Népújság, 1960. május (11. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

t 1969. május 4„ szerda NÉPÚJSÁG „Kisforgalmú", délelőtt az egri Állami Áruházban Ha valaki hozzászokik a százezrekhez, a tízezrekről be­szélve feltétlenül hozzáteszi ezt a szót: csak ... Csak hetvenezer. És nem százezer. Amikor az egri Állami Áru­ház főkönyvelőjének a válaszát hallgattam, akkor jutott ez az eszembe. Mert ezt mondta: — Szinte nincs is forgal­munk. Alig akad vásárlónk ... Bezzeg húsvét előtt!... Tegnap délelőtt történt ez. Az irodahelyiségben. ÉS az üzletben? Nos, az va­lóban túlzás lenne, ha igy mondanám: még egy gombos­tűt sem lehetett volna leejteni. ISfert azt igen ... ★ A konfekció ruhák raktárá­ban Benedek Bertalan osztály­vezető vett át árut. Félmillió forint értékű készruha, kabát érkezett. — Ballonkabátot is kaptak’ Az osztályvezető elhúzza a száját: — Hogyne ... — Keveset? — Három férfi- és négy női- ballónt... Erről nem érdemes írni. Inkább a bákfis-ballonró!. Abból jóval többet kaptunk, talán egy egész napra elég lesz... — Hát ez nem sok ,.. — Valóban, sok leányka- és nőiruhát kaptunk, karton és szaténkarton anyagból készül­teket és félkabátot. .. Tessék nézni... Ugye csinos? És csak 330 forint az ára ... ★ A fal mellett egy motor­kerékpár. A motorosok álma. Simson gyártmány és gyönyö­rű, elegáns vonalak ... Pom­pás ... Kettő van belőle. Ára: 29 500 forint. Tavaly pillanatok alatt megvették volna, s most ki tudja mióta áll a boltban a párjával együtt. Megnézik, cso­dálják, de semmi több. Hogy miért? Mert akinek ennyi pénze van, az inkább személyautót vesz. Néhány ezer forintot hozzátesz és Trabantot kap. Vagy valami más kocsit — használtan. A Az illatszer részlegnél két vidéki asszony áll a pult előtt. Pogonyi Miklósné kérdezi: — Milyenfajta krém tetszik? A két asszony tanácstalan: — Hát valami jót szeret­nénk ... — Milyen az arcbőre, ked­ves? Zsíros, vagy éppenhogy száraz? Mert aszerint kell kré­met venni. Akinek zsíros, an­nak olyan kell, amitől nem lesz még zsírosabb ... Megbeszélik ezt a módfelett izgalmas ügyet, majd a két vá­sárló kifizeti az Alpesi virág elnevezésű — a jelen pillanat­Jól dolgosnak a recski Kékesi Gyopár Tsz tagjai A recski Kékesi Gyopár Termelőszövetkezet valameny- nyi tagja részt vesz a közös munkában. Felismerték, hogy új életük csak akkor lesz való­ban jobb, ha a közös munka alól egyikük sem vonja ki ma­gát. Megyénk délibb fekvésű járásaihoz viszonyítva itt álta­lában eltolódik mintegy két héttel az időszerű munkák ide­je, a szövetkezet tagjai ennek ellenére igyekeznek a többi termelőszövetkezetekkel lé­pést tartani. A napokban ki­ültették burgonyájukat, s je­lenleg a paprika, káposzta pa- lántálásait végzik. Közös összefogással sikere­sen vették fel a harcot a fagy­kár ellen. A fagyhullám érke­zésekor valamennyien részi vettek a védekezésben, füstö­léssel akadályozták meg a fagy kártételét. A közös összefogás­nak meg lett az eredménye, 40 holdas gyümölcsösüket . nem érte kár. A szövetkezet vezetősége a szövetkezet tagjai közölt ki­alakult családias kapcsolat ápolása érdekében május else­jén, a munka ünnepén közös ebéden látja vendégül a ter­melőszövetkezet valamennyi tagját. Eger város idegen forgalma a Tárospolitikai, táTlati fejlesztési terr tükrében EGEK EG!RE NÖVEKVŐ idegenforgalma súlyos követel­ményeket ró az illetékes városi szervekre. Közismert, hogy vá­rosunk idegenforgalma Buda pest után a második helyen áll a látogatók szamát illetően. Az elmúlt esztendők soíán egyre meredekebbre hágott a látoga­tók számáról készült grafikon, és amint az illetékesektől meg tudtuk, már eddig is lényege­sen magasabb az Egerbe érkező és a város nevezetességeit, még­tekintő turisták, országjárók száma, mint az 1059-es évben volt. Mindezeket a körülménye­ket kellő körül teli intéssel figye­lembe vették a város 15 éves távlati feljgsztési. várospoliti­kai tervét előkészítő tanácsi szervek. Lapozzunk hát belé a tervezetbe, hogy minél széle­sebb körben váljanak jsmertté a várospolitikai terv idegenfor­galmi vonatkozásai is. A városunkba érkező idege­nek elhelyezését, szolgáló léte­sítmények sorában e’ső helyen említendő meg egy kb. 90 szo­bás idegenforgalmi szálló meg­építése, hiszen közismertek saj­nálatosan elégtelen elszálláso­lási viszonyaink. Az új szálló építésére a Park Szállótól dél­keletre elterülő üres telek fog szolgálni. A tervek szerint az új szálloda a Parkkal üzemel­tetési kapcsolatban fog működ­ni és természetesen korszerű és az idegenforgalmi igényeket kielégítő kivitelben fog elké­szülni. A tervezés még a folyó esztendőben megtörténik, és a tervek szerint a kivitelezésre az 1961—62-es években kerül sor. A második ötéves terv során, természetesen a Park Szálló konyhaüzemének bőví­tésére is sor kerül. Helyesnek ítéli a terv, ha ez már 1962-ig elkészülne — az új szálló épí­tésével kapcsolatban. Világ­szerte egyre terjedően létesül­nek mind a keleti, mind a nyugati országokban az úgyne­vezett camping-táborok, ahol korszerűen megépített sátrak­ban nyernek elhelyezést a tu­risták. A camping-tábor tenné szetesen a szükséges társléte­sítményekkel kerül kivitelezés re. Az előzetes tervek szerint az egri camping-tábor a Sánc városrész feletti területen fog kiépülni a második ötéves terv­időszak alatt. De számol a terv egy másik tábor kiépítésével is, a felsőtárkányi tó környékén, — erre előre láthatóan a harma­dik ötéves terv folyamán kerül sor. Az idegenforgalom ellátását szolgáló létesítmények sorában is jelentős fejlődés várható. Még a folyó évben megépül a városi tanács épületében műkö­dő, ún. népbüfé helyén, egy mo­dem, minden igényt kielégítő bisztró. Két nagy étterem lé­tesítésé is tervbe van véve. Az egyik, a Széchenyi utca 5 szá­mú, a volt érseki gazdasági épületben helyet kapott Finom mechanikai Vállalat kitelepítő se s az épület átépítése után, a harmadik Ötéves tervidőszak­ban készül el. A másik nagy étterem Egerben, a stranddal kapcsolatban létesül. A kivite­lezést úgy óhajtják megoldani, hogy az ne csak a strand fürdő zőinek. hanem a város külső vendégeinek is a rendelkezésé re álljon. Az utóbbinak külö­nösen akkor van jeletősége. amikor a strand zárva van. A ■kivitelezésre előreláthatóan 1965 után kerül majd sor. Kis­vendéglők és ún. kertvendéglők létesítése is tervbe van Véve. Kertvendéglő kiépítésére kerül sor a Szépasszonyvölgyben. a vár területén és a Bró<}i Sándor utcai savanyító, ún. tartósí­tó üzem helyén. Kisvendéglők bővítése, illetve létesítése jön szóba a Vadászkürt és Vörösrák éttermek esetében, a Dózsa György téren, valamint a léte­sülő új lakótelepek körzetében. A létesülő új autóbusz állomás­sal kapcsolatban egy korszerű utasellátó vendéglő épül ki. A VAROS SZŰKÖLKÖDIK korszerű cukrászdákban. Ezt a hiányosságot pótlandó. nagy, modem cukrászdát rendeznek be a már említett Széchenyi utca 5. szám alatt létesülő étte­remmel kapcsolatban. Eger a jó boa-ok hazája lévén, a váro­sunkban megforduló idegenek és vendégeink ilyen irányú igé­nyeinek kielégítésére színvona­las borkóstolók kialakítását is szóba hozza a városfejlesztési tervezet. Erre előreláthatóan a Dobó tér 11. szám alatt kerül sor, ahol jelenleg a Fogtechni­kái Vállalat laboratóruma mű­ködik. Mivel a laboratórium 'részére új épület készül — a megüresedő helyiséget szán­dékszik a városi tanács, egy minden igényt kielégítő borkós­toló céljaira rendelkezésre bo­csátani. Egyéb idegenforgalmi léte­sítmények terén, a következő­ket tervezi Eger város távlatív fejlesztési terve. A Népkertet, mint fürdoparkot korszerűsítik, illetve bővítik a Park Szálló mögöttes területekre is. A vár­ban folyó feltárási munkála­toknak megfelelően, a területet rendezik, parkokat, és sétányo­kat alakítanak ki. A városi ta­nács mindent elkövet, hogy SZTK-, vagy Vállalati üdülők épüljenek a város erre alkal­mas területén. Természetszerűén a strand­fürdő megfelelő kiépítése és bővítése is szerepel a várospo­litikai tervben. A terv realitá­sára mi sem jellemzőbb, mint­hogy a térvezet elkészülte után egy hónappal máris sikerült megszereznie a városi tanács­nak a strandtól délre eső, nagy beépítetlen, eddig konyhaker tészetí célokra használt terüle tét. Már ebben az esztendőben 60 méterrel teszi lehetővé a vá­rosi tanács a fürdő területének bővítését déli irányban. A strandfürdő nagyobbszerü át­alakítására, új medencék, eme­letes. modern vetkőzök és ka­binok, valamint megeíelelő utak és a szükséges parkok ki­építésére is sor kerül. Minden bizonnyal még ebben az eszten­dőben megépítik a vízöblítéses WC-ket, hiszen a megfelelő anyagi fedezet máris biztosítva van. A kivitelezés a strand vég­leges beépítési tervének elké­szülte után válik csak lehetsé­gessé — e tervek pedig még e nyár során elkészülitek. AZZAL A JÓLESŐ ÉRZÉS­SEL tanulmányozhatjuk a vá­rospolitikai távlati fejlesztési terv idegenforgalmi vonatkozá­sait. hogy a városi tanács ille­tékesei a legnagyobb körülte­kintéssel jártak el az egyes lé­tesítmények betervezésénél és városunkat valóban az ország egyik legnívósabb idegenfor­galmi centrumává kívánják ki­építeni, amint arra már eddig is rászolgált. Sugár István Sok a gyermekek által okozott tüzeset! Napjainkban többször lehet hallani, hogy a tűzoltók sziré­názó gépkocsikkal sietnek a bajba jutott emberek segítsé­gére. Ez nemcsak Egerben ta­pasztalható, hanem Füzes­abonyban, Gyöngyös és Hat­van városokban is. A tűzese­tek száma a melegebb idő be­álltával rohamosan megnöve­kedett. A növekedés szoros összefüggésben van azzal, hogy a gyermekek gyufával játszanak. Ebben az évben Illlilllllllllllltlllllil •iiiiiiiiiiiiiiinaiiRiiiiiiiiiiiaii már 19 esetben oko2tak ko­moly tüzet a gondatlanul ma­gukra hagyott gyermekek. A legtöbb ilyen okból keletkezett tűz a hevesi, a füzesabonyi, az egri és a gyöngyösi járás terü­letén történt. A múlt évben 67 olyan tűz­eset volt, ahol gyermekjáték következtében a tűz okozta tel­jes veszteség több százezer fo­rintot ért el. Megállapítottuk, hogy a gyermekjátékból kelet­kezett tűzesetek 69 százalékát hat éven aluli, 25 százalékát -6 és 14 éves korú, hat százalé- íkát pedig 14 éven felüli fiú- -gyermekek okozták.- A hatvanhét tüzet okozó ígyermek közül 61-nek az édes- "anyja a háztartásban, otthon Tdolgozik és mégsem vigyáz -kellően gyermekére.- Értelemszerűen felvetődik a ■kérdés, hogy nem lehetne-e a ^gyermekjátékból eredő tűzese- -teket megelőzni? A tűzrendé- "szeti szervek részéről erre a -kérdésre csak úgy tudunk vá­laszolni, nemcsak hogy lehet, íhanem szükséges is. A gyer- rmekjátékból keletkezett tüz­esetekért nem a gyermek a ^hibás. Elsősorban a gondatlan ?szülőket terheli a felelősség, imert nem vigyáznak gyerme- rkeikre, előttük hagyják a |gyújtóeszközt és a pajkos gyér­einek könnyelmű játékával Isokszor egy élet munkáját -teszi tönkre. 1 Felhívjuk a szülők figyel- ■mét, hogy az elkövetkezendő "időben fokozott mértékben ■■ügyeljenek gyermekeikre. Ne ^hagyják őket felügyelet nélkül bolyán helyen játszani, ahol já­tékukkal tüzet okozhatnak. Ne ^engedjék a gyermekeket kaz- ■lak közelében. A gyűjtőeszközt 'tegyék' olyan helyre, ahol a -gyermek nem tudja azt meg­találni. Gondoljanak a szülők .arra. hogy ha ezeket a szabá- lyokat nem tartják be, nem- Icsak saját otthonukat, hanem szomszédaik javait is veszé­lyeztetik n tűzzel. Toron var István, „ tűzoltós2ázadOE, tüzr. osztályparancsnok Vékony kis hangja elér a pályáig: — Drága fiaim, csak ne hagyjátok magatokat! Aesopus mintájára Mintha csak a görög rab­szolga meséje után költötte volna az élet, illetve X. falu lakossága a következő törté­netet. A tanácselnök felesége nem dolgozott. Úgy értem, hogy csak odahaza a ház körül. Viszont eljárt a szomszédhoz, magyarázta, akinek érdemes volt, hogyan fordíthatna sor­sán, ha belépne a termelőszö­vetkezetbe. Néhányan azt mondták: „Könnyű neki, min­ket beküldene, de maga nem dolgozik bent, csak urizál, mert elnökné ...” Mosolygott és belépett a termelőszövetke­zetbe. Egy év múlva az asszo­nyok között neki volt a leg­több munkaegysége. Most ezt mondják róla némelyek: — Telhetetlen. Nem elég, hogy a férje tanácselnök, még ő is megtoldja a keresetet. . Az aesopusi mese szerint az embert megszólták, amikor felült a szamárra és a fia gya­log ment mellette. Megszólta akkor is, amikor a fiát ültette fel és ő gyalogolt. Felháborod­tak azon is, hogy mind a ket­ten felültek. És kinevették őket. amikor a vállukra vet­ték a szamarat. Az X-i tanácselnök felesége lehet, hogy nem ismeri a me­sét, de a tanulságot igen. Nem törődik az „egyesekkel”, válto­zatlanul dolgozik. Igaza van. azonban minden lap tele van olyan hírekkel, hogy itt, vagy ott két falu leánycsapata meg­mérkőzött, a járási, vagy me­gyei kosárlabda-, vagy röplab­da-mérkőzésen ilyen és ilyen falu leányai szerepeltek jól. Viszont pár évvel ezelőtt még kihivó magatartásnak tekin­tették, ha lányok sportnadrág­ban sportoltak. Borsosgyőrött mesélték, hogy odahaza a lánycsapat csak utcai ruhában mérkőzött, pedig megvolt a röplabda trikó, a hozzá való kis nadrággal. Aztán, amikor egyik győzelmet a másik után aratták, félteni kezdték elsősé­güket és odahaza is szembe­szálltak az öregekkel: sport­kosztümben játszottak. Az egyik kislány nagymamája sírva fakadt, mikor unokáját meglátta. Ki is jelentette, ha ez így megy tovább, elbújdo- sik szégyenében. Nem bújdo- sott el. Eleinte csak titokban, ma azonban már nyíltan haj­rázik a szurkolók között. A néni háza a futballpályára néz. Jó Időben kint izgul vé­gig minden mérkőzést. Ha pe­dig esik, feltipeg a padlásra, félrehúzza a háztetőn a zsin­delyt, s onnét drukkol a falu­beli csapatnak. SZEMES PIROSKA: Qzű i'náeio k ja meg az új ruhát, már rövid az ujja, másik kell neki. A kis házak helyett nagyok épül­nek, a kis cukrászdák mellé nagyobbak nőnek. Helyenkint már a talponállókból, kocs­mákból . .. Hajrá ! Még vannak vidékek, ahol kegyelettel őrzik a népi hagyo­mányokat, köztük a ruházko­dási különlegességeket: a csil­logó, hímzett fej kötőket, a csipkés, mintás ingvállakat, a sokalsószoknyás, húzott alja­kat. Természetesen, inkább csak az idősebb korosztály. A legtöbb vidéken a fiatalok már inkább csak nemzeti ünnepe­ken, műkedvelő előadásokon, tánccsoportjaik műsorához ve­szik magukra. Abban az ütem­ben, ahogy városiassá vált kül­sejében a falusi nők öltözkö­dése, teret hódítanak a városi szokások, így a sport is, amely­nek bizonyos ágai teljesen is­meretlenek voltak a falun. Legfeljebb fiatalemberek ren­deztek „mezítlábas” bajnoksá­gokat, s olyan sportot, mint a futás, amelyhez semmiféle ko­moly beruházás nem kellett. A lányok sportjáról azonban sem anyagi, sem erkölcsi okok miatt nem lehetett beszélni, mert ilyen nem volt falun. Ma munka is alaposabb. Azonkí­vül: új szakmát adtak egy ki­halófélben levő mesterség kép­viselőinek, a falusi szülész­nőknek. Kávéillat, caipkehorgoláa Borongós. pityergös tavaszi vasárnap ballagtam Tápió- györgyén. A vonatra várva, mintha csak Pesten lennék, betértem a cukrászdába. Te­nyérnyi az egész, de krómos nevetéssel, cinkosan villant rám a kávéfőzőgép. Leültem volna tűnődni, szemlélődni, ám nem jutott már egyetlen szék sem. Az utánam benyitó fiatalok méltatlankodva tekin­tettek körül. A pöttöm cuk­rászda javarészt idős, horgoló, kötögető nénikkel volt 'ele. Sajnáltam a fiatalokat, de nem irigyeltem a helyet a né- nikéktől. Hiszen nekik már jó­val kevesebb van hátra. És olyan sokáig éltek sovány örö­möknek is szűkében, hogy ez a vasárnap délutáni üldögélés itt, a kávé- és krémes-illatú cukrászdában jogosnak tetszik. A fiatalok pedig várjanak egy kicsit türelmesebben. Hiszen nekik máris sokkal több jut, mint elődeiknek. És olyan ez a kis falu, a többivel együtt, mint a növő kamasz. Alig kap­Kihaló mesterségből új A szükség leleményes meg­oldást sürget. Hirtelen megso­kasodtak a termelőszövetkeze­ti tagok, és mindenki jogosuit ingyenes orvosi kezelésre. En­nek következtében a termelő­szövetkezeti községek java ré­szében az orvos nem győzi a munkát. Hiszen most az is be­kopog a doktorhoz, aki azelőtt fél garast sem adott volna egy vizitért. Ugyanakkor a szü­lésznők munka nélkül marad­tak. Van olyan község, ahol hét éve nem volt dolga a gó­lyanéninek, mert a kismama szívesebben hozza világra a kicsit szülőotthonban. Ebből a kettős helyzetből, mármint a tsz-tagok megszaporodása is a munka nélkül maradt szülész­nők ügyéből kínálkozott falun is, a városban már némi sike­reket elért: házi betegápoló mesterség elterjedése. A szü­lésznők jó részét ugyanis már sok termelőszövetkezeti köz­ségben házi betegápolókká ké­pezik, akik ugyanazt a szere­pet töltik be a falun, mint a városi kórházakban az ápoló­nők az orvos mellett. Injek­ciókat adnak, priznicet tesz­nek a betegre, hőmérőzik, je­lentik a változást az orvosnál:. Így aztán könnyítenek az or­voson is a betegen is. Az or­voson a:,zal, hogy sok munkát elvégeznek helyette, a betegen pedig úgy. hogy gondos keze­lést kannal;. Az orvos is több helyre tud eljutni, az ápolási i időm kivárni az eredményt. A A kötőt lösz tályon dolgozik Rá.ez Imréné eladó. A vevő jó­nak találja a kardigánt. Rácz- , né becsomagolja. Átveszi a pénzt és a vevő már el is mént. Ez igy valóban gyors kiszolgá­lás. Január elsején vezették be ezt a módszert. — a vevők meg­elégedésére. Nincs külön cso­magoló, s nem kell az üzlet másik végébe menni a pénz­tárhoz. Az eladónak azonban feltét­lenül munkatöbbletet jelent. — Milyen újdonságuk van? Rácz Imréné a zsúfolt pol­cokra mutat: — Megjöttek az új fürdő­ruhák. Kétezret kaptunk. Egy- reszes a divat, de jött két­részes is. Minden színben. Na­gyon csinosak: vászon és hátul gumírozott a legtöbb. És kap­tunk shortot is és halásznadrá­got: sötétkék, fehér, fekete, s más színben ... Már mennék, amikor kér: — Azt még tessék megírni, hogy holnaptól próbafülkénk Is lesz itt, az osztályon ... A A fehérnemű-részleg vezető­je: Vttinger Lászióné, panasz­kodik: — Mindenki keresi a Neva elnevezésű szintetikus szálból készített ingeket. Olcsók és praktikusak. De csak negyven­ötöt kaptunk belőlük egész negyedévre. Hogy lehet ilyen keveset adni? Egy egész ne­gyedévre! ... És a nylonból sincs elég. — Mjből van sok? — Semmiből sem. Nekünk csakis jó árunk van és ezért mindent elvisznek ... Hát igen. így vélekedik egy öntudatos eladó. Most még meg kellene kérdezni a vásár­lókat is ... Habár? Ha rossz az áru, bizonyára nem veszik ... Ez igaz ... Szántó István bari legmegfelelőbbnek látsz« arckrémet. És a széles szók nyák már meg is indulnának mikor nevüket kérdem ... Visszafordul egyikük: — Dehogy mondom, hog; még kikiabálják: krémeket vá súrolok a városban ... — Akkor csak azt, hogy hov< valósi ? — Ostorosi vagyok, ebbö még nem tudják, hiszen jön nek elegen tőlünk ide ... Mosolyog Fogonyiné: — Nem kel! sok idő, hogj meg merjék mondani: arckré meket vásároltak a városban.. A Horváth László, a cipöosztali vezetője. Tőle kérdem: — Mi volt a legnagyobb for galmuk? — Hetvenezer forint eyj nap. Ötszáz vevő. — De nem vett mindenki aki idejött? — Általában minden mása d.ik. Ha rossz napunk van, ak kor minden harmadik véve vásárolt... — Most mit keresnek leg­többen? — A csehszlovák cipőké vitték. Két nap alatt elfogyott A férficipó kilencven, a nő hatvanöt forintba került. — Mi a cipődivat? — Még mindig a tűsarkú, c férfiaknál pedig a nyújtott or­rú, szimplatalpú... A Az ajándéktárgyakat tartal­mazó vitrinek és pult előtl vagy félórája álldogál már e; az egri házaspár. Akik későbt jöttek, már rég fizettek és mentek dolguk után. És 61« még mindig csak állnak. Kértek egy herendi vázát, f a férfi ezt akarja megvenni, de más véleményen van felesége Neki a Zsolnai-készlet jobbár tetszik. Kíváncsi vagyok, hogy az iz­gatott suttogásuk kinek a győ­zelmével végződik, de nincs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents