatervét, de jó eredményeket ért el a többi területen is. Ter­melési tervét azonban nem tel­jesítette. Bizonyos mértékig magyarázható ez a körülmény, hiszen az év elején frontátál­lásokra került sor, új pajzs- frontokat kellett megindítani, az így keletkező indulási ne­hézségek hátráltatták az első két hónapban a termelési terv- teljesítését, hogy ezek a nehéz­ségek leküzdhetők, bizonyítja az is, hogy az altáró március­ban már 103,1 százalékra telje­sítette termelési tervét. Végső fokon tehát az az igaz­ság, hogy a terv teljesítése és túlteljesítése ugyan tröszti szinten jó, de az egyes üzemek­nél néhány területen vannak még lemaradások. — Hogyan sikerült a gépi­munkákat fokozni? — érdeklő­döm tovább. — a gépesítés terüle­tén a pajzsbiztosítású front­fejtés növelése a legfőbb irány­zatunk. Nagyon sok fizikai «munkát tudunk ezzel a mód- íszerrel megtakarítani. A gépi Sjövesztés és rakodás területén gpedig a kaparóra való rárob- gbantást is alkalmazzuk, de se­gítenek még az F—4-es gépek Bis. összesen hét F—4-es jövesz- stőgép volt állandóan üzemben. oA többi javítás, illetve átállí- 8tás alatt áll. Sikeresen hasz­on áljuk egyes helyeken a Don­ghass-kom bajnokát is. Elégedet­tetek vagyunk a villamos repesz- Stési kísérletek eredményeivel, gamiket a Petőfi-altárón és a I gyöngyösi XII-es aknánál _vé­geztünk el. Ezek a gépesítési eredmények a múlt évi átlag­hoz képest 1 százalékos emel­kedést mutatnak. Külön meg kell említenem a rózsái IX-es akna teljesítményét, mert ott a vágathajtási tervet több mint 200 százalékra teljesítették a bányászok. A beszélgetés során megtu­dom még azt is, hogy a tröszt egyik legnagyobb gondja: nincs még diszpozíciója majd- jnem 50 ezer tonna szénre a {belkereskedelem részéről. Ez ípedig úgy hatmillió forint ter- gmelési érték-kiesést jelent. De saz anyaggazdálkodás területén lis kell még javíani a tervezés §és a megrendelés viszonyán. ^Előfordult már több esetben, «hogy a késve leadott megren- gdelést a „sürgős! azonnal!” ^megszorítással igyekeztek az «egyes szervek korrigálni. Mi- Bután a megrendelést nem elég «körültekintően végzik minden «esetben, elfekvő készletek ke- Bletkeztek. Sikerült azonban 400 íezer forint értékű elfekvő kész­ületet értékesíteni az első ne­gyedévben. Ennek a helytelen «gazdálkodásnak a megszünte- stése érdekében olyan rendelke- íkezest volt kénytelen a tröszt «igazgatósága kiadni, hogy az el- ofekvő készletekből keletkező ^veszteséget azoknak kell majd lésben 2,5 százaléka, egyéb munkakörben a tagság 4,2 szá­zaléka. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK termelési feladatának megoldása, és végrehajtása el­sősorban a termelőszövetkeze­ti tagság munkáján, összefo­gásán múlik. Ezért fontos fel­adat a helyes munkaszervezet kialakítása és a tagság közötti jó együttműködés biztosítása. Amelyik termelőszövetkezet­ben a munkaszervezet kialakí­tása helyesen történt, ott a munkálatok végzésében zökke­nők nincsenek. Ezt igazolják azon termelőszövetkezeteknek szervezeti és gazdasági ered­ményei, amelyek a helyes és megalapozott munkaszervezet kiépítésén keresztül évről évre kimagasló eredményeket érnek el. A jó munkaszervezet előse­gíti — sőt, egyik fontos előfel­tétele — a munkafegyelem megszilárdítását, illetve tovább­fejlődését is. A jó munkaszer­vezet kialakítása függ a brigád­vezetők és a munkacsapatveze­tők munkájától is. Jó irányító és szervező munkával biztosí­tani lehet a tagság munkavég­zésének idejét és helyét, már napokkal előre, a termelési feladatoknak megfelelően. A nagy termelőszövetkezeti veze­tési tapasztalattal rendelkező termelőszövetkezetekben mun­karendet dolgoztak ki mind az állattenyésztés, mind a növény- termelésben dolgozó tagok szá­mára (Folytatjuk.) Scheffer Géza. tsz-csoportvezető Heves megyei termelőszövetkezetek a szervezeti és gazdasági megerősödés útján még az elmúlt év őszén — fel­mérve a tsz-ek megyei adottsá­gait — kidolgozták azokat a legfontosabb termelési irány­elveket, amelynek keretei kö­zött már ebben az évben biz­tosíthatók a termelőszövetke­zetek jövedelmező gazdálkodá­sa. Az irányelvek ismeretében készültek el a termelőszövet­kezetek éves termelési tervei. A megye termelőszövetkeze­tei a nagyüzemi termelés meg­szervezésére rendezték, és ki­alakították munkaszervezeti egységeiket. A munkaszerveze­tek kialakításánál alkalmazták a hagyományos brigád- és munkacsapatok szervezeti for­máját. A 199 tsss- közül két tsz (tiszanánai Petőfi, atkári Űj Élet) önálló üzemegység-rend­szerben dolgozik. A megye te­rületén működő termelőszövet­kezetekben 386 növénytermelé­si, 184 állattenyésztési és 57 építő- és melléküzemi tevé­kenységet folytató brigádszer­vezet van. A brigádok általá­ban 6—8 munkacsapattal 60— 80 főből állanak. A nagy inten­zív kultúrákkal, szőlővel, gyü­mölcsössel, kertészettel rendel­kező termelőszövetkezetekben a növénytermelési brigádon be­lül, speciális brigádokat hoztak létre a szőlő és kertészeti mun­kák végrehajtására. A terme­lőszövetkezetek gazdasági hely - zetét mutatja a tagság munka- szervezetének megoszlása, az egyes termelési ágak között. A növénytermelésben dolgozik a tagság 83 százaléka, állatte­nyésztésben 8,1 százaléka, épí­tési és segédüzemben 2,2 szá­zaléka, vezetésben és könyve­fólytató kisüzemekből — sok gazdasági és szervező munkát, hozzáértést követel meg. Sab­lont nem lehet alkalmazni, mi­vel minden gazdaság közgazda- sági viszonyai mások. Ennek ellenére a mezőgazdasági üze­mek is rendelkeznek úgyneve­zett közös törvényszerű téte­lekkel, amelyek minden üzem számára kötelező erővel bír­nak. (Pl. növénytermelés és ál­lattenyésztés összhangjának biztosítása, növénytermelésen belüli helyes arányok kialakí­tása, gépi és emberi munka­erő helyes megszervezése, el­osztása, stb. Az arányok kiala­kítására természetesen külső tényezők is jelentős behatást gyakorolnak, például árpoliti­kai és más tényezők.) A termelőszövetkezetek ve­zetői és tagsága — figyelembe véve a gazdaságának alapvető helyzetét — igyekezett már eb­ben az évben biztosítani a nagyüzemi gazdálkodás számá­ra mindazokat a feltételeket — az állam támogatásával —, amelyek megteremtik az alap­ját a további fejlődésnek. Ha megvizsgáljuk a megye terme­lőszövetkezeteinek 1960. évre szóló termelési tervét, megál­lapíthatjuk, hogy azok végre­hajthatók és nem tartalmaznak irreális célkitűzéseket. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a termelőszövetkezeti ve­zetők — együtt a tsz tagságával — állandóan ellenőrizzék a ter­vek végrehajtását és tegyenek meg minden gazdasági és szer­vezeti intézkedést a megvaló­sításukra: A MEGYE VEZETŐ szervei HEVES MEGYE mezőgazda­ságának helyzete — termelési viszonyai — közel egy év alatt gyökeresen megváltozott. Túl­súlyba jutott a termelőszövet­kezeti társas gazdálkodás, és kezdetét vette a korszerű mező- gazdasági üzemek megszerve­zése. A mezőgazdasági üzemek kialakítása és megszervezése fokozottabb feladatot ró mind az irányító szervek, mind a ter­melőszövetkezeti vezetők ég a termelőszövetkezeti tagok szá­mára. A nagyüzemek kialakí­tásával és megszervezésével egy időben biztosítani kell az adott területi egységen a ter­méshozamok emelkedését, és ezzel együtt az árutermelés nö­vekedését is. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a for-, radalmi munkás-paraszt kor­mány jelentős intézkedései — köztük a nagy jelentőségű 3004-es határozatok — nagy­mértékben elősegítik a terme­lőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősödését, fej­lesztését. A megye termelőszö­vetkezetei — élve az állam sokoldalú támogatásával — igyekeznek a tagság szorgal­mas munkájával a termelőszö­vetkezetek jövedelmező gaz­dálkodását, ezen keresztül a tagság évről évre fokozódó jö­vedelmezőségét. biztosítani. Ezt igazolják mind az őszi, mind a tavaszi munkák végzése, va­lamint a közelmúltban elkészí­tett termelési tervek és költség- vetések is. AZ IS TUDOTT dolog, hogy a mezőgazdasági nagyüzem megszervezése és kialakítása — • a tegnapi ; kisárutermelést ha már belefogtunk, csináljuk emberül, igazul. A főid ott van, munkát Vár, áz állam, a társadalom segít, S ki tudna parasztember ellenállni a föld­nek, s ki ne fogadná el a segí­tő jóbbot, amit a munkásosz­tály, a városi émber nyújt a falunak hagy munkájában. Közel félszázezer szövetke­zeti tag serénykedik most kinn a földeken, amelyek már most biztató képet mutatnak, nem utolsósorban éppen a serény­kedés következtében. Igaz, hogy egy kicsit borsódzik a hátá a szövetkézét! elnököknek, ha az aratásra, a nagy nyári munkákra gondolnak, de azért az valahogy mégiscsak köny- nyebb lesz, mint az indulás, maga a születés volt. Gépek és a családtagok, társadalmi erők segítenek majd ebben is, hogy ha már minden rémület ellenére, nem maradták parla­gon a földék, ne maradjon „parlagon” az sem, amit meg­dolgozott a szövetkezeti tag, megöntözött a jó eső, megér­lelt a Nap sugara. Kétszáz szövetkezet gyürkő- zik, hogy valóra váltsa tagjai álmát, a jó remények eszten­dejét, ha az első évben még nem is mind, de amit lehet, amire maguk a tagok és a tár­sadalom összefogása képes. Nem lehet egy pillanatnyi két­ség sem, hogy ez az ötvenezres szövetkezeti hadsereg ne győz­ne a nehézségek felett. Min­den bizonnyal győzni fog, s en­nek — gondolom —, éppen annyira örül majd aggódó is­merősöm, mint maguk a szö­vetkezetek. Gyurkó Géza ahol éppen á legveszélyesebb. A döntés megtörtént: aláírta az új szövetkezeti tag. De hát a munka megszervezése, s egy­általán a munka, amelyet kö­zösen kell végezni most már, a szívbén még ótt bujkáló bi­zonytalanság, bizalmatlanság, amely egy szóra is képes új szárat hajtani, — akadt és akad probléma bőven. Van olyan termelőszövetke­zetünk, a tiszanánai Petőfi, ahol több mint ötezer hold a közös gazdaság. Itt még jó, hogy Tóth József személyében 11 eszten­dős, gyakorlott elnök van a ve­zetőség élén, de hát a többi» új­ban, abban az 53 szövetkezet­ben, ahol majd kétezer hold a határ, meg abban a másik ti­zenhétben, ahol a háromezret is megközelíti a földterület, — ott van csak gond igazán. Jó gazdák, hozzáértő emberék ke­rültek a vezetésbe, de csak más tíz, húsz holdon jól gaz­dálkodni és megint más ezer holdakon, még a brigádveze­tők, akik nemegyszer 80—IÓ0 emberrel dolgoznak, az otthoni két-három családtag helyett. Ha csak ezt nézzük, ha csak erről tudunk, már az is elég, hogy lássuk, nehéz vólt, de ne­héz még most is. S ennek ellenére, olyan ter­mésátlagot terveztek a szőve** kezetek a megyében, amilyen­hez fogható ötven éve nem volt a megyében. S nemcsak terveztek, de ha a természet bele nem szól a dologba — mert, sajnos, esőt, napsütést még nem tudunk tervezni —, meg is lesz a holdankénti 9,4 mázsás búza: átlagban! Mert az emberek, a józanok, becsületesek úgy vannak, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents