Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

I960, május 4., szerda

NÍPÜJSA6

s

4 jó remények esztendeje

=- Meglátja, parlagon maradnak a földek ... Nem azért mondom, de higgye el, így lesz...

Minek írjam a nevét, aki ezt jósolta, hisz ismervén, állíthatóm, nem a rosszindulatú ka- jánság, mint inkább mindén újtól, minden forradalmi változástól tragédiát rettegő ember reszketése mondatta ezt vele. A szövetkezeti mozgalomról volt szó, ő kezdte, a városi ember, aki a piacon túl alig- alig találkozott a mezőgazdasággal, de újságolvasó ember lévén, már annak idején „megtanult” a sorok között és mögött olvásni.

Parlagon maradnak a földek. A végtelen búzatáblák helyén csalánt, vagy szamárkó- rót ringat a szél, ott, ahol a szőlőtőkék erdeje húzódott, a gaz növel egybefüggő tengert. Hát ez bizony valóban rettenetes egy kép, kiválóan alkalmas arra, hogy kétségbeessen az, akinek borsódzik a háta minden újtól, aki nagyon meg van elégedve azzal, ami van és ahogy van, sürgősen elfelejtve, hogy a mai „van”-tól éppen ilyen kétségbeesett képzelgéssel irtózott évekkel ezelőtt. Ne, legyünk azonban igazságtalanok, az efféle rémüldözésben megtalálható ama bizonyos érem, mindkét oldalával. Az egyik oldal a „rémület”, a másik, hogy a legkülönbözőbb társadalmi rétegű emberek is felismerték a mezőgazdaság problémája ügyében a közös ügyet. S ez nagyon jó dolog!

Különben, nagy bizonygatás- ra, aligha van szükség a parlagon maradt földek dolgában, elég, ha végigutazunk akár vonattal, akár autóbusszal a megyén, a gazdag, zöld vetések minden számadatnál többet és* jobban beszélnek. Ilyen hamar és lényegében ilyen jó munkával, alig-alig találkoztunk az elmúlt esztendőkben, mint éppen most, amikor egy egész megye látott — gyakorlatilag már mind — szövetkezeti alapon az idei kenyér megtermeléséhez.

Egyetlen példát csak erre a száz és ezer közül: 42 ezer holdon fejtrágyáztak a termelőszövetkezetek, a korábbi évek 10-12 ezer holdja helyett. Na és nem parlagon hagyott földekre szórták- ki a-műtrágyát, azt: mondani sem kell.

Nem ment könnyen a dolog. Aki azt meri állítani, hogy a szövetkezetek megszervezése után, azonmód mindenki hurrázva vonult ki a földekre, most már szocialista módon gazdálkodni, az vagy nem mond igazat, vagy ott van baj,

limit vállallak — teljesítették

Felszabadulásunk 15. évfordulója tiszteletére indított szocialista munkaversenyt megyénk valamennyi üzeme éves versennyé fejlesztette, s már vállalásaikat is ennek megfelelően tették meg.

Az első negyedéves versenyvállalásaik teljesítésével kívánták az éves verseny vállalás teljesítéséhez 1 iá biztosító-' kul szolgálni a Mátravidéki Fémművek dolgozói. Az üzem dolgozói vállalták, hogy a negyedéves tervükön felül jelentős termeléstöbbletet érnek el. A vállalásaik értéke 746 ezer forintot jelentett a negyedéves terven felül.

Kerékpárláncból a vállalt

mennyiségen felül 27 ezer métert készítettek, teljesítették a cipőpaszta-doboz gyártásánál vállalt 1,5 millió darabos vállalásaikat is, a Berva-motorok számára készült láncból a vállalt 300 méter helyett 2000 métert készítettek negyedéves tervükön felül.

A Mátravidéki Fémművek dolgozói az első negyedéves tervükön felül vállalt termeléstöbblet 746 ezer forintos értéke helyett 1378 000 forintos termeléstöbbletet hoztak létre. Kiváló eredményük folytán a negyedéves exporttervüket a vállalt rövidebb határidő előtt nyolc nappal teljesítették.

Szakállas nő, mint banduvexér

Egyiptomban zein Khattabb Ghazala Vólt a Béháira tartomány rettegett bandafőnöke.

Társaival együtt sok gazdag egyiptomit elrabolt és óriási váltságdíjat követelt értük. Zeinnek eddig minden alkalommal sikerült megmenekülnie, de a múlt héten az egyiptomi rendőrség munkája sikerrel járt: egész bandájával együtt elfogták.

A vezért azonnal börtönbe vetették. A jól megtermett, szúrós tekintetű fickó, amikor felszólították, hogy a zuhanyozóban vetkőzzék le, zavarba jött. Elvörösödött, dadogott valamit és végül — sírváfakadt. S börtönorvosa általános meglepetésre megállapította, hogy Behaira réme — egy szakállas nő.

Zein elmondotta, hógy 14 éves korában kezdett nőni a szakálla és minthogy az emberek gúnyolták érte, elhatár <z- ta, hogy bosszút áll rajtuk.

Egy idejétmúlt rendelkezésről

Az állami gazdaságok munkáját, pénzügyi gazdálkodását szabályozó egyik rendelet szerint, az állami gazdaság évi jövedelmének 20 százalékát biztonsági alapra kell helyezni. A cél az, ha a gazdaság veszteséges lesz, akkor legyen miből pótolni ezt a hiányt.

A Hevesi Állami Gazdaságban, amely esztendők óta nyereségesen gazdálkodik, ez az összeg már meghaladta az ötmilliót, ötmillió forintjuk van, amelynek ezer helye lenne az egyre fejlődő gazdaságban és még sincs, mert olyan alap, amihez nincs joga hozzányúlni a gazdaság vezetőinek. Pedig kellene, nagyon jövedelmező módon tudnák felhasználni beruházásokra, amelyek mindegyike a gazdaság jövedelmének további növelését szolgálná.

A gazdaság vezetői, — és velük együtt több, ma már évek óta nyereségesen gazdálkodó állami gazdaság vezetői —■ úgy érzik, egy kissé idejét múlta ez a rendelkezés. A gazdaság dolgozói évek óta igyekeznek nemcsak teljesíteni, hanem túl is teljesíteni a termelési terveket, — tehát igyekeznek minden esztendőben jelentős nyereséggel zárni az évet. Jó lenne tehát módosítani ezt a rendelkezést, — amely még akkor született, amikor ajs állami gazdaságok túlnyomó többsége veszteséges volt **•» úgy módosítani, hogy a rend* szeresen nyereséggel záró álé lámi gazdaságok az eddig tar talékolt összeget beruházd* sokra felhasználhatnák.

Igen sok segítséget jelente* ne ez, mert így módjukban állna a gazdaságoknak, hogy sürgős beruházásaikat már ebből az összegből valósíthassák meg. Főleg az építkezések okoznak nagy gondott az állati férőhelyek biztosítása — amelyek a gazdaság évi bevételét csak tovább fokoznák.

Jó lenne, ha az illetékes minisztériumban mérlegelnék ezt a kérést és segítenének azon, hogy egy olyan rendszabály, amely annak idején bizonyára hasznos volt, de ma már elavult, módosítva ismét csak a gazdaságok érdekeit szolgálja.

— deák —

Tovább folyik a verseny a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél

MAR HÍRT ADTUNK ARRÓL, hogy a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt bányászai a VII. kongresszus tiszteletére indított munkaversenyt tovább folytatják. Az elmúlt év végén nagyszerű eredmények születtek ennek a versenymozgalomnak a nyomán. De a munka- verseny nem zárult le az elmúlt év végével, hanem folyik most is. Az egyes kiemelkedő évfordulók jelentik a verseny rövidebb szakaszait. Így pl. hazánk felszabadulásának 15. évfordulója zárta le az első szakaszt.

Milyen eredmények születtek ebben a verseny részben: ezt szeretnénk megtudni.

A tröszt első negyedévi tei ét egészében és részleteiben is teljesítette — közli velünk Baják István igazgató elvtárs. Így az egy műszakra jutó teljesítményt 103,3 százalékra túlteljesítettük, míg a robbanóanyag felhasználásában 2,8 százalékos, az áramfelhasználásban 7,9 százalékos, a fajlagos hányada ..felhasználásban pedig 2,5 százalékos meg0COOOOOOOOOOOOOOUOrXXX.UOuuOOOOOOOOOOO(XX3OOOOOOOOOOOOOQ0OOOOOOOOüUvvv.

oOÜUOÜOOOOCKXKXXJOOOOOÜCXXXKKJOOOOGOOOOOCXJ X<»OOOCOOOOOOOOOOOOCOOGX^UVxjuUUOCkXiOÓOGOOOOOOOOOuc: <

megtéríteniük, akiknek a hibájából keletkezett a veszteségj Végső soron sikerült az önköltséget 3.6 százalékkal csökkenteni tröszti szinten.

— MILYEN A MUNKAFEGYELEM a trösztön belül? — teszem fel a következő kérdést*

— A tröszt és az egyes üzemek között a munkaviszony nagyon egészségesen fejlődött Jellemző erre a megállapításomra — folytatja tovább a gondolatot Baják elvtárs —* hogy az üzemek nyíltan feltárják az előforduló hiányosságokat is. Ha javítani akarunk a hibákon, márpedig az a feltett szándékunk, akkor erre az őszinteségre szükség van*

Dolgozóink munkafegyelme általában jó. Egyedül a műszaki középkádereink körében terjedt el a utóbbi időben az a „szokás”, hogy a legkisebb problémával is az üzemvezetőséghez szaladnak. Vagy nem merik vállalni a felelősséget* vagy a felkészültségük hiányos. Hogy szakmailag megállhassák helyüket műszaki középkádereink, a továbbképzést szorgalmazzuk. Itt kell szólnom még a megalakított társadalmi bíróságok tevékenységéről is. Működésükj különösen a társadalmi tulajdon védelmében, nem kielégítő. Reméljük, hogy ezen a helyzeten rövidesen pozitív változás következik be. Viszont fiataljainkkal, kiszistá- inkkal, nagyon elégedettek vagyunk. Jó munkát végeznek* vállalják a legnehezebb feladatokat, azokat jól oldják meg: igazi fiatalos lendülettel és lelkesedéssel végzik munkájukat.

Befejezésül még a szocialista brigádok versenymozgalmáról szeretnénk hallani.

— A fejlődés ezen a területen megnyugtató — tájékoztat Baják elvtárs. — összesen 23 brigád versenyez 550 fővel a megtisztelő szocialista munka- brigád cím elnyeréséért. Különösen jól irányítja a versenyt a szűcsi X-es akna. Biztosítják a verseny nyilvánosságát, a jó eredményt elért, dolgozókat pedig állandóan népszerűsítik. Az első negyedévre összesen 760 ezer forint megtakarítását vállaltak a bányászok, és az előzetes számítások azt igazolják, hogy ezt a vállalást sikerült teljesíteniök.

1 Eddig tartott Baják István trösztigazgató tájékoztatója. Az elmondottak azt igazolják, hogy a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt vezetősége nemcsak az eredményeket hangoztatja, hanem elemző módon foglalkozik a hiányosságokkal is. A vezetésnek ezt a módszerét helyeseljük, illetve csak ezt a módszerét helyeseljük, hiszen a még jobb eredmények elérésének elengedhetetlen feltétele, hogy ne dugjuk a fejünket a homokba a tények elől, hiszen attól a tények még nem változnak meg.

G. Molnár Peren*

takarítást értünk el. Üzemrészek szerint eléggé változóak az eredmények. Legjobban a Petőfi-altáró teljesítette a kalóriatervét, de jó eredményeket ért el a többi területen is. Termelési tervét azonban nem teljesítette. Bizonyos mértékig magyarázható ez a körülmény, hiszen az év elején frontátállásokra került sor, új pajzs- frontokat kellett megindítani, az így keletkező indulási nehézségek hátráltatták az első két hónapban a termelési terv- teljesítését, hogy ezek a nehézségek leküzdhetők, bizonyítja az is, hogy az altáró márciusban már 103,1 százalékra teljesítette termelési tervét.

Végső fokon tehát az az igazság, hogy a terv teljesítése és túlteljesítése ugyan tröszti szinten jó, de az egyes üzemeknél néhány területen vannak még lemaradások.

— Hogyan sikerült a gépimunkákat fokozni? — érdeklődöm tovább.

— a gépesítés területén a pajzsbiztosítású frontfejtés növelése a legfőbb irányzatunk. Nagyon sok fizikai «munkát tudunk ezzel a mód- íszerrel megtakarítani. A gépi Sjövesztés és rakodás területén gpedig a kaparóra való rárob- gbantást is alkalmazzuk, de segítenek még az F—4-es gépek Bis. összesen hét F—4-es jövesz- stőgép volt állandóan üzemben. oA többi javítás, illetve átállí- 8tás alatt áll. Sikeresen haszon áljuk egyes helyeken a Donghass-kom bajnokát is. Elégedettetek vagyunk a villamos repesz- Stési kísérletek eredményeivel, gamiket a Petőfi-altárón és a

I

gyöngyösi XII-es aknánál _végeztünk el. Ezek a gépesítési eredmények a múlt évi átlaghoz képest 1 százalékos emelkedést mutatnak. Külön meg kell említenem a rózsái IX-es akna teljesítményét, mert ott a vágathajtási tervet több mint 200 százalékra teljesítették a bányászok.

A beszélgetés során megtudom még azt is, hogy a tröszt egyik legnagyobb gondja: nincs még diszpozíciója majd- jnem 50 ezer tonna szénre a {belkereskedelem részéről. Ez ípedig úgy hatmillió forint ter- gmelési érték-kiesést jelent. De saz anyaggazdálkodás területén lis kell még javíani a tervezés §és a megrendelés viszonyán. ^Előfordult már több esetben, «hogy a késve leadott megren- gdelést a „sürgős! azonnal!” ^megszorítással igyekeztek az «egyes szervek korrigálni. Mi- Bután a megrendelést nem elég «körültekintően végzik minden «esetben, elfekvő készletek ke- Bletkeztek. Sikerült azonban 400 íezer forint értékű elfekvő készületet értékesíteni az első negyedévben. Ennek a helytelen «gazdálkodásnak a megszünte- stése érdekében olyan rendelke- íkezest volt kénytelen a tröszt «igazgatósága kiadni, hogy az el- ofekvő készletekből keletkező ^veszteséget azoknak kell majd

lésben 2,5 százaléka, egyéb munkakörben a tagság 4,2 százaléka.

A TERMELŐSZÖVETKEZETEK termelési feladatának megoldása, és végrehajtása elsősorban a termelőszövetkezeti tagság munkáján, összefogásán múlik. Ezért fontos feladat a helyes munkaszervezet kialakítása és a tagság közötti jó együttműködés biztosítása. Amelyik termelőszövetkezetben a munkaszervezet kialakítása helyesen történt, ott a munkálatok végzésében zökkenők nincsenek. Ezt igazolják azon termelőszövetkezeteknek szervezeti és gazdasági eredményei, amelyek a helyes és megalapozott munkaszervezet kiépítésén keresztül évről évre kimagasló eredményeket érnek el. A jó munkaszervezet elősegíti — sőt, egyik fontos előfeltétele — a munkafegyelem megszilárdítását, illetve továbbfejlődését is. A jó munkaszervezet kialakítása függ a brigádvezetők és a munkacsapatvezetők munkájától is. Jó irányító és szervező munkával biztosítani lehet a tagság munkavégzésének idejét és helyét, már napokkal előre, a termelési feladatoknak megfelelően. A nagy termelőszövetkezeti vezetési tapasztalattal rendelkező termelőszövetkezetekben munkarendet dolgoztak ki mind az állattenyésztés, mind a növény- termelésben dolgozó tagok számára

(Folytatjuk.)

Scheffer Géza.

tsz-csoportvezető

Heves megyei termelőszövetkezetek a szervezeti és gazdasági megerősödés útján

még az elmúlt év őszén — felmérve a tsz-ek megyei adottságait — kidolgozták azokat a legfontosabb termelési irányelveket, amelynek keretei között már ebben az évben biztosíthatók a termelőszövetkezetek jövedelmező gazdálkodása. Az irányelvek ismeretében készültek el a termelőszövetkezetek éves termelési tervei.

A megye termelőszövetkezetei a nagyüzemi termelés megszervezésére rendezték, és kialakították munkaszervezeti egységeiket. A munkaszervezetek kialakításánál alkalmazták a hagyományos brigád- és munkacsapatok szervezeti formáját. A 199 tsss- közül két tsz (tiszanánai Petőfi, atkári Űj Élet) önálló üzemegység-rendszerben dolgozik. A megye területén működő termelőszövetkezetekben 386 növénytermelési, 184 állattenyésztési és 57 építő- és melléküzemi tevékenységet folytató brigádszervezet van. A brigádok általában 6—8 munkacsapattal 60— 80 főből állanak. A nagy intenzív kultúrákkal, szőlővel, gyümölcsössel, kertészettel rendelkező termelőszövetkezetekben a növénytermelési brigádon belül, speciális brigádokat hoztak létre a szőlő és kertészeti munkák végrehajtására. A termelőszövetkezetek gazdasági hely - zetét mutatja a tagság munka- szervezetének megoszlása, az egyes termelési ágak között. A növénytermelésben dolgozik a tagság 83 százaléka, állattenyésztésben 8,1 százaléka, építési és segédüzemben 2,2 százaléka, vezetésben és könyvefólytató kisüzemekből — sok gazdasági és szervező munkát, hozzáértést követel meg. Sablont nem lehet alkalmazni, mivel minden gazdaság közgazda- sági viszonyai mások. Ennek ellenére a mezőgazdasági üzemek is rendelkeznek úgynevezett közös törvényszerű tételekkel, amelyek minden üzem számára kötelező erővel bírnak. (Pl. növénytermelés és állattenyésztés összhangjának biztosítása, növénytermelésen belüli helyes arányok kialakítása, gépi és emberi munkaerő helyes megszervezése, elosztása, stb. Az arányok kialakítására természetesen külső tényezők is jelentős behatást gyakorolnak, például árpolitikai és más tényezők.)

A termelőszövetkezetek vezetői és tagsága — figyelembe véve a gazdaságának alapvető helyzetét — igyekezett már ebben az évben biztosítani a nagyüzemi gazdálkodás számára mindazokat a feltételeket — az állam támogatásával —, amelyek megteremtik az alapját a további fejlődésnek. Ha megvizsgáljuk a megye termelőszövetkezeteinek 1960. évre szóló termelési tervét, megállapíthatjuk, hogy azok végrehajthatók és nem tartalmaznak irreális célkitűzéseket. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a termelőszövetkezeti vezetők — együtt a tsz tagságával — állandóan ellenőrizzék a tervek végrehajtását és tegyenek meg minden gazdasági és szervezeti intézkedést a megvalósításukra:

A MEGYE VEZETŐ szervei

HEVES MEGYE mezőgazdaságának helyzete — termelési viszonyai — közel egy év alatt gyökeresen megváltozott. Túlsúlyba jutott a termelőszövetkezeti társas gazdálkodás, és kezdetét vette a korszerű mező- gazdasági üzemek megszervezése. A mezőgazdasági üzemek kialakítása és megszervezése fokozottabb feladatot ró mind az irányító szervek, mind a termelőszövetkezeti vezetők ég a termelőszövetkezeti tagok számára. A nagyüzemek kialakításával és megszervezésével egy időben biztosítani kell az adott területi egységen a terméshozamok emelkedését, és ezzel együtt az árutermelés növekedését is. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a for-, radalmi munkás-paraszt kormány jelentős intézkedései — köztük a nagy jelentőségű 3004-es határozatok — nagymértékben elősegítik a termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősödését, fejlesztését. A megye termelőszövetkezetei — élve az állam sokoldalú támogatásával — igyekeznek a tagság szorgalmas munkájával a termelőszövetkezetek jövedelmező gazdálkodását, ezen keresztül a tagság évről évre fokozódó jövedelmezőségét. biztosítani. Ezt igazolják mind az őszi, mind a tavaszi munkák végzése, valamint a közelmúltban elkészített termelési tervek és költség- vetések is.

AZ IS TUDOTT dolog, hogy a mezőgazdasági nagyüzem megszervezése és kialakítása — • a tegnapi ; kisárutermelést

ha már belefogtunk, csináljuk emberül, igazul. A főid ott van, munkát Vár, áz állam, a társadalom segít, S ki tudna parasztember ellenállni a földnek, s ki ne fogadná el a segítő jóbbot, amit a munkásosztály, a városi émber nyújt a falunak hagy munkájában.

Közel félszázezer szövetkezeti tag serénykedik most kinn a földeken, amelyek már most biztató képet mutatnak, nem utolsósorban éppen a serénykedés következtében. Igaz, hogy egy kicsit borsódzik a hátá a szövetkézét! elnököknek, ha az aratásra, a nagy nyári munkákra gondolnak, de azért az valahogy mégiscsak köny- nyebb lesz, mint az indulás, maga a születés volt. Gépek és a családtagok, társadalmi erők segítenek majd ebben is, hogy ha már minden rémület ellenére, nem maradták parlagon a földék, ne maradjon „parlagon” az sem, amit megdolgozott a szövetkezeti tag, megöntözött a jó eső, megérlelt a Nap sugara.

Kétszáz szövetkezet gyürkő- zik, hogy valóra váltsa tagjai álmát, a jó remények esztendejét, ha az első évben még nem is mind, de amit lehet, amire maguk a tagok és a társadalom összefogása képes. Nem lehet egy pillanatnyi kétség sem, hogy ez az ötvenezres szövetkezeti hadsereg ne győzne a nehézségek felett. Minden bizonnyal győzni fog, s ennek — gondolom —, éppen annyira örül majd aggódó ismerősöm, mint maguk a szövetkezetek.

Gyurkó Géza

ahol éppen á legveszélyesebb. A döntés megtörtént: aláírta az új szövetkezeti tag. De hát a munka megszervezése, s egyáltalán a munka, amelyet közösen kell végezni most már, a szívbén még ótt bujkáló bizonytalanság, bizalmatlanság, amely egy szóra is képes új szárat hajtani, — akadt és akad probléma bőven.

Van olyan termelőszövetkezetünk, a tiszanánai Petőfi, ahol több mint ötezer hold a közös gazdaság. Itt még jó, hogy Tóth József személyében 11 esztendős, gyakorlott elnök van a vezetőség élén, de hát a többi» újban, abban az 53 szövetkezetben, ahol majd kétezer hold a határ, meg abban a másik tizenhétben, ahol a háromezret is megközelíti a földterület, — ott van csak gond igazán. Jó gazdák, hozzáértő emberék kerültek a vezetésbe, de csak más tíz, húsz holdon jól gazdálkodni és megint más ezer holdakon, még a brigádvezetők, akik nemegyszer 80—IÓ0 emberrel dolgoznak, az otthoni két-három családtag helyett. Ha csak ezt nézzük, ha csak erről tudunk, már az is elég, hogy lássuk, nehéz vólt, de nehéz még most is.

S ennek ellenére, olyan termésátlagot terveztek a szőve** kezetek a megyében, amilyenhez fogható ötven éve nem volt a megyében. S nemcsak terveztek, de ha a természet bele nem szól a dologba — mert, sajnos, esőt, napsütést még nem tudunk tervezni —, meg is lesz a holdankénti 9,4 mázsás búza: átlagban!

Mert az emberek, a józanok, becsületesek úgy vannak, hogy